Kezdőlap Címkék Gruevszki

Címke: Gruevszki

Orbán egymilliárd eurós kölcsönt ad macedón barátjának

Észak Macedóniában Orbán Viktor politikai szövetségese, a sokáig Budapesten rejtőzködő Gruevszki pártja nyerte meg a választásokat miután kiderült: a baloldali kormány semmivel sem kevésbé korrupt mint jobboldali ellenfele a koldusszegény országban, ahonnan aki csak tud külföldre távozik.

A baloldali kormányt a Nyugat támogatta, a jobboldal Oroszország, Kína és Magyarország támogatására számíthat Szerbiáról már nem is beszélve. Szkopjéban eddig mindenki úgy tudta, hogy Kína adja az egymilliárd eurós életmentő hitelt Észak Macedóniának, de a jobboldali párt alelnöke elárulta: olyan országról van szó, amely az Európai Unió és a NATO tagja – ez pedig csakis Magyarország lehet, ahol “a macedón oroszlán” rejtőzködik.

Kritikus a magyar költségvetés hiánya

Brüsszel eljárást fontolgat a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya kritikus, különösen akkor, hogyha ahhoz hozzávesszük a nemzeti bank óriási veszteségét, mert így együtt meghaladja a hiány az éves GDP 10%-át! Amikor nyereséges volt a nemzeti bank, akkor azt nem fizette be a költségvetésbe hanem alapítványokban helyezte el mondván:

“az elveszítette közpénz jellegét”.

A nyilvánvaló csalást az európai statisztikai hivatal lefülelte, de már kereshetik a pénzt Matolcsy Györgyön és társain. A nemzeti bank hiányát viszont előbb vagy utóbb a magyar költségvetésnek törlesztenie kell. Magyarország pénzügyi helyzete tehát pocsék. Ebben a helyzetben egymilliárd eurós hitelt adni egy kétes szövetségesnek, enyhén szólva is kockázatos. Ráadásul nyilvánvalóan Magyarország is hitelből nyújt kölcsönt miközben a bankok egyre magasabb kamatot számolnak fel a nemzeti együttműködés rendszerének, amely nem jut hozzá az uniós euró milliárdokhoz egyedül a tagállamok közül. Attól még persze, hogy a macedón kölcsön nem előnyös Magyarország számára, még hozhat pénzt Orbán Viktornak és hűséges oligarcháinak. Orbán szorult helyzetében vabankot játszik. Szerencsejátékos, aki bízik a csillagok állásában. Napóleon is ilyen volt egészen Waterlooig…

Újabb kilenc év börtön Orbán barátjának

Kilencéves börtönbüntetésre ítélték Észak Macedónia egykori miniszterelnökét, aki jelenleg Magyarországon él. Nikola Gruevszkit ezúttal hatalommal való visszaélés miatt ítélték el. Már több jogerős bírósági ítélet van ellene, így hazatérése esetén csaknem húsz évet kellene rács mögött töltenie. Emiatt menekült Magyarországra – a magyar diplomácia segítségével. Azóta vállalkozással próbálkozik.

Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben.

Putyin és Orbán a Balkánon

Évek óta versenyfutás folyik a Balkánon az Európai Unió és Oroszország között. Az Európai Unió balkáni ügyekkel foglalkozó biztosa a magyar Várhelyi Olivér. Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a balkáni államok is mindinkább választás elé kényszerülnek: az EU vagy Oroszország. Szerbiának ezt meg is mondták a németek. Vucsics szerb államfő úgy válaszolt, hogy Szerbiának fontosabb az Európai Unió.

Orbán Szerbiában

A magyar miniszterelnök az újvidéki mezőgazdasági vásáron találkozik ezúttal Vucsics szerb elnökkel. Mindketten kényes helyzetben vannak hiszen jó kapcsolataik Putyin orosz elnökkel közismertek. Ugyanakkor Magyarország és Szerbia számára lehetőséget is jelent Putyin Ukrajna elleni háborúja. Mind Oroszország mind Ukrajna igen fontos gabona exportőr volt a háború előtt, most óriási a hiány, és ez lehetőséget teremthet a magyar és a szerb mezőgazdaságnak. Magyarországon a kormánynak elvben elővásárlási joga van a gabona exportban, de ezzel eddig egyszer sem éltek vagyis a magyar kivitel akadály nélkül eljuthatott a megrendelőkhöz. Természetesen a jócskán megemelkedett világpiaci áron. A magyar mezőgazdaság a turizmussal együtt fontos szerepet játszhat abban, hogy az ország elkerülje a gazdasági válságot, amely egyre jobban fenyegeti az Európai Uniót.

Orosz érdek a Nyugat-Balkánon magyar segédlettel

Moszkva kiterjeszti befolyását Délkelet-Európa instabil társadalmaira azáltal, hogy olyan szereplőket támogat, akik szándékosan gátolják a demokratizálódási folyamatokat. A cél annak megakadályozása, hogy a régió integrálódjon az Európai Unióba.
Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak s olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot.

Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában igencsak benne van az oroszok keze. Pár nappal ezelőtt Dodik új javaslattal állt elő: Bosznia „békés feloszlatását” javasolta – mondta -, és így felvetette azt az ötletet, amely a média beszámolói szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök tollából származott. Janša egy „nem papíros” dokumentumban  állítólag a balkáni államok etnikai kritériumok szerinti szerkezetátalakítását követeli.

Kétségtelen, hogy a Nyugat-Balkánon új határok meghúzásáról folytatott vita azok malmára hajtja a vizet, akik Belgrád és Moszkva támogatásával egy régi álmot akarnak megvalósítani: a szerbek egyesítését egy közös államban. Pontosan ezek az etnikailag tiszta területek ideológiái vezettek a véres háborúkhoz a volt Jugoszláviában 1991–1995 között. Slobodan Milošević szerb elnök akkori kollégájával, Franjo Tudjmannal , a Horvát Köztársaság elnökével megállapodott  Bosznia megosztásáról Jugoszlávia felbomlása során. Háborús bűnök, kiutasítások és tömeges nemi erőszak következtek annak érdekében, hogy Nagy-Szerbia és Nagy-Horvátország szülessen.

Az a tény, hogy a régmúlt ideológiái újjáélednek – Moszkva, a szélsőségesek á la Dodik támogatásával, ebben nem ártatlan.

Míg az EU nyilvánvalóan stratégiai hibát követ el azzal, hogy évek óta nem ad egyértelmű ígéretet a régió csatlakozására nézve, Moszkva pedig félreérthetetlenül egyértelművé teszi mi a küldetése: a célzott megsemmisítés.

Ehelyett az EU évek óta elnéző politikát folytat a nyugat-balkáni korrupt elittel szemben. Ily módon a „stabilokráciákat” erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok.

Nem is igazán értelmezhető Brüsszel azon lépése, hogy a magyar uniós biztost nevezte ki „a hiteles európai uniós integrációs perspektíva felkínálására a Nyugat-Balkán országai számára, ideértve a csatlakozási folyamat folytatását is (pl. az érdemek alapján történő országértékelést)”. Mindezt annak tudatában, hogy

a magyar kormány sokkal inkább az orosz érdekeket képviseli a térség országaiban, mintsem az Európai Unióét!

A Szputnyik V mint a világjárvány megmentője

Nem utolsósorban az elhagyatott uniós oltási politika fényében Oroszország képes ebben is megkülönböztetni magát a válság hatékony szereplőjeként. Szerbia autoriter uralkodója, Aleksandar Vučić, Vlagyimir Putyin legfontosabb hídfője a térségben a jó kapcsolatot használja arra, hogy ne csak a szomszédos országok oltásturistáinak biztosítson oltási lehetőséget.

A moszkvai Szputnyik V oltás így geopolitikai jelentőséget Nyert.

A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: Orbán Viktor, magyar miniszterelnök segítségével Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Moszkva azonban vereségeket is szenvedett a térségben. Amikor 2016-ban Montenegróban kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy egy különleges kommandó segítségével megpróbálta eltakarítani az útból a NATO-csatlakozást támogató Milo Đukanović elnököt, a szerb és orosz titkosszolgálati emberekkel szervezett összeesküvésre fény derült, és az ország nem sokkal később mégis a NATO teljes jogú tagja lett.

A civil társadalom és az EU ellen

Az oroszbarát erők nem véletlenül tesznek meg azóta mindent annak érdekében, hogy gyengítsék Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök Európa-barát kormányát. A média-befektetéseket céltudatosan oroszbarát és nacionalista-soviniszta propaganda terjesztésére fordítják. A pandémia-válság idején gondosan ismételgetett hamis hírek láttak napvilágot, amelyeknek célja a Zaev-kormány iránti bizalom aláásása. Közben fenyegetik a demokratikus reformokért fellépő civil aktivistákat, árulással rágalmazzák őket.

Szélsőségesek támogatása

Míg Moszkva csapatokat telepít Ukrajna kapujába, addig a Nyugat-Balkánon finomabb manővereket alkalmaznak. A montenegrói kormány a közelmúltban javaslatot  tett az állampolgársági törvény megváltoztatására, amely szerint az országban állandóan bejegyzett külföldiek gyorsabban válhatnak montenegrói állampolgárokká – beleértve a szerbeket és az oroszokat is.

Ez tömeges változásokhoz vezetne a népességben és a politikai orientációban és Montenegró nyugatbarát többségét villámgyorsan megszüntetnék.

– figyelmeztet Zlatko Vujović politikai elemző.

Az új törvénnyel a nyugatellenes és oroszbarát erőket „legálisan” megerősítették volna.  A tervezet elleni hatalmas tiltakozás után a kormány egyelőre felfüggesztette a tervek megvalósítását.

Eközben a demokratikus reformokért kampányoló civil szereplőket fenyegetik. Az egyik Xhabir Deralla, a Civil civil szervezet részéről.

„Ezek a körök elsősorban az EU-integráció torpedózásával foglalkoznak”

– mondta Deralla.

Az ellene irányuló támadások intenzitása a közelmúltban új minőséget kapott, hatalmas kibertámadások kíséretében a szervezete honlapján. Újra és újra árulóként rágalmazzák az emberi jogi aktivistát, az érintett portálok Goebbels-összehasonlításokat terjesztenek.

Facebook

Deralla szerint a technikai elemzések azt mutatták, hogy a legújabb támadások már közvetlenül Oroszországból érkeztek.

(Az írás DW cikke és Ara-Kovács Attila rövidített kivonatának felhasználásával készült.)

Várhelyi és Macedónia ex miniszterelnöke

Kínos kérdésre kell írásban válaszolnia a magyar biztos jelöltnek az Európai parlament külügyi bizottságának: mit tenne, ha egy hazájában elítélt miniszterelnök menedék jogért folyamodna? Megadná neki a menedékjogot?

A kérdés azért nagyon kellemetlen, mert egyértelműen Gruevszki ex macedón miniszterelnök diplomáciai botrányára utal. Hazájában visszaélések miatt elítélték Gruevszkit, aki magyar diplomaták segítségével kerülte el a börtönbüntetést Macedóniában. Azóta is vígan éldegél Magyarországon és az önkormányzati választáson szavaz is. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta meg a menekült jogot, hogy hazájában nem várna méltányos jogi eljárás Gruevszkire. Csakhogy Macedónia az Európai Unió tagja kíván lenni vagyis a jogrendszerét fokozatosan alakítja a brüsszeli elvárásokhoz. Épp ezzel a témakörrel kell foglalkoznia uniós biztosként Várhelyi Olivérnek, ha végül megválasztják.

Ha az EU álláspontját vallja, akkor átmehet a pótvizsgán, de el kell ítélnie Magyarország eljárását. Ha a magyar kormány álláspontját vallja, akkor szembekerül az Európai Unióval. Nem épp irigylésre méltó helyzet.

A magyar biztos megszavazása mégiscsak előbb vagy utóbb meg kell, hogy történjen ahhoz, hogy a brüsszeli bizottság végre megkezdhesse a munkáját. Ursula von der Leyen még mindig reménykedik abban, hogy december elsején kezdhetnek.

Az Európai parlament szocialista frakciója azt javasolja Ursula von der Leyen-nek, hogy adjanak másik tárcát Várhelyi Olivérnek. Csakhogy ez már nem lehetséges hiszen az összes többi poszt le van osztva.

Ha nem engedik át Várhelyi Olivért, akkor az új magyar biztos jelöltet éppúgy Orbán Viktor jelöli majd ki. Vagyis időhúzáson kívül nemigen tudnak mást elérni azok a frakciók, akik az első körben leszavazták Várhelyi Olivért. Nem is róla volt szó hanem Orbán Viktorról: neki akartak ezzel üzenni. Brüsszelben viszont fogytán a türelem: az Európai parlament már nagyon vár arra, hogy a bizottság Ursula von der Leyen vezetésével végre megkezdhesse a munkát – írja a brüsszeli Politico általában nagyon jól értesült munkatársa.

Macedónia a NATO kapujában

0

„Minden attól függ, mint »tanácsolnak« Orbánnak Moszkvában, vagyis, hogy melyik ügy lesz fontosabb Putyinnak: a macedón NATO-tagság vagy az, hogy akadályozzák az amerikai védelmi mozgásteret egy másik tagországban – jelesül Magyarországon.” – Ara-Kovács Attila Diplomáciai jegyzete

Ma – 2019. február 6.-án – a jelek szerint semmi akadálya nem lesz már annak, hogy a 29 NATO-tagállam külügyminisztere aláírja azt a szerződést, mely az országot a szervezet 30. tagállamává teszi.

Németország 1955-ös NATO felvétele óta nem volt még ilyen kényes és bonyolult helyzet. Akkor számos, a második világháborúban nagy veszteségeket szenvedő nyugati államot kellett a gondolattal megbékíteni, igaz, akaratuk megváltoztatását megkönnyítette a hidegháború. Most újra hidegháborús helyzet van kifejlődőben Oroszországgal – és részben Kínával –, különösen, hogy Washington, majd Moszkva is felmondta a rövid- és közép-hatótávolságú rakétaszerződést, ugyanakkor létezik három olyan NATO-tagállam, amelyik bonyodalmakat okozhat.

Az egyik, a legérintettebb Görögország beleegyezését a jelek szerint sikerült megszerezni. Macedónia felvételét – Montenegró után immáron a második a volt jugoszláv tagköztársaságok közül – elsősorban maga az állam-elnevezés akadályozta. Mint tudjuk, a legészakibb három görög régió tekinti magát az ókori Makedónia – II. Fülöp király és Nagy Sándor – örökösének. A volt jugoszláv területnek valóban semmi köze sincs az ókori történethez, hisz az ország létrejötte jól példázza azt, hogyan lehet államokat teremteni papíron, pusztán a politikai szándékra alapozva. Annak idején a balkáni háborúkban alulmaradt Bulgária veszítette el ezt a területet, annak dacára, hogy lakosai lényegében a bolgár nyelvet beszélő bolgárok voltak.

Miután a hatalmat birtokló, nyugat-orientált koalíciónak végül sikerült a parlamentben keresztülvinnie azt, hogy a Macedón Köztársaságról Észak-Macedóniára módosítsák az ország nevét, nem kis görög parlamenti ellenszéllel dacolva a Cíprasz-kormány végül elfogadta a helyzetet, s a jelek szerint a hét végén Athénban is parlamenti többséget kapnak majd a macedón NATO-tagságba belenyugvók.

Holnaptól tehát az ország a NATO tagja lesz, de nem teljes tagsággal, a szavazásokon és az egyéb döntéshozatalban addig nem vehet részt, amíg a NATO közgyűlése nem határoz ebben. Erre valószínűleg júliusban fog sor kerülni. És ez sem lesz egy könnyű menet.

Odahaza a kormánypártoknak a jelek szerint elég többségük van, hogy megfékezzék a Gruevszki testvérek Oroszország által mozgatott – s így a NATO-tagságot is ellenző – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártját (VMRO-DPMNE), melynek egyébként több más vezetője is már börtönben ül lopásokban, sikkasztásban és hatalommal való visszaélésben elmarasztalva.

Viszont ellenzi Macedónia felvételét Törökország és főként Magyarország. Mindkét kormány végül is Moszkva céljainak a kiszolgálója, s még szavazhatnak a csatlakozás ellen a júliusi csúcson.

Ankara magatartása e téren teljességgel kiszámíthatatlan: ha ott tovább mélyül a politikai és főként gazdasági válság, bármi megtörténhet; az ország egyébként sem viselkedik már úgy, mint egy NATO-tagország. Sem politikailag sem pedig biztonságpolitikailag Törökországra már nem lehet számítani.

A magyar helyzet bizonyos fokig más. Vannak olyan hírek, hogy Orbán Viktor végleg elhatározta: nem írja alá Washingtonnal a megújításra váró védelmi együttműködési megállapodást (DCA), cserében viszont tesz néhány olyan „engedményt”, amikkel igyekszik tompítani Washington és a NATO rosszallását. Bár bizonyos források korábban arról beszéltek, hogy Orbán – nem kis részben a Magyarországon bújtatott Nikola Gruevszki volt Macedón miniszterelnök ügyét kihasználva – blokkolja a NATO-tagság megadását Macedóniának, meglehet, hogy most hallgatólagosan mégis igennel szavaz júliusban. Minden csak attól függ, mint „tanácsolnak” neki Moszkvában, vagyis, hogy melyik ügy lesz fontosabb Putyinnak: a macedón NATO-tagság vagy az, hogy akadályozzák az amerikai védelmi mozgásteret egy másik tagországban – jelesül Magyarországon.

Idén karácsonyra nem kapnak Erzsébet-utalványt a nyugdíjasok

0

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bevezetőjével kezdődött a csütörtökről szerdára előrehozott kormányinfó. A miniszter először a migrációról beszélt, hogy az EU továbbra is erőlteti, ám a magyar kormány ellenáll a bevándorlásnak. Dicsérte a kormányt, amiért sikerült elérnie, hogy Magyarországon ma több mint 4 és félmillió ember dolgozik, ami azt is jelenti, hogy a foglalkoztatottsági rátát 2010-hez képest, amikor 50 százalék volt, sikerült 70 százalékra emelnie.

 

Kérdésekre válaszolva Gulyás elmondta, hogy a Magyarországon elfogott orosz fegyverkereskedők ügyében a törvények szerint jártak el, mert a lebukott fegyverkereskedők mind az orosz, mind az amerikaiaknak kiadhatók voltak. Az igazságügyi miniszter döntött arról, hogy Oroszországnak adják ki őket. Felemlegette ugyanakkor azt a sajtóban már megjelent információt, hogy az elmúlt években az amerikaiak 9-ből 8 esetben elutasították a magyarok kiadatási kérelmét.

A Magyar Hírlap munkatársa a Honvéd kórház koraszülött osztályának megszüntetéséről kérdezte a minisztert. A válasz kitérő volt, a miniszter szerint az az előírás, hogy minden településen magas színvonalon kell biztosítani az egészségügyi ellátást. Hogy ez hol és milyen formában valósul meg, az nem a kormány kompetenciája.

Az MSZP és Párbeszéd javaslatára, hogy december 24 legyen munkaszüneti nap,

a miniszter azt mondta, hogy a kormány más módon kívánja biztosítani, hogy a dolgozóknak több szabadidejük legyen, ezért ezt nem támogatják.

Arra a kérdésre, hogy igazak-e azok a sajtóértesülések, miszerint Gruevszki szökését már Macedóniából is magyarok segítették, Gulyás azt válaszolta, hogy a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent hírek 90 százaléka hazugság. A rabszolgatörvényként elhíresült túlóraemelést pedig úgy kommentálta, hogy jogszabályok biztosítják, hogy ne sérüljenek a munkavállalók érdekei.

A mai nap került nyilvánosságra egy felvétel, amelyen Szávay István jobbikos képviselő egy májusban rögzített beszélgetésben azzal dicsekedett, hiogy megütött egy zsidó nőt. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a minisztert, aki válaszában elmondta: örül annak, hogy az izraeli miniszterelnök dicséri a magyar kormányt, a bevándorlást támogató  nyugat-európai országokban veszélybe kerültek a zsidó közösségek, miközben a kormány Magyarországon zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen. Gulyás szerint elvárás, hogy az érintett képviselő nyilatkozzon, hogy mi igaz a vele kapcsolatos hírekből. Ugyanakkor bírálta azokat a zsidó szervezeteket, amelyek az elmúlt lvekben nem támogatták a kormány elképzeléseit, szerinte ők is felelősek azért, hogy ilyen esetek előfordulhatnak. (Gulyás itt feltehetőleg a Szabadság téri megszállási emlékmű, valamint a Sorsok Háza körüli vitákra utalt.).

Egy kérdésre válaszolva kiderült, hogy az idén

a nyugdíjasok nem kapnak Erzsébet-utalványt karácsony előtt.

Húsvét előtt már kaptak ajándékot a kormánytól, mondta a miniszter, most még egyszer nem lesz hasonló ajándék.

Újabb kérdések hangzottak el Gruevszki volt macedón miniszterelnökkel kapcsolatban – hol van most, ki adott utasítást a magyar diplomáciának, hogy segítsék a szökését, stb – a válaszokért Gulyás a külügyminiszterhez küldte a kérdezőt.

A CEU-val kapcsolatban is kapott kérdést Gulyás, de nem lettünk okosabbak. Azzal kapcsolatban, hogy aláírja-e a kormány december elsejéig a megállapodást, a válasz hasonló volt, mint amit eddig is hallhattunk: a törvények mindenkire vonatkoznak.

DW: A Gruevszki-krimi

0

Gruevszki azt a látszatot keltette, mintha be akarna vonulni a börtönbe, ám ezalatt azt tervezte, hogy kereket old és ebben magyar diplomaták is segíthettek neki. Több forrás is úgy nyilatkozott, hogy az utobbi három hétben többször is magyar, diplomatarendszámmal ellátott kocsikat láttak a szkopjei Marriott Hotel mélygarázsában. Az utolsó nap a politikus is felbukkant a hotelben, amely az unokatestvéréé.

A Deutsche Welle német közszolgálati médium olyan adatokhoz jutott, amelyek azt igazolják, hogy Magyarország segített megszökni a macedón kormányfőnek, ám ez bonyolíthatja Szkopje EU- és NATO-belépését. Az egész olyan, mint egy politikai krimi, némi lazasággal még Gruevszki védangyala, Orbán Viktor is érdekesnek nevezte a történetet. A legtöbb részletet már hivatalos forrásokból is megerősítették. Így azt, hogy magyar diplomaták kísérték a szökevény politikust Tiranától Röszkéig. Nem tudni viszont, hogy miként jutott ki országából, és ez kínos a mostani vezetés számára, éppen akkor, amikor az EP a macedón helyzetet tárgyalja meg.

A Deutsche Welle csapata úgy rekonstruálta a sztorit, hogy Gruevszki azt a látszatot keltette, mintha be akarna vonulni a börtönbe, ám ezalatt azt tervezte, hogy kereket old és ebben magyar diplomaták is segíthettek neki. Több forrás is úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi három hétben többször is magyar, diplomatarendszámmal ellátott kocsikat láttak a szkopjei Marriott Hotel mélygarázsában. Az utolsó nap a politikus is felbukkant a hotelben, amely az unokatestvéréé. Ő pedig nem más, mint a titkos szolgálat korábbi vezetője, akit azóta őrizetbe vettek. Mindenesetre a körülmények arra utalnak, hogy magyar hivatalos körök közreműködhettek az előkészületekben.

Budapesten a kormányszóvivő nem kívánt nyilatkozni, megismételte, Magyarországnak nincs köze ahhoz, hogy az egykori miniszterelnök elhagyta országát. Rácz András elemző azonban ezt nem tartja valószínűnek. Mint mondja, az utat tényleg igen alaposan megszervezték Tirana és a magyar határ között. Ezek után fura volna, ha a magyar fél nem segíti át Albániába szövetségesét, vagy legalábbis nincs beavatva a tervekbe. Macedónia most attól fél, hogy az Orbán-kabinet megakadályozhatja az ország NATO-felvételét, illetve az uniós csatlakozási párbeszéd megindulását, főként, ha Szkopje túl nagy nyomást fejt ki nyilvánosan. És a magyar vezető ezt pontosan tudja. Rácz András viszont nem gondolja, hogy Budapest a válság elmélyítésére törekedne, mert ha blokkolja a macedón transzatlanti közeledést, az sokat ártana neki az EU-ban, a NATO-ban pedig provokálná az USÁ-t. Ezért próbálja Orbán úgy beállítani, mintha az egész eset mindössze jogi kérdés volna.

Deutsche Welle/Szelestey

Embercsempészet állami támogatással

A magyar diplomácia lejáratása. A világ szégyene. Példa nélküli embercsempészet állami támogatással.

Macedóniáról, az ott zajló eseményekről, az elmúlt években nem túl sokat közölt a hazai média. Mintha az Orbán Viktorral kapcsolatos eseményekre annyira odafigyelő ellenzéki média és közösségi oldalak elfelejtették volna időnként tájékoztatni olvasóikat a macedóniai korrupcióról, mely állítólag egy húron pendül az orbánival. A legmeglepőbb számomra a napokban kirobbant szöktetési botrány hazai tálalása volt. Hiteles magyarázatok még mindig akadozva, nagyon lassan érik el az érdeklődőt. Az első hazai jelentések (magyar ellenzéki körök) arról tájékoztattak, hogy „a volt macedón kormányfő egy köztörvényes bűnöző, aki törvénytelenül jutott egy több százezer eurós páncélozott Mercedes-hez, és ezért két év börtönre ítélték, de annak letöltése elől Magyarországra szökött.” Valójában ez a „köztörvényes bűnöző” megbélyegzés gondolkoztatott el. Vajon mekkora lehet Macedóniában a korrupció, ha egy miniszterelnök tíz évi kormányzás alatt („csak”) egy páncélozott Mercit tudott eltulajdonítani? Egyáltalán miért egyenlő az „eltulajdonítás” (a lopás) a korrupcióval? A (magyar) wikipédia szerint:

„… A korrupció (a latin corruptĭo, romlás, rontás szóból) olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet, amely során valaki pénzért vagy más juttatásért vagy juttatásra való kilátásért cserébe jogosulatlan előnyhöz juttat másokat. Attól függően, hogy milyen pozícióban van az előnyhöz juttató, beszélhetünk például politikai, közigazgatási, orvosi, rendőri, katonai vagy gazdasági korrupcióról.

A politikai, gazdasági stb. korrupciónak egyöntetűen elfogadott definíciója nincsen, mint ahogy a korruptnak tekintett tevékenység határai is kultúráról kultúrára és korszakról korszakra változnak. Egyes definíciós kísérletek a közérdek vagy a társadalmi feladat fogalmán alapulnak, mások a piaci folyamatok elnyomásán.

Ezzel szemben az egyes államok büntetőjoga ismeri, pontosan meghatározza és büntetni rendeli a korrupciós bűncselekményeket. Igen gyakori eset, hogy a sajtóban politikai korrupciónak nevezett cselekmény jogilag nem minősül korrupciós bűncselekménynek….”

Nem tudom miért, de Magyarországon összemossák a korrupciót a populizmussal. Pontosabban, minden, ami rossz azért Orbán a felelős. A világban szinte ismeretlen ez a magyarországi (nevezhetjük „baloldali”?) felfogás. Egy populista politikus, politikai program azon alapszik, hogy megnyerje a többséget (a népet). Ezért olyan programot hirdet meg, ami sokaknak tetszik, azaz „népszerű” (populáris), miközben megvalósíthatatlan. A magyar wikipédia szerint:

„……A populizmus a politikai ideológia egyik ága, latin eredetű szó, jelentése: népszerű. A nép többségi akaratával összhangban tett erőfeszítések – esetlegesen a választók bizalmának megszerzéséért, gyakran kivitelezhetetlen ígéretekkel operáló irányzat. A populizmus bizonyos nézetek szerint a népet egy, kizárólag a saját érdekeit szemei előtt tartó (szűk) hatalmi elit elnyomásban tartja, megfosztja a hatalomba való beleszólástól, ennélfogva a populisták elsőszámú célja a gazdasági, politikai és egyéb (köz)intézmények „visszahódítása” az „elittől” a „népnek”. A populizmus politikai fogalom, lényegét tekintve: mesebeszéd. A populizmus megtévesztés, megvalósíthatatlan ígérethalmaz hangoztatása, olyan szöveg, amit szívesen hallanak a választók, de a – többnyire hataloméhes – politikusok nem veszik komolyan, választási kampányfogásnak tekintik. A populizmus árát a félrevezetett választók fizetik meg…..”

Orbán sajátos rendszere is (részben) ezen alapul. Borzasztóan ismeri a magyar néplelket. Minden megnyilvánulása erre utal. Tettei már nem. Azt mondja, amit a nép hallani akar. A nép pedig nem arról híres, hogy (megválasztott) vezetője szavában kételkedjék. Közben elhatározta, hogy a hatalmat nem csak megszerzi, de meg is tartja. Visszagondolva, ez vezeti Orbánt a (Fidesz) pártalapítás óta. A politikában való feltűnése első percétől látható volt, hogy (Gyurcsányhoz hasonlóan) szélhámos. Orbán az önjelölt „jobboldali”, Gyurcsány pedig az önjelölt „szociáldemokrata”. A valóságban egyiknek sincs kapitalista múltja, élettapasztalata, honnan is lenne? Mindketten a Kádár-korszak szülöttei. Úgy, ahogy az ország lakosságának többsége sem élt soha kapitalizmusban, pláne nem demokráciában. Ez az egész hazai helyzet rákfenéje, amitől 30 éve nem sikerült megszabadulni.

Közben Orbán rájött, hogy hatalmát (erőszakmentesen!) csak úgy tudja fenntartani, ha gazdasági függőséget teremt. Ez különben nem új, hiszen ez mozgatta a proletárdiktatúrának nevezett hatalmi rendszert is. Ott az ideológiához való (párt)„hűség” volt a létalap. A párttagság és a velejáró privilégiumok (kiváltságok) adták a nyomorból való kitörés lehetőségét. Ezt váltotta fel a vezetőhöz való hűség, aminek jutalma a „közbeszerzés”. Az állami beruházásokat, azaz az állam (pontosabban az adófizetők) pénzét csak kormány- és párthű személyek, cégek kaphatják. Valóban, milyen találó (és mosoly fakasztó) ez a „köz-beszerzés” fogalom, jelző.

Vissza Macedóniához! Vajon hányan ismerik Magyarországon ennek a balkáni országnak az újkori történetét, különös tekintettel a hazai „baloldalra”?

A balkáni háborúk (1912-13) valamint az első világháború idején három királyság (görög, bolgár és szerb) osztozott ezen a területen, ami addig az Oszmán Birodalom része volt, és a többségében szláv nyelvű macedónok bolgároknak vallották magukat. Területének északi része 1912-15 között Vardar Macedónia néven a szerb királyság része volt, ahonnan elüldözték a bolgár szerzeteseket és tanítókat, valamint megkezdődött a „szerbesítés” (ahogy ezt a hazai „magyarosítás” korszakából ismerjük)

Közben kialakult egy pro-bolgár jobboldali „forradalmi” mozgalom (IMRO), mely Németország és Olaszország védelme alatt képzelte az ország további sorsát. Ezzel egy idővel létrejött egy baloldali IMRO is, melyben a bolgár kommunista párt is aktív volt, olyannyira, hogy még az első világháború kitörése előtt egy „szovjet Macedónia” megteremtésén gondolkoztak a szerb királyság területén.

Az újabb fordulat 1941-ben következett be, amikor Magyarország, mint náci szövetséges, megszállta az egykori Délvidéket. Bulgária pedig megszállta Macedóniát, Kelet-Szerbiát és Koszovót. Macedónia északnyugati része a fasiszta olasz királyság fennhatósága alá került. A bolgár hadsereget örömmel fogadta a helyi lakosság, miközben megállapodás született, hogy a német, olasz és magyar hatóságok szabadon engedik a mintegy 12.000 macedóniai jugoszláv hadifoglyot.

A második világháború éveinek krónikája igen bonyolult, talán a legjellemzőbb a macedóniai zsidók sorsa. Amíg a történelembe úgy vonult be Bulgária, hogy ellenállt a náciknak, és a megszállt Bolgár Királyság 48.000 zsidó állampolgára közül egyetlenegyet sem engedett deportálni, addig a Bulgária által megszállt Macedóniában szinte valamennyit (7.000) legyilkolták, illetve haláltáborba hurcolták. Ennek oka: a macedón zsidókat nem tekintették bolgár állampolgárnak. (lásd magyar pandanját: Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, oroszul: Kamenyec-podolszkij)

Macedónia 1945 után a Jugoszláv Köztársaság szövetségi állama lett. 1991-ben Jugoszlávia szétesése idején vált önálló állammá, vette fel a Macedón Köztársaság nevet, melyet elsőnek Bulgária ismert el. 1993-ban elnyerte ENSZ tagságát. Közben az EGK (Európai Gazdasági Közösség) országai is elismerték a macedón államot. Egyedül Görögország nem volt hajlandó erre. Névváltoztatást követelt, és beígérte, hogy ameddig ez nem következik be, addig blokkolni fogja Macedónia felvételét az EU-ba és a NATO-ba egyaránt.

1999-ben (koszovói háború) Macedónia a koszovói albánok ezreit vette fel, mint menekülteket és látta el. 2005-ben az EU-tagság hivatalos jelöltje lett. A 2006-os parlamenti választáson győztek a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták ellenzékbe kényszerültek. A törvényesen megválasztott miniszterelnök Nikola Gruevszki 2016-ig volt kormányon.

Tehát, a 2015-ös menekültválság idején is Nikola Gruevszki irányította az országot, aki (Orbánhoz hasonlóan) nehezen tudott megbirkózni a kialakult helyzettel. A probléma oka Görögország volt, ahol gazdasági nehézségekre (államcsőd) hivatkozva nem voltak hajlandók regisztrálni a Törökország felől, a tengeren, érkező – elsősorban szíriai – menekülteket. Megjegyzendő, hogy néhány kilométer választja el a görög szigeteket a török szárazföldtől. Lásd Lesbos = Ayvalik 36,66 km.

Igazából ez volt az akkor kezdődött menekültválság kirobbantója. Törökország (Erdogán) felismerte, hogy a nála felgyülemlett mintegy 3-4 millió menekültet Görögországon keresztül rá lehet szabadítani az EU-ra, amiért az Unió évtizedek óta nem hajlandó tagjai sorában felvenni Törökországot. Ankara már 1963-ban az EKG tagja akart lenni. 1961 óta csak a németek voltak hajlandók vendégmunkásként befogadni a törököket (a muszlimokat). Mindig találtak valami kifogást, elsősorban az emberi jogok terén, hogy elhalasszák a felvételt. Egyes (német) politikusok meg is jegyezték, hogy 80 millió muszlimra nincs szüksége az Európai Közösségnek. A 2015-ös menekültáradat megfékezésére végül Merkel találta meg a megoldást, EU-török szerződést kötött, melynek értelmében néhány milliárd euró fejében Erdogán leállította a tömeges „elvándorlást”. Orbán belföldre szánt propagandája azonban továbbra is azt harsogja, hogy a határzár tartja távol a tömegeket, elvégre a muszlimokkal való riogatás remekül illeszkedik a külső (liberális) erőkre mutogató gyűlöletkeltésre.

A német sajtó már 2015 őszén jelezte, hogy meg kell szüntetni a „Balkán útvonalat” (Balkanroute), azaz vissza kell küldeni a dél-szláv háború idején elmenekülteket. Hiszen, miközben a szíriai menekültek tömege közeledett Németország felé, a volt Jugoszlávia területe már nem volt háborús övezet. Az menekültek visszatérhettek otthonukba. A valódi probléma ekkor kezdődött: hogyan lehet a relatív jóléthez szokott menekültet visszaküldeni a gazdaságilag sokkal gyengébb hazájába? Különben a mai napig nincs megoldva Koszovó helyzete, ahol pl. az euró a hivatalos pénz, és a volt jugoszláv tagköztársaságokból bárki vízum nélkül érkezhet max. 3 hónapi tartózkodásra az EU-ba. Egy müncheni szálloda macedón portása mesélte, hogy mennyire rossz a gazdasági helyzet, hogy 350 euró egy havi bér, a munkanélküli segély 250 euró, ezekből nem lehet megélni. Déli szomszédjuk, a görögök, megzsarolták őket: az egykori jugoszláv tagköztársaságnak a Macedón Köztársaság nevéhez sohasem járulnak hozzá, és megakadályozzák az EU-ba és a NATO-ba való felvételüket. Nagyon szomorú volt, látszott az arcán, hogy az Észak-Macedónia elnevezés nem tetszik neki, de legyen, ha ez a feltétele a gazdasági fellendülésnek, amit Merkel nemrég tett látogatásakor is megerősített. Igaz, a névváltoztatási népszavazás kudarcba fulladt, de nagyon bíznak a németekben, hogy hozzá segítik őket az EU-tagsághoz.

Idén (2018) május 23-án (tehát, ellentétben a magyar médiával, nem most, novemberben!) jelentette a BBC,  hogy egy skopje-i bíróság két év börtönre ítélte a korábbi macedón miniszterelnököt. A BBC jelentése szerint 2012-ben történt a hatalommal való visszaélés, amikor Gruevski egy „közbeszerzési pályázat”-ról (tender) döntő bizottság egyik tagját befolyásolta azzal, hogy egy bizonyos autókereskedőt nevezzenek meg győztesnek, aki a miniszterelnök kívánságának megfelelő gépkocsit (páncélozott Mercedes) szállít majd, és aminek fejében Gruevski pénzt fogadott el a kereskedőtől. A vádhoz az ügyészség egy titokban felvett hanganyagot használt fel, amit a bíróság hitelesnek fogadott le.

Gruevski lemondását 2016-ban egy óriási lehallgatási botrány előzte meg. Nyilvánosságra került, hogy mintegy 20.000 személyt hallgattak le titokban a miniszterelnök emberei. A botrány utcára vitte az embereket, és állandó tüntetések (összecsapások) voltak Gruevski hívei és ellenfelei között. Kb. egy évvel később a miniszterelnök lemondott, és az előrehozott választáson a jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata Zoran Zaev győzött.

Az ugyanaznapi (május 23.) Reuters jelentés szerint ez volt az első ítélet Gruevski hat vádpontos korrupciós ügyében. A vádpontokat egy 2015-ös EU megállapodás alapján kinevezett különleges ügyész állította össze. Gruevski lemondása, távozása és új választások kiírása ugyancsak ennek az EU-s megállapodásnak volt a része. Az EU akkor lépett közbe, amikor elszaporodtak a politikai zavargások és az ellenzéki pártok azzal vádolták Gruevskit és a belsőelhárítás főnökét, hogy több mint 20.000 embert hallgattak le.

SZER (RFE/RL) május 23-i, tehát ugyanaznapi, jelentésében azt is megemlíti, hogy Gruevski nem volt jelen a tárgyaláson, ill. az ítélethirdetésen, és (esetleges fellebbezéséig) továbbra is szabadlábon maradhat. A SZER tudósítása megjegyzi, hogy a bíróság hiteles bizonyítéknak fogadta el a megvesztegetésről készült titkos hangfelvételeket, azzal, hogy azok nyilvánosságra hozatala közérdek.

Az új választásokhoz vezető nagyméretű (20 ezer embert érintő) lehallgatási botrányt a Gruevski kormány tagadta, és külföldi ügynökökre fogta.

Vajon ezek az információk (2018. május 23.) mikor jutottak el hazai (ellenzéki) médiához, mikor olvashattunk róluk először?

Úgy látom, a hazai ellenzék sem érti a menekült jog „finomságait”, amit Orbán nagyon ügyesen alkalmazott. A menedékjogot a genfi konvenció, illetve annak aláírása teszi kötelezővé az aláíró országok számára. Tessék csak visszaemlékezni 1989-re! Magyarország csak akkor írta alá, amikor hirtelen megjelentek a falurombolás áldozatai, a Ceaușescu rendszere elől menekülő román állampolgárok, elsősorban magyarok, akiknek befogadását az akkori szovjetrendszer nem engedte meg. Elvégre a szocialista országokban nincs üldözés, pláne politikai üldözés. A keményvalutára éhes magyar vezetés viszont úgy ítélte meg, ha aláírjuk ezt az egyezményt, akkor nemcsak a menekültek befogadásának adunk nemzetközi hátteret, hanem az ENSZ-en keresztül „fejpénzt” (dollármilliókat) is kapunk a menekültek megsegítésére hivatott nemzetközi szervezettől (Az ENSZ minden egyes menekült után fizet a napi ellátásra.) A genfi konvenció aláírása mindezt biztosította. Nem kellett sok, hogy erről az NDK-s „szamizdatosok” is értesüljenek, hogy a magyar hatóságok nem küldhetik vissza a Balaton mellett kempingező keletnémeteket, amennyiben azok hazájukban politikai menekültnek, üldözöttnek tekintik magukat. Ennek megfelelően tárgyaltak a magyarok (Horn külügyminiszter) a nyugatnémetekkel és a keletnémetekkel.

A politikai menedékkérők után az ENSZ nem fizet „fejpénzt”, és annak megadása minden ország és kormány saját hatáskörébe tartozik. Azt fogad be, akit akar, akit szerinte üldöznek, vagy politikai nézetével egyetért, azonosul. Ezért Orbánt tettéért nem lehet felelősségre vonni. Emlékeztetőül néhány közismert eset, ill. név, pl. Bettino Craxi vagy Carles Puigdemont, akinek példája rácáfol a kormánypárti hülyeségre, miszerint Gruevski szabadon közlekedhet a világban, különösen az EU-ban. A magyar igazságügyi miniszter nagyot téved!

Aki ellen nemzetközi elfogató parancs van, azt bárhol elkaphatják és kiadhatják. Ez ellen csak a menekültet befogadó ország adhat védelmet.

Viszont, sokkal komolyabb és nagyobb probléma, és nemzetközileg is elítélendő az állami szöktetés. Különös tekintettel ebbe bevonni a külügyet, a magyar diplomáciát. Jó időre elvesztettük a bizalmat, a nemzetközi diplomáciában. Elsőre ’56 jutott az eszembe, amikor mentőautókban szállítottak fegyvereket. Aztán, belegondoltam, hogy a jelenlegi államvezetés ezzel a jogellenes, aljas akciójával ugyanolyan bűnözővé vált, mint a kábítószer-, fegyver- vagy embercsempész. Tettükkel példa nélküli precedenst állítottak, miszerint ellenőrzés nélkül bármit és bárkit országokon keresztül lehet szállítani a diplomácia égisze alatt. Ez pedig a civilizált világban megengedhetetlen! A többi ország tudta nélkül így fel- és kihasználni a diplomáciai védelmet, becstelen dolog! Arról nem is szólva, hogy ezentúl nincs biztonságban senki, akit az orbáni Magyarország el akar fogni, némítani bárhol legyen a világban! Csodálom, hogy ez ellen az akció ellen még senki sem emelte fel a szavát.

Lókupecnek nevezték Orbánt a parlamentben

0

A miniszterelnök szerint az ő képességei nem elegendőek ahhoz, hogy lókupec legyen, ő csupán a vezetéshez ért, hogy hogyan, azt majd eldöntik az emberek. Gruevszkiről is szó esett, Orbán még nem ért rá találkozni vele. A kormány tagjait kérdezhették a képviselők a parlamentben.

 

Tóth Bertalan (MSZP) bírálta az 1300 családot érintő kilakoltatásokat. Mint mondta, a kormány hazudott az érintetteknek, hiszen nem oldották meg a devizahitelesek problémáját, de hazudtak a kilakoltatásokat végző rendőröknek is, mert nem hajlandó a kormány kifizetni nekik a 700 ezer túlórát.

Szerinte a kormánypártok most egy 250 helyett 400 óra túlóra elrendelését lehetővé tévő „rabszolgatörvényt” akarnak elfogadni.

Nem kérdezték meg az érintetteket, a változás tovább fokozza a dolgozók kiszolgáltatottságát, növeli az elvándorlást. Úgy értékelt, a törvényjavaslatról szóló szavazás az emberségről és a méltányosságról fog szólni, kiderül, ki áll az urizáló fideszes elit és ki a dolgozók millióinak oldalán.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint a munkaerőpiac rugalmasságát biztosítja a javaslat. A munka törvénykönyvének módosítása a munkavégzés mennyiségét nem emeli, csak kibővíti – 12 hónapról 3 évre – azt az időszakot, amely alatt a munkáltató a munkaidőt beoszthatja. Ez a szabály csak abban az esetben alkalmazható, ha a munkavállalói és munkaadói képviseletek megállapodnak erről kollektív szerződésben.

Vadai Ágnes (DK) szerint törvénytelenül járt el a kormány akkor, amikor Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek különleges bánásmódot biztosított, ugyanis ez a törvény szerint csak kiskorúaknak, fogyatékkal élőknek, várandósoknak és megkínzott embereknek jár, ráadásul nekik is csak akkor, ha nem rendelték el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az ellenzéki képviselő ebből azt a következtetést vonta le, hogy megszűnt a válsághelyzet. Úgy folytatta, ha nincs válsághelyzet, „nincs közbeszerzés nélküli luxusköltekezés sem”.
Szerinte mostantól a kormány a börtön kockázatát vállalja, amikor közbeszerzés nélkül költi a pénzt.

Lehet választani: embercsempészet vagy korrupció miatt mennek börtönbe.

A magyar emberek az igazi szerencsések, mert megszabadultak önöktől 2010-ben – reagált Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra. Állítása szerint a kormány és a Fidesz-KDNP frakciószövetség minden tagja a törvények betartásával jár el. Elmondta, a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet március 6-ig hosszabbították meg. A migrációs veszély továbbra is fennáll, közel 70 ezer migráns várakozik a balkáni útvonalon – tette hozzá.
Szabó Tímea (Párbeszéd) elmondta, Orbán Viktor korábban arról „prédikált”, hogy a magyaroknak kell eldöntenie, kivel akarnak együtt élni. Gruevszkiről viszont nem a magyar emberek döntöttek, hanem Orbán Viktor, aki egy lopás miatt jogerősen két évre ítélt bűnözővel akar együtt élni – hangoztatta. Közölte, a macedón politikus nem az első bevándorló bűnöző, akit Orbán Viktor „kebelére ölel”, példaként említette Ghaith Pharaont, Zaid Naffát, Atiya Khouryt, Aszad szíriai diktátor egyik legfontosabb emberét.

Azt mondta, az előtt bezárja Orbán Viktor a kaput, aki valóban védelemre szorul, például egy a kiskorú testvérével menekülő afgán nő előtt, akit többször is megerőszakoltak. Orbán Viktornak a bűnözők a szövetségesei, nem a magyarok milliói, mondta.

Kontrát Károly azt mondta, 2018 áprilisában a magyar emberek véleményt mondtak Orbán Viktorról és a Fidesz-KDNP-ről. Úgy értékelt, a képviselő felszólalása megalapozatlan és szégyenteljes volt, a kormány mindig magyar emberek érdekében járt el és minden törvényt betartott.

Megerősítve azt, hogy nem adhat részletes tájékoztatást Gruevszki menekültügyéről, rögzítette ugyanakkor: az ügybe nem volt beleszólása a politikának, az eljárást a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően folytatták le.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) az iránt érdeklődött, hogy hova tartozik Magyarország. Ki az, akinek a kormány még nem üzent hadat? – kérdezte, majd válaszolt is a kérdésére: talán a NASA még ilyen.

Az ENSZ-nek, az EU-nak, a NATO-nak már hadat üzentünk, mindenkivel harcolunk

– közölte. Szóvá tette Aszad „pénzemberének” letelepedési kötvényét, két orosz fegyverkereskedő Oroszországnak történt kiadatását, Nikola Gruevszki menedékjogát. Úgy értékelt, a kormány olyan módszereket használ és úgy viselkedik, mint egy kommunista.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta, a képviselő felszólásában nem volt semmi, ami kicsit is hasonlított volna egy nemzeti párt felszólalásához, inkább hasonlított a baloldali ellenzéki pártokéhoz. , a magyar hatóságok szakszerűen, a biztonsági szempontokat figyelembe véve végzik a dolgukat. Kijelentette, Magyarország Európához tartozik, erős Európában érdekelt, benne egy erős, önálló és szuverén Magyarországgal. Szerinte a Jobbik az, amely nem tudja, milyen politikát folytat.

A brexit eltörpül az orbánizmus mellett

0

Nagy-Britannia távozására felkészülve az EU átírta a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó támogatási terveit, és igen, a nagy vesztesek a visegrádi államok lesznek. A hivatalos indoklás szerint azért, mert olyan nagy mértékben javult a gazdaságuk, de nem hivatalosan nevezhetjük ezt Brüsszel válaszcsapásának is. A felőrlés háborúja folyik, és még messze nincs vége.

A CBC a kanadai közszolgálati rádió szerint a brexit már csak mellékszál, mert sokkal nagyobb, és fokozódó veszély fenyegeti az Európai Uniót keletről, a visegrádi államok részéről. Brüsszelben egyre unalmasabb a brexit, a fő veszély keletről fenyeget, és orbánizmusnak nevezik – írta a szerző.

A magyar miniszterelnök hatalmas tüske az EU politikai testében.

Politikáját támogatói „illiberális demokráciának” nevezik, és emellett az EU-val szembeni folyamatos provokációkból áll. Ebben nincs egyedül: Lengyelország egy további „belső ellenség”, és a két államot némi távolsággal követi Szlovákia és Csehország. Ezek a visegrádi államok, amelyeknek egyik fő célja, hogy gyengítsék Brüsszel hatalmát, de közben bekasszírozzák a nagyvonalú támogatásokat. Nagy-Britannia, az egyik legnagyobb uniós tagállam távozásával az EU nem akar gyengének tűnni, és pláne nem akarja, hogy további államok is távozzanak.

Orbán legutóbbi „övön aluli ütéseként” a cikk Nikola Gruevski korrupció miatt elítélt volt macedóniai kormányfő menedékét említette, és részletesen ismertette az ügyet. Megállapította: a történtek aláássák az EU közös biztonságpolitikáját, de Orbán csak hallgat minderről, bár pénteken azt mondta, majd megfontolás tárgyává teszik a kiadatási kérelmet. A Gruevszki-ügy pedig csupán része egy sokrétű politikának – írta a szerző, és a CEU elleni fellépést hozta fel példának. Orbán volt az is, aki a lengyel és cseh vezetőkkel közösen megtorpedózta a menekültek letelepítését célzó európai politikát is, amikor megvétózták a kvóta-rendezést. Ismertette a cikk a lengyel igazságügy körüli fejleményeket is, valamint az Andrej Babiš körüli botrányt.

Megállapította: amit az EU cinikus populizmusnak minősít, az sajnos nagyon sikeres populizmus. Nagy-Britannia távozására felkészülve az EU átírta a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó támogatási terveit, és igen, a nagy vesztesek a visegrádi államok lesznek. A hivatalos indoklás szerint azért, mert olyan nagy mértékben javult a gazdaságuk, de nem hivatalosan nevezhetjük ezt Brüsszel válaszcsapásának is. És a nyomásnak van hatása: Lengyelország bejelentette, hogy elejti a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítására irányuló terveit, amelyek elsöpörték volna a bírói kar mintegy felét.

A felőrlés háborúja folyik, és még messze nincs vége – figyelmeztetett a kanadai rádió.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK