Kezdőlap Címkék GDP

Címke: GDP

Megmenti-e Kína Putyint, avagy SWIFT kontra CIPS

Polonius
-
0
Megmenti-e Kína Putyint, avagy SWIFT kontra CIPS

Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.

Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.

Mi az a CIPS?

2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.

Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még
40%-ot tett ki.

A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.

A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek  tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja,  a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.

Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.

Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

Polonius
-
0
Gyorsabban nőtt a családok jövedelme Romániában mint Magyarországon

136%-al volt magasabb Romániában míg Magyarországon csak 72%-al emelkedett tíz év alatt. Ez persze szegényházi vetélkedő az Európai Unióban, ahol Magyarország és Románia továbbra is a legszegényebb országok közé tartozik.

Magyarország egy főre jutó GDP-je 39%-a volt az unió átlagának 2010-ben, és 2021-re ez nőtt 50%-ra. Románia egy főre jutó GDP-je 62% volt 2010-ben, és 2021-re 69%-ra nőtt – derült ki a Gazdaságkutató intézet tanulmányából. Az egy főre jutó GDP óriási egyenlőtlenségeket takar mind Magyarországon mind pedig Romániában. Ezért a Gazdaságkutató intézet megvizsgált egy-egy átlagos családot is, ahol két kereső és két gyerek van. Románia gyorsan zárkózik fel e téren is: 2010-ben csak 59%-a volt a nettó bevétele egy romániai családnak a magyarhoz viszonyítva, ez mostanra 81%-ra növekedett.

Romániában a nyugdíjak jóval szerényebbek mint Magyarországon, de itt is gyorsan zárkóznak fel: 2010-ben csak 46% volt, 2021-ben 63% a magyar nyugdíjasokéhoz viszonyítva.

Korrupció?

A Gazdaságkutató Intézet szerint Románia gyorsabb felzárkózásának fő oka az, hogy komolyabban veszik a korrupció elleni küzdelmet mint Magyarországon. A 2013 óta működő korrupció ellenes ügyészség fontos szerepet játszott ebben az ügyben. Vezetőjét, Laura Codruta Kövesit ugyan megbuktatták Romániában, de ő lett az Európai Ügyészség vezetője. Jellemző, hogy míg Románia belépett ebbe a szervezetbe, a magyar kormány nem. A Tranparency International kimutatása szerint Bulgáriával együtt Magyarország és Románia az Európai Unió három legkorruptabb állama. Egyben ők a legszegényebbek is.

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

Polonius
-
0
Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

Magas marad az infláció

Polonius
-
0
Magas marad az infláció

A brüsszeli bizottság a magyar gazdaságnak a következő időszakra azt jósolja, hogy továbbra is magas marad az infláció mértéke. A legutóbbi inflációs adat 7,4% volt decemberben. A magyar infláció – az uniós előírások miatt – nem tartalmazza az ingatlan árakat pedig az elmúlt két évben azok is nagyon megugrottak. Tavaly az infláció mértéke 5,2% volt Magyarországon – hivatalosan – az idén ez várhatóan 5,4% lesz.

Az energia válság valamennyi uniós tagállamban fokozta az inflációt, de a lakosság ezt Magyarországon nem érezte meg a rezsicsökkentés miatt. A piaci ár és a fogyasztói ár közötti különbséget jelenleg a magyar állam nyeli le, de a választások után ezzel is kezdenie kell valamit az új kormánynak. Ez újabb infláció fokozó tényező lehet.

A választások előtt az Orbán kormány igyekszik megvásárolni a választópolgárok jóindulatát, de az infláció csökkenti a juttatások értékét – hangsúlyozza a brüsszeli bizottság.

Tisztes növekedés

Tavaly a GDP 6,5%-al növekedett, de az idei valószínűleg ennél lassúbb lesz. 5%-ot jósol a brüsszeli bizottság. 2023-ban 3,2% a várható növekedés. Ebből az is következik, hogy a felzárkózás Ausztriához, melyet Matolcsy György jegybank elnök, olykor vizionál, nem több üres illúziónál. A felzárkózáshoz olyan dinamikus növekedés kell mint a kínai: tavaly a GDP több mint 8%-al volt magasabb az előző évinél. Ráadásul míg Magyarország és a többi uniós állam mínuszos teljesítményt nyújtott 2020-ban, Kínának akkor is sikerült 2%-os növekedést produkálnia.

Az eredmény: Kína GDP-je immár meghaladja az egész Európai Unióét! Persze Kína ezt 1,4 milliárd lakossal produkálja míg az Európai Unió 450 millióval.

Térségünk jövője

Kenderessy Milán
-
0
Térségünk jövője

A visegrádi államok a jövő térségévé válhatnak – jósolja Matolcsy György – múlt statisztikai elemzése alapján. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az egykori szocialista országok többé-kevésbé sikeresen hajtották végre az átmenetet a piacgazdaságra és az elmúlt harminc évben dinamikusabb növekedést produkáltak mint az Európai Unió többi államai, felzárkózva ezzel az uniós átlaghoz.

17 ezer dollár/fő

Ezt a GDP mutatót tekinti határnak a Nemzeti Bank elnöke, aki a Morgan Stanley elemzőjére hivatkozik. Ezt a 17 ezer dolláros határt a második világháború vége óta mindössze 18 ország lépte át, és került így be a fejlett országok csoportjába. Közülük hat az egykori szocialista állam: a három balti ország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia.

Magyarország és Lengyelország erősen megközelítette a 17 ezer dolláros határt , és ezt hamarosan át is lépheti- jósolja Matolcsy György. Aki gyorsan hozzáteszi : egyedül nem megy! A kis országok csakis együtt érhetnek el jó eredményt – állitja Matolcsy habár elismeri , hogy Japán példája mást mutat. Szerinte a kis tigrisek felzárkózása Ázsiában csoportos: Dél Korea, Hongkong, Tajvan és Szingapúr/ holott ez egyáltalán nem így történt. Ezek az országok egyedül találták meg a helyüket a gyorsan globalizálódó világgazdaságban. A globalizációt viszont egész Európa elnézte , Kelet Európa – a Szovjetunió irányításával olyannyira, hogy bele is bukott a kommunista kísérletbe.

Európa mindinkább a perifériára sodródik , és az egykori szocialista országok ezen a periférián próbálnak meg boldogulni. Vagyis a felzárkózás – Matolcsy György állításával szemben – szinte semmit sem jelent hiszen egy jövőjét kereső és egyelőre nem találó EU átlagához zárkózunk fel.

A leendő német kancellár realizmusa

Matolcsy is írja a Magyar Nemzetben, hogy a visegrádi országok gazdasága Németországtól függ. Annak kancellár jelöltje a Der Spiegelben kifejtette: aggódik amiatt, hogy Európa lemarad a globális versenyben! Az elmúlt 3-4 évtized alapján teljes joggal. A gazdasági reform kezdetén (1978) Kína szerepe elhanyagolható volt a világgazdaságban, ma viszont az USA kihívója és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere!

Az 5G rendszert a kínaiak vezetik be Magyarországon

Az USA még ma is a világ feldolgozó iparának a 25%-át jelenti, és ez alapozza meg vezető szerepét a világban – állítja Matolcsy, aki rámutat arra, hogy ez feltételezi a kutatás – fejlesztés magas szintjét.

Térségünk nyitott az újítások iránt – állitja Matolcsy megfeledkezve arról, hogy ezek száma elenyésző a világ más részeihez képest. Térségünkben nincsenek olyan tudás központok mint az USA-ban vagy Kínában. Jellemző, hogy világszínvonalú egyetemet Kínából akarunk importálni.

Pénz beszél

Bár Matolcsy jegybank elnök, de az USA vezető pozícióját  nem a pénzügyi hanem az ipari szerepből vezeti le. Holott Amerika épp ennek révén játszhat döntő szerepet a világgazdaságban. A kínaiak pontosan tisztában vannak ezzel. Hangcsouban a G20 értekezleten Hszi Csinping elnök ezt nyíltan meg is fogalmazta. Az amerikaiak ezt mosolyogva fogadták, de rögtön ezután megindult az offenzíva. Kína bejelentkezett a G20 világra, de Washington számára ez egyelőre elfogadhatatlan. A kereskedelmi háború és a diplomácia offenzíva épp a kínai nyomulás megállítását célozza.

Mit keresnek kínai tanácsadók a Nemzeti Bankban?

Matolcsy erről semmit sem ír, de a CIA meg van győződve arról, hogy a magyar jegybank erőteljes kínai befolyás alatt áll. Maga Matolcsy pedig ennek a kínai befolyásnak a fő képviselője Magyarországon. (A Fudan egyetemet is ő hozza Magyarországra) Washington és Brüsszel szerint Magyarországnak és a térség többi államának előbb vagy utóbb választani kell Kelet és Nyugat között. A jövőt illetően ez a térség egyik legfőbb dilemmája, de erről Matolcsy – érthető módon – semmit sem ír a Magyar Nemzetben.

A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Kenderessy Milán
-
0
A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Megtörhet a világgazdaság lendülete a pandémiát követő infláció miatt. Az emelkedő nyersanyag árak mindenütt áremelkedést idéznek elő, és ez fékezheti a helyreállítás lendületét az egész világon. Ezért 6%-ról 5,9%-ra mérsékelték az idei globális GDP előrejelzést.

Akár a 6%, akár az 5,9% szép szám lenne így, de a viszonyítási alap csalóka hiszen tavaly a pandémia miatt nagyon rossz évet zárt a világgazdaság. Csak néhányan tudtak pozitív eredményt elérni, de európai államok nem voltak köztük.

Magyar előrejelzés 7,6%

Idén ekkora GDP növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap. Jövőre 5,1%-osat. Ez komoly növekedés lenne, mert korábban az IMF csak 4,3%-ot tartott valószínűnek. Csakhogy a számítások azon nyugszanak, hogy Magyarország megkapja az uniós euró milliárdokat. Ez a mai körülmények között egyáltalán nem vehető biztosra. Magyarország óriási deviza kölcsönt vett fel, hogy pótolja az uniós pénzeket, de hosszú távon ez az út aligha járható. Ráadásul, ha tartóssá válik az ellenségeskedés a magyar kormány és Brüsszel között, az előbb vagy utóbb kihathat az ország fizetőképességének a megítélésére is.

Orbán vábankot játszik

A magyar miniszterelnök meg akarja venni a választókat, ezért minden társadalmi rétegnek ad vagy legalábbis ígér valamit. Hitelbe. Ebből bukta is lehet. Valószínűleg ezzel számol Gyurcsány Ferenc, aki azt szeretné, hogy a balhét az Orbán kormány vigye el. Ha nem tudja kezelni a válságot akkor azért, ha mégiscsak sikerül, akkor oly sok népszerűtlen döntést kellene hoznia az Orbán kormánynak, hogy ezzel komolyan sérülne a politikai támogatottsága. Vagyis Gyurcsánynak nem oly fontos a választások megnyerése, mert hosszú távon számol a nagy visszatéréssel. Persze már Keynes megmondta, hogy hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk…

Négyötödnyien szegénységben

Polonius
-
0
Négyötödnyien szegénységben

Az Európai Unió azokat a régiókat támogatja, amelyekben az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75%-át. Ilyen a magyar régiók többsége : Pest, Dél Dunántúl, Észak Magyarország , Észak Alföld és Dél Alföld. A magyar lakosság több mint 80%-a olyan szegény régióban él, amely jogosult az uniós támogatásra.

A a nagyvállalkozások maximum 50%-os támogatást kaphatnak. Két másik régió, amelyik alig gazdagabb: Közép Dunántúl és Nyugat Dunántúl nagyvállakozásai maximum 30%-os támogatást kaphatnak. A közepes vállakozások esetében ez 10%-al, a kisvállakozások  esetében 20%-al növelhető.

Ezekről a pénzekről most döntöttek Brüsszelben, de a magyar kormány oszthatja ki őket. Éppen ez a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legfőbb gazdasági alapja.

Orbán és Brüsszel

A magyar miniszterelnök nemigen dicsekszik azzal, hogy Magyarország lakosságának 82,5%-a olyan régiókban él, amelyek kifejezetten szegénynek számítanak az Európai Unióban. A demokrácia 31-ik és a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében ezek nem számítanak épp világraszóló eredménynek. Holott ezek GDP adatok, amelyek nem tükrözik az életszínvonalat.

A növekvő egyenlőtlenség miatt a szegény régiókban alig növekedett az életszínvonal az elmúlt harminc évben.

Mészáros Lőrinc és oligarcha társainak milliárdjai gyarapíthatják a GDP-t, de az aligha jelent könnyebbséget a létminimum határán vergődőknek. Az uniós statisztika szerint a magyar lakosság több mint 70%-a szegénynek számít!

Ez Orbán Viktor birodalma, amely minden tekintetben Brüsszeltől függ. Nemcsak a juttatott euró milliárdok miatt, melyek egyelőre nem érkeznek hanem azért is, mert a GDP-t elsősorban gyarapító nagy külföldi cégek kizárólag azért jönnek Magyarországra, mert ez az ország az Európai Unió tagja.

Ezért tragikomikus Orbán Viktor háborúja Brüsszellel hiszen a magyar miniszterelnök – ellentétben tudatlanságban tartott híveivel – pontosan tudja: az Európai Unión kivül nincsen élet!

Kelet Európa gazdasági sikersztori?

Kenderessy Milán
-
0
Kelet Európa gazdasági sikersztori?

Dinamikusan növekszik a GDP Európa keleti felén, és ennek eredményeképp mind több itteni állam lép be a fejlett országok klubjába – írja a Financial Times a Morgan Stanley vezető elemzőjére hivatkozva.

Jelenleg az egy főre számított 17 ezer dollár a határ, melyet immár túllépett Csehország, Szlovákia és Szlovénia valamint a három balti köztársaság. Magyarország és Lengyelország is erősen közelíti a szintet több mint 15 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel. A Financial Timesnak is feltűnik, hogy mindeközben a populista tendenciák egyre jobban eluralkodnak a térségben. Vajon miért?

Az embereket az életszínvonal érdekli és nem a GDP

Globalizált rendszerben a GDP egyre kevesebbet mutat a reális gazdasági teljesítményből, és egyre többet abból, hogy az illető állam milyen adórendszert alkalmaz. Az Európai Unió két leggazdagabb állama, Luxemburg és Írország annak köszönheti kiváló helyezését, hogy náluk adózik sok multi cég egész uniós forgalma után.

Ezért tartja a társasági adókulcsot alacsonyan Magyarország – 9% – és ezért akarja azt megemelni a gazdag államok többsége élén Biden amerikai elnökkel és az EU-val.

Kelet Európában a dinamikus GDP növekedést egyáltalán nem kísérte az életszínvonal gyors emelkedése, amelyre pedig számított a lakosság a rendszerváltás után. A Social Europe nemrég megjelent tanulmánya szerint Kelet Európa népei a rendszerváltás után drámai életszínvonal csökkenést éltek meg, melyet egyidejűleg az elit életkörülményeinek a brutális javulása kísért. Épp emiatt nőtt meg a populisták népszerűsége, amely a vesztesek millióinak frusztrációjára épül.

Európa keleti felén a GDP növekedésből csak viszonylag kevesen profitálnak. Ezzel is magyarázható, hogy fiatalok milliói vágtak neki a nagyvilágnak a jobb élet reményében.

Európa keleti felén például ordító orvos hiány mutatkozik, mert ebben a szakmában a hazai fizetések sokszorosát lehet megkeresni Európa nyugati felén.

Az egyenlőtlenség egyre növekszik

Míg a szocializmus idején Kelet-európai társadalmak viszonylag egalitariusok voltak addig a rendszerváltás után rohamosan nőtt az elit és a köznép közötti szakadék. A szélesebb értelemben vett elit a lakosságnak csak a 15-20%-át teszi ki a Financial Times által említett viszonylag fejlett Kelet-európai uniós tagállamokban. Romániában és Bulgáriában ennél is rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak mintegy 10% él jól – ha az európai mércét vesszük figyelembe. Emiatt Bulgária és Románia népessége drámai mértékben csökkent, milliókkal marad el a rendszerváltás előtti szinttől. A demográfiai mutatók szinte mindenütt negatívak Európa keleti felén, ahol a GDP galoppozik, de a lakosság többségének életszínvonala alig növekszik.

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

FüHü
-
1
Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

FüHü
-
1
A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

1234...63. oldal a 6-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan