Kezdőlap Címkék Holokauszt

Címke: holokauszt

A legismertebb holokausztkutatónak sem tetszik a Sorsok Háza

0

Randolph Braham szerint a kormány a Horthy-korszakot akarja rehabilitálni. Levelében Schmidt Máriát „ádáz nacionalista holokauszt-torzítónak” nevezi.

A magyarországi holokauszt legelismertebb kutatója, az amerikai történészprofesszor Randolph Braham Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének írt egy nyílt levelet abból az alkalomból, hogy a kormány nemrég bejelentette: hamarosan megnyílik a Sorsok Háza. Az intézmény az Egységes Magyar Izraelita Hitközség (Köves Slomó egyháza) tulajdonába kerül.

Braham most azt írta: köszönetét és háláját fejezi ki „azért a bátorságért, amellyel a holokauszt magyarországi fejezetének történelmi integritását” Heisler és a Mazsihisz több vezetője megvédte. Mint írja, nagy érdeklődéssel követi a szervezet „folyamatos és megalapozott ellenszegülését az úgynevezett Sorsok Háza megnyitása ügyében, „amelyet látszólag „a holokauszthoz kapcsolódó múzeumként” képzelt el és tervezett a Terror Háza igazgatója ‒ aki

egykor holokauszttudósnak indult, ám végül ádáz nacionalista holokauszt-torzítóvá vált.”

Braham szerint „ez a holokausztmúzeum része annak a hosszú távú történelemtisztogatási tervnek, amelyet az Orbán Viktor által vezetett kormány kezdeményezett a Horthy-korszak rehabilitációja végett. Ennek a kormánynak az intézkedései világosan jelzik a szóban forgó korszak története megtisztításának (azaz meghamisításának) a kurzusát.”

Azt is írja: emiatt az Orbán-kormány törölni akarja a tankönyvekből és a kollektív emlékezetből azt a tényt, hogy „Sztójay Döme kormányának tagjai ‒ valamennyiüket, alkotmányosan, Horthy Miklós államfő nevezte ki ‒

meghatározó szerepet játszottak a magyar zsidóság megsemmisítésében.

Még az SS-t is meglepte az a buzgóság, lelkesedés és sebesség, amellyel ezek a vezetők a „végső megoldást” valóra akarták váltani ‒ még a gyorsan előrenyomuló szovjet erők megérkezése előtt.”

Braham szerint magától értetődő, hogy ha ez nem tükröződik a múzeumban, akkor a zsidóság vezetői ezt ellenezni fogják, „még akkor is, ha arra egy rabbi „kóser” jóváhagyási pecsétjét is rányomták” – ezzel Köves Slomóra utal.

Mint írja: „Ünnepélyes felelősség ez, amelyben mindannyian osztozunk, nemcsak a holokauszt történelmi integritásának védelme, hanem a mártír áldozatok emlékének megőrzése érdekében is.

A Mazsihisz korábbi közleménye szerint a kormány becsapja a Mazsihiszt és Izrael kormányát, amikor a magyar zsidóságot képviselő szervezet hozzájárulása nélkül kívánja átadni a Sorsok Házát. Karsai László történész az üggyel kapcsolatban néhány napja a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Sorsok Háza koncepciója történelemhamisító.

Randolph L. Braham a magyarországi holokauszt legnagyobb kutatója. Véleménye fontos, igazodási pontot jelent sokak…

Közzétette: Heisler András Mazsihisz elnök – 2018. szeptember 25., kedd

Ferenc pápa az identitás keresésről

0

Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett a kis balti állam függetlenségének 100-ik évfordulója alkalmából. Ferenc pápa miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát, szinte száz százalékig.

Ferenc pápa imát mondott azon az a vilniusi ünnepségen is, amelyen a gettó felszámolásáról emlékeztek meg. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával –  a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren maradtak életben. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott még akkor, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.

„Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életbe maradni” – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.

Litvániában azért erősödött fel az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás idején (1939-41-ben) a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, amelyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban.

Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb problémát jelent a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy

a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására,

mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.

Először emlékeztek meg Lvivben a zsidók kiirtásáról

0

75 évvel ezelőtt fejezték be a nácik a 150 ezres zsidó közösség meggyilkolását az ukrajnai Lvivben.

A várost az Osztrák-Magyar Monarchia idején Lembergnek, később Lvovnak hívták. A második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországhoz tartozott. Varsó és Lodz után itt élt a legtöbb zsidó.

A 150 ezres közösségnek mindössze az egy százaléka élte túl a holokausztot.

A túlélők zöme emigrált. Így már csak nagyon kevesen maradtak, akik fenntartják az egykor virágzó zsidó közösség emlékét.

Ők kaptak most üvegkulcsokat a város polgármesterétől: összesen 75-öt. Andrij Szadovij azt mondta: Isten óvja a várost hasonló szörnyűségtől, mint ami a huszadik században megtörtént.

A holokauszt idején a helyi milíciák, ahogy máshol is, itt is aktívan közreműködtek a zsidók lemészárlásában. Most először emlékeztek meg a zsidók kiirtásáról. A megemlékezést a zsinagógák romjai között rendezték meg.

Az üvegkulcs szimbólum:

egy régi zsinagóga fémkulcsáról mintázták őket, amelyet a lvivi piacon találtak.

Az alkotójuk egy amerikai művész, aki Új-Mexikóban él. Rachel Stevens az izraeli Jediót Ahronótnak elmondta: számára misztikus érzés volt megalkotni az üvegkulcsokat, amelyek olyan zsinagógák ajtaját nyithatnák ki, amelyek már nincsenek. Azért készítette őket üvegből, mert a zsidó hagyomány szerint az üveg az élet törékenységének a szimbóluma.

Auschwitz: Németország felelőssége sohasem szűnik meg

0

1992 óta most először járt német külügyminiszter a legnagyobb náci haláltáborban, ahol több mint egymillió zsidót öltek meg a holokauszt idején.

Ez a világ legszörnyűbb helye, mondta Heiko Maas. Németország felelőssége sohasem szűnik meg ezen a téren, tette hozzá a német diplomácia vezetője a haláltáborban. A németországi zsidók közösségének vezetője üdvözölte, hogy hosszabb szünet után újra ellátogatott a külügyminiszter Auschwitzba, de kifogásolta, hogy lengyel kollégája nem tartott vele.

Németországban, az Egyesült Államokban és Izraelben bírálták Lengyelország holokauszt törvényét,

amely tagadja a lengyelek felelősségét. Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége a második világháború előtt, de a nácik szinte mindenkit kiirtottak. A túlélők jelentős része külföldre ment, így Lengyelországban csak párezer zsidó maradt.

Jared Kushner, Trump elnök veje és közel-keleti tanácsadója is ilyen túlélő családból származik. Kedvéért Ivanka Trump áttért a zsidó vallásra, így Trump unokái is zsidó hitben nevelkednek.

Minden párhuzam a történelem műve

0

Az olasz hóhérok – a zsidók genocídiuma Olaszországban című könyvével Simon Levis Sullam új megvilágításba helyezi a 2. világháború történéseit. A szerző szerint az olasz civilek ezrei segítettek a náciknak abban, hogy meggyilkolják az ország zsidó származású lakosait. A könyv teljesen ellentmond annak az eddig általános vélekedésnek, hogy az olaszok nem működtek együtt a népirtó gyilkoló gépezettel.

Sullem több mint 6000 olyan olaszországi zsidó sorsát tanulmányozta, akiket letartóztattak, deportáltak és meggyilkoltak a világháború utolsó két évében. A történész-szerző olaszul 2015-ben jelentette meg a „történelmi ellenrobbanását” az úgynevezett „jó olasz” mítoszáról.

Szinte feledésbe merült, hogy Olaszország még 1938-ban, tehát két évvel azelőtt, hogy Hitler oldalán belépett volna a háborúba zsidóellenes, fajvédő törvényeket fogadott el. A zsidókat eltávolították a munkahelyeikről, az iskolákból és a média gyűlöletkampányának a céljaivá váltak. Akárcsak Németországban és Hollandiában pedánsan vezetett adatbázisok alapján azonosítani az országban élt mintegy 46 ezer zsidót, akik közül sokakat megfigyelés alatt tartottak.

A könyvben a szerző a helyi holokausztokra összpontosít, megnevezve a vezető antiszemitákat néhány városban, idéz a rádióadásokból, a politikai beszédekből és az antiszemita tankönyvekből.

„A zsidókat el kell égetni, egyenként és a hamvaikat szélnek ereszteni” – idézi Sullem a Rádió Róma egyik 1938-as adását. Szerinte három évvel azelőtt, hogy a meghódított szovjet területeken megkezdődött volna a holokauszt, az olaszok a társadalom minden szegmensében már izolálták és üldözni kezdték az országban élő zsidókat.

Az olasz holokausztra 1943-tól került sor, miután a lakosság már fél évtizede emésztette az antiszemita mérget – írja a szerző, aki szerint Olaszországban is, akárcsak Európa más részein, a civilek sorsdöntő szerepet játszottak nemcsak a zsidók leleplezésében és feljelentésében, hanem néha még a letartóztatásukban is. Majd két éven keresztül az olasz polgárok teherautóvezetőként, gyűjtőtáborok őreiként, mozdonyvezetőként illetve más minőségben járultak hozzá a „végső megoldáshoz” Olaszországban.

Sullem szerint az olasz hóhérok többsége nem volt ideológiailag motivált, a népirtás bürokratikus okokból, rendőrségi akciók által hajtották végre; egyesek számára ezek az akciók politikai imperatívuszok voltak, míg mások szimplán csak parancsot teljesítettek vagy a profit és a bosszú lehetősége hajtotta őket.

A szerző néhány konkrét esetről is beszámol például Milánóban és Firenzében, ahol az akciókat a német katonaságon és az olasz fasiszta milícián kívül bűnöző bandák hajtották végre.

Legalább több száz olyan olaszról is tudni, akik embercsempésznek adták ki magukat. Öt és tízezer lírát kértek az emberektől annak a fejében, hogy átcsempészik őket biztonságosabb területekre. Ez az összeg elérhette akár a 40 ezret is, ha bonyolult útvonalat választottak. A profitot úgy duplázták meg, hogy hasonló összegért fel is adták klienseiket a hatóságnak.

A holokauszt végéig 8869 zsidót deportáltak Olaszországból, közülük 6746 Auschwitzba került és majdnem mindegyikük ott lelte halálát. Még 303 zsidó esett áldozatul az olasz területen végrehajtott tömeggyilkosságokban.

Levis Sullam szerint Németországgal ellentétben az olasz állam nem tett önkritikus gesztusokat állampolgárai ezreinek szerepe miatt. Az olaszok múltjának tisztára mosása már az 1946-os amnesztia törvénnyel elkezdődött. Annak ellenére, hogy a meggyilkolt olasz zsidók felét olaszok tartóztatták le a zsidóüldöztetést nem tekintették bűnnek a háború után – véli a szerző.

Times of Israel/Független Hírügynökség

Több ezer zsidót mentett meg egy kis francia falu

1

A protestánsok lakta falu elbújtatta a menekülőket a holokauszt idején, és segített nekik Amerikába jutni.

Németországból menekült zsidó család kopogtatott be a helyi református lelkészhez Chambon-sur-Lignonban, a Lyontól 88 kilométerre fekvő faluban. Így kezdődött az a mentőakció, amely több mint 3000 ezer zsidó életét óvta meg a holokauszt idején.

Jó menedék címmel néhány éve már könyv is jelent meg a faluról, Peter Grose írta. A cím nem véletlen:

a Franciaországban sokáig üldözött protestánsok (az hugenották) is azért menekültek ide a 16. században, mert nehezen megközelíthető.

A katolikus uralkodó katonái azért elértek egyszer ide is, és lerombolták a protestáns templomot, amelyet a 19. században építettek újjá. Ennek a lelkésze volt André Trocmé, felesége, Magda pedig a menekültprogram lelke és fő szervezője lett. Ezért 1972-ben meg is kapta a Világ Igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől – férje nevében is, aki akkor már nem élt.

Az alig 2500 fős kis falu úgy tudott 3000 embert megmenteni, hogy kapcsolatba léptek amerikai kvékerekkel, és

Svájcon keresztül Amerikába menekítették őket.

Közben a falu minden lakosa hallgatott, pedig a zsidók mentése súlyos bűncselekménynek számított. Ha valakit emiatt elfogtak, haláltáborba kerülhetett – mint a lelkész testvére, aki Auschwitzban halt meg.

Franciaországból több mint 80 ezer zsidót deportáltak a haláltáborokba, és csak tízezren élték túl a megpróbáltatásokat. A kis faluról mégis csak kevesen tudnak még Franciaországban is. A nagy tett emlékét kis múzeum is őrzi.

Porajmos – névtelen áldozatok

0

Augusztus 2-a a Porajmos, a roma holokauszt emléknapja. Ezen a napon arra a sokezer európai, köztük magyar romára emlékezik a világ, akiket a vészkorszak idején a nácik és szövetségeik meggyilkoltak.

A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás áldozatainak lehetséges számát csak becsülni tudjuk, 200 ezertől 2 millióig.

A cigányság ugyanis kevésbé volt szervezett, mint a zsidóság, sokukat mindenféle nyilvántartásba vétel nélkül gyilkolták meg. A holokauszt magyarországi cigány áldozatainak számával kapcsolatban is eltérőek a vélemények, egyes kutatók öt-, mások ötvenezerre teszik számukat. Több kutató szerint azonban nagyobb számot valószínűsít, hogy a magyar cigányok többségét is – miután nem volt semmilyen elvehető értékük –

dokumentumok nélkül hurcolták el vagy lőtték bele a falvak szélén sietve megásott tömegsírokba.

A porajmos sokáig ismeretlen maradt az európai és a világ közvéleménye előtt. Először 1982-ben Helmut Schmidt német kancellár ismerte el a cigány holokauszt tényét, de a cigányságot csak az 1990-es évek elején, Ian Hancock roma polgárjogi aktivista publikációi nyomán kezdték a nemzetiszocialista rendszer áldozatai közé számítani. A cigányok egyébként nem kaptak a zsidókéhoz hasonló kárpótlást.

A vérengzés áldozataira

1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott úgy a Cigány Világszövetség, hogy augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja,

és délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira. Pontosan azért, mert 1944. augusztus 3-ára virradóra az SS-katonák több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. A nácik által meggyilkolt romák közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként.

Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést. Az emléknapon azóta auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, idehaza virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére.

2010-től már a két éve, a Szabolcs megyei Kislétán meggyilkolt Balogh Mária tiszteletére is virrasztást, emlékező gyertyagyújtást tartanak. A 45 éves édesanyát 2009. augusztus 3-ra virradóra saját otthonában, az ágyában lőtték agyon, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették.

Az Élet Menete Alapítvány az idén először Roma élet menetét rendezett, augusztus elsején az ország több pontjáról 45 roma fiatal érkezett Budapestre, hogy a Nehru-parton lévő Roma Holokauszt Emlékműnél megemlékezést tartson. A mai napon, augusztus 2-án, a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapján Auschwitz-Birkenauba utaznak, és háromszáz külföldi diákkal együtt róják le kegyeletüket azok emléke előtt, akiket roma származásuk miatt haláltáborokban gyilkoltak meg vagy munkaszolgálat közben vesztették életüket.

A programot szervező alapítvány tervei szerint a Roma élet menetét ezentúl évente megtartják.

A Demokratikus Koalíció kegyelettel hajt fejet a roma holokauszt, a Porajmos áldozatai előtt. A megemlékezés figyelmeztet is minket. Nincsen ártatlan uszítás, a gyűlöletkeltésnek következményei és áldozatai vannak, az etnikai homogenitást hirdetők pedig mindig sokezer ember halálát okozták – fogalmazott közleményében Niedermüller Péter, a DK alelnöke, európai parlamenti képviselő. A DK szerint csak a közös emlékezet óvhatná meg Magyarországot attól, hogy megismétlődhessenek a XX. század borzalmai. Egy felelős kormány a történelem oktatás hangsúlyos részévé tenné a romák történelmének megismerését, ezen belül a roma holokauszt eseményeinek megértését. Egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a gyűlöletkeltéssel csak elbukni lehet; ahol a hatalom nem bújhat zsidózás, cigányozás vagy akár migránsozás mögé. Hisszük, hogy Magyarország egyszer olyan hely lesz, ahol nem származásban vagy bőrszínben, hanem tettekben, tehetségben és szorgalomban mérik az embert – hangsúlyozta a képviselő.

Erősödik az antiszemitizmus Európában

0

A magyarok 20%-a antiszemita – legalábbis erről beszélt Izraelben Kunos Péter a World Jewish Congress igazgatóinak konferenciáján. Ez kétmillió embert jelent egy tízmilliós országban – hangsúlyozta Kunos, a magyarországi zsidó közösségek szövetségének igazgatója. Elmondta azt is, hogy a kormány fellép az antiszemtizmus ellen, de ez kevésnek bizonyul.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tavaly Budapesten járt. Akkor nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozott, de a három másik visegrádi állam vezetőivel is.

Mindannyian megígérték, hogy felveszik a harcot az antiszemtizmussal.

Ennek ellenére vígan folytatódott a Soros ellenes kampány Magyarországon, Lengyelországban pedig elfogadtak egy olyan – Izraelben sokak által bírált – holokauszt törvényt, amely tagadta a lengyelek felelősségét a zsidók kiirtásában a második világháború idején. Nemrég Mateusz Morawiecki miniszterelnök javaslatára a varsói parlament újra elővette a törvényt, hogy enyhítsen azokon a megfogalmazásokon, melyeket Izraelen kívül az Egyesült Államok is kifogásolt.

Mindenütt Európában növekszik az antiszemitizmus annak ellenére, hogy a kormányok fellépnek ellene – erről számolt be a World Jewish Congress konferenciáján a francia és a német küldött. Franciaországban és Németországban a kormányzat a maximális erőfeszítéseket teszi az antiszemitizmussal szemben, de a közvélemény egyes részei mégiscsak fogékonyak erre. Egyrészt a fiatalokról van szó, akiknek már semmilyen személyes élményük sem lehet a holokauszttal kapcsolatban:

Németországban az ifjúság 40%-a nincs tisztában azzal, hogy mi volt Auschwitzban.

Tanulnak róla az iskolában, de a zsidók tömeges kiirtása nem válik számukra megfogható élménnyé.

Anticionizmus címén viszont sokan akcióznak Európában. Különösen miután Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Izraeli zászlókat égettek több európai országban. Nincs különbség az antiszemtizmus és az anticionizmus között – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a hétvégén Simone Weil temetésén beszélt Párizsban. Az egykori miniszterasszonyt férjével együtt a párizsi Pantheonban temették el a francia nemzet nagyságai mellett. Mindketten a holokauszt túlélői közé tartoztak Franciaországban.

Ebben az országban él Európa legnagyobb zsidó közössége – mintegy 600 ezer ember. Franciaország ad otthont ugyanakkor Európa legnagyobb muzulmán népességének is – körülbelül 6 millióan vannak. A két közösség viszonya meglehetősen feszült.

Több iszlamista merénylet irányult zsidó célpontok ellen. A zsidó intézmények és iskolák körül megerősített terrorelhárító szolgálat működik.

Netanjahu miniszterelnök felszólította a francia zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe, mert ott nagyobb biztonságban vannak. Ezt a francia vezetők elutasították, mondván Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait.

Lengyel holokauszttörvény: újratöltve

Fél évvel azután, hogy a nemzetközi tiltakozás ellenére a lengyel parlament elfogadta a kétértelmű holokauszttörvényt, szerdán Mateusz Morawiecki miniszterelnök közölte: újra megvitatják a törvényt, mely megfogalmazása szerint nem érte el a célját.

A lengyel holokauszt törvény tagadja a lengyelek bármiféle felelősségét a zsidók kiirtásában, három éves börtönbüntetésre is ítélhetnek valakit, ha erről beszél vagy ír.

A második világháború idején Lengyelország területén működtek a haláltáborok, melyekben a nácik többmillió zsidót öltek meg. Lengyelországban élt a világ legnépesebb zsidó közössége a második világháború előtt. Közülük nagyon kevesen élték túl a holokausztot. Sok zsidót nem a haláltáborokban, hanem azokon kívül öltek meg, és ezekben a gyilkosságokban helyi milíciák is részt vettek. Voltak pogromok Lengyelországban – még a második világháború után is.

A radikálisan jobboldali lengyel kormánypárt, a PiS erről hajlamos megfeledkezni. Még Netanjahu miniszterelnök bírálatára sem változtattak a holokauszt törvény szövegén. Pedig a lengyel miniszterelnök tavaly Budapesten

megígérte Izrael kormányfőjének, hogy semmifajta engedményt sem tesznek az antiszemtizmusnak Lengyelországban.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök most azzal indokolta a törvény újabb megvitatását, hogy az nem érte el a célját.

Hogy mi változott a tavalyi, budapesti ígéret óta? Az például, hogy Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország politikai rendszerének irányítója súlyosan megbetegedett. Varsói hírek szerint leukémiában szenved, és orvosai nem sok jóval biztatnak. Megindult tehát a harc a hatalomért, melyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyik esélyes. Ezért is tartotta fontosnak, hogy személyesen jelentse be a holokauszt törvény felülvizsgálatát Lengyelországban.

1000 kilométeres biciklitúra zsidó gyerekek megmentésének emlékére

0

A 81 éves Paul Alexander Berlinből biciklizik Londonba, 38 társával, köztük fiával és unokájával együtt.

Berlinben a Friedrichstrasséről indultak és Londonban a Liverpool Streetre érkeznek majd.

79 évvel ezelőtt ugyanezt az utat tette meg

Paul Alexander, aki az úgynevezett Kindertransport segítségével menekült ki a náci Németországból.

A központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám 1938 novemberében, a Kristályéjszakával kezdődött, amikor a nácik országszerte több tucat embert megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel.

Ezt követően zsidó és protestáns szervezetek Chamberlain brit miniszterelnökhöz fordultak, hogy

tegye lehetővé a zsidó gyerekek kimentését a náci Németországból.

Ő azonnal intézkedett, és megindult a Kindertransport.

Már december elején érkeztek gyerekek Angliába, Hollandián keresztül. Az akció 1940 májusáig tartott, amikor Hollandiát is megszállták a németek. Kezdetben csak Németországból, de azután Ausztriából, Csehszlovákiából és Lengyelországból is mentettek ki gyerekeket.

Több mint 10 ezer gyerek menekült meg így,

és élte túl a holokausztot.

Paul Alexander ma Izraelben él. Személyes győzelemnek tekinti Hitler felett, hogy sikeres ügyvéd volt Angliában és nagy családot neveit fel. 34 éves fia és 15 éves unokája is részt vesz az 1000 kilométeres biciklitúrán.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK