Kezdőlap Címkék Infláció

Címke: infláció

A fellázadt jobbkéz: Matolcsy az Orbán kormány gazdaságpolitikáját bírálta

A magyar kormánynak nincsen gazdaságpolitikai célja a következő tíz évre pedig korábban volt ilyen – hangsúlyozta a Nemzeti Bank elnöke, aki a parlamentben bírálta a miniszterelnök gazdaságpolitikáját. Matolcsy, akit korábban Orbán a jobbkezének nevezett, az elmúlt időszakban többször is nyíltan kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját.

“Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat” – mondta Matolcsy, aki rámutatott, hogy előre lehetett látni az energiaválságot, az inflációt és a recessziót. A Magyar Nemzeti Bank ezért is kezdte meg a kamatláb emelését.

Amíg a jegybank a fékre lépett addig a kormány a gázra.

“Itt történt egy törés a Nemzeti Bank és a kormány között.”

A kormány maga gerjeszti az inflációt, a költségvetés tervezett 3,9%-os hiánya is ebben az irányban hat.

Tovább nőnek a kamatkiadások, amelyek jövőre elérhetik a GDP 4,6%-át. “Ez pedig csapdahelyzetet teremthet” – jelentette ki Matolcsy, aki nyilvánvalóan arra utalt, hogy új kölcsönöket kell felvenni a régiek visszafizetésére, és így Magyarország adósság spirálba kerülhet ahogy korábban Görögország.

Matolcsy személyesen Orbánt bírálta

Ha a miniszterelnök 2010-ben elfogadta volna, hogy Magyarország indítson egy 2000 megawattos megújuló energia programot, akkor ma kifejezetten “jól állnánk az energia fronton.”

Az energia csapda és a hitel csapda miatt ma Magyarország pénzügyi csapdába eshet.

“Sértődött a jegybank elnök? Összeveszett a miniszterelnökkel? Nem, Isten őrizz! Elvi ellentét van a jegybank és a kormány között” – mondta a parlamentben Matolcsy György. Aki úgy tesz mintha nem tudná: azért engedte el a költségvetést a 2022-es választások előtt Orbán Viktor, hogy megvásárolja a győzelemhez szükséges szavazatokat.

Van-e válság vagy nincs?

Matolcsy szerint igen, de egyik elődje, a liberális Surányi György azt állítja, hogy nincs. Miért dramatizálja a helyzetet a Nemzeti Bank elnöke? Mert sejti, hogy Orbán Viktor a leváltását készíti elő. Ehhez nem kell a parlament, elég elé tenni a Matolcsy család gazdagodásának dossziéját.

Ki lehet az utód? Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már réges régen bejelentkezett. Amikor a Nemzeti Bank alelnökeként elrendezte a deviza hitelesek ügyét, akkor Orbán azt mondta: ezért cserébe kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szemérmes: Matolcsy székét kérte. Arra még várni kell – válaszolta akkor Orbán Viktor. Ezt követően Matolcsy kirúgta Nagy Mártont, aki először Orbán gazdaságpolitikai tanácsadója lett, majd pedig gazdaságfejlesztési miniszter. Még mindig csak 46 éves.

A másik jelölt: Rogán Antal, aki a Nemzeti Bankban kezdte karrierjét. Hamar rádöbbent, hogy Magyarországon az igazi karrier a politikában van:

”itt negyven éves koromra főosztályvezető helyettes lehetek, de ha elmegyek a Nemzeti Bankból a Fidelitas és a Fidesz politikus ígéretének, akkor miniszter lehetek még negyven előtt.”

Rogán ma Orbán bizalmasa, aki egymás után nyeri a választásokat. Pótolhatatlan?

Másrészt meg kell gondolnia: Matolcsy nem a levegőbe beszélt amikor nemrég azt mondta, hogy

“Magyarország a világ négy-öt pénzügyileg legsérülékenyebb országa között van!”

Akar ezzel a problémával szembenézni Rogán Antal?

Búcsú a jobbkéztől?

Orbán az infláció fő felelősének akarja beállítani Matolcsyt, aki most visszavágott: nem én hanem te hoztad nyakunkra a 25%-os inflációt! Ebben Matolcsynak igaza van, de

a politikai kényszer a választások megnyerése, felülírja a gazdasági logikát.

Különben is a magas áfával Orbán vissza tudja venni azt, amit kiadott a választók megvásárlása érdekében. Az infláció miatt nem őt szidják.

Matolcsynak abban is igaza van, hogy az Orbán kormány elveszítette a perspektíváját. Orbán viszont erre azt válaszolhatja: mindenki ebben a cipőben jár az egész világon. Kinek lehetnek ma 10 éves tervei, melyeket Matolcsy sürget? Orbán a ködben kormányozza a hajót, és közben úgy kell tennie mint aki tudja, hogy hova megy pedig halvány fogalma sincs. Azt viszont épp Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ismerte el, hogy megélhetési válság van ma Magyarországon. Vagyis nem tízéves tervre van szükség hanem pragmatikus túlélő programra. Matolcsy “látnoki víziói “ fölött végképp eljárt az idő.

Szankciók, avagy Brüsszel a hibás mi csak megszavazzuk!

Szankció, szavalják már a gyerekek is, miközben sok ember zárja el a gázcsapot. Nem a gáz fogyott el, hanem az emberek pénze, mert sokan vagy esznek, vagy fűtenek.

Az oroszok elleni kényszerintézkedések nálunk minden alól felmentő okká léptek elő, és ha valaminek a korábbiaknál többszörösére nő az ára azért természetesen nem a kormány hibás, hanem a szankciók. Ezt harsogja a közpénzből forgatott kampányfilm a közpénzből  fizetett médiafelületeken.

A szankciók eredeti célja természetesen nem az, hogy hivatkozási ok legyen, de Orbánék jól felhasználják saját hibáik (bűneik) leplezésére, a NER kórus pedig nem csak bólogat, hanem hangosan ismételgeti is.

Egyértelmű, hogy Moszkva rablóhadjárata, melyben az agressziója mellett háborús bűnösként is tündököl, ellenlépésért kiált, mert láthattuk mi történik akkor, ha nincs ilyen. A Krím einstandolásakor szinte semmi ellenlépés nem történt ezért nem csoda, hogy Putyin vérszemet kapott.

Hja, mondogatta, ha ez ilyen egyszerű… és bizony, ha engedünk neki, akkor tényleg az. Ránéz a térképre, aztán int a csapatoknak: irány Kijev! Onnét már Berlin sincs olyan messzire.

További veszély a demokratikus országokra nézve, hogy a vérszem nem csak Putyinék sajátja –  ott van Kína Tajvan fájdalma, és ott vannak a terrorista meg a fanatizált államok (utóbbi kettő sokszor azonos), akik hagymázos álmaik megvalósításának hivatkozási alapjaként mutogathatnának a nagy testvérre.

A demokratikus világban bármely agresszív lépést válasz nélkül hagyni az agresszió létjogosultságának  elfogadását jelentené.

Az ezzel járó negatív gazdasági hatásokat vállalni kell.

Hungarikum, hogy ezt kies hazánkban milyen sok ember képtelen megérteni. Hatványozottan az, hiszen Miniszterelnök úr sem akarja érteni. Lehetséges persze, hogy ennek ellenére mégis érti, mivel az összes szankciót megszavazta, azaz az szankcióellenesség csak a szokásos nemzethülyítésre kell.

A szankció lehet politikai vagy gazdasági. Az első jelképes kárt okoz, például nem hívják meg az embert valahová, na bumm, a második viszont már kézzelfogható, így, ha a magyar kormányfő áldott jó szívének köszönhetően nem szeretné, hogy szegény Kirill pátriárka kihűlt leveskéje mellett dideregjen, az EU-val kell megküzdenie. Meg is tette „böcsülettel”, ezért a pátriárka ma is a halkan pattogó aranykandalló mellől nézi 4K tévén az ukránokat, ahogy menekülnek rommá lőtt, fagyos házaikból kis motyóikat cipelve.

Van még pár további orosz oligarcha, akiknek sorsát Miniszterelnök úr a szívén viseli, így a magyarok harca a putyinista elit jóléte érdekében eltarthat még egy darabig. Nekünk ez persze semmi, simán abszolváljuk mindegyiket. Szívósságunk legendás, nem csak köztudott.

„Mi, magyarok” -, kezdené szózatát büszke daccal szeretve tisztelt miniszterelnök urunk, ha a szívósságról kellene előadást tartani.

Az lenne ideális, ha szankció a kivetőnél nem járna semmiféle kárral, akire viszont kivetették, azt másodperceken belül tönkre teszi gazdaságilag. Nos, ilyen még Fülig Jimmy legnagyobb sajnálatára sem létezik.

Kevésbé ideális esetben a kivetőknél a szankciók okozta kellemetlenségek fokozottak, a fenyítettnek meg kimarad ugyan az import, és az ipar tényleg bukdácsolni kezd, de csak uszkve egy év után. Nagy ország esetén ez így törvényszerű, a megrendítő negatív hatásra várni kell.

Nálunk, mint kivetőknél felbukkannak további mellékhatások is.

Például az Európában a magas infláció. Ebben mi dagadó mellel jeleskedünk: nálunk majd háromszorosa az európai átlagnak. Csakhogy a kormány szokásához híven hazudik és állításával ellentétben ennek döntő részét nem a szankciók okozzák:

1./ Az energiadrágulás főként amiatt következett be, hogy Putyin elzárta a gázcsapot,
2./ a forintgyöngülés jócskán hozzájárult az energiaárak növekedéshez, amely a kormány sara,
3./ „jobb ha hosszútávú szerződést kötünk az oroszokkal” hazugságának köszönhetjük, hogy nem jutunk olcsóbban a piacról földgázhoz,
4./ ha kevésbé hagyatkoztunk volna az elmúlt 12 évben az olcsó orosz gázra (szigetelések, egyéb energiafelhasználást csökkentő beruházások), kevesebbet kellett volna az emelkedő árú energiafajtából vásárolni.

A fentiek alapján javasolnánk elsősorban Putyin (~50%), másodsorban a kormány (~30%) felelősségének firtatását, mert Brüsszel az előbbieknél jóval kisebb mértékben felelős
(~ 20%), és még ez a mondottnál jóval kisebb károkozás is (melyet Orbán is megszavazott) elengedhetetlenül szükséges válaszlépés volt úgy politikailag, mint gazdaságilag.

Egyébként, ha Putyin nem robbantja ki a háborút, akkor Brüsszel ezen okból történt magyarországi károkozása – szankciók híján – nulla lett volna, vagyis Putyinra fentebb rótt 50% jóval inkább 100%!

Persze a kormány mást mond, az átverésünk folyamatos. Miniszterelnök úr az elmúlt év augusztusánál ragadt le (addig voltak neki kedvezők az adatok), arra hivatkozva mantrázza még mindig, hogy  a szankciók nem érik el céljukat, mert például Moszkvában még mindig nagyon olcsó az élelmiszer, hogy dőzsölhetnek belőle az oroszok. Az véletlenül kimaradt ennek  magyarázatából, hogy az orosz mezőgazdaságra nincs hatása az Unió által megszavazott szankcióknak.

Ezek pont olyan átverések, mint a Miniszterelnök úr által korábban emlegetett 180.000 HUF/hó/háztartás rezsitámogatás, amelynek folyamatos fizetéséhez annyi pénzre lenne szükség, hogy félévenként csődölne be az állam, pedig már enélkül is befektetésre nem ajánlott, bóvli minősítésű kötvényeivel. Lehet, persze, hogy a múlt év valamelyik napján pár percig ennyi volt, de a bemondott összeg azelőtt és azóta is szégyenteljes hazugság, aminek már a leírása is kézgörcsöt okoz normál agyműködésű embereknél.

Nem kevés kell ám ahhoz, hogy egy értelmiségi vállalja az ostobaság hirdetését, de azért a NER lapokat nézve láthatóan van az a pénz.

Élelmiszer-ársapka – francia módra

Antiinflációs élelmiszerkosarat szeretne a kormány Franciaországban. Egy évvel ezelőtt a gyártók és a forgalmazók  körülbelül 3,5%-os átlagos áremelésről tárgyaltak. A hónapok során a valók emelkedés folyamatosan felmászott a szupermarketek polcaira ami mára elérte 14,5%-os szintet. 

Bruno LeMaire, aki elnök szeretne lenni Macron után, felkereste a mezőgazdasági vásárt Párizsban, ahol elmondta: meg kell védeni a fogyasztókat az élelmiszerárak gyors emelkedésétől.

14%-os volt az éves élelmiszer infláció februárban Franciaországban vagyis jóval elmaradt a magyartól, de a vásárlók ezt is sokallják.

“Olyan megoldást akarok, amely minden honfitársunkat érinti, az egész középosztályt “ – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki ki is tűzte a határidőt az élelmiszer infláció elleni akció kezdetére: az érintett feleknek március 15-ig kellene egyetértésre jutniuk valamiféle ársapka rendszerről. Bruno LeMaire őszintén megmondta, hogy az államnak nincs elég pénze ahhoz, hogy teljes mértékben magára vállalja az élelmiszer-áremelkedés kompenzálását. A pénzügyminiszter abban bízik, hogy a nagy agrár termelők és kereskedők megértőek lesznek.

“A nagykereskedők hajlandók lépni ebben az ügyben, a termelők is megértik a problémát. Meg vagyok győződve arról, hogy együtt megtaláljuk a megoldást az élelmiszer-infláció megfékezésére.”

Infláció ellenes kosár

Ezt javasolja a kereskedelmi miniszter. Olivia Grégoire szerint ebbe a kosárba kerülnének bele a legfontosabb élelmiszerek, melyeket ársapka védene az infláció ellen. A  miniszterasszony hangsúlyozta, hogy nem arról van szó: befagyasztják az élelmiszerárakat. Sokkal inkább arról, hogy a szegényebb társadalmi csoportok, amelyek kasszájában jelentős tételt képeznek az élelmiszerek, találjanak maguknak olcsó árut a piacokon és  a boltokban. A baj az, hogy újabb élelmiszer-áremelkedés várható, mert a termelők és a nagykereskedők ebben állapodtak meg szerda este – írja a párizsi Le Point.

Az élelmiszer-infláció egyre gyorsul

A kormány lépéskényszerben van, mert az  élelmiszer infláció januárban még “csak” 13,3% volt, februárban már 14,5%-ot mértek miközben a kormány  népszerűsége a mélyponton a népszerűtlen nyugdíj reform miatt.

Mi kerüljön az infláció ellenes kosárba? Még vita van a kormányon belül is, de körülbelül 50 terméket szeretne a többség. Ebben nemcsak élelmiszerek lennének hanem higiénához szükséges szerek is.

Mit szólnak mindehhez a nagy kereskedelmi láncok?

A Lidl és a Système U elfogadja az infláció ellenes kosár ötletet, de a Carrefour nem.

“Ez egy technokrata elképzelés. Mi már megtettük az infláció ellen, amit lehetett, és ezt jeleztük is a polcokon”

– mondta Alexandre Bompard, a Carrefour elnök – vezérigazgatója  a Le Figaro tudósítójának pár nappal ezelőtt amikor Macron elnök felszólította a nagykereskedőket, hogy mondjanak le a profit egy részéről annak érdekében, hogy a vásárlókat megkíméljék az inflációtól.

A szerdán véget ért tárgyalás a nagykereskedők és a termelők között 10%-os áremelésről szólt. A három hónapig tartó tárgyalások késhegyre menő vitákat hoztak, mert a termelők arra hivatkoztak, hogy nagyon megnőttek a költségeik az ukrajnai háború miatt. Nemcsak az energia lett drágább hanem a műtrágya is, amelyből mind Ukrajna mind pedig Oroszország jelentős exportőr volt.

Ezért azután Bruno LeMaire pénzügyminiszter óvakodott attól, hogy konkrét számokat mondjon a tervezett infláció ellenes kosárról a mezőgazdasági vásáron Párizsban.

Tovább az orbáni úton

A csőd előtti évtizedekben ez volt a kommunista pártok jelszava Európa keleti felén: tovább a lenini úton! Lenin 1924-ben meghalt, ezért a jelszó semmi mást nem mondott mint azt, hogy “folytatjuk azt, amit eddig csináltunk, mert nekünk magunknak semmilyen elképzelésünk sincsen semmiről”.

A szellemi impotencia még jóval a Szovjetunió bukása – 1991- után is meghatározza ezt a régiót. Mi sem mutatja ezt jobban mint Putyin háborúja Ukrajnában, melyet Blinken amerikai külügyminiszter az elmúlt kor vészes emlékének titulált.

Orbán Viktor életében vált klasszikussá egy olyan korban, melyben annyira gyorsak a változások, hogy a vezérek is csak tettetni tudják azt, amit elvárnak tőlük a saját rendszerükben: megmondják, hogy merre van előre?!

A jövőkép végképp elveszett – ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből a Várkert Bazárban. Orbán “jobbkeze” , Matolcsy György még nem is oly rég azt ígérte, hogy utolérjük Ausztriát. Aztán maga a Nemzeti Bank elnöke cáfolta meg ezt az optimista víziót a parlament gazdasági bizottsága előtt mondván immár a túlélés a tét. A nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében ez nem épp lenyűgöző perspektíva, de legalább reális.

Zsákutcában hol van előre?

A háború és az infláció a két legfőbb veszély – állapította meg Orbán Viktor a kincstári realizmus szellemében. A magyar miniszterelnök azt is bevallotta: valójában egy amerikai puccstól tart miközben abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Csakhogy a Biden-Blinken terv sikeresnek bizonyult: Putyin Oroszországa teljesen elszigetelődött, és Európa felzárkózott az Egyesült Államok mögé. Orbán játéktere minimálisra szűkült Európában. Ezért is fogadja a kínai diplomácia vezetőjét hétfőn, hogy megmutathassa: vannak még befolyásos támogatói külföldön. Csakhogy Kínának is százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország vagy pláne Magyarország.

Kína béketervet dolgozott ki az ukrajnai válság megoldására, de Blinken külügyminiszter Münchenben arról beszélt, hogy Peking Oroszország katonai támogatására készül, és óva intette ettől a kínaiakat.

Ami még kínosabb Orbán számára: Trump fő támogatói a hadiiparban és az energiaszektorban pompásan pénzelnek – hála a Biden adminisztráció hidegháborús politikájának. Miért változtatnának ezen, ha esetleg hatalomra kerülnének 2024-ben?

A rekord infláció fő oka az Orbán kormány gazdaságpolitikája

Erre legutóbb Surányi György mutatott rá, akire – név nélkül – célzott is beszédében a miniszterelnök. A Nemzeti Bank egykori elnöke arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy a magyar infláció azért a legmagasabb az Európai Unióban, mert annak jórészt belső okai vannak.

Az Orbán kormány így akarja visszaszedni a lakosságtól azokat a milliárdokat, melyeket a választások előtt kiadott annak érdekében, hogy újra kétharmados többséget szerezzen a parlamentben.

Az inflációval tehát Orbán pénzénél van. A szankciós inflációról szóló propaganda csak a figyelem elterelését és a bűnbak keresést szolgálja. Egyébként pedig az energiaárak emelkedése már jóval a szankciók előtt megkezdődött, mert az Egyesült Államok számára csak így kifizetődő a palagáz és palaolaj kitermelése. Ebből a szempontból az USA-nak kapóra jött Putyin agressziója hiszen kiszoríthatta jelentős részben  az olcsó orosz olajat és földgázt Európából.

Mire jó az ársapka? – csaknem 100%-os az infláció Argentínában.

Ársapkákkal próbál küzdeni  a majdnem 100%-os infláció ellen Argentína kormánya – egyelőre nem sok sikerrel.

Precios juntos – igazságos árak – hirdetik a kirakatokban az ársapkás termékeket, de a közgazdászok többsége kétkedik abban, hogy ily módon sikerülne megfékeznie a rémisztően magas inflációt a kormánynak és a nemzeti banknak Argentínának.

Maximum 3,2%-kal nőhet egy ársapka alá sorolt termék ára február elseje és június harmincadika között. A kormány komoly reményeket fűz az ársapkához: a kormánypárt emberei a szupermarketekben ellenőrzik, hogy betartják-e a kereskedők az ársapka rendeletet?

“Ennek a programnak az a célja, hogy csökkentse az inflációt, helyreállítsa az árstabilitást és a lakosság vásárló erejét” – jelentette ki Fernandez elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton. Nem is csoda hiszen decemberben az éves inflációs mutató 94,8%-os volt. A béremelések messze elmaradtak ettől, így a megélhetési válság általánossá vált Argentínában.

Vajon megoldják-e a problémát az ársapkák?

“A baj az, hogy ezek eltorzítják a piaci hatásokat” – mondja a német liberális Friedrich Naumann alapítvány szakértője Buenos Airesben. Lars Andre Richter szerint kevés az esély a sikerre:

“az argentin kormány ársapkákkal akarja megállítani az inflációt, de ez olyan mintha egy áradó folyóval szemben kavicsokat dobálnánk a vízbe, hogy megállítsuk az árvizet.

Hivatalosan a termelőket állítja be bűnbaknak a kormány mondván: ők manipulálják az árakat. Ez a tények meghamisítása” – hangsúlyozza a német szakértő, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Mi okozza valójában az inflációt? “Az, hogy a nemzeti bank éjjel-nappal pesoval árasztja el a piacot.” A kormány ezt akarja elfedni az ársapkákkal rákenve a felelősséget a termelőkre.

“Az argentin kormány a maga rossz gazdaságpolitikájának a következményét akarja ezzel eltüntetni.”

Megélhetési válság

Buenos Aires szegény negyedeiben tapasztalható leginkább az infláció negatív hatása: szinte mindenből hiány van. Egyes házakban víz sincs, mert a benne élők képtelenek kifizetni a vízdíjat.

A liberális közgazdásszal szemben a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője úgy véli: a kormány nem ment elég messzire! Még több ársapka kellene!

Paco Oliveira atya szerint  “az ársapka azt jelenti, hogy a termelők megegyeztek a kormánnyal abban, hogy bizonyos termékek árát csak a megállapított maximumig emelik. Még több ilyen megállapodás kellene, de ennél is fontosabb az, hogy emeljék a béreket” – hangsúlyozza a katolikus jótékonysági szervezet helyi vezetője.

A független kutató központ szakértője szerint az ársapka az elmúlt 4000 évben mindenütt megbukott:

“Ha az árat a piaci alatt állapítják meg, akkor a termelő csökkenteni fogja annak a terméknek az előállítását. Ugyanakkor a fogyasztók többet akarnak fogyasztani abból a termékből , amely olcsóbb.”

Hova vezet ez? “Üres polcok a szupermarketben és általános hiány, ez a várható eredmény. ”Mi lesz akkor, ha kivezetik az ársapka rendszert? “Hiperinfláció és társadalmi elégedetlenség” – summázta a várható következményeket Augustin Etchebarne, a Libertad y Progreso független kutató központ szakértője Argentínában.

Magyarország jobban teljesít: az élelmiszer infláció 53,7% volt januárban

Kissé kényelmetlenül érintheti a kormányt, hogy szerintük a szankciók miatt drágult minden, de valahogy az ugyanezen szankciók terhét igazán viselő uniós országokban látványosan csökken az élelmiszerek ára, míg nálunk a legfrissebb KSH adatok szerint meghaladja  50%-ot. El is vonult a kormány (szégyenében?) háromnapos kihelyezett kormányülést tartani Sopronba.

A G7 portál élelmiszer árindexe októberben tetőzött, és lassú apadás volt tapasztalható novemberben és decemberben. Januárban viszont majdnem újra elérte  az októberi rekordot. Miért? Korábban a tej termékek és a tojás vitték a prímet a drágulásban, januárban viszont a pékáru és a zöldség. A félbarna kenyér egy hónap alatt 25%-ot drágult míg a kifli és a zsömle 15%-kal. A kígyó uborka 32%-kal lett drágább mint decemberben, az alma 19%-kal, a tv paprika 14%-kal, a sárgarépa 12%-kal.

A G7 bevásárló kosarának összege tavaly 18.262,- forint volt, idén 28.058,- forint lett januárban.

Németországban a vaj fele annyiba kerül mint nálunk

Az infláció csökkenésnek indult a gazdagabb uniós tagállamokban az élelmiszerek terén míg Magyarországon januárban 53,7% volt vagyis elképesztően magas. Tegyük hozzá, hogy ez a nagyon magas infláció úgy alakult ki, hogy a kormány árstoppot vezetett be több élelmiszerre. A termelők és a kereskedők ennek eltörlését követelik. Ha ez megtörténne, akkor további áremelkedés következne be ahelyett – hogy mint az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban – csökkenésnek indulna az élelmiszerek inflációja.

Miért kerül a Pick szalámi kétszer annyiba itthon mint Németországban?

Az RTL külföldön élő magyarokat kérdezett meg arról, hogy számukra mit jelent az élelmiszerek árának emelkedése. Infláció ugyanis mindenütt van, de Magyarország ezen a téren rekorder holott élelmiszereket exportáló ország.

A Pick szalámi Németországban is népszerű. Egy ott élő magyar, Mándity László masszőr, arról számolt be, hogy míg Németországban 2.254 forintért kapja meg a magyar Pick szalámit addig Magyarországon ugyanennek a mennyiségnek ára több mint a duplája, majdnem 5.000 forint. Tegyük hozzá, hogy Németországban a keresetek is jóval magasabbak, ez a masszőr nettó kétezer eurót keres egy hónapban.

Az USA-ban a tojás ára 49%-kal nőtt meg. Míg régebben a heti nagy bevásárlás 80-120 dollárba került addig ma ez 180 dollár – mondta egy magyar háziasszony, aki az Egyesült Államokban él.

Nálunk az élelmiszer infláció csaknem 50%-os, de miért?

Erre az egyszerű kérdésre nincs egyszerű válasz. Ehelyett kijelölt bűnbakok vannak: a külföldi kereskedelmi láncok. De vajon ezek miért adják olcsóbban a Pick szalámit Németországban mint Magyarországon? Nyilván azért, mert Németországban nem lehetne drágábban eladni. Magyarországon szabályozott piac működik, amely negligálja a vásárlók érdekeit. A nagy magyar élelmiszer előállító cégek a kereskedelmi láncokkal együttműködve vígan felverik az árakat, és akadályozzák a konkurenciát amely az árak csökkenéséhez vezetne. Mindezt a kormány közreműködésével. Az áfabevételek képezik a költségvetés legbiztosabb bevételeit. Ráadásul a boltokban és a piacokon nem a NER-t szidják a vásárlók hanem a kereskedőket. Az infláció egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán kormány, mely állítólag elszántan küzd az áremelkedés ellen. Orbán Viktor egyszámjegyű inflációt ígért az év végére. Ez még viccnek is rossz, ha figyelembe vesszük a rezsiköltségeket és az egyre dráguló élelmiszereket.

Az orosz dizel elleni szankciók, melyeket a magyar kormány is megszavazott, várhatólag újabb áremelkedéshez vezethetnek. Mindezt egy olyan országban , ahol az átlagbér nettó 360 ezer forint volt 2021- ben, a nyugdíj átlag pedig 146 ezer forint. 2022-es adatok még nincsenek, de a kérdés akkor is világos: ha az átlagos magyar havi kereset nem éri el az 1.000 eurót, a nyugdíj pedig a 400-at, akkor miről beszél a hatalom a NER 13-ik évében? Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt vagyis erről a “csúcsról” szánkázunk alá. Már csak Bulgária és Románia van mögöttünk az Európai Unióban.

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Kína: lassul a növekedés, mely messze elmarad a tervektől

Peking 5,5%-os növekedést tervezett a tavalyi évre, de ebből csak 3% lett. Ez nemcsak Kínában kelt aggodalmat hiszen a világ második legerősebb gazdaságáról van szó, amely első a globális kereskedelemben. Yellen amerikai pénzügyminiszter találkozik a kínai miniszterelnök-helyettessel Davosban.

2,9% volt a GDP növekedése Kínában a negyedik negyedévben 2022-ben – írja a Reuters friss kínai statisztikára hivatkozva. Az ipar teljesítménye és a kiskereskedelmi forgalom ennél jobban növekedett, de minden bizonnyal a kedvezőtlen gazdasági adatok bírták rá a kínai vezetést arra, hogy megszüntesse a zéró tolerancia Covid politikát, amely ellen már a nagyon fegyelmezett kínai lakosság is lázadozott. A nyitás következtében a Covid halálozás megközelítette a 60 ezret Kínában – közölte a hivatalos Global Times. A kínaiak legnagyobb ünnepe, a Holdújév január végén kezdődik, ilyenkor százmilliók indulnak útnak, ezért a járvány veszélye rendkívüli mértékben megnőhet. Ezért a nyilatkozó szakértők arra számítanak, hogy idén az első negyedév gyenge lesz, de a másodikban beindulhat a dinamikus növekedés.

Erről beszélt kedden Davosban Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki a Harvard egyetemen végezte tanulmányait. A Global Times azt is megemlíti, hogy szerdán a kínai miniszterelnök-helyettes találkozik Davosban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszterrel.

4,9%-os GDP növekedés 2023-ban

Kína GDP-je tavaly meghaladta a 120 ezer milliárd jüant – büszkélkedik a China Daily, amely ismerteti a statisztikai hivatal legfrissebb számait. Dollárban számítva az éves kínai GDP csaknem 18 ezer milliárdot ért el – 17,94 ezer milliárd a tavalyi eredmény. Mire számítanak az idén a szakértők?

A Reuters közvélemény kutatása 4,3%-os éves GDP növekedést tart a leginkább valószínűnek. Ez kínai mércével gyenge eredmény, de a világgazdaságot kedvezően befolyásolhatja hiszen másutt sok helyen recesszióval számolnak. Ha valóban beindul a kínai gazdaság, akkor az fokozhatja a globális inflációt pedig az utóbbi hónapokban ez lassult az Egyesült Államokban és az európai országok többségében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK