Kezdőlap Címkék ISIS

Címke: ISIS

Elfogták a Beatles két tagját Szíriában

Persze nem a zenészekről van szó, hanem az Iszlám Állam két brit tagjáról. Arról lettek ismertek, hogy ők voltak több európai és amerikai fogoly őrei és kínzói. Négyen voltak, a foglyok ezért nevezték el őket Beatlesnek. A legismertebb közülük Dzsihád John volt, aki több túszt maga fejezett le.

A kurdok vezette felkelőszervezet, a Szíriai Demokratikus Erők tagjai fogták el a két brit terroristát, El Shafee Elsheikhet és Alexanda Amon Koteyt, még január elején. Azóta már át is adták őket az amerikaiak vezette koalíciós erőknek.

Az elfogásukról először beszámoló New York Times szerint a szudáni származású Elsheikh 2012-ben ment Szíriába. Mint sokan mások is, először egy, az al-Kaidához tartozó csoporthoz csatlakozott, később viszont, az Iszlám Állam előretörése után, átállt hozzájuk. Tagja volt annak a négy tagú, britekből álló csoportnak, amely

hónapokig őrizte és kínozta a foglyokat.

Ehhez a csoporthoz tartozott a ghánai-ciprusi származású Kotey is, aki közben terroristákat is toborzott az Iszlám Államnak Nagy-Britanniában.

Dzsihád John volt a csoport hóhéra

A csoport azután lett hírhedt, hogy több túszt kiváltottak az Iszlám Állam fogságából, ők pedig meséltek a kínzóikról. Több mint 20 túszt tartottak fogva, egyikükről, a dán fotós Daniel Rye Ottosenről szabadulása után könyv is megjelent (Puk Damsgaard írta, Az Iszlám Állam fogságában címmel magyarul is olvasható).

Innen derült ki, hogy

a túszok nevezték el Beatlesnek a fogvatartóikat,

mivel négyen voltak és brit akcentusuk volt. Valódi nevüket persze nem tudták, a két, most elfogott terroristát Paul és Ringo néven emlegették egymás között.

Válogatott módszerekkel kínozták a túszokat, majd azokat, akikért nem fizetett a kormányuk vagy családjuk, 2014 augusztusában elkezdték kivégezni. Az első áldozatuk az amerikai újságíró, James Foley volt, akit lefejeztek, a kivégzésről készült videót pedig nyilvánosságra is hozták.

A csoport legismertebb és a túlélők beszámolói szerint legkegyetlenebb tagja a kuvaiti származású Dzsihád John, valódi nevén Mohamed Emwazi volt. Őt még 2015-ben, célzott dróntámadásban megölték Rakkában.

Dzsihád John volt a terrorszervezet hóhéra,

ő végezte ki Foley-t is. Az amerikaiak szerint összesen 27 túszt fejezett le.

A „Beatles” negyedik tagja Aine Davis volt (őt nevezték George-nak a túszok), őt Törökországban tartóztatták le korábban, állítólag ott akart merényletet elkövetni.

A CNN szerint az elfogott terroristák arról is beszéltek már, hogy hol lehetnek áldozataik földi maradványai. Az is kiderülhet, hogy mi történt John Cantlie-vel, az utolsó európai tússzal, akit még 2012-ben raboltak el, később feltűnt pár propagandavideóban, de a sorsáról évek óta nem lehet semmit tudni.

120 perc – 2018. január 21. 12:00

0

Szárazföldi támadás a kurdok ellen

A török seregek és a szíriai ellenzéki erők közösen támadták az észak-szíriai területen lévő kurd enklávét. Tegnap a határon túlról lőtték még csak a területet, Afrint, amelyet meg akarnak tisztítani az Amerikai-barát kurd erőktől. Ezzel ma megkezdődött a szárazföldi hadművelet is. A helyzetről részletesen háttérelemzésben foglalkoztunk. (FüHÜ)

Feljelentés lett Gyurcsány leleplező videójából

Gyurcsány Ferenc a héten azt mutatta be, hogy a határ mellett némely magyarországi településre tömegesen jelentenek be ukránokat, akik kiemelt magyar nyugdíjat kaphatnak az államtól. Most a DK nyíregyházi képviselőjelöltje, Helmeczy László feljelentést tett az ügyben közokirat-hamisítás, költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt a Legfőbb Ügyészségen. (ATV)

Halálos ítélet az ISIS-hez csatlakozásért

Halálra ítélt egy arab származású német nőt egy iraki bíróság amiatt, mert csatlakozott az Iszlám Államhoz. Tavaly fogták el a Moszulért folyó harcok során – közölte egy bagdadi szóvivő, aki azonbana nevét nem volt hajlandó elárulni. A most halálra ítélt az első olyan nő, akit azért sújtottak ezzel a büntetéssel, mert katonai csoporthoz csatlakozott. Az ítélet ellen még van helye a fellebbezésnek.  (Reuters)

Itt a tél – hajnal óta havazik

Hajnal óta folyamatosan esik a hó a fővárosban és szerte az országban ,sok településen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint sok helyen már reggel is meghaladta a 10 centimétert is a hó vastagsága. A 300 méter feletti települések közül Aggteleken és Kékestetőn 15, Mátraszentimrén 8 centiméteres a hóréteg. Az alacsonyabban fekvő települések közül Egerben, Érden, Felcsúton és Zsámbékon 5 centiméter körüli, a fővárosban és másutt néhány centiméteres hóréteget mértek. Ezek mellett országszerte több helyen alakult ki foltokban hó.Budapest hetven géppel folyik a takarítás. (MTI)

 

Gyilkos merénylet Bagdadban – 35 halottal

0

Legalább 35 ember meghalt kilencven pedig megsebesült Bagdadban, egy kettős öngyilkos bombamerényletben. Három nap alatt másodszor robbantottak terroristák az iraki fővárosban. A helyi hatóságok szerint a városközpontban elkövetett merénylet áldozatainak a száma emelkedhet.

 

Mint a BBC rámutatott: Bagdad a terroristák kiemelt célpontja azóta, hogy 2014-ben az ISIS lerohanta az országot. Ugyanakkor a terrorcselekmények száma csökkent decembertől – akkor deklarálta a kormány a terület visszafoglalását.

A mai merényletet két, robbanómellényes férfi követte el akkor, amikor építőipari munkások gyülekeztek az általában is zsúfolt téren – közölte a Belügyminisztérium. A helyszínen nem először követtek el hasonló merényletet.

 

Alulról élénkül a gazdaság Moszulban

0

Még szinte el sem csitultak a harcok az iraki Moszulban, mint eső után a gomba, úgy nőnek ki a kis boltok a rommá pusztított iraki városban, ahol az ISIS rémuralma idején majdnem minden áru és termék tiltva volt. Lassan újra kinyitnak a régi bolto(cská)k, hiszen ismét lehet árusítani női ruhákat, sőt, még fehérneműt is, játékokat, okos telefonokat, alkoholos italokat, CD-ket.

Fotó: Wikimedia

A második legnagyobb iraki város, Moszul volt az Iszlám Állam utolsó erődítménye, három évig volt a dzsihadisták kezén. Több mint egymillió ember menekült el a korábban 2,5 millió lakosú városból, amelyet a kormányerők 9 hónapig tartó harcok után július 10-én vettek be, a nemzetközi koalíció támogatásával. A három éves rémdráma nem kímélte a helyi – korábban iparra is támaszkodó – gazdaságot sem, amely gyakorlatilag lenullázódott.

A gazdaság beindítása

Az Iraq Business News például a napokban számolt be arról, hogy az iraki újjáépítés keretében 23 iraki városban összesen 1100 projekt indult nemzetközi támogatással, de 95 százalékban a helyi gazdaság részvételével. Elsősorban a vízközművek, az elektromosság helyreállítását, az oktatási és egészségügyi rendszer, a közlekedési hálózat  újjáépítését, a magángazdaságban munkahelyek megteremtését célozzák. Moszul pedig prioritásnak számít – csak a város gazdaságának a beindítására 300 projektet indítottak, amelyeken 10 ezer ember dolgozik.

A külső segítség,  támogatott újjáépítés mellett – hogy úgy mondjuk –, alulról is megkezdődött újjáépíteni, szintén a helyi munkaerőre támaszkodva: sorra nyílnak a kis boltok a semmiből.

A CNN forgatott a helyszínen,felkeresve néhány – a harcok előtt is működő – kis boltot, amelyek próbálnak ismét némi vért lehelni a város keringésébe. A tulajdonosokkal folytatott beszélgetésekből nem csak az derül ki, hogy az ember túlélésre született, hanem az ISIS-borzalom a maga hétköznapi valójában is.

Játéktól az okos telefonig

A júliusi városvisszavétel óta folyamatosan nyitnak ki a különféle cikkekkel, termékekkel kereskedő boltok, közte az ISIS idején tiltott árukat forgalmazók alkoholitalokra specializálódottak. Az egyik ilyen tulajdonosa az amerikai hírcsatornának elmondta, hogy a háború előtt nagy volt a keletje az alkoholnak a városban, ahol nem csak szunnita muzulmánok éltek, hanem keresztények és jazidik is.

S amióta ismét árulhatja ezeket az italokat, talán még a korábbinál is komolyabb forgalmat bonyolít,

pedig egy igen kicsit boltot tudott csak nyitni a korábbi, rommá pusztított helyett.

Tiltott volt a normális női ruhák árusítása is, nem szólva a fehérneműkről – csakis az „iszlám divatnak megfelelő ruhák, azaz fekete textildarabok” szerepelhettek a ruhakínálatban, fehérneműket pedig  csak nők által vitt boltokban lehetett árulni, ahova kizárólag nők léphettek be – meséli egy, női divatcikkekkel foglalkozó boltos a CNN-nek.

Még divatbabát sem lehetett használni a ruhák bemutatására

– tette hozzá. Ma már azonban félelem nélkül árulhat azt, amit akar – mondta.

Nem hogy női fehérneműt, még cd-ket sem lehetett árusítani, mivel az ISIS betiltotta a zenét is, amit az ördög idézésnek tartott. Ma már a legmodernebb világzene is árusítható és kelendő is – derül ki a riportból. Amely bemutatja egy okostelefonokat s elektronikai cikkeket árusító bolt tulajdonosát is, aki elmeséli, hogy

az okostelefonok is tiltólistán szerepeltek a terrorszervezet uralma alatt, nehogy le tudják fényképezni és filmezni azt, mi történik Moszulban.

Ha valaki lebukott, a telefonját elkobozták, őt magát pedig elhurcolták. Ma soha nem látott kereslet van ezen cikkek iránt a városban.

Miként kelendők lettek azok a zenélő játékok, valamint és azok is, amelyek emberekre vagy állatokra hasonlítanak  – ezeket ugyanis Isten képének megszemélyesítéseknek tartották az ISIS idején. Azok, akik azokban az években kitartottak a játékboltok mellett, csak nyereséget nem hozó játékokat tudta forgalmazni.

Az Iszlám Államhoz indultak, a bíróságon kötöttek ki

Az interneten ismerkedtek össze, egyiküket Törökországban fogták el.

A vád szerint a két férfi 2014 őszétől hónapokon át üzengetett egymásnak a gyakorikerdesek.hu internetes portálon arról, hogy s mint lehetne a szervezethez csatlakozni. A másodrend vádlottat az elsőrendű látta el tanácsokkal.

A felvilágosítás és lelkesítés olyan jól sikerült, hogy a férfi

2015 januárjában útnak is indult, Isztambulba utazott.

Társa később akart csatlakozni hozzá, aztán ez valamiért elmaradt, de a Facebook oldalán terrorcselekmények elkövetésével fenyegetőzött, ugyanakkor felajánlotta, hogy segíti azokat, akik az ISIS-hez akarnak csatlakozni.

Azt a férfit, aki útnak indult, Törökországból toloncolták vissza Budapestre, azóta eljárás alatt áll. Egyikük szabadlábon, másikuk háziőrizetben várja az ítéletet, mindkettőjük ellen terrorcselekmény a vád.

Geopolitikai verseny Afganisztánért – I. rész: A nagyhatalmak

0

Donald Trump amerikai elnök Afganisztánnal és Dél-Ázsiával kapcsolatos kijelentései kapcsán a legtöbb médium és szakértő azt emelte ki, hogy Washingtonban még mindig nem döntöttek a csapatnövelés létszámáról, vagy már felhagytak az amerikai külpolitika egyik legfontosabb irányelvével, a demokráciaterjesztéssel és nemzetépítéssel. Azonban a Trump-beszéd egy másik aspektusból is fontos lehet, amire kétrészes elemzés is igyekszik rámutatni: a világ ízelítőt kaphatott arról, hogy a sok robbantásos és öngyilkos merényletes hír hátterében milyen geopolitikai játszmának folynak Afganisztánért. 

Felhagyott álmok

Augusztus 21-én Donald Trump ismertette azt Egyesült Államok Afganisztánnal kapcsolatos stratégiáját, amellyel a Fehér Ház az év eleje óta adós maradt. Az amerikai és más nemzetközi lapok, médiumok és szakértők leginkább azt hangsúlyozták ki, hogy Trump semmi érdemleges információval nem szolgált az Arlingtonban lévő Fort Myer katonai támaszponton tartott beszédében. Továbbra is homály fedte az afganisztáni csapatnövelés pontos számát; nagy általánosságokban beszélt a szélsőséges iszlamisták elleni harcról; még az afganisztáni kivonulás időpontját vagy módját sem közölte, csupán annyit, hogy ennek „méltóságteljesnek, nem elhamarkodottnak” kell lennie.

Azóta James Mattis, az amerikai védelmi miniszter, augusztus utolsó napján elismerte, hogy immáron

hivatalosan is elrendelte az afganisztáni csapatnövelést.

A Pentagon szintén pár nappal korábban jelentette be, hogy a korábbi közvélekedéssel ellentétben nem 8400, hanem 11 000 katonát állomásoztat a közép-ázsiai országban. Szintén ekkoriban hangzott el az amerikai tisztségviselők részéről, hogy Donald Trump amerikai elnök 4000 katona kiküldetésére hatalmazta fel Mattist.

Donald Trump amerikai elnök és a háttérben James Mattis védelmi miniszter. A kép és Trump teljes Afganisztán-beszédének forrása: heavy.com

A másik rész, amit előszeretettel emeltek ki a kommentátorok a Trump-beszéddel kapcsolatban az, hogy Trump szakított az amerikai elnökök eddigi gyakorlatával: vagyis az Egyesült Államok már lemondott egy demokratikus rendszer kiépítéséről és „nemzetépítésről”, legalábbis Afganisztán tekintetében, amely az amerikai hadtörténelem leghosszabb katonai missziója. Helyette kizárólag a terrorizmus elleni harcra fog koncentrálni, valamint ezzel párhuzamosan a tálibokkal való viszony javítására.

Ez többek közt azt jelenti, hogy

ha a mérsékeltebb irányvonalat képviselő afgán hadurak hajlandóak lemondani a Nyugat-ellenes retorikáról és felhagyni az amerikai katonák és civilek ellen indított támadásról,

akkor Washington is békén hagyja őket, sőt, közvetít, anyagi és más jellegű támogatást nyújt nekik.

Nem arról van szó, hogy most a tálibok politikájában 180 fokos fordult állt volna be, és most hirtelen szimpatizálni kezdtek volna a korábbi ellenséggel. Emögött kőkemény stratégiai és taktikai okok állnak: a tálibok nem akarnak egyszerre két ellenséggel is harcolni. Ugyanis az önmagát Iszlám Államnak (ISIS) nevező terrorista szervezet már 2014 óta komoly riválisa a táliboknak és ezzel párhuzamosan az al-Kaidának.

A tálibokat egy ideig békén hagyták, de ennek a látszólagos fegyverszünetnek vége szakadt: az afganisztáni ISIS-sejt főparancsnoka hivatalosan is hadat üzent az afganisztáni táliboknak, azzal vádolva őket, hogy „hipokriták és tekfírek (hitetlenek), akik már régóta elárulták az iszlámot”. Azóta már

nem egy súlyos összecsapásra, tálibok ellen végrehajtott öngyilkos merényletre és véres leszámolásra is sor került Afganisztánban.

A tálibok már eddig is aggódva – és nem kevés irigységgel – szemlélték azt, hogy az ISIS népszerűségre az ő rovásukra nőtt meg a közép-ázsiai országban, ezáltal egyre kevesebben csatlakoznak hozzájuk, miközben az „Iszlám Állam” folyamatosan ráteszi a kezét a mákültetvényeikre, így egyre nagyobb szerepet hasítanak ki a kábítószerkereskedelemből.

Visszatérve az amerikai elnök beszédére, Trump többször hangsúlyozta, hogy az amerikaiak már belefáradtak az afganisztáni projekt támogatásába. Az Egyesült Államok hiába költött dollármilliárdokat az adófizetők pénzéből, még mindig kevés a kézzel fogható eredmény és Afganisztánt egy „költségvetési fekete lyuknak” számít a szemükben.

Még mielőtt az amerikai elnök ismertette volna az új Afganisztán-stratégiát, már több olyan hír is felbukkant az amerikai médiában, amely azt engedte sejtetni, hogy ezen a téren Washington hamarosan meghúzza a nadrágszíjat. Mattis védelmi miniszter júliusban éles szavakkal illette Pentagon túl nagy kiadásait, mint például azt, amikor

28 millió dollárért készítettek egyenruhákat az afgán hadsereg és biztonsági erők számára.

Csakhogy, mint a leszállításkor kiderült a ruhákat ugyanis zöldes-barna álcafestékkel festették le, ami nem éppen előnyös a hegyvidéki-sivatagos környezetben, miközben Afganisztán alig két százalékát borítják csak erdők.

Továbbá egy augusztusi kongresszusi jelentésből kiderült, hogy a Pentagon közel félmilliárd dollárt pazarolt el az afganisztáni kémprogramba, mivel mindössze csak pár afgánt sikerült kiképezni, akiknek hatékonysága, befolyása vagy felkészültsége semmiféle pozitív eredménnyel nem járt. Mindezek tükrében Trump úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Államoknak már nem kell többé szerepet vállalnia Afganisztán fejlesztésében és egyben tartásában, ezt a veszteségesnek gondolt és komoly biztonsági kockázatokkal járó feladatot inkább más országokra bízza. Legelőször valószínűleg úgy tűnhet, hogy egyetlen jelentkező sem akadhat Washington helyébe, ám közelebbről megvizsgálva a régióban történő eseményeket korántsincs így. Pont ellenkezőleg:

Afganisztánért olyan kiélezett versenyt folytatnak más államok, amilyenre utoljára a 19. század végén volt példa.

Amerikai kiképzők oktatják az afgán hadsereg katonáit. A kép forrása: Air Force.

A Sárkány figyelme…

Afganisztán, bár szegény ország, ahol a belpolitikai helyzet maga a megtestesült káosz, az elhelyezkedése miatt már régóta a nagyhatalmak és a regionális erős középhatalmak érdekeltségének és figyelmének a fókuszában van. Afganisztán 2012-ben megfigyelői státuszt kapott a Sanghaji Együttműködési Szervezetben (SCO), amely Oroszország, Kína és a közép-ázsiai országok által létrehozott integrációs szervezet, és amelynek teljes jogú tagja India és Pakisztán, miközben más fontos ázsiai országok megfigyelők (Irán) a szervezetben, vagy dialógus partnerségi (Törökország) viszonyban állnak vele.

Azóta Moszkvában és Pekingben is felértékelődött Kabul szerepe, igaz, teljesen más okok miatt. Kína 2002 és 2010 között körülbelül 205, 3 millió dollárnyi segélyt adott Afganisztánnak. A kínai tőkéből épült meg a kabuli és parvani állami kórház; 800 afgán biztonsági tisztet képeztek ki Kína területén; valamint Kínában az afgán árukra kivetett vámok 95 százalékát eltörölték. Peking számára

Afganisztán mind geopolitikai, mind biztonságpolitikai aspektusból fontos szereppel bír:

habár Kínát és Afganisztánt között csupán egy 350 kilométeres hosszúságú, de 15-65 kilométeres széles korridor köti össze, mégis ezen ezrével szivárognak át – vagy egyes esetben visszatérnek – az ujgur és hui (muszlin han kínaiak) fegyveresek, akik Irakban és Szíriában harcolnak az ISIS vagy más terrorszervet oldalán.

Másodszor pedig Afganisztán fontos szerepet tölt be az Egy Övezet, Egy Út (One Belt, One Road – OBOR) elképzelés, ami a Selyemút 2.0-t, vagyis Kínát és Nyugat-Európát összekötő útvonalban. Persze a kínai vezetés tisztában van az országban uralkodó állapotokkal, ezért az Új Selyemút hivatalosan „kikerüli” Afganisztánt és mindössze 100 milliárd dollárnyi összeggel ruházott be az ország úthálózatába, de attól viszont tartanak, hogyha nem segítik az afgán állam fennmaradását, akkor a terroristaszervezetek és a zűrzavar tovább terjed a szomszédos Pakisztánra és közép-ázsiai országokra, ahova Kína már több száz milliárd dollárral fektetett be az infrastruktúra-fejlesztésbe, földgáz-és kőolajiparba, illetve az OBOR kiépítésébe.

Asraf Gáni és Vlagyimir Putyin találkozója UFA-ban 2015-ben. A kép forrása: wikimedia.

…és a Medve ölelő szorításában 

Oroszország szerepe Afganisztánban már egy fokkal árnyaltabb, és bizonyos szempontból izgalmasabb. Tudvalevő, hogy az afgánoknak nincsenek kellemes emlékeik a Szovjetunió 1979 és 1989 közötti intervenciójával kapcsolatban, amely miatt a két kormány évtizedekig mégcsak köszönő viszonyban sem volt egymással. Ugyanúgy a 21. század elején

Vlagyimir Putyin támogatta az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni hadműveleteit, ideiglenes hozzáférést biztosítva nekik a közép-ázsiai ország bázisokon.

Az amerikai jelenlét és túlzott befolyás miatt az afgán kormányokkal fenntartott kapcsolat gyakorlatilag a nullával volt egyenlő. Csakhogy miután 2014-ben az ISAF (Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő) felhagyott a katonai hadműveleteivel és csökkent az afgán kormánynak nyújtott nyugati segítség nagysága, megváltozott a helyzet és a korábbi ellenségek hirtelen közeledni kezdtek el egymáshoz.

Talán túl gyorsan is: idén Moszkva kézifegyverekkel (legutóbb 10 000 Kalasnyikovval) látta el az afgán hadsereget, orosz üzletemberek mintegy 150 afganisztáni projektbe fektettek be, és és újranyitottak az orosz konzulátusokat és a kulturális intézményeket is. Az orosz diplomácia sikeresen kezdett el közvetíteni a tálibok és az afgán között, és idén tavasszal már egy békekonferenciát is tető alá hozott, amelyen az Egyesült Államokon kívül minden regionális szereplő és komoly befolyással rendelkező tálib csoport jelen volt.

Még akkor is, ha nem sikerült ezen a rendezvényen semmiféle áttörést elérni, rámutatott arra, hogy Oroszország ismét megkerülhetetlen tényezővé vált Afganisztánban, méghozzá úgy, hogy maga Kabul „hívta meg” őket az országba. Ahogyan egy Afganisztán-elemző találóan megjegyezte:

“ma már az oroszok sokkal nagyobb biztonságban és testőrök sétálhatnak végig az utcán, mint a nyugati állampolgárok”

A Kreml számára az afgán kapcsolatok javításának megvannak a maguk előnyei: a tálibokkal való megegyezéssel igyekeznek csökkenteni a kábítószerkereskedelmet, Afganisztánból származik szinte a teljes orosz heroinpiac. Továbbá az afgán kormányerők és tálibok lefoglalják az ISIS-t, így ezek a harcosok az afgán hegyekben maradnak, nem pedig Szíriába, Közép-Ázsiába, vagy akár Oroszország területére (Csecsenföld, Dagesztán) utaznak, hogy itt harcoljanak a helyi kormányok és az orosz csapatok ellen ellen.

Sőt, ami igazán csábító lehetőséget kínál Moszkva számára, hogy a tálibokkal való kapcsolat erősítésével újabb nyomást lehet gyakorolni Nyugatra, így már az oroszok nemcsak Szíriában vagy Ukrajnában foglalnák le a figyelmüket és erőforrásaikat, hanem Afganisztánban is.

Folytatása következik…

Barcelona: Nagyobb merényletre készültek

0

Csak a szerencsén múlt, hogy nem fulladt még nagyobb tragédiába a barcelonai merénylet. Az elkövetők ugyanis véletlenül felrobbantották a használni kívánt robbanóanyagot. Még szökésben lehet az egyik merénylő. Akár tömeges gázolásos merényletek is jöhetnek.

A spanyol rendőrség szerint lehetséges, hogy továbbra is szabadlábon van és menekül a 13 (egyes híradások szerint 14) halálos és több mint száz sebesült – köztük egy magyar – áldozatot követelő barcelonai merénylet sofőrje. Még keresik a marokkói születésű – a spanyol média által megnevezett – a 22 éves Younes Abouyaaqoub-ot – jelentette a BBC. Ő Ripoll városban élt, ott, ahol három embert tegnap letartóztattak. Egy további embert is őrizetbe vettek, őt Alcanarban. A kulcsszereplőnek mondott 17 éves Moussa Oukabir – korábbi jelentések szerint – egyike volt annak az öt embernek, akiket a rendőrség megölt a Cambrils városában végrehajtott akcióban.

A rendőrség éjszaka és szombaton is folytatta a razziákat – írja az AP. Közben Franciaország is megerősítette az ellenőrzéseket a határon.

Az elkövetők komolyabb merényleteket terveztek, amit az akadályozott meg, hogy egy nappal korábban, szerdán Alcanar városában robbanás következtében jelentős mennyiségű robbanóanyag semmisült meg. A rendőrség szombaton figyelmeztette a lakosságot, hogy irányított robbantásokat hajtanak végre Alcanarban abban a házban, ahol a terroristák pokolgépkészítés közben felrobbantották magukat. Egyikük életét veszítette az akkori robbanásban.

A spanyol napilap, az El Pais elsőként jelentette, hogy a nagyhatású robbanószer, TATP nyomait találták meg a feltételezett bombagyárban. Ilyet használtak például a 2015-ös novemberi párizsi és a tavaly márciusi brüsszeli merényletben is – emlékeztet a CNN.

Az ISIS médiáért felelős szárnya az Amaq szerint a barcelonai merénylők „az Iszlám Állam  katonái voltak”, de bizonyítékokat nem hozott fel arra, hogy az ISIS állna a merénylet mögött.

 

További részletekről és az előzményekről itt olvashatnak.

A tömeges gázolásos merényletekről készült tanulmány itt ismerhető meg.

 

 

 

 

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK