infláció Archives Page 9 of 15 › Független Hírügynökség

Az infláció miatt rendkívüli nyugdíj emelés jöhet

Polonius

-

2022-08-10

Az infláció miatt rendkívüli nyugdíj emelés jöhet

A nyugdíj szakértő szerint, aki a kormánypárti Magyar Hírlapnak nyilatkozott a magas infláció miatt a rendkívüli nyugdíjemelés jöhet. Még a Magyar Hírlapnak is feltűnt, hogy az áremelkedés jóval magasabb mint amennyivel a kormány eredetileg számolt. miközben a nyugdíjasok a legfőbb kárvallottjai az inflációnak, mert olyan árak növekednek elsősorban mint a rezsi, az élelmiszer vagy a gyógyszer, amely az ő költségvetésükben meghatározó tétel.

Mivel az infláció jelentős mértékben megnöveli az állam bevételeit, melyek júliusban rekord többletet produkáltak annak ellenére, hogy az inflációs nyugdíj kiegészítést ebben a hónapban fizette ki a kormány.

Mikor jön a pénz és mennyi lesz az?

Három variáció képzelhető el – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az ING bank szakértője. Virovácz Péter szerint, ha a kormány ragaszkodik a törvényes előírásokhoz, akkor csak novemberben lesz újabb inflációs nyugdíj kiegészítés. Ez másfél-két százalékos lehet tehát korántsem kárpótolná a nyugdíjasokat, akik ősszel kapják meg az első felemelt rezsi számlákat.

Azért ilyen alacsony ennek a variációnak az értéke, mert csak az első nyolc hónapot veszi figyelembe vagyis a felemelt rezsit még nem!

Ha viszont figyelembe veszik azt, hogy a villamosáram ára a kétszeresére és a földgázé a hétszeresére nőtt, akkor 4-5%-os emelés lenne indokolt novemberben – mondja a nyugdíj szakértő.

Minthogy azonban a rezsiszámlák november előtt megérkeznek, ezért indokolt lenne, hogy már korábban megjöjjön a felemelt nyugdíj amiből talán fedezni lehet a megemelt rezsit. Ez a harmadik variáció.

A két százalékos inflációs nyugdíj pótlék mintegy 200 milliárd forintos plusz kiadást jelentene a költségvetésnek. Az öt százalékos nyilvánvalóan többet , de ezt is elviselné a költségvetés, mert annyi plusz bevétele származik az inflációból elsősorban a 27%-os áfa miatt. A kormánypárti lapnak nyilatkozó szakértő szerint a hatalom megengedhetné magának a harmadik variációt vagyis a magasabb emelést korábban.

A szigorúan ellenőrzött kormánypárti sajtóban aligha jelenhetne meg ilyen fontos kérdésben ez a “kecsegtető ígéret”. Más kérdés, hogy a rezsi számlák elolvasása után is olyan kecsegtetőnek látják – e azt a nyugdíjasok, akik Orbán Viktor legstabilabb szavazó táborát jelentik, de ehhez életben is kellene maradniuk…

Orbán és az antiliberális internacionálé

ki

-

2022-08-07

0

Orbán és az antiliberális internacionálé

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

34% fölött az élelmiszer infláció

Kenderessy Milán

-

2022-08-05

0

Miközben Orbán Viktor siker propagandát folytat az Egyesült Államokban, a G7 portál kínos meglepetéssel szolgál: az élelmiszerek árai teljes mértékben elszabadultak.

Meghaladják a 34%-ot a tavalyihoz viszonyítvaaz élelmiszeker árai, ráadásul még koránt sincsen vége az áremelkedésnek, hiszen az aszály súlyosan károsítja a termést. Ennek következtében a kenyér ára felrobbanhat éppúgy, mint a hús árak, melyeket megdob a takarmány egyre magasabb költsége. És akkor még nem beszéltünk az energia és szállítási költségek begyűrűző hatásáról.

Minden hónapban 5%-os vagy nagyobb áremelkedést mérünk – számolnak be az inflációs jelentés készítői. Ráadásul nem a méregdrága piacokon kutakodtak hanem a nagy áruházláncok polcain.

Az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Tesco élelmiszer árainak emelkedését figyelték meg az elmúlt hónapokban. Minek emelkedett az ára a kétszeresére vagy még jobban? Az első helyen a kenyér áll, aztán jön a zsemle, a kifli és a spagetti tészta. 42 féle élelmiszert vizsgáltak, és ebből csak négy lett olcsóbb a tavalyi árhoz képest: alma, sárga és fehér répa valamint a vörös hagyma.

A tej és a tejtermékek ára reálisan 50-60%-al nőtt. A reális jelző azt jelenti, hogy figyelembe veszik az ársapkát. A húsoknál 30%, de itt is figyelembe kell venni az ársapkát.

Árstop és hiánycikk

A boltok csakis a kötelező minimumot tartják azokból az élelmiszerekből, melyeket a kormány ársapkával látott el. Ily módon villámgyorsan hiánycikké válnak az olcsóbb élelmiszerek, de a kormányzat is megnyugodhat: mindent megtett szeretett választópolgáraiért. Csakhogy a családok ezzel nincsenek kisegítve hiszen miközben az élelmiszer áremelkedés fenyegeti őket, itt a rezsiköltség növekedés. A számlák csak ősszel jönnek, de a számolgatás már megkezdődött : mit bír el a családi költségvetés?

Pártunk és kormányunk elvárja hűséges kitüntetett művészeitől, hogy járjanak elől jó példával. Így megtudhattuk Nagy Ferótól, hogy a mellékhelyiség elhagyása után rögtön le kell kapcsolni a villanyt. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a magyar családok rezsiharcában. Orbán Viktor azt ajánlotta boldog és dolgos népünknek, hogy akinek nincs pénze, az ne fogyasszon! Ez veszélyes mondat hiszen meg lehet kérdezni ezután a miniszterelnöktől és a nemzeti együttműködési rendszer más milliárdosaitól, hogy nektek miből van olyan sok pénzetek?

Infláció növelő a rezsi csökkentés csökkentése

Polonius

-

2022-07-15

0

Infláció növelő a rezsi csökkentés csökkentése

A Morgan Stanley közgazdászai szerint 1,5 ponttal növelheti meg az amúgyis magas magyar inflációt az, hogy a rezsi csökkentést az Orbán kormány részben megszüntette. Aki ugyanis több energiát fogyaszt mint az alacsonyan kijelölt átlag, az a piaci árat fizeti meg, amely sokszorosa lehet az eddiginek. A magyar kormány az energia vészhelyzetre hivatkozva döntött így.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország elleni szankciókkal “az Európai Unió tüdőn lőtte magát”. A magyar miniszterelnök arra utalt, hogy Putyin júniusban rekordbevételt könyvelhetett el júniusban jórészt az energiahordozók árának emelkedése miatt. Közben az uniós államok vészforgatókönyveket állítanak össze, mert azzal számolnak, hogy Putyin elzárja a gázcsapot.

Zsiday Viktor: a magyar gazdaság összeomlás előtt

A jeles elemző szerint

Magyarország ma olyan helyzetben van mint a latin-amerikai országok az összeomlás előtt.

Orbán Viktor egyetlen módon kerülheti el azt, hogy olyan lejtős pályára álljon mint Erdogan Törökországban, ha felhagy a növekedés hajszolásával, és megpróbálja stabilizálni a gazdaságot.

Korábban Zsiday Viktor azt jósolta, hogy a magyar gazdaság spontán módon átállhat az euróra, ha a főbb szereplők azt látják, hogy a forint árfolyama katasztrofálisan mélyre süllyed.

Bloomberg: hiányoznak az uniós pénzek

A New York-i portál szerint Orbán Viktor már azt is fontolóra veszi, hogy Magyarország belépjen az európai ügyészségbe. Ezt Brüsszel követeli – nem is annyira a bizottság mint inkább az Európai Parlament. Orbán Viktor mindeddig ellenállt, de a magyar gazdaságnak nagyon hiányzik az a 5,8 milliárd euró, melyet azért nem kap meg a kormány, mert nem teljesíti az uniós elvárásokat.

Daniel Freund uniós zöld képviselő például azt állítja , hogy a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egynegyede Orbán Viktor családi körében landol. Az európai ügyészség nyilvánvalóan utánanézne ennek.

Inflációs sokk Egyiptomban

Kenderessy Milán

-

2022-07-13

0

Az ukrajnai háború következtében alakult ki a globális gabonahiány, amely különösen sújtja Afrika egyik legnépesebb államát Egyiptomot, ahol a Moody’s szerint megnőtt a társadalmi politikai kockázat. Sziszi köztársasági elnök párbeszédet javasol az ellenzéknek – írja a CNN tudósítója Kairóból.

14,7%-os volt az infláció június végén míg tavaly ugyanebben az időszakban 5%. Ez a hivatalos adat, de a piacon jóval nagyobb áremelkedést tapasztalnak a 100 milliós ország polgárai. Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – február 24 – azóta az élelmiszerek ára rakéta sebességgel ível felfelé Egyiptomban. Elég arra utalni, hogy az importált gabona kétszer annyiba kerül mint a háború előtt.

“Korábban 70-80 egyiptomi fontot költöttem pékárura (ez körülbelül 4 dollár) most ez felment 250 egyiptomi fontra (13 dollár )“

– panaszkodott egy fiatal építésznő a CNN tudósítójának. Elmondta, hogy inkább áttért a hazai zöldségekre, mert azok nemcsak olcsóbbak, de egészségesebbek is.

Egyiptom a háború előtt gabona importjának a 80%-át Oroszországból és Ukrajnából fedezte, most igen nehéz helyzetbe került. Az orosz flotta nem engedi ki az ukrán teherszállító hajókat a kikötőkből. Szárazföldi szállítással próbálkoznak, de ez lassú és körülményes. Az eredmény: hiány a globális gabona piacon. Az árak pedig mennek felfelé: Egyiptom tavaly 270 dollárt fizetett egy tonna búzért, idén a háború után 435 dollárt. A kormányzat arra törekszik, hogy az áremelkedést ne terhelje rá a lakosságra, mert akkor kirobbanhat az elégedetlenség. 100 millió egyiptomi közül 70 millióan olyan olcsó pékárut vásárolnak, melyet a kormány dotál. Ezenkívül a hatalom arra ösztönzi a helyi parasztgazdaságokat, hogy termesszenek búzát.

“Nemcsak Egyiptomban, de az egész világon válság van”

– hangsúlyozta a miniszterelnök a televízióban. Mostafa Madbouly kormányfő minden korábbinál súlyosabb válságról beszélt legutóbbi sajtóértekezletén.

465 millárd egyiptomi fontra taksálta a válság árát, ez amerikai dollárban 24,6 milliárdot jelent. Ennek az összegnek a legnagyobb részét arra költik, hogy a világpiaci hatásoktól megkíméljék a szegényebb társadalmi csoportokat vagyis a lakosság többségét.

Miből?

A kormány kétségbeesetten kutat külföldi hitelek után. A Nemzetközi Valutaalap összesen 20 milliárd dolláros kölcsönt adott Egyiptomnak 2016 óta. Most újra kilincselnek.

A másik szponzort a dúsgazdag emirátusok jelentik az Arab/Perzsa öbölben. Az emirátusok dollár milliárdokkal töltötték fel a nemzeti bank kasszáját a februári háború óta. A legnépesebb arab állam stabilitása nekik is fontos, de ezenkívül ily módon szépen lassan felvásárolják az egyiptomi gazdaságot. A helyi hatalom örömmel fogadja ezt. A kormányfő 40 milliárd dolláros programot jelentett be a külföldi tőke becsábítására. A külföldi befektetők részvények vásárolhatnak olyan állami és katonai cégekben, melyek eddig el voltak zárva előttük. Egyiptomban a hadsereg állam az államban, sok céget üzemeltet, amelyek eddig nemzetbiztonsági okból nemigen nyitottak kaput a külföldiek előtt. Szükség törvényt bont, most még hét kikötő is felkerült az eladási listára Egyiptomban.

Hogy éli meg mindezt a lakosság?

“Egyiptom túlélő üzemmódban működik, és ez kissé ijesztő “

– mondta a fiatal építésznő a CNN tudósítójának Kairóban.

Surányi :16%-os az infláció

Polonius

-

2022-07-11

0

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Orbán a török úton

Polonius

-

2022-07-06

0

Török infláció az égben, líra a mélyben. 70%-os inflációt mértek Törökországban, ahol az elmúlt években már folyamatosan kétszámjegyű volt az áremelkedés.

Az infláció újabb határvonalat lép át azzal, hogy most már attól tartanak hamarosan három számjegyű lesz. A török líra ezzel párhuzamosan folytatja a mélyrepülést: 2020-ban egy euró hét török lírát ért, már 17-et. Pedig közben a dollárhoz képest az euró is gyengült.

Erdogan elnök saját kezébe vette a pénzügyeket is, és ezt nem kellett volna tennie. Nem ortodox gazdaságpolitikája csak tovább rontott az amúgy sem fényes helyzeten.

Jövőre pedig választások lesznek Törökországban, ahol folyamatosan csökken a lakosság életszínvonala. Ez elvben csökkentheti Erdogan népszerűségét, de más oldalról az emberek jelentős része az államtól várja a problémák megoldását. Erdogan rájátszhat a gazdasági függésre hiszen állami támogatás nélkül a török családok jórésze visszasüllyedhetne az ötvenes évek életszínvonalára.

Magyar jövő?

A nemzeti együttműködés rendszere némi késéssel követi a török diktátor útját: a nem ortodox gazdaságpolitika gyengíti a fizetőeszközt és fokozza az inflációt. Az eredmény az életszínvonal csökkenése. Orbán Viktor szerencséjére ez a választások után következik be amikor a népszerűség csökkenése nem okoz különösebb problémát.

A Fidesz a szegény választói körzetekben aratta igazán nagy sikereit – egyáltalán nem véletlenül. A liberális piacgazdaság vesztesei csakis az államtól várhatják sorsuk jobbrafordulását. Orbán Viktor ennek megfelelően hatalmas pénzekkel támogatta meg szavazóit.

Az infláció most részben arra is kell, hogy az állam visszavegye azokat a pénzeket, melyeket a miniszterelnök beleölt a választásokba.

Meg kell egyezni az unióval!

Nem más jelentette ezt ki mint Nagy Márton, Orbán Viktor egykori gazdasági főtanácsadója, aki most miniszterként próbálja meg menedzselni a válságot. A Nemzeti Bank egykori alelnöke pontosan tudja, hogy a forint mélyrepülése mindaddig folytatódni fog amíg Brüsszel nem jelzi : hajlandó fizetni. Ehhez viszont Orbán Viktornak engedményeket kellene tennie, például be kellene lépni az európai ügyészségbe. Ez nem kockázatmentes vállalkozás tekintettel a hatalom korrupciójára. A hatalmon levők viszont csak addig lophatnak amíg van miből.

A következő hónapokban kiderül, hogy mire játszik Orbán Viktor?

Eredetileg arra gondolhatott a megnyert választás után, hogy a következő időszakot guggolva is kibírja amíg Washingtonban ismét hatalomra jutnak Trump hívei és Európában a Meloni-Salvini páros szerepet kaphat Rómában. Most viszont mindez kérdésessé vált: eljött a válság menedzselés korszaka. Ki kell például gazdálkodni a rezsicsökkentés fenntartásának az árát miközben hétszer drágábban vesszük az oroszoktól a földgázt mint amennyit a lakosság fizet érte.

Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

ki

-

2022-07-02

0

Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

Nem az infláció a fő veszély a magyar gazdaság számára hanem a recesszió – hangsúlyozta a fejlesztési miniszter, aki nemrég még Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója volt.

A Matthias Corvinus kollégiumban szakmai előadást tartott és nem politikailag korrekt tájékoztatót. Elismerte, hogy a jegybankok mindenütt a világon ördögi körbe jutottak, mert

“Alaphelyzet, hogy magas az infláció. Erre agresszív kamatemeléssel reagálnak a jegybankok. Ez erősíti a dollárt és minden más fizető eszközt gyengít. Ha gyengül az árfolyam, akkor nő az infláció hiszen a külföldről behozott áru drágább lesz. Ha a dollár erősödik, akkor azzal az USA kinyomja az inflációt a többi országba.”

Ez persze nem minden országra igaz: Japánban 1%, Kínában 2% az infláció. Vagyis nem kizárólag import inflációról van szó hanem a belső tényezők is fontosak. Például az, hogy a magyar kormány milliárdokért vásárolt szavazatokat amikor visszahozta a tizenharmadik havi nyugdíjat, visszafizette az adót a fiatal családoknak etc…

Arról sem tett említést Nagy Márton, hogy Magyarország élelmiszerben jelentős részben önellátó mégis rakéta sebességgel növekednek az árak. Miért? A magyar mezőgazdaság erőteljesen monopolizálódott az elmúlt években: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc szerepe meghatározóvá vált az agrár piacon. Ők pedig ezt ki is használják: emelik az árakat.

Megélhetési válság

Ez annak a következménye, hogy a lakosság jelentős része nem tudja olyan ütemben növelni a bevételeit mint ahogy a kiadásai nőnek. Vagyis csökken a reáljövedelem. Ez az, amit a családok életszínvonalnak hívnak. Ez nemcsak gazdasági hanem méginkább poltikai válság – hangsúlyozta Nagy Márton – hiszen jelentős társadalmi csoportok életszínvonala csökken.

A megélhetési válság jövőre megoldódhat, de a recesszió elkerülhetetlen

– mondta a fejlesztési miniszter. Nem tért ki arra, hogy Orbán Viktor hogyan ígérhette meg a választóknak: nem lesznek megszorítások! Ráadásul politikai válságot idézhet elő a munkanélküliség – hangsúlyozta.

Tegyük hozzá:

nem épp világos, hogy miképp oldódik meg a megélhetési válság jövőre, ha jön a recesszió és a munkanélküliség?!

Az Európai Unióval ki kell egyezni!

Ebben a helyzetben a magyar kormány számára ez egyértelmű feladat hiszen az uniós milliárdok nélkül veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége is.

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járna a gazdaságélénkítési alapból, de ezen kívül a magyar kormány most már igényt tart a 9,6 milliárd eurós olcsó hitelre is. Ezt először elutasította a magyar miniszterelnök, de rájött arra, hogy így sokkal olcsóbban jut pénzhez mintha a piacon próbálna kölcsönt szerezni.

Ha nem jönnek meg az euró milliárdok az Európai Uniótól, akkor Magyarország a fizetésképtelenség szélére sodródhat. Erről nem beszélt Nagy Márton, de a helyzet egyre jobban hasonlít a 2008-ashoz amikor a kormány kezdetben azt állította: a nemzetközi pénzügyi válság minket nem érint, majd pedig kénytelen volt az IMF-hez fordulni, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, velük nehéz lesz zöldágra vergődni. Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott: vészhelyzetben a kínaiaktól kérhet pénzt. Ez nem épp eurokonform eljárás …

Álmodik a nyomor

Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt a Facebookon, hogy Magyarország fokozatosan csökkenti államadósságát. Tavaly év végén 76,8% volt a GDP arányos államadósság, a következő választás idején 2026-ban ez 63,1%-ra csökken – állítja a pénzügyminiszter.

Ha recesszió várható, vagyis a GDP nem nő hanem csökken ugyanakkor egyre több kölcsön felvételére kényszerül a Nemzeti Bank, a törlesztő részletek egyre többet visznek el az aktuális költségvetésből, akkor hogy csökkenhet lényegesen az államadósság aránya az éves GDP-hez viszonyítva?

Csökkentjük a költségvetési hiányt – ígéri Varga Mihály. Akkor viszont, hogy védik meg a lakosságot az inflációtól?

Ha ennyire egymásnak és önmaguknak is ellentmondó, szakmaiatlan kijelentéseket tesznek azzal csak nehezítik a kormány és végső soron az egész ország helyzetét.

Mindebből az látszik, hogy Orbán Viktor emberei látják a gazdasági válságot, de megoldási elképzelésük nincs arról, hogy a miniszterelnök ígéreteit hogy lehetne tényekkel alátámasztani.

Amerika válság előtt

ki

-

2022-06-30

0

Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.

Ahogy a Federal Reserve Board emeli az alapkamatot úgy növekszik a recesszió kockázata – figyelmeztet az S&P. A növekedés üteme idén alacsony lesz. Az előrejelzés szerint a GDP 2,4%-al növekedhet míg jövőre mindössze 1,6%-al.

A múlt hónapban ugyanez a cég még 2%-os növekedést jósolt jövőre. Nem ez a legkínosabb meglepetés hanem az, hogy a munkanélküliség is nőni fog méghozzá olyan dinamikusan, hogy véget vet a munkaerőpiac elmúlt időszakbeli fellendülésének. A vírusválság utáni újrakezdés jót tett a munkaerőpiacnak, amely azonban 2025-ig minden megszerzett helyzeti előnyt elveszíthet. Akkor ugyanis

5% fölé nőhet a munkanélküliség.

Rosszabb a gyógymód mint a betegség

Ez a véleménye a Federal Reserve Board agresszív kamatpolitikájáról az S&P közgazdász csapatának. Idén talán még elkerüli a recessziót az amerikai gazdaság, de mi lesz jövőre?2023- ban a recesszió valószínűsége 40%. Miért? Egyrészt mert a nemzetközi szállítási láncok meggyengültek, az infláció a vásárlóerőre negatív hatást gyakorol, végül pedig ott a jegybank a maga agresszív kamatpolitikájával.

“Nem hiszünk abban, hogy a Federal Reserve Board meg tudná fékezni az inflációt anélkül, hogy a gazdaságot a mélybe taszítsa. Ezt minden bizonnyal ők is tudják, de mégiscsak folytatják agresszív kamat politikájukat.”

A jegybank elszántsága érthető hiszen a májusi infláció 8,6%-os volt. 1981 óta nem volt ilyen magas inflációs mutató az Egyesült Államokban – emlékeztet az S&P.

UGYAN, LACI

Bauer Tamás

-

2022-06-27

0

Rossz a kedvem, ha saját pártom politikusa beszél komolytalan dolgokat. Alelnökünk, aki költségvetési, gazdaságpolitikai kérdésekben szokott nyilatkozni, tiltakozik az ellen, hogy a benzinkutaknál korlátozzák az egy-egy autóba tankolható üzemanyagmennyiséget.

Varju Laci szerint: „A DK elutasítja a brutális orbáni megszorítócsomag minden elemét, így a benzinárstop kivezetését is. Felszólítjuk a Fideszt, hogy ne az emberekkel akarja megfizettetni a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát, ne vezesse ki a benzinárstopot!”

Bizony, a vásárolható mennyiség korlátozása évtizedek óta ismeretlen dolog, a hiánygazdaság jellegzetes tünete, de lássuk be, az üzemanyag-forgalmazók nem tehettek mást.

Hasonlóképpen hiánygazdasági tünet a kettős árrendszer bevezetése, vagyis az, hogy más árat számítanak fel a külföldieknek, mint a hazai vevőknek – én utoljára az egykori NDK-ban, Csehszlovákiában, meg a népi Kínában találkoztam ilyesmivel, évtizedekkel ezelőtt. Mindennek oka a hatósági benzinár bevezetése. Az ellen kellett volna tiltakozni, de emlékezetem szerint az ellen nem tiltakoztak az ellenzékiek, köztük Varju Laci sem, pedig ez a legrosszabb válasz a külpiaci áremelkedésre.

Ha külföldön felmennek az üzemanyagárak, Magyarországon pedig maximálják az árat, abból, ha nyitva vannak a határok, természetesen üzemanyagturizmus lesz, az ellen pedig nem marad más, mint az abszurd, mellesleg az uniós normákat durván sértő kettős árrendszer.

Ha nálunk a nagykereskedelmi árat is maximálják, ahogy az Orbán-kormány megtette, akkor nem érdemes Magyarországra szállítani benzint, és akkor hiány lesz. (Tudjuk a MOL vezérétől, hogy a magyarországi üzemanyagellátáshoz szokás szerint hozzájárul valamennyi import, és ez most kiesik.) Ezt látjuk ezekben a napokban. Ezt akarjuk?

Ha a világpiacon emelkednek az árak, akkor Magyarországon sem lehet azokat büntetlenül a korábbi szinten tartani. A környezetünkben levő civilizált országok ebben a helyzetben az autóhasználók számára valamilyen kompenzációt nyújtanak, esetleg csökkentik az üzemanyagár adótartalmát, bár ez utóbbi sem igazán jó megoldás, mert az adócsökkentésnek többnyire csak egy részét engedik át a vásárlóknak. A kompenzációra a legjobb eszköz a gépjárműadó elengedése, de elképzelhető „negatív gépjárműadó”, az autótulajdonosoknak adott egységes összegű juttatás is. Ezért is felléphetett volna az ellenzék, a hatósági árért, „ársapkáért” (micsoda eszement fogalom) azonban semmiképpen.

Tudjuk jól, a Fidesz már ellenzékben is szervezett népbutítást folytatott, ennek volt emlékezetes mondata „az egészség nem üzlet”, és ezt folytatta kormányon a „rezsicsökkentéssel”, és ebbe a sorba illeszkedik az „ársapkák” előírása.

Komolyan hiheti valaki, hogy tízezernyi élelmiszertermékből hét termék árának megkötésével mérsékelni lehet az inflációt? Nyilván minden eladó a többi termék árában felszámított nyereséggel ellensúlyozza a kiválasztott néhány terméken elszenvedett veszteséget.

Minden ellenzékinek el kellene utasítania az árak hatósági megkötését. Ha nem teszi, maga is hozzájárul a fideszes népbutításhoz.

Azt sem kellene mondani, hogy a Fidesz ne az emberekkel fizettesse meg „a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát” – Ez ugyanaz, mint hogy Orbánék szerint „ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. A háború árát is valamennyien fizetjük meg, európaiak, és az elrontott gazdaságpolitika árát is valamennyien fizetjük meg, akik Magyarországon élünk. Aki mást mond, becsapja az embereket, legyen akár fideszes, akár ellenzéki.

Címke: infláció

Mikor jön a pénz és mennyi lesz az?

Minthogy azonban a rezsiszámlák november előtt megérkeznek, ezért indokolt lenne, hogy már korábban megjöjjön a felemelt nyugdíj amiből talán fedezni lehet a megemelt rezsit. Ez a harmadik variáció.

Méla csönd a gazdasági világválságról

Miközben Orbán Viktor siker propagandát folytat az Egyesült Államokban, a G7 portál kínos meglepetéssel szolgál: az élelmiszerek árai teljes mértékben elszabadultak.

Árstop és hiánycikk

Zsiday Viktor: a magyar gazdaság összeomlás előtt

Bloomberg: hiányoznak az uniós pénzek

Miből?

Hogy éli meg mindezt a lakosság?

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

Ez még nem a török válság

Orbán: hét szűk esztendő

Török infláció az égben, líra a mélyben. 70%-os inflációt mértek Törökországban, ahol az elmúlt években már folyamatosan kétszámjegyű volt az áremelkedés.

Magyar jövő?

Meg kell egyezni az unióval!

A következő hónapokban kiderül, hogy mire játszik Orbán Viktor?

Nem az infláció a fő veszély a magyar gazdaság számára hanem a recesszió – hangsúlyozta a fejlesztési miniszter, aki nemrég még Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója volt.

Megélhetési válság

Az Európai Unióval ki kell egyezni!

Álmodik a nyomor

Nő a munkanélküliség, magas marad az infláció és recesszió fenyeget. Ezzel a mérsékelten derűlátó jóslattal szolgál az USA polgárainak a Standard&Poor’s közgazdász csapata.

Rosszabb a gyógymód mint a betegség

Rossz a kedvem, ha saját pártom politikusa beszél komolytalan dolgokat. Alelnökünk, aki költségvetési, gazdaságpolitikai kérdésekben szokott nyilatkozni, tiltakozik az ellen, hogy a benzinkutaknál korlátozzák az egy-egy autóba tankolható üzemanyagmennyiséget.

Ha külföldön felmennek az üzemanyagárak, Magyarországon pedig maximálják az árat, abból, ha nyitva vannak a határok, természetesen üzemanyagturizmus lesz, az ellen pedig nem marad más, mint az abszurd, mellesleg az uniós normákat durván sértő kettős árrendszer.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA