Kezdőlap Címkék IMF

Címke: IMF

Félelmetes kereskedelmi háborút indított el Trump az IMF szerint

0

A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde azt mondta: senki nem nyerhet egy ilyen kereskedelmi háborúban.

Christine Lagarde a francia RTL-nek nyilatkozott azután, hogy Donald Trump 25%-os vámot vetett ki az importacélra és 10%-osat az alumíniumra. Mindkét intézkedés elsősorban Kínát veszi célba, de az Európai Uniót is érzékenyen érinti, így az EU is ellenlépéseket fontolgat.

Trump környezetében sem mindenkinek tetszett az extra vám bevezetése, ezért

le is mondott a gazdasági főtanácsadó,

Gary Cohn. Ő amúgy sikeresnek ítélte azt az évet, amelyet a Fehér Házban töltött, hiszen Trump eddig nem kezdte meg a választási kampányban megígért kereskedelmi háborút. Ott még 45%-os büntető vámokról szónokolt Kínával szemben. Ezen kívül sikeresnek ítélte az adóreformot is, amely főleg a nagy cégeknek és a gazdagoknak kedvezett.

Csakhogy Trump a rozsdaövezet szavazataival lett elnök. Ez a kifejezés azokat az államokat jelöli az USA-ban, ahol a hagyományos ágazatokban százezerszámra szűntek meg munkahelyek az olcsó külföldi import miatt.

Trump most nekik kedvezett.

A tőzsdén meg is indultak felfelé az acélt és alumíniumot gyártó cégek papírjai, de a lelkesedés nem tartott sokáig: mindenki tudja ugyanis, hogy ha kereskedelmi háború lesz, akkor annak negatív hatásait Amerika is érezni fogja.

Trump szerint ugyan nem kell félni ettől, de az IMF vezérigazgatója sem ért vele egyet. Szerinte

a kereskedelmi háborúnak félelmetes hatása lehet a globális gazdaságra.

Lelassulhat a kereskedelem és a gazdasági növekedés, mindenki rosszul jár. Ugyanezt jelezték a kínaiak is.

Christine Lagarde elismerte a tévéinterjúban, hogy az amerikai panaszok nem teljesen alaptalanok: a kínaiak (és nemcsak ők) sokszor ellopják a külföldi technológiát, majd ezt felhasználva indítanak exportoffenzívát. De a megoldás szerinte nem a háború, hanem a tárgyalás.

Akciótervvel a molesztálás ellen

0

Habár az elmúlt hetekben elsősorban a művész- és kis részt a politikai világból érkezett molesztálási, illetve a szexuális zaklatás még súlyosabb eseteinek a híre borzolja világszerte a kedélyeket, ne higgyük, hogy az élet kevésbé exponált területein nem lenne ez éppen olyan komoly probléma. Már nemzetközi szervezetek is dolgoznak a megelőzésen, illetve kezelésen.

A nemzetközi szervezeteknél előfordult hasonló botrány tán leghíresebbje a Nemzetközi Valutaalap korábbi, 2007 és 2011 közötti  – s ügyei miatt mandátumának kitöltése előtt távozni kényszerült – francia elnökének, Dominique Strauss-Kahn nevéhez fűződik. Volt, hogy hivatali hatalmánál fogva vette rá beosztottját szexuális kapcsolatra, de olyan is – s ebbe bukott végül bele –, hogy egy New-York-i szállodában letámadott egy ottani szobalányt.

Strauss-Kahn története(i) persze világszerte a címlapokra kerül(ek). Ha nem is kapott ekkora teret, de azért a világsajtó beszámolt például arról, hogy az idén az ENSZ bejelentése szerint július és szeptember között 31 állítólagos szexuális zaklatásos vád merült fel a világszervezet munkatársaival szemben, közel felük a menekültügyi szervezet embereit érintette, illetve 12 békefenntartó katonát.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa: a nevenincs „kisemberek” ügyei a legtöbbször még ki sem derülnek. De azért megtörténnek.

Erre is felhívja a figyelmet annak pusztán már a ténye is, hogy az IMF „testvérszervezete”, a Világbank most egy akciótervet tett közzé, amelynek a célja

„segíteni megakadályozni, illetve megfelelően kezelni a szexuális kizsákmányolást és abúzust, valamint a nemi erőszakot a nemzetközi szervezet által támogatott projekteknél”.

Az ügy érdekessége – ami bizonyítja, hogy korántsem újkeletű problémáról van szó, s mutatja, hogy már korábban is keresték rá a megoldást –, hogy nem a mostani Weinstein-hullámot lovagolja meg. Azzal csak véletlenül esik egy időbe. Ugyanis egy korábbi, a Világbank által finanszírozott ugandai közlekedési projektnél derült fény komoly szexuális visszaélésekre a projektre leszerződött cégeknél. Erre válaszként alakult meg tavaly a Világbankban egy munkacsoport, amely irányvonalakat dolgozott ki, s erre csatlakozott most rá az akcióterv, amely már konkrét lépéseket is sorol a teendők között.

Ne gondoljunk valami szenzációs újdonságokra – általánosnak hangozhatnak első hallásra, ám éppen ezért tanulságosak és átvehetők az élet más területein is. Már maga az a megközelítés is, hogy

„forrásokat kell biztosítani az ajánlások megvalósítására,

beleértve az oktatás, képzés és az ismeretterjesztés finanszírozását; továbbá egy két évre tervezett alap felállítását, amelyből az egyéb felmerülő költségeket lehet fedezni”.

Az akcióterv része egy módszertan kidolgozása olyan specialisták felkészítésére, akiknek a feladata az ilyen jellegű kockázatok felmérése a Világbank által támogatott projekteknél. Az alkalmazottakat és az ügyfeleket fel kell emellett készíteni a kockázatok kezelésére –

ehhez iránymutatást, tréninget, anyagokat és folyamatos képzést kell biztosítani.

Belső jelentési és reagálási protokollt kell kidolgozni a Világbank munkatársai számára az előforduló esetek kezelését segítendő. S végül, de nem utolsósorban a „civil” (azaz nem világbankos) szerződő felek számára is érvényes etikai kódexet kell alkalmazni, amely tiltja a szexuális molesztálást, abúzust, különös hangsúllyal a 18 év alattiakkal létesített szexuális kapcsolat tiltására. Erősíteni kell a panaszkezelési mechanizmusokat, a konzultációs lehetőségeket és biztosítani kell egy harmadik fél kontrolljának a lehetőségét is.

Az IMF növekedésről, reformokról

0

Az idén gyorsul a növekedés Európában azt megelőzően, hogy jövőre valamelyest mérséklődik a GDP bővülésének az üteme. Magyarországon még 2018-ban is felfelé megy a mutató. Az igazságügyi reformok helyzetét is taglalja a jelentés, amely magyar példát is említ.

Jobban teljesít az idén az európai gazdaság mint tavaly: a reálgazdasági növekedés 2017-ben 2,4 százalékos lesz, ám jövőre ennél lassúbbra, 2,1 százalékosra számít a Nemzetközi Valutaalap – olvasható az IMF őszi – az európai kontinens országaira vonatkozó –jelentésében (Regional Economic Outlook, Europe).

A prognózis Magyarország vonatkozásában is javított az eddigi várakozásain. Az idén az IMF 3,2 százalékos növekedést vár nálunk, jövőre még ennél is gyorsabbat, 3,4 százalékosat, ám 2019-ben már csak 2,8 százalékra teszi a bővülés ütemét. Mind a három évre a dinamika gyorsabb, mint amilyet még a tavaszi előrejelzésében tett közzé a nemzetközi szervezet.

A mintegy 150 oldalas jelentés kitér arra is, hogy Európában a kockázatok kiegyensúlyozottabbá váltak, de középtávon negatívan hatnak. A politikai vezetéseknek ki kellene használniuk a kedvezőbb növekedés kínálta lehetőségeket, csökkenteniük kellene a költségvetési hiányt és a magas eladósodottságot ott, ahol ez fennáll. Strukturális reformokra, a termelékenység növelésére és a válság máig érzékelhető hatásainak a kezelésére van szükség.

