Kezdőlap Címkék Hetedik cikkely

Címke: hetedik cikkely

Az EU-nak meg kell szüntetnie Magyarország tagságát

A Nyugat afganisztáni összeomlása azt mutatja, hogy demokratikus intézményeket nem lehet erőszakkal és külföldi segélyekkel létrehozni. A tanulság az Európai Unió számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha nem jár elöl jó példával, és nem zárja ki a határain belül létező autokratákat, akkor a demokrácia melletti kinyilvánított elkötelezettsége semmit sem fog jelenteni.

Miután Magyarország tavaly júniusban elfogadta az iskolákban az “LMBTQ-tartalmakat” tiltó törvényt, Mark Rutte holland miniszterelnök megállapította, hogy az országnak “nincs helye többé az EU-ban”. Igaza van. Az Európai Uniónak el kellene kezdenie Magyarország kizárását, majd meg kellene fontolnia, hogy ugyanezt tegye Lengyelországgal is – írja Daron Acemoglu a Project Syndicate portálon.

Az elmúlt évtizedben Magyarország és Lengyelország következetesen aláásta a jogállamiságot és a demokratikus intézményeket, amelyek elvileg az európai projekt középpontjában állnak.

  Orbán Viktor magyar miniszterelnök önjelölt “illiberális demokráciája” téves elnevezés: már nem beszélhetünk demokráciáról.

A bíróságok egyre inkább Orbán Fideszének ellenőrzése alatt állnak, a médiának alig maradt szabadsága, a civil társadalmi szervezetek folyamatos fenyegetés alatt működnek, az egyetemeket pedig már megfosztották attól a kevés autonómiától is, amivel rendelkeztek.

Lengyelországban eközben a hasonlóan autoriter kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) nyíltan Orbán nyomdokaiba lépett. Bár a civil társadalmat és az ellenzéket még nem félemlítette meg ugyanilyen mértékben, folyamatosan aláássa az ország demokratikus intézményeit.

Az EU szemszögéből nézve a két ország elutasítja az az új vezetésű Európai Ügyészségbe történő belépést, ez az utolsó csepp a pohárban.

A júniusban indított EPPO feladata a csalás, a sikkasztás és az uniós pénzekkel kapcsolatos egyéb bűncselekmények kivizsgálása és üldözése. Nem meglepő, hogy bőséges bizonyíték áll rendelkezésre, amely mind a Fideszt, mind a PiS-t ilyen visszaélésekbe keveri.

Azzal, hogy Magyarország és Lengyelország megtagadja az EPPO hatáskörének elismerését, miközben továbbra is kapnak uniós forrásokat, az az európai projektet és mindent, amit az képvisel, nevetségessé teszik.

Ráadásul most egy újabb érv szól az EU mellett, hogy fellépjen Magyarország és Lengyelország ellen. A tálibok afganisztáni győzelme után már nem kétséges, hogy a demokrácia és a jogállamiság erőszakkal és külföldi segélyekkel történő megteremtésére irányuló nyugati erőfeszítések kudarcot vallottak. Mostantól kezdve a nyugati országoknak példát kell mutatniuk. Ahogy Jimmy Carter amerikai elnök mondta beiktatási beszédében:

“A legjobb módja annak, hogy más országokban növeljük a szabadságot, ha itthon is megmutatjuk, hogy a mi demokratikus rendszerünk követésre méltó”.

Nicolás Ajzenman, Cevat Giray Aksoy, Martin Fiszbein, Carlos Molina és én több mint 110 ország adatait vizsgáló új kutatásunkban kimutattuk, hogy a demokratikus intézmények nagyobb bizalmat keltenek, ha megbízhatóan biztosítják a gazdasági növekedést, a békét, a stabilitást és a közszolgáltatásokat. Az elmúlt négy évtized bizonyítékai arra utalnak, hogy a demokratizálódás regionális hullámokban zajlik, részben azért, mert a demokrácia iránti igény egyik országról a másikra terjed.

A demokrácia visszaesése hasonló mintát követett. Amikor a meglévő demokráciák kevésbé tűnnek utánzásra érdemesnek, a demokratikus intézmények kevésbé valószínű, hogy elterjednek.

Ezek a megfontolások kétszeresen érvényesek az EU-ra, mivel az EU küldetése a demokratikus intézmények létrehozása nemzetek feletti szinten.

Egy olyan időszakban, amikor a globális együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha, az EU eredendő történelmi kísérletét sikerként kell értékelni.

A második világháború végén a kontinens lepusztult és gazdaságilag kiüresedett, miután minden erőforrását a fegyverkezésre fordította. Míg az Egyesült Államokban a modern technológiák, például a hűtőszekrények, a központi fűtés, a belső vízvezetékrendszerek és a polgári közlekedési rendszerek elárasztották a világot, addig Európában ezek sehol sem voltak.

Nagy-Britanniában, amely jobban járt, mint a kontinens többi része, 1947-ben csak a házak felében volt meleg víz vagy beltéri vízvezeték. Németországban számos nagyváros – köztük Hamburg, Köln, Düsseldorf, Drezda és Berlin – romokban hevert a szövetségesek bombázásai után. Mintegy 20 millió német hajléktalanná vált, és az ország háború előtti lakosságának 10%-a meghalt. Európa többi része alig volt sokkal jobb helyzetben. A megszállt Franciaország, Belgium és Hollandia hosszú felépülés elé nézett, miután a nácik kegyetlenül kifosztották őket.

Mindennek tetejébe a történelmi ellenségeskedés – különösen Németországgal szemben – minden idők legmagasabb szintjén állt. Sokan azt feltételezték, hogy a kommunizmus vagy a konzervatív diktatúrák nagyobb valószínűséggel fognak teret nyerni, mint a demokrácia. A békét a legjobb esetben is bizonytalannak tartották.

De mint ma már tudjuk, a béke győzött, és a demokrácia gyökeret vert és kivirágzott egész Nyugat-Európában, kivéve Spanyolországot és Portugáliát (amelyek a későbbi évtizedekig saját kvázi-fasiszta diktatúrájuk alatt maradtak).

Gazdasági szempontból a helyzet hihetetlen ütemben javult; a háborút követő három évtizedet „les trente glorieuses” – a dicsőséges 30 év – néven emlegették.

A közelmúltban az EU közép- és kelet-európai terjeszkedése kezdetben szintén sikeres volt. Nehéz elképzelni, hogy Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és a balti országok ilyen gyors demokratikus átalakuláson mentek volna keresztül az uniós csatlakozás és finanszírozás lehetősége nélkül. És ugyanilyen valószínűtlen, hogy Lengyelország az EU nélkül a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává vált volna.

A keleti terjeszkedés azonban most úgy tűnik, hogy Európa Achilles-sarkává vált.

Magyarország és Lengyelország az EU működési zavarainak és intézményi gyengeségeinek szimbólumai lettek.

Magyarország kizárása és Lengyelország hiteltérdemlő megrendszabályozása komoly döntés, amelyet nem szabad elhamarkodottan meghozni. Bármelyik tagállam választhat olyan kormányt, amely megpróbálhatja gyengíteni a demokratikus intézményeket (ahogyan Olaszország tette Silvio Berlusconival, és ahogyan Nagy-Britannia tette Boris Johnsonnal). Általában a legjobb módja a leendő tekintélyelvűekkel szemben az, ha hagyjuk, hogy a demokratikus intézmények végezzék a munkájukat, és bízunk abban, hogy a választók eltávolítják a veszélyes politikusokat.

Magyarország azonban a szabályt erősítő kivétel lett. Miután több mint egy évtizede Orbán Fidesz pártja irányítja Magyarországot, úgy tűnik, hogy a demokrácia halálos sebet kapott, ami kétségessé teszi, hogy a választók valaha is el tudják távolítani a jelenlegi rendszert.

Minél tovább kezeli az EU Magyarországot normális demokráciaként, annál nagyobb kárt okoz saját magának. El kellene kezdenie a szabályok megváltoztatását, hogy felléphessen Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, még akkor is, ha ezek az országok megpróbálnak vétójogukkal visszaélni.

Első lépésként az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére hivatkoznia fel kell függeszteni Magyarország szavazati jogát, majd leállítani az uniós pénzek folyósítását az országnak, s közben a tagság megszüntetésének jogi kereteit megteremteni.

Hacsak nem történik valami csoda, hogy az utolsó pillanatban visszatér a demokrácia, Magyarországnak távoznia kell, hogy az európai projekt fennmaradhasson.

ford.: Ara-Kovács Attila

Lengyel főbíró: a kormány jogi reformja államcsínyhez hasonló

0

Malgorzata Gersdorf, a Legfelső Bíróság első elnöke nyílt levélben ítélte el a jogi reformot, melyet Andrzej Duda lengyel elnök nemrég aláírásával szentesített Varsóban.

“Ez nem olyan államcsíny, melyet katonai vagy rendőri erők felhasználásával követnek el hanem olyan, amely az alkotmánnyal szembenálló jogi rendelkezések alkalmazását teszi lehetővé. Így

kialakulhat az intézményesített törvénytelenség állapota”

– hangsúlyozta a főbíró.

A parlament által elfogadott törvény lehetővé teszi azt, hogy a bírói testületek személyi összetételét módosítsák, és a kormányzathoz közelálló bírókat nevezzenek ki fontos posztokra, ezzel csökkentve az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban. “A kormánynak nemcsak a saját választóit kellene képviselnie hanem az egész országot és annak jogrendjét”- írta nyílt levelében Malgorzata Gersdorf főbíró.

Az Európai Unió a jogi reform miatt eljárást indított Lengyelország ellen: először próbálják meg alkalmazni a hetes cikkelyt. Ezt sokan jogi atombombának nevezik, mert egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztését eredményezheti. Ehhez azonban valamennyi tagállam szavazata szükséges, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök több ízben hangsúlyozta, hogy semmiképp sem szavazza meg azt, hogy Lengyelországgal szemben alkalmazzák a nevezetes hetes cikkelyt.

Kilőtték az uniós atombombát Lengyelországra

0

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság szerdán megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Ez precedenst teremtett az EU történelmében, hiszen korábban arra még nem volt példa, hogy egy tagállam akár a szavazati jogát is elvesztheti. 

“A két esztendeje zajló konstruktív dialógus ellenére megállapítottuk, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit”

– olvasható az EB hivatalos nyilatkozatában. Emiatt az uniós intézmény szerdán javaslatot tett a szerződés 7. cikkelyének alkalmazására Varsóval szemben.

Frans Timmermans, az EB alelnöke szerint a Jog és Igazságosság (PiS) az elmúlt két évben 13 olyan törvényt vezetett be, amellyel az EB szerint a lengyel állam beavatkozik a szabad igazságszolgáltatásba. Az egyik legaggasztóbb reformnak tartják azt, hogy a lengyel kormány kinevezheti a Legfelsőbb Bíróság tagjait. Timmermans figyelmeztette Varsót, hogy mivel a lengyel kormány eddig ignorálta az Európai Unió három figyelmeztetését, ezért kellett ilyenfajta eszközökhöz folyamodniuk.

Az Európai Tanácsnak most az a feladata, hogy megállapítsa, hogy Varsó valóban súlyosan megsérti-e az Európai Unió szerződésének pontjait. Erről majd a tagállamok szavaznak, és a határozat elfogadásához négyötödös – vagyis jelenleg legalább 22 tagállam – egyetértése szükséges. Továbbá az Európai Parlamentnek szintén áldását kell adnia az EB javaslatára.

Amennyiben elfogadásra kerül a határozat, akkor az ET úgynevezett minősített többséggel (a tagországok összlakosságának legalább 65 százalékát képviselő 20 tagállam egyetértésével) akár úgy is határozhat, hogy felfüggeszti Lengyelországnak az uniós szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a varsói kormányt a Tanácsban megillető szavazati jogokat.

A Tanácsnak a későbbiekben – szintén minősített többséggel – kell határoznia arról, hogy visszavonja a tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó döntését, amennyiben “az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be”.

Az uniós atombombát vetik be a lengyelek ellen

0

Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését.

Szerdán az Európai Parlamentben (EP) az erről szóló szavazáson 438 képviselő támogatta a néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok és zöldpártiak közös kezdeményezését, 152 ellenezte, 71 pedig tartózkodott.

A határozatban azt írják, hogy

az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.

Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról. A különjelentésről aztán majd ismét szavazást fognak tartani egy strasbourgi ülésen és ha ezt megszavazzák (ekkor már négyötöd kell) , akkor a hetedik cikk szerinti eljárás indul. A szavazati jog megvonásához az Európai Tanácsban egyhangú döntés szükséges. Magyarország többször jelezte, hogy Lengyelország esetében vétózni fog.

Korábban a lengyel alkotmánybíróság azt nyilatkozta, hogy

Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására

Így reagáltak Frans Timmermansnak, az EB alelnökének Strasbourgban elhangzott szerda délelőtti kijelentéseire, amikor a lengyel jogállamiság helyzetéről volt szó. Többek közt azt mondta, hogy a lengyel politikai vezetésnek vissza kellene állítania az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását.

A lengyel alkotmánybíróság szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.

Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans akkor arról számolt be, hogy az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben. Ennek oka, hogy a varsói kormány szorosabban kezdte ellenőrizni a közmédiát és megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK