Kezdőlap Címkék Holokauszt

Címke: holokauszt

„Lengyelország beleköpött Izrael képébe!”

0

Hiába bírálta Izrael és az Egyesült Államok – számos zsidó szervezettel együtt – Lengyelország új holocaust-törvényét, Andrzej Duda államfő jelezte: aláírja azt. A törvény tagadja a lengyelek részvételét a holocaustban.

Varsóban a parlament mindkét háza korábban megszavazta a törvényt, melyet a kormányzó jobboldali populista párt terjesztett elő. Jaroslaw Kaczynski, a párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy külföldön félreértették a törvényt, különösen Izraelben voltak nagyon hevesek a reakciók.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal hívja vissza Varsóból Izrael nagykövetét – így reagált Ysrael Katz miniszter arra a hírre, hogy Lengyelországban a szenátus is jóváhagyta a törvényt. Korábban Netanjahu telefonon tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel arról, hogy változtassák meg a törvényt, mely tagadja a lengyelek bármifajta felelősségét a zsidók meggyilkolásában.

A törvény szerint tilos lengyel haláltáborokról beszélni, pedig Auschwitz, a legnagyobb ilyen tábor Lengyelország területén volt.

Cipi Livni egykori külügyminiszter emiatt igen keményen fogalmazott: “Lengyelország beleköpött Izrael arcába!” Hiába kérte az izraeli vezetés, hogy módosítsák a törvényt, azt a szenátus végül megszavazta az eredeti formájában. Végül már csak a köztársasági elnökben bíztak külföldön, de most kiderült, hogy hiába.

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amely szinte teljes mértékben elpusztult. A náci halálbrigádok – gyakran helyi segítséggel – tömegesen gyilkolták le a zsidókat a keleti területeken. A haláltáborok csak ezt követően épültek meg – szinte kizárólag Lengyelország területén.

Ma Varsóban arra hivatkoznak, hogy Lengyelország 1939 ősze után megszállt ország volt, ahol a lengyeleket is üldözték.   

Amikor Netanjahu Budapesten járt, találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Mind a négy állam vezetői megígérték, hogy nem lesznek elnézőek az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelországban meghozták az új holocaust törvényt, Magyarországon pedig egyre hevesebb a Soros-ellenes kampány, melynek antiszemita felhangjaira korábban Izrael budapesti nagykövetsége is felhívta a figyelmet. Igaz, még Netanjahu budapesti látogatása előtt, aztán pedig a kormány vissza is vonatta a bírálatot.

Varsó: A szenátus is jóváhagyta a holokauszt-törvényt

0

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta csütörtökre virradó éjjel azt a vitatott törvényt, amely büntethetővé teszi, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett háborús bűntettekért való felelősséget, többek között azáltal, hogy a “lengyel haláltáborok” kifejezést alkalmazzák.

A jogszabályt hosszas vita után 57 szavazattal 23 ellenében, két tartózkodással fogadták el a szenátusban. Korábban a lengyel ellenzék, valamint Izrael és az Egyesült Államok kormánya is aggályait hangoztatta, szerintük a törvény pontatlanul fogalmaz és várhatóan csorbítja a demokratikus jogokat. A hatályba léptetéshez a jogszabályt még Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia.

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik “nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva” Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy “kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét”. Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt “művészeti vagy tudományos tevékenység keretében” követnék el.

A lengyel képviselőházban múlt pénteken elfogadott módosítás ellen élesen tiltakozott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, emellett a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpont és a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta a törvényt, amelyet utóbbi “történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak” nevezett. Robert Singernek, a WJC elnökének véleménye szerint a lépés “azért is kifogásolható, mert az elfojtja a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb jelenségével, azzal, milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédjaik megsemmisítésében”.

Néhány órával a varsói szenátusi szavazás előtt, szerdán az Egyesült Államok is nyugtalanságának adott hangot a törvény esetleges nem kívánt következményei miatt.

Izrael a lengyel holokauszttörvény, az USA a német-orosz földgáz-megállapodás ellen emelt szót

0

Tiltakozik Izrael az új lengyel holokauszttörvény ellen, amely börtönbe küldené, aki a lengyelek felelősségét felveti. Az épp Lengyelországban lévő amerikai külügyminiszter szerint a német-orosz földgáz-megállapodás Európa biztonságát veszélyezteti.

“A történelmet nem lehet átírni.

Utasítottam a nagykövetet Varsóban, hogy tiltakozzon a miniszterelnöknél az új törvény miatt” – közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Szögesdrótkerítés az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor területén. (MTI/EPA/Jacek Bednarczyk)

Izraelben nagy felháborodást váltott ki az új lengyel holokauszt törvény, melyet a parlament pénteken szavazott meg. Az új törvény tiltja, hogy felvessék “a lengyel nemzet felelősségét” a zsidók tömeges kiirtásában, valamint, hogy “lengyel haláltáborokról” beszéljenek vagy írjanak. Válaszul Netanjahu hangsúlyozta: igaz, hogy a holokauszt gondolata Németországban fogant meg, de

zsidók millióit ölték meg Lengyelország területén.

Szégyenletes az új lengyel törvény –  nyilatkozta az ellenzéki centrista párt vezetője, a magyar származású Jair Lapid, aki azt is mondta, hogy a nagymamája is a holokauszt áldozata volt, ezért nem tart igényt semmifajta kioktatásra ezen a téren. Arra célzott, hogy Lengyelország nagykövetségének második embere igyekezett védelmébe venni az új törvényt, mely általános felháborodást váltott ki egész Izraelben.

Netanjahu tavaly Budapesten találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Akkor mind a négy állam ünnepélyesen megígérte, hogy semmifajta toleranciát nem enged az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelország tagadása a felelősségét illetően meglehetősen sajátos felfogást mutat.

Andrzej Duda lengyel elnök és Rex Tillerson
(MTI/EPA/Pawel Supernak)

Az USA közben Rex Tillerson külügyminisztert küldte Varsóba. A külügyminiszter nem a lengyel holokauszt törvény bírálatát tartotta a legfontosabbnak, hanem azt, hogy Németország Oroszországból kíván földgázt importálni az Északi áramlat 2 vezetéken.

Ez a német-orosz elképzelés Tillerson szerint veszélyezteti Európa energiabiztonságát.

Németország az Oroszország elleni szankciók feloldását szeretné elérni, míg az Egyesült Államok, Lengyelország és a három balti állam határozott fellépést akar Moszkvával szemben. Ezért morális kérdések helyett a politikai érdekek alapján szorosan együttműködik azzal a lengyel kormányzattal, mely tagadja a lengyelek felelősségét a holokauszt során.

Nem lesz Horthy-szentmise a Holokauszt-emléknapon

0

Osztie Zoltán, a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templom plébánosa a Szemlélek blognak elmondta, hogy mégsem tartják meg a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján a szentmisét, illetve a megemlékezést Horthy Miklós kormányzóról.

“Eszünkbe nem jutott, amikor elkezdtük a szervezést, hogy ez a dátum épp a Holokauszt Emléknapjára esik.” – nyilatkozta a plébános a Szemlélek blognak.

Osztie elmagyarázta, hogy egyszerűen úgy választották az időpontot, hogy felcsapták a liturgikus naptárat és kiválasztották a Horthy halálának évfordulójához legközelebb eső szabad szombatot. Miután a különös időzítés nagy port kavart, az egyházi elöljárókkal együtt úgy döntöttek, hogy

sem a megemlékezést, sem a szentmisét nem tartják meg.

A gyorsinterjú végén a plébánost egyébkén arról is kérdezik, hogy az évforduló beszédei a szentmise részét képezték volna-e, amelyre határozott nem volt a válasz, a két dolog különálló.

A kérdés azért volt fontos, mert nemrég Hódmezővásárhelyen tartott egy kampánybeszédként értelmezhető performanszt a mise végén az ottani plébános. Osztie ezzel kapcsolatban annyit mondott:

“Ilyet nem szabad tenni.”

Heisler Lezsákhoz: Minden magyar áldozat emlékének megtiprása

0

„Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs. A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.”

Heisler András a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke levélben fordult Lezsák Sándorhoz, a Magyar Országgyűlés alelnökéhez, amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én Szentmise keretében emlékeznek

„a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzónkra”.

Tisztelt Lezsák Sándor Alelnök úr!

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Ezen a napon, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján Ön beszédet tervez mondani egy Horthy Miklósra emlékező misén. Közjogi méltóságként Önnek tisztában kell lennie a Magyarország által is aláírt Emléknap jelentőségével, az Ön tisztségével járó felelősséggel.

Vajon lehet-e kegyelettel emlékezni Horthy Miklósra a Nemzetközi Holokauszt Emléknap kegyeletsértésével?

Tudjuk, mindenki megérdemli, hogy lelke üdvösségéért imádkozzanak. Minden egyházi közösségnek joga, hogy így tegyen, ebbe senkinek beleszólása nincs. A Holokauszt Emléknapján azonban ezt megtenni csak a történelem meghamisításával lehet.

A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tagjai január 27-én Szentmise keretében emlékeznek „a 150 éve született vitéz nagybányai Horthy Miklós néhai kormányzónkra”.

Megjegyzem, Horthy Miklós 1868. június 18-án született.

Kegyeletes megemlékezés inkább a Donnál halálra fagyott honvédeknek és munkaszolgálatosoknak jár, a Horthy-rendszer szociális igazságtalanságait elszenvedő szegényparasztság emlékének, a több százezer Auschwitzba deportált zsidó testvérünknek és az ártatlan civil áldozatoknak jár.

Horthy régen halott, aki kíván, imádkozzon érte, viselt dolgairól pedig beszéljünk nyíltan. Fontosnak tartjuk rögzíteni, az állam képviselőjeként senki ne járuljon hozzá Horthy kultuszának építéséhez. Mindezt a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján megtenni, minden magyar áldozat emlékének megtiprása. Zsidóké és nem zsidóké egyaránt.

Heisler András

78 év után kértek bocsánatot egy holokauszt-túlélőtől

Sírtam amikor a hosszú levelet végigolvastam – mesélte a 92 éves Peter Hirschmann, akitől a házukat elfoglaló német család unokája 78 év után kért bocsánatot.

Hirschmann azok közé a német zsidók közé tartozik, akik túlélték a holokausztot, a nácik viszont kifosztották a családját. Javaikat árverésre bocsátották, és impozáns házuk is olcsón talált új tulajdonosra Nürnbergben.

Doris Schott-Neuse nagyszülei a zsidók vagyonának kisajátítása idején szerezték meg a szép házat, és az unokát kísérteni kezdte a múlt, mikor rájött, hogyan került családja birtokába. Hosszas utánajárás után felderítette Peter Hirschmann címét, és levélben kért tőle bocsánatot.

“Úgy éreztem, hogy felelős a családom azért, ami vele és a családjával 78 éve megtörtént. Szerintem a múltat nem elfelejteni kell, hanem feldolgozni” – nyilatkozta Doris Schott-Neuse.

A 92 éves Peter Hirschmann válaszlevelében megköszönte a késői bocsánatkérést, és azt tanácsolta az unokának, hogy semmiképp se kísértse családja múltja. Hirschmann szerint ugyanis túl kell lépni a múlton, ha élni akarunk.

“A zászlóégetés értelmetlen volt”

„ Én hű maradtam a tíz évvel ezelőtti elveimhez „- nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Devecser frissen megválasztott Jobbikos polgármestere. Ferenczi Gábor a radikális párt arculatváltásáról, az uniós zászló elégetéséről, a cigányok és a Magyar Gárda kapcsolatáról, a holokauszt ünnepségekről és a zsidókkal folytatott barátságról, illetve a hatalom megszerzésének technikájáról nyilatkozik. A Jobbik mai polgármestere az előző parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő is volt, s kitűnt felszólalásaival is. Harcosan kiállt a kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatai mellett, s büszkén vállalta 11 részből álló napirend után elhangzó sorozatát, amelynek címe „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség”

 

Volt értelme a devecseri önkormányzat nyári feloszlatásának, majd az újraválasztásnak, hisz korábban is megvolt a többsége?

Feltétlen, hisz társaimmal 2014-ben is a Jobbik színeiben nyertünk, de időközben néhányan nem a köz érdekében dolgoztak. Különböző egyéni érdekek és ambíciók miatt fel kellett oszlatni a testületet. Az önkormányzat több feljelentést tett. Immár a rendőrség dolga a zűrös gazdasági ügyek tisztázása.

Egyszóval nem politikai konfliktus volt, tehát nem a Jobbik stratégiaváltása volt a viszály tárgya?

Nem, inkább gazdasági jellegű. De végül is lényegtelen, hisz az időközi választáson sokkal több szavazatot kaptam, mint akár három éve. Pedig minden módon, külön facebookos oldalon is próbáltak lejáratni. A mostani hatalom nem sajnálta rá a pénzt.

Úgy tudom, hogy évekkel ezelőtt durva indulatok szabadultak el a településen, valaki még önt is fejbe is vágta kővel. Csak utána derült ki, hogy az illető az ön embere volt. Ez már az időközi választás előszele lehetett?

Dehogy, ez jóval korábban volt. Igaz, első megválasztásomig, 2014-ig rendszeresek voltak közbiztonsági problémák, emiatt fel is szólaltam a magyar országgyűlésben, ugyanis előtte pártom országgyűlési képviselője voltam. Ma azonban nincsenek olyan atrocitások, amilyenre utalt, de a korábbiak oka sem a politika volt, mindössze egyszerű balhé lehetett.

Megítélése szerint Önt eddigi tevékenysége, vagy a Jobbik politikája miatt választották meg polgármesternek?

Úgy gondolom, hogy inkább személyes teljesítményem miatt, a sok független között szinte egyedüliként vállaltam a pártomat, a Jobbikot is.

De vajon ön azt a Jobbikot képviseli, amelyet a katonás Magyar Gárda jellemez, amely félelmet is gerjeszt, vagy azt, amelyet Vona Gábor ma már Néppárttá akar alakítani, emiatt vizslakölykök társaságában igyekszik feledtetni pártjának múltját?

Nem is a régi időket akarja a párt feledtetni. Inkább arról van szó, hogy ha egy párt választást akar nyerni, akkor a többség támogatását kell elnyernie. Ezt pedig ma a középen állással lehet megcélozni.

Vagyis ma már nem lenne kifizetődő a radikális politika?

A Jobbik esetében a néppárti politika szükségszerű, hiszen ha végletekig kitart eredeti, még a rétegpárt korábban kialakított radikális elvei mellett, akkor nem sikerülne olyan támogatottságra szert tenni, amivel érdemben bele tudna szólni a választásokba.

Szóval változtattak a szavakon, a radikális megfogalmazásaikon, de valójában ugyanazt gondolják, mint korábban?

Korábban sem mindenki volt szélsőséges. Csak a média mutatta a Jobbik politikáját ijesztőbbnek, mint az valójában volt. Meglehetősen régen vagyok a párt tagja,

részt vettem a Magyar Gárda alapításában, de az én nézeteim nem változtak az utóbbi tíz évben. Más kérdés, hogy a kommunikáció – így az enyém is – finomodik, változik, a hangsúlyok eltolódnak.

Úgy érzem, én hű maradhattam az elveimhez, de egy kistelepülésen egyébként sem a párt országos politikáját, hanem mindig a helyben dolgozó embert nézik.

A Jobbik korábban híres volt arról, hogy a cigánykérdést is elég radikálisan akarta megoldani. Akkor a gettó volt a megoldás, most a munka. Ön mit ígért?

Nálunk mindez fel sem merül. Különben a 4500 lelkes településen nem szavazott volna rám a szavazók 68 százaléka. Ez a politikai ellenfeleinknek is üzenet, hiszen ők körbeplakátolták a várost azzal a szlogennel, hogy vessünk véget a gyűlölet korszakának. Holott ők maguk uszítottak végig a kampány alatt. Ellenem és társaim ellen szisztematikus lejárató akciót indítottak, ami mögött a Fidesz szervezőit kell keresni. De miután a szavazók részemről semmiféle gyűlöletet nem tapasztaltak, a hazugságot a helyiek a szavazataikkal utasították el.

A cigánykérdést pedig soha nem gettóval akarta a Jobbik megoldani, hanem tisztességes munkával.

Időnként pedig a Magyar Gárdával…

Itt Devecserben is tapasztalom, hogy maguk a romák vetik ki maguk közül azokat, akik úgymond „cigánymódra” élnek, dologtalanul. Nem egy olyan cigány család él itt, akinek az otthonába öröm belépni.

Az is tény, hogy a pártja, a Jobbik korábban uniós zászlót égetett, ma pedig az európai bérunió jelszavával politizál. Ön melyik álláspontot képviseli?

Már a Jobbik alapítónyilatkozata is leszögezi, hogy a párt euroszkeptikus.

Ez nem azt jelenti, hogy elutasítanánk az európaiságot, de mi abban hiszünk, hogy nem egy Brüsszel központú szövetség alárendelt tagjaként kell Magyarország jövőjét elképzelni, hanem partneri együttműködésben.  Minden döntés esetén meg kell vizsgálni, hogy az jó-e az hazánknak, vagy sem. E tekintetben semmivel nem vagyunk radikálisabbak, mint a svájci néppárt.

Netán uniós pályázaton is indultak?

Természetesen, több pályázaton hozzávetőleg egymilliárdot kapott a település.

Így persze nehéz is lenne unió ellenes politikát folytatni, vagy zászlót égetni.

Erre nincs is szükség, soha nem is volt.

Mit kezd azzal, hogy korábban a legradikálisabb európai pártként tartották számon a Jobbikot, amelynek elnöke, Vona Gábor ma levelet ír a baloldali szavazóknak. Ezt ön hogyan magyarázza a devecseri jobbikosoknak?

Ez a téma fel sem merül.

És önmagának?

Én nyíltan felvállaltam a pártot, még a független képviselő álarcát sem vettem fel, ahogy olyan sokan. Egyébként Vona Gábor lépésével azért is egyetértek, mert rám is több baloldali polgár szavazott, ezt ők maguk mondták el nekem a devecseri utcán. Egy idős hölgy, aki büszke baloldaliságára, időnként Népszavával a kezében panaszolja, hogy mennyire felháborítja, ami az országban történik. S persze megsúgta most is, hogy rám szavazott.

Korábban a Jobbikról sokan állították, hogy nem állt távol az antiszemitizmustól. Ön szerint is helyes volt hanuka alkalmából üdvözölni a zsidóságot, vagy inkább azzal ért egyet – amit korábban a pártja állított -, hogy a zsidó befektetők menjenek más országba, mert ez az ország nem eladó?

Ismétlem, amit korábban mondtam: nem foglalkozom az országos politikával. Amikor először polgármesterré választottak, akkor is bejelentettem, hogy mostantól nekem csak Devecser számít. De nem akarom megkerülni a kérdését: én soha nem tartottam magam antiszemitának, s kifejezetten sértőnek tekinteném, ha valaki engem rasszistának nevezne. Nálunk soha sem volt tere a szélsőséges gondolatnak.

Elmenne egy holokauszt megemlékezésre?

Már voltam, s ha máskor is meghívnak ismét. Gondolom, a következő kérdése az lesz, hogy van-e zsidó barátom. De kérem, hadd legyen ez az én magánügyem.

Devecserben lehet mecsetet építeni?

Tudom, Ásotthalmon Toroczkai László hozott ilyen tiltó rendeletet, amiről nekem nem ildomos véleményt mondani. Ilyesmiről minden esetben az adott település önkormányzatának kell dönteni. De értem Toroczkai indíttatását, mert évekkel korábban – még a kerítés építés előtt – javasolta a migránsok átvonulásának megakadályozását, ugyanis rengetegen vonultak át a településen, közbiztonsági problémát okozva. Nálunk ilyen probléma nincs, vitatkozni sem érdemes róla.

Azt érzékeli, hogy a Jobbik korábbi radikális szavazói átvándoroltak a Fideszhez, a kormánypárt mérsékeltebb szavazói pedig ma már inkább a Jobbik köreiben találhatóak?

Azt nem érzékelem, hogy a Jobbik szavazói a Fideszhez vándorolnának. Inkább fordítva,

a Fideszből, az MSZP-ből érkeznek szavazók hozzánk.

Devecserben sincs 69 százaléknyi támogatása a Jobbiknak, mégis az állampolgárok jelentős százalékban szavaztak ránk. A helyieket felháborítja a Fidesz korrupt kormányzása, Mészáros Lőrinc és társainak gazdagodása.

Az ellenzék köreiben nagy a vita, hogy lehet-e együttműködni a Jobbikkal. De, ön tud együttműködni a baloldallal, vagy a liberálisokkal?

Mindenkivel együtt lehet működni, jó célok érdekében.

Ismét bíróság előtt a visszaeső holokauszt tagadó

0

Egyszer egy Csak az igazság tesz szabaddá című brosúrát osztogatott, másodszor meg hazugságnak nevezte a náci népírtást.

“A holokauszt a történelem legnagyobb és legtovább fenntartott hazugsága!”- állította egy nyilvános rendezvényen Ursula Haverbeck, akinek most Berlinben a bíróság előtt kell emiatt felelnie. Németországban ugyanis bűncselekmény a holokauszt tagadása. A minimális büntetés három hónap, a maximális öt év börtön.

Augusztusban már kétéves börtönbüntetésre ítélték a 88 éves neonáci propagandistát, akinek a

férje az NSDAP, a nemzetszocialista párt tagja volt fiatal korában.

Akkor egy másik hasonló ügyben Detmold városában kellett bíróság elé állnia Ursula Haverbecknek. Ott ugyanis osztogatta azt a Csak az igazság tesz szabaddá című brosúrát, mely azt állítja, hogy Auschwitz hazugság volt! Továbbá, hogy nem haláltábor volt, ahol több mint egymillió zsidót és a német birodalom más megbélyegzettjeit végezték ki, hanem csak egyszerű munkatábor.

1942 januárjában döntött a nácik biztonsági szervezete Hitler utasítására a zsidók tömeges kiirtása mellett. Endlösung-nak nevezték a programot, mely több mint ötmillió zsidó halálához vezetett el 1941 és 1945 között. Magyarországról körülbelül hatszázezer zsidót szállítottak a haláltáborokba, köztük Kertész Imre írót, aki később Sorstalanság című könyvében számolt be erről, melyért irodalmi Nobel díjat kapott.

Schmidt Mária züllöttségben, történelemhamisításban pótolhatatlan

0

Azért az elképesztő, hogy az, hogy milyen sorsa lesz a 7.5 milliárd ft.(!) közpénzből felépített “Sorsok Házának”, attól függ, hogy éppen most ki az erősebb kutya: Lázár János vagy Schmidt Mária.

A két fővazallus két évvel ezelőtt összeveszett és azóta ott áll üresen a milliárdokból felépített, hatalmas épülettömb. Ez pedig újabb bizonyítéka annak, hogy ennek a kurzusnak sem a Holokauszt emlékezete, sem az elköltött milliárdok nem fontosak, hiszen mindez áldozatául eshet két Orbán körüli politikai oligarcha személyes gyűlölködésének.

Ha nem jut egyezségre Lázár és Schmidt, akkor ott rohad meg az épület és már nem fontos a Holokauszt sok tízezer gyermekáldozatainak sorsa sem. Utóbbinak persze akár örülhetünk is, hiszen a schmidti koncepció valójában a meggyilkolt gyermekek történetének meghamisítása lett volna, ezért tiltakozott ellene a MAZSIHISZ és ezért menekült ki egymás után az összes ismert holokauszt kutató a nemzetközi tanácsadó testületből. Elsőként a Jad Vashem két történésze, aztán szépen, komótosan mindenki; Tom Lantos özvegyétől Szász Jánosig.

Ez a kormány nemcsak a közpénzeket tekinti játékszernek, amellyel szabadon garázdálkodhat, hanem a közös történelmi emlékezetet és a Holokausztot is. Bármit csinálnak az soha nem a dologról magáról – jelen esetben a Holokauszt gyermekáldozatainak emlékezetéről – szól, hanem kizárólag a politikai haszonszerzésről, a közpénzek szervezett lenyúlásáról és ócska személyes ambíciókról és indulatokról. És mivel mindezt hét éve mindenféle következmény nélkül tehetik, már leplezni sem próbálják, hogy a Sorsok Háza sorsa egy személyes politikai leszámolás függvénye.

Az, hogy Schmidt mellesleg a MAZSHISZ-t is szeretné belerángatni ebbe a szégyenletes marakodásba, ugyancsak megszokott tőle. Azt szereti, hogyha fröccsen a sár, akkor lehetőleg minél többeket bemocskoljon. Eörsi István idejekorán figyelmeztetett, amikor “politikai közéletünk egyik legzüllöttebb alakjának”, “történelemhamisításra szakosodott üzletasszonynak” nevezte Schmidtet. Nyilván ezért tartja Orbán. Mert ezek a személyes tulajdonságai éppen egybevágnak azzal, amire a kormánynak szüksége van.

És, hogy züllöttségben, történelemhamisításban pótolhatatlan, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy annak ellenére bíznak rá újabb és újabb feladatokat és az ezekhez rendelt milliárdokat, hogy eddig minden általa vezényelt projekt botrányba, köznevetségbe vagy közfelháborodásba torkollt. Schmidtben Lázár kemény ellenfélre talált, mert egyszerre hevíti a tébolyodott hatalomvágy, a kielégíthetetlen pénzéhség és a személyes bosszúvágy. És senki ne legyen biztos abban, hogy ezt a meccset Lázár nyeri meg, aki egy olyan emlékközpontot szeretne, amelynek koncepcióját az összes, az ügyben érintett felek támogatják.

Én nem emlékszem olyan esetre az elmúlt hét évből, amikor egy ilyen konfliktusban a konszenzusra törekvés és a józanság győzedelmeskedett volna a konfliktus gerjesztés és az erőfitogtatás felett. Mint ahogy olyanra sem, amikor a hazugság fölé kerekedett az igazság.

Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook

Kemény pénzbüntetés holokauszttagadásért

Nem, szó sincs róla, mindössze 120 ezer forint a bírság.

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészséghez megérkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzése, melyben az ügyészségi vádirat tényállását és jogi minősítését elfogadva a bíróság a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a vádlottra 120 napi tétel,

összesen 120 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.

A bíróság a jogszabályok szerint rendelkezett arról is, hogy ha ezt nem fizeti ki, akkor a büntetést tételenként 1-1 napi fogházra kell átváltoztatni, valamint az ügyészi vádirati indítvánnyal egyetértve a bíróság elrendelte a holokauszttagadó kijelentéseket tartalmazó elektronikus adatok (URL-címek) végleges hozzáférhetetlenné tételét is.

A bíróság végzése egyelőre nem jogerős.

A vádlott könyviadással is foglalkozó magyarországi bejegyzésű cége 2012-ben

magyar fordításban kiadta egy svéd író holokauszttagadó könyvét,

melyben a szerző a holokausztot “mítosznak” tartja, az emberölésre alkalmazott gázkamrák létezését megkérdőjelezi.

Bővebben itt olvashat a témáról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK