Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

A szultán  pénzügyei: Erdogan pácban

Polonius
-
0
A szultán  pénzügyei: Erdogan pácban

Újra csökkentette a kamatlábat Törökország nemzeti bankja, amely negyedik hónapja megy szembe a nemzetközi trenddel. Az ok: Erdogan elnök erre adott utasítást, mert tart népszerűségének elveszítésétől.

A török líra árfolyama azonnal 5,7%-al csökkent azt követően, hogy a kamatlábat ismét lefelé módosította a nemzeti bank – számolt be a BBC. Amelyik azt is kiemelte, hogy Erdogan elnök, akit hívei szultánnak neveznek, 50%-al emelte a minimálbért, hogy a növekvő infláció hatását legalább mérsékelje. A minimálbér így havi 4250 lírára nőtt, ez jelenleg 275 dollárt jelent. Kérdés, hogy meddig, mert a líra folyamatosan szánkázik lefelé a dollárral vagy az euróval szemben.

Miért megy szembe a világon mindenütt elfogadott közgazdasági elvekkel Erdogan?

A BBC szerint azért, mert így akar küzdeni a tűzforró infláció ellen! A török nemzeti bank ezért azzal indokolja meg a kamatláb csökkentését, hogy a nagy nyugati gazdaságok is alacsony kamattal küzdöttek a pandémia gazdasági következményei ellen. Csakhogy ez már a múlt. A gyorsuló infláció szinte mindenütt megindította a kamatláb emelés folyamatát. Frankfurtban az Európai Központi Bank nem változtatott, de kamatláb csökkentésre sehol sem került sor hiszen az tovább gyorsíthatja az inflációt.

Erdogan veszélyes játékot játszik

Erre hívta fel a figyelmet a BBC tudósítója, aki szerint a török elnök pontosan az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne. Erdogan – a múlthoz hasonlóan – gyors gazdasági növekedést szeretne elérni, és ehhez kívánja biztosítani a megfelelő alacsony kamatot. Ily módon sikerül is felfűteni a gazdaságot, de a probléma az, hogy majdnem minden kölcsönökből épül. Ez komoly gond, mert a török líra árfolyama folyamatosan tart lefelé. Szinte minden török család az árfolyamokat lesi: már nemcsak a dollárt figyelik mint régebben hanem az eurót, az angol fontot sőt az aranyat is. Óriási a frusztráció: a lakosság jórésze nehezen tudja megvásárolni a legszükségesebb hétköznapi dolgokat a magas infláció miatt. A múlt hónapban az infláció 21,7% volt, de ezt a családok magasabbnak érzik, mert a hétköznapi fogyasztási cikkek ára ennél gyorsabban növekszik. Emiatt már tüntetések is voltak Ankarában, Isztambulban és más nagyvárosokban Törökországban – számolt be a BBC tudósítója a helyszínről.

Választás kontra költségvetési szigor

Kenderessy Milán
-
1
Választás kontra költségvetési szigor

A Párizsban működő OECD szerint, melynek Magyarország is tagja, a GDP az idén 6,9%-al, jövőre pedig 5%-al növekedne. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy a magyar gazdaság – a világ legtöbb országához hasonlóan – 2020-ban mínuszban volt. 2023-ban 3%-os GDP növekedés várható, ez tisztes eredmény, de a felzárkózáshoz az unió átlagához kevés. 2023-ban 4% lesz az infláció, ez viszont magasabb mint amilyenre az euró övezet számíthat.

Korábban export orientált volt a növekedés, de ez a pandémia miatt megváltozott: manapság a húzóerőt a belső fogyasztás jelenti. Csakhogy éppenséggel ez gerjeszti az inflációt is, melyet az OECD szakértői túlságosan magasnak tartanak. Először a szolgáltatások árai kezdtek emelkedni, majd ezután az iparcikkek következtek. Végül pedig az energia áremelkedés fokozta az inflációt.

Érdekes módon az OECD nem hangsúlyozta az élelmiszer árak emelkedését pedig a kiskeresetű rétegek számára talán ez a legfájdalmasabb a gyógyszerek árának növekedése mellett.

Költségvetési szigor kellene

Költségvetési  szigort javasolnak az OECD szakértői, akik nem gondoltak arra, hogy jövő tavasszal választások lesznek Magyarországon. Miután óriási a tét a hatalom számára, a szigorítás szóba sem jöhet. Sőt, tovább öntik a pénzt a piacra hiszen jövő január elsejétől 20%-al növekszenek a minimál bérek, ez pedig elindíthat egy bérinflációt. Orbán Viktor igyekszik megvenni a választókat, ezértbeveti az adóvisszatéritést, megérkezik a tizenharmadik havi nyugdíj pontosan a választások előtt. Ez mind árfelhajtó tényező éppúgy mint a forint állandó leértékelése, amely szerves része a magyar kormány gazdaságpolitikájának. Ha így nézzük, akkor a 6%-os inflációs előrejelzés még kevésnek is tűnik. Csakhát a nyugdíjak emelését a kormány a hivatalos magyar jóslathoz köti – szisztematikusan alábecsülve azt. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyan felvetette, hogy a költségvetés felülvizsgálatának ötlete felmerült, de kérdés, hogy Orbán Viktor megkockáztat-e egy korrekciót a választások előtt hiszen ott úgy akar feltűnni mint akinek megint mindig mindenben igaza volt és van!…

Erdogan pénzügyi és politikai pácban

Polonius
-
0
Erdogan pénzügyi és politikai pácban

Sosem fogom védelmezni a kamatláb emelést – jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.

45%-kal ér kevesebbet a török líra mint az év elején – írja a Reuters. Egyben hozzáteszi, a veszteség fele az elmúlt két hétben keletkezett. A török líra mélyrepülése egyértelműen Erdogan mantrájának köszönhető – állapitja meg a Bloomberg. A török államfő meg van győződve arról, hogy alacsonyan kell tartani a kamatlábat annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdaságot. Ezért a nemzeti bank az ő utasítására csökkentette 15%-ra a kamatlábat noha az infláció meghaladja a 20%-ot!

Megoldás helyett bűnbakot keres Erdogan

A török államfő utasította a legfelső pénzügyi ellenőrző hatóságot, hogy járjon utána: milyen deviza manipulációk okozhatták a török líra árfolyamveszteségét?

„Gazdasági függetlenségi háborút folytatunk. Látjuk, hogy milyen játszmák folynak annak érdekében, hogy megváltoztassák a líra árfolyamát, a kamatlábat és az inflációt”

– jelentette ki Erdogan elnök.

Tiltakozás

Szerdán már tüntetések voltak Törökországban az infláció miatt, amely sok török családot sodort a szegénység határára.

Egy négytagú családnak immár havi 3000 lírára – 215 euróra –  van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az éhezést. A szegénységi küszöb 10 ezer líra fölé emelkedett – jelezte a legnagyobb török szakszervezeti szövetség novemberi jelentése.

Épp azoknak a kisembereknek az egzisztenciája rendült meg, akik eddig Erdogan leghűbb támogatói voltak. Most már a középosztály életszínvonalát is fenyegeti a krízis – hangsúlyozza a Reuters.

A török vásárlók nem tudnak vásárolni

Minden túlságosan drágává vált a törököknek – mondta egy kereskedő a francia RFI riporterének Edirne városában.

A 3000 ezer lírás minimálbér még a havi élelmiszer kiadásokat sem fedezi – vázolta fel a helyzetet a piaci árus, aki elmondta, hogy manapság jórészt a Görögországból és Bulgáriából érkező vásárlók mentik meg a piacot, amely az infláció miatt túlságosan drágává vált a törökök számára.

A kockázatos Közép Európa pénzügyi pácban

Polonius
-
0
A kockázatos Közép Európa pénzügyi pácban

A külföldi befektetők hirtelen rádöbbentek, hogy komoly kockázatok mutatkoznak ebben a térségben, ahol egymásra torlódnak a politikai és gazdasági problémák. A befektetőket mindenekelőtt az zavarja, hogy több közép-európai állam szembenáll Brüsszellel, és ezzel problematikussá vált az uniós pénzek megszerzése.

Lengyelország és Magyarország is levelet kapott Brüsszeltől: mindkettő figyelmeztetéseket tartalmaz a jogállamisággal kapcsolatban. A magyar kormány esetében külön kitérnek a korrupcióra. Épp emiatt nem utalják át a helyreállítási alapból járó euró milliárdokat Magyarországnak.

A forint árfolyama mélyponton

Az Orbán kormány a nemzetközi tőkepiacon vett fel mega kölcsönt annak érdekében, hogy pótolja a kieső uniós milliárdokat. Akkor még kedvező volt a megítélés, ezért a kölcsönt túljegyezték és a kamatláb alacsony maradt.

Most viszont változóban a megítélés – hangsúlyozta a Reuters hírügynökség. A növekvő államadósságra és az inflációra hívta fel a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank hiába emeli a kamatlábat, a forint árfolyama immár 12 éves mélypontra süllyedt. A kamatláb emelése viszont ronthatja a konjunktúra kilátásait, melyet természetesen a Covid 19 vírus negyedik hulláma tovább gyengíthet.

A JP Morgan szerint egyre rosszabb a magyar fizetési mérleg helyzete, és ez kiteheti a GDP 2,9%-át.

Csehországban és Lengyelországban a nemzeti bankok a magyarhoz hasonlóan a kamatláb emelésére kényszerülnek, hogy óvják a fizető eszközüket.

Ily módon Közép Európa gazdasági növekedésének dinamikája csökkenhet pedig az érintett országoknak erre nagyon is szükségük lenne. A fizető eszköz leértékelődése ugyanakkor növelheti az exportot, és ily módon javíthatja a fizetési mérleget. Más oldalról viszont a deviza leértékelés fokozhatja az inflációt, amely 6,5 % körül mozog Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.

Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Kenderessy Milán
-
0
Más az infláció az USA-ban és más nálunk

Sokan aggódnak a magas infláció miatt, de a Berkeley egyetem gazdasági tanszékének professzora szerint ennek inkább jótékony hatása lehet az amerikai gazdaságra. Bradford Lelong professzornak gyakorlati tapasztalata is van, mert a pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt a Clinton adminisztráció idején.

1%-al járult hozzá a reálbér növekedéshez a technológiai fejlődés az elmúlt három évben. Ez kevés, de mégiscsak valami. Mindezzel együtt a reálbér 4%-al kisebb mint a pandémia előtt. Olyan nagy lenne a feszültség a munkaerő piacon?

Azok, akik ezt állítják arra hivatkoznak, hogy a munkaadóknak egyre többe kerülnek a munkavállalók : ez az index szeptember végéig 3,7%-al nőtt az év elejétől míg a pandémia előtt csak évi 3% volt évente.

Csakhogy az infláció szeptember végéig 5,4%-al növekedett vagyis a reálbérek csökkentek!

Nincs bérinfláció – érvel a Berkeley egyetem professzora. Nem arról van szó, hogy túlságosan felfűtik a motort és emiatt túlságosan sok pénz hiába keres kevés árut a piacon. Épp ellenkezőleg arról van szó, hogy a pandémia miatt munkaerő hiány mutatkozik.

A foglalkoztatási mutató az Egyesült Államokban 3%-al alacsonyabb mint az az érték, amelyet teljes foglalkoztatottságnak szoktunk tekinteni. Ráadásul jelentősen rosszabbul állnak e tekintetben a nők, az afroamerikaiak és azok a munkavállalók, akiknek nincs diplomájuk.

Túlméretezett támogatás?

Ezzel vádolja a Biden kormányzatot Obama elnök egykori gazdasági tanácsadója. Jason Furman szerint már az 1,9 milliárd dolláros márciusban aláírt csomag is túl nagy volt. Kevesebb több lett volna – érvel Furman, mert a Biden adminisztráció így gyorsabb növekedést ért el, de az infláció is lényegesen nőtt.

Nemcsak ő van ezen a véleményen: Larry Summers egykori pénzügyminiszter szerint „az infláció immár kicsúszott az ellenőrzés alól.”

Biden bírálói azzal érvelnek, hogy a pandémia miatt sokan idő előtt nyugdíjba mentek, és emiatt feszültség támadt a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon pedig megszakadtak a szállítási láncok a járvány miatt, és ez gondot okoz az egész gazdaságnak. Csakhogy ezeket az érveket már hallottuk a 2008-as pénzügyi válság után is – írja a Berkeley egyetem professzora. Akkor emiatt csak kis támogatást kapott a társadalom. Az eredmény Trump megválasztása lett! A kék galléros munkásosztály életszínvonala ugyanis sosem érte el a 2008 előtti szintet!

Sok közgazdász attól tart, hogy az inflációs várakozások most majd beépülnek a bérekbe és az árakba. Ezt a spirált azután nehéz lesz kezelni.

Tény, hogy a pénzügyi piacon a 30 éves inflációs ráta jelenleg 2,35% vagyis magasabb mint az előző évtized második felében, de összhangba hozható a Federal Reserve Board 2%-os éves inflációs várakozásával.

Nem igaz az, hogy az inflációs várakozások beépülnének a bérekbe és az árakba.

A munkaerő piac még mindig olyan, hogy a munkavállalók nem követelhetnek nagy béremelést. A pénzügyi piacok egyelőre faarccal fogadják az inflációt. Különben pedig már folyamatban van a pénzügyi szigorítás. Vagyis semmi sem támasztja alá azt az állítást, hogy „az eredendő bűn” a túl bőkezű támogatás lett volna, melyet Biden elnök adott a társadalomnak – írja Bradford Lelong professzor, a Berkeley egyetem professzora a Project Syndicate portálon.

Infláció a periférián

Amíg az Egyesült Államokban az áremelkedést elviseli a lakosság a magasabb bérek miatt, a kelet-európai perifériákon felboríthatja a társadalmi egyensúlyt. Itt ugyanis az emberek döntő többsége a megélhetésért küzd, és az árak emelkedése azt jelentheti, hogy nem képes finanszírozni alapvető szükségleteit sem. Egy keleteurópai család költségvetésében a rezsi kb. 20% míg az USA-ban vagy Nyugat Európában 5%. A benzin vagy az élelmiszer ár növekedése a családi költségvetés áttervezését teszi szükségessé olyan időszakban amikor az infláció mértéke eléri sőt meghaladhatja az Egyesült Államok szintjét. Az USA-val ellentétben Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban megkezdődött a szigorítás: a nemzeti bankok emelik a kamatlábat. Ez pedig adósság válsághoz vezethet, amely végképp nem hiányzik az oly sok gonddal küszködő kelet-európai gazdaságoknak.

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

Kenderessy Milán
-
0
Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.

Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai

Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.

3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.

Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.

A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.

Üres polcok- növekvő árak

Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.

A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.

Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.

Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.

A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.

Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.

Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Polonius
-
1
Az infláció az egész visegrádi blokkot fenyegeti

Lengyelországban a Nemzeti Bank újra emelte a kamatlábat, hogy ezzel megpróbálja megakadályozni vagy legalábbis lelassítani az inflációt. A londoni Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy Lengyelországban húsz éve nem volt ekkora infláció. Varsóban ennek okát külföldön keresik, nem is mindig alaptalanul, de ez nem könnyíti meg a szegényebb néprétegek gondját, akik egyre nehezebben birkóznak meg a növekvő árakkal.

A Lengyel Nemzeti Bank módosította inflációs előrejelzését: jövőre eredetileg 2,4%-ot jósolt maximum 3,5%-os plafonnal, de most már arra számít , hogy 2022-ben az áremelkedés 5,1-6,5% között alakul majd! Még ez is alulbecslésnek tűnik hiszen a múlt hónapban az idei infláció elérte a 6,8%-ot!

Kamatláb emelés

A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a kamatláb emelést, ehhez csatlakozott Csehország és Románia. Az infláció Európa keleti felén jóval komolyabb gondot jelent mint Nyugaton, mert az emberek életszínvonala jóval alacsonyabb. Ezért az árnövekedés nagyon hamar elérheti azt a szintet, amelyet a kelet-európai országok szegényebb polgárai egészen egyszerűen nem tudnak megfizetni. Ráadásul olyan árak emelkednek, melyeket mindenképp meg kell fizetniük: élelmiszer, fűtés, benzin vagy gyógyszer.

Sem az amerikai Federal Reserve Board sem pedig az Európai Központi Bank nem emelt kamatlábat noha sokan számítottak erre. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökasszonya úgy nyilatkozott, hogy jövőre sem valószínű a kamatláb emelése.

Az ok: sem Amerikában sem pedig az eurozónában nem kívánják agyoncsapni a konjunktúrát.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter máris jelezte, hogy alacsonyabb növekedésre számít az idén.

Jön a stagfláció?

Nouriel Roubini, aki megjósolta a nagy 2008-as pénzügyi válságot, az elmúlt időben arról írogat, hogy a világgazdaságot mindinkább a stagfláció fenyegeti. Vagyis csak az árak nőnek miközben a gazdaság stagnál. Ennek nagyon súlyos társadalmi következményei lehetnek főként olyan országokban, ahol a lakosság életszínvonala alacsony. A visegrádi államok vagy Románia idetartoznak. Európai mércével mérve ezekben az országokban a lakosság többsége szegénynek számít. Számukra az áremelkedés egzisztenciális fenyegetettséget jelent. Ezzel minden kormánynak számolnia kell a régióban, ahol sok országban, ahol kaotikus politikai állapotok uralkodnak.

Varga Mihály és az üres kincstári optimizmus

FüHü
-
0
Varga Mihály és az üres kincstári optimizmus

A magyar kormány abban reménykedik, hogy a Brüsszellel folyó viták ellenére még az idén hozzájuthat a helyreállítási alap pénzéhez – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter.

A kincstári optimizmust a helyzet motiválta: a magyar költségvetésnek nagy szüksége lenne a pénzre. Varga Mihály is elismerte, hogy a kormánynak nem volt ideje kivárni a brüsszeli döntést, ezért vett fel óriási deviza hitelt – több mint 4 milliárd dollárt. Ha így mennek tovább a dolgok, akkor további deviza kölcsönökre lesz szüksége a magyar államnak, mert Brüsszel egyáltalán nincsen békülékeny hangulatban. Az Európai Parlament által szorongatott brüsszeli bizottság hamarosan megindítja a jogállamiságot vizsgáló folyamatot. Akkor pedig nemcsak a helyreállítási alap pénzeinek elmaradása fenyeget hanem az uniós költségvetésből Magyarországnak jutó rész is vizsgálat alá kerülhet mondván: az uniós pénzek nem oda kerülnek ahova Brüsszel szánta őket. Magyarán szólva: az Orbán kormány lenyúlja őket.

Infláció 3%?

Varga Mihály elismerte, hogy „a növekvő energia árak miatt nehéz lesz visszatuszkolni az inflációt a korábbi tartományba”, de kincstári optimizmusa szerint jövőre már megindulhat a csökkenés, és az év végére 3% lehet. Ennyivel számol a magyar költségvetés, de ennek realitása enyhén szólva kétséges. Egyrészt a világpiaci tendenciák nem mutatnak enyhülést ebben a tekintetben, másrészt pedig a közelgő választások miatt a kormány rohamtempóban osztogat. Ez Varga Mihálynak is feltűnt, ezért közölte, hogy a költségvetés hiánya csak 2024-ben csökkenhet 3% alá. Tegyük hozzá, hogy más uniós államokban is elszállt a hiány. Brüsszelben is tisztában vannak ezzel, ezért meg akarják reformálni a költségvetéssel és az államadósággal kapcsolatos kritériumokat.

Tartós lesz a vita Brüsszellel

Minthogy ez a vita politikailag motivált, ezért tartós lesz – hangsúlyozta Varga Mihály. Ezzel arra utalt, hogy Orbán Viktor nem kész a kompromisszumra. Csakhogy Brüsszel sem hátrál meg ezúttal. Akkor pedig a magyar költségvetés marad euró milliárdok nélkül. Így nem lesz könnyű újraindítani a gazdaságot és megnyerni a választást az Orbán kormánynak. Különösen, hogy Brüsszelben és Washingtonban épp az a cél, hogy Orbán Viktornak ne sikerüljön bebetonoznia a hatalmát a 2022-es választás megnyerésével.

A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Kenderessy Milán
-
0
A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Megtörhet a világgazdaság lendülete a pandémiát követő infláció miatt. Az emelkedő nyersanyag árak mindenütt áremelkedést idéznek elő, és ez fékezheti a helyreállítás lendületét az egész világon. Ezért 6%-ról 5,9%-ra mérsékelték az idei globális GDP előrejelzést.

Akár a 6%, akár az 5,9% szép szám lenne így, de a viszonyítási alap csalóka hiszen tavaly a pandémia miatt nagyon rossz évet zárt a világgazdaság. Csak néhányan tudtak pozitív eredményt elérni, de európai államok nem voltak köztük.

Magyar előrejelzés 7,6%

Idén ekkora GDP növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap. Jövőre 5,1%-osat. Ez komoly növekedés lenne, mert korábban az IMF csak 4,3%-ot tartott valószínűnek. Csakhogy a számítások azon nyugszanak, hogy Magyarország megkapja az uniós euró milliárdokat. Ez a mai körülmények között egyáltalán nem vehető biztosra. Magyarország óriási deviza kölcsönt vett fel, hogy pótolja az uniós pénzeket, de hosszú távon ez az út aligha járható. Ráadásul, ha tartóssá válik az ellenségeskedés a magyar kormány és Brüsszel között, az előbb vagy utóbb kihathat az ország fizetőképességének a megítélésére is.

Orbán vábankot játszik

A magyar miniszterelnök meg akarja venni a választókat, ezért minden társadalmi rétegnek ad vagy legalábbis ígér valamit. Hitelbe. Ebből bukta is lehet. Valószínűleg ezzel számol Gyurcsány Ferenc, aki azt szeretné, hogy a balhét az Orbán kormány vigye el. Ha nem tudja kezelni a válságot akkor azért, ha mégiscsak sikerül, akkor oly sok népszerűtlen döntést kellene hoznia az Orbán kormánynak, hogy ezzel komolyan sérülne a politikai támogatottsága. Vagyis Gyurcsánynak nem oly fontos a választások megnyerése, mert hosszú távon számol a nagy visszatéréssel. Persze már Keynes megmondta, hogy hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk…

Franciaországban is csúcson a benzinárak

Polonius
-
0
Franciaországban is csúcson a benzinárak

Az év eleje óta 15%-al lett drágább a benzin és 12,5%-al emelkedett a gázolaj ára – írja a párizsi Le Figaro.

Az ólommentes benzin ára már megdöntött minden eddigi rekordot: 1 liter 1,58-1,64 euró. A gázolaj még egy picit elmarad a 2018-as csúcstól: 1 liter 1,44 euró míg a rekord 1,51 euró.

Egy év óta újra megindult az üzemanyag árak emelkedése – hangsúlyozza a Le Figaro.

Miért? A világgazdaságban megkezdődött a helyreállítási periódus, és sokkal gyorsabban érte el a legtöbb ország a járvány előtti szintet mint ahogy azt általában jósolták. A megnövekedett igények áremelő hatással járnak az egész globális gazdaságban.

A Brent olaj ár változásai jól mutatják a járvány hatását: 2019 végén volt a mélypont, akkor csak 18,38 dollárt kellett fizetni egy hordó olajért. Idén júliusban már 75,17 dollár volt az árfolyam. Augusztusban a olaj termékek ára 16,9%-kal nőtt, és az infláció egyik fontos tényezője lett – írta a francia statisztikai hivatal jelentése.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy egyes drága párizsi benzinkutaknál már csaknem 2 eurót kérnek el egy liter benzinért! – írta meg a Parisien.

Mit csinál a kormány?

Csak 40% az árban maga az olaj, 60% az adó tartalom Franciaországban – hangsúlyozza a Figaro. A kormány nagyon is odafigyel a benzin árára, mert 2018-ban a sárga mellényesek tüntetés sorozatát épp ez váltotta ki. A legutolsó kormányülés után a szóvivő tárgyilagosan kommentálta a helyzetet: nagyon erős volt az infláció nyáron, elsősorban a nyersanyagok és az energia árak emelkedése miatt.

Nagyon odafigyelünk a benzin árára – mondták az Ökológiai váltás minisztériumban a Figaro munkatársának. A pénzügyminisztériumban inkább jó jelnek tekintik az áremelkedést, mert ez azt mutatja, hogy beindult a világgazdaság. Bruno LeMaire pénzügyminiszter kommentálta így a helyzetet a Parisien-ben.

Macron a választásokra gondol

A francia elnöknek jövőre a választók elé kell állnia, és ezért nagyon odafigyel a családok vásárló erejére. 5,8 millió család kap energia csekket az államtól, hogy ezzel tudják fizetni a rezsit. A benzinnel kapcsolatban a kormányban úgy vélik, hogy eljutott a csúcsra az áremelkedés. Még enyhe áresésben is reménykednek az év végéig.

Augusztusban a Brent olaj árfolyama enyhén csökkent – írja a Le Figaro, de ez nem biztos, hogy megnyugtatja az autósokat, akik nem túl derűsek a csúcsra jutó benzinárak miatt Franciaországban.

1...91011...1310. oldal a 13-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan