Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Kissinger: Putyin aligha élné túl Ukrajna győzelmét

0

Az amerikai diplomácia 100 éves veteránja az ukrajnai háborúról és Blinken amerikai külügyminiszter hétvégi pekingi útjáról nyilatkozott a Bloomberg főszerkesztőjének.

“Putyin Dosztojevszkij figura, nem Hitler, ő tele van ki nem elégített aspirációkkal, de nem az absztrakt hatalom embere. Tudja használni ezt a hatalmat, de vissza is tud élni vele. Ezt látjuk most Ukrajnában. Vlagyimir Putyin mindíg el akarta kerülni, hogy szülővárosa, Szentpétervár vagy Moszkva könnyen elérhető legyen a NATO számára , és olykor szinte irracionálisan reagált erre”- mondta Kissinger, aki találkozott a kilencvenes években Putyinnal már akkor is amikor még csak alpolgármester volt Szentpéterváron.

“Leningrádban, ahogy akkor Szentpétervárt nevezték, a lakosság csaknem fele éhenhalt a második világháború idején, köztük Putyin rokonai is, és ez nyomot hagyott rajta bár ő már a háború után született.

Szerintem Oroszországnak el kellene fogadnia, hogy Európával szerződés garantálja a biztonságot. Hiszek abban, hogy ez a háború elvezet odáig, eléri ezt az eredményt”

– mondta Henry Kissinger.

Túlélhetné Putyin Ukrajna győzelmét? “Nem valószínű” – válaszolta Kissinger, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy Putyin elnök most is felvenné a telefont, ha ő keresné, sőt fel is ajánlotta közvetítő szerepét – természetesen nem tárgyaló partnerként hanem tanácsadóként.

“Jobb lenne elkerülni Oroszország túlságosan nagy meggyengülését és szétesését, mert ez új problémákhoz vezetne.”

A veterán diplomata szerint az amerikai diplomáciának elő kellene segítenie a békét: ”az USA és szövetségesei helyesen cselekedtek amikor ellenálltak Oroszország agressziójának Ukrajnával szemben, most már egyre fontosabb hogy a konfliktusban résztvevő felek mérlegeljék: hogy akarják azt diplomáciai eszközökkel lezárni.

Európa stabilabbá válhat, ha Oroszország elfogadja, hogy nem tudja meghódítani. Valamilyen formában Oroszországnak Európa részének kell maradnia” – hangsúlyozta Kissinger, aki korábban kiemelte a kínai békeközvetítés jelentőségét mondván ily módon még ebben az évben megkezdődhetnének a tűzszüneti tárgyalások Oroszország és Ukrajna között.

“Ha ugyanis a katonai gondolkodás válik uralkodóvá a geopolitikai kapcsolatokban , akkor fennáll egy globális háború veszélye.”

Lehetséges a katonai konfliktus az Egyesült Államok és Kína között

“Az események jelenlegi menete katonai konfliktushoz vezethet, de azt gondolom, hogy meg lehet változtatni az események menetét” – hangsúlyozta a 100 éves Kissinger, aki 1972-ben megszervezte az USA és Kína kibékülését. Tony Blinken külügyminiszter a legmagasabb rangú amerikai vezető, aki Kínába látogat azóta, hogy a demokrata kormányzat 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát.

William Burns, a CIA igazgatója májusban titokban Pekingben járt, és ezt követően Biden elnök Hirosimában, a G7 csúcsértekezleten kijelentette: “Megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.“ Újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy lesz találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel, de azt még nem tudja, hogy mikor.

Washingtonban külügyi tisztviselők most elmondták a sajtónak, hogy nem várnak áttörést Tony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatásától, de a párbeszéd folytatását kívánják jelezni nemcsak Kínának, de a világnak is.

“Az Egyesült Államok és Kína a szakadék szélén áll, és együtt kell visszalépniük hiszen egy nukleáris háborúnak nem lennének győztesei” – hangsúlyozta Kissinger, aki hozzátette:

“A legnagyobb fenyegetés az Egyesült Államoknak Kína, de ez megfordítva is igaz: Kínának is az USA a legnagyobb fenyegetés.”

A veterán diplomata hosszú Bloomberg interjújában azt is elmondta, hogy már régóta párbeszédet javasolt a Biden adminisztrációnak Kínával, de “az egyelőre még nem kezdte ezt meg.”

“Az Egyesült Államoknak mindenképp el kell kerülnie azt, hogy elszigetelődjön a világban. A Biden adminisztráció megpróbál tenni ez ellen, de túlságosan is tart attól, hogy emiatt bírálat éri“ – hangoztatta Henry Kissinger, akinek az a véleménye, hogy mindkét nagy párt  az USA-ban túlságosan is a hazai közvéleményre koncentrál és nem a világra, amely gyorsan változik.

Orbán: ezt a háborút nem lehet megnyerni

0

Orbán Viktor szíve fáj az ukránokért. A háború kitörésekor elit egységeket vezényelt a közös határszakaszra. Az máig nem tisztázódott kétségbevonhatatlanul, hogy a magyar határt féltette vagy az ukrán területekre fájt a foga.

A  magyar  miniszterelnök  az  ukrajnai  háborúról  nyilatkozott  a New York-i Bloombergnek.

“Érzelmi szempontból ez a háború tragédia, éppen ezért egész szívünkkel az ukránokat támogatjuk. Megértjük, hogy mennyit szenvednek“

– mondta szemrebbenés nélkül, tőle megszokott meglehetősen képmutatóan a magyar miniszterelnök.

Köztudott, hogy pokolian rossz a kapcsolata Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukránok nehezen felejtik el azt, hogy Putyin agressziója után – 2022 február 24 – a magyar kormányfő első reakciója az volt, hogy az ukrán határra rendelte a magyar hadsereg elitegységeit. Kijevben meg vannak győződve arról, hogy Putyin Orbán Viktornak ígérte Kárpátalját, a magyar miniszterelnök pedig biztosra vette Putyin villámháborús sikerét.

Orbán az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt. Aki bizalmas körben a CIA információi szerint azt is felvetette, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolaj vezetéket, amely az orosz olajat Ukrajnán keresztül hozza évtizedek óta Magyarországra. A Washington Post szerint az USA beszélte le Zelenszkij elnököt a Barátság kőolaj vezeték felrobbantásáról.

Mit mondott most az ukrajnai háború esélyeiről Orbán Viktor a Bloombergnek?

“Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen. Ha megnézzük a számokat, ha megnézzük a terepet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a NATO tagállamok nem hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába, akkor nyilvánvaló, hogy a csatatéren nincs győzelem az ukránok számára.”

(Mondja ezt Orbán, amikor 1956-os forradalom nyugati segítségnyújtásának elmaradása miatt máig sértett politikai attitűdben ringatja a köznépet! Sőt, továbbmegy:

szerinte a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy mi fog történni a következő reggel!)

Ezt Washingtonban is így látják – legalábbis a Pentagonban, ahol a nyilvánosságra került titkos dokumentumok szerint kevesen hisznek egy ukrán offenzíva átütő sikerében. A vezérkari főnök szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, ezért immár a diplomatákon a sor. A Washington Post szerint ugyanígy látja ezt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki tűzszüneti tárgyalásokat készít elő, de ezzel a külügy és a CIA nem ért egyet. Jake Sullivan Bécsben tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel az ukrajnai háborúról is. Kína közvetítő szerepet akar játszani a béke megteremtésében Ukrajna és Oroszország között.

“Amerikai-orosz megállapodás kell”

Ezt sürgette Orbán Viktor abban az interjúban, melyet a Bloombergnek adott. Putyin orosz elnök ugyanezen a véleményen van, Zelenszkij ukrán elnök viszont kijelentette: nem tárgyal az orosz elnökkel, mert az háborús bűnös. Biden elnök legutóbb Hirosimában erősítette meg az amerikai álláspontot a G7 csúcsértekezleten, ahol Zelenszkij elnök is jelen volt, hogy az USA nem tárgyal Ukrajna feje fölött Oroszországgal. Orbán Viktor emiatt, és sok más okból Trump visszatértére számít. Az ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, azzal kérkedik, hogy egyetlen nap alatt tűzszünetet teremtene Ukrajna és Oroszország között. Ez nyilvánvalóan blöff, de a republikánusok jóval kevésbé hívei Ukrajna támogatásának mint a demokraták Washingtonban.

Orosz gázfüggés

A magyar miniszterelnök arról is beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország Katarból is importálni akar földgázt, de ez csak 2026-tól válthatja ki részben az orosz földgázt – hangsúlyozta Orbán Viktor a hosszútávú magyar-orosz gáz szerződés “előnyeit”.

Arról nem beszélt, hogy Putyin európai barátait épp a Gazprombankon keresztül pénzeli.

Egy ilyen listát a brit hírszerzés átadott a CIA-nek. Budapestről idegesen érdeklődtek: kiket találtak Putyin lefizetett barátainak listáján?

Ezúttal nem robbant bomba Hirosimában

Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.

A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.

A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, “hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.

A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.

A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:

Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el   kellene szigetelni magukat Kínától.

„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál,  ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.

Ukrajna közös támogatása

Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”

Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország   felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell   vonnia csapatait.

A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, “amely felhatalmazást ad arra is, hogy  biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris    eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

A tisztviselők nem közölték, pontosan mikor érkezik Zelenszkij, remélve, hogy biztonsági okokból homályosak maradnak utazásai részletei.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd. 

Ez valószínűleg magában foglalja a megbeszéléseket a szankciók végrehajtásáról, arról, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak-e Kijevnek, valamint a fegyverszünetről vagy a békeszerződésről szóló tárgyalások lehetőségéről.

Zelenszkij terveiről egyelőre nem érkezett nyilvános bejelentés, és az ukrán sajtó azt javasolta, hogy virtuálisan csatlakozzon a csúcstalálkozóhoz. Az elmúlt héten azonban Nagy-Britanniában és más európai országokban járt, és hajlandósága Kijeven kívülre utazni részben annak bizonyítására szolgál, hogy bízik saját kormánya stabilitásában. Az oroszok semmiféle erőfeszítést nem tettek, hogy megzavarják utazásait.

Ha Zelensky Hirosimába érkezik, szinte biztos, hogy személyes találkozója lesz Bidennel. India, Brazília és más, Ukrajnát nem szívesen támogató nemzetek vezetői is megfigyelőként jelen vannak a találkozón, és Zelenszkij jelenléte megnehezítheti álláspontjuk folytatását – mondta több tisztviselő.

Az elnök kéréseit egy olyan város hátterében terjeszteni elő, amely a 78 évvel ezelőtti első nukleáris támadás elszenvedője, s ennek a párhuzamnak alapját az adja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen megfenyegette, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában.

„Feladatunk, hogy fenntartsuk Ukrajna nemzetközi támogatásának és kommunikációjának lendületét”

– mondta Zelenszkij csütörtöki éjszakai beszédében. “Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg fogjuk valósítani.”

p.s.: Zelenszkij az Egyesült Államok katonai repülőgépével repül Japánba, miután várhatóan Szaúd-Arábiában részt vesz az Arab Liga csúcstalálkozóján is – közölték a bizalmas információk megvitatása során a személyazonossága elhallgatását kérő emberek.

Helyzetjelentés 2023. 05. 18.

Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól. (John Donne)

 

  • Li Hui Kína különleges képviselője Ukrajnában találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, és elmondta neki, hogy a “válságra” nincs csodaszer, és a háború befejezéséhez “meg kell teremteni a tűzszünet és a béketárgyalások feltételeit” valamint megígérte, hogy lehetőségéihez mérten segíteni fogja Ukrajnát – jelentette a Bloomberg.
  • Május 18-án délelőtt robbanás történt a Krím Szimferopol körzetében lévő vasútvonalon, aminek következtében 5 vagon gabonával kisiklott, a vonatok mozgását felfüggesztették.
  • Az ukrán hadsereg további előrenyomulásokról számolt be Bahmút közelében. – mondta Szerhij Cserevaty katonai szóvivő szerdán az ukrán televíziónak.
  • Kijev szerint külön-külön három ember, köztük egy gyerek halt meg egy orosz bombázásban Herszon megyében.
  • A légvédelem számos orosz támadási hullámot visszavert: 30 cirkálórakétából 29 megsemmisült – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők Légierejének sajtószolgálata.
  • Két orosz határőr megsérült egy dróntámadás következtében május 17-én a Kurszk régióban található Szuja közúti ellenőrző pont ellen – jelentették az orosz Telegram csatornák.
  • Két hónappal meghosszabbították az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztüli exportjáról szóló megállapodást – jelentette be szerdán Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök. Ukrajna szerdán “hálás köszönetét” mondta Törökországnak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), segítettek létrehozni a megállapodást. 
  • Li Hui, a Peking által a konfliktus “politikai rendezéséről” küldött kínai megbízott Kijevben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tárgyalt. Kuleba ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna „területi integritásának tiszteletben tartásához”, ugyanakkor üdvözli Kína „fontos” szerepét.
  • A francia Szenátus a március végi nemzetgyűlés után szerdán felszólította a kormányt, hogy ismerje el népirtásként a holodomort , ezt az éhínséget, amelyet a harmincas évek elején Ukrajnában okoztak a szovjet hatóságok, és több millió ember halálát okozta. 
  • A brit és a német védelmi miniszter szerdán Berlinben kijelentette, hogy a “Fehér Ház döntésén múlik, hogy F-16-os vadászrepülőket szállítanak-e Kijevnek. 
  • Az ukrajnai háború kezdete óta egyre szorosabbra fűződik Irán és Oroszország szerdán megállapodást írt alá egy észak-déli kereskedelmi útvonal megnyitásáról, amelynek célja a hagyományos tengeri útvonalak és a nemzetközi szankciók megkerülése. A 2000-es évek eleje óta tárgyalt kétoldalú megállapodás egy 164 kilométer hosszú vasútvonal építésére vonatkozik Irán északkeleti részén.

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

0

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár  felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Orbán és az új Európa

A magyar miniszterelnök szerint Európa átszerkesztése folyik az ukrajnai háborúval. Mi jellemzi az új helyzetet? A kapcsolatok megszakítása Oroszországgal.

“Minthogy a nyersanyagokra Európának továbbra is szüksége van, ezért új függés alakulhat ki” – célzott a magyar miniszterelnök az Egyesült Államokra.  Majd ismertette a Blinken tervet, amely arra irányul, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle gazdasági-katonai szövetséget alkosson. Így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt elég erős lenne az orosz fenyegetés elhárítására.

“Egy 60-70 milliós gazdasági térség jön létre, és ez több embert jelent mint Franciaország vagy Olaszország”

– mondta Orbán Viktor a kereskedelmi kamarában.

Mihez kezd a magyar diplomácia?

Orbán oroszbarát külpolitikája úgy bukott meg, hogy abból Magyarországnak semmilyen haszna sem származott. Nem kapunk olcsóbban földgázt Putyintól viszont valamennyi NATO szövetségesünk elítéli azt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin Ukrajna elleni agressziója után is felkeresi Moszkvát.

Lengyelország Orbán nagy barátjából az egyik fő kritikusa lett. Ha létrejön a tervezett lengyel-ukrán szövetség, akkor az kifejezetten ellenségessé válhat a magyar diplomácia oroszbarát politikájával szemben.

A visegrádi együttműködés rendszere szép csendben elhalálozott.

Orbán szembenállása az Európai Unióval immár csakis károkkal jár: nem kapunk pénzt. Orbán magyar-lengyel-olasz szövetségben reménykedett azután, hogy korábbi szövetségesét, Giorgia Melonit Itália miniszterelnökévé választották. Mi történt a valóságban? Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök együtt állt ki Ukrajna mellett Varsóban elítélve az orosz agressziót. Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével tárgyal valamiféle együttműködésről az Európai Parlamentben, és nem Orbán Viktorral, aki kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgta volna onnan Weber.

Egyedül maradtunk – állapította meg évértékelőjében a magyar miniszterelnök, és ez a beismerés azt jelenti: már Orbán is felismerte, hogy zsákutcába jutott.

Merre van innen előre?

Erre még nem jött rá a magyar miniszterelnök, aki talán Trump visszatérésében bízik. Csakhogy Trump, ha egyáltalán visszatér a Fehér Házba, egyáltalán nem biztos, hogy sietne emlékezni az ő Orbán Viktor barátjára. Neki fontosabbak a lengyel és ukrán választók milliói az Egyesült Államokban, akik egyáltalán nem megértőek Putyin Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban. Orbánnak ezért sürgősen új szövetségeseket kellene találnia, mert addig csak az ordító egér tragikomikus szerepe marad meg a számára.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!