A jelentés külön fejezetet szentel az igazságügyi reformok kérdésének Közép- Kelet- és Délkelet-Európa vonatkozásában Mint az elemzésben olvasható: a térség országainak sikerült komolyabban előre lépniük az elmúlt huszonöt évben az életszínvonal emelésében, amit támogatott a gazdaságok és az intézményrendszer radikális átalakítása.

Ugyanakkor a jelek szerint a reformok fenntarthatósága elsősorban belpolitikai tényezőktől függ, nem véletlen, hogy több helyen vannak példák azok visszafordítására.

Az igazságügyi reform és a korrupció felletti ellenőrzés sok európai országban kulcsfontosságú prioritás – írják az IMF szakértői, példaként említve a korrupcióellenes erőfeszítések erősítésének a kérdését Magyarország mellett Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Ukrajnában. Az elemzés rámutat arra is, hogy korábbi tanulmányok és más szakértők is úgy látják:

az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes erőfeszítések lanyhulnak az uniós csatlakozás után – ahogy azt a bolgár és a magyar példa is mutatja,

illetve az utóbbi időben az igazságügy függetlenségének a kérdése Lengyelországban is aggodalomra ad okot.

 

Merre tovább, szocialisták?

0

Miért gyengült meg a szocialisták támogatottsága Magyarországon? Hogyan lehetne azt visszaszerezni? Erről is nyilatkozott a Social Europe lapnak Andor László, Magyarország korábbi uniós biztosa, aki szerint a fordulópont az Európai Unióba történt belépés volt.

Fotó: Wikimedia Commons (Youssef Meftah)

Az uniós tagság elnyeréséig a szocialisták világos irányvonalat követtek, és jó volt a megítélésük, mint a technokrata kormányzás képviselőinek. Utána azonban megkezdődött a kiábrándulás. Míg az uniós tagság első éveiben az új tagállamok gazdasága szárnyalt, addig a magyar stagnált.

Az egyik oka ennek az volt, hogy Magyarországon jóval magasabb volt az államadósság, mint másutt, s ezt a problémát a baloldali kormányok nem mindig tudták jól kezelni. Másrészt 2008-2009-ben jött a nagy pénzügyi válság, amelyet Magyarország csak az IMF segítségével vészelt át. A Nemzetközi Valutaalap megszorításokat írt elő, és ezek megtépázták a szocialisták társadalmi bázisát.

Menetközben eltűnt az az illúzió is, hogy a baloldal jobban kormányoz, mert jobb technokratái vannak, mint a jobboldalnak.

S a magyar szocialisták nem voltak képesek koherens politikát megfogalmazni azóta, hogy Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került, és egyre inkább autokrataként viselkedik. Andor László szerint

két út kínálkozik a magyar szocialisták számára:

az egyik a markáns nacionalizmus a baloldalon, amelyet Robert Fico képvisel Szlovákiában, sikerrel. A másik a nyugat-európai baloldali szociáldemokrata modell, amelyet a portugálok, svédek, angolok képviselnek.

S hogyan nyerhetik vissza a magyar szocialisták korábbi népszerűségüket?

Andor László szerint egyrészt a vidéket újra meg kell hódítaniuk, mert az csaknem teljesen elveszett. A szocialisták csak Budapesten és a nagyvárosokban számíthatnak komoly támogatásra.

A másik a fiatalok megnyerésének a szükségessége. Korábban a fiatalok többnyire a liberális pártokat támogatták (az SZDSZ-t és a Fideszt), később nacionalisták lettek vagy kivándoroltak.

A harmadik, hogy a szocialistáknak olyan koherens politikát kell kialakítaniuk, amely egyaránt megfelel az EU elvárásainak és a magyar választóknak.

Brüsszelnek is lenne feladata – olvasható ki szavaiból. Például az, hogy figyelembe kellene vennie: igen jelentősek a regionális különbségek az Unióban – hangsúlyozta a volt uniós munkaügyi biztos. Az alacsony keleti munkabérek tömeges emigrációt idéznek elő, ami egyes területeken munkaerőhiányt eredményezhet keleten, miközben nyugaton szociális dömpingről beszélnek. Andor László álláspontja:

„Az EU-nak anyagilag is hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy ezek a problémák mérséklődjenek”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK