Kezdőlap Címkék Georgia

Címke: Georgia

Orbán Putyinnak tetszik, a NATO-nak nem

A magyar miniszterelnök látogatása Georgiában kicsapta a biztosítékot a NATO-ban, mert Orbán Viktor Putyin helytartójának gratulált miközben a Nyugat kétségesnek tartja a választásokat.

Kristersson konzervatív svéd miniszterelnök nyíltan bírálta emiatt Orbán Viktort, David Pressman, az USA budapesti nagykövete pedig összehívta a NATO tagállamok  képviseleteinek vezetőit, akik elítélték a magyar miniszterelnök georgiai szereplését.

A magyar diplomácia képviselői el sem mentek az összejövetelre noha Pressman nagykövet meghívta őket is. Orbán Viktor mindeddig nem talált megfelelő időpontot arra, hogy fogadja az USA budapesti nagykövetét. A magyar miniszterelnök nem is tagadja, hogy Trump győzelmére vár, és akkor pezsgőt bontana hiszen a régi – új elnök minden bizonnyal visszahívná a budapesti nagykövetet.

“A NATO frusztrációja Magyarországgal kapcsolatban elérte a forrpontot”

– írta a brüsszeli Politico.

David Pressman nagykövet szerint

“a növekvő függőségnek Moszkvától és Pekingtől illetve a gazdasági semlegesség politikája biztonsági problémát vet fel az USA és az euroatlanti érdekek szempontjából.”

Peszkov, Putyin szóvivője viszont méltatta Orbán Viktort: ”a legcsekélyebb vágyunk sincsen arra, hogy beavatkozzunk az európai civakodásba, de sokkal inkább szimpatizálunk Orbán Viktor független és konstruktív vonalával mint az európai diplomácia vezetőinek rövidlátó és ellentmondásos álláspontjával.”

Szijjártó Péter külügyminiszter Minszkben részt vesz az eurázsiai konferencián, ahol rajta kívül Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a díszvendég.

Miért provokálja a NATO-t Orbán Viktor?

“A magyar miniszterelnök forgatókönyvét az orosz titkosszolgálat írja“ – fejtegeti Káncz Csaba biztonságpolitikai szakértő a Facebookon. Ez minden bizonnyal túlzás, de érdemes arra emlékeztetni, hogy amikor Gorbacsov Magyarország függetlenségéről megállapodott az Egyesült Államokkal, akkor a rendszerváltó vezetők orosz listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, akinek a nevét akkor még senki sem ismerte. Kádár János ezért egyezett bele a Fidesz megalakulásába noha ellenzéki mozgalom létrehozását jogszabályok is tiltották. Orbán Moszkva és Washington jóváhagyásával mondta el a beszédét Nagy Imre temetésén 1989-ben: ruszkik haza!

A fiatal fideszes politikus ettől vált egy csapásra ismerté. A NATO belépéskor – 1999 – Orbán Viktor már miniszterelnök volt, és támogatta a csatlakozást bár mindenki meglepetésére amerikai helyett svéd vadászgépeket vásárolt. Akkoriban még a NATO együttműködött Oroszországgal, sőt Moszkva felvetette: ők is szívesen belépnének. Ebből semmi sem lett, és az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot. Csakhogy Orbán Viktor 2010 után elkötelezte magát – a német kancellárokhoz hasonlóan – az európai – orosz – kínai együttműködés mellett. Ez a koncepció Putyin Ukrajna elleni agressziójával elbukott. Orbán Viktor mégiscsak ezért harcol meg persze a túlélésért. Dead man walking?!…

Kipukkad-e a Magyar lufi, ha Trump nyer?

0

Washingtonban a demokrata adminisztráció személy szerint is utálja Orbán Viktort a CEU kipaterolása miatt. Soros György kedvenc egyetemének kiutálása Budapestről valószínűleg nemcsak Orbán Viktor személyes bosszúja volt hanem Putyin elnök “baráti” kérése is, melyet a magyar miniszterelnöknek nem szokása megtagadni.

A CEU elsősorban a volt szovjet tagállamok számára képez szakértőket, és ez módfelett zavarja Putyint, aki legszívesebben még mindig a saját vadászterületének tekintené ezeket az államokat, amelyek viszont többnyire nem kérnek Moszkva gyámkodásából. Nem úgy mint Lukasenka belorusz elnök Minszkben, akinek nemzetközi konferenciáját épp a napokban keresi fel egyidejűleg Lavrov orosz és Szijjártó magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője ezt megelőzően Tbiliszibe kísérte el Orbán Viktort, ahol a magyar miniszterelnök sietett gratulálni Putyin barátainak a kétes körülmények között megszerzett választási győzelemhez.

Orbán és Putyin egy egész koncepciót sirat együtt

Németország újraegyesítése után a kancellárok átvették az irányítást az Európai Unióban, és új irányt jelöltek ki: a keleti nyitást.

Kohl, Schröder és Merkel egyaránt azon munkálkodott, hogy Európa, Oroszország között olyan gazdasági együttműködést hozzon létre, mely ellensúlyt jelenthet az USA világhatalmának. Ehhez csatlakozott Orbán Viktor, aki már a kilencvenes években megértette: az USA leírta Magyarországot, a térségben csakis Lengyelországra és Romániára koncentrál.

Washingtonban felfigyeltek a veszélyre, nem véletlen, hogy a lehallgatási botrány során kiderült: Merkel kancellár volt a célpont. Az USA Ukrajnában kontrázta meg az európai – orosz – kínai együttműködést: Victoria Nuland külügyi államtitkár helyettes elárulta, hogy 5 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Mit szólt mindehhez Brüsszel? Fuck the EU! – válaszolta erre finoman és nőiesen Victoria Nuland külügyi államtitkár-helyettes, aki nemcsak Ukrajnára gondolt hanem az egész Európa – Oroszország – Kína együttműködésre. Washington ezenkívül aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon is gyengítse az Európai Uniót.

Putyin Ukrajna elleni agressziója végképp betett az európai – orosz – kínai együttműködésnek.

Orbán ennek a keleti álomnak az utolsó mohikánja. Ezért támogatja az USA és az Európai Unió Magyar Pétert.

Mi lesz, ha jön Trump?

Ha a demokraták maradnak Washingtonban, akkor mindent megtesznek majd azért, hogy Orbán ne maradhasson a helyén. Ebben számíthatnak Brüsszel aktív támogatására. Ha viszont Trump jön, akkor Orbán fellélegezhet: Washington már nem akarja buktatni őt. Igaz, hogy támogatni sem fogja hiszen Trump sem kívánja viszontlátni az európai – orosz – kínai együttműködést.

Németországnak jövőre minden valószínűség szerint új kancellárja lesz: Merz az atlanti kapcsolatok híve, korábban a világ legnagyobb befektető cégének, a Blackrocknak az igazgatója volt Németországban.

Elvben létrejöhetne egy Trump – Merz – Orbán trió csakhogy a magyar miniszterelnök korábban ellépte magát amikor a CDU-CSU-nak koalíciót javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalommal. Orbán azt gondolhatta: ha ez működik Berlusconi irányításával Itáliában, akkor mi akadálya lehet Németországban? Két apróságot felejtett el a magyar miniszterelnök: a német nemzeti szocializmus  milliós hullahegyeket produkált szerte Európában, az olasz fasizmusnak nincs ilyen kínos öröksége. Másrészt: az USA-ban nem feledkeztek meg arról, hogy a második világháború idején a 60 milliós Németország a világ legjobb hadseregét szervezte meg,  melyet a Nyugat Sztálin seregével együtt tudott csak legyőzni. Cserébe pedig oda kellett adni Közép és Kelet Európát a Szovjetuniónak. Németországban tehát a tűzfal a neonáci mozgalom ellen nemcsak az országon belül létezik hanem az USA-ban is.

Orbán koncepciója tehát mindkét fronton vereséget szenvedett: nincs esély az európai – orosz – kínai együttműködés újrakezdésére, és nincs realitása annak sem, hogy az Alternative für Deutschland – amellyel Orbán Viktor immár nyíltan szimpatizál – hatalomra juthasson Berlinben. Mindehhez járul a gazdasági válság Németországban és Magyarországon. Orbán Viktor a 2022-es választások után – egy gyenge pillanatában – kivételesen őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt. Ez repíti a magasba Magyar Pétert, akit a proteszt szavazatok éltetnek éppúgy mint Donald Trumpot.

Orbán ezért fél, és azt hiszi, hogy előre menekül pedig hátrafelé vágtat  Putyin ölelő karjaiba, de ez a barátság olyan mint Piszkos Fredé  – öl!

Orbán – Sztálin nevében munkára készen, avagy a szuverén hazaárulás

0

Orbán Viktor és Szijjártó Péter Georgiába – Grúziába sietett, ahol a hatalmon levő oroszbarát párt nyerte meg a választást – kétes körülmények között. Georgia elnökasszonya, aki korábban francia diplomata volt, a tiltakozó ellenzék élére állt mondván: Putyin barátai elcsalták a választást.

Sikorski lengyel külügyminiszter támogatásáról biztosította az ellenzéket Georgiában, és ugyanígy tett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Szijjártó Péter reakciója szimptomatikus: ”Georgiában szombaton nem azok nyerték a választást, akiket erre Brüsszel és a liberális mainstream kijelölt hanem a szuverenitás, béke és családpárti kormányzó párt, mely nyíltan a nemzeti érdeket helyezi előtérbe.”

A magyar külügyminiszter siet gratulálni a Grúz álom nevű kormánypártnak: ”Mi gratulálunk a Georgian Dream kormánypártnak a georgiai emberek bizalmának az elnyeréséért illetve megőrzéséért, készen állunk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés fejlesztésére és az európai integrációs folyamat támogatására.”

Orbán Viktor ugyancsak a Facebookon:

“Gratulálok a miniszterelnöknek, Kobakidzének és a Georgian Dream pártnak nagyarányú győzelméhez. Georgia népe tudja, hogy mi a legjobb az országának, és a választás napján hallatták is a hangjukat.”

Sztálin nevében munkára készen

Grúziában az orosz birodalom  felbomlása után polgári kormány alakult, amelyet a Vörös Hadsereg megbuktatott, és ily módon Grúzia a Szovjetunió tagállama lett vagyis újra orosz ellenőrzés alá került. Ki irányította ezt? Joszif Visszárionovics Sztálin a grúz bolsevik vezér, aki akkoriban a Szovjetunió kommunista pártjának főtitkára és a kormány nemzetiségi népbiztosa volt. A vörös terror hihetetlenül brutális volt Grúziában, ahol a Cseka, a politikai rendőrség a Szovjetunió bukásáig kiemelt szerepet játszott. Elég arra emlékeztetni, hogy Lavrentyij Pavlovics Berija, a szovjet titkosszolgálat rettegett főnöke Sztálin alatt, szintén grúz volt.

Eduard Sevardnadze a KGB helyi vezetőjéből emelkedett a helyi kommunista párt vezérévé, majd pedig a Szovjetunió külügyminisztere lett. Az Egyesült Államok egy New York-i ügyvédet, Mihail Szakasvilit támogatta Grúziában, aki szembe is szállt Putyinnal 2008-ban, de veszített, és két tartományt el is foglaltak az oroszok. Akkor még a magyar pártok egyértelműen Putyint bírálták: Göncz Kinga külügyminiszter vezette a küldöttséget Tbiliszibe, melyben a Fideszt Semjén Zsolt képviselte.

Most viszont Orbán Viktor népes delegáció élén azért tárgyal Tbilisziben, hogy támogatásáról biztosítsa Putyin helyi barátait. A delegáció tagja Szijjártó külügyminiszteren kívül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter.

Hogy vette meg Putyin Georgiát?

Orbán Viktor kismiska Putyin georgiai helytartójához képest: Bidzina Ivanisvili vagyonát a Bloomberg 7,6 milliárd dollárra becsüli. Ez Grúzia GDP-jének az egynegyede. A 68 éves grúz oligarcha, aki Oroszországban szedte meg magát igazán, volt miniszterelnök is egy rövid ideig Tbilisziben 2012-ben, de gyorsan visszatért az árnyékba, hogy távirányítsa az oroszbarát grúz politikát egy kastélyból Tbiliszi fölött. A kis kaukázusi államban mindenki a keresztnevén emlegeti: Bidzina és Putyin évtizedes kapcsolata közismert mindenütt. Bidzina Ivanisvili éppúgy mélyről jött mint Sztálin, Putyin vagy Orbán Viktor: apja bányász volt. Ám a fiatal Ivanisvili felismerte, hogy a jövő a digitális világ: a KGB megbízásából ő azok közé tartozott, akik számítógépeket hoztak be a Szovjetunióba, ahova a Cocom lista alapján a Nyugat tiltotta a modern technológia eladását. Így vált dollár milliárdossá Bidzina Ivanisvili, aki mindvégig élvezte a KGB támogatását: fivérét elrabolták, hogy váltságdíjat csikarjanak ki tőle. A KGB utódszervezete segített, és kiszabadította a másik Ivanisvilit a gengszterek fogságából. Bidzina Ivanisvili valószínűleg ebből az időszakból ismeri Vlagyimir Putyint, aki a KGB utód szervezetének, az FSZB-nek átszervezésével hívta fel magára a Kreml figyelmét. Onnan került a miniszterelnöki, majd az elnöki székbe.

Ivanisvili Roman Abramovicshoz hasonlóan Putyin kedvenc oligarchái közé tartozik, azzal a különbséggel, hogy a grúz barát Franciaországban épített ki jó kapcsolatokat, míg a zsidó Abramovics Nagy Britanniában és Izraelben.

Ivanisvili kezdetben támogatta az amerikaiak emberét, Szakasvilit, de később szépen átvette a vezető szerepet:

”olyan demokráciát teremtek Georgiában, amelytől eláll a világ szeme-szája”

– deklarálta 2011-ben.

Grúziában az egy főre jutó GDP mindössze 6674 dollár. A valós érték minden bizonnyal magasabb hiszen Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően Georgia szépen profitál az Oroszország elleni nyugati szankciókból. Ivanisvili ugyanazt csinálhatja mint fiatal korában: a nyugati szankciók kijátszásával szerez be fontos árukat Oroszországnak.

Közben Ivanisvili kialakította a nemzeti együttműködés rendszerét Georgiában: uralma alá hajtotta az igazságügyi minisztériumot. Az ügyészség és a bíróság teljesen a kezében van, és fel is használja őket gazdasági és politikai céljai érdekében. Georgia átvette Putyin inoagent törvényét hiába tiltakozott ellene a köztársasági elnök és az ellenzék.

“A Nyugat Ukrajna után második frontot akar nyitni Georgiában Oroszország ellen”

– állítja Putyin barátja, aki szerint “az ellenzék a Nyugat ügynöke.”

Orbán Viktor ugyanilyen húrokat pengetett október 23-án, ezért is utazott népes küldöttséggel Tbiliszibe. Arra az egyszerű kérdésre persze sem Bidzina Ivanisvili sem Orbán Viktor nem tudja a választ: miért nemzeti érdek Putyin támogatása?!…

Orbán és az örmény hála

XXI-ik Rafael Péter örmény katolikus pátriárka a Szent Kereszt hálaéremmel tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnököt a Karmelita kolostorban.

“Nagyra értékeljük a miniszterelnök elkötelezettségét az életüket védelmező keresztények irányában”

– hangsúlyozta az örmény katolikus pátriárka, aki valószínűleg nem a baltás gyilkosra utalt, aki Budapesten meggyilkolt egy örmény katonatisztet, akivel együtt vettek részt a NATO tiszti tanfolyamán. Az azeri katonatisztet a gyilkosságért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, de Orbán Viktor utasítására szabadonengedték. Azerbajdzsánban nemzeti hős lett. Orbán és Alijev, Azerbajdzsán fura ura egymásra találtak. Alijev Moszkvában végezte a diplomata főiskolát (IMO) – ugyanott ahol Lavrov orosz külügyminiszter. Apja a leghíresebb azeri politikus volt a Szovjetunióban. Heydar Alijev KGB főnökként kezdte karrierjét Azerbajdzsánban, ahol azután a kommunista párt vezetője lett, és tagja a legfelső szovjet pártvezetésnek Moszkvában. A Szovjetunió bukása után átállt az USA oldalára. Egy amerikai katonai kórházban halt meg a Szovjetunió kétszeres hőse, aki már életében szobrot kapott Bakuban.

Fia örökölte a trónt. Az ifjabb Alijev hősként üdvözölte a baltás gyilkost, aki megölte örmény társát Budapesten. Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal.

Orbán barátai egymást ölik

Hegyi Karabah miatt hidegháború dúl Azerbajdzsán és Örményország között. A háború olykor meleggé válik, és ilyenkor nyilvánvaló lesz, hogy Putyin az örményeket míg Erdogan török elnök az azeri felet támogatja. A legutóbbi összecsapásokban épp Erdogan Bayraktar drónjai végeztek sok orosz gyártású örmény tankkal.

Az Európai Unió és az USA jelenleg inkább az örményeket támogatja, de nem akar szakítani Azerbajdzsánnal, amely jelentős energia exportőr.

A magyar kormány is érdeklődik az azeri földgáz iránt. Orbán Viktor nemrég fogadta Georgia-Grúzia miniszterelnökét, akivel egyezményt írt alá egy energiaszállító vezetékről. Ez Azerbajdzsánból Georgian keresztül, a Fekete tenger alatt szállítaná az energiát az Európai Unióba. Mikor? Ez éppúgy problematikus mint Paks 2 esetében.

Az örmény katolikus pátriárka áldását könnyebb megszerezni mint energiát erről a háborúskodó vidékről, ahol ugyan először vette fel a kereszténységet két állam: Örményország és Georgia, de béke azóta sincsen.

Moszkva: a NATO vonuljon ki Bulgáriából és Romániából!

Az orosz államfő mindenképp szeretné megakadályozni azt, hogy Ukrajna és Georgia a NATO tagja legyen. Az orosz követelés része annak a csomagnak, amelyet Putyin elnök Ukrajna kapcsán állított össze. Ezért áll elő olyan teljesíthetetlen követelésekkel, melyeket visszavonva elérheti célját: Ukrajna és Georgia NATO tagságának befagyasztását.

Kijevben úgy érzik, hogy Biden elnök elárulta őket. Bár Blinken külügyminiszter személyesen biztosította az ukrán vezetőket Kijevben, hogy nem tárgyalnak fejük fölött az oroszokkal, Biden elnök sajtóértekezleten közölte: szinte bizonyos, hogy az oroszok kisebb hadműveletet indítanak Ukrajnában.

A magyar diplomácia Moszkva és Kijev között

Bár hivatalosan a magyar kormány egyenlő távolságot tart Ukrajnától és Oroszországtól, a valóságban sokkal közelebb áll Moszkvához. Ezt bizonyítja az is, hogy a válság kellős közepén látogat Moszkvába a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor több földgázt szeretne Oroszországtól. Erre egyáltalán nem biztos, hogy a magyar gazdaságnak van szüksége, de az energiaválság kellős közepén jó áron tovább adható a világpiacon. A nemzetközi földgáz kereskedésben állítólag Orbán Viktor személyesen is érdekelt. Moszkva már régóta előszerettel él ezzel a módszerrel: földgázzal fizeti ki szövetségeseit külföldön.

Mit gondolnak erről Amerikában?

Térségünkben Románia fontos a NATO stratégiájában és nem Magyarország. Bukarest ennek megfelelően maximális lojális Washingtonhoz míg Orbán Viktor kiénekel a NATO kórusból. Ahol tegyük hozzá egyáltalán nem olyan nagyon nagy az összhang. Macron elnök legutóbb Strasbourgban emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, hogy egyenrangú partnere lehessen Oroszországnak. Ezzel az elképzeléssel Orbán Viktor egyetért. Azzal persze kevésbé, hogy Macron elképzelése szerint a közös uniós hadsereg fontos előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak mindenki megfizetné az árát

100 dollár fölé menne egy hordó olaj ára és a földgáz ára is újra emelkedésnek indulna. Miért? Mert Putyin bevetheti az olaj és gázfegyvert. Ez utóbbi különösen fájdalmas lehet a fűtési szezon kellős közepén.

Az Európai Unió ezért is megosztott Oroszország ügyében: egyes tagállamok kemény fellépést szorgalmaznak mások meg akarnak állapodni Putyinnal. Az első csoportba tartoznak a lengyelek és a balti államok míg a másodikba Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország.

Berlinben például közölték: nem szállítanak fegyvert Ukrajnának.

A külföldi befektetők szemében Magyarország is leértékelődne hiszen ki viszi a pénzét egy olyan régióba, amelynek a határán fegyveres konfliktus van?

Kilátástalan jogi csatározás részsikerrel

Trump elnök november 3-i választások után folytatott jogi küzdelme ritka győzelmet aratott szerdán, amikor egy pennsylvania állambeli bíróság a republikánusok kérését meghallgatva leállította az állam választási eredményeinek további igazolását.

A győzelem, bár messze nem fordítja meg a feltételezett Joseph R. Biden vélelmezett országos győzelmét, életben tartotta Trump állításait, amelyek szerint a szavazólapok nem megfelelő kezelése megrontotta az eredményeket olyan államokban, mint Pennsylvania, Michigan, Georgia, Wisconsin és Arizona.

Eközben a republikánus törvényhozók Pennsylvania-ban meghallgatást tartottak a tomboló csalások és a szavazatszámlálás szabálytalanságainak vádjával kapcsolatban.

„Csak annyit kérünk, hogy hallgassa meg az általunk bemutatott tényeket, majd értékelje azokat” – mondta Rudolph W. Giuliani, a Trump kampány jogi csapatának vezető ügyvédje. – Nem akarunk senkitől megfosztani senkit jogos eredményétől.

Giuliani bemutatta a tanúkat, akik szerint kijelölt a republikánus közvélemény-figyelőit  akadályozták őket abban, hogy Philadelphiában, Pittsburgh-ben és az állam más részén ellenőrizzék a postai küldeményeket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK