Kezdőlap Címkék Horváth István

Címke: Horváth István

Merkel ezt is túléli?

A német társadalmat sokkal erősebb kohézió tartja össze annál, hogy a kormánykoalíció CDU/CSU pártfrakciójának vezető cseréje veszélyeztetné a kormány stabilitását és Angela Merkel kancellár pozícióját – vélekedett Horváth István közgazdász, diplomata, többszörös nagykövet és jelentős német gazdasági kapcsolatokkal rendelkező politikus, akit a német belpolitikában kialakult helyzetről és lehetséges európai következményeiről kérdeztünk.

 

A német politika, különösen a második világháború utáni helyzetre való tekintettel, sok vonatkozásában más, mint az Európai Unió legtöbb országában – hangsúlyozta Horváth István. Indoklásul utalt arra, hogy a kettéosztott Németország, a győztes nagyhatalmak, az USA és a Szovjetunió frontvonalába tartozott, s emiatt sajátos kulcs-szerepet töltött be.

Nem szabad elfelejteni – figyelmeztetett a történelmi tényekre -, hogy a NATO 1979. decemberében hozott, úgynevezett „kettős határozata értelmében” – amit egyébként Németország, az akkori kancellár, Helmut Schmidt kezdeményezett – az NSZK területén az amerikai Pershing rakéták, az NDK-ban az SS- 20-as nukleáris töltetű szovjet rakéták egymással szemben álltak. Ha ott kitör a háború, mind a két Németország megsemmisül. Németországnak tehát a második világháború utáni időkben, de még az egyesülés után is, nagyon sok vesztenivalója volt. Ennek következtében a társadalmi gondolkodás egészen másként alakult, mint mondjuk Svédországban, vagy akár Hollandiában.

A német társadalom erőteljesebb, racionálisabb és felelősebb, és sokkal erősebb kohézió tartja össze

annál, hogy egy médiában felröppentett kérdés veszélyeztetné a kormánykoalíciót és Angela Merkel kancellári pozícióját.

Bukik-e  a kancellár asszony vagy nem? – az ilyen típusú a dramatizált kérdéseken mosolyogni szoktam. Kétségtelen, hogy vannak belső politikai harcok, de ezek nem olyanok, hogy következményként az ország belső politikai stabilitását veszélyeztető lépésekre kerülne sor. Angela Merkel nagyon sok ilyen krízist kibírt, kezelt és túlélt már – fogalmazott. Majd így folytatta:

Nem tartozom azok közé, akik Angela Merkel német kancellár politikai pályafutását megkérdőjelezik.

Nem gondolom, hogy a mostani helyzetben azért, mert a hozzá közel álló Volker Kauder helyett Ralph Brinkhaus lett a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője, már koalíciós válságról kellene beszélni és a pozícióvesztését komolyan kellene latolgatni – mondta.  Azt elismerte, hogy az utóbbi időben sok kritika éri Angela Merkelt, aki a bírálatok egy részének jogosságát el is ismeri, sőt, képes elnézést kérni.

De ennél sokkal fontosabb, hogy azoknak, akik vele szemben a kritikát megfogalmazzák, nincs receptjük a helyzet megoldására – mutatott rá.

Éppen ezért a szélsőjobboldali AfD megerősödését Horváth István nem tartja olyan drámainak, mint ahogy ezt bizonyos véleményformáló szerzők és források megfogalmazzák.

A bevándorlás ellenes párt nem rendelkezik olyan programmal, sem politikailag, sem gazdaságilag, sem ideológiailag – amellyel a német közvéleményt érdemben befolyásolni tudná. Szerinte a pártnak nincs esélye arra, hogy bárkivel koalícióban, kormányt tudna alakítani.

A választóknak nem tud mást nyújtani, csak a CDU-CSU koalíció politikájának tagadását, populista módon megragadja migrációs válságot, és kiemeli az ebből eredő problémákat. Erre azonban Németországban nem lehet építeni – állította. Magyarázatként Ausztria példáját hozta fel, ahol a Szabadság párt ellenzékben kritikus és harcias Európa ellenes választási kampányt folytatott, most pedig csak időnként és diszkréten hirdeti az eszméit. Ausztria pedig – a Kurz kancellár vezette koalícióval – változatlanul az egyik legerősebb szövetségese az Európai Uniónak.  Nyilván Németországban is vannak bizonyos körök, amelyeknek érdekében áll, hogy a migráns-kérdést helyezzék a választási propaganda középpontjába. Ha emiatt lassabban is, de a németek előbb-meg fogják emészteni a migránsokkal kapcsolatos helyzetet. A politikai vezetés közben nagy erőkkel dolgozik a háttérben a bevándorlók megszűrésének módszerein. Már ma is működik, hogy aki nem felel meg a feltételeknek, nem fogadják be. Ugyanakkor sokat tesznek az integráció érdekében is.

A sajtó keveset beszél arról, hogy Németország az integrációs programok keretében az elmúlt egy-másfél év alatt mintegy 300 ezer bevándorlót képezett ki és állított munkába.

Horváth István szerint a Németország elleni propaganda gyakran hivatkozik a bevándorlással megnövekvő bűnözésre és a terrorveszélyre. A statisztikák azonban nem igazolják ezt: az egy főre jutó bűncselekmények száma nem magasabb a bevándorlók között, mint a fehér lakosság körében, és nem bizonyítható a 2015 előtti helyzethez képest a terrorveszély növekedése sem. Mindebből az következik, hogy nem szabad túldramatizálni és túldimenzionálni a németországi helyzetet,

semmi alapja nincs a „király- vagy kancellár-buktatásnak”.

Merkel és a francia elnök, Macron, az úgynevezett „mag-országok” és számos kisebb tagállam támogatását is élvezve, egyértelműen modern Európát, és a modernizációt elősegítő változásokat akarnak. Ebben maximálisan elkötelezett a két európai vezető, ennek érdekében „szent szövetséget” is kötöttek. Valószínűleg számíthatnak majd Manfred Weber támogatására is, ha Junkers mandátumának lejárta után őt választják meg erre a meghatározó posztra. Az sem titok, hogy az Európai Bizottság elnökjelöltje Merkel emberének számít.

Megkérdeztük, hogy esélyest lát-e az Európai Néppárt jobbra tolódására, vagy ketté szakadására? Horváth István véleménye szerint nem valószínű, hogy az EU-ban a következő EP választás olyan jobbra tolódást hozna, hogy az erőviszonyok alapvetően megváltozzanak, és ez zavarokat okozzon az európai politikai egyensúlyban. Úgy vélte, hogy a demokratikus konzervatív erők befolyása megmarad, beleértve a Néppártot is.

Az Európai Unió széteséséhez senkinek semmilyen érdeke nem fűződik! – szögezte le. Hatalmas károkat okozna, még azoknak is, akik esetleg a kilépés gondolatával foglalkoznak.

Képzeljük el, mi történne, ha például most az egyik leghangosabb euroszkeptikus Olaszország kilépne az unióból. Az egész gazdasága pillanatok alatt összeomlana. Arra a felvetésre, hogy sokak szerint Orbán Viktor is arra „játszik”, hogy Magyarországot kivezesse az EU-ból, a volt nagykövet kijelentette: nem osztja ezt a véleményt. Európának szüksége van  Magyarországra, és Magyarországnak az Európai Unióra.

Két héten belül megállapodhatnak Merkelék a nagykoalícióról

0

Vasárnap döntött a német szociáldemokraták (SPD) pártkongresszusa a hivatalos koalíciós tárgyalások megkezdéséről Angela Merkel kereszténydemokratáival (CDU) és a Bajor Keresztényszocialista Unióval (CSU). Ugyan a Martin Schulz vezette szocdemek nem éppen nagy szavazattöbbséggel bólintottak rá a tárgyalásokra, illetve még az egyeztetések után is lesz egy szavazás az SPD majd’ félmilliós párttagságán belül, a nagykoalíció végre szemmel látható közelségbe került. A körülményes koalícióról Horváth Istvánt, volt bonni nagykövetet és számos, a magyar-német kapcsolatokról szóló könyv szerzőjét kérdeztük.

