Az iráni atomalkuról tárgyal Európában az izraeli miniszterelnök.
Benjamin Netanjahu gyakorlatilag az egyetlen a nemzetközi színtéren, aki támogatta Trump kilépését az iráni atomalkuból. Sőt, ezt ő maga korábban is erősen forszírozta. Az európai vezetők viszont meg akarják tartani az alkut – csakhogy, bár a napokban épp velük tárgyal, Netanjahut az ő véleményük kevéssé érdekli a Háárec szerint.
Az izraeli miniszterelnök ugyan aggódik, hogy Irán egyre nagyobb katonai szerephez jut Szíriában, de tisztában van vele, hogy
az európaiak keveset tehetnek ebben az ügyben:
Amerika és Oroszország fontos ebből a szempontból.
Netanjahu pedig elsősorban Amerikára figyel: maximálisan Trump követőjének mutatja magát. Emellett szinte nyíltan törekszik az EU megosztására is – ahogyan az amerikai diplomaták egy része is.
Például az új német nagykövet, aki bejelentette, hogy támogatni fogja az európai „konzervatívokat” – vele Netanjahu most személyesen is találkozott. Az új nagykövet megfogalmazta az amerikai vezetés valódi célját is: elitcserét az Európai Unióban és annak vezető államaiban.
Netanjahu közben Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott, aki az iráni atomprogramban érintett mindent felet óva intett a feszültség fokozásától. Netanjahu azt mondta: „Nem kértem Macron elnöktől, hogy lépjen ki a megállapodásból. Úgy vélem, hogy a gazdasági realitások fogják ezt a kérdést rendezni.”
Izraeli ejtőernyősök is résztvesznek a NATO hadgyakorlaton Oroszország határainál. A Baltikumban és Lengyelországban júniusban rendezik a Kardcsapás hadműveletet, 18 ezer katona részvételével. Bár a NATO európai parancsnoksága hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlat nem irányul Oroszország ellen, Moszkvában természetesen értik a finom célzást.
A NATO 6000 katonát állomásoztat a Baltikumban és Lengyelországban, hogy elrettentse az orosz erőket. Moszkva természetesen tagadja, hogy lennének katonai elképzelései bárminemű fellépésre a Baltikumban illetve Lengyelország határán, de
sem Varsóban sem a három balti állam fővárosában – a meglehetősen rossz történelmi tapasztalatok miatt – nemigen hisznek az oroszoknak.
Nem véletlen, hogy Lengyelország a közelmúltban ajánlatot tett az Egyesült Államoknak: állomásoztasson egy egész harckocsizó dandárt lengyel földön, mégpedig úgy, hogy a kétmilliárd dolláros várható költségeket a lengyelek állják.
Izrael, amely nem tagja a NATO-nak, de szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, először vesz részt egy olyan NATO hadgyakorlaton, melyet az orosz határok közelében rendeznek meg. Több tucat ejtőernyős érkezett Izraelből a helyszínre –számol be a Haaretz című lap. Izrael elkötelezettsége azért különösen érdekes, mert Avigdor Lieberman hadügyminiszter nemrég járt Moszkvában, hogy elérje az iráni és a libanoni Hezbollah katonák kivonását a Golán fennsíkról, ahonnan heves rakétatámadás érte Izraelt. Szergej Lavrov külügyminiszter ezt meg is ígérte, de valamiféle izraeli kompenzációt emlegetett.
Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök járt Oroszországban és elérte, hogy Moszkva nem szállítja le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Ez azért fontos Izrael számára, mert a zsidó állam harci gépei rendszeresen támadják az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ha ezeket szíriai rakétavédelmi egységek védelmeznék orosz tanácsadók támogatásával, akkor fennállna a veszélye egy közvetlen konfrontációnak.
Ezt tehát sikerült elintéznie Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek Putyinnál, de legfontosabb követelését az oroszok nem teljesítették, azaz nem vették rá Iránt arra, hogy vonja ki a csapatait Szíriából.
Márpedig ezt Izrael létfontosságúnak tekinti a saját biztonsága szempontjából hiszen Irán mindmáig nem hajlandó elismerni a zsidó államnak még a létét sem. Minden valószínűség szerint ez magyarázza azt, hogy a történelem során először Izrael résztvesz egy NATO hadgyakorlaton Oroszország határainak közelében, noha nem tagja az észak-atlanti szövetségnek.
Izrael miniszterelnöke arra adott utasítást a belső elhárítás főnökének, hogy hallgassa le a Moszad vezetőjét és a vezérkar főnökét. Ezt a szenzációt közölte egy oknyomozó televízió Izraelben.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint mindez aljas hazugság.
A belső elhárítás /Shin Bet/ főnöke állítólag vonakodott eleget tenni Netanjahu miniszterelnök utasításának, mondván, hogy ez nem szerepel a szolgálat kötelezettségei között. De minthogy Yoram Cohen szolgálati ideje a vége felé járt, végülis minden mindegy alapon megszervezte Benny Gantz korábbi vezérkari főnök és Tamir Pardo egykori Moszad paramcsnok lehallgatását.
„Aljas hazugság!”- közölte a Twitteren Benjamin Netanjahu miniszterelnök, akit nem más, mint Obama egykori amerikai elnök nevezett hivatásos hazudozónak. Benjamin Netanjahu rávette a Shin Bet korábbi vezetőjét, hogy adjon ki cáfolatot az ügyben.
A cáfolat meglehetősen kétértelműre sikeredett, mert annyit közöl: nem kaptam különleges utasítást a miniszterelnöktől a vezérkari főnök és a Moszad főnök lehallgatására.
Az ellenzéki sajtó rögtön lecsapott erre a kétértelmű fogalmazásra, sőt rá is tett egy lapáttal: lehet, hogy a hadsereg és a Moszad vezetőit rendszeresen lehallgatják Benjamin Netanjahu miniszterelnök utasítására?
Izraelben a honvédelem szent – tekintettel az ország stratégiai fekvésére, viharos történelmére és állandó fenyegetettségére.
Épp ezért a bizalom a fegyveres erők, a titkosszolgálatok és a politikai vezetés között létfontosságú.
Ha az oknyomozó televízió bizonyítani tudja, hogy Netanjahu rendszeresen lehallgattatta a hadsereg és a hírszerzés vezetőit, akkor ezzel súlyos csapást mér a miniszterelnök presztízsére, melyet már amúg yis megtépázott az a négy korrupciós ügy, mellyel szembe kell néznie Benjamin Netanjahunak.
Az Egyesült Államok hamarosan elismerheti Izrael részének a stratégiai fekvésű Golán fennsíkot – közölte Israel Katz, a zsidó állam hírszerzési minisztere. Szerinte Trump döntése arról, hogy az USA kilép az iráni atomalkuból, jó alkalom arra, hogy Washington elismerje a stratégiai fontosságú Golán fennsík annektálását.
Izrael az 1973-as háborúban foglalta el a Golán fennsíkot, mely addig Szíria része volt. 1981-ben Izrael annektálta is az 1200 négyzetkilométeres területet, de ezt a külvilág nem ismerte el.
Miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, most tovább mehet azzal, hogy a Golán fennsík esetében ugyanígy dönt – hangsúlyozta a hírszerzési miniszter. Aki szerint ezzel a megfelelő üzenetet küldenék Szíriának és Iránnak. Izrael ugyanis stratégiai fenyegetésnek tekinti, hogy az irániak katonailag berendezkednek Szíriában. Nem beszélve arról, hogy Teherán nem ismeri el a zsidók államának jogát a létezéshez!
„Miután a Damaszkusz melletti csatát megnyerte, most Asszad kitessékelheti Iránt Szíriából!”
– állítja Israel Katz hírszerzési miniszter. Mi pedig Izraelben aztmondhatjuk neki: „ha Irán bábja leszel, akkor ne csodálkozz, ha akként is bánunk veled!” Szíria rendkívüli mértékben meggyengült a hetedik éve tartó polgárháborúban, melyben Asszad elnök csakis külföldi szövetségesei: Oroszország és Irán segítségével őrizhette meg a hatalmát. Szíria elnöke nemrég felkereste Szocsiban Putyin orosz elnököt. Csakhogy Netanjahu izraeli miniszterelnök megelőzte őt, és elérte: Oroszország egyelőre nem szállítja le az S 300-as rakétavédelmi rendszert Szíriának. Izraeli harci gépek rendszeresen támadják az iráni katonai célpontokat Szíriában. Ezeket is védelmeznék az orosz rakéták, ezért is beszélte le Netanjahu miniszterelnök Putyint, hogy leszállítsa a megígért rakétarendszert Szíriának.
Israel Katz hírszerzési miniszter szerint nem rontaná Izrael és Oroszország kapcsolatait, ha az Egyesült Államok elismerné a Golán fennsík feletti izraeli fennhatóságot. A Golán fennsík 51 éve áll izraeli megszállás alatt. Az őslakosság drúz, a vallásuk muzulmán. A 20 ezer drúznak Izrael felajánlotta az állampolgárságot, de a döntő többségük nem élt ezzel – emlékeztet az ynetnews portál. Amióta Izrael elfoglalta a Golán fennsíkot azóta 20 ezer zsidó költözött be ide. Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette: a stratégiai fekvésű Golán fennsíkot sohasem adják vissza Szíriának! Most az izraeli kormány azt szeretné elérni, hogy az USA hivatalosan is ismerje el: a Golán fennsík Izrael része. Az ynetnews megkérdezte az amerikai külügyminisztériumot, illetve a nagykövetséget arról, hogy mit tudnak az ügyről, de mindkét helyen elutasították. Az izraeli hírszerzési miniszter nyilatkozata viszont azt jelzi: Netanjahu kormánya aktívan lobbizik azért, hogy a Golán fennsík annektálását az USA is elismerje vagyis Jeruzsálem után újabb szimbolikus gesztust tenne legfontosabb közel-keleti szövetségének, Izraelnek.
Az izraeli Rafael hadiipari cég olyan beruházásról írt alá egyezményt Romániával, mely lehetővé teszi, hogy – izraeli licencek alapján – a rakétavédelmi rendszert maguk a románok állítsák elő.
Az ynetnews izraeli portál szerint ebből a Rafaelnek többszáz millió dolláros haszna lesz. Joáv Har-Even tartalékos vezérőrnagy, a Rafael főnöke elmondta: a cég üzletpolitikája az, hogy együttműködik más államokkal azok védelmi képességeinek a fejlesztésében. Természetesen ehhez mindig megkérik az izraeli kormány engedélyét.
Románia nagy védelmi fejlesztési programot hajt végre – hangsúlyozta a Romaero cég főnöke, aki aláírta a szerződést az izraeliekkel. Az egyik legkorszerűbb rakéta rendszert sikerült így megszereznünk – mondta Remus Vulpescu, a román cég vezetője.
Románia az orosz fenyegetésre hivatkozva hajt végre jelentős beruházási programot a védelmi iparban.
Erre buzdít minden NATO tagállamot Trump elnök is. Az észak-atlanti szerződés elvben a GDP 2 százalékban határozza meg a honvédelmi költségvetés értékét, de ezt az európai szövetségesek döntő többsége nem teljesíti. Persze Trump azért is szorgalmazza a katonai költségvetés növelését, mert szeretne eladni amerikai fegyvereket Európában.
Eredetileg a románok is amerikai rakétákat akartak, de azután rájöttek, hogy a Rafael rakétái ugyanolyan jók, és ráadásul jóval olcsóbbak. Ezért vette meg Románia az izraeli rakétavédelmi rendszert, melyet azután helyben gyártanak majd. Ez sok új munkahelyet teremt Romániában. Ezenkívül lehetővé teszi a technológiai előrelépést is, hiszen Izrael a hadiiparban világszínvonalú technológiát alkalmaz, melyet most a Rafael eladott Romániának, hogy a jövőben izraeli rakétákkal védhesse légterét mindenfajta fenyegetéssel szemben.
Ezen a héten Donald Trump amerikai elnök beváltotta az egyik legtöbb nemzetközi vitát kavaró ígéretét: az amerikai nagykövetség átköltöztetését Tel-Avivból Jeruzsálembe. Az Egyesült Államokon kívül más – főleg latin-amerikai országok – is jelezték ebbéli szándékukat, amely leginkább abból fakadt, hogy már a hidegháború óta szoros kapcsolatot ápoltak Izraellel.
Miután Donald Trump amerikai elnök tavaly december 6-án aláírta a Jeruzsálemet Izrael fővárosaként elismerő dekrétumot, az ENSZ Közgyűlésén szavazásra bocsátottak egy olyan határozatot, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a döntését. Erre 128 ország igennel szavazott, 35 távol maradt, 21 pedig nem adta le a voksát. Ellenben kilenc állam kiállt Washington döntése mellett: Guatemala, Honduras, Izrael, Marshall-szigetek Mikronézia, Nauru, Palau és Togo. Ezzel együtt egy tucatnyi ország – köztük a Magyarországgal szomszédos Románia és Csehország – jelezte, hogy a nagykövetség kérdését illetően az amerikaiak hasonlóan lépésre szánták el magukat. Ezzel együtt pedig az izraeli kormány azt ígérte, hogy az első tíz „költöző ország” kedvező adminisztratív és jogi kedvezményekben fog részesülni.
Donald Trump amerikai elnök videoüzenetben szól a résztvevőkhöz a Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetett amerikai nagykövetség megnyitóünnepségén 2018. május 14-én. A kép forrása: MTI/EPA/Abir Szultan.
Habár egyes országokban ez a döntés elég nagy belpolitikai feszültséget – például Romániában, de erről lásd majd bővebben a következő cikkünket – generált, mások már jelezték, hogy május végére megtörténik a „jeruzsálemi átállás”. További érdekesség, hogy Közép- és Dél-Amerikában található országok döntöttek így:
Honduras, Guatemala és Paraguay
Elsőre úgy tűnhet, hogy ezek az országok az Egyesült Államok miatt döntöttek így, hiszen a hidegháború óta (nagyrészt) Washingtonhoz igazították a külpolitikájukat, s ha ezekben az államokban veszélybe kerültek az amerikai érdekek vagy szimplán csak „túl cikivé” váltak az amerikai elnökök számára, akkor egy puccsal/katonai hadművelettel buktatták meg őket (pl. Guatemala 1954-ben, Panama 1989-ben). Csakhogy a valóság ennél sokkal árnyaltabb:
ezek a latin-amerikai országok a mai napig szoros viszonyt ápolnak Izraellel.
Leghűségesebb partner
Jorge Gracia Granados guatemalai nagykövet. A kép forrása Wikimedia Commons.
