Kezdőlap Címkék Hadházy

Címke: hadházy

Hazudik az ügyészség, az őrök támadtak Hadházyra – videó

0

Egy új videó cáfolja az ügyészség állítását, amely szerint Hadházy Ákos támadt volna rá a köztévés biztonsági őrökre az MTVA székházában. A felvételen az látszik, hogy az őrök támadtak rá az ellenzéki képviselőre, ráadásul hátulról.

“Az ügyészség szerint én voltam agresszív az MTVA fegyveres biztonsági őrségével szemben. Eddig is tudtuk, hogy ez nem igaz, de szerencsére a nyomozati anyagok közt ott volt ez a felvétel, ami bizonyítja, hogy hazudnak. A felvételen látszik, hogy ketten váratlanul, hátulról rátoltak a többi őrre, akik aztán kipenderítettek engem és Szél Dettit az épületből (ez a jelenet már a lépcsőmászás után volt). Épp azért másztam a lépcsőkorlát külső oldalán, amikor elállták az utamat, hogy fel se merüljön, esetleg én nekik mentem” – írta a képviselő a Facebook oldalán.

Hadházy házal

Pultolás helyett háztól házig gyűjtik al aláírásokat az Európai ügyészséghez csatlakozás érdekében a Hadházy Ákost segítő civil és pártaktivisták. Már biztosan 400 ezer felett van a támogató szignók száma – mondta a független képviselő.

A téli hideg miatt leálltak az utcai pultos aláírás-gyűjtéssel és háztól házig, lakástól lakásig mennek az aktivisták – mondta el a Független Hírügynökségnek Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő hozzátette, hogy van olyan „leállíthatatlan” aktivistájuk, aki tüdőgyulladást kapott.

Hadházy felidézte, hogy még fideszesként

megtapasztalta, mennyire hatékony

ez az angol kifejezéssel door to doorként ismertté vált módszer, ami az ellenzéki erők körében eddig nem honosodott meg. Eddigi tapasztalata az, hogy

az otthon tartózkodók 60-70 százaléka aláírja

az ívet, közülük sokan olyanok, akik félnek, hogy az utcai pultnál meglátják.

Hadházy Ákos egymillió aláírás összegyűjtését hirdette meg tavaly szeptemberben, miután a magyar kormány elutasította az önkéntes csatlakozást az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek létrehozásáról 2017. októberében döntöttek a tagországok igazságügyi miniszterei. Az EPPO-nak 2020 végére működésre késznek kell lennie, és az uniós kifizetésekkel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálhatja akár a tagországi nyomozóhatóságok feje felett átnyúlva.

Jelenleg nincs friss összesített adatuk arról, mennyi aláírás gyűlt össze. A karácsonyig megszámolt 380 ezernél már biztosan sokkal több, 400 ezer felett járhatnak – mondta a politikus. Pontosan azt se tudják, hányan közreműködnek, mert a kétezer regisztrált aktivista mellett

akár tízezer körüli is lehet a „gerillák” és más önkéntesek száma.

Lényegében az egész országot sikerül lefedni a gyűjtésben.

Csatlakoztak Hadházyhoz az ellenzéki pártok, amelyek hozzáállása pozitív, a politikus azonban azt nem mondja meg, melyikük milyen teljesítményt nyújt. Azt elismerte, hogy a Momentum itt is élen jár aktivistáival.

A képviselő szerint a házról házra tartó módszer segíthet a jövő évi önkormányzati választás előtti – sok helyütt már elkezdődött – egyeztetésekben is. Érdemes „lejárni” egy-egy körzetet már most, az Európai Ügyészség kapcsán.

Újabb videó került elő arról, hogyan rángatták Hadházy Ákost a biztonsági őrök

0

Újabb felvétel került a hvg.hu birtokába Hadházy Ákos és Szél Bernadett kidobásáról az MTVA székházából. A videón már teljes egészében látható, hogyan cipelték ki a köztévé székházából Hadházyt. A felvételt megnézve mindenki eldöntheti, egyetért-e az ügyészséggel, amely szerint a biztonsági őrök jogszerűen jártak el, nyomozni az ellenzéki képviselők ellen kell.

Balra-jobbra át!

A 2009-ben alakult Lehet Más a Politika alapító nyilatkozata szerint liberális, balközép és közösségelvű konzervatív politikai hagyományokból is építkező, de önmagában koherens, ökológiai és radikális demokrata politikai irányvonalat követnek. Aztán a 2018-as választások előtt magukra ragasztottak még egy jelzőt: a XXI. század pártja. S ha arra, ami mostanában az LMP-s berkeken belül történik, valóban a jelen század jelzője illik, szomorú a kép. 

A magyar politika megreformálását célul tűző „alapító atya”, Schiffer András ügyvéd, induláskor az ehhez vezető legfontosabb eszköznek a részvételi és képviseleti demokráciát jelölte meg, ám a 2010-es választások előtt korántsem láthatta előre, hogy ez lesz majd egy évtized múlva annak a mély válságnak az oka, ami 2018 végére szinte az ellehetetlenedés szélére lökte a pártot. A hazai politikai viszonyok között a képviseleti demokrácia az irányíthatatlanságba, az egymásnak alávágó politikusok háborújába sodorta az LMP-t.

Kezdetben valóban markánsan kirajzolódtak a párt fő témái: a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés.

A zöld pártokhoz közelálló mozgalom – az Élőlánchoz hasonlóan, de attól függetlenül – részben a Védegyletből vált ki. A 2009-es ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény konferenciájának ideje alatt a világ számos országában szerveztek megmozdulásokat, ilyen volt a budapesti Hősök terén megtartott performance is, ami az akkor formálódó párt első jelentősebb megmozdulása volt.

Szinte első naptól kifogásolták a pártok átláthatatlan finanszírozási mechanizmusát. Úgy tervezték, hogy a saját pártjuk működését majd kis összegű adományokból finanszírozzák, ennek érdekében internetes adománygyűjtési akciót hirdettek. Úgy gondolták, nálunk is működhet az a módszer, amivel Barack Obama az elnökválasztási kampányát szervezte. Az LMP azt is felvetette, hogy a pártok 50 millió forintban maximálják kampánykiadásaikat.

Mindkét elképzelésük zsákutca volt, a kampánykiadások korlátozásáról egyetlen párt sem akart hallani. 

Eközben rendszeresen támadták mind a bal-, mind a jobboldali politikai elit korrumpálódását. Ez utóbbit éppen a legutóbbi választást megelőző időszakban Hadházy Ákos, a párt akkori társelnöke, vitte már-már tökélyre. Olyannyira, hogy

a heti korrupciós jelentései a lehető legpontosabb képét rajzolták fel a kormánypárti vazallusok és családtagjaik már-már a büntetőjogi kategóriát is kimerítő visszaéléseiről.

Az LMP 2018-as választási sikerében, a valamivel 7 százalékot is meghaladó támogatottságban, kétségtelenül a közfigyelmet keltő akciósorozatnak döntő szerepe lehetett.

Az LMP szinte megalakulásának napjaitól

olyan benyomást keltett a külső szemlélőben, mint valami instabil vegyület:

időről időre a kiválások, a kilépések sorozata miatt kerültek a közbeszédbe. Az első ilyen kiválás mindjárt a 2010-es parlamenti választás előtt történt, amikor a Humanista Párt bejelentette szakítását az LMP-vel. Várady Tibor, a Humanista Párt elnöke ezt akkor azzal indokolta, hogy meglátása szerint az LMP egyre inkább a politikai fősodrába illeszkedő utat keres, amiben a rendszerkritika csak egy vissza-visszatérő fűszer. Időről időre mondanak szimpatikus dolgokat, de az alapvető irány nem ez, s ehhez ők nem akartak csatlakozni.

Aztán 2011 decemberében a sajtószabadságért folytatott tüntetések során létrejött az „Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért” (Milla) csoport. Emlékezetes, több tízezres ellenzéki tüntetést tartottak 2012. március 15-én, majd

októberében a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 csatlakozásra hívta fel az LMP-t is.

Az ajánlat megosztotta a párt tagságát, illetve először a vezetőségét. Az LMP novemberi kongresszusának két irány közül kellett döntenie: az egyik – a Schiffer András által is támogatott – javaslat kizárta volna a csatlakozást, a másik szerint – mely mögött a frakcióvezetés tagjai, Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea állt – az LMP megkezdhette volna a tárgyalásokat, egy későbbi időpontra tolva a döntést a tényleges csatlakozásról. Hosszas kongresszusi vita után a küldöttek többsége az első irány mellett állt ki. A határozatot követően többen kiléptek a pártból, Jávor Benedek és Karácsony Gergely lemondott frakcióbeli tisztségéről, és létrehozták a Párbeszéd Magyarországért nevű baloldali zöld pártot.

Akkor 70-130 LMP-s követte őket, ami a párt tagságának mintegy 10–20 százalékának elvesztését jelentette.

A „pártszakadás” során a frakcióból is kilépett 8 képviselő, megtartva mandátumát, így az LMP képviselőcsoportjának létszáma az akkor minimálisan előírt 12 tag alá csökkent, és a frakció megszűnt. Később, egy alkotmánybírósági döntés tette lehetővé, hogy 2013 őszétől ismét legyen a pártnak frakciója.

A 2018-as választások után a visszalépések megítélésének kérdésében komoly indulatok szabadultak el a pártban. Előbb Sallai R. Benedek esett neki fizikailag is Hadházy Ákosnak, mindkettőjük ellen fegyelmi eljárás indult. Sallait kizárták de visszavették, Hadházy kilépett a pártból és a frakcióból is. Aztán Sallai fegyelmi eljárást kezdeményezett Szél Bernadett ellen, többek között azt kifogásolva, hogy a társelnök asszony „indokolatlanul hangoztatta az ellenvéleményét”. A vita hangnemére mi sem jellemzőbb, mint a feljelentő egyik kiszivárgott levele:

„Idióták és gyüttmentek leveleire, kérdéseire nem válaszolnék, tudtommal tag vagyok jelenleg, jogom van megkérdőjelezni bárkinek a döntéseit, lépéseit a közösségen belül.”

Egy másik üzenete éppen e kiszivárogtatással kapcsolatban született:

„aki rendszeresen szivárogtat, az az anyukáját ejtse teherbe apukája ravatalán.”

Érthető, ha egy belső vitában ilyen hangnemet használó pártból a jobb érzésű politikusok elmenekülnek. Ezt tette Szél Bernadett is, a pártból és a frakcióból egyaránt elege lett, vele együtt távozott a „vendégként” a frakcióban helyet kért Együtt-képviselő, Szabó Szabolcs is.

Az LMP politikai kétarcúságára a tavaszi választásokat megelőző pártközi tárgyalások hírei hívták fel a figyelmet. A pártvezetés – az akkori két társelnök – ha nem is feltételek nélkül, de hajlott bizonyos mértékig az ellenzéki összefogás támogatására. Olyannyira, hogy

Szél Bernadett néhány társa kíséretében a DK székházában Gyurcsány Ferenccel is hajlandó volt kezet fogni.

(Az más kérdés, hogy utána, a delegáció tagja, Vágó Gábor a sajtó előtt példátlan bunkó kijelentést tett a DK elnökére.) Nem zárkóztak el a jobb választási siker érdekében bizonyos kölcsönös visszalépésektől sem. Ennek köszönheti például a mandátumát Szél.

Ungár Péter makacs elzárkózásnak pedig a Fidesz a harmadik kétharmadát köszönheti.

A fiatalember más körülmények között nem is érdemelne ennél több figyelmet, ám úgy tűnik, az LMP különös arcváltozásában, a háttérben ő mozgatja a kártyákat. Ungár, a Fidesz egyik vezető ideológusának, Schmidt Máriának a milliárdos fia.

Akik közelről ismerik, azt állítják, hogy kifejezetten „anyafüggő”, számos kérdésben képtelen dönteni Schmidt Mária megkérdezése nélkül.

Hogy a DK javára megtagadott sorsdöntő visszalépése a saját, vagy a pártja döntése, netán a fideszes mama tanácsa volt, alighanem soha nem fogjuk megtudni.

A másik „különösen viselkedő” LMP-s politikus Schmuck Erzsébet, aki ma már Keresztes L. Lóránt pártelnök helyettese. A választások után tudta meg a közvélemény, hogy

a párt kampányfőnökeként a választás előtt többször egyeztetett Schmidtel.

Amikor számon kérték, Schmuck azt állította, Schmidt telefonon egyszer arról győzködte – „barátilag” -, hogy aggódik, mert ha egyes  LMP jelöltjeik visszalépnek, a választóik elfordulnak tőlük, és kieshetnek a Parlamentből. Így a pártlistán szereplő fia is kiesik.

Ma már tudjuk, a kormánypártnak volt az érdeke, hogy ne lépjenek vissza az LMP-sek, mert ez a fideszes jelöltek esélyeit növelte a megosztott ellenzéki erőkkel szemben.

Végül három másik budapesti jelölt mellett Ungár és Schmuck sem lépett vissza, a Fidesz pedig ezzel pont meg tudta szerezni a kétharmados többséget.

Hogy milyen pozíciót próbál jelenleg betölteni a hazai politikai palettán az LMP, arra mostanában többé-kevésbé csak Ungár Péter megnyilvánulásaiból lehet következtetni. Bár szüntelen azt hangsúlyozza, hogy a családi kötelékek ellenére is távol áll a Fidesztől, legutóbb üzleti vállalkozása révén a kormánypárti Figyelővel és a Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbankkal került kapcsolatba. Sokat elárulhat ez annak a pártnak a jelenlegi politikai elképzeléseiről, amelynek az egyik legismertebb akciója az volt, amikor 2012-ben a képviselői odaláncolták magukat az akkori legnagyobb NER-oligarcha cégének telephelyéhez.

A párt sajtóirodája ma már nem is reagál egy olyan kérdésre, mit gondolnak arról, ha az egyik országgyűlési képviselőjük közös cégben van a mostani legnagyobb NER-oligarchával?

Ungár egyik írásában kifejezetten védelmébe vette Orbán Viktor politikai nézeteit, egyik másikban azt fejtegette, hogy az ellenzék megbukott – ami egyébként igaz –, de szerinte azért, mert még mindig csak a lövészárkot ássa. Azt írta: „Ma két egymással versengő komplexus bénítja a magyar politikát: a jobboldal áldozati komplexusa és a liberálisok messiás-komplexusa”. Szerinte az, hogy valaki hangosan ellenzi a kormány politikáját, egyenértékű a hatalom machinációival: a demokratikus nyilvánosság felszámolásától, a százmilliárdos gazdasági birodalmak építésén át az igazságszolgáltatás megszállásáig. Nemmel szavazott volna Brüsszelben a Sargentini jelentésre, és elérte, hogy a párt erre utasítsa brüsszeli képviselőjét is. Az utóbbi hetekben a kormánypárti médiában többször is az ellenzék politikai kudarcait ecsetelte, aminek meg is lett az eredménye: a kormánymédia, amely bármikor ágyúval tüzel bárkire, aki másként látja a világot,

nem győzi hangsúlyozni, hogy Ungár az egyetlen ellenzéki politikus, aki nem komplett idióta.

Ezek után sokan megkérdőjelezik, tekinthető-e ő még ellenzéki képviselőnek?

Amikor az LMP éppen nem az etikai eljárásoktól, vagy a fegyelmi büntetésektől hangos, akkor a párt képviselői finoman célozgatnak arra, hogy a jövőben

el tudnának képzelni szorosabb együttműködést a Jobbikkal.

Ez a közeledés is Ungár nevéhez köthető. Stummer János, jobbikos politikussal folytatott beszélgetése után azt nyilatkozta, hogy a két párt között lehetséges volna az értékalapú együttműködés, amit biztosan honorálnának a választók is. Vannak olyan alapvető állítások, amelyekben nagyjából egyetértenek, ilyen például Magyarország helye a világban, vagy hogyan értékeljék a 2010 előtti és utáni világot, mit gondolnak magáról a „rendszerváltoztatásról”, és miért ezt a szót használjuk, miért nem a „rendszerváltozás” szót.

Nagyjából itt tart most az LMP. Hadházy Ákos a közeli napokban a Sargentini jelentés LMP-s bírálata kapcsán keményen fogalmazott:

„Nehéz ezt kimondani, de az LMP-ből egy gyáva és megalkuvó párt lett. (…) Ahelyett, hogy küzdenének ellene, lefekszenek a propagandaszörny előtt, hanyatt vágják magukat, felteszik a lábukat és lihegve csóválják a farkukat. Pedig csak annyit kellene elmondani: a Sargentini jelentésért mindannyian felelősek vagyunk”.

Az ATV Egyenes beszéd című műsorában elnézést kér a hangnemért, de a kimondott szavakat nem lehet visszaszívni.

A legújabb hír a párt környékéről még egészen friss, és megerősítésre vár. Az „alapító atya”, Schiffer András bizonyos információk szerint bejelentette, hogy felfüggeszti korábbi távolságtartását egykori politikai családjával szemben, és az LMP-frakció mellett tanácsadóként dolgozik majd. Nem sokkal később aztán Schiffer hamis hírnek minősítette az értesülést. Hogy mi az igaz, és mi a hamis információ, ami az LMP házatáján szárnyra kell, nehéz előre tudni.

Hogy merre fordul az LMP szekere? Szélsőjobbra, amerre Ungár rángatja, vagy visszatér jobbközépre, ahol egykor az alapítók elképzelte a helyét? Hamarosan meglátjuk.

A nap kérdése – Aláírásgyűjtés

0

Egymillió aláírást akar összegyűjteni Hadházy Ákos annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

Ön szerint hány aláírás kell ahhoz, hogy Orbán Viktor kormánya a csatlakozás mellett döntsön?

Bezúdult Hadházyékhoz a „Tények” stábja

Bementek az udvarukba, ezzel birtokháborítást követtek el. Személyiségi jogokat is sértettek, mert beleegyezésük nélkül magánterületen filmezték a politikus családját. Öröm az ürömben, hogy a felesége büszke rá.

 

Hadházy Ákos ma kezdte meg aláírásgyűjtésért az Európai Ügyészséghez való csatlakozásért, s már az első nap különös dolgok történtek a házuknál. Mint a Facebookon írja, „kormánypárti tévések jöttek be a kertünkbe és onnan filmezték a házamat és a családomat. Így a mai nap a dezinformációs diktatúra tökéletes bemutatására is alkalmas: a „Tényekben” nyilván egy újabb rágalmazó „hír” fog megjelenni a családomról a kormány számára kínos téma helyett.”

Bár ami történt, elkeserítő, a politikus mégis örül, mert, mint írja, a felesége videóra vette a stáb mozgását, és a következő szöveggel osztotta meg a zaklatókról készített videót: „Eddig azt gondoltam, a férjem politikusi tevékenysége szélmalomharc, és örültem volna neki, ha visszatér az eredeti hivatásához és állatokat gyógyít ismét.

Ma viszont úgy látom, hogy amelyik politikust ennyire támadják, hogy a kertjén belülre beküldik a tv-stábot, ami nyilvánvalóan birtokháborítás, ezzel együtt nyilvánvalóan feljelentjük őket és nyilvánvalóan megnyerjük a pert (nyilvánvalóan évek múlva), hát itt kezdtem el úgy gondolni, hogy bizonyára van értelme Ákos munkájának, máskülönben maximum kinevetnék, de békén hagynák. Büszke vagyok a férjemre és kitartok mellette! 😍”

Az ominózus felvétel itt látható.

Lehet még ennél is Másabb a Politika?

„Mindenesetre már most látszik, hogy a jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom. Ehhez nyolc év megállás nélküli küzdelem után időre van szükségem.”

Ezt írta nem sokkal ezelőtt közleményében Szél Bernadett. A gondolkodás céljából történő visszavonulás előzménye, hogy egy ma reggeli hír szerint a párt etikai bizottsága három évre eltiltotta társelnökét minden párttisztségtől.

Bohózat a köbön. Ebből ugyanis józan ésszel arra gondolhatnánk, hogy ezek szerint már nem Szél Bernadett az LMP egyik társelnöke. De ez nem így van, Szél Bernadett ugyanis továbbra is társelnök maradhat.

Megpróbáljuk értelmezni, hogy ez így mit jelent. 1. Szél Bernadett azért maradhat az LMP társelnöke, mert már az. 2. Ha három éven belül más tisztségért indulna, akkor a pártban azt mondják neki, hogy ácsi! Nem lehetne például takarítónő a pártban – már amennyiben ez ott párttisztségnek minősül. 3. Az etikai bizottság nem akart visszamenőleges ítéletet hozni – ha Szél pártelnök, akkor ezt a tisztséget utólag nem lehet elvenni tőle.

Hasonló a helyzet Schmuck Erzsébet és Ungár Péter elnökségi tagokkal kapcsolatban, három évig ők sem tölthetnek be pártisztséget. Eszerint az LMP-ben elnökségi tagnak lenni nem párttisztség, hanem valami más.

Ungár Péter esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy pártpénztáros sem lehet, hiába van nála a pénz. Nem az LMP pénze, hanem a sajátja, ami valamivel több, mint az összes többi párté együttvéve. (Jó, a Fideszt ne számítsuk ide.)

Örökségből kifolyólag van saját bevallása szerint 15 milliárd forintja Ungár Péternek. Nem mellesleg ő Schmidt Mária fia. Ami egy kissé pikáns helyzet, merthogy anya és fia egymással állítólag szembenálló pártok érdekében tevékenykednek.

Most abba nem mennénk bele, hogy milyen lehet egy családi ebéd Schmidtéknél. Volt gyerekszobánk, ezért inkább nem próbáljuk meg ezt elképzelni.

Visszavette viszont a párt Sallai Róbert Benedeket, akit elsőfokon azért zártak ki, mert egy vita hevében megütötte a párt egykori társelnökét, Hadházy Ákost. Sallai Róbert Benedek tehát mostantól megint tag lehet, de tisztséget ő sem viselhet. Még sportfelelős sem lehet, sem Szél társelnök személyi testőre. (Kivéve, ha fentiek nem számítanak párttisztségnek.)

Van egy olyan értelmezés, hogy az LMP-ben most a közvélemény elterelésére játszanak. Eltiltanak mindenkit, de csak azért, hogy három év elteltével, a következő választás előtti időszakban megtisztulva, egykori rosszalkodásaikért megbűnhődve, ártatlanul állhassanak a nyilvánosság elé.

Ez is egy lehetséges magyarázat. Igaz, mint sok minden másnak, ami az LMP-vel kapcsolatos, ennek sincs értelme. Vagyis, csak annyit szerettünk volna mondani, hogy jelentkezzen, aki érti, hogy mi történik az LMP-ben. Mert megmagyarázni mi is tudjuk, de ez kevés – szeretnénk érteni, hogy mi az, amit magyarázunk.

Demeter Márta LMP tag lesz!

Demeter Márta két héten belül tagja lehet az LMP-nek! – tájékoztatta a Független Hírügynökséget  a párt új elnökségi titkára. Kanász-Nagy Máté el tudja képzelni, hogy az LMP kőbányai szervezetének két tagja Demeter Márta képviselő párttagságát szocialista múltja, és az öko pártban befutott gyors karrierje miatt torpedózta meg. Emlékezetes, hogy Demeter Márta az LMP segítő tagja, s népszerűsége ellenére fél éve vár a pártagságára.

Kanász-Nagy Máté felhívta figyelmünket arra is, hogy a sokat kritizált alapszabály szerint Demeter Márta tagságáról a párt elnöksége is dönthet, s jövő heti felvétele aligha lehet kétséges, hisz a tagság közelmúltban már többször is elismerte Demeter politikai teljesítményét, ezért  az LMP frakcióvezető-helyettesévé is megválasztotta. Mindez erkölcsi alapot ad a pártvezetésnek arra, hogy már a jövő pénteki vezetőségi ülésen döntsenek Demeter Márta párttagságáról. Előtte viszont zárt ajtók mögött meghallgatják az ellenvéleményeket megfogalmazó kőbányai ellenszavazókat, de a döntést végül a párt elnöksége mondja majd ki.

Arra a kérdésre, hogy a tagfelvétel miért olyan bonyolult az LMP-ben, párt elnökségi titkára egyértelműen a többlépcsős felvételi rendet okolta, illetve azt, hogy a választási kampányban a pártvezetés ezzel az üggyel nem tudott foglalkozni. Kanász-Nagy Máté egyébként annak a Sallai R. Benedeknek a pozícióját vette át, aki titkárként akadályozni tudta, hogy az LMP a választáson esélyes pártok javára visszalépjen, majd az erről szóló vitán bántalmazta a párt társelnökét, Hadházy Ákost. Az új elnökségi titkár politikai befolyása Sallai távozása után is megmaradt, s ezért Kanász-Nagy biztosra veszi, hogy előterjesztése alapján felveszik Demeter Mártát.

A párt más befolyásos szereplői nem kívánták kommentálni Demeter Márta tagfelvételi kudarcát. Ungár Péter mindössze annyit jegyzett meg, hogy pártjában sajnos a tagfelvétel ennyire bonyolult műfaj, majd a sajtóosztály megkeresését javasolta. Egy magát megnevezni nem akaró, de a párt érdekében tevékenykedő személy azt nyilatkozta, hogy az LMP legjobb úton van afelé, hogy tönkretegye önmagát. A Fidesz kétharmadát elősegítő bélyeget már így is viseli a párt, s a sokat és sikeresen dolgozó Hadházyt sem tudták a vezetésben tartani.

Azt a felvetést, hogy a párt ellenfelei a szervezet sorai közé épülve bomlasztják a pártot, esetleg a rombolásában a Fidesz keze nyomát is fel lehet fedezni – Kanász-Nagy Máté a leghatározottabban cáfolta. Nem tagadta, hogy sok ellenfele van az LMP-nek, emiatt több támadás is éri a pártot, elsősorban a viszonylagosan kedvező választási eredmények miatt. Azonban ma aligha van olyan politikai szervezet Magyarországon, amelynek alapszabálya úgy akadályozza a párt működését, mint azt az LMP évek óta érvényben lévő rendtartása. Amin a következő egy évben mindenképpen változtatni akarnak, ha addig még lesz LMP nevű párt.

Hadházy nem adja fel és el is mondja mit fog csinálni

0

Ma teszi le az esküjét a Parlamentben Hadházy Ákos, az LMP minden tisztségről lemondott korábbi alelnöke. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül teheti csak ezt meg, amit nem is bán. Tervei szerint három ügyért fog harcolni az elkövetkező négy évben. 

Hadházy, aki tiltakozásként nem volt hajlandó a nyitó ülésen a többiekkel együtt felesküdni ma reggeli Facebook posztjában hosszan foglalkozik azzal, hogy – korábbi véleménye ellenére – mégis miért ül be az Országgyűlésbe. Leszögezi: mert nehéz feladni és mert egyetlen megoldás mégis adott:

HA A KORMÁNY ÁLTAL DIKTÁLT PISZKOS JÁTÉKSZABÁLYOK MIATT NEM LEHET LEVÁLTANI ŐKET, AKKOR EZEKET A SZABÁLYOKAT KELL FELRÚGNI.

Ma leteszem az eskümet. Kövér Lászlónak köszönhetően a napirend után, üres teremben, minden ünnepélyesség nélkül. Ennek…

Közzétette: Hadházy Ákos – 2018. június 3.

Három dologtól félnek még, három dolog állíthatja őket meg – a maradék sajtó, az EU pénzek elapadása vagy valódi ellenőrzése és a bíróságok maradék függetlensége.

Ezért három dolgot kell elérni : 1) a fizetett kormánypropagandát betiltó törvény kiharcolását és közmédia visszafoglalását. 2) Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kiharcolását 3) a bíróságok maradék függetlenségének megtartását.

“A következő hónapokban azon fogok dolgozni, hogy a parlamenten kívüli és parlamenten belüli szereplőkkel közösen egyeztessünk arról a tervről, amivel a legtöbb embert elérhetjük és valódi nyomás alá helyezhető a kormány. Ha szükséges, el kell menni akár a polgári engedetlenség legkomolyabb formáiig”- írja.

Három törvénytervezetet fog beadni, a következő négy évben nem is tervez más törvényt kezdeményezni A egyik neve lehet “HÜLYESÉG GÁTLÓ” törvény, az indokolatlan fizetett kormánypropaganda betiltását írja elő, a második az EU ügyészséghez csatlakozásról szól. ( A harmadik a devizahitelesek védelméről szól, hiszen a politika egyik legnagyobb adóssága a még mindig százezreket fenyegető veszély elhárítása). Tárgyalás nélkül fogják elutasítani őket, ennyi ma a parlamenti politizálás “ereje”.

Én újra és újra be fogom adni őket és tudom, hogy ha nagyon sokan és sokat dolgozunk ezekért a célokért, akkor igenis elérhetőek.

Meg kell próbálni, mert egyszerűen nem tehetünk mást: ha elfelejtjük, hogy milyen körülmények között zajlott a mostani választás, akkor a következő is így fog zajlani.

Végül természetesen vannak prózai indokaim is arra, hogy miért ülök be ebbe a színházba. A képviselői státusz pl. ad valamennyi -nem sok- védelmet. Èn azért durván beleköptem a piszkos levesükbe. Az is látható, hogy a kampányban engem és a családomat mocskoltak a legjobban, ez azt jelenti, hogy én vagyok számukra a legkellemetlenebb ellenzéki politikus. Akkor meg hagy “örüljenek”, hogy csak azért is maradok kicsit.

Erre készülnek ezen a héten

0

A hetedik alaptörvény-módosításról és a Stop Soros törvénytervezetről tárgyal ezen a héten az Országgyűlés. A mai ülésen elhangzanak majd az első interpellációk is az új összetételű törvényhozásban.

 

A hétfő délután egy órakor kezdődő ülésen a képviselők megemlékezésekkel kezdenek: először  a trianoni békediktátum aláírásának napjáról, amely 2010 óta a nemzeti összetartozás napja; majd a közelmúltban elhunyt, előbb a Magyar Igazság és Élet Pártjában (MIÉP), majd a Jobbikban és végül függetlenként politizáló Rozgonyi Ernő volt országgyűlési képviselőről.

Ezt követően két képviselő is leteszi esküjét: a Párbeszéd-frakcióban Kocsis-Cake Olivio váltja Karácsony Gergelyt, Zugló polgármesterét, míg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciójába Hohn Krisztina ül be Gémesi György, az Új kezdet vezetője, gödöllői polgármester helyére.

Lesz majd egy harmadik eskü is, de az majd csak napirend után, az üres képviselőteremben: Hadházy Ákos, az LMP frakciójának a tagja tiltakozásként a választások milyensége és a Fidesz-diktátum ellen egyedüli képviselőként nem volt hajlandó részt venni az alakuló ülésen elhangzott eskü-ceremónián. Mai Facebook posztjában ezzel is foglalkozik.

Az új Országgyűlés megalakulása óta először hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések, valamint kérdések, továbbá a házszabálytól eltérve, vita nélkül fogadhatják el a hétpárti egyetértéssel benyújtott, az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának megalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

A parlament kedden a hetedik alaptörvény-módosításról és a “Stop Soros” néven ismertté vált javaslatokról kezd vitát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK