GDP Archives Page 2 of 8 › Független Hírügynökség

Lengyel recept az Orbán utáni időkre

Kenderessy Milán

-

2024-08-25

0

Donald Tusk amióta hatalomra került, megpróbálja leépíteni azt a nemzeti együttműködési rendszert, melyet Jaroslaw Kaczynski alakított ki Lengyelországban – sok tekintetben épp Orbán Viktort követve. A Visegrad Insight közli Zgut-Przybylska Edit tanulmányát a lehetséges magyar-lengyel párhuzamról.

A Lengyel Tudományos Akadémia kutatója felvázolja:

Tusk arra törekszik, hogy felszámolja azt a poszt feudális struktúrát, melyet az előző rendszer kifejlesztett.

Ez a patrióta patrónus rendszer sokban emlékeztet a magyarországira, melyet Orbán Viktor 2010 óta alakít ki. A feudális függési rendszer egyik alapkövetelménye a közszolgálat teljes alávetése a hatalomnak: a rendőrségtől a közmédiáig mindenki az első számú vezető döntését lesi, semmifajta alkotmányos demokratikus kontroll sem működik. A fő ellenfél a liberális Nyugat, amelyet Brüsszel képvisel. Kaczynski éppúgy mint Orbán hadjáratot folytatott Brüsszellel szemben. A brüsszeli válasz: éppúgy a pénzek egy részének befagyasztása volt, de amint hatalomra került Donald Tusk liberális kormánya Lengyelország minden pénzt megkapott az Európai Uniótól, és Orbán magára maradt a sarokban. A magyar miniszterelnöknek igencsak hiányoznak az euró milliárdok, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a lengyel kormány meg tudja oldani a régió legerősebb gazdaságának problémáit.

Orbán defenzívában

A magyar miniszterelnöknek nincsen ötlete sem arról, hogy miképp tudna pénzt szerezni a 2026-os választások megnyerésére. Márpedig ez számára életbevágó. Lengyelországban egymásután indulnak meg a korrupciós vizsgálatok a régi rendszer vezető káderei ellen. Az Orlen olajvállalat főnöke egy időben Budapesten rejtőzködött, mert Varsóban kínos kérdéseket akartak neki feltenni arról: az állami cég miért finanszírozta a kormányt támogató médiát?

Jaroslaw Kaczynski rendszere távolról sem volt annyira korrupt mint Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere.

Maga Kaczynski egyedül él egy lakótelepi lakásban macskáival. Senki nem tud egyetlen korrupciós ügyéről sem. Magyarországon viszont mindenki tudja, hogy Mészáros Lőrinc Orbán Viktor alteregója, aki a semmiből lett a leggazdagabb magyar a nemzeti együttműködés rendszerében. Vagyona a tavalyi évben 660 milliárd forintról 990 milliárd forintra nőtt miközben 2023-ban a magyar lakosság életszínvonala stagnált vagy csökkent az európai rekorder infláció miatt. És akkor még nem beszéltünk Tiborcz Istvánról: a nemzet veje nemrég söpörhetett be csekély 600 milliárd forintos állami pénzt üzlettársaival együtt a magyar történelem legnagyobb ingatlan csalása kapcsán.

Rogán Antal csodafegyvert keres, de nem talál

Orbán Viktor jobbkeze a Tranziton fejtette ki a hatalom elképzeléseit a közeljövőről. A titkosszolgálatot és a médiát felügyelő kabinet miniszter, aki közben még kapott 5 milliárdot Orbán Viktortól, ha nem lenne elég a 650 milliárdos keret, a gazdaságról beszélt. Rogán Antal a közgazdasági egyetem kiváló diákja volt, aki a Nemzeti Bankban kezdte pályafutását, de menetközben rádöbbent: ”ha politikai pályára lépek 40 éves koromra miniszter lehetek míg a bankban legfeljebb csak főosztályvezető helyettes.”

Mit tartott fontosnak Rogán?

“A rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj megvédését!”

Ezt szerinte Brüsszel és a liberális közgazdászok fenyegetik. Tény, hogy a 2022-es választások előtt Bokros Lajos cikket közölt a Népszavában, és ebben javasolta a rezsicsökkentés és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését. Ezzel feladta a labdát Rogán Antal propaganda gépezetének. Csakhogy nem ezért nyert a Fidesz immár negyedszer 2010 óta hanem azért, mert Orbán Viktor több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Orbán politikai stratégiája épp a szegény rétegek megnyerésére irányul hiszen ők alkotják a többséget a társadalomban. Ezért Rogán Antal már 400 ezer forintos minimálbért javasol. Kérdés, hogy miből lesz erre pénz? Erről Rogán Antal nem sokat mondott pedig ő igazán tudja, hogy pénz nélkül nem megy semmi. Nagy Márton elismerte: a kormánynak

“Cash flow problémái vannak”

vagyis nincs egy vasa sem. Miből lesz a 2026-os választások megnyerésére többezer milliárdja? 2022-ben még fel volt függesztve az uniós kritérium rendszer, amely 3%-os költségvetési hiányt tart elfogadhatónak a GDP-hez képest. Akkoriban a Covid pandémia miatt ezt szinte valamennyi uniós tagállam túllépte. Ma már viszont újra él a 3%-os kritérium, és Brüsszel kötelezettségszegési eljárást is indított a magyar kormány ellen. Közben pedig továbbra is be vannak fagyasztva az uniós eurómilliárdok, melyeket Lengyelország már megkapott. Donald Tusk ezért könnyen vette az európai választásokat, melyek Magyarországon politikai vihart hoztak hiszen Magyar Péter felbukkanása immár hatalmában fenyegeti Orbán Viktor. Az USA nagykövetség támogatásával Magyar Péter hozzájárulhat Orbán Viktor bukásához. A magyar miniszterelnök választhat: elfogadja az amnesztiát és pereputtyával és lopott vagyonával békében távozik vagy tovább harcol egy háborúban, ahol olyan szövetségesei vannak mint Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Ilyen barátok mellett az ellenség már meg sem kottyan…

Átveréstechnika

Falusi Tamas

-

2024-08-23

0

Azt mondja Vitályos Eszter kormányszóvivő, mégpedig bele a képünkbe, hogy: „A nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben.”

És ezt bizony komolyan kell venni, hiszen a derék jogászasszony egy NATO és EU tag, európai ország kormányának nevében beszél, azaz közlése nem sorolható a borközi állapotban elhangzó kocsmamonológok közé, és nem is használtautó kereskedő szöveg, amelyet a nepper a gyanútlan vevőhöz intéz, hátha nem veszi észre a mindentjavító permeten átütő sötétbarnaságot a metálszínű karosszérián.

Komolyan vétel? Hát, kérem, az ember a szöveget elolvasva erősen gyanakodni kezd. Két és félszer, az ugyebár 250 százalék. Ha ez igaz, annyira egészségesnek kellene lennünk, mégpedig a népség, katonaság egyaránt, hogy a nyugdíjasok délutáni programként szaladgálnának fel a Himalájára- Szép is lenne, de nem így van. Ahogy az utcákon látható, még menni sem könnyű nekik, azaz a szóvivői szöveg bosszantóan kövér hülyeség.

Vajon mi lehet a baj? Egy kormányszóvivő csak nem hazudhat! Legfeljebb téved. Például abban, hogy szerinte 2010-ben Gyurcsány kormány volt, Gyurcsány ugyanis 2009 márciusában lemondott, és áprilistól már a Bajnai kormány védte ki a világválság azon támadásait, amelyeket Gyurcsányéknak addig nem sikerült kivédeniük. Az ember ugyan elgondolkodik rajta, hátha nem is tévedés a Bajnai és a Gyurcsány kormány összemosása – hiszen Bajnai már 10 éve tárgytalan, míg ugyanakkor Gyurcsány bármifajta negatív színben való feltüntetése még legalább 500 évig hatásos a népre – de aztán legyint túllépve a kisebb átverésen, és inkább a tárgyra tér.

A szöveg bajait tekintve először is itt van az a fránya pénzromlás. 2010-től számítva, és az idei inflációt a nyugdíjak esetében előzetesen meghatározott 6 %-ra véve, az azóta bekövetkezett pénzromlás miatt ma 2,2389 forint ér annyit, mint akkoriban 1 forint.

Ha tehát a szóvivő asszony által emlegetett „két és félszer” értéket elosztjuk a pénzromlással (~2,5/2,2389), a tényleges többletköltés abszolút értékben már csak 1,12-szeres, azaz csak 12 %-kal több mint 2010-ben volt. 14 év alatt. Nagy eredmény, mi?

Érdekesség, hogy az inflációról a mi kedves pénzügyminiszterünk, név szerint Varga Mihály is simán meg szokott feledkezni, ami egy jogásztól még csak-csak elfogadható, na de egy szakirányú végzettséggel bíró pénzügyminiszter? Lehet, hogy a mi kifejezetten és hangsúlyozottan nemzeti kormányunk dilettánsokból van összeválogatva? Ha erről az jutna eszünkbe, hogy az igazi autokráciában mindig a Főnök a legokosabb (a többit ennek figyelembe vételével nevezik ki), olyan sokat a dilettánsozással nem tévedhetünk.

Jobb helyeken a különböző ágazatokra fordított állami költést természetesen nem abszolút értékben adják meg, hanem mindig az akkori GDP-hez viszonyítva, hogy a különböző korszakok összehasonlíthatók legyenek. Ez elvileg nálunk is így van, csak doktor Vitályos kormányszóvivő nem foglalkozott vele, mégpedig azért nem, hogy a kifejezetten és hangsúlyozottan nemzeti kormányt jobb színben tüntethesse föl. A kormányszóvivői trükk hatását úgy lehet lenullázni, ha visszaállítjuk a GDP-t mint viszonyítási alapot, és ahhoz mérjük a „többlet” ráfordítást. 2010 és 2024 között a GDP növekedés 38,5 % (évente átlag 2,35 %, ami a rengeteg EU pénzt és a világgazdaság erősen emelkedő szakaszát figyelembe véve nem valami sok).

És akkor immár a GDP-hez viszonyítva az egészségügyre költött pénz „emelkedését”, a helyes érték, tovább csökken, mégpedig mínusz 19 százalékra (1,12/1,385 = 0,81). Ebből következően az egészségügyet érintő tényleges ráfordítási különbség a „két és félszer annyi” helyett a „majd húsz százalékkal kevesebb”. Elég kínos melléfogás egy kormányszóvivő esetében, aki a kormány szócsöve, és a sok okos miniszter meg a még sokkal okosabb miniszterelnök összegezett okosságú véleményét közvetíti.

Megjegyzendő, hogy ha valaki csak amiatt észrevételezi a szöveget, hogy a GDP-hez képest nem nőtt a ráfordítás, és a pénzromlást nem veszi figyelembe, több szempontból is téved:

egyrészt a szóvivő asszony nem a relatív, hanem az abszolút növekményről beszélt, vagyis ez a kijelentését nem cáfolja,
másrészt bárki mondhatja azt, hogy ugyan a GDP-hez képest tényleg nem nőtt, de abszolút értékben, ha nem is 2,5-szöröse a 2010-es értéknek, de mégiscsak az 1,8-szorosa, holott ez a kijelentés a 2010. óta bekövetkezett 239 %-os infláció miatt nem igaz. Sőt, messze nem.

Persze lehet a fenti adatokban kételkedni is. Mivel a hívők szinte biztosan ezt teszik, a számítás alátámasztása érdekében két írásból is idézek:

Economix; 2022. november 15.

„Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a harmadik legalacsonyabbak az Európai Unióban, mindössze a bruttó hazai termék 6,4 százalékát költjük egészségügyre, 2010-ben 7,5 százalékot fordítottunk erre a szektorra – ez áll a Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentésében. Egészségügyre a többi visegrádi ország a GDP-je 7,1 százalékát költi, az uniós átlagköltés pedig 9,9 százalékon áll.”

„Az egészségügyi kiadások GDP-arányos átlagos szintje 2010 óta nem változott számottevően az Európai Unióban és a régióban sem, azonban Magyarország esetében csökkenő trend figyelhető meg.”

index; 2023.november 28. (egy évvel később)

„A tavalyi évben uniós szinten a betegbiztosítási és egészségügyi kiadások 8,1 százalékot tettek ki a GDP százalékában mérve, ez 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző évhez képest.”

„Magyarország (4,7 százalék) továbbra is sereghajtó, és az adatok szerint a tavalyinál is rosszabb a helyzet, mivel Észtország (4,8 százalék) és Litvánia (4,7 százalék) is megelőzte.”

Az utóbbiból látható, hogy az egészségügyre fordított pénz 2023-ra még a számított 19 %-nál is jobban csökkent, azaz a kormányszóvivő asszony… khm… nem a valóságot közli. Ami nem szép dolog, de a regnálóknak hasznos.

Mondott persze Vitályos még mást is. Például:

„Az állami felelősségvállalás mellett megindultak a fejlesztések…”

Állami felelősségvállalás. Aha. Az állam vállalja a felelősséget az állami egészségügy kiépítését, fejlesztését és működtetését illetően, hogy az emberek bizalommal, és a gyors gyógyulás reményében kereshessék fel az intézményeket.

Mint tudjuk, Magyarországon az egészségügyi kiadások 68 százaléka származik állami forrásból, ami 12 százalékponttal alacsonyabb az Európai Unió és 10 százalékponttal a többi visegrádi ország átlagánál, azaz a magyar emberek jól érzékelhető aránybeli különbséggel fordulnak (= kénytelenek fordulni) a magán egészségügyi ellátás intézményeihez, mint az EU szerencsésebb országaiban, ahol jobb az állami ellátás. A magyar állami egészségügy a „megindult fejlesztések” ellenére ezer sebből vérzik, és ha ebből párat rá is próbálnak kenni Orbán 14(!) évvel ezelőtti elődjeire, még mindig marad kilencszáz-akárhány, amit most már végre be kellene kötözni, hogy el ne vérezzen a beteg. Klimatizált műtőben, ha kérhetem.

A fentiek alapján egyértelműen mondható, hogy a kormányszóvivői szöveg ismét csak a laikus választók akárhanyadszori, nagymértékű átverését célozza, hogy az egészségügyet érintő ellenzéki kritikákra ezek a választók csak legyintsenek: „Ugyan, kérem, nincs itt semmi baj! Csak a Gyurcsány veri a tamtamot.” És a ravasz átveréstechnika okán akkor sem változtat a véleményén, ha saját maga megbetegedve az operációra két évvel későbbre kap időpontot egy izzasztó műtőszobába, kimerült személyzet közé, hiányos betegellátási rekvizítumokkal:

„Ugyan, kérem! Ez is a Gyurcsány miatt van. Ahogy szokott.”

Megemlítendő még, hogy a kormányszóvivő sok mindent mondott még, amelynek értékelése a nagy olvasottságú lapok újságíróinak feladata. Volna.

Itt akár abba is hagyhatná az ember, ha nem bosszantaná kegyetlenül az a gyémántridegségű tény, hogy a NEM NER-es, független újságok MÁR MEGINT nem világosítják fel a népet, nem járnak utána a dolgoknak, és nem bizonyítják, hogy a kormányszóvivő mellébeszél. Csak ismertetik, hogy ki mit mondott, ezért a regnálók primitív átverési technikája (ahogy 14 év óta) most is hatásos, az ellenzék ezért nem tudja a FIDESZ választók tömbjét még csak megkarcolni se. Így aztán a „Viktor! Viktor!” kiáltások meg az érte mondott imák sokáig fognak velünk élni, és könnyen lehet, hogy az ükunokáim kötelező iskolai programként vesznek részt a szentté avatott miniszterelnök gellérthegyi szobrának leleplezésén. Jól fog mutatni a kereszt fölött, pálmaág tartás helyett egy jacht vezérlőállásában.

Lehet, hogy pont ezt akarják azok a valakik, akik pedig állítólag istenbizony mást akarnak?

A helyzet egyre rosszabb. Kösz. Azoknak, akiket illet.

Csak tized annyi földgázt tárol Ukrajnában Európa mint tavaly

Polonius

-

2024-08-18

0

Csak tized annyi földgázt tárol Ukrajnában Európa mint tavaly

Európa legnagyobb földgáztárolói Ukrajnában vannak, és ezeket az energiaválság idején szívesen bérbe is vették az uniós államok, de idén már megváltozott a helyzet. Az oroszok ugyanis szisztematikusan teszik tönkre Ukrajna infrastruktúráját, és természetesen a gáztárolókat sem kímélik annak ellenére, hogy azokban általában orosz földgázt tároltak.

A londoni Financial Times arról ír, hogy Ukrajna tavaly 10 milliárd köbméteres tároló kapacitást ajánlott fel, és ebből az európai vásárlók 2 milliárd köbmétert igénybe is vettek- elsősorban az igen kedvező bérleti díjak miatt. Idén azonban a növekvő kockázat miatt az európai vevők már csak jóval kisebb tároló kapacitást vettek igénybe Ukrajnában: júniusban és júliusban ez még 102 és 586 millió köbméter volt tavaly, idén már csak 15 és 51 millió köbméter volt a két adat. Közben pedig az uniós gáztárolók 86%-os feltöltöttségnél tartanak vagyis a téli gázellátást már semmilyen veszély sem fenyegeti. A földgáztárolók mélyen a föld felszín alatt vannak, de a szivattyúállomásokat könnyen le lehet bombázni, mert azok védtelenek. Így előfordulhat, hogy a földgázt nem tudják kihozni a tárolóból. A biztosítók nemigen vállalnak ekkora kockázatot. Pontosabban olyan sokat kérnek, amennyiért már nem éri meg az egész üzlet.

“A Nyugat, ha támogatni akarja Ukrajnát, akkor egyszerűbb, ha átutal 1 milliárd eurót“

– mondta egy szakértő a Financial Times tudósítójának arra utalva, hogy a gáztárolók egy évben 200 millió euró hasznot hozhatnának Ukrajnának, de a biztosítási díj 1 milliárd euró lenne!

Ukrajna a fizetésképtelenség határán

Augusztus elsejétől három hónapra felfüggesztette az adósság törlesztést Ukrajna, amely már a háború kezdete óta csakis a nyugati pénzügyi támogatás révén tartja magát.

Ukrajna GDP-je ma 25%-kal kisebb mint a háború kezdetén volt. Az ország már a háborút megelőző időszakban is rosszul állt: az egy főre jutó GDP nem érte el az 1991-es értéket.

Ukrajna akkor vált függetlenné miután a lakosság több mint 90%-a erre szavazott a Szovjetunió bukásakor. Akkor még Ukrajna adósság állománya kezelhető volt hiszen 48%- át jelentette az éves GDP-nek. Az Európai Unióban 60% ez az előírás, melyet Magyarország is meghalad, de Olaszország és Franciaország túl jár a 100%-on. Mára már Ukrajna adósságállománya megközelíti a 100%-ot, mert a GDP csökkent, a költségvetés hiánya pedig ugrásszerűen növekedett a háború miatt. Tavaly az év végén 84%-os adósságállományt mutattak ki Kijevben, de a szakértők szerint mára már közel járhatnak a 100%-hoz. Ezért kellett három hónapra felfüggeszteni az adósság törlesztést. Ukrajnának idén 12 milliárd dollárt kellene adósság törlesztésre fordítania, de nincs miből. Jövőre a hivatalos kijevi becslés szerint is meghaladja az adósság állomány a GDP 100%-át!

Az USA-ból és az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatás felét az adósság szolgálatra kell költenie Ukrajnának ebben az évben.

20 milliárd eurós támogatásról folytat tárgyalásokat a kijevi pénzügyminisztérium a hitelezőkkel. Megállapodás nincs, ezért függesztették fel az adósságtörlesztést Kijevben. Ha nem lesz megállapodás, akkor 3,75 milliárd eurót kellene kifizetnie még az idén Ukrajnának, amelynek újra kell strukturálnia az adósság állományát – írja a Kennan Intézet tanulmánya.

Hol a legjobb élni?

Polonius

-

2024-08-10

0

A világhatalmak mint az Egyesült Államok vagy Kína be sem kerültek az első tízbe mint ahogy nincsen ott a Közel Kelet, de a mi régiónk sem. Közép Kelet Európa továbbra is az Európai Unió szegényháza, ahol Magyarország az utolsók között álmodik a felzárkózásról, amely soha nem jön el.

A francia Elle magazin női szemmel vizsgálódik vagyis nagyon odafigyel arra, hogy a hétköznapi élet mennyire vonzó abban az országban, melyet vizsgál. Az időjárás is fontos tényező: hiába gazdag és kiegyensúlyozott Skandinávia, mert a hideg és a sötét tél nem vonzza igazán a letelepedni vágyókat, akik kellemes időjárást és hétköznapokat keresnek: jól működő egészségügyet, oktatást, és ami talán még fontosabb, életörömöt. Ezért tarolnak a mediterrán országok, ahol a legkellemesebb az élet annak ellenére, hogy a gazdaság nem dübörög. A listavezető viszont olyan állam, amely az elmúlt 50 évben gazdasági csodát produkált: a brit birodalom távol-keleti kikötőjéből olyan GDP-t teremtett, amely az USA szintjét is eléri: Szingapúr az első. A városállam, melyet mostanáig a Li család vezetett, kiegyensúlyozott társadalmat tudott létrehozni a kínai többségből és maláj és indiai kisebbségből álló sokvallású civilizációjában, amely sok mindent megőrzött a brit gyarmati időből, például a jogrendet.

Európa mindenekfelett

Az első tízből 8 európai ország, Szingapúron kívül Japánnak sikerült még bekerülnie az Elle magazin válogatásába máshonnan. Japán amióta lemondott a világhatalmi szerepről a nyolcvanas években miután az USA erre kényszerítette, lassan fejlődik, a lakosság egyre fogyatkozik, de az élet minősége egyre javul.

Európában Olaszország áll az első helyen, és ezzel ő az ezüstérmes a világranglistán.

Olaszország gazdaságilag évtizedek óta gyengén teljesít, a lakosság ott is fogyatkozna, ha nem jönnének a bevándorlók. Mindennek ellenére a gioia di vivere – az életöröm jellemzi az olaszokat, és ez vonzza a külföldieket, akik szép számban települnek át Olaszországba. Európában a második, a világon pedig a harmadik Portugália, amely bár nem mediterrán állam, de mentalitásában közel áll az olaszokhoz és spanyolokhoz. A gazdasági teljesítmény itt is szerény

ám az Európai Unió támogatását itt jól használták fel, nem lopták el mint nálunk vagy Görögországban.

Európában a harmadik, a világon pedig negyedik Spanyolország, majd Franciaország következik. Az élet élvezete jellemzi ezeket az országokat is noha gazdasági teljesítményük távolról sem lenyűgöző, de a náluk jóval gazdagabb amerikaiak, skandinávok vagy svájciak szívesen töltenek el itt hosszabb időt vagy akár egész életükre letelepszenek itt.

Luxemburg és Írország következik, az Európai Unió két olyan állama, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Távolról sem azért oly magas ez a szám, mert a gazdasági teljesítmény annyira lenyűgöző lenne viszont itt adóznak azok a nagy cégek, melyek szívesen számolják el profitjukat olyan helyen, ahol alacsony az adó, és a helyi kormány nem talál ki percenként különadókat költségvetési problémáinak megoldására. A tízes listán az utolsó kettő Nagy Britannia és Ausztria. A brexit megtépázta a britek hírnevét, de az élet minősége nem romlott hanem javult – igaz, hogy meg is drágult. Ausztria már a Habsburg időben kiérdemelte a boldog jelzőt, és amióta az oroszok kivonultak – 1955 – azóta mindent meg is tettek azért, hogy újra felidézzék a régi békeidők hangulatát.

A magyar-osztrák határ továbbra is jóléti határ

Ott kezdődik Ázsia – mutatott Magyarország irányába Metternich herceg, a Szent Szövetség létrehozója. A Habsburg monarchia kiváló diplomatája, aki már 24 éves korában hazája nagykövete volt Párizsban Napóleon udvarában, arra utalt, hogy jóléti határ húzódik Ausztria és Magyarország között. Ezen az azóta eltelt évtizedek sem változtattak: a rendszerváltás óta sem sikerült Magyarországnak felzárkóznia. Korábban még Matolcsy György megfogalmazott ilyen reményeket, de most már ő is inkább a magyar gazdaság válságáról beszél nem pedig arról, hogy

mikor érjük utol Ausztriát?

Közben pedig Magyarország polgárai a lábukkal szavaznak: soha ennyien nem dolgoztak Ausztriában! Ők is a jobb életminőséget keresik persze nem az európai első osztályon mint az Elle magazin olvasói hanem a harmadik osztályon, ahol a hatalom már ígérni sem meri, hogy hamarosan jobb lesz a helyzet. Az Elle magazin magyarországi olvasói legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a helyzet nem lesz rosszabb, de erre Orbán Viktor kormánya semmiféle garanciát sem tud adni.

Kína segít, de milyen áron?

Kenderessy Milán

-

2024-07-25

0

Egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország kínai bankoktól, és a hatalmas összeget mindjárt fel is használta infrastruktúra fejlesztésére. Az infrastrukturális beruházások jórészét a kormány már előbb leállította, mert 2022 óta nem érkeznek az uniós pénzek illetve jóval kevesebbet kapunk Brüsszeltől mint amennyivel a magyar állam számolt.

Már Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely még nem kapta meg a pénzt a helyreállítási alapból, melyet a közös uniós hitelfelvételből fedeztek. A helyreállítási pénz egy része ingyenes támogatás, másik része igen kedvező hitel. A kínai hitel kamatlábát nem közölte az Adósságkezelő Központ, csak annyit lehet tudni, hogy változó a kamatláb. A hitel futamideje három év vagyis viszonylag gyorsan törleszteni kell, és ez tovább nehezítheti a költségvetés amúgyis problematikus helyzetét. Magyarország ellen Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert a hiány jócskán meghaladja az éves GDP 3%- át.

Ugyanebben a cipőben jár Franciaország és Olaszország is, ellenük is kötelezettségszegési eljárás indult. Az USA is küzd a költségvetési hiánnyal, és azzal, hogy az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át! Az USA új elnökének jövőre már azzal kell számolnia, hogy évente több mint 1000 milliárd dollárt kell a hitelek törlesztésére fordítani.

A magyar deviza adósság 30% alatt

Az Orbán kormány sikere az adósság finanszírozás terén abban állt, hogy a magyar lakosság illetve a hazai cégek és intézmények vásárolták meg az államadóság jórészét, és ezzel jelentősen csökkentették a magyar sebezhetőséget a nemzetközi pénzpiacon. 2010- ben még az államadósság 50%-a volt külföldi kézben.

A magyar kormány 30%-ban állapította meg a deviza adósság maximumát, ezt a kínai hitelfelvétellel megközelítettük, de nem értük el: a GDP 28,3% van devizában. A görög példa mutatta meg, hogy a magas deviza adósság milyen kockázattal jár. Görögország egymilliárd dolláros kölcsönt kapott Kínától, és ezt az athéni parlament felállva tapssal köszönte meg a kínai miniszterelnöknek. Amikor aztán kiderült, hogy a görögök nem tudnak törleszteni, akkor a kínaiak jelezték jelzálog igényüket, és meg is kezdték a pireuszi kikötő megszerzését. Ma már a görög kikötő legnagyobb részben kínai kézben van, és ez az Új Selyemút hídfőállása Európában. Ehhez kapcsolódik majd a Belgrád – Budapest vasút, melyre szintén a kínaiak adtak hitelt: több mint 900 millió dollárt.

A kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásakor 2,5 milliárd eurót költött el. Ebből egyharmad költségvetési forrás volt, és ez lehetett a kínai hitel is hiszen azt már április 19- én lehívták. A kormány jelentős beruházásokat tervez a repülőtéren – ehhez is jól jöhet a kínai kölcsön. Kínaiak építik meg a tervek szerint a gyorsvasutat Ferihegyre.

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

Ezt közölte három magasrangú NATO hivatalnok a Politicoval – nevük elhallgatását kérve. A NATO csúcstalálkozón elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, amely csaknem teljesen függővé tette Moszkvát Pekingtől.

Orbán Viktor korábban Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen a kínaiaktól, és ily módon tömje be a lyukat, melyet az uniós eurómilliárdok kiesése okoz. A magyar nemzeti bank elnöke azt a választ kapta, hogy ingyenes támogatásra a magyar kormány nem számíthat csakis üzleti alapon nyújtott kölcsönre illetve beruházásokra.

Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki euró kötvényt 1,5 milliárd értékben, annak a kamata 4% volt. A kínai kölcsön kamatlábát ehhez lehetne viszonyítani, de az egyelőre titok.

A Magyarországon működő Bank of China részt vállal a nálunk épülő kínai beruházások finanszírozásában is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről így nyilatkozott július 10-én: ”mi azt kértük a kínai bankoktól, hogy gondolják át: olyan projektekbe is beszállnak-e Magyarországon, melyek segítik az itt működő kínai vállalatok tevékenységét? Ilyen lehet az autópálya építés vagy a vasúti fejlesztés” – mondta Nagy Márton.

Orbán Viktor nemrég találkozott mind Hszi Csin-ping elnökkel mind pedig Biden elnökkel és Donald Trumppal, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök reményeit Németh Zsolt fogalmazta meg Tusnádfürdőn:

”vegyük észre azt, hogy a viták ellenére az USA és Kína növekvő mértékben együttműködik.”

Ez a wishful thinking – amikor a vágyainkat valóságnak vesszük: a világ két legnagyobb gazdaságának jelenleg a válópere zajlik – decoupling. Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak: nem helyeselte Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán elutazott Pekingbe, mert mindenképp pénzre van szüksége. A Nyugaton mindinkább elszigetelődő magyar miniszterelnök ilyen nagy összegű hitelre a nemzetközi pénzpiacok mellett csakis Kínában számíthat. A kérdés pedig, hogy vajon megéri-e, valószínűleg fel sem merült hiszen szükség törvényt bont.

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

ki

-

2024-07-18

0

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

8 milliárd euró helyett csak 4 milliárdot kap Ukrajna a német költségvetésből, melyről szerdán dönthetnek Berlinben. A korábbi költségvetést elmeszelte az alkotmánybíróság, mert nem felelt meg annak a törvénynek, mely az államadósság szisztematikus csökkentését írja elő.

A német ipar már a pandémia előtt elérte a csúcsteljesítményét, azóta csak keresi a helyét a globális gazdaságban. Mario Draghi jelentése az Európai Unió versenyképességéről arra mutatott rá, hogy a német autóipar lemaradt az elektromos autók fejlesztésében: ezért jelenhettek meg a Tesla és a kínai konkurencia járművei Európában.

“Németország Európa beteg embere”

Ezt a kifejezést még az ezredfordulón használta először egy Holger Schmieding nevű német közgazdász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy struktúra váltásra lenne szükség Németországban, ha a globális versenyben meg akarja állni a helyét Európa legerősebb gazdasága. Jelenleg a német ipar kapacitásának 81%-át használja ki, ez pedig a legrosszabb eredmény az elmúlt harminc évben leszámítva a válság időszakokat. Persze minden relatív: Magyarországon az ipar kapacitás kihasználása mindössze 70%! A magyar gazdaság ezer szálon függ Németországtól, amellyel a külkereskedelem egynegyedét bonyolítjuk le. Magyarország – éppúgy mint Németország export orientált gazdaság márpedig a világkereskedelem gyengélkedik, és mindinkább kereskedelmi háborúk lassítják annak növekedését. A magyar gazdaság export kitettsége ugyanakkor állandóan nő: 2005- ben a GDP-hez viszonyítva ez 128% volt, tavaly már 157%.

Ennyit a magyar szuverenitásról, amelyről Orbán Viktor állandóan szaval, de a globális gazdaságban semmi értelme sincsen.

Ezért nevezték egy francia gazdasági fórumon a patriótákat idiótának, mert képtelenek olyan gazdasági tervet letenni az asztalra, amely megfelelne a globalizált gazdaság reális feltételeinek.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

ki

-

2024-07-06

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

Aggodalom van, de pánik nincs

Polonius

-

2024-07-03

0

Európai Központi Bank: júliusban nem lesz kamatlábcsökkentés – jelezte az óvatosságot Simkus, a litván nemzeti bank elnöke. “Még kétszer vághat kamatot az Európai Központi Bank az idén” – erről beszélt a Bloombergnek a litván jegybank elnöke, aki hivatalánál fogva tagja az Európai Központi Bank igazgató tanácsának.

“Ha minden úgy változik a gazdaságban, ahogy azt várjuk, akkor meggyőződésem szerint még két kamatláb csökkentés várható az idén” – fogalmazta meg álláspontját Gediminas Simkus, a litván nemzeti bank elnöke, aki sietett hozzátenni:

”A júliusi kamatlábcsökkentésnek nincs ésszerű indoka.”

Az európai választás és utána a francia szélsőjobb sikere a parlamenti választások első fordulójában, megijesztette a pénzügyi piacokat, mert Macron elnök mozgalma csak a harmadik helyen végzett. A második helyet megszerző Új Népfront is megfogalmazott demagóg követeléseket, melyek felboríthatják az amúgyis deficites francia költségvetést.

Gediminas Simkus igyekezett megnyugtatni mindenkit mondván:

“a francia államkötvények piacán nem érzékelhető különösebb mozgás.”

A brüsszeli Politico szerint a pénzpiacok még nem pánikolnak, mert politikai patthelyzetre számítanak Franciaországban.

Nincs jó forgatókönyv

Ha cohabitation – társbérlet alakulna ki Párizsban, akkor Macron elnök és a szélsőjobboldali kormány valószínűleg kölcsönösen blokkolná egymást. Macron elnöknek már így is csak rendelettel sikerült elfogadtatnia az éves költségvetést, mert nem talált parlamenti többséget hozzá.

Mi lenne a gazdasággal cohabitation idején? A 28 éves Jordan Bardella lenne a miniszterelnök, akinek jóformán semmilyen gazdasági tapasztalata sincsen míg Macron elnök igazi profi: fiatal korában a Rotschild Bankház vagyonkezelő ügynökségénél dolgozott, majd gazdasági miniszterből vált államfővé.

“A szélsőjobboldali kormány valószínűleg mérsékeltebb politikát folytatna mint amit a mozgalom a kampányban ígért, mert Marine Le Pen szeretné megnyerni a választásokat 2027-ben”

– jósolja a Berenberg Bank vezető közgazdásza. Rámutatott arra, hogy Macron elnök liberális reformista gazdaságpolitikáját nemcsak a szélsőjobb bírálja Franciaországban, de a baloldali Új Népfront is vagyis állandóan két tűz között van.

Mi lesz az euróval? 2011 óta sokat tanult az Európai Központi Bank, és az európai nagybankok is sokkal stabilabb állapotban vannak mint a nagy pénzügyi válság idején. A Bank of International Settlements mégiscsak arra figyelmeztet vasárnap közzétett jelentésében, hogy szélsőséges esetben az Európai Központi Bank csapdába kerülhet:

“infláció alakulhat ki, és ez leértékeléshez vezethet el.”

Az Európai Központi Banknak sok eszköze van arra, hogy segítse az eurozóna bajbajutott kormányait, de ehhez az szükséges, hogy a szóban forgó kormány készen álljon erre. Márpedig ez erősen kérdéses mind a szélsőjobboldal mind pedig a baloldali Új Népfront esetében – írja a Politico.

Jelenleg az a helyzet, hogy Franciaország államadóssága az éves GDP 110%-a, ennél rosszabbat csak Görögország és Olaszország mutathat fel az eurozónában. Franciaország államadósságának összege jelenleg a legmagasabb Európában: 3,1 ezer milliárd euró!

A legrosszabb az az egészben, hogy Párizs meg sem tudja mondani: mikor kezdene el javulni a pénzügyi helyzet.

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

ki

-

2024-07-01

0

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Bár az USA és a 27 tagállamból álló Európai Unió nagyjából hasonló súlyt képvisel a világgazdaságban, de a perspektíva távolról sem biztató: az Egyesült Államok gyorsabban fejlődik. A másik nagy vetélytárs, az 1,4 milliárd lakosú Kína még gyorsabban. Tavaly az Európai Unió GDP-je csak 0,5%-kal, az USA-é 3,1%-kal, Kínáé viszont 5,2%-kal növekedett. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni Európát is.

Nem kerülhet-e Európa két szék közt a pad alá?

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Erre mutatott rá Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex elnök megállapította, hogy az amerikai és a kínai állam hatalmas összegekkel támogat olyan iparágakat, melyeket fontosnak tart miközben Európában nincsenek ilyen pénzek a gazdaság támogatására. Ezért Mario Draghi azt javasolja, hogy hozzanak létre közös uniós alapokat, melyekből fedeznék a zöld átállást, a mesterséges intelligencia fejlesztését, Ukrajna támogatását stb. Ehhez az Európai Uniónak pénze nincsen, csakis közös hitelfelvétel lenne a megoldás. Ezen a ponton sok tagállam nemet mond: nem akar újabb közös hitelfelvételt a magyar kormány sem. Orbán Viktor véleménye persze ebben a tekintetben sem érdekel túlságosan sok embert Brüsszelben, de Németország és Hollandia is ellenzi a közös hitelfelvételt. És itt van Franciaország, amely Macron elnök választási veresége után valószínűleg kevésbé lesz elkötelezve az Európai Unió iránt mint eddig.

Macron elnök ugyan javasolt egy 100 milliárd eurós közös katonai fejlesztési alapot az Európai Unióban, de ennek támogattsága eddig is csekély volt, a francia választások után pedig tovább csökken.

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Ez is régi vita az Európai Unióban, ahol Marine Le Pen választási győzelme nyomán erősödnek majd a nacionalista szuverenista hangok. Már jelenleg is az a helyzet, hogy Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában és Portugáliában is születtek olyan jogi döntések, melyek a hazai alkotmányra hivatkozva elvetették az uniós határozatot.

Jellemző a mai állapotokra, hogy Marine Le Pen asszony miniszterelnök jelöltje, Jordan Bardella a választási kampány során közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, akkor visszakövetel majd Brüsszeltől évi 2 milliárd eurót! Miért? Mert szerinte 2020-ban túlságosan magasan állapították meg Franciaország befizetését. Párizs az Európai Unió második legnagyobb befizetője vagyis a francia álláspont jóval nagyobb súllyal esik latba mint például a magyar.

Orbán Viktor is látja, hogy

a versenyképesség döntő fontosságú minden uniós tagállam számára, ezen múlik az egész Európai Unió jövője.

Hogy lehet versenyképessé tenni a 27 tagállamból álló Európát? Erről nagy viták várhatóak Brüsszelben, ahol a problémákkal mindenki tisztában van, de nagyon kevés olyan gazdasági elképzelés akad, amelynek meglenne a megfelelő politikai támogatottsága. Ezért nagy a veszélye annak, hogy miközben mindenki megállapítja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk a versenyképesség ügyében, a gyakorlatban mégsem történik semmi sem.

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

ki

-

2024-06-24

0

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

Címke: GDP

Orbán defenzívában

Rogán Antal csodafegyvert keres, de nem talál

Mit tartott fontosnak Rogán?

Azt mondja Vitályos Eszter kormányszóvivő, mégpedig bele a képünkbe, hogy: „A nemzeti kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben.”

Ha tehát a szóvivő asszony által emlegetett „két és félszer” értéket elosztjuk a pénzromlással (~2,5/2,2389), a tényleges többletköltés abszolút értékben már csak 1,12-szeres, azaz csak 12 %-kal több mint 2010-ben volt. 14 év alatt. Nagy eredmény, mi?

Ukrajna a fizetésképtelenség határán

Ukrajna GDP-je ma 25%-kal kisebb mint a háború kezdetén volt. Az ország már a háborút megelőző időszakban is rosszul állt: az egy főre jutó GDP nem érte el az 1991-es értéket.

Európa mindenekfelett

ám az Európai Unió támogatását itt jól használták fel, nem lopták el mint nálunk vagy Görögországban.

A magyar-osztrák határ továbbra is jóléti határ

A magyar deviza adósság 30% alatt

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

“Németország Európa beteg embere”

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van Putyin béketervében?

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

”A júliusi kamatlábcsökkentésnek nincs ésszerű indoka.”

Nincs jó forgatókönyv

“A szélsőjobboldali kormány valószínűleg mérsékeltebb politikát folytatna mint amit a mozgalom a kampányban ígért, mert Marine Le Pen szeretné megnyerni a választásokat 2027-ben”

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA