Gy. Németh reggel DK-s online sajtótájékoztatót tartott a javaslatról.
Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltje Facebook oldalán az alábbi plakátot tette közzé.
Sehol egy utalás a DK javaslatra! Önmagát saját kútfőből keménykezű, határozott főpolgármesterként feltűntetve közli velünk, hogy „uff, én megmondtam”!
Ahhoz azért volt kommunikációs felkészültsége, hogy hagyja minden orgánum neki tulajdonítsa a határozati javaslatot. A DK úriemberként csak annyit jegyzett meg, örülhogy csatlakozott a javaslatukhoz!
Téved Főpolgármester úr, aki egyben történetesen a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltje Ön csatlakozott a Demokratikus Koalíció által benyújtott javaslathoz!
Jobb, ha tudja: sem Főpolgármesterként, sem a Párbeszéd-Mszp-LMP kormányfőjelölt jelöltjeként nem járt el úriemberként.
A főpolgármester ki akarja zárni a közgyűlést a céges és kiemelt ügyekből – mondta Gy. Németh Erzsébet. Karácsony pedig bejelentette, hogy újranyitják az őszi választási összefogást a vasárnapi történések nyomán. „Patkánybizottságot” kezdeményez Karácsony.
A közgyűlés szerdán úgy tervezi módosítani szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), hogy Tarlós István főpolgármesternek a jövőben ne kelljen a képviselőtestület elé vinnie a fővárosi cégekkel, beruházásokkal és kiemelt eseményekkel kapcsolatos döntéseket – mondta Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője. Szerint ezzel
azokat az ellenzéki képviselőket akarják kizárni a döntéshozatalból,
akik a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választás alapján a fővárosiak többségét képviselik.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az ellenzék az EP-választás eredményei alapján újragondolja az őszi önkormányzati voksolásra szóló fővárosi összefogást, ugyanakkor nincs olyan szándék, hogy azon ne közösen induljanak. Megismételte azt is, ragaszkodik az ellenzéki előválasztáshoz, amelyen
szívesen megmérkőzik a Momentum jelöltjével is, ha a párt megnevez egy saját főpolgármester-jelöltet.
Karácsony egyébként bejelentette, hogy a „patkányhelyzet” feltárását célzó fővárosi vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte szerdán az MSZP-Párbeszéd és a DK. A Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott, a budapestiek naponta szembesülhetnek azzal, hogy a főváros működésképtelenné vált, a város ugyanis egyre szemetesebb, a patkányok számának emelkedése pedig csak a „jéghegy csúcsa”.
Karácsony Gergely szerint az általuk javasolt vizsgálóbizottságnak fel kell tárnia, milyen visszaélések történtek a patkánymentesítésre kiírt közbeszerzésen, továbbá arról is, hogy a főváros megtett-e mindent a korrekcióra, az állam pedig megfelelően ellátja-e a népegészségügyi feladatokat. Kiemelte, a patkányirtást elnyerő konzorciumról kiderült, nem rendelkezik megfelelő referenciákkal, az árversennyel elnyert közbeszerzés után pedig a korábbi költségek másfélszereséért végzi a munkát.
Horváth Csaba, az MSZP képviselője hangsúlyozta, olyan városvezetésre van szükség, amelyik kiköveteli a mindenkori kormányoktól azokat a forrásokat, amelyek járnak a fővárosiaknak. Megismételte, a budapestiek átlagosan naponta 20 milliárd forint adót fizetnek be, eközben például a BKV állami támogatása a 2011 utáni 72,6 milliárd forintról az idén 28 milliárd forintra csökkent.
Sajtóhírek szerint már nem indul újra Tarlós István a főpolgármesterségért. „Lesz még egy beszélgetése a miniszterelnökkel 2019-ről, de 70 évesen újabb 5 éves ciklust valószínűleg nem vállal – nyilatkozta a városvezető. Ha igaz a hír, az meglehetősen fenyegetően hangzik a város jövőjét illetően, ha Fidesz közeli politikus kihátrál a megméretés elől, akkor a kormány hadat üzenni készül a fővárosnak. Mit gondol erről Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíciónak a Közgyűlésbe delegált képviselője?
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Ön is úgy látja, hogy komolyra fordulhattak azoknak a politikai lépéseknek az előkészületei, amelyek Budapest „megrendszabályozásáról” szivárognak ki?
Konkrét tervezetről ugyan én sem tudok, de a háttérben bizonyára folynak már az egyezkedések, készülnek azok a jogszabály módosítások, amelyek várhatóan ellehetetlenítik majd a fővárosi önkormányzatot.
A Századvég kapta azt a megbízást, hogy mérje fel, hogyan fogadna a főváros egy olyan változást, ami megvonná az itt lakóktól a főpolgármester közvetlen megválasztásának jogát. Tarlós István már korábban számos alkalommal jelezte, hogy ha a kormány további jogköröket von el a város vezetésétől, ő nem vállalja a tisztséget. Ha most megpedzette, hogy 2019-ben visszavonul, akkor ő már tudhat valamit.
De azt is mondta, hogy még „beszélni fog erről” a miniszterelnökkel.
Persze, ezt sem lehet kizárni, de nem gondolom, hogy meg tudja győzni Orbán Viktort arról, hogy ne „büntesse meg” Budapestet a kétharmados vereségért.
A kormány már telefonos közvélemény-kutatásban szondáztatja a város lakóit,
mi azért indítottunk aláírás-gyűjtést, hogy fel tudjuk mutatni, Tarlós biztosan nem csak a maga pozíciója védelmében ágál a városvezetés jogainak csorbítása ellen, tőle függetlenül a budapestiek sem kérnek a kormány gyarmatosításából. Egy ilyen akcióval talán meggondolásra lehetne bírni a miniszterelnököt: ha valakit a kormány kinevez a főpolgármesteri pozícióra, az nem polgármester, hanem helytartó lesz a város vezetőjeként.
Vannak már ennek konkrét jelei?
Említettem, hogy már olvasható a kormány honlapján olyan információ, ami ezt erősíti. Egy „kormány-közeli közvélemény-kutató” – a Századvég – már megkezdte a felméréseket. Van olyan konkrét kérdésük is, hogy
mit szólna, ha nem a lakók választanák meg a főpolgármestert, vagy a kerületi polgármesterek közül két éves rotációban nevezné ki a kormány a város vezetőjét.
Budapest egy egységes város, elfogadhatatlan volna, ha mondjuk Debrecen vagy Fényeslitke közvetlenül megválaszthatna vezetőjét, de a fővárosi polgárok ezt nem tehetnék meg. Ezzel az önkormányzatiság lényege szenvedne csorbát.
Tarlós azzal érvelt, hogy nem szívesen adná át az ellenzék kezébe Budapestet. Fennáll ennek a veszélye?
Ez a tőle megszokott szöveg. Nem gondolnám, hogy az ő regnálását követően „összedőlne a világ”, hiszen az elmúlt években csak látvány beruházásokra került sor. Asszisztált a miniszterelnök Várba költözéséhez, nem rendítette meg, hogy ezért a Liget feldúlásával fizetett a város. Említhetném a Duna Arénát, aminek jószerével a közelébe sem mehetnek a budapestiek. Nem erre lett volna szükségünk.
Javítani kellett volna a közlekedést, a város tisztaságát, felszámolni a barna- és rozsdaövezeteket.
A rengeteg, most folyó felújítás, mintha éppen azt szolgálná, amit ön is hiányolt.
Ezeknek a beruházásoknak nagy része azért zajlik most, mert korábban a város vezetése képtelen volt megfelelően előkészíteni a munkálatokat. Szerintem egyetlen budapesti lakos sem boldog attól, hogy az önkormányzati választás előtti évben rázúdítottak a városra egy olyan akadály-dömpinget, ami megkeseríti mindenkinek az életét. Rendelkezésre állt volna már az előző nyolc év, mégsem éltek a lehetőséggel. Nem zárom ki, hogy persze a felújítás-dömpingben van egyfajta megfelelési kényszer is, ami most több bosszúságot okoz, mint amennyi örömet, majd ha vége lesz.
MTI Fotó: Veres Nándor
Elterjedtek olyan szóbeszédek is, hogy a kormányzat következő államosítási akciójának a színházak lesznek az áldozatai. Ön hallott már erről?
Erről még nem hallottam, de nem volnék meglepve.
A színházak az utolsó olyan „tulajdonai” ennek a városnak, amelyekre még nem vetett szemet az állam.
Az oktatási intézményeket, a kórházakat, a rendelőket már mindet elvették a várostól, feltételezhető, hogy nemcsak a főpolgármester, hanem a színház igazgatók kinevezési jogát is magához szeretné vonni a kormány. Miért pont ezt ne? Ezzel az utolsó olyan terület is elveszítené az önállóságát,
ahol a hatalom számára oly gyűlöletes liberalizmus még virágzik.
Beleillik azoknak a lépéseknek a sorába, amely a kultúra értékeinek átformálását célozza.
Van akkora ereje az ellenzéknek, hogy ezeket a lépéseket, vagy legalább egy részüket, meg tudják akadályozni?
Én az utóbbiban hiszek. Budapest nem támogatta ezt a kormányt. Nem kért az újabb Fidesz kétharmadból, sőt, helyileg éppen ellenkező kétharmad mellett döntött. Azt gondolom, határozott fellépéssel sok mindent meg lehet majd akadályozni, de pontosan tudom, a Kossuth-téren birtokolt kétharmaddal szinte mindent meg lehet oldani.
A fél várat vinné a kormány. A Dísz tértől az Alagútig és az Ybl Miklós térig ingyenesen elvenné a területet a kerületi és a fővárosi önkormányzattól a „Palotanegyed megújítása” jegyében. Ezzel hermetikusan elzárt kormánynegyed jöhet létre. Mellékesen önálló városközpontot építenének Dél-Pesten. Tarlós lelépésének ez állhat a hátterében, az állam ugyanis bármit vihet, ami megtetszik neki.
A „Budai Palotanegyed megújítása és egységes kezelése” címén állami tulajdonú cégnek adná ingyen azt az ingatlansort a Semjén Zsolt által beterjesztett törvényjavaslat, amely ingyenesen venné el a nagyobb részt az I. kerületi, a maradékban a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló 15 ingatlant, épületet, tovább kilenc, jelenleg állami tulajdonút.
Az ingatlanok az állam által alapítandó céghez kerülnének ingyen.
A terület hatalmas. Központi eleme a Dísz tér 1-2. szám alatti üres telek, amelyen régen a Külügyminisztérium épülete volt, a háborúban lebombázták és elbontották. Ettől délre, a várfalon belül elhelyezkedő ingatlanokat viszi a kormány, a várfalon túl pedig a várfal mellett elhelyezkedő, a Palota út-Váralja utca-Apród utca-Ybl Miklós tér-Lánchíd utca-Sikló utca- Hunyadi János út és Dísz tér által határolt állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat érinti.
Semmiféle részletes indoklást nem fűznek az óriási terület kisajátításához. Megelégszenek annyival, hogy „a törvény a Budai Palotanegyed és környezete megújításához és hatékony fejlesztéséhez szükséges keretek lefektetésére tesz javaslatot, megteremti annak lehetőségét, hogy a terület méltó megjelenését biztosító fejlesztési beruházások koordinálására hatékonyabban kerüljön sor, nemzeti örökségünk és az épített környezeti értékek maximális védelme, valamint a területi sajátosságok érvényre juttatása mellett”.
Árulkodó azonban az a mondat, amely a Kossuth Lajos térnek „a törvényhozás gondozásába” kerülésével von párhuzamot, mint amelyet indokolt és szükséges megtenni a várnak a Dísz tértől a Királyi Palota között elhelyezkedő területére vonatkozóan is. A most üres telekkel szomszédos az egykori karmelita kolostor, amelyen idén elkészül a miniszterelnökség új központja Orbán számára.
Teljesen nyilvánvalónak tűnik, hogy egy
hermetikusan elzárt kormánynegyed előkészületeit szolgálja a törvény.
Csak emlékeztetőül: amikor bő tíz éve a Gyurcsány-kormány korszerű, takarékos, új épületekből szándékozott üres területen kormányzati negyedet felhúzni (piaci alapon, állami tulajdonú épületek eladásával), akkor milyen hangosan tiltakozott a Fidesz.
A tervvel kapcsolatban Horváth Csaba fővárosi MSZP-képviselő elmondta, hogy ily módon Budapest egyik fő turisztikai terepe lesz kormányőrökkel körülzártan védett, ahová bárki csak
úgy mehet be, ahogyan parlamenti látogatás lehetséges: vezetéssel, csoportosan.
Sajátos „hozadéka” lehet a tervnek, hogy pár ezer lakás is van a területen – ezeket elvileg nem érinti a változás, ám könnyű belátni, hogy jelentősen veszíthetnek értékükből. Illetve az is valószínű, hogy kiemelten fontos védett terület lévén, az ott élőket nemzetbiztonsági átvilágításnak veszik alá – mondta a politikus.
Gy. Németh Erzsébet, a DK fővárosi képviselője szerint ez annyiban igaz, hogy a Várnegyedben csak kivételezettek vehették meg az önkormányzati lakásokat, a többség jelenleg is bérlemény. Ezután viszont semmi akadálya sem lesz annak, hogy a fideszes kerületi vezetés mégis eladja a lakásokat.
„Zajlik az elit kijelölése, erre csinálnak törvényt”
– mondta Gy. Németh.
A törvényjavaslat része
vadonatúj városnegyed építése a dél-pesti és észak-csepeli területen,
amely most üresen áll. Itt a Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program néven Xtrém Szabadidő Parkot, közte kajak-kenu szlalompályákat, BMX-pályákat, teniszpályákat, az ezekhez tartozó klubházat, és egyéb kapcsolódó létesítményt építenének, továbbá itt húznák fel a Dunai Evezős Központot evezős pályával, klubházzal, céltoronnyal, lelátóval, hajótárolóval, az ezekhez kapcsolódó gyalogos és kerékpáros híddal, és egyéb létesítménnyel.
Felépítik a Budapesti Atlétikai Stadiont, szabadtéri edzőpályákat, fedett pályás atlétikai edzőcsarnokot is az összes infrastruktúrával. És ebbe a csomagba kerül a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág–Kvassay Jenő út– Soroksári út– Galvani utca és Illatos út vonalában az Új (sic!) Duna-híd által határolt területen több ütemben megvalósuló, mintegy 8500 férőhelyes kollégiumi, sport, rekreációs, egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat, továbbá a műemléki védelem alatt álló Nagyvásárcsarnok épületegyüttesének felújítását és integrálását is magába foglaló új városnegyed. Ez lesz a Budapest Diákváros.
A törvény hivatalos nevén Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról címet viseli, de a lényeg mégis csak az, hogy a kormány ezután bármit vihet, ami megtetszik neki – mondta Gy. Németh Erzsébet arra a felvetésre, hogy a jogszabály belenyúlnak a kiemelt jelentőségű beruházásokat szabályozó törvénybe is. Lényegében minden önkormányzati feladatot magához vonhat az állam, és az ehhez tartozó tulajdont elveheti az önkormányzattól.
„Mindent kiszerveznek a helyi és a fővárosi önkormányzatok alól”
– mondta a DK-s politikus.
Szerinte egyértelmű, hogy Tarlós István már a hét végén megismerte a törvényjavaslat tartalmát, ezért döntött úgy – hírek szerint -, hogy jövőre mégsem indul újra a főpolgármesterségért. Azt korábban többször elmondta, hogy csak akkor látja értelmét ennek, ha a főváros jogai tovább nem csorbulnak.
A budapesti közbeszerzési kft. működésképtelenségében egyetértés van Tarlós István és az ellenzék között. A főpolgármester megszüntetné, az MSZP viszont látna lehetőséget az ésszerű működésre. A hatásköri viták dönthetik el a cég sorsát.
Szíve szerint Tarlós István megszüntetné a BKK-t és a Fővárosi Közbeszerzési Kft.-t – nyilatkozta pár napja a főpolgármester az Indexnek. A BKK ügyében a szerdai közgyűlési ülésen már visszakozott.
A közbeszerzési céggel Tarlósnak régóta problémája van, már korábban is beszélt arról, hogy megszüntetné. Beruházások sora húzódik, legutóbb a nagykörúti villamospálya-felújítás. Az év elején a fideszes közgyűlési többség elfogadta Tarlós indítványát arról, hogy a cégnek csak a félmilliárdot meghaladó összegű tenderekben lehet hatásköre. Már jóval ezelőtt, 2016-ban Tarlós megtiltotta a társaságnak, hogy szerződést kössön a Kosik ügyvédi irodával, amely Rogán Antal és Habony Árpád üzleti kapcsolatai közé tartozik – emlékeztet a Népszava.
Budapest, 2018. május 30. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselõje, Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetõje (k) és Tóth József, a XIII. kerület szocialista polgármestere a Fõvárosi Közgyûlés ülésén MTI Fotó: Bruzák Noémi
Gy. Németh Erzsébet, a DK, és Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselője egyetért Tarlóssal abban, hogy a közbeszerzési cég működésképtelen. A DK már a megalakulást se támogatta, mert meggyőződésük, hogy annak egyetlen célja volt: ne egyenkénti szerződésekben, hanem
a központosított megrendelésekben tudjon pénzt lenyúlni a Fidesz
– mondta Gy. Németh.
Normális országban persze van értelme központilag intézni a közbeszerzéseket, amelyekkel jelentős árelőny érhető el, de ez nálunk nincs így – fogalmazott a DK-s politikus, hozzátéve: tudja, hogy a közbeszerzési kft. létrehozása nem a főpolgármester szándéka volt. De nem védi meg, mert gyenge politikusnak tartja, amiért nem akadályozta meg a Fidesz akaratának érvényesülését.
Horváth Csaba szerint viszont az eredeti szándékkal semmi baj se volt, a kivitelezés viszont pocsék lett. Szerinte kezdettől az a probléma, hogy
nincsenek tisztázva a döntési-hatásköri felelősségek
a közbeszerzési kft. és a megrendelő fővárosi cégek között, ezért állandóan a városvezetéshez kell futkosniuk. Horváth szerint mindkét megoldás életképes lehet: ha a megrendelő vagy a közbeszerzési cég intéz mindent, csak legyen világos a hatáskör. Az első lépés tehát nem a beszántás – mondta.
Ennél alighanem sokkal súlyosabb hatásköri kérdés fogja eldönteni nem csak a Fővárosi Közbeszerzési Kft. sorsát. Tarlós elmondta, hogy még arról se döntött, indul-e a főpolgármesteri tisztségért 2019-ben, bár a felkérést megkapta Orbán Viktortól.
Világossá tette, hogy ennek feltételei vannak.
„Ha a szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, akkor nincs értelme ilyen hosszú időt bevállalni”
– fogalmazott. Egyik ezek közül, hogy a főváros kapjon több pénzt fejlesztésekre.
A másik a kormányzattal fennálló kapcsolat. S ezen belül a Gulyás Gergely irányította Miniszterelnöki Hivatalban most létrehozott fővárosi fejlesztési államtitkárság (Fürjes Balázs vezetésével), valamint a főváros közti kompetencia viszonya.
Vetül-e például bármennyi is ebből a fejlesztésen kívül a működtetésre és üzemeltetésre? Érinti-e közvetlenül a főváros közszolgáltató cégeit? – sorolta az interjúban Tarlós. Ha a válasz igen, az értelmetlenné tenné számára a továbbiakat. Mi az, amit az állam fizet, mi az, amit a főváros átengedett pénzeszközként használ fel? Ha a kompetenciák tisztázódtak, és látszik a város szempontjából megfelelő értelem, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a struktúrát hogyan alakítsák ki. Vannak elképzelései, de ezek akkor válnak életképessé, ha olyan feltételek alakulnak ki, amik ezt lehetővé teszik.
Vagyis az egész felett ott lebeg az a kérdés, hogy a kormánytöbbség valóban letett-e arról, hogy teljesen átszabja a közigazgatási rendszert, netán a községeket meghagyja mostani állapotukban (ahogyan az a Policy Agenda értékelése szerint a Fidesz számára hasznos lenne), de felszámolná az „ellenálló” főváros maradék önállóságát. A fejlesztési államtitkárság létrehozása sokak szerint ezt vetíti előre.
Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a szénmonoxid-mérgezésben elhunytak száma, ezért a DK azt követeli, hogy ne töröljék el a kötelező kéményseprést. Családok tízezrei kerülhetnek életveszélybe – mondta Gy. Németh Erzsébet fővárosi képviselő.
A Demokratikus Koalíció azt követeli, hogy semmikképpen se szüntessék meg a kötelező kéményseprést, mert emiatt családok tízezrei kerülhetnek veszélybe, mondta Gy. Németh Erzsébet. A párt fővárosi képviselője a Belügyminisztérium javaslatáról beszélt, ami a családi házak tulajdonosaira bízná a kéményellenőrzést.
Gy. Németh Erzsébet azt mondta, hogy a Fidesz a rezsicsökkentéssel ingyenessé tette a kéményseprést, de emiatt tönkrementek a kéményseprő-vállalkozások. Aztán törvényben tették lehetővé, hogy ritkábban kelljen ellenőrizni, most pedig teljesen eltörölnék a kötelező kéményellenőrzést, aminek következtében egyre több ember halhat meg szénmonoxid-mérgezésben – fogalmazott.
Két éve kilencen, tavaly viszont már 16-an haltak meg szénmonoxid-mérgezésben,
és ez a szám csak nőni fog – jelentette ki a politikus. Budapesten 2015-ről 2016-ra egyhatodával emelkedett a szénmonoxid-mérgezések száma, az elhunytaké pedig egyről hatra nőtt – közölte. A fővárosi kéménytüzek száma egy év alatt 19-ről, 35-re növekedett, a kéményseprők 1800 életveszélyes kéményt találtak tavaly – emelte ki Gy. Németh Erzsébet.
A Belügyminisztérium elképzelésére szerdán már Bándi Gyula zöldombudsman is reagált, aki közleményében életveszélyesnek nevezte a rendszeres, kötelező kéményellenőrzés felszámolását. A javaslat ellen a Kéményseprők Országos Szakszervezete is tiltakozott.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Vetül-e például bármennyi is ebből a fejlesztésen kívül a működtetésre és üzemeltetésre? Érinti-e közvetlenül a főváros közszolgáltató cégeit? – sorolta az interjúban Tarlós. Ha a válasz igen, az értelmetlenné tenné számára a továbbiakat. Mi az, amit az állam fizet, mi az, amit a főváros átengedett pénzeszközként használ fel? Ha a kompetenciák tisztázódtak, és látszik a város szempontjából megfelelő értelem, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a struktúrát hogyan alakítsák ki. Vannak elképzelései, de ezek akkor válnak életképessé, ha olyan feltételek alakulnak ki, amik ezt lehetővé teszik.
