Kezdőlap Címkék Gaskó István

Címke: Gaskó István

Szívesen mondanám, hogy Orbán buktatott meg, de…

Kisebbfajta szenzáció, hogy újra a VDSZSZ elnöke lett Gaskó István, akit két évvel ezelőtt súlyos vádak kíséretében buktattak meg. A szakszervezeti vezető hiába tiltakozott, a 6 milliós függöny, az 50 milliós bútor, és a 15 milliós benzinszámla véget vetett a karrierjének. Gaskó azonban azt állítja, hogy távozása után meggyengült a munkavállalók érdekvédelme. Az Orbán kormány lényegében betiltotta a sztrájkot, elfogadta a munkavállalók jogait sárba munkatörvénykönyvét. Az érdekegyeztetés helyett általánossá váltak az egyéni alkuk, miközben a szörnyű nemzeti érdekegyeztetés rendszerével hülyítik az embereket. A szakszervezeti vezető nem állítja, hogy Orbán Viktor buktatta meg, de azt sem tagadja, hogy két évvel ezelőtti távozása jól jött a kormánynak.

 

Sokan gratuláltak önnek, amikor megválasztották a VDSZSZ elnökének?

Igen, olyanok is, akiktől nem vártam.

Ismert emberek is?

Igen.

Felhívta például Orbán Viktor is, akivel tegező viszonyban van, s aki az újsághírek szerint barátjának tekinti önt?

Azért addig nem ér el ez a hír.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gondolta, hogy miután kínos körülmények között távozott a szakszervezeti életből, valaha újra megválasztják még valamilyen posztra?

Távozásom csak azért kellemetlen, mert elképesztő handabandázás kíséretében szerveztek ellenem lejárató kampányt. Valóságos puccs buktatott meg a 2015-ös kongresszuson, amelyen valóban nem választottak újra a vasutas szakszervezet elnökének, de hatalmas taps kíséretében elfogadták az összes általam tartott beszámolót, s a meghirdetett programot is. Így aztán emelt fővel jöttem el, hiszen semmi nem volt igaz abból a sárdobálásból, amiben később részem volt.

Emlékeim szerint az ön által is említett kongresszuson még annyi szavazatot sem kapott, amennyivel a szavazólapra kerülhetett volna. Ezt nevezi puccsnak?

Igen, mindenáron el akartak távolítani a szakszervezet éléről, de munkámról semmi rosszat nem mondtak. A két jómadár, akik a helyemre ültek: Halasi és Bárány feljelentettek ugyan, de a rendőrség az elmúlt két és fél évben semmivel nem gyanúsított meg.

Gondolja, hogy az olajos kezű vasutasok megbocsátották önnek, hogy 6 millióért függönyt, 50 millióért pedig bútorgarnitúrát vett a szakszervezeti székházba?

Na, ezt nevezem én hülye handabandának. A 6 milliós függönyt nem csak egyetlen ablakra kell elképzelni, hanem egy három emeletes épület valamennyi ablakára. Az 50 milliós bútor sem az én külön rezidenciámban díszelgett, hanem az építmény összes irodáját tette munkára alkalmassá. Az engem feljelentő Bárány Balázs – aki ma a szakszervezet alelnöke, s az ellenem irányuló puccs vezetője is – dolgozószobájába ugyanúgy ebből a pénzből vettünk berendezést, mint a többi tisztségviselő irodájába. A puccs idején szándékosan fogalmazták meg ellenem a vádakat úgy, hogy az ön által emlegetett olajos kezű vasutasok, pályamunkások vagy állomásfőnökök még véletlenül se tudják ellenőrizni.

Ön évtizedek óta a szakmában van, igazán dörzsölt vezetőnek számít. Észre sem vette, hogy megpuccsolják?

Nézze, a legjobb barátom tette. Elég volt tizenkét embert megvenni, vagy megfenyegetni.

A luxusbútorok állítólag azért kellettek, mert Orbán Viktor látogatására készültek. Megérte?

Aki látta a berendezést, azt tudja, hogy a megvásárolt bútorok nem számítanak luxusnak. Mint ahogy az sem igaz, hogy a magyar miniszterelnök kedvéért vettük. Ne felejtse, a Liga szakszervezetek olyan komoly konföderáció, amelyhez még vasúti főnök korában eljött Krisztián Kern osztrák kancellár, vendégeskedett nálunk az európai szakszervezeti szövetség elnöke, vagy főtitkára is. Nem fogadhattuk őket olajos padlózatú irodába. Bejárt hozzánk a magyar és a nemzetközi sajtó is, senki nem mondta, hogy felesleges luxus vesz körül bennünket.

Akkor most a 600 ezer forintért vásárolt óráról nem is kérdem, hisz arra is biztos szükség volt…

Ne hagyja ki, vettünk egy modern órát és kész. Egyébként meg 300 ezer volt, de nem ez a legfontosabb.

Gondolom, ennél fontosabb az ön által benyújtott 15 milliós benzinpénz, vagy a százezres vacsoraszámlák. 

Uram, kimondva talán magas az említett összeg. De öt évi üzemanyagpénzről beszélünk, ami évente már csak három millió forint. Keresztül-kasul utaztam az országot, hogy kapcsolatom legyen az alapszervezetekkel.

És a százezres vacsoraszámlák?

Higgye el, nem én ettem meg a pénzt.  Fizettem, ha nemzetközi delegáció vendégeskedett nálunk.

Ha vétlennek érzi magát, akkor miért nem tiltakozott hangosabban?

Védekeztem, de ha az újságírók csak annyit kérdeztek, hogy igaz-e a hatmilliós függöny, vagy az ötvenmilliós bútor, máris vesztett helyzetbe kerültem. Azok az emberek, akik pár ezer forintot sem tudnak ilyesmire költeni, máris bűnözőnek tekintettek. Miközben ismétlem, egy háromszintes épület berendezéséről volt szó.

Majd a rendőri nyomozás igazolja, vagy cáfolja önt. Hol tart a nyomozás, tényleg közeleg a vizsgálat lezárása?

A rendőrségtől szerzett információim szerint november 6-án lezárják a nyomozást, mindeddig még csak meg sem gyanúsítottak semmivel, vádakról pedig végképp nem volt szó.

Odaszóltak a kormányzati kapcsolatai?

Ugyan, ne vicceljen már. Egyébként a kormány igen szigorúan ellenőrizte az általunk elnyert két és fél milliárdos uniós pénz elköltését. Egy hibát sem találtak, egy fillérig elszámoltunk mindennel. A puccsisták pedig költségvetési csalásról ordítoztak. Ennyit az igazságról.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Akkoriban bukott meg, amikor éleződött a kormányzattal szembeni szakszervezeti szembenállás. Ön sztrájkkal fenyegetőzött a vasárnapi boltbezárás ellen, de felemelte a szavát a szakszervezeteket lenullázó munkatörvénykönyve ellen is.

Igen, a boltzár ellen Demján Sándorral először léptünk fel. Persze sztrájkkal is akartunk tiltakozni a munkavállaló jogait sárba tipró munkatörvénykönyv ellen. Nem hajtottuk járomba a fejünket, csak azért, mert Orbán kifizette nekünk az úgynevezett Cargo pénzt. Én tárgyaltam Gyurcsány Ferenccel is, de igyekeztem szót érteni Orbán Viktorral is.

Erre máshogy emlékszem, hisz a szocialisták ellen bevetette a meglehetősen politikai színezetű gördülősztrájkot, Orbán Viktor kormánya ellen viszont komoly sztrájkot nem indított. Csak szavakban tiltakozott. Közgazdászként kritizálta a közmunkát. Igaz?

Abszolút, főleg ezt a mai változatát különösen ártalmasnak tartom.

Élesen fogalmazott, amikor a munkatörvénykönyv kidolgozásánál a munkavállalók érdekeit tökéletesen figyelmen kívül hagyták.

Az igaz, hogy a szocialista kormányok idején formálisan működött az érdekegyeztetés. Az egész unió számára példaértékűnek számított a gyakorlat, de érdemi eredményeket azért ritkán tudtunk elérni. Orbán viszont nem hisz az érdekegyeztetésben, ő a háttéralkuk embere. De a hatalmát szolgáló nevetséges nemzeti konzultációt is szörnyű ötletnek tartom, meg is írtam.

Ön nemes egyszerűséggel szemen szedett hazugságnak nevezte a mai érdekegyeztetési gyakorlatot.

Lehet, már nem emlékszem.

Sokkal dühösebb volt, amikor Orbán Viktor módosította a sztrájktörvényt. Arra emlékszik?

Igen, nagyon goromba volt a Fidesz kormány döntése. Egyéni képviselői indítványban elvették a sztrájk lehetőségét.  2010 karácsonyán a nyilvánosság kizárásával szinte titokban módosították a jogszabályt.  Ezt a VDSZSZ ellen, személy szerint ellenem találták ki.

Akkor az is logikusnak tűnhet, hogy miért szerveztek ön ellen puccsot. Az ön barátja, alelnöke, Bárány Balázs, a hírek szerint ott volt az Orbánnal való találkozóján. Nem lehet, hogy felsőbb utasításra, esetleg biztatásra szervezett puccsot?

Nem hiszem. Nekem a kormányban jó kapcsolataim voltak, megmondták volna.

De érzésem szerint azt sem tudta, hogy megváltoztatják a sztrájktörvény. Vagy igen?

Nem tudtam. Amikor aztán értesültem róla, hogy a parlament elé kerül egy nagyon durva, jogfosztó változata a sztrájktörvénynek, akkor próbáltam lobbizni. De akkor már késő volt, utána már nem lehetett érdemben sztrájkolni Magyarországon.

Azóta sem?

Azóta sem!

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Az Orbán kormány megszüntette az előrehozott nyugdíj lehetőségét, felemelte a nyugdíj korhatárát, ami ellen ugyancsak tiltakoztak. Ez bőszítette?

Sok kárt okoztak ezek az intézkedések. A rokkantsági nyugdíj megszüntetése különösen, hisz az ország egészségi állapota romlott az utóbbi években. Az ellátórendszer pedig romokban. Tudok olyan vasutasról, aki fél lábbal ment a felülvizsgáló bizottság elé, s megkérdezték tőle, hogy mi a baja. Ezek ellen mi természetesen tiltakoztunk.

Ma ezen intézkedések ellen valaki felemeli a szavát a szakszervezeti világban?

Erre a kérdésére nem válaszolok…

Vagyis nem?

Nincs válasz. Nem lenne etikus.

Bár sokan Orbán Viktor barátjának tartották, de úgy tűnik, ön a kritikus magatartása miatt veszélyes ember is lehetett. Ugye tudjuk, hogy tárgyalt ugyan a szocialistákkal, de zokszó nélkül megszervezte a politikai jellegű gördülő sztrájkot. Semmi nem garantálta, hogy az Orbán kormány durva intézkedései ellen nem viszi ki az embereket az utcára. Nem ezért kellett megpuccsolni?

Szívesen mondanám, hogy Orbán buktatott meg, de nem biztos, hogy igaz. Inkább az a magyarázat, hogy akik a puccsot megszervezték, szerettek volna helyemre ülni.

Amikor végül ön már bukásra állt, akkor Cser Ágnes nem engedte be az egészségügyi dolgozók kongresszusára. Általában így reagáltak a harcostársak?

Előfordult, ami viszont az egészségügyi szakszervezetben történik, az félelmetes. Véleményem szerint Cser Ágnes rendre szabálytalanul választatja meg magát, ugyanis az általa összeállított jelölő bizottsággal minden potenciális versenytársat kinyír. Tehát az esélyesek még a listára sem kerülnek fel, csakúgy, mint a kommunizmus idején. Ha valaki mégis jogorvoslatot szeretne, akkor az ítélet megszületéséig már újabb kongresszuson választatja meg magát. Cser Ágnes ezt csinálja évtizedek óta. A Ligában jól láttuk ezt a törvénysértő gyakorlatot, úgy döntöttem, hogy elindulok ellene, részben az egészségügyi dolgozók miatt. De mint szabályosan megválasztott elnökjelöltet, Cser be sem engedett az ülésterembe.

A közelmúltban megválasztották a VDSZSZ Szövetség elnökének, ami nem azonos a VDSZSZ Szolidaritással, ahol korábban volt. Holott az egész magyar sajtó azt hitte, hogy korábbi helyére kerül vissza.

Valóban, az a szövetség, amelynek ismét elnöke lettem, nem azonos a korábbi munkahelyemmel. Ez egy néhány száz főből álló szövetség, amelynek tagjai nem hittek az ellenem megfogalmazott vádakban, már csak az ártatlanság vélelme miatt sem.  Ismertek, tudták, hogy én nem loptam. Nem is tehettem volna, mert a pénzügyekért egy külön alelnök felelt nálunk.  De ez rövidesen kiderül, mert – ahogy mondtam már – egy hét múlva a rendőrség lezárja az ügyet, amelynek még csak gyanúsítottja sem vagyok. Tehát egy hét múlva szerintem bebizonyosodik, hogy nem loptam egy fillért sem! Addig pedig dolgozunk a kis szakszervezeti szövetségünk programján.

A nagy trükk – béremelés az egészségügyben Cser Ágnes közbenjárásával

Lázár János „nagyarányú” béremelést jelentett be az egészségügyben. A miniszter szerint novembertől nő a szakorvosok, kórházi szakgyógyszerészek fizetése bruttó százezer forinttal, az egészségügyi szakdolgozóknak pedig 12 százalékos béremelést ígért. A kormány döntése azonban nem „rendkívüli” ajándék, hisz ezt az összeget már rögzíti a 2016-ban elfogadott egészségügyi bérfelzárkóztatási program.  Ráadásul a fizetésrendezés csak látszatra tűnik nagyarányúnak, hisz az egészségügyi dolgozók jelentős részének bére ezek után sem haladja meg a garantált bérminimumot! A januártól esedékes újabb központi béremelés után az ágazatban dolgozók újabb csoportja veszítheti el relatív előnyét. Az egészségügyi bértábla ugyanis már nem tükrözi az elmúlt évi bérmegállapodás során kialakított arányokat. Emiatt az elmúlt hetekben az egészségügy szak- és szakmai szervezetei igyekeztek új megállapodást tető alá hozni a kormánnyal, mindeddig sikertelenül. Az egészségügyben működő szakszervezet a bértárgyalásokat sztrájktárgyalásnak minősítette, s igyekezett egy köztes béremelést kiharcolni. Két nappal a kommunikációs trükknek minősülő bejelentés előtt szándékairól kérdeztük Cser Ágnes szakszervezeti elnököt, aki interjút ígért a Független Hírügynökségnek, de aztán meggondolta magát.

 

„A további kérdéseire nem válaszolok!” – csattant fel Cser Ágnes, majd a szakszervezeti vezető dühösen elhagyta a hatalmas tárgyalótermet.  Pedig távozása előtt sem volt hajlandó elárulni szinte semmilyen érdemleges információt a közelmúltban elkezdődött egészségügyi bértárgyalásokról. Holott a téma égető, hiszen ma már minden beteg a saját bőrén érzi, hogy az alacsony fizetések miatt az orvosok, és ápolónők ezrei távoznak folyamatosan az országból, s ma már olyan mértékű az gyógyító szakember hiánya, hogy az emberéleteket is veszélyeztet. Mindezt nem egy elkeseredett páciens, hanem az orvosi kamara elnöke, Éger István állítja.  A drámai helyzet természetesen ismerős az interjú közben hirtelen felugró Cser Ágnes számára is, hisz – ha megkésve is -, de 2016-ban bérfelzárkóztatási tárgyalásokat kezdeményezett az egészségügyi kormányzattal, ám eddig legfeljebb látszateredményeket tudott elérni.

De ne szaladjunk előre, hiszen váltottunk azért néhány szót, mielőtt még Cser Ágnes a legnagyobb meglepetésemre faképnél hagyott. Először csak telefonon, udvarias hangnemben tisztáztuk az interjú időpontját, majd a személyes találkozás is létrejött. A kézfogás után a szakszervezeti székház fellobogózott nagytermébe vezettek. Az csak látszólag apróság, hogy nem az elnök asszony dolgozó szobája felé vettük az irányt, az irányt, ennek később jelentősége lesz. A barátságtalan terem hosszú asztalánál aztán feltehettem az első kérdést, amely azt firtatta, hogy milyen bérkövetelései vannak ma az egészségügyi szakszervezetnek, illetve ha azokat a kormány nem teljesíti, akkor – ahogy ígérték – valóban lesz-e sztrájk a hazai egészségügyben?

Cser Ágnes válaszában először arról beszélt, hogy a jelenlegi igényeik a több, mint tíz évvel ezelőtti, szociálliberális kormányok idején megfogalmazott követeléseken alapulnak. ( Ne tessék röhögni, kérem!) Vagyis nem az egészségügyből időközben kivont ezer milliárd forint, nem a lerobbant fővárosi kórházak elviselhetetlen munkakörülményei, amelyben előfordul halálos kórházi fertőzés, nem is a Fekete Nővér által elsírt hiányosságok zavarják Cser Ágnest. A szakszervezeti elnök a Medgyessy kormány időszakának érdeksérelmeire emlékezik a legszívesebben, amikor egyébként a kormányfő – komolyan véve a választási ígéreteit – a közalkalmazottak körében 50 százalékkal emelte a fizetéseket.  Ezt a tényt, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács – akkor ugyanis volt még ilyen – által elfogadott béremeléseket, amelyeket Cser Ágnes is aláírásával szentesített, ma tökéletesen figyelme kívül hagyta. Emlékezett viszont a 2004-es egészségügyi sztrájkok céljaira, amelyet szerinte az egészségügyi privatizáció ellen is tiltakozva folytattak a dolgozók.  Nyilatkozata szerint ugyanis az elnök asszony a 13 évvel ezelőtti folyamatot szeretné lezárni a jövő heti sztrájktárgyalásokon. Arra viszont többször nem válaszol Cser Ágnes, hogy ha olyan mértékű érdeksérelem érte az egészségügyet a szociálliberális kormány idején, akkor miért nem szervezett országos sztrájkot a regnáló kormány ellen. Legalább olyat, mint az Orbánnal szintén jó barátságot ápoló Gaskó István, a Liga elnöke. Most azonban a már elkezdett bértárgyalásokról sem hajlandó beszélni, konkrét követeléseket nem említ. Arról is mélyen hallgat, hogy – a szakszervezeti követelések meghiúsulása esetén – mikor és hol szüntetik be a munkát az egészségügyben.

Csak kérdések vannak, válaszok nincsenek.

Szerencsére azonban a tárgyalódelegációnak van olyan tagja, aki képes és akar is a kérdésekre válaszolni. A Magyar Kórházszövetség képviselője, Antall Gabriella főigazgató szerint bértárgyalás 2016-ban egy négy éves fizetés felzárkóztatási program elfogadásával kezdődött. Az egyezség szerint 2016-ban 26 százalék, 17-ben 12 százalék, a következő két évben 8 százalékos béremelést alkudtak ki a kormánnyal. De arra a szakszervezet nem számított, hogy az időközben megemelt minimálbér, illetve szakmai bérminimum újra elértékteleníti az ágazatban dolgozók fizetését, még az orvosokét is. Az orvosi kamara elnöke, Éger István sem titkolja csalódottságát emiatt, de nem tartja reménytelennek az újbóli egyezséget. A bérfelzárkóztatás kudarca Cser Ágnes számára komoly felsülés, hisz az elnök asszony nem rejti véka alá, hogy jóban van Orbánnal, illetve a kormánnyal. Nyilván elfelejtette Orbán Viktor és Gaskó István „gördülő” barátságát, aminek következményeként a Liga elnöke majdnem a börtönben végezte pályafutását. De ez egy másik történet.

Miközben a helyzetet tisztázó újabb kérdést igyekszünk megfogalmazni Cser Ágnes rendre közbevág, becsmérel, tiltakozik az újabb felvetés miatt, fenyegetőzik, mondván: ő ügyvéd, aki ismeri a jogait. Hangsúlyozza, hogy „leszarja” a szocikat, majd végül felugrik. De még nem távozik, az ajtóból még indignálódva meghallgatja a kikerülhetetlen kérdést: „nem szégyellte magát, amikor egészségügyi szakszervezeti vezetőként a kormány televíziójában, az M1 csatornán a kormány melletti hűségnyilatkozatként is felfogható gesztust tett. Ugyanis kéretlenül üdvözölte, hogy Áder János aláírta a CEU törvény?”

Mézédes mosollyal az arcán visszajön, majd gúnyolódik a felkészültségemen. Végül állást foglal a társadalmi igazságosság mellett, amelynek a CEU szerinte nem felel meg.

De hogy mindez miért fontos az egészségügy szakszervezeti vezetőjének – akinek elsősorban a szakmát, a mögötte álló dolgozók érdekeit kéne képviselni – arról egy szót sem ejt. Nem beszél továbbá az egészségügyből kivont 1300 milliárdról, továbbá arról sem, hogy a spórolást miért hagyta szó nélkül. Hiszen az odavesző fizetésekről, romló élet-és munkakörülményekről is szól. Szégyen. Ezt mondják az állandó pénzhiánnyal küszködő kórházak.

A CEU ügyében újabb hűségesküt megfogalmazó Cser Ágnes végül elégedetten kezet nyújt. Majd távozik a helyszínről, miközben szinte egyetlen általunk megfogalmazott kérdésre sem válaszolt. Az interjú 15 percig tartott. A kilobogózott nagyteremre pedig azért volt szükség, hogy a riportert látványosan ott lehessen hagyni. ( Vagy ha jobban tetszik: el lehessen menekülni a nyilvánosság elől. )

Egyik internetes portál 2016-ban azt írta Cser Ágnesről, hogy az „egészségügy legkártékonyabb szereplője”, mert a védtelenné vált dolgozók helyett a kormányt képviseli. Ezzel nem tudunk, nem is akarunk vitatkozni. Az erős megfogalmazásból tudomásunk szerint még csak sajtóper sem lett. Ámbár annyit mégis érdemes szóvá tenni, hogy azért mert Cser Ágnes sajátos, kormánypárti nyilatkozatokkal fűszerezve képviseli az egészségügy sok százezer dolgozóját, azért bizony azok a felelősek, akik őt megválasztották, vagy hatalomban tartják. Vagyis az egészségügyi és szociális ágazat összes dolgozója hibás. Azok a munkavállalók valamennyien, akik azt hiszik, hogy a választás idején megspórolható a nyílt állásfoglalás valaki ellen, vagy valaki mellett.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!