Tíz nappal ezelőtt ért véget a CDU-CSU és az SPD maratoni tárgyalása, ahol elkészítették a hivatalos koalíciós tárgyalás tervezetét. A kishíján huszonnégy órás megbeszélésen a bevándorláspolitika és a szociális kohézió volt a központi téma, de a kidolgozott tervre még a szociáldemokrata pártkongresszusnak is áldását kellett adnia.

Ez meg is történt tegnap, amikor 56 százaléknyi igennel engedélyezték Schulzéknak a hivatalos egyeztetések megkezdését. A külső szemlélőnek meglehetősen körülményesnek tűnő folyamat azonban még a hivatalos tárgyalások befejeztével sem fog véget érni, így úgy tűnhet, hogy a tegnapi szavazás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy megvalósul a nagykoalíció.

Erre a vélekedésre cáfolt rá Horváth István, volt német nagykövet, akit a nagykoalíciós huzavonáról kérdeztünk.

Horváth szerint a szociáldemokrata párton belül olyan kemény viták voltak, amelyek csak egy demokratikus párton belül lehetségesek. A választásokon súlyos vereséget szenvedtek, lényegesen meggyengültek az előző választásokhoz képest. Schulzék úgy látták helyesnek, hogy ebben a helyzetben

csak akkor tudnak megerősödni, ha visszavonulva, ellenzéki pozícióból politizálnak és megerősödnek a következő választásokra.

Ezt akkor jóvá is hagyta a kongresszus. Utána Merkelék elkezdtek tárgyalni a Jamaica-koalícióról, de nem tudtak megállapodni. A fő kérdésekben nem volt egység, a szabaddemokraták (FDP) pedig még jóval karácsony előtt felrúgták a koalíciós tárgyalásokat, így kialakult egy viszonylagos krízishelyzet.

Nem sikerült többségi kormányt alakítani, így három lehetősége maradt Merkeléknek: meggyőzni az SPD-t a nagykoalícióról, kisebbségi kormányt alakítani vagy új választásokat kiírni. Európa vezető országa viszont súlyos felelősséggel bír,

egy kisebbségi kormány pedig nem erősíti a németek pozícióját,

mert akkor tűrni kellene az ellenzéki pártok támadásait és úgy nehézkés kormányozni.

Martin Schulzék a nagykoalíció mellett döntöttek, de a feltételeket keményen megfogalmazták. A párton belül viszont nagy ellentét feszült, 74 százalék ellenezte a koalíció folytatását, továbbá a párt ifjúsági szervezete is mindenképpen az oppozíciós politizálás mellett állt. Persze volt olyan is, amiben egyetértettek, például abban, hogy az Európai Unió élén a németek és franciák kell hogy álljanak, de

a vita az utolsó pillanatig nyitva volt.

Végül a 646 delegált 56 százaléka szavazott a nagykoalíció mellett. Horváth István szerint a szociáldemokraták most totális felhatalmazással mennek a hivatalos tárgyalásokra, ugyanis az 56 százalék nem is olyan kevés. A volt nagykövet felidézte, hogy

1982-ben, amikor felbomlott a Helmut Schmidt vezette szociálliberális unió, mindössze 1 százalék döntött arról, hogy a szociáldemokraták együttműködésre léptek a CDU-val.

Horváth István a nagykoalíció jövőjéről azt jósolta, hogy a kedden kezdődő hivatalos tárgyalás már nem lesz annyira nehézkes, valószínűleg két héten belül megállapodnak a felek. A tárgyalásokat lezáró párttagsági szavazás már csak formalitás, van olyan fegyelmezett a párttagság, hogy

ha már egyszer jóváhagyták a nagykoalíciót, akkor nem fogják azt később leszavazni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK