Milyen változást hoz a kicsi és szegény uniós tagállamban az euró bevezetése? Ennek nézett utána a német közszolgálati Deutsche Welle.
Több turista jöhet Horvátországba, a külföldi cégek több új beruházást kezdhetnek el, mert az euró megkönnyíti a helyzetet – lelkesedett Andrej Plenkovic miniszterelnök. A baj csak az, hogy a horvát vállalkozások csak egy kis része ápol intenzív kapcsolatot az eurozónával – írja a Deutsche Welle szakértője. Andelko Subic arra mutat rá, hogy Horvátország rendkívüli mértékben függ a turizmustól. A gazdasági válság azonban érinti az országot a magas energia árak miatt. Plenkovic miniszterelnök ugyan azzal büszkélkedik, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, de ezt csak azért mondhatja, mert a hiány kritériumot az Európai Unió és az Európai Központi Bank módosította a Covid járványra illetve az energiaválságra hivatkozva. Az elhúzódó ukrajnai háború miatt Horvátországnak is növelnie kell a katonai kiadásokat. Az euró ebből a szempontból előnyös hiszen az import nem drágul oly mértékben mintha Horvátországnak megmaradt volna a saját fizetőeszköze.
Illúziók nélkül
A görög pénzügyi válság megmutatta, hogy mennyire sérülékeny lehet egy szegény ország az eurozónán belül is.
Az alapvető probléma az, hogy Horvátországnak van egy világszínvonalú futball válogatottja Luka Modriccsal, de nincsenek ilyen gazdasági vállalkozásai – hangsúlyozza a Deutsche Welle szakértője, aki rámutat arra: sokan tartanak attól Horvátországban, hogy válság esetén olyan megszorító csomagokat kapnak majd a trojkától mint Görögország. A trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank drasztikus életszínvonal csökkentő intézkedésekkel állította helyre Görögország pénzügyi egyensúlyát. A kúra eredményes volt: Görögország már magához tért, de a görög társadalom jórésze még nem érte el a válság előtti életszínvonalat.
Ezért a horvátok jelentős része azért imádkozik, hogyha lesznek megszorítások , akkor azok ne az amúgyis gyengén működő egészségügyet, oktatást érintsék, és ne csökkenjen brutális mértékben a nyugdíjasok életszínvonala.
Szegények és gazdagok
A fő probléma az – hangsúlyozza a Deutsche Welle, hogy növekszik a szakadék az Európai Unió gazdag és szegény tagállamai között holott korábban felzárkózásról volt szó. Az euró nem segít ezen a problémán. Az uniós támogatásból Horvátország építhet új kórházakat és iskolákat, de az orvosok és tanárok fizetését a horvát államnak kell állnia.
Miből?
Sok horvát tanár már réges-régen kivándorolt, hogy Ausztriában vagy Németországban autóbusz sofőr legyen vagy építkezéseken dolgozzon, mert olyan nagy a jövedelemkülönbség a gazdag és szegény országok között az Európai Unióban. Ezen a problémán nem segít az euró bevezetése sem.
A magyar miniszterelnök nem csak szívesen nyaral Horvátországban, de szívesen vásárol is ott – különösen hogyha ezzel szívességet tehet nagy barátjának, Vlagyimir Putyinnak.
Az európai szankciók miatt az orosz Sberbank kénytelen eladni részesedését Horvátország legnagyobb agrárvállalkozásában, melynek több mint 50 ezer dolgozója van. A Fortenova agráróriásban 43%-os részesedése van a Sberbanknak, amely a nyugati szankciós listán előkelő helyen szerepel.
Ki lenne a vevő?
Az Indotek, Jellinek Dániel cége. Jellinek Dániel az egyik leggazdagabb magyar oligarcha. Vagyonát a Forbes 189 milliárd forintra becsülte. Igen jó a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel. A miniszterelnök tárgyalt is a tervezett nagy bevásárlásról Plenkovic horvát kormányfővel. Orbán pechére mások is megkeresték a horvát miniszterelnököt: sem Brüsszelben, sem Berlinben sem pedig Washingtonban nem örülnének, ha Putyin magyar barátja kaparintaná meg a horvát agráróriás jelentős részét. A Nacional című horvát lap úgy tudja, hogy Plenkovic miniszterelnök személyesen ígérte meg Brüsszelnek: megakadályozza a magyar vásárlást!
Orbán és Szijjártó Moszkvában is tárgyalt erről
A Nacional című horvát lap úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök ötórás moszkvai tárgyalásain február elején ez a téma is felmerült. Putyin állítólag rábólintott a magyar tervre. A Sberbankban az orosz állam a többségi tulajdonos.
Szijjártó Péter külügyminiszter, aki idén többször is járt Moszkvában, tisztázta a részleteket. A G7 portál megkereste a magyar külügyet ezzel kapcsolatban, de egyáltalán nem meglepő módon választ nem kapott.
500 millió eurós üzletről van szó, ez forintban 200 milliárdot jelent. A Vodafone után a másik nagy vásárlás, de kérdés, hogy miből? Mindkét esetben valószínűleg hitelből. A hitelt pedig Orbán házi bankjai adhatják.
Érdekes, hogy amikor pénzügyi csőd fenyeget, akkor Orbán Viktor ilyen nagy bevásárló akciókat hajt végre.
Minthogy az euró milliárdokegyelőre nem érkeznek Brüsszelből, ezért kellenek pénzügyi garanciák valahonnan máshonnan: Moszkvából vagy Pekingből. Természetesen ez sincs ingyen…
Hernádi Zsoltot – 10 millió eurós korrupciós ügy miatt – kétéves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a horvát bíróság, mely a fő vádlottat – Ivo Sanader egykori horvát miniszterelnököt hat éves börtönbüntetéssel sújtott. Az évek óta húzódó ügyben a horvátok már többször kérvényezték a MOL vezérének, Hernádi Zsoltnak a kiadását. A magyar kormány ezt eddig mindíg megtagadta.
Hernádi – Csányi az ellenzék oldalán
Az OTP és a MOL vezére, akik szoros üzleti barátságban állnak egymással, feltűnt Karácsony Gergely támogatói között az előválasztási kampányban.
A nemzeti együttműködés rendszerébe eddig igen harmonikusan illeszkedett bele a magyar gazdasági élet e két meghatározó személyisége, de most valamiért úgy érezték, hogy eljött a váltás ideje.
A nyílt kiállás az ellenzéki jelölt mellett – nem is beszélve a neki nyújtott pénzügyi adományokról – egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek. Orbán Viktor pedig nem feledékeny politikus. A zsarolás bevett gyakorinak számít ezen a szinten is.
Hernádi Zsolt aligha képzeli úgy jövőjét mint az ex miniszterelnök Horvátországban. Ahol kiderült: le lehet ültetni egy ex kormányfőt is korrupció miatt! Ez is figyelmeztetés Orbán Viktornak. Aki viszont a szorult helyzetbe került Hernádi Zsoltot kérdezheti meg arról, hogy mit is ér meg neki a jogi védelem, amely a börtönbüntetés elkerülését teszi lehetővé a MOL vezér számára.
Korózs Lajos kíméletlen küzdelmet folytat a hozzánk beáramló jelentős mennyiségű Horvát és Szlovén szennyvíziszap ellen. Munkája nem eredménytelen, de Facebook bejegyzéséből látható, hogy a részsikerek ellenére az ügyben tisztán látni csak sokára fogunk.
Korózs közel egy hónapja fordult közadatigényléssel a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez dr. Tarnai Richárd úrhoz. A törvény szerint 15 napon belül válaszolnia kellett volna, vagy 8 napon belül megtagadni a válaszadást. Mindkettőt elmulasztották.
Elfogyott a türelmem! Közel egy hónapja (július 19-én) fordultam közadatigényléssel a Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez dr. Tarnai Richárd úrhoz. A törvény szerint 15 napon belül válaszolnia kellett volna, vagy 8 napon belül megtagadni a válaszadást. Mindkettőt elmulasztották. Nyilván való, hogy valamit el akarnak hallgatni a nyilvánosság elől!Az elmúlt hetekben számos információt megosztottam önökkel. Többek között, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal adta ki azokat az engedélyeket, amelyek alapján Horvátországból hatalmas mennyiségű szennyvíziszapot szállítanak Magyarországra, és teszik azt le Székesfehérvár mellett, illetve Pápa mellett, Tapolcafőn. Minkét helyen személyesen jártam. Magam is meggyőződtem a lerakás tényéről. Sőt a tapolcafői áldatlan állapotokról is. Régebben fényképeket is posztoltam az elhullott állatról a szétfolyó szennyvíziszapról, az inert és fémhulladék egy helyen történő lerakásáról.A sajtó nyilvánossága előtt mutattam be az eddig beszerzett dokumentumokat. Többek között és két év alatt különböző kvóták szerint és eltérő kódszámok alapján a Pest Megyei Kormányhivataltól származó információk szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun előbb 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszaptermésének elhelyezési gondjától. Csak megjegyzem, a horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét. A fentieken túl szintén a Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott ki engedélyt, ennek alapján a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az idei évre nemcsak meghosszabbították Girk Kalun szállítási engedélyét, hanem megemelték a kvótáját, ennek alapján 48 ezer tonna szennyvíziszapot szállíthat be Zágrábból az év végéig.És most kapaszkodjon meg mindenki! Ugyanis ennél is sokkal többről van szó:2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre! Ezen túl, személyesen is meggyőződtem arról, hogy szlovén rendszámú kamionok is hoznak és ürítenek szennyvíziszapot hazánkban. A múlt héten fél éjszakát a horvát és fél éjszakát a szlovén határon töltöttem (erről is tettem ki posztot és fotót). Egy szó, mint száz. Közérdekű adatokat kértem, amit eddig nem kaptam meg. A türelmem fogytán! Azt hiszem pör lesz! Valamit nagyon el akarnak titkolni!!!Egyébiránt ezeket az egyszerű kérdéseket tettem fel1. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországra történő beszállítására? 2. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországon történő elhelyezésére, lerakására? 3. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban, és 2019-ben? 4. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség Magyarország területén történő szállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben? 5. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben? 6. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben? 7. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben? 8. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2016-ban? 9. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2016-ban? 10. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2015-ben? 11. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2015-ben? Végezetül itt van néhány link a sajtóból:1. https://greenfo.hu/hir/europai-szenny-nagyhatalom-leszunk/2. https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/elkepeszto_szennyes_sztori_szekesfehervarrol_a_kormanyhivatal_engedelyevel.686828.html?fbclid=IwAR0KZO9wnsGms_iP_LGnXBmj9QsDogezoXXb-q5CFeoLZgA8x9nVavDWcpk3. https://mszp.hu/hir/a_szennyviziszap_pikans_ugye_felvetelek_bizonyitjak_hogy_masra_szol_az_engedely?fbclid=IwAR2Z9UQxyXHhitUlONKN8Rma4ycLRqiWzeU3Iy-TNCph912r8TZCSclGZTs4. https://www.facebook.com/korozslajos/posts/29536764813254895. https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/26/szennyviziszap-szekesfehervar/
Közzétette: Korózs Lajos – 2019. augusztus 15., csütörtök
Nyilvánvaló, hogy valamit el akarnak hallgatni a nyilvánosság elől!
Az elmúlt hetekben számos információt megosztottam önökkel. Többek között, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal adta ki azokat az engedélyeket, amelyek alapján Horvátországból hatalmas mennyiségű szennyvíziszapot szállítanak Magyarországra, és teszik azt le Székesfehérvár mellett, illetve Pápa mellett, Tapolcafőn. Minkét helyen személyesen jártam. Magam is meggyőződtem a lerakás tényéről. Sőt a tapolcafői áldatlan állapotokról is. Régebben fényképeket is posztoltam az elhullott állatról a szétfolyó szennyvíziszapról, az inert és fémhulladék egy helyen történő lerakásáról.
A sajtó nyilvánossága előtt mutattam be az eddig beszerzett dokumentumokat. Többek között és két év alatt különböző kvóták szerint és eltérő kódszámok alapján a Pest Megyei Kormányhivataltól származó információk szerint a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun előbb 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az exporttal a két cég lényegében megszabadította Horvátországot Zágráb teljes évi szennyvíziszaptermésének elhelyezési gondjától. Csak megjegyzem, a horvát főváros napi 100 tonnányi iszapot termel, ez a mennyiség teszi ki az országban keletkező iszap felét.
A fentieken túl szintén a Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján 2018-ban 41 ezer tonna szennyvíziszap behozatalára adott ki engedélyt, ennek alapján a horvát állami tulajdonban lévő Girk Kalun 34 ezer, a Kemis Termoclean pedig 7 ezer tonna szennyvíziszapot hozott be Magyarországra. Az idei évre nemcsak meghosszabbították Girk Kalun szállítási engedélyét, hanem megemelték a kvótáját, ennek alapján 48 ezer tonna szennyvíziszapot szállíthat be Zágrábból az év végéig.
És most kapaszkodjon meg mindenki! Ugyanis ennél is sokkal többről van szó:
2018-ban Szlovénia egy éves termelésének megfelelő mennyiségű szennyvíziszap érkezett két magyar feldolgozótelepre! Ezen túl, személyesen is meggyőződtem arról, hogy szlovén rendszámú kamionok is hoznak és ürítenek szennyvíziszapot hazánkban. A múlt héten fél éjszakát a horvát és fél éjszakát a szlovén határon töltöttem (erről is tettem ki posztot és fotót). Egy szó, mint száz. Közérdekű adatokat kértem, amit eddig nem kaptam meg. A türelmem fogytán! Azt hiszem pör lesz! Valamit nagyon el akarnak titkolni!!!
Egyébiránt ezeket az egyszerű kérdéseket tettem fel
1. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországra történő beszállítására?
2. 2015. január 1. és 2019. július 19. között milyen engedélyeket adtak ki, hányat és kiknek a részére külföldről származó szennyvíziszap Magyarországon történő elhelyezésére, lerakására?
3. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban, és 2019-ben?
4. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség Magyarország területén történő szállítására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben?
5. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben?
6. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2017-ben?
7. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2017-ben?
8. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2016-ban?
9. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2016-ban?
10. Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség beszállítására kaptak engedélyt 2015-ben?
11. A Szlovéniából érkező szennyvíziszapot szállító cégek milyen mennyiség elhelyezésére, lerakására kaptak engedélyt 2015-ben?
Öt éven belül a horvátok, a románok és a bolgárok is euróval fizethetnek. Magyarország esetében még céldátum sincs, valójában hiányzik a kormányzati akarat.
Horvátország a hét végéig kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) – jelentette ki Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően. Csütörtökön a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és a jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.
Az ERM-II-t az euró előszobájának szokás nevezni, két évet kell eltölteni ebben a fázisban. A követelmények (államadósság, államháztartás hiánya, infláció) határértékének teljesítésével kerülhet sor a pénzváltásra. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Horvátország, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.
A román kormány is 2024-es euróátvételről
nyilatkozott, legutóbb a nyáron erősítették meg ezt a dátumot. Bulgária esetleg még ennél is előbb, talán már 2022-ben bevezetheti a közös pénzt egy január végi bejelentés szerint. A térségben Szlovákia tíz éve, Szlovénia 12 éve tért át az euróra.
Magyarország esetében még céldátum sincs. A kormány lényegében a „soha napján kis kedden” szellemében lebegteti a valamikori euróátvételt. Valójában nincs politikai szándék a forint elhagyására a „nemzeti szuverenitás” jegyében.
Horvátország belügyminisztériuma tervezi, hogy idén és jövőre az ország területén 150 helyen telepítenek olyan speciális tárolódobozokat, amelyekben elférnek a sebességmérésre alkalmas kamerák. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésére álló 75 sebességmérőt – figyelembe véve az aktuális közlekedési helyzetet – tetszés szerint költöztethetik majd az egyik helyről a másikra. Az üres dobozok megelőzési funkciót látnak majd el, hiszen az autósok nem tudják eldönteni, hogy éles sebességmérő van a tárolóban, vagy nincs semmi az üveg mögött.
További tervek, kevesebb szabálysértés
A horvát rendőrség és a horvát autópálya-kezelő vállalat sem tétlenkedik, 2020-tól újfajta traffipaxot, úgynevezett átlagsebesség-mérő rendszert telepítenek a horvát autópályákra, hogy visszaszorítsák a szabálysértők számát. Természetesen eddig is voltak forgalomfigyelő kamerák a sztrádán, forgalmasabb csomópontoknál, viaduktoknál, hidaknál, alagutaknál. Jelenleg a horvát autópálya-rendőrség végez csak és kizárólag sebességmérést, jellemzően mozgó autóból. Az új rendszer fixen telepített kamerákkal rögzíti az autópályát használó gépjárművek rendszámát, így pontosan ki lehet számolni a két, illetve több sebességmérő kamera között megtett útra jutó idő alapján a közlekedők átlagsebességét. Ha a befutott utat a meghatározott időnél gyorsabban teljesíti az autós, a rendőrség rendszám alapján postázza a bírságot, akár külföldre is. A traffipaxok helyét nyilvánosságra fogja hozni a horvát hatóság.
A telepített sebességmérők és az átlagsebességmérő rendszer bevezetésétől az autópálya biztonságának növekedése várható, a gépjárművek mozgásának sebessége is kiegyenlítettebb lesz, ezáltal jobb gépjármű-áramlás érhető el.
Horvát KRESZ? Nem ugyanaz!
Sokan nem tudják, de van néhány eltérés a magyar és a horvát KRESZ szabályai között. Az alábbiakra érdemes figyelni, ha Horvátországban vezetünk:
az első ülésen csak 2 év alatti vagy 12 év feletti gyerek utazhat, előbbi kötelezően menetiránnyal szembefordított hordozóban
a hátsó 5 éves korig kötelező a gyerekülés
a nemzetközi zöldkártya nem kötelező, de jobb, ha van
utánfutóval, lakókocsival autópályán 90 km/h, országúton 80 km/h a limit
24 évnél fiatalabb sofőrök és 2 évnél frissebb jogosítvánnyal rendelkezők számára alacsonyabbak a sebességhatárok (120 km/h autópályán, 80 km/h országúton)
a fenti sofőrök számára alkoholtilalom is érvényes. (amúgy 0,5 ezrelék a limit, baleset esetén viszont súlyosbító körülmény az ittasság)
kölcsönautóval, céges autóval utazáskor meghatalmazással kell rendelkezni, célszerű a német vagy angol fordítás
vadkempingezni tilos! Vadkempingezésnek számít akár az útszéli parkolóban a kocsiban vagy lakókocsiban alvás is. A bírság 2000-15 000 kuna.
Nézze meg az útiköltség kalkulátor segítségével, hogy mennyibe fog kerülni az utazás a horvát és a magyar autópályadíjakkal, illetve kompdíjakkal együtt!
Hat évre súlyosbították Ivo Sanader egykori miniszterelnök börtönbüntetését. A bírósági épületből a rendőrök egyből a fegyházba szállították Horvátország egykori miniszterelnökét (2003-2009).
„Politikailag motivált ítélet született”- nyilatkozta a sajtónak az egykori horvát miniszterelnök. Mi történt? A kormányfő utasítására méregdrágán vettek székházat a vidékfejlesztési minisztériumnak10 millió eurót fizettek az épületért Zágrábban, ahol akkoriban fele ennyiért is meg lehetett volna vásárolni azt. Ivo Sanader utasítására az állam fizetett, de közben 2,3 millió euro az akkori miniszterelnök számláján landolt! Oknyomozó újságírók észrevették a kényes hadműveletet, mely végülis véget vetett Ivo Sanader politikai karrierjének. A botrány olyan nagy volt, hogy az Európai Unió a csatlakozás feltételéül szabta: ítéljék el a korrupt miniszterelnököt! 2017-ben meg is született az ítélet. Ezt súlyosbította most a Legfelső Bíróság Zágrábban: hat év börtön és a teljes összeg vagyis 2,3 millió euro visszafizetése!
Az Európai Unió épp a hasonló esetek megakadályozására hozza létre az európai ügyészséget, melynek élére az Európai parlament a román Laura Codruta Kövesit szánja. A korrupció ellen küzdő román ügyésznőt saját hazája kormánya megbuktatta, sőt korrupciós pert akasztott a nyakába. Ezzel azzal is járt volna, hogy az ügyésznő nem hagyhatta volna el Románia területét. Brüsszel erőteljes figyelmeztetésére feloldották a tilalmat, így Laura Codruta Kövesi eséllyel pályázhat az európai ügyészség vezetőjének posztjára. Magyarország – ki tudja miért? – nem vesz részt az európai ügyészség munkájában …
A magyar labdarúgó-válogatott az utóbbi két év legjobb játékát nyújtva hátrányból fordított és nyert 2-1-re vasárnap a világbajnoki ezüstérmes horvát csapat ellen a Groupama Arénában rendezett Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen.
A magyarok második diadalukat aratták a horvátok felett hat döntetlen és három vereség mellett.
Marco Rossi szövetségi kapitány együttese június 8-án Azerbajdzsán vendégeként folytatja az Eb-selejtezőket, három nappal később pedig Wales gárdáját fogadja.
Eb-selejtező, E csoport:
Magyarország-Horvátország 2-1 (1-1)
Groupama Aréna, 22 ezer néző, v.: William Collum (skót)
gólszerzők: Szalai (34.), Pátkai (76.), illetve Rebic (13.)
sárga lap: Dzsudzsák (63.), illetve Lovren (82.)
Magyarország:
Gulácsi Péter – Lovrencsics Gergő, Baráth Botond, Willi Orbán, Kádár Tamás – Pátkai Máté, Nagy Ádám – Dzsudzsák Balázs (Bese Barnabás, 85.), Szoboszlai Dominik (Kalmár Zsolt, 65.), Nagy Dominik (Varga Roland, 40.) – Szalai Ádám
Horvátország:
Lovre Kalinic – Tin Jedvaj (Bruno Petkovic, 78.), Dejan Lovren, Domagoj Vida, Borna Barisic (Marin Leovac, 30.) – Luka Modric, Marcelo Brozovic – Ante Rebic (Josip Brekalo, 67.), Ivan Rakitic, Ivan Perisic – Andrej Kramaric
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
I. félidő:
13. perc: Modric került a magyar védelem mögé a jobb oldalon, visszagurított lövésre, Kramaric pedig csak becsúszva tudta továbbjátszani a labdát az ötös vonalán álló Rebicnek, aki a bal alsó sarokba helyezett (0-1).
34. perc: Dzsudzsák ugratta ki a 16-os jobb oldalán Szalait, aki futtából kilőtte a hosszú sarkot, Kalinic csak beleérni tudott a kapuba tartó labdába (1-1).
II. félidő:
76. perc: Dzsudzsák jobb oldali szöglete után Pátkai és Leovac ugrott fel a labdáért, amely róluk felpattant, majd a hamarabb eszmélő magyar középpályás közelről a keresztléc alá bombázott (2-1).
A magyar és a horvát szövetség elnöke, Csányi Sándor és Davor Suker a meccs előtt köszöntötte Dzsudzsák Balázst, aki – Király Gábor és Bozsik József után – harmadik magyarként érte el a 100-szoros válogatottságot. A hazai szurkolók pedig ismét élőképpel fogadták a nemzeti együttest, a Szent Koronát jelenítették meg az alábbi szöveggel: „Koronázzuk meg együtt a ma estét”.
Az első perctől kezdve nagy iramban futballoztak a csapatok, elsőként az ötödik percben Gulácsinak volt dolga, majd nem sokkal később Baráth egy bal oldali beadásnál levegőt rúgott, de a meglepett Kramaric is célt tévesztett. Ezt követően viszont egyértelműen a magyarok támadtak veszélyesebben, egy ízben Szalai alig maradt le Dzsudzsák kiugratásáról, de a jubiláló szélső pontos beadásából is veszélyes szituáció alakult ki a horvát kapunál. Azonban ahogy Szlovákiában, úgy ezúttal is akkor kapott gólt a magyar csapat, amikor volt néhány ígéretes akciója: egy gyors ellentámadásnál Lovrencsics elsőre tisztázni tudott, de a bedobás után Modric játszotta magát tisztára a 16-os jobb oldalán, végül Rebic senkitől sem zavartatva passzolhatott Gulácsi kapujába.
A magyar csapat hátrányban is nagy akarattal játszott
Marco Rossi együttese viszont a nagyszombati találkozóval ellentétben nem zavarodott meg a bekapott góltól, hátrányban is nagy akarattal játszott, a széleket pedig sokkal jobban kihasználta, így támadásaiban benne volt a gólszerzés esélye, például Nagy Dominik középre gurítását ezúttal már bevetődve elérte Szalai, de irányítani nem tudta igazán a lövést. A magyarok határozottan jobban és aktívabban futballoztak a vb-ezüstérmes riválisnál, így egyáltalán nem volt váratlan, hogy – Dzsudzsák újabb jobb oldali megindulása és hajszálpontos passza után – megszerezték első góljukat a mostani selejtezősorozatban. A szünetig hátralévő időben is fölényben maradtak a magyarok, akik a 2016-os Eb-részvételük óta a legjobb félidejüket játszották igazán nívós ellenféllel szemben.
MTI Fotó: Czagány Balázs
A folytatásra alábbhagyott a magyar csapat lendülete
Így a horvátok birtokolták többet a labdát és inkább ők irányították a játékot, de komoly helyzetük csak abból adódott, hogy Szoboszlai vesztett labdát saját térfélen. Amíg az első félidőben „futószalagon” jöttek a magyar akciók a széleken, addig ebben a periódusban a labdát sem sikerült hosszú ideig megtartani, ugyanakkor a védekezés stabil maradt, így a vendégek fölénye is meddőnek bizonyult.
A percek teltek, a játék nem változott, a magyaroknak – a szurkolói kérésnek megfelelően – mégis sikerült megkoronázniuk addigi teljesítményüket, ugyanis Dzsudzsák bal oldali szöglete után Pátkai megszerezte első válogatottbeli gólját, egyúttal a vezetést. A „semmiből” született gól után ismét felpörgött az iram, a horvátok a korábbiaknál több kockázatot felvállalva támadták, de lehetőséget kínáltak gyors kontrákra, egy ilyenből könnyen megduplázhatta volna előnyét a Rossi-legénység. Noha ez nem jött össze, a hajrában is szinte hibátlanul védekezett a magyar gárda, így nagy és kellemes meglepetést okozva, de mindenképpen megérdemelten őrizte meg minimális előnyét a lefújásig a horvátokkal szemben.
Dzsudzsák és Szalai most boldog
„Már a Himnusznál is elfogtak az érzelmek, mindig is őszinte ember voltam, most is elfognak az érzelmek” – nyilatkozott könnyek között a századszor válogatott Dzsudzsák Balázs az M4 Sportnak.
Az egyenlítő gólt szerző Szalai, aki a szlovák meccsen élesen kritizálta a csapatot, szerint most jó bemenni az öltözőbe.
A válogatottban 100. alkalommal szereplő Dzsudzsák Balázs (b) elismerést vesz át Davor Sukertől, a horvát labdarúgó-szövetség elnökétől (j) és Csányi Sándortól, a magyar labdarúgó-szövetség elnökétől – MTI Fotó: Czagány Balázs
Marco Rossi: megérdemelt győzelmet arattunk
„Hatalmas szívvel játszottunk, de a sikerhez kellett egy csipetnyi szerencse is, hogy a horvátok nem a legjobb formájukat nyújtották. Ugyanakkor mi beletettünk mindent, amit lehetett, így megérdemelt győzelmet arattunk” – értékelt Marco Rossi. Kitért rá, ez a diadal akkor ér bármit is, ha júniusban Azerbajdzsán vendégeként is elhozza a három pontot a válogatott.
A csoport másik mérkőzésén Wales legyőzte Szlovákiát
Wales 1-0-ra legyőzte a vendég Szlovákiát vasárnap az Európa-bajnoki selejtező E csoportjában, amelyben a magyar válogatott is szerepel.
A szlovák kezdőcsapat összeállítása megegyezett a csütörtökivel, amikor házigazdaként 2-0-ra győzte le Magyarországot. A cardiffi találkozón Wales az 5. percben Daniel James révén jutott vezetéshez, a gólt a védő Peter Pekarik nagy hibája előzte meg. A folytatás kiegyenlített mezőnymunkával telt, amelyben a vendégek próbáltak ugyan kezdeményezni, de ritkán adódott lehetőségük a védekezésre koncentráló hazaiakkal szemben. Amikor pedig helyzetbe kerültek, nem sikerült egyenlíteniük, Wales így győzelemmel mutatkozott be a selejtezőben.
Európának egységesen kell hallatnia a hangját a világban különben nem figyelnek rá – hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier köztársasági elnök, aki Horvátországban tett hivatalos látogatást. Mindenkit arra buzdított, hogy vegyen részt az európai választásokon májusban.
Németország és Horvátország lesz az Európai Unió soros elnöke 2020-ban amikor fontos döntéseket kell hozni az unió jövőjével kapcsolatban.
A nacionalizmus nem értelmezheti a múltat és nem lehet iránymutató a jövőben sem – jelentette ki Németország köztársasági elnöke. A második világháború idején a horvát usztasa rendszer a náci Németország hűséges szövetségese volt. A nacionalizmus fellángolt Horvátországban amikor Jugoszlávia felbomlott és polgárháború bontakozott ki a horvátok és a szerbek között. Kohl akkori német kancellár a horvát függetlenség legfőbb külföldi támogatója volt.
A német kormánypártok olyan centrista koalíció kidolgozásán fáradoznak, mely megnyerheti a májusi választásokat és utána irányíthatja az Európai Uniót. A CDU elnökasszonya Brüsszelben elmondta: ebben a koalícióban a néppárt együttműködésre törekszik a liberálisokkal, a szocialistákkal és esetleg a zöldekkel is, hogy megakadályozza a populisták előretörését Európában.
Bleiburg városka katolikus plébániája nem engedélyezi a megemlékezést usztasákról, akiket Horvátországban sokan nemzeti hősöknek tekintenek. A horvát püspöki kar tiltakozik éppúgy mint Horvátország elnökasszonya. Peter Palics horvát püspök levélben kérte Bécs érsekét, Christian Schönborn bíborost, hogy lépjen közbe a rendezvény érdekében. A katolikus püspöki kar szóvivője Bécsben úgy nyilatkozott, hogy nem illetékesek az ügyben.
A Deutsche Welle közszolgálati portálnak nyilatkozva elmondta: Ausztriában nemrég hoztak egy törvényt, mely tiltja az usztasa szimbólumok használatát az országban. Miről emlékeznek meg Bleiburgban? 1945-ben a második világháború végnapjaiban Tito kommunista partizánjai kiszorították a nácikkal együttműködő usztasákat Horvátország területéről, ahol korábban brutális diktatúrát gyakoroltak. Lágerekben ezerszámra gyilkolták le az usztasák ellenfeleit és a zsidókat. A kommunista partizánok Bleiburg környékén utolérték a menekülő usztasákat, akik közül sokan magukkal hozták a családjukat is. Vérfürdő következett, ahol a halálos áldozatok száma több ezerre tehető. Mindkét fél ma is vitatja az áldozatok számát. A kommunista Jugoszlávia megszűnése után megkezdődtek a megemlékezések Bleiburgban. Ezeken részt vettek a horvát püspöki kar tagjai éppúgy mint a szélsőjobboldali pártok vezetői, akik gyakran kormányzati pozíciót is betöltöttek.
Ez Európa legnagyobb neonáci rendezvénye. Ezt írta egy beadványban több baloldali szervezet Karintia tartomány vezetőségének kérve a rendezvény betiltását. Arra hivatkoztak, hogy Ausztriában immár tilos a nácikkal együttműködő usztasák szimbólumainak a használata. Márpedig ezeken a rendezvényeken bőségesen lehet látni usztasa jelképeket, melyek sokakban rossz emlékeket ébreszthetnek. Ráadásul külföldről nagy számban zarándokolnak Bleiburgba neonáci szervezetek egész Európából.
Az usztasák terrorista tevékenységet is folytattak: ők gyilkolták meg Jugoszlávia királyát és a francia külügyminisztert Marseille-ben. A kommunista Jugoszláviában háborús bűnösnek nyilvánították az egész szervezetet, amely a független Horvátország megalakulása után újra erőre kapott. Az usztasák mindig is igen jó kapcsolatot ápoltak a római katolikus egyházzal, ellentétben a nácikkal, akik elvetették a keresztény humanizmust. Az usztasa rendezvény megterheli Ausztria és Horvátország diplomáciai kapcsolatait is bár Bécsben azt hangsúlyozzák: a helyszínen kell eldönteni, hogy engedélyezik-e az usztasa rendezvényt Bleiburgban, ebben a karintiai kisvárosban?…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
