Kezdőlap Címkék Iskolai lövöldözés

Címke: iskolai lövöldözés

Két iskolai lövöldözés is volt pénteken Amerikában

0

A kormányzó megerősítette, hogy tízen haltak meg a texasi Santa Fében, miután lövöldözés volt egy középiskolában péntek reggel. Egy Georgia állambeli középiskola parkolójában pedig egy diák lelőtte egyik társát.

Texas államban a tíz halálos áldozat mellett tíz másik embert is megsebesített a 17 éves támadó. A lövöldözés úgy ért véget, hogy a fegyveres, az iskola diákja, megadta magát a hatóságoknak. A lövöldözés helyi idő szerint reggel 8 óra előtt volt a Houstontól körülbelül egy órányira található Santa Fé középiskolájának egyik tantermében. A diákok a sportpályákon és a közeli erdőben kerestek menedéket, miután elhangzottak ez első lövések.

Az áldozatok és a sebesültek között diákok és oktatók is vannak, és megsebesült az ámokfutót megfékező egyik rendőr is.

Greg Abbot, Texas kormányzója péntek délután azt nyilatkozta, hogy a mostani az egyik legszörnyűbb támadás az állam történetében. Hivatalosan nem hozták nyilvánosságra a fegyveres személyazonosságát, de a médiában a 17 éves Dimitrios Pagourtzis-ként azonosították. Abbot elmondta, hogy a támadó két fegyvert is használt a lövöldözésben, amelyeket az apjától szerzett, aki törvényesen tartotta azokat otthon.

Számos házilag gyártott bombát, és Molotov-koktélokat is találtak az iskola környékén, illetve a lövöldözés helyszínén. A támadó, aki előzetes letartóztatásban van, a rendőröknek elmondta, hogy magával is végezni akart társai után, de megijedt, és inkább megadta magát.

Rendõrségi és katonai jármûvek zárják le az utat a texasi Santa Fé város középiskolájánál, ahol egy lövöldözés során legkevesebb nyolc embert életét vesztette és többen megsérültek 2018. május 18-án. (MTI/EPA/Matt Peterson)

A kormányzó szerint voltak arra utaló jelek, hogy Pagourtzis veszélyes lehet, amelyekre felfigyelhettek volna még a támadás előtt a hatóságok.

Donald Trump amerikai elnök a lövöldözés miatt megszakított egy találkozót, és a Twitteren fejezte ki együttérzését az áldozatok felé. Sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy kormánya mindent megtesz a megállításukra. Trump még a 17 áldozatot követelő februári floridai iskolai lövöldözés után ígérte meg, hogy fellép a fegyveres erőszak ellen, ennek azonban nem sok látszatja van azóta.

Pénteken még egy diákhoz köthető lövöldözés volt a georgiai Clayton megyében, ebben egy ember meghalt és egy megsérült. A rendőrség tájékoztatása szerint az eset a Mount Zion nevű gimnázium parkolójában történt, de sem az elkövető, sem az áldozatok nem oda jártak. A három diák valószínűleg összeveszett a lövöldözés előtt.

Csak idén már több mint húsz iskolai lövöldözés volt az Egyesült Államokban, az esetek majd felében halálos áldozat vagy áldozatok is voltak. A mostani texasi a második legtöbb halottat követelő a februári floridai támadás után.

Nem állította meg a tömeggyilkost a floridai iskola mellé kirendelt rendőr

0

Hiába volt egy kirendelt seriffhelyettes a floridai Marjory Stoneman Douglas középiskolánál, nem ment be az épületbe, hogy megállítsa a vérengzést és ártalmatlanná tegye a támadót.

Ezt Scott Israel, Broward megye seriffje közölte. “Teljesen le vagyok sújtva … Egyáltalán nem ment be” – mondta a csütörtöki sajtótájékoztatón. Kiderült, hogy az egyenruhában lévő és felfegyverzett tiszt nagyjából másfél perccel azután ért a helyszínre, hogy az iskola volt diákja, Nicolas Cruz lövöldözni kezdett az épületben. A támadás körülbelül hat percig tartott, a maradék négy percig a seriffhelyettes az épületen kívül maradt. Arra a kérdésre, hogy mit kellett volna tennie, Israel azt mondta, hogy be kellett volna mennie és hatástalanítani a lövöldözőt.

A seriffhelyettes, aki egy olyan rendőrségi egységhez tartozott, amely kifejezetten az iskolák biztonságáért felel, nem adott magyarázatot arra, hogy miért nem ment be az épületbe. A BBC szerint 14 és 20 ezer között van azoknak a rendőröknek a száma az USA-ban, akik kifejezetten az iskolai bűnmegelőzésért felelnek. Az érintett seriffhelyettes 2009 óta volt kirendelve a Marjory Stoneman Douglas középiskolához.

Donald Trump amerikai elnök szerdán arról beszélt, hogy a tanárokat és az iskolai dolgozókat is fel kellene fegyverezni, hogy kezelni tudják a hasonló eseteket, csütörtökön pedig prémiumot is kilátásba helyezett azoknak, akik hajlandók erre. A javaslatát azonban az érintettek közül többen kritizálták, és a fegyveres erőszakkal foglalkozó szakértők között olyan is volt, aki egyenesen őrültségnek nevezte.

Nicolas Cruz 17 embert ölt meg az iskolában február 14-én, majd a menekülő diákok közé vegyült, de még aznap elfogták. Az iskolában jövő hét szerdán folytatódik az oktatás, hétvégén pedig tanácsadáson vehetnek részt a diákok és a tanárok.

A jog fegyverével a lőfegyverek ellen

“Tudni akarjuk, miért nekünk kell ezt csinálnunk? … Miért kell menetet szerveznünk a fővárosban, hogy ártatlan életeket mentsünk?” – tették fel a kérdést a floridai lövöldözést túlélő diákok egy a CNN által szervezett vitafórumon, Sunrise városában. Közben Washington D.C.-ben Donald Trump elnök diákoknak azt fejtegette, hogy azzal tudnák megakadályozni az iskolai tömeglövöldözéseket, ha felfegyvereznék a tanárokat. Pedig ahol sikeresen léptek fel az ilyen tragédiák ellen, ott éppen ellenkezőleg, szigorítottak.

 

Csak az elmúlt pár hónapban négy, összesen 106 halálos és több mint félezer sebesült áldozatot követelő lövöldözés volt az Egyesült Államokban. A legutolsó, az eddigi talán legnagyobb vihart kiváltó egy floridai iskolában, ahol az intézmény egykori diákja 17 iskolást ölt meg, sokakat megsebesített. A felháborodás, pontosabban annak jelei talán minden eddigieknél érezhetőbbek – köszönhetően az érintettek fellépésének, köztük annak a diáklánynak, aki – túlzás nélkül – mélyen megrázó, érzelemdús beszédben támadt az az elnökre és az általa támogatott (tőle komoly adományokat kapó) fegyverlobbira.

This Florida shooting survivor just delivered an impassioned speech about gun laws

"They say that tougher gun laws do not decrease gun violence. We call BS!They say a good guy with a gun stops a bad guy with a gun. We call BS!They say guns are just tools like knives and are as dangerous as cars. We call BS!"Florida high school shooting survivor Emma Gonzalez calls on President Donald J. Trump and lawmakers to tighten gun restrictions in an impassioned speech at an anti-gun rally in Fort Lauderdale http://cnn.it/2C56KIu

Közzétette: CNN – 2018. február 17.

 

Nehéz dolguk lesz azoknak, akik sikert akarnak elérni a fegvertartás szigorításában. S hogy miért? Az alábbi grafikon azokat a képviselőket és szenátorokat sorolja, az összeggel együtt, akik a legnagyobb támogatásokat kapták a fegyverlobbitól. Ezt nézve, érthető, hogy a republikánusok ellenzik a fegyvertartás szigorítását.

https://infographic.statista.com/normal/chartoftheday_12993_gun_rights_money_for_members_of_congress_n.jpg

Az álláspontot csak erősíti, hogy Donald Trump elnökválasztási kampányát – sajtójelentések szerint – rekordösszeggel támogatta a fegyverlobbi, csak a Nemzeti Lőfegyverszövetségtől (National Rifle Association, NRA) kapott 30 millió dollárt. Így semmi csoda nincs abban, hogy a republikánus elnök, a nagy nyomás ellenére egyelőre pusztán addig jutott el, hogy jelezte: fontolóra veszi a tanárok felfegyverzését, mivel szerinte ez képes lenne megakadályozni az ilyen tragikus történeteket.

Az ausztrál, a brit, a japán és a norvég példák azonban mást mutatnak – derül ki a davosi Világgazdasági Fórum egy, a fegyvertartási rendszerek átalakulását és eredményeit számba vevő összeállításából.

Ausztráliában a nyolcvanas-kilencvenes években egyre több halálos kimenetelű lövöldözés volt, mígnem 1996-ban az akkor miniszterelnök, John Howard vezetésével új stratégiát dolgoztak ki – ennek részeként a kormány fizetett azoknak, akik leadták a lőfegyverüket. Több mint 600 ezer automata és félautomata fegyvert, valamint úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskát vásároltak vissza és semmisítettek meg. Az alábbi grafikon önmagáért beszél:

Forrás: https://www.weforum.org/agenda/2018/02/these-4-countries-have-nearly-eliminated-gun-deaths-heres-what-the-us-can-learn?utm_content=buffer4f17d&utm_medium=social&utm_source=facebook.com&utm_campaign=buffer

 

Ha ezt az utat követnék, akkor az USA-ban 40 millió lőfegyvert kellene megsemmisíteni, állami szinten – hívja fel a figyelmet a cikk.

A 127 millió lakosú Japánban évente alig tíz lőfegyverrel elkövetett gyilkosság van, köszönhetően annak, hogy nagyon nehéz fegyverhez jutni. Azoknak, akik lőfegyverre vágynak, egész napos tréningen kell átesniük, sikeres írásbeli vizsgát kell tenniük és minimum 95 százalékos találati aránnyal kell lőniük. Ezután következik a kórházban elvégzett egészségügyi-mentális vizsgálat, majd egy háttérellenőrzés, amelynek során a kormányzati illetékesek mindent előásnak a fegyvertartási engedélyre áhítozókról, s kikérdezik a barátokat, családtagokat is.

Csak ezek után adják ki az engedélyt – de akkor is csak sörétes és légipuskára, kézi lőfegyverre nem.

És még így is három évente ismételni kell az eljárást.

Norvégia –a WEF cikke szerint – a társadalmi kohézió és bizalom kiváló példája, ahol száz civil lakosra körülbelül harmadannyi lőfegyver jut, mint az USA-ban, a százezer főre vetített halálos áldozatok száma pedig tizedannyi. A cikk idéz egy a Business Insider-nek nyilatkozó szakembert, aki rámutatott: a norvég példából kiindulva hatásos lenne, ha az amerikai rendőrség igyekezne erősíteni a lakosság bizalmát. Ennek eszköze lehet például lakóközösségi közös őrjáratok szervezése, amelyek eredményeként

az emberek megtanulnának jobban bízni a rendőrökben. A rendőrök pedig megismernék milyen valójában az a közeg, ahol dolgoznak.

Az Egyesült Királyságban több elemből álló stratégiát dolgoztak ki, a fenti három országban alkalmazottak egyvelegét. Betiltották a félautomata fegyverek és úgynevezett előágyszán-ismétlő sörétes puskák tartását (nagyjából abban az időben, amikor az ausztrálok is bevezették a magánkézben tartott kézi lőfegyverek tilalmát); kötelező regisztrációt vezettek be és egy 200 millió fontos visszavásárlási programot indítottak – 162 ezer puskát és 700 tonna lőszert vettek vissza az állampolgároktól.

Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni

0

A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump szerdán a Fehér Házban fogadta a múlt. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. 

Trump szerdán nem csak kaliforniai diákokat fogadott: a vendégek között ott volt két korábbi, az 1999-es columbine-i és a 2012-es a connecticuti lövöldözések túlélői, illetve szülők és tanárok is. A diákok közül volt aki sírva, mások dühösen kérték az elnököt, hogy tegyen valamit a hasonló tragédiák elkerülésére. Trump arról beszélt, hogy vannak eszközeik erre: jobban megnézik majd, ki vehet fegyvert, különös tekintettel a mentális állapotra, és elképzelhető, hogy emelni fogják az életkort is.

Hozzátette, hogyha lett volna olyan tanár a floridai középiskolában, aki tud bánni a fegyverekkel, nagyon könnyen megállíthatta volna a támadást, ezért ő támogatná, hogy iskolai alkalmazottak fegyvert hordjanak maguknál. Ez persze csakis akkor “működne”, ha tudják, hogyan kell használni azt, ezért speciális tréningekre kellene küldeni őket.

Szerinte az, hogy a iskola fegyvermentes övezet, csak felhívás egy őrült számára, hogy menjen be oda lövöldözni.

(A BBC azt írja, hogy több amerikai államban már lehet kézifegyvert viselni az iskolában, amíg az el van rejtve, de Floridában nem.) 2016-ban, az elnökválasztási kampány idején Trump még tagadta, hogy fegyvert vinne az osztályokba, ezt ellenfele, Hillary Clinton vádaskodásának nevezte. Az elnök arról is beszélt, hogy a floridai lövöldözőt, Nicolas Cruzt már korábban el kellett volna fogni, hiszen mindenki tudta, hogy veszélyes.

Szerdán Marco Rubio is gyűlést tartott a lövöldözés kapcsán, ahol a diákok hevesen támadták a fegyvertartás mellett korábban kiálló republikánus floridai szenátort, illetve az országos fegyverszövetség (NRA) képviselőjét, aki szintén megjelent az eseményen. Rubio arról beszélt, hogy támogatja a fegyvertartási korhatár felemelését 18-ról 21 éves korra, az iskolai alkalmazottak fegyverviselését viszont ellenezte, és azt is, hogy fegyveres biztonsági őrök legyenek az intézményekben. Az is szóba került, hogy a töltényvásárlást maximálizálnák, de ezeknek a javaslatoknak egyike sem volt elég a több ezer egybegyűltnek, akik azt követelték, hogy egyáltalán ne lehessen olyan típusú sorozatlövő fegyvereket vásárolni, amellyel a floridai mészárlást is elkövették.

Vallomást tett a floridai tömeggyilkos

0

Beismerte tettét a 19 éves Nicolas Cruz, aki szerdán egy floridai középiskolában 17 embert lelőtt és többeket megsebesített. Közben egyre több részlet lát napvilágot a lövöldözésről.

17 rendbeli, előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság miatt emeltek vádat a támadó ellen, akit óvadék fejében sem lehet szabadlábra helyezni. Az áldozatokról és a lövöldözés körülményeiről egyre több információ derül ki, az iskola dolgozóit pedig hősiességük miatt magasztalják. A BBC arról ír, hogy egy földrajztanár akkor kapott halálos sebet, mikor a tanterem ajtaját próbálta elbarikádozni, hogy a diákokat védje. Az iskola egyik amerikai futball edzőjét is hőskét ünneplik: Aaron Feis a testével védte a gyerekeket a lövedékektől. Az áldozatok többsége középiskolás diák volt.

A támadás miatt az amerikai iskolákban fokozták a védelmi intézkededéseket, és a The Washington Post szerint különös figyelemmel követik a problémás magatartású diákokat.

A tragédia óta megszaporodtak az iskoláknak címzett fenyegetések is, és már legalább két diákot tartóztattak le, amiért a floridaihoz hasonló vérengzéssel fenyegetőzött. A lövöldözés kapcsán ismét előtérbe kerültek a fegyvertartással kapcsolatos viták, az amerikai elnök viszont tudatosan kerülte a témát. Donald Trump a tragédia után mondott beszédében egyszer sem szerepelt a fegyver szó, csak arról beszélt, hogy kiemelt cél lesz az iskolák biztonságának növelése, és a mentális betegekre is jobban odafigyelnek majd.

Nicolas Cruz depresszióval küzdött, tanárai szerint magatartási gondjai voltak, és diáktársai is tudták, hogy fegyvermániás. A YouTube-ra korábban egy fenyegető videót is feltöltött, amelyről az FBI-t is értesítették. Volt középiskolájában lövöldözött, ahonnan magaviselete miatt küldték el.

Az FBI-t is figyelmeztették az iskolai lövöldözőről

0

Az FBI megerősítette, hogy felhívták a figyelmüket arra a 19 éves fiatalra, aki a gyanú szerint a floridai Parklandben elkövetett tömeggyilkosságért felel. Nikolas Cruz egy YouTube-videóban arról beszélt, hogy profi iskolai lövöldöző lesz belőle. Az Instagramra is posztolt fegyverekről.

A videóról egy felhasználó szólt a hatóságoknak, és a tanárokat is figyelmeztették – írja a BBC. A 17 halálos áldozatot követelő támadást Cruz volt iskolájában, a Marjory Stoneman középiskolában hajtotta végre. A fiatalt, akit korábban viselkedési problémák miatt kirúgtak, már tavaly sem engedték be az iskola területére hátizsákkal. Az FBI azt közölte, hogy valóban érkezett hozzájuk figyelmeztetés, de

nem tudták teljesen beazonosítani, hogy ki töltötte fel az internetre a videót.

A tanárok mellett több diák is azt nyilatkozta különböző fórumokon, hogy Cruz problémás  volt, olyan, akitől tartottak. A rendőrség viszont azt közölte, hogy őket nem figyelmeztette senki Cruzzal kapcsolatban.

A jelentések szerint a támadás előtt, helyi idő szerint fél háromkor, szándékosan indították el az iskola tűzjelzőjét, emiatt a diákok és a tanárok elhagyták az osztálytermeket. Szemtanúk szerint a támadó füstgránátokat is bevetett, ő maga pedig gázmaszkot viselt. A diákok megpróbáltak elbújni, ahogy a lövéseket meghallották, többen elbarikádozták magukat.

2012 óta nem volt ilyen súlyos iskolai lövöldözés az USA-ban: a 17 halott mellet számos sebesültje is van a támadásnak. Az elkövetőt a lövöldözés követő egy órában fogták el a hatóságok.

Rendõrségi jármûvek sorakoznak a Marjory Stoneman Douglas középiskola elõtt a floridai Parkland 2018. február 15-én (MTI/EPA/Cristobal Herrera)

Cruzról egyelőre annyit lehet tudni, hogy árva, nevelőszülei meghaltak, és a tanárok és a diákok körében is ismert volt kezelhetetlenségéről. Tavaly állítólag több diáktársát is megfenyegette. A Reuters-nek egy diák azt mondta, hogy

Cruz megőrült a fegyverekért,

és rendre beindította a tűzjelzőt az iskolában, mielőtt végül kirúgták volna. Egy másik korábbi iskolatársa arról számolt be, hogy Cruznak nem nagyon voltak barátai, kívülálló volt.

Mostanra törölt Instagram-fiókjában több kép volt fegyverekről, töltényekről és késekről. A CNN úgy tudja, hogy Cruzt mentális problémák miatt is kezelték több mint egy éve. Állítólag a szomszédai antiszociális viselkedése miatt többször is kihívták rá a rendőröket.

Miután nevelőanyja is meghalt tavaly novemberben, egy iskolai barátjához költözött. A család ügyvédjén keresztül azt közölte, hogy valóban volt a fiúnak fegyvere, de elzárva kellett tartania. Depressziós volt, de erőszakos viselkedést nem vettek észre nála. Február 14-én állítólag azzal az indokkal maradt otthon, hogy Valentin-napon nem megy iskolába.

Az amerikai elnök is megszólalt a lövöldözés kapcsán: Donald Trump arról beszélt a Fehér Házban, hogy tragédiák idején a nemzet összefog, és ez a kötelék erősebb a gyűlöletnél. Bejelentette, hogy felkeresi az áldozatok hozzátartozóit és a sebesülteket, találkozik a helyi hatóságok képviselőivel, valamint vizsgálatot kezdeményez arról, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni az amerikai iskolákat. Arról beszélt, hogy

soha egyetlen diáknak vagy tanárnak sem szabad veszélyben éreznie magát,

és meg kell változtatni az erőszak kultúráját, amely eluralkodott az Egyesült Államokban eluralkodott. Azt is elmondta, hogy a mentális betegségek elleni küzdelem is kiemelt feladat lesz. “Az iskolák biztonsága elsődleges fontosságú lesz számunkra” – tette hozzá az MTI washingtoni tudósítója szerint.

Az amerikai iskolai lövöldözésekről, és az eset kapcsán újra erőre kapott fegyvertartási vitáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A floridai volt idén a 18. iskolai lövöldözés az Egyesült Államokban

0

2013 óta mintegy 290 iskolai lövöldözést regisztráltak az Egyesült Államokban, amelyek közül a szerdai parklandi volt a legtöbb halálos áldozattal járó incidens. Az eset ismét felszította a vitát a fegyvertartásról. 

A legutóbbi információk szerint már tizenhétre növekedett a halálos áldozatok száma, akik az életüket vesztették szerdán a floridai Parkland város középiskolájában elkövetett ámokfutásban. Mindeközben 16 sérültet ápolnak még mindig a helyi kórházban. A 19 éves lövöldöző, név szerint Nikolas Cruz “problémás diáknak” számított, aki többször összeveszett a barátaival és durván bánt ex-barátnőjével, valamint a helyi tanári karral szintén feszült volt a viszonya. A sorozatos botrányai miatt kirúgták őt a Marjory Stoneman Douglas középiskolából. Az iskola igazgatója közölte, hogy Cruzt korábban gyógykezelték, de már hónapok óta nem járt a vizsgálatokra. Az ámokfutás előtt olyan képeket rakott ki a közösségi oldalaira, amelyeken fegyverekkel pózolt.

Cruz akkor érkezett a parklandi középiskolába, amikor ott kiürítési gyakorlatot tartottak, ezért sokan azt hitték, hogy a lövöldözések valójában ennek részei. Az ámokfutó egy AR-15-ös gépkarabéllyal, gázmaszkkal és füstgránátokkal felszerelve tört be az intézménybe. A legtöbb áldozatával az épületben végzett, majd a rendőrök és a terrorelhárító egységek kiérkezése után hazamenekült, ahol a hatóságok elfogták őt.

A kép forrása: MTI/EPA/Giorgio Viera.

Az Egyesült Államokban nem ez az első eset, hogy ilyen sok áldozattal járt egy iskolai lövöldözés. A leghíresebb eset, amely bejárta a világot és minden mozzanatát rögzítették az iskolai kamerák, az 1999. április 21-i coloradói Columbine középiskolában elkövetett ámokfutás volt. A két elkövető 13 embert lőtt le, kézigránátokkal és csőbombákkal robbantottak fel, majd öngyilkosságot követettek el.

A legtöbb halálos áldozattal járó iskolai lövöldözés 2007-ben volt, amikor a Virginiai Műszaki Egyetemen egy diák 32 embert ölt meg. Parkland előtt a legsúlyosabb ilyen merényletre 2012. december 14-én került sor a Connecticut szövetségi állambeli Newtownban, amikor egy 20 éves férfi 26 embert, köztük 20 gyereket gyilkolt meg egy iskolában.

Feszült évkezdés 

Habár a február 14-i ámokfutás volt a legnagyobb az idei évben, korántsem ez számít az egyetlen iskolai lövöldözésnek 2018-ban. Sőt, a Time magazin arra hívta fel a figyelmet:

Február közepéig mintegy 18 iskolai lövöldözést regisztráltak a hatóságok

Ezen incidensek többsége szerencsére nem követelt életét és sebesültekkel sem járt. Viszont január 23-án a Kentucky állambeli Bentonban két ember meghalt, tizenheten megsebesültek, amikor egy 15 éves diák tüzet nyitott az iskolában tanulókra. Egy nappal korábban szintén egy 15 éves diák a barátnőjét lőtte le Texasban egy iskola büféjében.  Az amerikai statisztikák szerint ebben az évben 13 államban került sor lövöldözésre, sőt, Californiában, Michiganben és Texasban kétszer is. 2013 óta pedig ebben a három amerikai államban plusz még a két Karolinában, Floridában, Ohioban és Washington-államban történt a legtöbb iskolai lövöldözés, miközben egyetlen egyről sincs tudomásunk Alaszkában, Észak-Dakotában, Hawaiin és pár észak-keleti kisebb államban.

Iskolai lövöldözések száma az Egyesült Államokban 2018-ban. Részletesebben az incidensekről és a 2013 óta elkövetett támadásokról lásd: Link.

Az amerikai Kalasnyikov

Az amerikai közvéleményt ismét felkavarta az eset és felszította az évtizedek óta tartó vitát a fegyvertartásról. Ugyanis Cruz egy AR-15 gépkarabéllyal követte el a vérengzést, amely gyakorlatilag az összes eddigi több halálos áldozattal járó amerikai lövöldözés központi elemének számít. Ez az M16-os gépkarabély polgári változata, amelyet viszonylag olcsón és könnyen lehet beszerezni. Mindössze 600-700 dollárba kerül egy darab, s a múlt évtized második felétől látványosan megugrott az eladása. Egyes becslések szerint

akár 10 millió (!) darabnyi AR-15-ös lehet az amerikai utcákon és otthonokban

A fegyver félautomata, de a legtöbb vitát az okozza, hogy könnyen át lehet alakítani sorozatlövővé, ráadásul számtalan kiegészítővel (infravörös célzókészülék, lézer, hangtópító stb.) felszerelhető. Hiába büntetik szigorúan – akár 10-15 évnyi börtönnel – a saját módosításokat, semmit nem von a fegyver népszerűségéből. 1994-ben Bill Clinton vezette kormány már megpróbálta betiltani, ami lényegében sikerült, de nagyon sok kiskaput hagytak a törvényben, amely miatt folytatták a fegyvereladást. A fegyver legutóbb 2016-ban került a kormányzati és a civil szervezetek kereszttüzébe, miután Omar Mateen egy orlandoi melegbárban 49 emberrel végzett.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK