Kezdőlap Címkék Hamász

Címke: hamász

Félnek a zsidók Berlinben

Polonius
-
0
Félnek a zsidók Berlinben

A Hamász terrorakció után megszaporodtak az Öljük meg a zsidókat feliratok a német fővárosban, ahol a zsidó közösség létszáma meghaladja az 8000-et, és közülük 5000-en izraeli állampolgárok is.

“Arra tanítom a két kis gyereket, hogy csak otthon beszéljenek héberül, az utcán nem. Eddig a sarki arab zöldségesnél vettük az uborkát, mert az pontosan olyan volt mint Izraelben: édes és zamatos. A Hamász terrorakciója óta nem merek elmenni az arab zöldségeshez. Áttértünk a német uborkára, amely olyan mintha műanyagból lenne. Viszont a kislányomnak és a kisfiamnak nem kell azt hallgatnia, hogy “piszkos zsidók.”

Nagyszüleim holokauszt túlélők voltak, de mi már Izraelben nőttünk fel, és nyolc éve költöztünk a német fővárosba, ahol a gyerekek ugyanúgy járnak óvodába és iskolába mint a többiek. Nekik nem beszéltünk a holokausztról hiszen nagyon kicsik még. Nem tudom, hogy nyugodtan felnevelhetem-e őket Berlinben?” – mondta a fiatal izraeli családanya a der Spiegel tudósítójának. A német lap felidéz néhány zsidóellenes cselekedetet az elmúlt napokból:

Október 10 Öljétek meg a zsidókat! – ez a felirat jelent meg a berlini fal egy megmaradt darabján óriási betűkkel néhány horogkereszt társaságában.

Október 11 letépték az izraeli zászlót a berlini városháza ormáról, ahova azért tűzték ki, mert a német főváros így is ki akarta fejezni szolidaritását Izraellel a Hamász terrorakciója után.

13 Dávid csillagot festettek néhány ház bejáratára, ahol zsidók laknak a Prenzlauer Berg negyedben.

13 a Harag napja – hirdette meg a Hamász, és Berlinben a zsidó éttermek zöme ki sem nyitott emiatt. Joral Feinberg híres zsidó étterme kinyitott, de alig jött vendég. 2017-ben vált híressé az étterem egész Németországban amikor egy antiszemita férfi rátámadt a tulajra, ezt kiáltva: ”Mindnyájan gázkamrában végzitek majd!” A vendéglős barátnője videót készített az esetről, amely bejárta a világhálót.

“Nem lenne jó üzenet, ha mi is zárva tartanánk “- mondta a Harag napján Feinberg, aki tudja, hogy az étterme célpont. Ott is parkol előtte a rendőrautó.

Október 14-én a Moabit városrészben fedeztek fel egy vörös Dávid csillagot egy ház kapuján.

“A házban, ahol lakom, leköptek, mert zsidó vagyok. Most barátoknál lakom átmenetileg. A helyzet teljesen abszurddá változott, már nem merek héberül beszélni az utcán.

Nyolcvan évvel a holokauszt után itt Berlinben azt tapasztalom, hogy a zsidók újra félnek kilépni az utcára!

Ha az édesanyám keres, akkor angolul annyit mondok neki, hogy később visszahívlak. Csak akkor merek vele hosszasabban héberül beszélni, ha magam vagyok csak a szobában” – mondja a 20 éves izraeli fiatalember, aki érettségi után költözött Izraelből Berlinbe, hogy ott trombitálni tanuljon. Olyan városrészben él, ahol sok az arab és a török, de a Hamász terrortámadása előtt sohasem tapasztalt semmilyen zsidóellenes reakciót.

Október 15-én több mint ezer tüntető éltette a Hamászt a Potsdammer Platzon.

Október 16-án a Neuköln negyedben egy támadó tűzijátékot hajított egy fiatal izraeli párra, akik héberül beszélgettek egymással.

“Abban a városban, ahol születtem, megpróbálták felégetni a zsinagógát, ahova járunk. Hogy tudom így felnevelni a gyerekeimet? Azt már mondtam nekik, hogy ne viseljenek kipát, ha iskolába mennek. A családom túlélte a Holokausztot és a Jom Kippur háborút, de most, ha a német társadalom nem segít, akkor nem tudom, hogy mi lesz velünk?” – nyilatkozta könnyek között egy fiatal zsidó családanya Berlinben.

“A legrosszabb a csönd, senki sem kérdezte meg tőlem, hogy miben segíthetek?”

– hangsúlyozza Maximilian Feldhake rabbi, aki tíz éve él Berlinben. Részt vesz egy olyan mozgalomban, mely megpróbálja közelebb hozni egymáshoz a Németországban élő zsidókat és muzulmánokat. Most mindennek vége: egyetlen muzulmán partnere sem telefonált a Hamász terrorakciója óta.

Teljes bizalmatlanság

Dotan-Dreyfus 35 éves izraeli író 13 éve él Berlinben, az első könyvét németül írta. Nem ért egyet Izrael palesztin politikájával, ezért megtagadta a katonai szolgálatot.

“A Hamász rossz a palesztinoknak, az izraeli kormány rossz Izraelnek”

– ez a véleménye a jelenlegi helyzetről. Tart attól, hogy elfajulhatnak a dolgok Berlinben is, mert “a rendőrség túlságosan keményen lép fel a muzulmán tüntetőkkel szemben.”

Az izraeli író szerint Berlin megváltozott a Hamász terrortámadása után: ”korábban kiröhögtem azokat, akik azt mondták, hogy inkább elkerülnek egyes város részeket, mert túlságosan sok ott a muzulmán. Ma már nem nevetek ezen, sőt magam is kezdek kerülni egyes városrészeket Berlinben.”

“Netanjahu a felelős ezért az óriási kudarcért”

Erről nyilatkozott a der Spiegelnek Ehud Barak, aki egykor éppúgy elit kommandós volt az izraeli hadseregben mint Benjamin Netanjahu, akinek bátyja vezette a híres Entebbe-i túsz szabadító akciót. Ehud Barak vezette azt a túsz szabadító akciót, amely a Sabena utasainak a kiszabadítására irányult Tel Avivban. Csapatában szolgált akkor Benjamin Netanjahu is.

Ehud Barak később volt miniszterelnök és hadügyminiszter is Izrael kormányában. A 81 éves Barak Tel Avivban nyilatkozott a der Spiegelnek:

“Benjamin Netanjahu és az ő jobboldali kormányai közvetve nagyon is segítették a Hamászt. Lehetővé tették, hogy a pénzügyi támogatás áradjon a katari emírtől a Hamászhoz. Miért volt ez jó Netanjahunak? Mert ezek után vígan kijelenthette:

“a palesztinokkal nem lehet tárgyalni, mert azok terroristák!”

Netanjahu minden eszközzel arra törekedett, hogy megakadályozza egy palesztin állam létrejöttét. Ezért támogatta a szélsőséges palesztinokat, és gyengítette a mérsékelteket, az Al Fatahot.”

Netanjahu azt mondja, hogy el kell pusztítani a Hamászt, de hogy lehet ezt megtenni egy olyan területen, ahol több mint 2 millió civil él?

Barak: “Előszöris fontos, hogy nemzeti egységkormány alakult, és ebben benne van két egykori vezérkari főnök is, akik értik a dolgukat, és a katonák bíznak bennük.
Tudják, hogy légierővel nem lehet megsemmisíteni a Hamász katonai erejét, ehhez be kell menni a gázai övezetbe!
Tudja, hogy hol van a Hamász katonai főhadiszállása? A Sifa kórház alatt, a gázai övezet kellős közepén! Sajnos a polgári áldozatok elkerülhetetlenek.”

Ha Izrael legyőzi a Hamászt, akkor mi jöhet utána?

“Tizenöt éve amikor hadügyminiszter voltam, és összecsapás előtt álltunk a Hamásszal, akkor tettem egy ajánlatot az akkori egyiptomi elnöknek és a mérsékelt palesztinok vezetőjének: legyen tűzszünet, és utána az arab államok egy része küldjön hadsereget ennek betartására a gázai övezetbe. Mind Mubarak akkori egyiptomi elnök mind Mahmud Abbasz, az al Fatah vezetője határozottan elutasította ezt a javaslatot. Talán most alkalmazni lehetne ezt tizenöt év múltán” – hangsúlyozta Ehud Barak nyugdíjas izraeli kormányfő.

A Hamász tartályok teletöltve az gázai kórházaknak mégsem jut

FüHü
-
0
A Hamász tartályok teletöltve az gázai kórházaknak mégsem jut

A New York Times alátámasztja Izrael állítását, miszerint a Hamász élelmiszert és üzemanyagot halmoz fel a Gázai övezetben, elzárva azt a kétségbeesetten rászoruló lakosoktól.

Arab és nyugati tisztviselők állítják, hogy a Hamász terrorcsoport üzleteket halmozott fel hatalmas alagúthálózatában.

„A Hamasz több százezer gallon üzemanyaggal rendelkezik járművekhez és rakétákhoz; lőszerek, robbanóanyagok és anyagok tárolóhelyei, hogy többet készítsenek; valamint élelmiszer-, víz- és gyógyszerkészletek”

– áll a jelentésben a meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva.

Egy magas rangú libanoni tisztviselő azt mondta az újságnak, hogy a Hamásznak elegendő készlete van a terrorcsoport számára ahhoz, hogy három-négy hónapig fenntartsa a harcot anélkül, hogy utánpótlásra lenne szüksége.

A tisztségviselők névtelenül nyilatkoztak az újságnak, hogy ne fedjék fel forrásaikat.

A hét elején az IDF fényképeket adott ki, amelyek szerint üzemanyagtartályok láthatók a Gázai övezetben, és azt állítják, hogy információik vannak arról, hogy félmillió liter üzemanyagot tart ott a Hamász.

Izrael, amely általában üzemanyagot szállít Gázának, leállított minden üzemanyag szállítást a Hamász október 7-i ország elleni támadását követően, amikor a terrorcsoport hirtelen szárazföldi, légi és tengeri támadást indított. A rakéták ezreiből álló zápor leple alatt több mint 2500 fegyveres lépte át a határt, és gyilkosan tombolt déli városokon, több mint 1400-at megöltve, akiknek többsége civil volt. További 230 embert túszul ejtettek.

Izrael megtiltotta az üzemanyag bejutását Gázába, miután a háború korai óráiban teljes blokádot rendelt el a tengerparti enklávéban. Egyiptomon keresztül azonban számos élelmiszert, vizet és egészségügyi felszerelést tartalmazó segélyszállítmányt engedtek be.

A budapesti Curry House étterem tulaja a Hamász támogatói közé tartozott

ki
-
0
A budapesti Curry House étterem tulaja a Hamász támogatói közé tartozott

Zulkanarian Saer Khan Samit azóta figyeli a bangladesi titkosszolgálat, hogy kizárták a helyi katonai akadémiáról, mert iszlamista körökkel tartott fenn kapcsolatot, és kábítószer kereskedelemmel is foglalkozott.

Magyarországon Zulkanarian Saer Khan Samit több éttermet is fenntartott az elmúlt években. Az egyikben, mely a Curry House nevet viselte, iszlamista csoportok is szervezkedtek. 2016-ban ott terveztek meg egy robbantást, melyben két magyar rendőr is megsérült.

A tulaj folyamatosan pénzmosással is foglalkozott, és támogatta az iszlamista terrorista szervezeteket köztük a Hamászt is, mely 2023 októberében brutális terrortámadást követett el Izrael ellen. A Curry House étteremben, mely kezdetben a Bródy Sándor utcában működött, sok kétes figura találkozott, akik a közel-keleti alvilággal és a terrorizmussal álltak szoros kapcsolatban. Minthogy erre felfigyelt a magyar elhárítás is, ezért a Curry House új helyre költözött, a Diósárok útra, ahol korábban az Árnyas vendéglő működött.

Hej Nyírfácska

Az Árnyas vendéglőt korábban Birjozkának – nyírfácskának hívták, és Ludmilla asszony üzemeltette a KGB megbízásból. Megfordult itt a nyolcvanas években Carlos is, aki a KGB összekötő tisztje volt a palesztin terroristákkal. A latin-amerikai terrorista Budapest XII-ik kerületében egy vendégházban pihente ki fáradalmait. A házat a magyar államvédelem a Szovjetunió kérésére bocsátotta Carlos rendelkezésére.

A KGB aktívan támogatta az iszlamista terrorizmust azóta, hogy Andropov – a szovjet vezetés nevében így döntött az 1967-es arab-izraeli háború után.

Ekkor került Izrael ellenőrzése alá a gázai övezet is. A Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, és erre kényszerítette “a baráti szocialista országokat” – köztük Magyarországot is. Andropov, a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete 1967-ben lett a KGB vezetője. Az Izrael ellenes döntést így magyarázta el Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki nemsokkal később az Egyesült Államokba menekült, és megírta emlékiratait.

“Izrael lakossága nem éri el a 10 milliót, a zsidók száma a világon nem több mint 15 millió. Ezzel szemben a muzulmánok száma több mint egymilliárd. Az Egyesült Államok Izraelt támogatja, így mi előnyben leszünk a muzulmán országokban” – fejtegette Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga zsidónak született a cári Oroszországban, de szorgos munkával eltüntette ennek nyomait, mert csak így válhatott belőle a Szovjetunió első embere 1982-ben. Elbert János, aki Andropov tolmácsa volt 1956-ban Budapesten állítólag ezt is elmondta volna nyugati tudósítóknak, akik interjút kértek tőle miután az egykori budapesti nagykövet a Szovjetunió első embere lett 1982-ben. Elbert János állítólag elfogadta az interjú kérést, de nyilatkozni már nem volt módja, mert belefulladt a sekély vízbe a Balatonban. Felesége és fia, akik érdeklődtek halálának okairól szintén különös körülmények között távoztak az élők sorából.

Carlost a Közel Keleten levadászta a francia titkosszolgálat, így most sokszoros életfogytig tartó büntetését tölti egy börtönben Franciaországban. Börtönében kevesen látogatják a veterán terroristát, de köztük van egy magyar újságíró, akivel rendszeresen együtt ebédelt a Birjozka étteremben a Diósárok úton.

A magyar újságíró időközben két könyvet is kiadott Franciaországban Carlos viselt dolgairól. Jurij Vlagyimirovics Andropov 1984-ben meghalt. Róla nevezték el az orosz titkosszolgálat hírszerző akadémiáját. Ide nem vettek fel egy törekvő KGB tisztet, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, mert a felvételi bizottság szerint

“csak csapatmunkára használható, ha magára hagyják, akkor döntésképtelen.”

Szaúd Arábia ex titkosszolgálati főnöke elítélte a Hamászt

ki
-
0
Szaúd Arábia ex titkosszolgálati főnöke elítélte a Hamászt

Turki al Fajszal herceg azok közé a kis számú arab vezetők közé tartozik, aki nyíltan bírálta a Hamász terrorakcióját. Igaz, hogy sietett hozzá tenni: Izrael is felelős azért, hogy idáig fajultak a dolgok, mert semmibe vette a palesztinok érdekeit.

“Nincsenek itt hősök, csak áldozatok“

– hangsúlyozta a szaúdi herceg, aki Houstonban a Rice egyetemen mondott beszédet.

A szaúdi királyi család tagja rámutatott: a Hamász nemcsak a háborús jogot, de a Koránt is megsértette azzal, hogy polgári személyeket mészárolt le Izraelben. A szaúdi herceg, aki hazája nagykövete volt Washingtonban és Londonban, Izraelt is bírálta a gázai övezet bombázásáért, mert “annak is ártatlan nők és gyerekek estek áldozatul.”

Bírálata lényegét a titkosszolgálat ex főnöke az Egyesült Államoknak címezte:

“Hogy lehet azt állítani, hogy a Hamász támadása nem volt kiprovokálva? A palesztin ügyek kezelése az elmúlt háromnegyed évszázadban az micsoda, ha nem provokáció?!”

– tette fel a kérdést Turki herceg.

Élő legenda Turki herceg , aki Oszama bin Ladent az USA figyelmébe ajánlotta

Fejszal király volt az édesapja, akit modernizáló törekvései miatt meggyilkoltak 1975-ben. A legjobb brit és amerikai egyetemeken végzett a szaúdi királyfi: Cambridge, Georgetown, Princeton. Hazatérve a titkosszolgálat vezetője lett, és 24 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget. Erre az időszakra esett a Szovjetunió Afganisztán elleni agressziója, melyet az USA az iszlamista erők bevetésével akart legyőzni. Szaúd Arábia is küldött iszlamista fegyvereseket Afganisztánba. Vezetőjük Oszama bin Laden volt, akit Turki herceg ajánlott a CIA figyelmébe. A Szovjetunió kivonult Afganisztánból, ahol fokozatosan az iszlamista erők vették át a hatalmat. A tálibokat az USA kérésére a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki. A tálibok fogadták be az Al Kaidát, amely Afganisztánban készítette elő a szeptember 11-i merénylet sorozatot az Egyesült Államokban 2001-ben. Válaszul az USA lerohanta Afganisztánt, ahonnan húsz évvel később – beismerve a teljes kudarcot – kivonult. A tálibok újra hatalomra kerültek Afganisztánban, és jelezték: készek fegyverrel küzdeni a Hamász oldalán. Biden elnök épp az afganisztáni kudarcra utalva óvta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt a gázai övezetet megszállásától amikor Jeruzsálemben járt.

A Hamász Irán támogatásával azért időzítette terrortámadását Izrael ellen október elejére, mert küszöbön állt Szaúd Arábia és Izrael megállapodása. A mostani feszült helyzetben erre nem kerülhet sor, de az amerikai diplomácia arra számít, hogy Szaúd Arábia karolja fel a palesztin ügyet a jelenlegi válság elmúltával. Washington Turki herceghez hasonlóan felrója Netanjahu miniszterelnöknek a palesztin kérdés elhanyagolását, és abban bízik, hogy a dúsgazdag Szaúd Arábia segítségével a palesztin területek megfelelő gazdasági lehetőségekhez jutnak, és így mérsékeltebb erők kerülnek vezető pozíciókba Ciszjordániában és a gázai övezetben.

A józan ész dilemmája

FüHü
-
0
A józan ész dilemmája

A háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal terhelt konfliktusban a gázai kórház elleni kedd esti támadás megosztotta a véleményeket, visszavetette a harcok diplomáciai befejezésének reményét, és elmélyítette a globális aggodalmat a további civil halálesetek kilátásai miatt.

A kora esti robbanás az al-Ahli kórházban 471 embert ölt meg és több mint 300-at megsebesített, mondta a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője, Asraf al-Kudra a The Washington Postnak. Izrael vitatja a halálos áldozatok számát.

Palesztin és izraeli tisztviselők egymást hibáztatják a robbanásért, amely a háború kezdete óta a leghalálosabb incidens volt a gázai civilek számára, 10 nappal a Hamász október 7-i, Izrael elleni határokon átnyúló támadása után.

Az al-Ahli Kórház Gáza város központjában található, amely a Gázai övezet legnagyobb városa. A kórház tulajdonosa és üzemeltetője a Jeruzsálemi Egyházmegye, az Anglikán Közösség helyi ága, amely a világ egyik legnagyobb keresztény csoportja. A kórház 80 ággyal rendelkezik, rengeteg beteget lát el, köztük havonta 300 műtétet végeznek el.

Eileen Spencer, az egyházmegye amerikai adománygyűjtő ágának vezetője a támadás után azt mondta a The Washington Postnak, hogy ez Gáza egyetlen független, keresztény vezetésű egészségügyi intézménye. Az al-Ahli Kórház átlagosan napi 1.800 dollárt költött csak dízel üzemanyagra, hogy generátorait akár 20 órán keresztül működtesse.

A Hamász Izrael elleni támadásait követően Gáza rendszeres légicsapások alá került. Az Izraeli Védelmi Erők a múlt héten azt mondták, hogy több mint 2.600 célpontra mértek csapást, de mecsetek, lakóépületek, nemzetközi segélyszervezetek irodái és több mint 10 kórház is megrongálódott.

Az izraeli hadsereg a múlt héten több mint egymillió ember evakuálását rendelte el a Gázai övezet északi részén, beleértve Gáza városát is, amit a civilek bántalmazásának elkerülésére irányuló erőfeszítésnek nevezett.

A Hamász elutasította a figyelmeztetéseket, mint „pszichológiai hadviselést”, és felszólította a lakosokat, hogy maradjanak.

Segélyszervezetek bírálták Izrael evakuálási rendeletét, mondván, hogy lehetetlen civilek százezreit, köztük a kórházakban kezelteket is Gáza déli részébe szállítani.

Több száz család, köztük gyermekek, nők és idősek kerestek menedéket a kórházban és környékén a robbanás idején, az elsősegélynyújtók és a segélyszervezetek szerint.

 Palesztin források szerint mi történt?

Helyi idő szerint kedden 18:59 körül robbanás történt a kórház területén. A The Post által ellenőrzött egyik videón egy tárgy hangja örvénylik a levegőben, amelyet robbanás követ, tűzzel és narancssárga füstfelhőkkel, amelyek al-Ahliból származnak. Nem sokkal ezután jelentések terjedtek el egy tömeges áldozatokat követelő eseményről a kórházban, gázai tisztviselők kijelentették, hogy Izrael áll a támadás mögött.

„Izraeli harci repülőgépek bombázták az Al-Ahli arab kórházat (Baptista Kórház) Gáza város központjában, 500 palesztin, köztük gyermekek és nők mártírhalálát okozva,”

– közölte a palesztin külügyminisztérium a közösségi médiában.

„Izrael átlépett minden vörös vonalat,” – mondta Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke, hozzátéve, hogy a kórház elleni támadás „förtelmes háborús bűncselekmény”.
Abbász, aki a ciszjordániai Ramallah városában él, a Fatah tagja, amely régóta a Hamász politikai riválisa. A Hamász szintén Izraelre mutogatott, és a csapást „népirtás bűntettének” nevezte. A Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium kedden először azt közölte, hogy 500 ember halt meg a támadásban. Másnap a minisztérium 471-re módosította ezt a számot.

Mit mondanak izraeli források, mi történt?

Röviddel azután, hogy a csapásról szóló beszámolók kedden elterjedtek, izraeli katonai tisztviselők kijelentették, hogy kivizsgálják a támadást. Órákon belül

Izrael közölte, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem érte találat a kórházat.

Ehelyett azt állították, hogy az egészségügyi létesítményben történt robbanás
a Palesztin Iszlám Dzsihád, egy sikertelen rakétaindításának következménye volt. Az Iszlám Dzsihád szóvivője tagadta azokat az állításokat, hogy a csoport felelős lenne a támadásért, írja a Reuters.

Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a robbanásokat a rosszul elsütött rakéta hajtóanyaga okozta,

„amely nagyobb robbanást okozott, mint maga a rakéta robbanófeje”.

Az izraeli kormány szerint a Palesztin Iszlám Dzsihád rakéták „sorozatát” lőtte ki a kórház elleni támadás idején. Hangfelvételeket is nyilvánosságra hozott egy hangfelvételről,
amely állítása szerint palesztin fegyveresek között zajlott, amelyeken az Iszlám Dzsihád tagjai hangosan kijelentik, hogy ők a felelősek a robbanásért és a tűzszünetről beszéltek.
Hagari részletes videót is bemutatott az izraeli PR-apparátus által korábban közzétett videókon, amelyek a rakéta pályájának különböző szakaszait és az eltalált kórház elrendezését mutatják be.

Drónfelvétel került elő a gázai kórházról és közvetlen környékéről. A videón az látszik, hogy az épületek relatíve épek, inkább a parkoló szenvedett károkat.

A parkolóban ugyanakkor nem látni krátert, ami azt jelenti, hogy a robbanás forrása nem egy IDF rakétatámadás volt.

Hagari szerdán azt mondta, hogy a hírszerzés feltárta, hogy a Hamász megpróbálta a halálos robbanást „globális médiakampánnyá alakítani, hogy elrejtse, mi történt valójában” és „(növelve) az áldozatok számát”.

Mit mondott az Egyesült Államok a támadásról?

Az al-Ahli kórház elleni támadás megelőzte Biden elnök izraeli útját.

Szerdán Izraelbe látogatva Biden azt mondta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy „az alapján, amit láttam, (a csapás) úgy tűnik, mintha egy másik csoport hajtotta volna végre, nem te”.

Biden azt mondta egy riporternek, hogy látta a Pentagon „adatait”, amelyek arra utalnak, hogy Izrael nem bűnös.

Netanjahu később egy beszédében azt határozottan kijelentette, hogy „meggyőző bizonyítékokat” mutatott Bidennek arra, hogy az Iszlám Dzsihád áll a robbantás mögött,
mielőtt az amerikai elnök Izraelbe indult. Adrienne Watson, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője szerdai nyilatkozatában azt mondta,
hogy

„az amerikai kormány úgy értékeli, hogy Izrael nem volt felelős”

a kórházban történt robbanásért, hivatkozva „a rendelkezésre álló jelentésekre, beleértve a hírszerzési információkat, a rakétatevékenységet, a légi felvételeket, valamint a nyílt forráskódú videókat és képeket az eseményről”.

A nyilatkozat hozzátette, hogy „a robbanás úgy tűnik, hogy egy terrorista csoport által Gázában kilőtt hibás rakéta eredménye – és továbbra is dolgozunk annak megerősítésén,
hogy ez egy meghibásodott PIJ rakéta volt-e.”

A kedd esti képek és videók egy levegőben történő kitörést mutatnak, amelyet másodpercekkel később egy nagy robbanás követ a kórházban.

Egy független forrásból ellenőrzött videón holttestek láthatók a fűben szétszórva az al-Ahli kórház parkolója előtt kedd este. A helyszínről készült más videók férfiakat, nőket és gyerekeket mutattak, néhányat por és vér borított, akiket a közeli al-Shifa kórházba szállítottak. Az al-Ahliról készült szerdai felvételeken látható, hogy a kórház parkolója elsötétült és tele volt kiégett autókkal.

Milyen szélesebb körű hatása lehet a robbanásnak?

Azonnali diplomáciai következményekkel járt, a szomszédos országok Izraelt hibáztatták a támadásért.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Twitteren azt írta, hogy „egy nőknek, gyerekeknek és ártatlan civileknek otthont adó kórház eltalálása a legújabb példája annak, hogy Izrael támadásai nélkülözik a legalapvetőbb emberi értékeket”, míg Szaúd-Arábia „az izraeli megszálló erők által elkövetett szörnyű bűncselekménynek” nevezte.

A reakció véget vethet a diplomáciai kapcsolatok melegedésének időszakának Izrael számára az egész régióban.

Biden eredetileg Ammanba utazott volna Jordánia, Egyiptom és a Palesztin Hatóság vezetőivel, hogy megvitassák az izraeli-gázai konfliktust, de a csúcstalálkozót órákkal a kórház elleni támadás után törölték.

Szerdán éjjel nagy tüntetések törtek ki a Közel-Keleten, amelyek nemcsak Izraelt, hanem az Egyesült Államokat is célba vették, és a nyugati nagykövetségek dühös tömegeket vonzottak. Európa számos országában is tüntettek a Hamász mellett.

Az izraeli hírszerzés nyilvánosan felvállalta a Hamász kudarcot

ki
-
0
Az izraeli hírszerzés nyilvánosan felvállalta a Hamász kudarcot

“Az én hibám, és mindazoké, akik a titkosszolgálatoknál az értékelést végzik. Mindannyian abban a hitben éltünk, hogy a Hamász megtanulta a leckét, melyet 2021-ben kapott tőlünk” – mondta a sajtónak Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Cácsi Hanegbi nyilvánvalóan azt a feladatot kapta Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől, hogy “vigye el a balhét” amiért Izraelt meglepetésszerű támadás érte október 7- én. Izraelben tüntetéseken követelik Benjamin Netanjahu lemondását hiszen ő a Védelmi Tanács elnöke vagyis az ő felelőssége az, hogy miképp működik a hírszerzés, amelytől Izrael biztonsága függ.

A hadsereg egyik szóvivője kijelentette: ez volt Izrael szeptember 11-e!

Az USA ugyanígy felkészületlen volt a terrorakció sorozatra, melyet az Al Kaida hajtott végre az Egyesült Államokban. Csakhogy az Egyesült Államokat nem fenyegeti létében egy ilyen tévedés, Izraelt viszont igen. Golda Meir kormánya belebukott abba, hogy nem volt felkészülve a Jom Kippur háborúra ötven évvel ezelőtt. A mai helyzet egészen más: Izraelt nem államok hanem csak egy terrorszervezet támadta meg – igaz persze, hogy

a Hamász hosszú évek óta a politikai hatalmat is birtokolja a Gázai övezetben.

“Ne szálljátok meg a Gázai övezetet!”

Ezt kérte Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki rövid közel-keleti körút után visszatért Izraelbe. Blinkent megelőzve Biden elnök is kijelentette: súlyos hiba lenne, ha Izrael lerohanná a Gázai övezetet – ahogy ezt a közvélemény elvárja a zsidó államban. A Hamász pontosan erre a lerohanó hadműveletre számít, és abban reménykedik, hogy annak eredményeképp nagyszabású háború robban ki a Közel Keleten.

Irán már figyelmeztette is Izraelt, hogy amennyiben elfoglalja a Gázai övezetet, akkor ezzel az egész térségben háborút robbanthat ki. Irán befolyása nemcsak a Gázai övezetben erős, de a Hezbollah Libanonban az ő támogatásának köszönheti fegyveres erejét, mellyel Izraelt fenyegeti. Szíriában is erős Irán befolyása, ezért bombázta Izrael a damaszkuszi és az aleppoi repülőteret.

Az USA mindenáron el akarja kerülni a közel-keleti háborút.

Ezért is tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel telefonon Blinken, az amerikai diplomácia vezetője. Washingtonban ugyanis tudják, hogy Iránra csakis Kína gyakorolhat mérséklő befolyást hiszen a szankciókkal sújtott iszlamista állam legfőbb vásárlói a kínaiak. Vang Ji külügyminiszter állítólag meg is ígérte, hogy mérsékelni fogja Irán háborús lendületét, de cserében azt kérte, hogy az USA szembenállása csökkenjen Pekinggel.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok épp a héten egyeztet arról Washingtonban, hogy közös acél-klubot alakítsanak Kína és Oroszország ellen. Ursula von der Leyen mellett részt vesz a tárgyalásokon Josep Borrell is. Az Európai Unió külügyi főképviselője eredetileg nem volt a küldöttség tagja, de az elmúlt héten Pekingben tárgyalt az EU-Kína stratégiai eszmecserén. Ennek alapján a pekingi China Daily azt írta: bízunk  benne, hogy az Európai Unió közvetíteni fog Kína és az Egyesült Államok között.

Igazság palesztin és izraeli módra

FüHü
-
0
Igazság palesztin és izraeli módra

A Hamász palesztin militáns csoport meglepetésszerű, összehangolt támadása Izrael ellen – az évek egyik leghalálosabb és legembertelenebb támadása – újból felhívta a figyelmet egy régi és folyamatos problémára: az izraeli-palesztin konfliktusra, amely évtizedek óta nyomasztja a Közel-Keletet. 

Izraelben a Hamász fegyveresei legalább 1400 embert öltek meg szombat óta az izraeli hatóságok szerint. A palesztin hatóságok szerint az izraeli csapásokban legalább 2780 ember halt meg. Mintegy 199 izraelit tartanak fogva a Gázai övezetben, és Biden elnök azt mondta, hogy a túszok között amerikaiak is vannak. A konfliktus és a bizalmatlanság gyökerei mélyek és összetettek, Izrael állam 1948-as megalakulását megelőzően is fennálltak. Mind a palesztinok, mind az izraeliek sajátjuknak tekintik a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet, és a zsidók, a keresztények, és a muszlimok egyaránt szent földjüknek tartják. Az elmúlt hét évtized háborúkat, felkeléseket és időnként a kompromisszum reményét hozták magukkal.

Íme egy 1948 körül kezdődő idővonal, beleértve a legutóbbi erőszakot a Gázai övezetben:

Az Oszmán Birodalom a Közel-Keletnek azt a részét irányította a 16. század elejétől egészen addig, amíg az első világháború után a régió nagy részét a britek birtokolták. Mind az izraeliek, mind a palesztinok az önrendelkezésért és a terület feletti szuverenitásért küzdöttek, és mozgalmakat alakítottak ki ügyeik érdekében. Az I. világháború kezdetekor a nagyhatalmak több ellentmondásos – némelyik egymásnak ellentmondó – diplomáciai erőfeszítése megpróbálta formálni a modern Közel-Kelet térképét, beleértve a palesztin területeket is.

A palesztinok a mekkai emír és az egyiptomi brit főbiztos között 1915 és 1916 között írt levélsorozatra hivatkoznak, amelyet McMahon-Hussein levelezésként ismernek, mint egy független arab állam ígéretét.

1916-ban a Nagy-Britannia és Franciaország között titokban megkötött Sykes-Picot-megállapodás a Közel-Kelet befolyási övezetekre történő felosztását tervezte, és meghatározta, hogy a kérdéses területet nemzetközivé kell tenni.

1917-ben Nagy-Britannia külügyminisztere, Lord Arthur Balfour  kormánya támogatását fejezte ki a „zsidó nép nemzeti otthonának Palesztinában történő létrehozása” mellett Walter Rothschild bárónak, a befolyásos európai zsidó bankárcsalád brit szárnyának vezetőjéhez írt levelében.

Az izraeliek számára ez az ígéret izraeli állam létjogosultságának formális kinyilvánítását jelenti; a palesztinok számára ez volt a kifosztásuk korai jele.

A nyilatkozat azt is megjegyezte, hogy „egyértelműen érthető, hogy semmi olyat nem szabad tenni, ami sértheti a palesztinai nemzsidó közösségek polgári és vallási jogait”,

figyelembe véve a térségben akkoriban túlnyomó többségben lévő arab lakosságra. ( 1850-ben a lakosság körülbelül 90 százaléka, 1914-ben pedig körülbelül 80 százaléka volt muszlim.) A következő évtizedekben nagyarányú zsidó bevándorlás következett, beleértve a náci üldözést és a holokausztot is. Mindkét fél továbbra is érvényesítette államalapítási jogát.

1948: Izrael kikiáltja függetlenségét

A második világháború után, a brit palesztinai mandátum végéhez közeledve, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1947-ben elfogadta a 181. határozatot, amelyben sürgeti a föld felosztását két független államra – egy arab és egy zsidó államra. A határozat szerint a vallásilag jelentős Jeruzsálem különleges nemzetközi igazgatás alá kerül.

A tervet nem hajtják végre, miután az arab fél elutasította azt,

azzal érvelve, hogy az nem kedvező többségi lakosságuknak. A regionális konfliktusban egyre nő az erőszak.

Izrael 1948 májusában kikiáltja függetlenségét. Másnap a palesztin csoportokkal szövetséges arab államok koalíciója megtámadja az izraeli erőket, ami az első a számos arab-izraeli háború közül. Végül Izrael a terület még nagyobb részének ellenőrzése alá kerül – nem számítva Ciszjordániát és a Gázai övezetet. Becslések szerint 700 000 palesztin menekül el vagy űzik el földjéről.

1956. július: A szuezi válság

Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök államosítja a Szuezi-csatornát, a Vörös-tengert és a Földközi-tengert összekötő létfontosságú kereskedelmi útvonalat. Izrael megtámadja Egyiptomot, majd Nagy-Britannia és Franciaország erői követik őket. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió által támogatott békemegállapodás véget vet a harcoknak. De a csatornát elsüllyedt hajók blokkolják, és csak 1957-ben nyitják meg újra.

1967. június: 1967-es háború

1967 júniusában a „hatnapos háborúnak” vagy az 1967-es arab-izraeli háborúnak nevezett háború elhúzódó konfliktusok közepette tör ki, beleértve Egyiptom folyamatos blokádját az Akabai-öbölbe irányuló hajózásra. Izraeli harci gépek csapást mérnek az egyiptomi repülőterekre, az izraeli szárazföldi erők pedig behatolnak a Sínai-félszigetre. Jordánia csatlakozik a harcokhoz Egyiptom mellett, de az izraeli erők előnyben vannak, miután majdnem kiirtották Egyiptom légierejét. Izrael ellenőrzése alá vonja a Gázai övezetet, a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot és a túlnyomórészt palesztin Kelet-Jeruzsálemet. Az arab hadseregek hatalmas veszteségeket szenvednek el.

1973. október: Jom Kippuri háború

Egyiptom és Szíria vezette arab nemzetek koalíciója meglepetésszerű, összehangolt támadást indít Izrael ellen Jom Kippur, a zsidók szent napján. Az arab erők kezdetben teret hódítanak, de visszaszorítja őket egy izraeli ellentámadás, amelyet a szövetségesek, köztük az Egyesült Államok szállítmányai segítettek. Mindkét fél nagy halálos áldozatokat lát.

1978. szeptember: Camp David-egyezmény

Az Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menachem Begin izraeli miniszterelnök közötti békemegállapodást, amelyet Camp David-egyezményként ismernek. 1978 szeptemberében Jimmy Carter amerikai elnök közvetítésével jött létre az egyezmény. Ez megalapozza a két ország közötti békemegállapodást a következő évben, beleértve Izrael esetleges kivonulását a Sínai-félszigetről. Ezenkívül meghatározza a palesztin önkormányzati folyamat kereteit Ciszjordániában és Gázában.

A lehetséges palesztin békejavaslatokat megvitatják, de soha nem hajtják végre.

1987. december: Az első intifáda

A palesztin felkelés vagy intifáda nagyrészt spontán összecsapásokat, tiltakozásokat és polgári engedetlenséget hoz az izraeli megszállás ellen Ciszjordániában, Gázában és Izraelben, ami kemény izraeli katonai megszorításokhoz vezet. A zavargások évekig tartanak, mindkét oldalon sokan meghaltak vagy megsérültek.

1993: Oslói megállapodás

Az oslói megállapodásként ismert két paktum közül az elsőt aláírják Izrael és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ), amelyek a korábbi ENSZ-határozatokon alapuló békefolyamatot írnak elő, és felvázolják a korlátozott palesztin önrendelkezés kiterjesztését Ciszjordániában és a Gázai övezetben. (1995-ben írnak alá egy további megállapodást.)

A megállapodások létrehozzák a Palesztin Hatóságot, amely a legtöbb adminisztratív ügyet felügyeli ezeken a területeken. A PFSZ-t Izrael és az Egyesült Államok tárgyalópartnerként ismeri el. Megoldatlanok azonban olyan kulcskérdések, mint az izraeli telepek Ciszjordániában és Jeruzsálem státusza, amelyre a palesztinok bármely jövőbeli állam fővárosának tekintenek.

2000: Második intifáda

A második intifáda, vagyis palesztin felkelés azután kezdődik, hogy zavargások törtek ki Ariel Saron jobboldali izraeli politikus (későbbi miniszterelnök) látogatását követően egy jeruzsálemi épületben, amelyet a judaizmus, a kereszténység és az iszlám is tisztel. Az összecsapások és egyéb erőszakos cselekmények 2005-ig tartanak, mindkét oldalon több százan haltak meg.

2006: A Hamaszt megválasztják Gázában

Izrael 2005-ben kivonja csapatait Gázából. A Hamász palesztin militáns csoport megnyeri a következő évi törvényhozási választásokat, ami politikai feszültségekhez vezet, mivel a mérsékeltebb Fatah párt irányítja Ciszjordániát. Miután a Hamász 2007-ben átvette a Gázai övezetet, Izrael 16 évre szóló blokádot vezet be a kicsi, túlzsúfolt palesztin enklávé ellen, amely 2 millió palesztinnak ad otthont. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Izrael elmélyítette a gázai humanitárius válságot, mivel korlátozza az áruk és emberek területen belüli és onnan kifelé irányuló mozgását. A gázaiak többsége menekülttáborokban él, és az ENSZ-segélyekre támaszkodik.

Ciszjordániát, ahol 3 millió palesztin él – és több mint félmillió zsidó él a nemzetközi jog szerint illegálisnak ítélt telepeken – Izrael megszállta, és katonai igazgatása alá vonta. Számos jogvédő szervezet szerint Izrael palesztinok feletti rezsimje „apartheidnek” minősül.

Egy 2022-es jelentésében az Amnesty International kijelentette, hogy elemzi „Izrael azon szándékát, hogy létrehozza és fenntartsa a palesztinok feletti elnyomás és uralom rendszerét”. többek között A „területi széttagoltság az elkülönítés és ellenőrzés; a föld és ingatlan elidegenítése; valamint a gazdasági és szociális jogok megtagadása” miatt együttesen  a csoport arra a következtetésre jutott: „Ez apartheid.”

2008. december: Izrael megtámadja Gázát

Izrael három hétig tartó támadásokat kezd Gáza ellen, miután palesztin fegyveresek rakétái csapódtak be Izraelbe, amiket Egyiptomból alagutakon szállítanak. Több mint 1110 palesztint és legalább 13 izraelit öltek meg.

2012. november: Izrael megöli a Hamász katonai főnökét

Izrael megölte Ahmed Dzsabarit, a Hamász katonai főnökét. A több mint egy hétig tartó gázai rakéta és izraeli légicsapások legalább 150 palesztint és hat izraelit öltek meg.

2014. nyara: A Hamasz megöl három izraeli tinédzsert

A Hamász fegyveresei megöltek három izraeli tinédzsert, akiket egy ciszjordániai zsidó telep közelében raboltak el, ami miatt izraeli katonai reakciót indítottak. A Hamasz Gázából rakétatámadásokkal válaszol. A hét hetes konfliktusban több mint 2200 palesztin halt meg Gázában, 73 pedig izraeli oldalon.

 2017 december: Az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet fővárosként

A Trump-adminisztráció elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból át kívánja költöztetni, ami felháborodást kelt a palesztinokban.

2018: tüntetések Gázában

Gázában tüntetések zajlanak az Izraellel határos  kerítés mellett. A tüntetők, akik köveket és benzinbombákat dobálnak át a kerítésen. Az izraeli csapatok több mint 170 tüntetőt öltek meg több hónap alatt. Novemberben Izrael titkos rajtaütést hajt végre Gázában.
Legalább hét feltételezett palesztin fegyveres és egy magas rangú izraeli tiszt meghalt. Gázából több száz rakétát lőnek ki Izraelbe.

 2021 május: Az izraeli rendőrség razziát tart az al-Aksza mecsetben

Miután hetekig tartó feszültség Jeruzsálemben az izraeli rendőrség razziát tartott az al-Aksza mecsetben, az iszlám egyik legszentebb helyén, a Hamasz rakéták ezreit lő ki a város felé, ami arra készteti Izraelt, hogy több száz légicsapással válaszoljon. Legalább 2014 óta a leghevesebb harcokban több mint 200-an haltak meg Gázában, és legalább 10-en Izraelben.

2022 tavasz: terrortámadások sorozata Izraelben

A palesztinok izraeliekkel szembeni erőszakhullámai miatt 14 izraeli vesztette életét egy  támadásban március 22. és április 8. között. Válaszul Izrael megszorítja a fegyvereseket és aktivistákat, és elindítja a „Break the Wave” hadműveletet Ciszjordániában, ami miatt 2022 különösen halálos év.

Az izraeli erők 2022-ben 146 palesztint öltek meg Ciszjordániában, ami magasabb, mint bármely más évben, mióta az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben elkezdte a nyilvántartást.

Az izraeli külügyminisztérium szerint a palesztinok abban az évben 29 izraelit öltek meg.

 2022 december: Netanjahu hatodik ciklusra letette a hivatali esküt

Benjamin Netanjahu ismét letette az izraeli miniszterelnöki esküt, miután megnyerte a hatodik mandátumát biztosító választást, és a szélsőjobboldali politikusokból álló,
tömböt erős pozíciókba emelte. Összerakja az izraeli történelem legszélsőjobboldalibb kormányát, amely a kritikusok szerint elkezdte letörni a kétállami megoldás minden kilátását.

Ez egyben a leginkább telepespárti kormány, amelynek egyes tagjai a megszállt palesztin területeken a betelepítési tevékenység kiterjesztését bátorítják.  A telepesek által a kormány által felbátorított palesztin civilek elleni erőszak is megnő.

 2023 január: Izraeli rajtaütés Jeninben

Az izraeli erők lerohanták Dzsenin palesztin városát, és kilenc embert öltek meg egy lövöldözésben. Másnap egy palesztin fegyveres hét embert, köztük gyerekeket ölt meg ima közben egy kelet-jeruzsálemi zsinagógában.

2023 nyara: A megtorló támadások fellángolnak

Izrael májusban meglepetésszerű légicsapásokat intézett a Gázai övezetben, három vezető fegyveres és 10 másik fegyveres életét vesztette, köztük nők és gyerekek – közölték egészségügyi tisztviselők. Ez egy ötnapos erőszakos rohamot idéz elő, amely legalább 33 embert ölt meg Gázában és kettőt Izraelben.

Június 19-én az izraeli erők rajtaütést hajtanak végre Jeninben, és a második intifáda óta először vetettek be helikoptereket Ciszjordániában. Másnap két Hamász fegyveres tüzet nyit egy izraeli telepen lévő hummus étteremben, megölve négy izraelit.

Ezt követően több száz izraeli telepes tombolt palesztin falvakban, otthonokat és autókat gyújtottak fel, és a helyi tisztviselők szerint lövöldöztek a lakosokra. Izrael szintén végrehajtja 2006 óta az első dróncsapást Ciszjordániában, három feltételezett fegyveres halálát okozva.

Júliusban Izrael légi és szárazföldi támadást hajt végre 1000 katonával dróntámadásokkal egy Dzseninben található menekülttábor ellen, 12 ember halálát okozva. A művelet egy „kiterjedt terrorellenes erőfeszítés” kezdetét jelenti, amely az Izraeli Védelmi Erők szerint a végtelenségig folytatódni fog.

2023 október: Izrael azt állítja, hogy „háborúban áll” a Hamász támadása után

Netanjahu október 8-án hivatalosan is hadat üzen a Hamásznak, miután a Hamász fegyveresei egy nappal az 1973-as Jom Kippur-i háború kezdetének 50. évfordulója után történtek.

Az izraeli katonai vezetők szerint az izraeli légierő megkezdi a Hamász gázai célpontjainak támadását, miután a Hamász fegyveresei „beszivárogtak” izraeli területre a Gázai övezetből, többek között siklóernyővel és a tengeren keresztül. Izrael szerint legalább 1400 izraeli vesztette életét a váratlan támadásokban, amelyek során fegyveresek izraeli civilekre vadásztak otthonaikban a határ menti területeken. Izrael légicsapásainak jelentős ellentámadása Gázában több mint 2700 palesztint ölt meg.

Három nappal a harcok után az izraeli parancsnokok azt mondják, hogy megszerezték az ellenőrzést a Gázai övezet körüli határ felett, és jelentős katonai akciókat készítenek elő, hogy „megváltoztassák a valóságot” ott. Az Egyesült Államok teljes mértékben támogatja a közelgő izraeli offenzívát.

Putyin a gázai izraeli fellépést a második világháborús náci taktikához hasonlítja

FüHü
-
0
Putyin a gázai izraeli fellépést a második világháborús náci taktikához hasonlítja

Putyin szerint Izraelnek joga van megvédeni magát, ugyanakkor a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet blokádját „Leningrád második világháború alatti ostromával” helyezte egyenrangúvá.

Putyin azonban kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, miután „a kegyetlenségében példátlan támadásnak” vetették alá. Kollektív erőfeszítésekre szólított fel a mielőbbi tűzszünet biztosítására és a helyzet stabilizálására a helyszínen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy egy izraeli szárazföldi offenzíva Gázában olyan mértékű polgári áldozatokkal járna, ami „teljesen elfogadhatatlan”.

Putyin azután beszélt, hogy az izraeli hadsereg felszólította Gáza város összes civiljét – több mint 1 millió embert –, hogy 24 órán belül költözzenek délre, szárazföldi hadműveletekkel kívánja felszámolni a Hamász teljes haderejét.  

Elmondta, hogy még az Egyesült Államokban is felhívások hangzottak el a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet blokádjára, „a második világháború alatti Leningrád ostromával” egyenértékű blokádra.

„Szerintem ez elfogadhatatlan” – mondta Putyin újságíróknak egy kirgizisztáni csúcstalálkozón. „Több mint 2 millió ember él ott. Nem mellesleg nem mindenki támogatja a Hamászt. De mindegyiküknek szenvednie kell, beleértve a nőket és a gyerekeket is. Ezzel persze nehéz bárkinek is egyetértenie.”

Izraellel szembeni kritikáját még csípősebbé tette Leningrád 1941–44-es ostromára való hivatkozás, valamint Izrael és a hitleri Németország közötti feltételezett összehasonlítás, amely mély sértődést okozhat Izraelben.

Izrael nemzeti bankja 30 milliárd dollárral stabilizálja a sékelt

ki
-
0
Izrael nemzeti bankja 30 milliárd dollárral stabilizálja a sékelt

A Hamász meglepetésszerű támadása és Izrael felkészületlensége megrendítette a bizalmat a sékelben is. Izrael nemzeti bankja megérezve a veszélyt 30 milliárd dollárt dobott piacra a valuta tartalékból.

Jeruzsálemben jelezték, hogy ilyen nagy pénzügyi akcióra először kerül sor Izrael történelmében. Izrael valutatartaléka meghaladja a 200 milliárd dollárt vagyis a mentőakció nem rendíti meg a nemzeti bankot.

“Ez a mi szeptember 11-ünk! – az izraeli hadsereg egyik szóvivője, Nir Dinar összegezte így a Hamász támadás következményeit.

“Teljesen felkészületlenek voltunk. Ez elsősorban a hírszerzés kudarca. A Hamász elfoglalta azt a főhadiszállását az izraeli hadseregnek, mely a Gázai övezet ügyeivel foglalkozott. Ezért is késlekedett a reakció” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Chuck Freilich, aki korábban a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadójának a helyettese volt. Szerinte az izraeli hadsereg gyorsan visszafoglalja a Hamász által ellenőrzött területeket, de utána felmerül a kérdés, hogy

“Mit csináljunk: elfoglaljuk-e a Gázai övezetet vagy érjük be azzal, hogy kemény csapást mérünk a Hamászra?”

Az izraeli hadsereg nem akar bevonulni Gázába, mert az utcai harcok jelentős áldozatokat követelnének, és sok lenne a polgári áldozat. Emiatt pedig még az Izraellel jó viszonyt ápoló arab országok is távolodni kényszerülnének a zsidó államtól.

“Háborúban állunk és győzni fogunk”

– jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Akinek a felelősségét máris sokan firtatják.

“A Jom Kippur háború után három és félévig tartott a folyamat amíg a felkészületlenségért felelős Golda Mair kormány megbukott. Most nem hiszem, hogy ez a folyamat eltartana ilyen sokáig” – nyilatkozta Chuck Freilich, a nemzetbiztonsági tanácsadó egykori helyettese.

Kissinger: súlyos hiba volt beengedni Németországba oly sok muzulmán migránst

Polonius
-
0
Kissinger: súlyos hiba volt beengedni Németországba oly sok muzulmán migránst

A százéves veterán diplomatát abból az alkalomból kérdezte a Welt televízió, hogy Berlinben és néhány más német városban muzulmán csoportok ünnepelték a Hamász támadását Izrael ellen.

Henry Kissinger 1923-ban Németországban született zsidó családban, és a holokauszt elől még időben az Egyesült Államokba menekült. Amikor a Jom Kippur háborúban Izrael hasonló erőpróba elé került, akkor sokat segített abban az Egyesült Államok diplomáciai vezetőjeként, hogy a zsidó állam győztesen kerüljön ki a konfliktusból.

Kissinger rábeszélte Szadat egyiptomi elnököt, hogy szakítson a Szovjetunióval, amely támogatta az Izrael elleni támadást, és álljon át a Nyugat oldalára. Egyiptom később békét kötött Izraellel, Szadat elnök ezért az életével fizetett. A gázai övezet, mely most a Hamász ellenőrzése alatt áll, korábban Egyiptom része volt.

“Súlyos hiba volt beengedni Németországba sok olyan embert, akinek a világfelfogása, vallása gyökeresen különbözik a németektől. Ezek a bevándorlók ugyanis olyan nyomás gyakorló csoportokat alkothatnak, melyek igyekeznek befolyásolni a befogadó állam politikáját.”

Mit lehet tenni a jelenlegi közel-keleti helyzetben?

“A Hamászt meg kell büntetni a nyílt agresszió miatt, de óvakodnia kell az eszkalációtól” –

válaszolta Henry Kissinger. Az idős diplomata rámutatott:

”A Hamász valóságos célja ezzel az agresszióval az, hogy az egész arab világot mozgósítsa Izrael ellen. Letérítse az arab országokat a béketárgyalások útjáról.”

Kissinger arra célzott, hogy Szaúd Arábia épp megállapodni készült Izraellel az amerikai diplomácia közvetítésével. A Hamász akciója minden bizonnyal arra is irányult, hogy ezt a béketárgyalást megtorpedózza. Irán elsősorban emiatt támogatja a Hamász akcióját.

Kissinger utalt arra, hogy később Izrael büntető akciót indíthat Irán ellen is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régóta arra akarja rávenni az Egyesült Államokat, hogy mérjen csapást Iránra, mely a Hamászhoz hasonlóan nem ismeri el Izraelt és nukleáris erőt fejleszt ki.

“A Hamász akciója Izrael ellen és Oroszország agressziója Ukrajna ellen megingatja az egész nemzetközi rendet”

– hangsúlyozta a százéves Kissinger, aki egész életében ennek a globális békerendszernek az érdekében ügyködött.

Blinken Jeruzsálemben

Az Egyesült Államok külügyminisztere közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel.

Blinken hangsúlyozta, hogy átérzi Izrael polgárainak fájdalmát hiszen nagyapja a pogromok elől menekült el a cári Oroszországból az Egyesült Államokba, nevelő apja pedig Auschwitz rabja volt.

“Az USA minden segítséget megad Izraelnek. Már eddig is sok fegyvert szállítottunk, és ez folytatódni fog. A világ legnagyobb repülőgép hordozóját Izrael partjaihoz küldtük” – mondta az amerikai külügyminiszter. Aki hozzátette:

”Izrael nem kezelheti úgy a palesztinokat mint ahogy a Hamász a zsidókat. A Hamász a palesztinoknak is ellensége hiszen azok többsége is békét és jólétet akar nem pedig terrort és háborút. Épp ezért az izraeli hadseregnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a polgári lakosságot megkíméljék a Gázai övezetben” – hangsúlyozta Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben.

1...567...96. oldal a 9-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség