ítélet Archives › Független Hírügynökség

Trump lesz az első elítélt ex elnök

FüHü

-

2024-05-31

Tizenkét New York-i esküdt történelmet írt csütörtökön, amikor minden vádpontban elítélték Trump volt elnököt. Trump az első ex elnök, akit – vagy az ő esetében többrendbeli – bűncselekményért elítéltek. Bűnösnek találták 34 rendbeli hivatalos iratok meghamisításában a Stormy Daniels felnőttfilmes színésznőnek fizetett 130 000 dollár körüli ügyben.

Az ítélet gyorsabban megszületett, mint azt sok jogi megfigyelő várta, tekintettel az ügy összetettségére és az ügyészség fő tanújának, Michael Cohen volt Trump-ügyvédnek a hitelességével kapcsolatos kemény kérdésekre.

Az ítélet nyomatékos volta erőteljes igazolás Alvin Bragg (D) manhattani körzeti ügyész számára, akinek ítéletét széles körben megkérdőjelezték, amikor először indította az ügyet.

A bíróságról kilépve Trump „szégyen”-ként támadta az esetet. Azt is megvádolta, hogy Juan Merchan bírót, aki az eljárást vezette, hogy „korrupt” és „konfliktusos”. Trump az ítélet ellenére is biztos abban, hogy a GOP elnökjelöltjévé koronázzák pártja júliusi országos kongresszusán.

A történelmi ítélet csapást mér Trumpra

Az a férfi, aki felnőtt élete nagy részét imázsának csiszolásával töltötte, most elítélt bűnözőként áll reménybeli szavazói elé. Elméletileg börtönbüntetéssel kell szembenéznie, bár a legtöbb, hasonló vádak alapján bűnösnek talált első bűnelkövetőt nem ítélték letöltendő börtönbüntetésre.

Politikailag az ítélet olyan fegyvert ad Biden elnöknek és demokrata szövetségeseinek, amelyre nagy szükségük volt. Biden, aki eddig lemaradt a harctéri államok szavazásán, most azzal érvelhet, hogy az amerikai nép nem szavazhat bûnözõre elnöknek.

Néhány pillanattal az ítélet után Biden kampány kommunikációs igazgatója, Michael Tyler azt mondta, az ítélet bebizonyította, hogy

„senki sem áll a törvény felett”.

Tyler szerint Trump azt hitte, hogy soha nem lesz következménye a törvény megsértése miatt”, de azt is kijelentette, hogy

„még mindig csak egy mód van arra, hogy Donald Trumpot távol tartsuk az Ovális Irodától: az urnáknál”.

Az biztos, hogy az az akadály, amelyet az ítélet Trump elé állít, jogilag és politikailag is leküzdhető. Jogilag széles körben várható, hogy fellebbez. Politikailag az ítélet károsíthatja őt, de nem valószínű, hogy azonnali változást kényszerít ki.

Az Economist/YouGov közvélemény-kutatása, amelyet egy nappal az ítélethirdetés előtt tettek közzé, azt kérdezte, hogy az emberek tisztességesnek vagy méltánytalannak tartják – e az ügyet alátámasztó vizsgálatot. A megkérdezett republikánusok 72 százaléka szerint ez igazságtalan. De 12 százalék azt mondta, hogy ez igazságos, és 16 százalék mondta, hogy nem biztos benne.

Hogyan reagálnak a csütörtöki ítéletre? Senki sem tudja igazán a választ.

Trump ítéletét július 11-re tűzték ki. Mindegyik vádpont maximum négy év börtönbüntetéssel jár.

Hatalmas meglepetés lenne, ha Trump a kiszabható maximális büntetést kapná.

De a szürreális valóság az, hogy Trump sorsa most egy bíró kezében van, aki ellen többször is verbális támadásokat intézett.

A Trumpéval azonos vád miatt elítélt emberek nem szoktak letöltendő börtönbüntetést kapni.

Ennek ellenére New York polgármestere, Eric Adams a hónap elején azt mondta, hogy a hírhedt Rikers Island-i börtönt irányító hatóságok „készen állnak”, ha Trumpot valóban elítélnék.

Az ítélet felborítja a választási naptárt

Biden és Trump a közelmúltban egy szokatlanul korai televíziós vitában állapodott meg: június 27-én a CNN által rendezett összecsapás Atlantában. Ez pontosan két héttel Trump ítéletének dátuma előtt.

Az ítélet pedig éppen a republikánusok nemzeti konventjét megelőző csütörtökön lesz, más szavakkal, Trumpot csütörtökön elítélik majd a konvent hétfőn hivatalosan megkoronázza őt a GOP jelöltjévé.

Trump nem veszíti el a szavazati jogát – hacsak be nem zárják

Az ítélet nyomán a közösségi médiát felvillanyozó számos kérdés egyike az volt, hogy Trumpot bűnözőként eltiltják-e a szavazástól az idei elnökválasztáson.

Trump 2019-ben megváltoztatta hivatalos tartózkodási helyét New Yorkról Floridára. A floridai büntetett előéletű szavazásról készített útmutató megjegyzi, hogy az államon kívül elítélt személyek szavazati jogát „az az állam szabályozza, ahol elítélték”.

Trump esetében ez annyit jelent, hogy New Yorkban hoznak döntést, ahol a bűncselekmény miatt elítélt személy szavazhat, kivéve, ha börtönbüntetésre ítélték, és még mindig tölti büntetését.

Így Trump valószínűleg szavazhat majd saját magára az Egyesült Államok elnökének – hacsak éppen nem egy cellában ül.

Másodfokon is pert nyert a TASZ a miskolci önkormányzattal szemben

FüHü

-

2019-05-09

0

Másodfokon is pert nyert a TASZ a miskolci önkormányzattal szemben

Jogerősen megnyerte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottak.

A Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. A bíróság az alpereseket el is tiltotta a jövőbeni hasonló jogsértésektől. Az ítélet ellen az alperes önkormányzat és rendészeti szerv fellebbeztek, azonban a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet – olvasható a TASZ közleményében.

A TASZ és a NEKI 2016 tavaszán indította a pert. Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak.

A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás) és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati eseménysor súlyosan jogsértő és felróható volt. Az Ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot.

“Nagyon örülünk az ítéletnek, és bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.

A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.

Malina Hedvig ügyében nem győzött az igazság!

FüHü

-

2018-11-23

0

Malina Hedvig ügyében nem győzött az igazság!

Hedvig védőügyvédje, Roman Kvasnica úgy nyilatkozott, örül az ügyet lezáró határozatnak, de ez szerinte nem jelenti sem az igazság győzelmét, sem az egész jogi probléma lezárását. „Védencemet megtámadták és megverték, ezért az ügy végét csak az jelenthetné, ha a tetteseket bíróság elé állítanák. Erre már nem látok esélyt” – mondta. Kvasnica szerint Hedvig ellen törvénytelen eljárás folyt Szlovákiában, ezért a magyar vádhatóság az egyetlen lehetséges döntést hozta.

Bizonyítékok hiányában megszüntette a Zsák Malina Hedvig ellen hamis tanúzás miatt folytatott büntetőeljárást a győri ügyészség. Az indoklás szerint a tanúvallomások újabb szempontok szerinti kiegészítésétől objektíven értékelhető eredmény nem várható, az elmulasztott bizonyítási cselekmények pedig nem pótolhatók.

Elmulasztott vizsgálatok

A tizenkét és fél éve húzódó ügynek a magyar vádhatóság vetett véget, miután rámutatott, a szlovákiai hatóságok a büntetőeljárás során több bizonyítási eljárást is elmulasztottak. Amint az ügyészségi határozatban áll, Hedvig blúza mellett le kellett volna foglalniuk a szoknyáját is, hogy megvizsgálhassák annak a talajjal és a növényzettel való érintkezését, és nemcsak a blúzon lévő feliratot, hanem a Hedvig tulajdonában levő tollakat is meg kellett volna vizsgálni. A borítékot, amelyben a diáklány visszakapta az iratait, ugyan megvizsgálták, de a benne lévő dokumentumok daktiloszkópos vizsgálata elmaradt. A szlovák rendőrség nem foglalta le a Hedvig által megtett útvonalon működő köztéri kamerák felvételeit és nem hallgatta ki az általa meglátogatott üzletek alkalmazottait sem.

Kétséges bizonyítékok

„A bizonyítékokat értékelve megállapítható, hogy a büntetőeljárás során szerzett bizonyítékok ellentmondásosak (…). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy Zsák Malina Hedviget nem érte támadás 2006. augusztus 25-én reggel Nyitrán, ebből adódóan arra sem lehet kétséget kizáró következtetést levonni, hogy (…) tanúvallomásában az ügy lényeges ténye vagy körülménye tekintetében hamis tartalmú tanúvallomást tett volna” – írja Vántus Rabán csoportvezető ügyész 2018. október 24-én kelt határozatában. Roman Kvasnica, Hedvig védőügyvédje úgy nyilatkozott, örül az ügyet lezáró határozatnak, de ez szerinte nem jelenti sem az igazság győzelmét, sem az egész jogi probléma lezárását. „Védencemet megtámadták és megverték, ezért az ügy végét csak az jelenthetné, ha az elkövetőket bíróság elé állítanák” – mondta Kvasnica.

Hiányos aktacsomag

Magyarország 2016 decemberében vette át az ügyet Szlovákiától, és az illetékes Győri Járási és Nyomozó Ügyészség 2017 januárja óta ötször hosszabbította meg a nyomozati határidőt. Információink szerint a vizsgálat azért vett igénybe ilyen hosszú időt, mert a szlovák hatóságok nem adták át a teljes iratanyagot, és az is rendezetlen volt, amit elküldtek.

A mostani határozattal az ügy végleg lezárult, mivel a feljelentő a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettének nem sértettje, így a határozat ellen panaszjog nem illeti meg. Egyedül Hedvig és védője emelhetne panaszt a kézbesítéstől számított nyolc napon belül, ha ezt nem teszik meg, a határozat jogerőre lép.

A támadók szabadon

Hedvig védőügyvédje, Roman Kvasnica úgy nyilatkozott, örül az ügyet lezáró határozatnak, de ez szerinte nem jelenti sem az igazság győzelmét, sem az egész jogi probléma lezárását. „Védencemet megtámadták és megverték, ezért az ügy végét csak az jelenthetné, ha a tetteseket bíróság elé állítanák. Erre már nem látok esélyt” – mondta. Kvasnica szerint Hedvig ellen törvénytelen eljárás folyt Szlovákiában, ezért a magyar vádhatóság az egyetlen lehetséges döntést hozta. „Ne feledjük, hogy a Hedvig elleni büntetőeljárást Marián Kočner barátja, Dobroslav Trnka kezdeményezte, a Kočner sógora alá tartozó ügyész vezette, és maga Kočner keresett fel engem azzal az ajánlattal, ha Hedvig beismeri, hogy hazudott, leállítják az eljárást” – emlékeztetett Kvasnica. Hangsúlyozta: örül annak, hogy Hedvig a szlovákok között is talált támogatókat és segítőket, ugyanakkor hatalmas csalódás számára, hogy „egyes szlovákiai magyar politikusok képesek voltak Ficóval és Kaliňákkal kormányt alakítani, és Hedvig történetét a gazdasági érdekeikre cserélték.”

Új Szó (Pozsony)

Megzavart közállapotok

Blogolda

Föld S. Péter

-

2018-10-31

0

Felmentette a Kúria a menekülteket rugdaló László Petrát, akit a szegedi bíróság korábban vétkesnek talált és három év próbaidőre bocsájtott. A Kúria most úgy ítélte meg, hogy 2015 szeptemberében a gyermekével a karján menekülő szír férfi felrúgása csupán szabálysértésnek minősül, ez pedig két év elteltével elévült.

A Kúria a döntését arra alapozta, hogy nem a terhelt (László Petra) magatartása sértette helyben a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor a terhelt (László Petra) ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, helytelen reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kihívó.

A Kúria ezzel a mostani ítélettel tehát azt üzente a nyilvánosságnak, hogy László Petra, vagy bárki más a jövőben nyugodtan rugdalhat menekülteket, s mivel a döntés nyilván precedensértékű, hajléktalanokat, szegényeket, és mindenkit, akinek anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy magánrepülőgépen vigye Amerikába a cicáját gyógyíttatni. A menekülteket és más elesetteket rugdaló személynek a mostani verdikt értelmében csupán arra kell ügyelnie, hogy ezt a tevékenységét megzavart közállapotok közepette, és ne békés viszonyok között hajtsa végre.

Elsőfokú ítélet a Buda-Cash-ügyben

FüHü

-

2018-10-19

0

Elsőfokon egyenként 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől eltiltásra és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt a Buda-Cash-ügy vádlottjait a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Törvényszék mindegyik vádlottra vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint. A Törvényszék ítéletében megállapította, hogy jelen büntetőeljárásban a vádlottak által elkövetett bűncselekmény sértettje a Buda-Cash Brókerház. A Buda-Cash Brókerház ügyfelei ebben a büntetőeljárásban nem tekinthetőek sértetteknek, nem léphettek fel magánfélként, így a polgári jogi igényüket a törvény egyéb útján érvényesíthetik.
A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem találta megállapíthatónak, mivel álláspontja szerint a szervezettség a Brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem a bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre.
A bíróság valamennyi vádlott vonatkozásában a szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás mellett szükségesnek és indokoltnak látta a vádlottak gazdasági társaság vezető tisztségének viselésétől való eltiltását, mivel a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el.
A Törvényszék a vádlottakkal szemben – a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel – bűnügyi felügyeletet rendelt el, magatartási szabályként pedig a vádlottak a bíróság által meghatározott területet külön engedély nélkül nem hagyhatják el.
Az elsőfokú ítélet, illetve a vádlottakkal szembeni kényszerintézkedést elrendelő végzés sem jogerős.

25 év börtönt kapott korrupció miatt a volt elnök

FüHü

-

2018-08-24

0

25 év börtönt kapott korrupció miatt a volt elnök

Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.

Az ügyész eredetileg 30 év börtönt kért, végül az első fokú bíróság 24 évre és 18 milliárd von pénzbírságra ítélte áprilisban. Az ügyész viszont fellebbezett, és a szöuli törvényszék most úgy döntött, hogy Pak bűnlajstroma – vesztegetés, kényszerítés, hatalommal való visszaélés – súlyosabb büntetést követel.

Azóta egyébként

egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,

akkor kormányzati alapok hűtlen kezelése és a 2016-os parlamenti választásokba való beavatkozás miatt kellett bíróság elé állnia.

A 66 éves volt elnök mindent tagadott, most sem ment el az ítélethirdetésre, ahogy bojkottálta a korábbi tárgyalásokat is. Dél-Korea első elnöknője, az egykori diktátor, Pak Csong Hi lánya ugyanis politikai boszorkányüldözésnek tartja az eljárást.

Pedig 2017-ben alkotmányos vádeljárási folyamattal távolították el az elnöki székből. Előtte

többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,

miután kiderült, hogy semmilyen hivatalos tisztséggel nem rendelkező barátnője, Csoj Szun Szil személyi és politikai döntésekbe is beleszólhatott.

Csojt a sajtó sokszor egyszerűen csak sámánasszonynak nevezi, hiszen egy vallási szektát vezet. Ő kezelte azt a titkos kasszát is, amelybe a nagyvállalatoknak be kellett fizetni egy nagyobb összeget, ha el akartak valamit érni az elnöknél. Ebbe több óriáscég, például a Samsung vezetője is belebukott.

Pak bukásával komoly fordulat következett Dél-Koreában, ugyanis a baloldali Mun Dzse In került hatalomra, aki

sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.

Ennek is köszönhetően köszönhetően került sor a történelmi kézfogásra Kim Dzsong Unnal, akivel szeptemberben már harmadszor találkoznak majd, ezúttal Phenjanban.

Nem Gyurcsány állt a választás utáni tüntetések mögött

FüHü

-

2018-07-12

0

Nem Gyurcsány állt a választás utáni tüntetések mögött

A Ripost az egyik választás utáni fővárosi tüntetéssel kapcsolatban azt írta, hogy „Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést”. A Demokratikus Koalíció pert indított és nyert.

Mint írják, „a Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete pedig tételesen, minden egyes hazugság helyreigazítására kötelezte a Ripostot. Közzé kell tenniük, hogy: valótlanul állították, hogy Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést, valótlanul állították, hogy Gyurcsány Ferenc Soros György utasítására a tüntetés pénzügyi feltételeit biztosította, minden részletbe beleszólt, pénzelte a tüntetéseket, valótlanul állították, hogy Gyurcsány Ferenc irányította az egész megmozdulást, és valótlanul állították azt is, hogy ha valami nem Gyurcsány Ferenc akaratának megfelelően történt a tüntetésen, azt ő becsmérlő kifejezésekkel kommentálta.”

A DK egyébként szinte heti rendszerességgel nyeri a pereket a Ripost, a Pesti Srácok, a TV2 és a 888 ellen.

Így lett Pruck Pálból Dózsa László, majd megint Pruck Pál

FüHü

-

2018-06-01

0

Így lett Pruck Pálból Dózsa László, majd megint Pruck Pál

A Fővárosi Törvényszék kimondta: Pruck Pál szerepel a hírhedté vált 56-os plakáton, és nem Dózsa László, ahogy azt Schmidt Mária és a színész állította. A bíróság azt is kimondta, hogy Schmidt Mária közalapítványa megsértette a korábban meghalt Pruck Pál kegyelethez való jogait.

A hírhedté vált kép.
MTI Fotó: Bruzák Noémi

Az egész ügy azzal kezdődött, hogy még az 1956-os Emlékbizottság 2016-ban készült egy falfestést a Nagy Lajos király útján. A képen egy sapkás kisfiú áll, aki fegyvert tart a vállán. A kép több más kiadványban is megjelent, a rajta szereplő fiú a felirat szerint Dózsa László, a későbbi színész. Csakhogy az RTL Klubnál jelentkezett egy évekkel korábban meghalt férfi családja, és ők azt mondták: a képen nem Dózsa László szerepel, hanem Pruck Pál.

Erre több bizonyítékuk is volt, többek között az, hogy

a képet az amerikai Life magazin fotósa készítette 1956-ban,

és már az ő képaláírásában is Pruck Pál neve szerepelt. Dózsa László viszont azt mondta: ő van a képen, de kegyeleti okból hajlandó lemondani arról, hogy a neve szerepeljen. Azt állította, hogy egy sapka bizonyítja az igazát, de erről kiderült: nem ugyanaz, mint ami a képen szerepel.

Pruck Pál lánya egy nyílt levelet is közzétett, amelyben azt írta:

„Mélységesen fel vagyok háborodva és sértettnek érzem magam.”

A levélben úgy fogalmazott: „Ezt a fotót a keletkezése óta ismeri a család, és mi, Pruck Pál gyerekei, születésünk óta. Én száz százalékig biztos vagyok benne, hogy a fotón az én édesapám van. Maga a fotós is odaírta. De ha ez nem lenne elég, 1986-ban, a forradalom 30. évfordulóján még riportot is készítettek vele.”

Pruck Pál ugyanis egy dokumentumfilmben is beszélt a fotóról, sőt, még korábban, még 1982-ben, már a Népszabadság is megszólaltatta vele kapcsolatban.

Schmidt Mária, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke az ’56-os Emlékév kormánybiztosa azonban nem fogadta ezt el: rátámadtak Pruck Pál családjára és a mellettük kiálló történészekre (az 1956-os Intézet munkatársaira) is. A történészek, Rainer M. János, Ungváry Krisztián, Eörsi László és Sárközy Réka később írásbeli figyelmeztetést kaptak.

Pruck Pál lánya újabb nyílt levélben válaszolt Schmidtnek, azt írta:

„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk.

De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”

A zuglói képre közben valaki ráírta Pruck Pál nevét.
Fotó: Wikimedia Commons

A harchoz csatlakozott a kormánypropaganda is: Pruck Pált bűnözőnek állították be, aki a kádári propaganda szolgálatába állt. Sőt, még Orbán Viktor is kiállt Dózsa László mellett, amikor a tavaly október 23-ai beszédében az 56-os forradalom főszereplői között emlegette – azt a Dózsa Lászlót, aki nem csak a forradalmi szerepvállalása kapcsán, hanem több más témában is tett finoman szólva megkérdőjelezhető nyilatkozatokat, és semmilyen bizonyítékot nem tudott mutatni, hogy 14 évesen valóban harcolt 1956-ban.

Pruck Pál lánya viszont közben pert indított.

Ebben a perben hozott most, több mint másfél évvel a plakát kikerülése után ítéletet a Fővárosi Törvényszék. A történészek mellett az antropológus szakértő is arra jutott, hogy a képen Pruck Pál szerepel, ahogy ezt a Life képaláírása is mondta.

Ráadásul a bíróság szerint Prucknak semmi érdeke nem fűződött ahhoz a nyolcvanas években, hogy a forradalomban való szerepéről beszéljen.

Így aztán a bíróság kimondta:

a képen Pruck Pál szerepel.

Az indoklást a bíró meglehetősen bonyolultan fejtette ki, azt mondta: ha nem Pruck Pál szerepelne a fotón, akkor egy megszólalásig hasonlító fiú mutatkozott volna be Pruck Pálként a fotósnak 1956-ban, majd ettől függetlenül vallotta volna magáénak Pruck a fotót később – ez pedig életszerűtlen.

A bíró azt is kimondta: Schmidt Mária közalapítványa megsértette Pruck Pál kegyelethez való jogát, ezért az alapítványnak 15 napon belül bocsánatot kell kérnie. Emellett minden kiadványon ki kell cserélniük Dózsa nevét Pruck Páléra. Az ítélet nem jogerős.

Dózsa László neve egyébként időközben lekerült a Nagy Lajos király úti falfestésről, de nem a közalapítvány szedette le onnan, hanem a zuglói önkormányzat.

Döntött a bíróság: elkábított és megerőszakolt egy nőt a sztárkomikus

Kultúra

FüHü

-

2018-04-27

0

Döntött a bíróság: elkábított és megerőszakolt egy nőt a sztárkomikus

Élete végéig börtönbe kerülhet a most 80 éves Bill Cosby, Amerika egykor legnépszerűbb komikusa, miután az esküdtszék bűnösnek találta perének újratárgyalásán.

Bill Cosby
Fotó: MTI/EPA/Tracie Van Auken

Az ítélet szerint Bill Cosby 2004-ben philadelphiai otthonában erőszakolta meg Andrea Constandot, a Temple Egyetem munkatársát. Cosby azt állította, hogy kölcsönös beleegyezésen alapult az aktus, a nő viszont tagadta, és azt mondta:

Cosby előtte gyógyszerekkel elkábította.

2017 nyarán eredménytelenül zárult az első tárgyalás, mivel az esküdtszék több mint 52 órán át tartó tanácskozás után sem tudott egyhangú ítéletet hozni. Az újratárgyalásra a Weinstein-botrány kirobbanása nyomán a szexuális zaklatások ellen alakult MeToo mozgalom hatására került sor.

Az esküdtek a tárgyalás kezdetén valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy tisztában vannak a mozgalom céljaival, de részrehajlás nélkül döntenek. Cosby ügyvédjei viszont boszorkányüldözésről beszéltek. Ugyanakkor az elmúlt években

Bill Cosbyt összesen 60 nő vádolta meg azzal, hogy elkábította és megerőszakolta őket.

Az áldozatok között vannak modellek, pincérnők és a szórakoztatóipar munkatársai is. Az esetek egészen a hatvanas évekig nyúlnak vissza, legtöbbjük azóta már elévült.

Bill Cosby az amerikai televíziós sorozatok első fekete sztárja volt, 1965-től kezdve közel 40 évig hihetetlenül népszerű volt egész Amerikában. Négy Emmy- és kilenc Grammy-díjat kapott. Nős, több gyereke van, imázsában kulcselem volt a családközpontúság – legalábbis amíg ki nem derültek a zaklatási ügyei.

A CNN szerint most ebben az egy ügyben akár 30 év börtönt is kaphat. Vagyis, mivel már 80 éves, élete hátralevő részét rácsok mögött töltheti. Egyelőre házi őrizetbe került.

Új eljárás Budaházy ügyében

FüHü

-

2018-04-19

0

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori, szocialista-szabaddemokrata kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.

A Fővárosi Törvényszék

2016 nyarán első fokon tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt,

aki több évet töltött előzetes letartóztatásban. A 17 vádlott közül 15-öt terrorcselekmény miatt 5-13 év letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.

Budaházy ellen 2007. szeptember 7-én emelt vádat a Fővárosi Főügyészség az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt.

Budaházy 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg.

A rendőrség a 2006. szeptemberi MTV-ostrom után több hónapon át kereste Budaházyt,

akit akkor azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet. Március 15-én fogták el, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a számára.

Budaházy ellen korábban több eljárás is indult: az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

Címke: ítélet

A történelmi ítélet csapást mér Trumpra

Politikailag az ítélet olyan fegyvert ad Biden elnöknek és demokrata szövetségeseinek, amelyre nagy szükségük volt. Biden, aki eddig lemaradt a harctéri államok szavazásán, most azzal érvelhet, hogy az amerikai nép nem szavazhat bûnözõre elnöknek.

Az ítélet felborítja a választási naptárt

Trump nem veszíti el a szavazati jogát – hacsak be nem zárják

Trump esetében ez annyit jelent, hogy New Yorkban hoznak döntést, ahol a bűncselekmény miatt elítélt személy szavazhat, kivéve, ha börtönbüntetésre ítélték, és még mindig tölti büntetését.

Elmulasztott vizsgálatok

Kétséges bizonyítékok

Hiányos aktacsomag

A támadók szabadon

Fellebbezés után súlyosbították Pak Gun Hje volt dél-koreai elnök büntetését: 25 évet kapott, és még 20 milliárd von (5 milliárd forint) pénzbírságot is fizetnie kell.

egy másik ügyben Pakot nyolc év börtönre ítélték,

többmilliós tüntetéseket is tartottak ellene,

sokkal békésebb politikát hirdetett Észak-Koreával szemben.

A Ripost az egyik választás utáni fővárosi tüntetéssel kapcsolatban azt írta, hogy „Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést”. A Demokratikus Koalíció pert indított és nyert.

a képet az amerikai Life magazin fotósa készítette 1956-ban,

Pruck Pál lánya viszont közben pert indított.

a képen Pruck Pál szerepel.

Élete végéig börtönbe kerülhet a most 80 éves Bill Cosby, Amerika egykor legnépszerűbb komikusa, miután az esküdtszék bűnösnek találta perének újratárgyalásán.

Cosby előtte gyógyszerekkel elkábította.

Bill Cosbyt összesen 60 nő vádolta meg azzal, hogy elkábította és megerőszakolta őket.

Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.

2016 nyarán első fokon tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt,

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA