Kezdőlap Címkék Huxit

Címke: huxit

Erasmus

Mint azt mi, halandók Gulyás Gergely frakcióvezető úrtól tudjuk, egyes egyetemeinknek az Erasmus programból való kizárása egyszerűen csak egy „faji alapú”, illetve, ahogy később módosította, „magyarellenes” bosszú. Gulyás úr jogász, neki nem kötelező tudni, hogy az emberiség egyetlen faj, de azért helyes, hogy helyesbített.

Ezzel a bosszúval csak két gond van. Az egyik, hogy a nem alapítványi rendszerben működő magyar egyetemek nem lettek kizárva, azaz a kizárás kapcsán legfeljebb félbosszúról beszélhetünk. A másik, hogy Czeizel doktor vizsgálatai szerint a magyar lakosság genetikailag nem különböztethető meg a szomszédos országok lakosságától, azaz ez a kizárás egyben szlovák-, román-, osztrák-, szerb-, horvát-, szlovén- és az EU jelenlegi ukráninmádatát tekintve meglepő módon ukránellenes bosszú is. Hogy miért akarnak szegény magyarokon bosszút állni ezek a rosszarcú eusok, az egyelőre az ismeretlenség homályába burkolózik, mert Gulyás úr azt nem fejtette ki. Reméljük, pótolja majd. A fentieken persze nem kell fennakadni, ismerjük Gulyás úr szellemi képességeit, max. legyintünk egyet, oszt annyi.

Mint azzal bizonyára sokan tisztában vannak, a PÉK (magyartalanul P&K, azaz pártunk és kormányunk) azért szervezte ki az egyetemeket alapítványokhoz, mert az éhes szájakat etetni, a tanulóifjúságot meg a megfelelő irányba terelni kell… illetve nem! Nem azért, egyáltalán nem azért! Az rosszindulatú pletyka! Hanem mert

„… így szélesebb körű rendelkezési jog jelenik meg a saját tulajdonú vagyon felett, növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem. Gyakorlatilag egy piaci alapon működő vállalati struktúra bevezetése valósulhat meg. Csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, egyszerűbbé válhatnak a döntéshozatali mechanizmusok.

Mikor az ember ezt a kormány általi indoklást elolvassa, rögtön arra gondol, ugyan mijafenének kell egy egyetemnek vállalati struktúra, de aztán rögtön meg is válaszolja a kérdést: „növekedhet a gazdálkodási szabadság, rugalmasabb eljárási és beszerzési szabályokat alkalmazhat az egyetem”. Magyarán a kuratórium (nem ám az egyetem!), amely az oktatáson kívül minden egyébnek korlátlan ura (azért egy kicsit ura annak is az oktatói fizetések kézben tartásával), szabad kezet kap. Azt csinál, amit akar, arra ad pénzt, amire akar, azt bíz meg, akit akar, és úgy gazdálkodik, ahogy akar. Illetve „ahogy kell”, azaz ahogy elvárják tőle. Különösen, ha a kuratóriumban a megfelelő emberek ülnek, de a megfelelő ottülésekről a PÉK már eleve gondoskodott.

Eddig minden a szokott elvek szerint történt, ám hirtelen váratlanul a gonosz EU valamilyen ködös alapon alapon kezdte el fenyegetni a mimagyarokat (= a miniszterelnök úr egy személyben, de pszt, ez titok!). A fenyegetés abban mutatkozott, hogy az EU belengette az ország kizárását az Erasmus programból, mondván, hogy a gazdálkodás egyrészt átláthatatlanná válik, hiszen a vállalatként működő alapítványok nincsenek közbeszerzésre kötelezve, másrészt meg minden pénzkiadás láthatóan a PÉK által lesz vezérelve, mivel a kuratóriumban az ő beépített emberei ülnek. Ha az alapítványok magánpénzből gazdálkodnának, mint a piacon működő vállalatok, az EU nem szólhatna egy szót sem, viszont közpénzből gazdálkodnak, és az lehet akár EU pénz is, aminek laza és ellenőrizetlen elköltésétől a brüsszeli bürokraták igencsak ódzkodni szoktak.

Ilyen esetben az úri módon működő (ún. européer) kormányok rémülten és azonnal intézkedni kezdenek, a lehető legrövidebb időn belül visszacsinálják a dolgot, mégpedig teljes, azaz száz százalékos mértékben, utána meg kezüket-lábukat törve rohannak Brüsszelbe jelenteni, hogy az akadályokat elhárították, és ha kell még valami, azt is megteszik, mert nem akarják kockáztatni a magyar egyetemek kizárását a nemzetközi tudományos életből. Még véletlenül sem, hiszen az borzasztó kárral járna, mind az egyetemeket, mind a hallgatókat illetően, és ők jót akarnak nemzetüknek, tehát a kizárást nem engedhetik!

A hülyék! Nem ismerik ezek a pávatáncot! Pláne mimagyarok módra nem. A PÉK válasza ugyanis az volt, hogy néhány emberét lecserélte a kuratóriumokban (természetesen szintén fideszesekre, csak nem nyíltan fideszes nagyágyúkra), és intézkedett, hogy a Közbeszerzési Hatóság világosítsa föl már az EU-t, mi minden kérésnek eleget tettünk, tehát mindennek és mindenben megfelelünk (2021. július 22.). A KH természetesen összecsattantotta a bokáját, és azonnal lépett:

„Az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentésében tévesen állítják, hogy a vagyonkezelő alapítványok mentességet élveznek a közbeszerzési kötelezettség alól. Az igazság ezzel szemben az, hogy a Kbt., valamint a hivatkozott módosító törvény nem erről, hanem ennek éppen az ellenkezőjéről rendelkezik. A közbeszerzési törvény hatályos rendelkezései ugyanis az ajánlatkérői minőség vizsgálata során ezekre az alapítványokra vonatkozóan is az általános – minden szervezetre irányadó – szabályok alkalmazását írják elő. Az általános szabályok alapján pedig a vagyonkezelő alapítványok és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények közjogi szervezetként ajánlatkérőknek minősülhetnek, a közjogi szervezetek pedig nemcsak az uniós forrásból finanszírozott, hanem valamennyi beszerzésük tekintetében közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek. Ennek hiányában az érintett alapítványok és felsőoktatási intézmények – támogatásból megvalósuló beszerzések esetén – a támogatás okán is ajánlatkérő szervezeteknek minősülhetnek. A fentiek tekintetében a Közbeszerzési Hatóság részletes magyarázatot adott az Európai Bizottság képviselőinek a jogállamisági jelentés előkészítése során, de ezt az Európai Bizottság figyelmen kívül hagyta.”

Hát nem figyelmen kívül hagyták ezek a nyomorultak! A részletes magyarázatot! Bár lehet, hogy a feltételes móddal volt bajuk, és ha a szövegben a kiemelt helyeken az van, hogy „minősülnek”, azaz a közbeszerzés az alapítványok számára is minden esetben kötelező, akkor abbahagyják a kekeckedést és megnyugodva távoznak. De nem az van ám írva, hanem az, hogy „minősülhetnek”.

Hja, kérem, a pávatánc szabályai, ugyebár… jöttem is, meg nem is, hoztam is, meg nem is, így is lehet, úgy is lehet, egyet balra, kettőt hátra, satöbbi.

Ezután egy jó ideig csönd volt. Csak azt tudjuk, hogy a témát illetően kik nem csináltak semmit: Deutsch Tamás, Bocskor Andrea, Orbán Viktor, Navracsics Tibor meg a többiek, és bizony a 133 bátor emberrel működő törvényalkotás sem csinált semmit, pedig egyes esetekben fél nap alatt intézkedik. Várták, hogy mi lesz. Hátha a kiterjesztett faroktollak eltakarják a valót.

A reménnyel teli várakozás sajnálatos módon ért véget. Kizárással. Bocskor Andrea fideszes EP képviselő rögtön nyilatkozott is:

„Jogszerűtlen a magyar diákok kizárása a Horizont- és az Erasmus-programokból; a magyar egyetemek kétharmadán tanuló csaknem 180 ezer hallgató nem válhat Brüsszel politikai támadásainak áldozatává! Az Erasmus+ az Európai Unió évtizedek óta legnépszerűbb programja a fiatalok körében. A program célja, hogy minél több diák élvezhesse a külföldön tanulás előnyeit. Ezért is felháborító, hogy ezzel teljesen szembe menve a brüsszeli bürokraták politikai alapon hozott döntése közel 180 ezer magyar hallgatót zárna ki a programból. Magyar diákok ne legyenek Brüsszel politikai támadásának áldozatai!” – szögezte le.

Hogy mi van az alapítványi közbeszerzéssel, arról nem beszélt. Nyilván nem az ő kompetenciája. Mondták neki, hogy az marad, arról tehát kuss, tessék helyette politikai támadásokról delirálni.

A dolog néhányak szempontjából végül is jól végződött.

Az EU kizárta a magyar alapítványi egyetemeket a Horizon Europe és az Erasmus+ programokból, azaz biztonságban maradt a pénze, és Orbán is győzött, mert nem kellett neki az elképzelését módosítani.

Az alapítványok maradnak, az meg, hogy mi történik majd a magyar egyetemistákkal, egyetemekkel, oktatókkal ki a francot érdekel? A magyar nép is megnyugodhat, már megint a gonosz Brüsszel támadt ellenünk, és bár a hősies Orbán mindent megpróbált (kivéve az alapítványi rendszer EU által kért módosítását, viszont erről nem kell mindenkinek tudni), de sajnos nem sikerült neki. Ezek a brüsszeli bürokraták annyira magyarellenesek (illetve miniszterelnök úr ellenesek, de az ugyanaz), hogy leghelyesebb, ha megkezdjük az eltávolodást. A HUXIT első lépése a Pannónia Program meg a HU-rizont.

Azt, hogy mennyi keserves tragédia lesz még, ha nem váltjuk le ezt a (itt jelzők lennének, de kihúztam mindet) társaságot élén az egyszemélyes mimagyarokkal, arra gondolni sem merek. Akinek utódjai vannak, az félhet. A magyar értelmiségnek most már nem ártana valami közös pecsenyét sütögetni az összefogott ellenzéki pártokkal szövetségben… ha egyáltalán képesek rá.

A remény egyre fogy.

A gyakori vétózás nem tesz jót a magyar kormány megítélésének

 Csehország jelenleg az Európai Unió soros elnöke és a Visegrádi négyesben is most ők vannak soron. Mikulás Bek Varga Judit igazságügyi miniszterrel tárgyalt Brüsszelben. Ezt követően a magyar diplomácia visszavonta a vétót azzal a fekete listával kapcsolatban, melyet az Európai Unió Putyin kedvenc oligarcháiról állított össze.

A magyar diplomácia három orosz oligarchát akart levenni a listáról. Ezzel kapcsolatban fogalmazott úgy egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata a Politiconak: “tudtuk, hogy a magyarok árulók!”

A brüsszeli magyar képviselet tárgyalt Johannes Hahn költségvetési biztossal hiszen végülis arról van szó , hogy megkapja-e Magyarország az uniós eurómilliárdokat, és hogyha igen, akkor mikor? Ennek nemcsak a magyar költségvetés egyensúlya miatt van döntő fontossága hanem amiatt is, hogy a pénzpiacon ennek alapján ítélik meg a magyar forintot, melynek leértékelődése tovább erősíti az inflációt Magyarországon.

Huxit?

Lehetséges-e az, hogy Magyarország kilép vagy kikerül az Európai Unióból? – kérdezték a minisztert.

“Magyarország ma már messzire ment. Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére. Most döntést kell hoznia, hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy pedig egy újabb kockázatos lépést tesz, melynek a következményeiről nem szeretnék spekulálni.”

A kilépésre gondol?

“Elméletileg igen valamikor a jövőben. A cseh elnökség idején (ez a mostani félév) Magyarország elérkezik egy olyan útkereszteződéshez, ahol muszáj megtenni egy sorsszerű végső döntést.

Az már a magyarokon múlik, hogy miképp döntenek, hogyan választanak. A cseh elnökségnek nem feladata az, hogy olajat öntsön a tűzre. Ellenkezőleg teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez, a tisztességes vitához. Ha Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, melyeket a brüsszeli bizottság felró neki, például az európai források elosztásával kapcsolatos hibákat vagy az emberi jogokkal és a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat orvosolni tudja, akkor az Európai Unió tagja maradhat. Ez Csehországnak is érdeke.”

Mikor lesz döntés?

“Nem tudom, hogy erről döntenek-e még a cseh elnökség idején” – válaszolta a cseh miniszter. “Meghallgatásra biztosan sor kerül, és ez alatt a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket tesznek majd fel a magyar félnek. A meghallgatás után kerülhet sor az állásfoglalásra. Ha úgy döntenek, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapelveit, akkor ezt négyötödös többséggel kell elfogadni. Az is lehet az állásfoglalás, hogy a helyzet javul Magyarországon, ezért a szavazás nem szükséges.

A második nagy vita az uniós források elköltésével kapcsolatos. Ez a pénzügyminiszterek között zajlik majd le. Közben még szeptemberben a brüsszeli bizottság közzéteszi majd következtetéseit a jogállamisággal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy ez befolyásolja majd a pénzügyminisztereket is” – mondta Mikulás Bek Csehország európai ügyekkel foglalkozó minisztere a prágai közszolgálati rádióban.

Ha visegrádi “barátaink” így látják a helyzetet, akkor mit gondolhatnak az Orbán rendszer ellenfelei?

Szakadék szélére érkezett Magyarország, avagy jogállamiság vagy HUXIT

Interjút adott Mikuláš Bek, Csehország európai ügyekért felelős minisztere a cseh közszolgálati rádiónak csütörtök este. A beszélgetést cseh közszolgálati rádióból a Csehszlovák Kém fordította magyar nyelvre.

A beszélgetés első részében a csillagászati energiaárakról és az EU Ukrajnát támogató politikájáról kérdezték. A beszélgetés harmadik részében az egyébként az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Csehország EU-s ügyekért felelős minisztere Magyarországról beszélt.

– Milyen nehéz Budapestet az európai fősodorban tartani?

– El kell árulnom, hogy ez a téma a következő hónapokban alaposan le fog kötni, az egyes tagországok európai ügyek miniszterei ott ülnek az általános ügyek tanácsában, ahol folytatni fogják a magyarországi jogállamiság kérdésének megvitatását, amely jelenleg az egyik legnagyobb probléma Magyarország és az Európai Unió között.

Úgy gondolom azonban, hogy Csehországnak tisztességesen és tárgyilagosan kell viselkedni és a két fél közötti vitában a moderátor szerepét töltjük be. Két nappal ezelőtt találkoztam magyar kollégámmal (Varga Judit – CSK), aki bemutatta új javaslatuk körvonalait, abban a tárgyalásban, amely jelenleg Magyarország és az Európai Bizottság között folyik, amely kapcsán Magyarország azt kockáztatja, hogy a következő években nem tudja felhasználni az európai forrásokból származó pénzeket.

Egyébként ma (csütörtök) részletesebb információim is lesznek a témában, amit a magyar kormánytól kapok, illetve szintén a mai nap a brüsszeli állandó magyar képviselet is tárgyal Johannes Hahn költségvetési biztossal. ((Btw, erről írt valamit a magyar nyelvű sajtó?)) Csütörtök este után tisztább képet fogunk kapni, hogy mennyire őszinte Magyarország akarata, hogy kijavítsa a fenntartott kapcsolatát az Európai Unióval.

A keddi tárgyaláson jeleztem tárgyalópartneremnek (Vargának), hogyha Magyarország szeretne valamiféle deeszakációt elérni, akkor nagyon ajánlatos lenne, ha tartózkodna a vétók használatától a közös európai döntéseink során.

– És milyen választ kapott?

– Itt egy pozitív jelzést regisztráltam, Varga kedvesen köszönetet mondott a tanácsért, és a legutolsó találkozón az állandó brüsszeli magyar képviselővel azt is regisztráltam, hogy Magyarország visszalépett attól a követelésétől, hogy három nevet lehúzzon az Európai Unió az újabb szankciós csomagjából tehát Magyarország egy apró jelet adott, hogy a konfliktust nem szeretné tovább élezni.

– Ön diplomatikusan fogalmaz, de megkérdezem, egyenesen: Magyarország zsarolja az Európai Unió többi részét vagy sem?

– Nem mondanám azt hogy zsarolja. Az Európai Unióval mások is szoktak keményen tárgyalni és az EU is kemény tárgyalófél, ez tehát nem egy olyan élmény, amely történelmileg csak Magyarországhoz lenne köthető. Csakhogy

úgy gondolom, Magyarország ma már messzire ment.

Ezt úgy képzeljék el, hogy elérkezett a szakadék szélére és most döntést kell hoznia, hogy hogy visszalép-e a szakadék széléről vagy egy újabb kockázatos lépést tesz, amelynek következményeiről jelenleg nem akarok spekulálni.

– Például az Eu-ból való kilépésre gondol?

– Valamilyen jövőbeli horizonton elméletileg igen. Úgy gondolom, hogy a cseh elnökség idején Magyarország valóban elérkezik egy olyan kereszteződéshez, ahol muszáj meghozni egy sorsszerű, végső döntést. Ez már a magyarokon múlik, hogyan fognak dönteni, mit fognak választani. De a cseh elnökségnek nem feladata, hogy olajat öntsön a tűzre, ellenkezőleg, teret kell biztosítani az objektív helyzetértékeléshez és a tisztességes vitához.

Amennyiben Magyarország képes lesz kijavítani azokat a hibákat, amelyeket az Európai Bizottság felró Magyarországnak, mint például az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos hibákat vagy amennyiben Magyarország képes lesz orvosolni az emberi jogok vagy a kisebbségekkel kapcsolatos problémákat, mert bizonyos szempontok alapján Csehország számára is kívánatos lenne, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon és ebben a közösségben jól működjön együtt.

– Mikor döntenek a miniszterek a magyarországi jogállamisági vitában?

– Nem tudom megmondani, hogy erről a cseh elnökség alatt lesz-e döntés, mivel ez nem egy olyan dolog, amiről egyik napról a másikra döntenek. A cseh elnökség idején biztosan sor kerül az úgynevezett meghallgatásra, amikor a tagországok képviselői nagyon konkrét kérdéseket fognak a magyar félnek feltenni a felgyülemlett problémákkal kapcsolatban. A meghallgatás után nyílik meg valójában az út vagy egy olyan állásfoglalás elfogadására, amely az Európai Unió értékeinek magyarországi megsértésének kockázatát fogalmazná meg, ehhez az EU-tagországok négyötödének szavazata szükséges vagy kijelentik, hogy a magyarországi helyzet javul és nem szükséges, hogy szavazásra kerüljön sor. Ez tehát az egyik napirend, ami a magyarországi jogállamiság helyreállításával kapcsolatos vitákról szól.

Második nagy vita Magyarországgal kapcsolatban az európai költségvetésből származó támogatások elköltésének feltételrendszerével kapcsolatos, amely vita elsősorban a pénzügyminiszterek között zajlik majd. Mindeközben az Európai Bizottság még szeptemberben közzéteszi következtetéseit a magyarországi jogállamisággal kapcsolatban, amely döntés véleményem szerint befolyásolja majd a pénzügyminiszterek döntéshozatalát is.

A francia államtitkár nem hisz a Huxitban vagy a Polexitben

„Kizárom a diplomáciai dialógusból az olyan szavakat mint a Huxit vagy a Polexit /Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból” – nyilatkozta a Klubrádióban Clément Beaune, az európai ügyek francia államtitkára.

Macron elnök bizalmasa felkereste a Klubrádiót, hogy szolidaritásáról biztosítsa miután a hatalom elvette tőle a sugárzás jogát, és immár csak interneten lehet jelen a média világban. Emiatt a hallgatottsága csökken, kevesebb embert tud elérni épp a választási időszakban amikor az előválasztási küzdelmek miatt megnövekedett a közvélemény érdeklődése a közélet iránt.

„Nem reális forgatókönyv Magyarország vagy Lengyelország kilépése az Európai Unióból, egyiknek sem szabad megtörténnie!”

– hangsúlyozta a francia államtitkár. Aki utalt arra, hogy bár a jogállam vagy a sajtószabadság ügyében eltérő álláspontok vannak, azért a francia kormány keresi az együttműködést Budapesttel és Varsóval.

Macron elnök például Magyarországgal és Lengyelországgal együtt akar fellépni az atomenergia mellett, melyet Németországban és az egész Európai Unióban sokan elleneznek.

„Mindez azonban nem jelentheti azt, hogy meg lehet szegni a klub szabályait! Ezért

gondolom, hogy a jogi eljárások és a pénzügyi szigorítások elérik a céljukat”

– mondta Clément Beaune.

Meleg jogok

A Klubrádióban erről nem beszélt a francia államtitkár, de Lengyelországban heves vitát folytatott a hatóságokkal, mert néhány megye LMBTQ mentes övezetnek nyilvánította magát.

Az államtitkár, aki egyébként maga is meleg, határozottan elítélte ezt. Látogatását követően több megye visszavonta az LMBTQ mentes övezet minősítést annak érdekében, hogy hozzájuthasson európai pénzekhez.

Jelenleg sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem jut hozzá az uniós helyreállítási alap euró milliárdjaihoz pedig azokat már beleszámították a fejlesztési tervekbe. Brüsszel azonban a pénzügyi szigorítással akarja elérni egyrészt az uniós normák betartását másrészt pedig a korrupció ellenőrzését Magyarországon és Lengyelországban.

ANTI-SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉRE

Most, hogy odafentről megkapták a végső ukázt az unalomig ismert parancsvégrehajtó tollforgatók, s teljes gőzzel beindult a kormányközelinek becézett, valójában kormányvezérelt lapnál a „huxit” propagandája, amely Magyarország minden elemi érdekével szemben, a sértett pozíciójából, azt igyekszik bizonygatni, hogy az EU elhagyása jó és üdvözítő lesz ennek az országnak.

Hadd örüljenek az Ausztriában vagy Németországban munkát vállaló kőművesek, villanyszerelők, asztalosok, teherautó sofőrök, bébiszitterek, hadd örüljenek a szülők és nagyszülők, hogy a gyerekek és unokák nem tudják majd könnyedén maguk mögött hagyni a romhalmazzá vert felsőoktatást, normális helyen továbbtanulni és a nemzetközi munkaerőpiacon kompatibilisnek számító diplomájukat megszerezni Bécsben, Berlinben, Amszterdamban vagy Leuvenben, hadd örüljenek a vállalkozók, éttermesek, szállodások, vendéglátósok, fogorvosok, fogtechnikusok etc., hogy a kuncsaftok már nem tudnak akadálymentesen jönni-menni, hadd örüljenek az autókereskedők, vagy azok, akik továbbra sem az autószalonok nulla kilométeres járgányait vásárolják, hanem a 4-5-6 éves használt nyugati autókat, hadd örüljenek a szomszédos államok – nevezzük őket valamiért, ki tudja, miért, kisantantnak –, hogy most a magyar vezetés saját maga, önként és lelkesen hajtotta végre az ország újabb Trianonját, leválasztva magáról az EU kötelékében megmaradt szomszédos (szlovákiai, romániai, délvidéki etc.) magyarságot, hadd örüljenek majd és kajánul röhögjenek rajtunk a tőlünk fényévnyi távolságra elhúzó szomszédos államok, járjunk inkább Azerbajdzsánba tanulni, üzletelni, nászútra vagy turistáskodni, esetleg kecsegtető munkákat vállalni, járjunk Kirgizisztánba és így tovább, mi meg lehessünk büszkék arra, hogy az egykori elsőből immár nem is az utolsók lettünk, hanem több osztállyal lejjebb taszítottak minket választott és szeretett uraink, szóval legyen ez így, ha a sötét és hazaáruló hatalom legönösebb és legaljasabb érdekei ezt kívánják, hajrá Magyarország, hajrá magyarok, mindent bele, de nekem most az augusztus 20-i készülő, s több napra tervezett hatalmas katonai (teljes magyar légierő a Duna felett!!!) parádé és ünnepségsorozat előtt, a „valaha volt legnagyobb Szent István napi ünnep” küszöbén a Karmelita-kolostor velejéig anti-Szent Istvánja jut az eszembe, aki az egykori uralkodóval épp ellentétesen, minden erejével és igyekezetével nem bevezetni törekszik Magyarországot a nyugati világ családjába, hanem kivezetni onnan, vissza valahová a sötét és obskúrus ázsiai világba, valahová a Türk Tanácsba tömörült országok kebelére. Mert a Karmelita kolostor és szolgahadának vigyázó tekintette Azerbajdzsánra, Kazahsztánra, Kirgizisztánra, Üzbegisztánra és Törökországra szegeződik, a diktatúrák nálunk egyelőre még fejlettebb, ám mielőbb utolérni és leelőzni kívánt világára.

Jelentem, az új Koppány csapatai harcban állnak.

Gábor György

Mi a magyar EU-kilépés (huxit) kormányzati stratégiája?

Az MTA is az adófizetők pénzén él. Ezt érzem kulcsmondatnak a nemrég kiszivárgott tervek mellett, hogy privatizálnák az MTA vagyonát. A kormány fokozatosan kivonul a legtöbb közszolgáltatásból, hogy a megcsappanó (esetleg végleg elfogyó) EU-támogatások után is biztosítsa a szükséges forrásokat a kiterjedt bűnözői csoport egységének megőrzéséhez – de most már nem a nyugati, hanem a hazai adófizetők pénzéből.

Az EU-ból való kifarolás módját szerintem nem látják még pontosan, de a Juncker (tehát az EU) elleni támadással és a párhuzamosan tovább erősödő tahó hangvétellel a nyugati nemzetállami politikusokkal szemben máris tesztelik a hazai közvéleményt: elég erős-e a migránsozó-sorosozó militáns narratíva az EU-tagság ellenében is, illetve már nem annyira bánják eközben a degenerált Néppárt (megkésett) tweetjeit. A NATO-tagság (ha nem lesz semlegesség), a fegyverkezés (az egyéb regionális stratégiai előnyei mellett), a nagy arányban jól robotizálható nyugati termelő cégek betelepülésének támogatása kombinálva a nyugat-európai ellátási láncokba való jó földrajzi illeszkedésünkkel mind a megfelelő exit alkupozícióját hivatott erősíteni.

Ne feledjük, hogy a mostani 60 körüli élcsapatnak nemcsak saját maga számára kell biztosítania az elszámoltatás elkerülését, hanem a gyerekei számára is, ami miatt nem engedhetik meg maguknak még az esélyét sem annak, hogy visszatérjen a jogállam. Azaz egy erős(ebb) EU nem lehet opció az országnak. Azt gondolom, Orbán már beletörődött abba, hogy az A-terv (az EU és a Nyugat átfordulása a nacionalista ellenforradalomba) nem fog működni. A B terv viszont a magyar kilépés (huxit) a rövidesen bizonyossá váló EU-s reintegrációból.

Az ellenzék meg képtelen a stratégiai gondolkodásra

E sorok írója többször sérelmezte már a hazai ellenzék képtelenségét a stratégiai gondolkodásra. Az ellenzék a legjobb esetben is követő üzemmódban van, és hát persze követőnek is gyatra. Az eseményeket utólag sem értik, nemhogy előre tudnák prognosztizálni. A legújabb akció a Suzuki gyárkapuja előtt elképesztően ignoráns volt, mindössze azt leplezte le, hogy az ún. balos frakciók (a Kossuth téri óvoda) egyetlen (tompa) eszköze a kormányzat ellen a rabszolgatörvényezés, holott ezt semmilyen objektív hazai igény nem támogatja (ti. a dolgozók körében). A stratégiázás nem azt jelentené, hogy mindig igazuk lenne, de rászoktatnák magukat a távlatos, az ellenfél fejével való gondolkodásra és saját stratégia kifejlesztésére. De nem. Fő eszközüknek megmarad a kereplő és a magyar helyesírás rút abuzálása.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK