Kezdőlap Címkék Henry Kissinger

Címke: Henry Kissinger

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

0

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp  a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.

Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.

A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.

Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.

Német zsidó amerikai zászló alatt

Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.

Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:

„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”

Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.

Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…

A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat. 

Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint

Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.

A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.

George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”

Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”

A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.

Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.

Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”

Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.

Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:

„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.

Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.

Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.

Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.

Kissinger: súlyos hiba volt beengedni Németországba oly sok muzulmán migránst

A százéves veterán diplomatát abból az alkalomból kérdezte a Welt televízió, hogy Berlinben és néhány más német városban muzulmán csoportok ünnepelték a Hamász támadását Izrael ellen.

Henry Kissinger 1923-ban Németországban született zsidó családban, és a holokauszt elől még időben az Egyesült Államokba menekült. Amikor a Jom Kippur háborúban Izrael hasonló erőpróba elé került, akkor sokat segített abban az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjeként, hogy a zsidó állam győztesen kerüljön ki a konfliktusból.

Kissinger rábeszélte Szadat egyiptomi elnököt, hogy szakítson a Szovjetunióval, amely támogatta az Izrael elleni támadást, és álljon át a Nyugat oldalára. Egyiptom később békét kötött Izraellel, Szadat elnök ezért az életével fizetett. A gázai övezet, mely most a Hamász ellenőrzése alatt áll, korábban Egyiptom része volt.

“Súlyos hiba volt beengedni Németországba sok olyan embert, akinek a világfelfogása, vallása gyökeresen különbözik a németektől. Ezek a bevándorlók ugyanis olyan nyomás gyakorló csoportokat alkothatnak, melyek igyekeznek befolyásolni a befogadó állam politikáját.”

Mit lehet tenni a jelenlegi közel-keleti helyzetben?

“A Hamászt meg kell büntetni a nyílt agresszió miatt, de óvakodnia kell az eszkalációtól” –

válaszolta Henry Kissinger. Az idős diplomata rámutatott:

”A Hamász valóságos célja ezzel az agresszióval az, hogy az egész arab világot mozgósítsa Izrael ellen. Letérítse az arab országokat a béketárgyalások útjáról.”

Kissinger arra célzott, hogy Szaúd Arábia épp megállapodni készült Izraellel az amerikai diplomácia közvetítésével. A Hamász akciója minden bizonnyal arra is irányult, hogy ezt a béketárgyalást megtorpedózza. Irán elsősorban emiatt támogatja a Hamász akcióját.

Kissinger utalt arra, hogy később Izrael büntető akciót indíthat Irán ellen is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy mérjen csapást Iránra, mely a Hamászhoz hasonlóan nem ismeri el Izraelt és nukleáris erőt fejleszt ki.

“A Hamász akciója Izrael ellen és Oroszország agressziója Ukrajna ellen megingatja az egész nemzetközi rendet”

– hangsúlyozta a százéves Kissinger, aki egész életében ennek a globális békerendszernek az érdekében ügyködött.

Blinken Jeruzsálemben

Az Egyesült Államok külügyminisztere közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.

Blinken hangsúlyozta, hogy átérzi Izrael polgárainak fájdalmát hiszen nagyapja a pogromok elől menekült el a cári Oroszországból az Egyesült Államokba, nevelő apja pedig Auschwitz rabja volt.

“Az USA minden segítséget megad Izraelnek. Már eddig is sok fegyvert szállítottunk, és ez folytatódni fog. A világ legnagyobb repülőgép hordozóját Izrael partjaihoz küldtük” – mondta az amerikai külügyminiszter. Aki hozzátette:

”Izrael nem kezelheti úgy a palesztinokat mint ahogy a Hamász a zsidókat. A Hamász a palesztinoknak is ellensége hiszen azok többsége is békét és jólétet akar nem pedig terrort és háborút. Épp ezért az izraeli hadseregnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgári lakosságot megkíméljék a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben.

Kissinger módosított

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

0

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt  az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

Kissinger: kínai közvetítéssel  az idén megkezdődhetnek a tárgyalások az ukrajnai háború befejezéséről

A 100 éves amerikai sztár diplomata, aki ma is napi 15 órán keresztül dolgozik, elmondta a CBS televíziónak, hogy optimista az ukrajnai béketárgyalásokkal kapcsolatban azóta, hogy Kína is aktívan bekapcsolódott a tárgyalások előkészítésébe.

Henry Kissinger történelmi fordulatot hozott azzal 1972-ben, hogy Nixon elnökkel elutazott Pekingbe, és ezzel véget vetett az USA – Kína szembenállásnak, mely a koreai háborúval kezdődött el (1950-53). A kínaiak több milliós hadsereggel támogatták Észak Koreát, ahol elesett Mao elnök elsőszülött fia is. Douglas MacArthur tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől, aki azt megtagadta, és a legendás tábornokot nyugdíjazta. A két Korea között Sztálin halála után jött létre fegyverszünet 1953-ban, de béke azóta sincsen.

Az USA diplomáciája Kínával kapcsolatban élesen megváltozott amikor Biden elnök került hatalomra. 2021-ben Kínát és Oroszországot az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Washingtonban. Kissinger többször bírálta ezt az új hidegháborús diplomáciát mondván: az USA-nak mindig jobb viszonyban kell lennie Pekinggel és Moszkvával mint Oroszországnak és Kínával egymással. Blinken külügyminiszter viszont világméretű egységfrontot akar létrehozni Kínával és Oroszországgal szemben.

Zsákutca Ukrajnában

Putyin villámháborús terve villámgyorsan megbukott, az orosz hadsereg képtelen volt elfoglalni Ukrajnát. Most viszont elszántan védelmezi a megszerzett ukrán területeket, melyeket Putyin nem veszíthet el anélkül, hogy kockára ne tenné ezzel a hatalmát sőt talán az életét is.

Biden célja Putyin megbuktatása – ahogy ezt egyszer ki is jelentette. Jelenleg az az amerikai diplomácia álláspontja, hogy csakis az orosz csapatok teljes kivonása után kezdődhetnek meg a tárgyalások Ukrajna jövőjéről. Vagyis csak akkor, ha Ukrajna győz és rákényszeríti Oroszországot a kivonulásra.

Ukrajna győzelemére kevés katonai szakértő számít.

A nemrég napvilágra került Pentagon papírok szerint Washingtonban sem hisznek Ukrajna katonai győzelmében. Az USA fegyverese erőinek vezérkari főnöke többször is úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai patt helyzetben a diplomatáknak kell megoldást találniuk.

A 100 éves Kissinger most azt mondta, hogy tanácsadóként hajlandó lenne ellátogatni Moszkvába, hogy Putyinnal tárgyaljon.

Vang Ji, a kínaiak első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián úgy nyilatkozott, hogy titokban folytak tárgyalások a nagyhatalmak között az ukrajnai háború befejezéséről, de ezeket az USA megtorpedózta. Ezek után álltak elő a kínaiak a maguk meglehetősen homályos béketervével. Hszi Csin-ping elnök három napon át tárgyalt Moszkvában Putyinnal, majd pedig egy órán keresztül telefonon Zelenszkij ukrán elnökkel.

A kínai diplomácia nemrég megoldott egy olyan régi problémát, melyet az amerikaiak évtizedeken keresztül nem tudtak és nem is akartak rendezni: béke egyezmény született a szunnita Szaúd Arábia és a síita Irán között. Hszi Csin-ping elnök ellátogatott Szaúd Arábiába is, és ott sok egyezményt kötött. A legérdekesebb az, hogy a jövőben nem minden olaj szállítást dollárban fizetnek a kínaiak hanem Szaúd Arábia jüant is elfogad.

Pekingben a kínai külügyminiszter fogadta az USA új nagykövetét. Nicholas Burns Washingtonban a kongresszusi meghallgatáson azt mondta, hogy az USA mindenről hajlandó tárgyalni Kínával. A mindenben Ukrajna is benne lehet vagyis Peking és Washington megegyezhet a háború végéről Oroszország és Ukrajna feje fölött. Ezt sugallja a 100 éves Henry Kissinger nyilatkozata.

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Ukrajna békecsúcsot javasol

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt  csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

“A Nyugatnak már nem érdeke a háború folytatása Ukrajnában”

Éfraim Inbar professzornak, aki a Stratégiai és Biztonságpolitikai Intézet igazgatója Jeruzsálemben az a véleménye, hogy a Nyugatnak nem érdeke az ukrán háború elhúzódása.

“Sem a Krím sem pedig a Donbasz régió nem tér vissza Ukrajna fennhatósága alá” – jósolja az erőviszonyok ismeretében az izraeli professzor. Putyin elnök nemrég arról beszélt, hogyha kell, akkor 1,5 millió katonát mozgósítanak, hogy elérjék a céljaikat Ukrajnában.

“A Nyugat már elérte stratégiai céljait, mert meggyengítette Oroszországot, és megerősítette a NATO keleti szárnyát.”

Jens Stoltenberg NATO főtitkár nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a szervezet célja: megakadályozni Oroszország győzelmét!

“Oroszország immár nem tudja lenyelni Ukrajnát“ – hangsúlyozza az izraeli biztonságpolitikai szakértő, akinek nézetei közel állnak ahhoz, amit Henry Kissinger megfogalmazott. A 99 éves ex USA külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak olyan békekonferenciát kellene összehoznia, melyen Oroszország képviselői is jelen lesznek. Kissinger a bécsi békét hozza fel példaként amikor a vesztes franciák képviselője, Talleyrand külügyminiszter is részt vett a tárgyalásokon. Igaz, hogy az egykori püspök időközben Napóleon külügyminiszteréből a Bourbon dinasztia diplomáciájának vezetője lett, de akkor is Franciaországot képviselte.

Ázsiára kell koncentrálni

Éfraim Inbar professzor szerint az Egyesült Államoknak Ázsiára kellene koncentrálnia hiszen az első számú stratégiai ellenfél nem a gyengülő Oroszország, hanem Kína. Washingtonban ugyan már három elnök is deklarálta, hogy a huszonegyedik évszázad Ázsia százada lesz, de az USA figyelme ehelyett Európára és a Közel Keletre koncentrált. Más az Egyesült Államok és Európa érdeke:

“Az európaiaknak mindent meg kell tenniük az ukrajnai háború befejezésének érdekében “

– hangsúlyozza az izraeli professzor, aki szerint ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy Európa maga is hadszíntérré válik.

Mi lehetne a megoldás?

Az izraeli professzor szerint Washingtonnak nyomást kellene gyakorolnia Ukrajnára, hogy mondjon le a Krímről és a Donbaszról, és arról a vágyáról, hogy csatlakozik a NATO-hoz. Oroszországnak viszont cserébe el kellene fogadnia, hogy Ukrajna tagja lesz az Európai Uniónak.

Kissinger szerint ma már Ukrajna NATO tagsága sem elképzelhetlen. A lényeg az, hogy elkezdődjenek a tűzszüneti tárgyalások. Senki nem tudja pontosan, hogy Biden elnök mit ígért Zelenszkijnek a Patriot légvédelmi rakétákon kívül. Amerikai nyomás nélkül Zelenszkij nem hajlandó tárgyaló asztalhoz ülni Putyinnal. Az izraeli professzornak ugyanaz a véleménye mint a 99 éves Kissingernek: a tárgyalások csakis akkor vezethetnek el a békéhez, ha Oroszország érdekeit is figyelembe veszik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK