Kezdőlap Címkék Háború

Címke: háború

Lengyel kormányfő: Magyarország helyett Romániával működünk együtt

Régebben a visegrádi együttműködés fontos volt, de most az ukrajnai háború kitörése óta Romániával és a három balti állammal működünk együtt, melyek hasonlóképp ítélik meg Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, nem úgy mint Magyarország – mondta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Washingtonban az Atlanti Tanács ülésén.

Térségünkben az Egyesült Államok két államot tart fontosnak stratégiai szempontból: Lengyelországot és Romániát. Varsó teljes mértékben ki is áll az USA mellett, de Románia óvatosabb ugyanis európai mentora, Franciaország más irányvonalat követ. A román elnök – Orbán Viktorhoz hasonlóan – nem tapsolt Zelenszkij elnöknek, aki a végső győzelemről beszélt. Macron francia elnök nem hisz abban, hogy Ukrajna katonai győzelmet arathat Oroszország fölött. Ha Napóleon és Hitler óriási hadseregeinek ez nem sikerült, akkor aligha valószínű, hogy az ukrán hadseregnek ez sikerülhet.

A francia elnök ezért tűzszünetet sürget. Ebből a célból felhívta Pekingből Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, és arra buzdította Hszi Csin-ping kínai államfőt, hogy tegye meg ugyanezt Putyinnal. Maga Macron is rendszeresen tárgyal telefonon Putyinnal az ukrajnai háború kitörése után is, de az orosz elnök mindig azt hangsúlyozza: Oroszországnak Franciaország nem partner, csakis az USA-val hajlandó tárgyalni Ukrajnáról.

Európa nem lesz az USA vazallusa

Ezt üzente a világnak Macron elnök Pekingből, de Morawiecki sietett megnyugtatni az Egyesült Államokat Washingtonban: a francia elnök nem Európa hanem csakis a saját országa nevében beszélt. Lengyelország és a balti államok nagyon is igénylik az amerikaiak jelenlétét Európában, mert tudják: csakis az USA jelent elrettentő erőt Putyin számára. A hírek szerint Morawiecki miniszterelnök fel is ajánlotta az amerikaiaknak: telepítsenek nukleáris fegyvereket Lengyelországba válaszul arra, hogy Putyin Fehéroroszországba vitt olyan rakétákat, melyeket nukleáris robbanófejjel is el lehet látni vagyis közelebb hozta Európához a nukleáris fenyegetést.

Európa határainál egy nukleáris nagyhatalom háborúzik, ezért mielőbb tűzszünetet kell kötni – ezt hangsúlyozza Macron francia elnök. Erről is tárgyal most Pekingben Baerbock német külügyminiszter, és a kínai fővárosba várják Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, aki nagy híve az európai szuverenitásnak.

Közben persze a kínaiak két vasat tartanak a tűzben: Moszkvába küldik a hadügyminisztert, hogy kiderítse: hogy áll valójában a háború Ukrajnában, és főként mit akar valójában Putyin elérni hiszen az orosz diktátor dilemmája az, hogy zsákutcában nemigen lehet tudni, hogy merre van előre.

Jeszenszky: az USA utolsó figyelmeztetést küldött Orbánnak

“Most, hogy a szomszédban háború dúl, itt az ideje, hogy egységesen és határozottan lépjünk fel Putyin agressziójával szemben, kiálljunk a transzatlanti értékek mellett” – írta Twitteren David Pressman USA nagykövet miután Washingtonban konzultált Blinken külügyminiszterrel.

Ezt Jeszenszky Géza utolsó figyelmeztetésként értékelte a Klubrádióban.

Antall József egykori külügyminiszterét Orbán Viktor nevezte ki washingtoni nagykövetnek 1998-ban tehát jól ismeri mind az amerikai külügyet mind pedig a magyar miniszterelnököt. Igaz, hogy jóval később  összekülönböztek, mert Jeszenszky norvégiai nagykövetként nem tudta vállalni az Orbán kormány durva fellépését a Norvégia által támogatott szervezetek ellen Magyarországon.

Pressman nagykövet már korábban is jelezte: a magyar kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között.

Jeszenszky Géza szerint a magyar kormány kül- és belpolitikája tévút, amely katasztrófához vezet.

“Ha megszűnik a bizalom, akkor a magyar kormány fontos információkat nem fog megkapni”

– hangsúlyozta Jeszenszky Géza.

Csakhogy a Blinken terv már nem is számol Magyarországgal.

Cordon sanitaire Magyarország nélkül

A Washington Post kiszivárogtatta Blinken külügyminiszter elképzelését arról, hogy az ukrajnai háború befejezése után miképp lehetne biztosítani a térség stabilitását. Eszerint többezer kilométeres cordon sanitaire jönne létre Oroszország nyugati határai mentén. Ez Skandináviában kezdődne, ahol már három NATO tag lesz: Norvégia, Svédország és Finnország. Utána jönne a Baltikum. A katonailag legerősebb láncszem egy lengyel-ukrán szövetség lenne. Formálisan így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt erős ellenfél lenne bármiféle orosz fenyegetéssel szemben. Csehország és Szlovákia is támogatja ezt az elképzelést, melynek déli erős állama Románia lenne – esetleg szövetségben Moldovával. Hozzájuk csatlakozna Bulgária és Görögország.

Két NATO tagállammal nem számol a Blinken terv: Magyarországgal és Törökországgal. Kettőjük közül Törökország fontos, Magyarország nem az. Vagyis Orbán Viktort leírták ugyanis nélküle is működhet a cordon sanitaire.

Hol az amerikai béketerv?

A Blinken terv gyenge pontja nem az Orbán kormány oroszbarát diplomáciája hanem az, hogy nincs elképzelése: miképp lehetne véget vetni a katonai konfliktusnak Ukrajna és Oroszország között. Amerikai béketerv nélkül ez aligha sikerülhet. Vang Ji, Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián elmondta: folytak titkos tárgyalások a nagyhatalmak között egy olyan béketervről, mely figyelembe venné Oroszország biztonsági érdekeit is, de az USA valamilyen oknál fogva visszalépett. Aztán pedig Blinken Kijevbe látogatott, és teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt, aki Ukrajna katonai győzelmében reménykedik noha ezt kevés katonai szakértő tartja elképzelhetőnek.

Jelenleg patthelyzet van, és Orbán Viktor erre alapozza terveit. Szemlátomást hosszútávra is szoros orosz kapcsolattal számol hiszen nemrég bejelentette: Magyarország 2-3 gázerőművet épít. A földgázt ehhez minden bizonnyal Putyintól várja. Miközben az Európai Unió igyekszik megszabadulni az orosz energia függőségtől, Orbán hosszú távra is elkötelezi magát az orosz energia mellett. Miért? A magyar miniszterelnök feltehetően azt gondolja, hogy az USA nem lesz képes döntő szerepét megőrizni a világban, előbb vagy utóbb osztoznia kell Kínával és esetleg más országokkal például Indiával.

Orbán nem hisz a hidegháborús Blinken diplomácia sikerében míg az Európai Unió tagállamainak többsége elfogadja azt, de vannak még kétkedők.

Macron – Orbán Párizsban

A francia elnök éppúgy mint Orbán Viktor az európai szuverenitás híve vagyis az Európai Uniót úgy képzeli el mint egyenrangú nagyhatalmat az USA-val. Ezért közös uniós hadsereget és hadiipart akar. Mindketten az atomenergia fejlesztés hívei, ehhez pedig kell az orosz nukleáris fűtőanyag.

Erről is tárgyal a francia elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn Párizsban. Az USA épp ellenkezőleg gazdasági NATO-t akar vagyis olyan egységet a gazdaságban is mint amilyen katonai téren fennáll – egyértelműen Washington irányítása alatt.

Két különböző jövőképről van tehát szó. Európa szempontjából az USA elképzeléseinek az a problémája, hogy tartós alárendeltséget hozna az Európai Uniónak, amely cserébe biztonságot kapna. Csakhogy Európa közvéleménye nagyon megosztott: jelentős részük nem hisz abban, hogy Putyin rájuk nézve is fenyegetést jelent. Ha viszont Európa alárendeli magát az USA érdekeinek, akkor az életszínvonal emelkedése vágyálom marad. Ezzel viszont meginoghat a társadalmi stabilitás, amelyet Macron elnök személyesen is tapasztalhat hiszen Franciaországban a nyugdíjreform ellen összefogott a szélsőbal a szélsőjobbal.

Orbán és az új Európa

A magyar miniszterelnök szerint Európa átszerkesztése folyik az ukrajnai háborúval. Mi jellemzi az új helyzetet? A kapcsolatok megszakítása Oroszországgal.

“Minthogy a nyersanyagokra Európának továbbra is szüksége van, ezért új függés alakulhat ki” – célzott a magyar miniszterelnök az Egyesült Államokra.  Majd ismertette a Blinken tervet, amely arra irányul, hogy Lengyelország és Ukrajna valamiféle gazdasági-katonai szövetséget alkosson. Így Ukrajna nem válna a NATO tagjává, de Lengyelországgal együtt elég erős lenne az orosz fenyegetés elhárítására.

“Egy 60-70 milliós gazdasági térség jön létre, és ez több embert jelent mint Franciaország vagy Olaszország”

– mondta Orbán Viktor a kereskedelmi kamarában.

Mihez kezd a magyar diplomácia?

Orbán oroszbarát külpolitikája úgy bukott meg, hogy abból Magyarországnak semmilyen haszna sem származott. Nem kapunk olcsóbban földgázt Putyintól viszont valamennyi NATO szövetségesünk elítéli azt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin Ukrajna elleni agressziója után is felkeresi Moszkvát.

Lengyelország Orbán nagy barátjából az egyik fő kritikusa lett. Ha létrejön a tervezett lengyel-ukrán szövetség, akkor az kifejezetten ellenségessé válhat a magyar diplomácia oroszbarát politikájával szemben.

A visegrádi együttműködés rendszere szép csendben elhalálozott.

Orbán szembenállása az Európai Unióval immár csakis károkkal jár: nem kapunk pénzt. Orbán magyar-lengyel-olasz szövetségben reménykedett azután, hogy korábbi szövetségesét, Giorgia Melonit Itália miniszterelnökévé választották. Mi történt a valóságban? Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök együtt állt ki Ukrajna mellett Varsóban elítélve az orosz agressziót. Meloni Weberrel, az Európai Néppárt frakcióvezetőjével tárgyal valamiféle együttműködésről az Európai Parlamentben, és nem Orbán Viktorral, aki kilépett az Európai Néppártból mielőtt kirúgta volna onnan Weber.

Egyedül maradtunk – állapította meg évértékelőjében a magyar miniszterelnök, és ez a beismerés azt jelenti: már Orbán is felismerte, hogy zsákutcába jutott.

Merre van innen előre?

Erre még nem jött rá a magyar miniszterelnök, aki talán Trump visszatérésében bízik. Csakhogy Trump, ha egyáltalán visszatér a Fehér Házba, egyáltalán nem biztos, hogy sietne emlékezni az ő Orbán Viktor barátjára. Neki fontosabbak a lengyel és ukrán választók milliói az Egyesült Államokban, akik egyáltalán nem megértőek Putyin Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban. Orbánnak ezért sürgősen új szövetségeseket kellene találnia, mert addig csak az ordító egér tragikomikus szerepe marad meg a számára.

Csendes kínaiak

Kína gazdaságilag együttműködik Moszkvával, de nincs katonai szövetség.  Ezt hangsúlyozta a kínai külügyminiszter a pekingi parlament előtt. Csin Kang megerősítette: nem szállítanak fegyvert Oroszországnak.

Kína háromféleképp támogatja az orosz gazdaságot, melyet meggyengítettek a nyugati szankciók – állítja a CIA.

Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvába látogat – jelentette be büszkén Putyin, akit már Orbán Viktor sem keres fel. Blinken amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette Pekinget: ne szállítson kamikaze drónokat az orosz hadseregnek, mert akkor súlyos nyugati szankciókkal kell számolnia.

“Az orosz-kínai partnerség a kétségbeesés szülötte, Putyin kapkod, hogy támogatókra találjon, Hszi Csin-ping elnök pedig lecsap az alkalomra” – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak az USA egykori energia államtitkárhelyettese. Keith Krach rámutatott arra, hogy rekordot döntött Kína és Oroszország kereskedelme, amely meghaladta a 190 milliárd dollárt 2022- ben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a pandémia utáni újrakezdés idején az USA-Kína kereskedelem is rekordot döntött, mert felülmúlta a 690 milliárd dollárt.

Kína kihasználja Oroszország szorult helyzetét, és olcsón vásárolja meg az energiahordozókat, melyeket a nyugati államok szankciókkal sújtanak Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az ukrajnai háború kitörése után az év végéig 45%-kal nőtt az olajimport Oroszországból Kínába meghaladva az 50 milliárd dollárt. A szén import ugyanebben az időszakban 54%-kal nőtt és elérte a 10 milliárd dollárt.

A Gazprom hosszútávú 25 éves földgáz szállítási szerződést kötött a CNPC kínai óriással.

Mindez nagy segítség Oroszországnak, amely nehezen talál vásárlót energiahordozóinak a világpiacon.

A kínaiak elfoglalják a nyugatiak helyét az orosz piacon

Ez a második számú segítség hiszen a nyugati cégek távozása komoly érvágást jelent az orosz gazdaságnak.

“Kína nem támogatja közvetlenül Oroszország háborúját , de kihasználja a helyzetet. Így várható , hogy tovább bővülnek a kínai – orosz gazdasági kapcsolatok”- nyilatkozta a CNN hír televíziónak Neil Thomas, az Eurasia Group vezető elemzője.

A washingtoni kongresszus kutató csoportja már tavaly jelezte, hogy Oroszország jelentős mértékben megnövelte gépek és berendezések vásárlását Kínától, ily módon pótolta részben a kieső nyugati importot. Blinken amerikai külügyminiszter többször is figyelmeztette kínai tárgyaló partnereit: ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati szankciók alá esnek. Ha ezt megteszik, akkor Peking is szankciókra számíthat – hangsúlyozta Antony Blinken, aki elhalasztotta pekingi látogatását a kém léggömbök miatt.

Mit jelent a kínai nyomulás az orosz autós piacon? Az ukrajnai háború kitörése óta a kínaiak részesedése 10%-ról 38%-ra növekedett az orosz piacon, és ez az arány idén valószínűleg tovább növekszik.

Az okostelefon piacon tarolnak a kínaiak: a háború előtt 40% volt a részesedésük, mára ez elérte a 95%-ot!

Dollár helyett jüan

A kínai támogatás harmadik formája pénzügyi: a dollárhiánnyal küszködő oroszok mindinkább áttérhetnek a rubel-jüan fizetésre. Itt is óriási változást hozott az ukrajnai háború: januárban még csak minimális volt a jüan fizetések aránya (1%), november végén már 48%!

Az orosz szuverén alap 60%-ra emelte a jüan részesedését. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ki is jelentette, hogy elsősorban azért vesznek jüant, hogy feltöltsék a szuverén alapot. A nyugati szövetségesek 300 milliárd dollár értékű nemzeti bank és szuverén alap követelést fagyasztottak be Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Mire kell Moszkvának a jüan tartalék?

Elsősorban a rubel védelmére hiszen az orosz fizetőeszköz leértékelődött a dollárhoz és az euróhoz képest. A pénzügyminisztérium be is jelentette, hogy idén jüant ad el, hogy rubelt vásároljon belőle.

Peking vékony jégen táncol, mert az USA árgus szemekkel figyeli a két állam kapcsolatát. A UnionPay nevű kínai fizetési rendszer ezért immár nem fogad el Oroszországban kibocsátott bankkártyákat, mert a kínaiak tartanak az amerikai szankcióktól – írta meg a moszkvai Kommerszant.

“Ez nem az USA és Oroszország háborúja”

0

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?

“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:

“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”

Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.

Képmutatás és kettős beszéd

Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.

Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.

Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.

Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.

Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.

Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.

Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.

Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra  és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.

Mai kérdés – Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Könnyen halnak az orosz oligarchák

Már tíz fölött jár azon orosz oligarchák száma akik az idén rejtélyes vagy kevésbé rejtélyes módon távoztak az élők sorából. Furcsa módon rájár a rúd az energiaszektorban meggazdagodott oligarchákra. A vizsgálat (gyorsan) lezárult, felejtse el!

Leesett a lépcsőn, és szörnyethalt Oroszország egyik legnagyobb ingatlan fejlesztő cégének tulajdonosa, aki Franciaországban élt. Igor Zelenov korábban a Don-sztroj vállalat tulajdonosa volt. Többször is bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, amely nagy csapást mér Oroszországra anélkül, hogy bármilyen eredménnyel is járna.

Február 24-én indította meg Putyin elnök az orosz csapatokat Ukrajna ellen, és az utóbbi időben átvette a főparancsnok szerepet is, de így sem értek el értékelhető eredményt Ukrajnában. Közben viszont Oroszország gazdasága lejtmenetbe került: idén az orosz tőzsde teljesít a legrosszabbul a világon. A szankciók egyre nagyobb károkat okoznak az orosz gazdaságnak, de ezt ellensúlyozza az, hogy magas a kőolaj és a földgáz ára a világpiacon. Putyin tehát pénzelni tudta háborúját Ukrajnában.

Legalább egy tucat olyan oligarcha veszítette életét, aki bírálta Putyin háborúját. A legutóbbi híres eset az volt amikor a Lukoil olaj vállalat igazgató tanácsának elnöke “kiesett” egy kórház ablakán Moszkva belvárosában. Az orosz titkosszolgálat emberei dobták ki az ablakon az olajoligarchát, aki nem titkolta: nem ért egyet Putyin Ukrajna elleni háborújával.

És nálunk?

Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében arra buzdította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit vegye rá arra: viseljék a gazdasági válság költségeit legalább részben. Orbán Viktor és Hernádi Zsolt együttműködése ezen az alapon nyugszik: a miniszterelnök kiharcolja a mentességet az uniós szankciók alól, más oldalról

a MOL feltölti a rezsivédelmi kasszát, amely Orbán politikai hatalmának egyik legfőbb alapja.

Matolcsy a parlament gazdasági bizottsága előtt arra is célzott: egyes oligarchák kihasználják az inflációt vagyonuk gyarapítására! Ezt a megjegyzését a Nemzeti Bank elnöke az élelmiszer inflációval kapcsolatban tette vagyis a célszemély Csányi Sándor lehetett. Az OTP főnöke kulcsszerepet játszik a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Hernádi Zsolttal együtt ők a legbefolyásosabb magyar oligarchák, akiknek a hatalma sokkal kevésbé függ Orbán Viktortól mint azoké a milliárdosoké, akiket a nemzeti együttműködés rendszere tett gazdaggá és hatalmassá.

Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökeként elkísérte Orbán Viktort Katarba is, ahol együtt nézték a világbajnokság döntőjét. Majd pedig együtt vettek részt a katari miniszterelnök  fogadásán.

Mind Csányi, mind Hernádi oszlopa ugyan a nemzeti együttműködés rendszerének, de egyikük sem siet túlságosan nagy kockázatot vállalni Orbán Viktorért.

Aki már megszabadult olyan oligarcháktól mint Simicska Lajos vagy Spéder Zoltán, de a Csányi-Hernádi duó más kategória. Velük Orbán Viktornak nemcsak, hogy együtt kell működnie, de bizonyítani kell előttük: érdemes őt támogatni, mert rendszere versenyképes, és profitot hoz az oligarcháknak. Eddig ez így volt, de hogyha már Matolcsy György is rádöbbent, hogy a rendszer nem versenyképes és a válság immár itt van, akkor mindenkinek újra át kell gondolnia a helyzetet, mert Orbán ráparancsolhat Mészáros Lőrincre vagy Tiborcz Istvánra, hogy támogassák a düledező rendszert, de Csányi Sándornak és Hernádi Zsoltnak ígérnie is kell valamit, mert ők ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik.

Az oroszok többsége már nem támogatja Putyin háborúját

A brit hírszerzés hozzájutott egy olyan közvélemény-kutatás eredményeihez, melyet az ukrajnai háború megítéléséről folytattak Oroszországban. A Putyin személyes védelmét ellátó FSZO szolgálat felmérése szerint az orosz közvélemény belefáradt a több mint kilenc hónapja folyó háborúba, amely semmilyen kézzelfogható eredménnyel sem járt Oroszország számára.

A megkérdezettek 55%-a a béketárgyalások híve Ukrajnával, és mindössze 25% válaszolta azt, hogy a végső győzelemig harcolnia kell Oroszországnak. Putyin annak idején az ukrán vezetés leváltását, és egy Moszkva barát kormányzat megteremtését tűzte ki célul Kijevben amikor február 24-én megindította a “korlátozott hadműveletet”. Azóta az orosz hadsereg defenzívába szorult, és Oroszország elszigetelődött. Putyin el sem ment a G20 csúcs konferenciára, melyet idén Bali szigetén rendeztek meg. A nyugati államok ugyanis Biden elnökkel az élen közölték: nem kívánnak vele találkozni!

Macron közvetít

Figyelembe kell venni Putyin biztonsági szempontjait is – hangsúlyozta a francia elnök, aki nemrég tárgyalt Washingtonban Biden amerikai elnökkel. Az USA elnöke megbízta a közvetítő szereppel, mert már az Egyesült Államok is szeretné maga mögött tudni a konfliktust Ukrajnában. Az Egyesült Államok fegyveres erőinek vezérkari főnöke tűzszüneti tárgyalásokat sürget Ukrajnában, ahol a fűtési szezon tragikus következményekkel járhat a lakosságra nézve, mert az oroszok szétlőtték az energiahálózatot. Mind az amerikaiak mind pedig a franciák már kidolgoztak béketerveket, amelyeket egyelőre sem az oroszok sem pedig az ukránok nem fogadnak el. Zelenszkij elnök egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről beleértve a Krím félszigetet is. Ilyen alkut Putyin nyilvánvalóan nem fogadhat el, mert ezzel az életét tenné kockára. Zelenszkij elnök is hasonló helyzetben van: ha lemond Ukrajna területének akárcsak kis részéről is, akkor a nacionalisták hazaárulónak kiálthatják ki. A patthelyzetet egy fegyverszünet oldhatja fel, amely hosszú időre jegelné a problémát: hol húzódnak Ukrajna és Oroszország határai?

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!