Guatemala volt az első dél-amerikai ország, amely 1948. május 19-én elismerte az önálló Izraelt. Ám már előtte is különösen szoros kapcsolatot tartott fenn a zsidó szervezetekkel és korántsem elhanyagolható szerepet töltött be az önálló zsidó állam megteremtésében. Ugyanis Guatemala tagja volt a 1947. május 15-én megalakult „Egyesült Nemzetek Szervezetének Palesztinai Különleges Bizottságának” (United Nations Special Committee on Palestine – UNSCOP), amely megvizsgálta Izrael létrehozásának jogi kérdéseit és felmérte annak esetleges következményeit. Jorge Garcia Granados ENSZ nagykövetük bejárta Palesztinát és a többi latin-amerikai országot, meggyőzve őket Izrael létrehozásának szükségességéről. Egyike volt azoknak, akik 1947. november 29-án megszavazták a Palesztina gazdasági egységgel egybekötött felosztási tervét. A guatemalaiak pozitív Izrael-képe elsősorban vallási okokból fakadt:
a lakosság egynegyede evangélikus volt, akiknek befolyása nagy a politikai és üzleti életre. Ők pedig kiemelten támogatták egy zsidó állam létrejöttét a Szentföldön.
Ugyanúgy Guatemala volt az első ország, amely 1955-ben Jeruzsálembe költöztette át a nagykövetségét, igaz, az ENSZ 478. számú határozata és a helyi farmerek nyomására – akik elsősorban arab piacra termeltek – visszatértek Tel-Avivba. Ennek ellenére ez az esemény sem befolyásolta negatívan a két ország közötti együttműködését, mert Guatemalában a hatóságok erőszakos spanyolosításba kezdtek a maják körében (több száz tiszta maja települést romboltak le, betiltották a nyelvhasználatot stb.), miközben egy rendkívül véres polgárháború zajlott az országban. Mindezek miatt a guatemalai kormányok egyre inkább elszigetelődtek a világban, s a hetvenes évektől már az Egyesült Államok is megvonta a segélyek átutalását.
Így latin-amerikai állam vezetése számára hamarosan Izrael lett a legfontosabb fegyverellátó, az IDF (Israel Defense Force) kiképzői oktatták a helyi katonai és a rendőri erőket (számukat 300-ra becsülik), valamint a két ország titkosszolgálata számos közös akciót hajtott végre. Ugyan a polgárháború 1996-os befejezésével és a belpolitika demokratizálódásával Guatemala elszigeteltsége csökkent, ez sem vetett véget a két fél közötti szoros együttműködésnek.
Sőt, 2015-től egy teljesen új szintre léptek a kapcsolatok. Ebben az évben megválasztott Jimmy Morales, egy egykori színész-humorista, akit „Guatemala Donald Trumpjának” hívnak, Washington legszorosabb partnerévé vált a térségben. Évenkénti 500 millió dollárnyi támogatást kapnak az Egyesült Államoktól, amiért cserébe a guatemalai vezetés szinte minden téren támogatja az amerikai elnököt, legyen szó Izraelről vagy az amerikai-mexikói határon lévő fal felépítéséről.
A guatemalai zászló már több hete kitűzték Jeruzsálemben. A kép forrása: Twitter.
2016-ban Izrael volt az első régión kívüli ország, ahova Morales ellátogatott. Az útja során számos mezőgazdasági, tudományos és műszaki egyezményt írtak alá, a guatemalaiakat leginkább az izraeliek vízgazdálkodás felhasználása terén elért eredményei érdekelték. Tavaly Morales egyfajta „karácsonyi ajándékként” közölte, hogy Guatemala az Egyesült Államok után szintén Jeruzsálembe fogja költöztetni a nagykövetségét.
Azóta pedig nem telt el úgy hét, hogy az izraeli kormány valamelyik prominens tagja ne fejezte volna ki háláját, és rendre felemlegetik a guatemalai döntéshozók „bátorságát”. Morales márciusban tartott amerikai zsidó lobbiszervezet, az AIPAC, éves konferenciáján tűzte ki a költözés pontos dátumát:
„Két nappal az amerikaiak után, vagyis május 16-tól már Jeruzsálemben fog működni az guatemalai nagykövetség is”
Mintakövetők
Az izraeli vezetésben sokan bíznak abban, hogy miképp 1948-ban, ugyanúgy most 2018-ban is Guatemala jelenti a „vízválasztó vonalat” a térségben, s hamarosan a többi régióbeli állam szintúgy követi a példáját. Már egy ország jelezte, hogy bár tavaly decemberben nem jelentette be, de idén május végére szintén átköltözteti a nagykövetségét. Ez az ország pedig Paraguay. A megnyitó ünnepségen pedig lehet számolni a paraguayi elnök, Horacio Cartes részvételére, mivel május 21-én és 22-én egy izraeli körúton vesz részt.
Ám ennél többet nem nagyon tudni Paraguay szerepéről vagy arról, hogy Asunciónban miért döntöttek a költözés mellett. Eddig ugyanis viszonylag kevés figyelmet fordítottak az izraeli-paraguayi kapcsolatok történetére, mivel sokkal kevesebb eredményt mutathatnak fel, mint például Guatemala esetében. Sőt, 2002-ben „költségvetési megfontolások” miatt bezárták a diplomáciai képviseleti irodákat egymás országaiban.
Annyi bizonyos, hogy Cartes személye jelentősen hozzájárult a két ország közötti viszony rendezéséhez. Az ő győzelmében nem kis szerepe volt a közel-keleti országnak, mert a paraguayi elnökválasztási kampányának tanácsadói és szakértői között szép számmal akadtak izraeliek. Hálából a segítségért, Cartes a 2013-as megválasztása óta nem egyszer maradt távol vagy vétózott az Izraelt elítélő vagy valamire kényszerítő (például a nukleáris létesítmények megnyitása a nemzetközi ellenőrök előtt) határozatok ellen. 2015-re újranyitották a nagykövetségüket, s azóta a bilaterális kereskedelmük nagysága 200-250 millió között mozog. További érdekesség, hogy a két állam titkosszolgálata együttműködik egymással a Hezbollah ellen, amely komoly kapcsolatokkal és üzleti hálózattal rendelkezik a dél-amerikai országban.
Az egyik Paraguayba utazott tanácsadó például a képen Netanjahu mellett álló Ali Harov volt. Ő egykoron az izraei miniszterelnök kabinetfőnöke volt, aki tavaly vádalkut kötött és átadta az összes miniszterelnök korrupciójáról szóló anyagot.
Guatemalán és Paraguayon kívül még egy latin-amerikai ország jelezte, hogy Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetné át a nagykövetségét, ám pontos időpontot még nem közöltek. Hondurasban Orlando Hernandez elnök tavaly decemberben még Panamával együtt jelentette be ezt a szándékát. Ez korántsem keltett meglepetést, hiszen ő a MASHAV, vagyis az Izraeli Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés által indított oktatási programon belül és ösztöndíjából érettségizett le, azóta pedig rendre felemlegeti Izrael-barátságát. Ezt bizonyítva tavaly decemberben vétózott az Egyesült Államokat és Izraelt elítélő határozat ellen, ahogyan azt megelőző években is távol maradt vagy nemmel szavazott, ha a zsidó államról volt szó.
Márciusban a hondurasi parlament elfogadta az átköltöztetésre vonatkozó határozatot, s az izraeli kormány is felkészült az elnök fogadására. Csakhogy Hernandez izraeli útja
nagy belpolitikai vihart kavart Izraelben.
Az izraeli baloldal és ellenzék a hondurasi vezetés korrupciója, a bűnszervezetekkel való együttműködése, és emberjogi helyzet miatt utasították el a hondurasi elnök érkezését. Az ellenállás miatt végül Hernandez április végén lemondta az ünnepségen való részvételt. Azóta pedig hirtelen megszakadt mindenféle kommunikáció a felek között, semmi konkrétumot nem tudni azzal kapcsolatban, hogy a közép-amerikai ország vajon tényleg kitart-e a korábbi döntése mellett vagy inkább visszakozik.
Hondurason kívül Panama esetleges költözése szintén bizonytalan. A Palesztin Hatóság tavaly decemberben terjesztette el, hogy ez az ország szintén csatlakozik Trump döntéséhez. Azóta viszont ezt az információt a hivatalos panamai csatornák nem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták érdemben. Ez annak tükrében furcsa, hogy Isabel Saint Malo de Alvarado elnökasszony szintén széles körben ismert az Izrael-iránti barátságról, de még ő sem említette adta jelét annak, hogy valóban átköltöztetné a követséget.
Isabel Saint Malo de Alvarado panamai elnökasszony és Reuvén Rivlin izraeli államfő találkozója 2015-ben. A kép forrása: Wikimedia Commons
Dominóeffektus vagy elszigetelt esetek?
Természetesen nem mindegyik latin-amerikai ország viszonyult pozitívan Trump döntéséhez és többször leszögezték, hogy továbbra sem lesznek hajlandóak elismerni Jeruzsálemet Izrael fővárosának, s nem fogják átköltöztetni a nagykövetségüket sem. Az elmúlt napokban Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke Venezuelában járt, ahol felszólította a térség államait, hogy ne kövessék Guatemala és Paraguay példáját. Egyes országok a „tradicionális Amerika-ellenességük”, mások ellenben az arab országokkal való szoros kapcsolataik miatt mindenképp a palesztin elnök felszólításának fognak eleget tenni.
Ráadásul az egész költözés paradoxona, hogy amikor tavaly szeptemberben Benjamin Netanjahu – az első izraeli miniszterelnökként – egy történelmi látogatást tett Latin-Amerikába, akkor nem kereste fel Guatemalát, Hondurast és Paraguayt. Ellenben az izraeli miniszterelnök által meglátogatott Argentína, Kolumbia, Mexikó mindössze annyit tettek, hogy távol maradtak a tavaly decemberben tartott ENSZ Közgyűlés szavazásán, de a költözés kérdése fel sem merült az esetükben. Ez pedig alighanem arra készteti a mostani izraeli vezetést, hogy újragondolja az ország közép-és dél-amerikai politikájának prioritásait.
Legalábbis ezt állítja egy izraeli tudós, Smuel Avukia, aki egy Zsidó-Roma Fórumot is létrehozott.
Avukia évek óta kutatja a zsidók és romák rokonságát, és úgy véli: az Ószövetségben megtalálta azt. Most készíti elő az erről szóló összefoglaló dokumentumot, melyet hamarosan bemutat a rabbitanácsnak.
A Jediót Ahronótnak azt mondta, Ézsau egyik mondása is arra utal, hogy a romák valamikor rokonságban álltak a zsidókkal, és később Simeon törzsével azonosították őket.
Tudományos bizonyíték egyelőre nem sok van,
de romák körében máris igen népszerű ez az elmélet.
Éppen ezért az Avukia által létrehozott Fórum néhány hónapja már egy konferenciát is szervezett, amelyre főleg Franciaországból és Spanyolországból érkeztek romák Izraelbe, de voltak érdeklődők az Egyesült Államokból is.
Avukia szerint „a romák tudatában vannak ennek az ősi rokonságnak, de elveszítették a kapcsolatot. Ezért ezt a homályos tudást kell most megerősíteni”. Azt is mondta: csak idő kérdése, hogy ezt be is bizonyítsa.
Izrael szép ajándékot kapott az Egyesült Államoktól: a zsidó állam fennállásának 70. évfordulójára Washington Jeruzsálembe, mint az újonnan elismert fővárosba költözteti nagykövetségét. Annak avató ünnepségére nagyszabású fogadást ad az izraeli külügyminisztérium, és ezen – sajtójelentések szerint – Magyarország nagykövete is részt vesz. Az amerikai döntés megosztja a világot – s magát az Európai Uniót is.
Négy európai uniós diplomáciai képviselő is jelen lesz a Jeruzsálembe átköltöztetett amerikai nagykövetség avatása alkalmából az izraeli külügyminisztérium által szervezett fogadáson – jelentette a Times of Israel. 86, Izraelbe akkreditált külföldi nagykövetet hívott meg a minisztérium, közülük negyven fogadta el a meghívást, egyebek közt a magyar, az osztrák, a cseh és a román.
A többi uniós tagállam nemet mondott, azzal az indokkal, hogy a részvétel nem illeszkedik a közös döntésbe,
amelynek értelmében csak akkor hajlandók elismerni Jeruzsálem státuszát, ha a palesztinokkal sikerrel lezárják az ezzel foglalkozó tárgyalásokat.
Mint az ATV tudósításából is kiderült, az EU eredetileg egy, a franciák által kezdeményezett közös nyilatkozatban ellenezte volna, hogy az Egyesült Államok hétfőn felavatja és Jeruzsálembe költözteti a nagykövetségét. Diplomáciai források szerint a tervezet a többi között azt szögezte le, hogy Jeruzsálemnek mind Izrael, mind Palesztina fővárosának kell lennie; történelmi város végleges státuszáról tárgyalni kell; s végül, hogy
az EU-tagállamok nem követik Amerikát, és nem fogják áthelyezni nagykövetségüket Jeruzsálembe.
Pénteken azonban Magyarország, Csehország és Románia bejelentette, hogy kifogásolja a nyilatkozatot, s ezzel lehetetlenné tették annak közzétételét.
A fenti sajtóértesüléseket Magyarország izraeli nagykövete vasárnap késő délután megerősítette. Az MTI-nek nyilatkozva Nagy Andor közölte: „Az európai uniós tagállamok közül négy nagykövet, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria nagykövete vesz részt a fogadáson, amelyet a külügyminisztériumban Benjámin Netanjahu és felesége ad az Izraelbe akkreditált nagyköveteknek abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok hétfőn megnyitja jeruzsálemi nagykövetségét”. Hozzátette: Magyarország, Csehország és Románia Brüsszelben sem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió egységesen elítélje az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését”.”
Egyelőre nem született döntés arról, hogy esetleg Magyarország is Jeruzsálembe költöztetné jelenleg Tel-Avivban működő nagykövetségét. A magyar álláspont nem változott, továbbra is a kétállami megoldás hívei vagyunk” – szögezte le a nagykövet.
Az amerikai nagykövetség költözését Izrael Állam hivatalos megalakulásának a hetvenedik évfordulójára időzítették.
Hírek – és a Reuters minapi összeállítása – szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök áprilisban arról beszélt, hogy
legalább féltucat ország komolyan fontolgatja, hogy követi az Egyesült Államok példáját. Néven azonban nem nevezte őket.
Amit tudni lehet: márciusban A guatemalai elnök bejelentette, hogy két nappal az USA után, május 16-án ők is költöztetik a diplomáciai képviseletüket Jeruzsálembe.
Közben az Egypt Today április közepén arról írt, hogy három ország jelezte, hogy Jeruzsálembe költözteti a diplomáciai képviseletét. A három ország – legalábbis a lap szerint – a Guatemala, Honduras és Románia lenne. Ugyanakkor a Times of Israel április végén már arról írt, hogy Csehország háromlépcsős tervet készített az átköltöztetésre. Némi kétség azért övezi ezt a tervet, mivel azt a korlátozott hatalommal rendelkező elnök jelentette be, az ország vezetése pedig megosztott a kérdést illetően.
Ami viszont biztos: tavaly decemberben 128 ország igennel szavazott arra az ENSZ Közgyűlése által voksolásra bocsátott – nem kötelező érvényű – határozatra, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy vonja vissza a Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő döntését. Összesen 9 tagország szavazott a határoz ellen, 35 távol maradt, 21 pedig nem adott le voksot. Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek.
Szintén foglalkozott az amerikai lépéssel Ferenc pápa, aki a hagyományos karácsonyi Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) szóló üzenetében, tavaly karácsony első napján békét sürgetett Jeruzsálem városa és az egész Szentföld számára: a párbeszéd újraindítását szorgalmazta, hogy tárgyalásos úton eljussanak a nemzetközileg elismert kétállami megoldáshoz.
A Szentföldön növekvő feszültségek alatt a pápa arra utalt, hogy Donald Trump a nemzetközi nyomás ellenére nemrég elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Ammán, 2017. december 7. Palesztin szimpatizánsok. (MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Már az amerikai elnök beszéde előtt elszabadultak az indulatok a Közel-Keleten. Szaúd-Arábiától Törökországig minden térségbeli állam felszólította Donald Trumpot, hogy ne tegye meg ezt a lépést. Mahmúd Abbasz, palesztin elnök az erőszak kiterjedésére figyelmeztetett. A szélsőséges palesztin szervezet, a Hamasz háromnapos „haragot” hirdetett meg.
A tüntetéseken amerikai és izraeli zászlókat valamint Donald Trumpot ábrázoló képeket égettek.
Az Iszlám Együttműködés Szervezete pedig egy héttel Trump bejelentése után rendkívüli tanácskozást hívott össze, amelynek a zárónyilatkozata Jeruzsálem keleti részét Palesztina fővárosának nyilvánította, és arra kérte a világ országait, hogy ők is tegyenek így.
Ahogy korábban elemzésünkben is írtuk, ez a döntés alapjaiban rendezheti át az Egyesült Államok közel-keleti kapcsolatrendszerét, és jelentheti egyben a “hagyományos partnerek” elvesztését is.
A várakozásoknál kicsit rosszabbul szerepelt az AWS Viszlát nyár című dala az Eurovíziós Dalfesztiválon. A Portugáliában megrendezett döntőben 21. lett a magyar metálzenekar, a versenyt az izraeli induló, Netta nyerte.
A magyar zenekar eléggé a mezőny végén, a 26 versenyzőből 21.-ként mutatta be a produkcióját. A fogadóirodák előzetesen nem várták az első tizenötbe az AWS dalát, amely műfajával nagyon kilógott a jobb híján eurodance-ként leírható, és már évek óta tipikusnak nevezhető euróvíziós hangzású popdalok közül, amelyek most is dominálták a mezőnyt. Persze, volt egy-két kivétel, és még rocknak szánt dal is a Viszlát nyáron kívül, de azért azok sokkal inkább a poprock felé kacsingattak.
Az AWS amúgy korántsem új zenekar, 2006-ban alakult, de ismertségét A Dal című műsornak köszönheti, amelyen a magyar eurovíziós indulót szokták kiválasztani. Idén a Schell Judit, Frenreisz Károly, Both Miklós, Mező Misi alkotta zsűri által a döntőbe jutatott produkciók közül a nézők a metálzenekar Viszlát nyár című dalát szavazták meg győztesnek, így az AWS utazhatott Lisszabonba.
Az AWS a döntőben (MTI/EPA/José Sena Goulao)
A magyar zenekar a sok langyos popdal után a rendelkezésre néhány perc alatt elég meggyőző rockkoncert hangulatot varázsolt a színpadra. Nemcsak a nu metal hangzás, hanem a zenekar ugrálós, rohangálós, headbangelős előadása is teljesen más volt, mint az őket megelőző és követő produkciók, Kökényes Dániel gitáros pedig még egy rövid stage divingot is bemutatott.
A magyar produkción kívül a Duna tévé közvetítése volt a legnagyobb érdekessége az idei Eurovíziónak. „Olyan kislányról szól a dal, aki a nyílt tengeren született” – mondták a kommentátorok a francia Madame and Monsieur nevű páros Mercy című daláról, amely a migrációs válságról szól egy olyan kislány nézőpontjából, aki valóban a nyílt tengeren, de ami ennél fontosabb, menekülés közben született. A dalnak ezt az aktualitását sikerült nagyjából elhallgatni a közvetítésben, hiszen a nyílt tengeren születés azért mást is jelenthetett volna, mint azt, hogy a kislány édesanyja a háborús állapotok miatt volt kénytelen állapotosan elhagyni szülőhazáját (ez így van benne a dalszövegben). Bezzeg azt sikerült hangsúlyozni, hogy az olasz indulók, Ermal Meta és Fabrizio Moro Non Mi Avete Fatto Niente című, utolsóként elhangzó dala a világban tomboló terrorizmusról szól. A dal végén még meg is jegyezték, hogy ez a komoly téma pont jól is jött a produkciók lezárásaként.
Így zavarták meg a brit énekesnőt Storm címû dala elõadása közben (MTI/EPA/José Sena Goulao)
A döntő egyébként a szokásos módon zajlott, mindössze egy szokatlan esemény történt: az angol énekesnő, SuRie dala alatt egy férfi felmászott a színpadra, és elvette tőle a mikrofont, ezért a szervezők felajánlották neki, hogy miután az összes szám elhangzott, megismételheti a produkcióját. Az énekesnő azonban a stábjával együtt úgy döntött, hogy erre nincs szükség, mert büszkék a produkcióra.
A pontozásnál nagyon szoros volt a verseny Ausztria, Izrael és Ciprus között, illetve a svédek is feljöttek egy idő után, akiket egy volt eurovíziós győztes képviselt. A magyar zsűrinek viszont Dánia vikingjellegű produkciója tetszett legjobban, a legtöbb pontot nekik adtuk, a második legtöbbet pedig Izraelnek. A közönségszavazatok előtt az AWS a 22. helyen állt, végül ezen egy helyet javítottak.
Az Izraelt képviselő Netta MTI/EPA/José Sena Goulao)
A nemzeti zsűrik és a közönségszavazatok pontjait összesítve 20 év után ismét Izrael nyerte a versenyt, Netta Toy című számával, amely extravaganciájával tényleg kitűnt a többi popszám közül (Netta pont az AWS után lépett színpadra). Nettát egyébként a fogadóirodák is az egyik legesélyesebbnek tartották a ciprusi Eleni Fouriera mellett, aki végül második lett.
Hiába szokatlan műfaj egyébként a hard rock és a metál az Eurovízión, nem lehetetlen vele nyerni: a finn Lordinak sikerült a Hard Rock Hallelujah című számukkal 2006-ban, igaz, ők voltak a verseny történetében az egyetlenek.
Az eddigi legjobb magyar helyezést pedig Bayer Friderika érte el az Eurovízión, aki 1994-ben negyedik lett, Kállay-Saunders András pedig az ötödik helyen végzett Running című dalával 2014-ben. Tavaly Pápai Joci képviselte Magyarországot, aki nyolcadik lett Origo című számával.
Putyin elnökkel együtt vett részt a Győzelem napi ünnepségeken Moszkvában Izrael miniszterelnöke. Benjamin Netanjahu egy nappal azután érkezett Oroszországba, hogy Trump elnök felmondta a nukleáris egyezményt Iránnal.
„73 évvel a náci Németország legyőzése után van egy állam, mely tagadja a zsidók jogát az önálló államra!”- jelentette ki Netanjahu, akinek az ősei Oroszországból érkeztek Palesztinába, ahol azután 70 éve megalakult az önálló Izrael állam.
Netanjahu büszkén emlékezett meg azokról a zsidó harcosokról, akik a szovjet hadseregben harcoltak a náci Németország ellen.
Izrael légiereje rendszeresen támadja Irán támaszpontjait Szíriában, melyeket orosz rakéták védelmeznek. Ezért az izraeli és az orosz katonák gondosan egyeztetnek, nehogy közvetlen konfliktusra kerüljön sor a két állam között. Az érdekellentét azonban fennáll: Oroszország Asszad elnököt támogatja Szíriában és ebben szövetségese Irán és a libanoni siita milícia, a Hezbollah. Izrael viszont esküdt ellensége Iránnak és Asszad elnök ellenfeleit támogatja Szíriában. A zűrzavaros helyzetben Netanjahu miniszterelnök igen fontosnak tartja az orosz kapcsolatot, ezért is látogat el gyakran Oroszországba.
Putyin elnök igyekszik megtalálni az egyensúlyt az Izraellel fennálló jó kapcsolat és az iráni szövetség között.
Minthogy Izrael és Irán a háború szélén áll, ezért Oroszországnak mind nehezebb megőrizni a semlegesség látszatát. Annál is inkább, mert Trump iráni döntése után minden eddiginél nagyobb a feszültség a Közel Keleten, Igaz, mind Netanjahu, mind Putyin régi motorosok – mindketten megszokták, hogy a szakadék szélén egyensúlyoznak…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
