Kezdőlap Címkék Frontex

Címke: Frontex

Tízezer főre növekszik az európai határőrség

Ez még nem európai hadsereg, de egységes európai egyenruhában szolgálatot teljesítő emberek, akik néha fegyvert is viselnek – így mutatta be az „új” Frontexet az európai határőrség parancsnoka a brüsszeli Politiconak.

A Frontexnek kezdetben csak 750 embere volt, akik nyilvánvalóan túlságosan is kevesen álltak rendelkezésre a migrációs problémák megoldására. Most komoly pénzt kaptak az Európai Uniótól, és ezért sokkal nagyobb szerepet is vállalhatnak magukra.

Fabrice Leggeri főigazgató elmondta, hogy az EU tagállamok eltérően ítélik meg a migráns problémát, de abban egyetértenek, hogy meg kell erősíteni az uniós határok védelmét. De ki védje meg a határokat?

Orbán szerint a határok védelme nemzeti hatáskör

A magyar miniszterelnök azzal vádolta Brüsszelt és a Frontexet, hogy át akarják venni a határvédelmet a magyar hatóságoktól. Ezzel szemben Fabrice Leggeri főigazgató a feladatok megosztásáról beszél. Azt hangsúlyozza, hogy a nemzeti határőrségek sokkal több embert jelentenek az Európai Unióban mint a Frontex. Jelenleg a határőrségek összlétszáma az Európai Unióban több mint 115 ezer fő. Ehhez képest a Frontex erők létszáma 10 ezer, de ezt is csak 2027-re érik el. Még ennek a 10 ezer főnek is csak nem egészen egyharmada – 3000 ember – lesz Frontex határőr. A többiek olyan nemzeti határőrök lesznek, akiket a Frontex is kiképzett.

Mi lesz a Frontex határőrök feladata?

Ők segítik a nemzeti határőrségeket abban, hogy a nemzetközi előírások szerint hajtsák végre a külföldiek beléptetését az uniós határokon. Ennek megfelelően a Frontex  költségvetése 94 millió euróról 340 millióra emelkedik.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya szeretne egységes uniós álláspontot kialakítani a migráció ügyében. Ezért támogatja a Frontex megerősítését, mert ez egységes gyakorlatot jelenthet valamennyi uniós határon.

„Jelenleg csakis a tagállamok hozhatnak olyan döntéseket, hogy egy bevándorlót visszafordítanak a határon. Nekünk szükségünk van európai döntésre ebben az ügyben, hogy hatékonyak legyünk” – nyilatkozta Fabrice Leggeri főigazgató a brüsszeli Politiconak.

A magyar határőrök különösen durván bánnak a migránsokkal

A többi között ezt a megállapítást tartalmazza a Returns Network jelentése, mely a migránsok helyzetével foglalkozik. A Frontex, az Európai Unió közös határvédelmi szervezete is gyakran nem humánus módon kezeli a migránsokat. A bolgár, a görög és a magyar határőrök durvasága különösen szembeötlő volt. A Frontex az elmúlt hónapokban egyetlen egy embert sem mentett ki a Földközi tengerből, ahol több mint ezer migráns lelte halálát.

Erre hivatkozva hétfőn útnak indult az Ocean Viking nevű hajó Marseille kikötőjéből. A célja az, hogy a Líbia körüli vizeken cirkáljon, és felszedje azokat a migránsokat, akiket vízbefúlás fenyeget. Kérdés azután, hogy mely országok fogadják be az ily módon megmentett migránsokat. Olaszország ugyanis még kikötni sem engedi azokat a hajókat, melyek illegális bevándorlókat szállítanak.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, nemrég Rómában kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia az egész migráns politikáját. Jelenleg a front országok viselik a bevándorlás fő terhét (Olaszország, Spanyolország és Görögország) miközben az Európai Unió legtöbb tagállama vonakodik attól, hogy migránsokat vegyen át tőlük. Ez az álláspontja Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki bár politikai szövetségese Matteo Salvini olasz belügyminiszternek, de éppúgy a zéró migráns politika híve mint ő. Olaszország ezt csak az új migránsokra érti, a régieket szeretné elosztani az uniós tagállamok között , de a jelentkezők száma vajmi csekély.

A nemzetállamok támogatása nélkül nincs európai megújulás!

0

A brüsszeli intézményeknek semmiféle morális felsőbbsége sincsen a nemzetállamokhoz képest! Ezt hangsúlyozta Annegret Kramp-Karrenbauer, aki a Welt am Sonntag című lapban fejtette ki a véleményét az Európai Unió megújításáról. Ezzel Emmanuel Macron elnök Európai Renaissance programjára válaszolt.

A francia államfő a közös intézmények megerősítésével és új uniós szervezetek létrehozásával akarja mozgásba hozni Európát , hogy az versenyképes legyen az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.A CDU elnökasszonya elveti Macron elképzeléseinek lényegét. Szó sem lehet arról, hogy az eurozónában a tagállamok átvállalják egymás adósságait! – hangsúlyozza Annegret Kramp-Karrenbauer. Ezzel gyakorlatilag megismételte Wolfgang Schäuble elutasító álláspontját Macron elképzelését illetően az eurozónáról.

A francia elnök abban reménykedett, hogy a németek hajlandóságot mutatnak arra, hogy olyan nagy államadóssággal rendelkező országok mint Franciaország vagy Olaszország számíthassanak az évek óta költségvetési többletet produkáló Németország garanciájára. Merkel kancellár már korábban jelezte, hogy Németország erre nem hajlandó. Most utóda a CDU élén ezt tökéletesen egyértelművé tette. Nincs tehát közös francia-német terv Európa megújítására.

A CDU elnökasszonya mindenképp együtt kíván működni Macron elnökkel az európai választások során, ahol centrista koalíciót szeretne létrehozni a populista erőkkel szemben. Ezért AKK – ahogy a német sajtó rövidíti – hangsúlyozza a Welt am Sonntagban, hogy egyetért Macron elnökkel a közös európai haderő fejlesztésében és az európai határok védelmében. Ez szükségessé teszi a Frontex megerősítését is.

A másik fontos pont, melyben a CDU elnökasszonya egyetért a liberális francia elnökkel, az az, hogy közösen kell küzdeni a klímaváltozás ellen. Védelmezni kell a Párizsban aláírt nemzetközi klíma egyezményt, melyből Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat. AKK lelkesedése a klímaváltozás elleni közös harcot illetően egyáltalán nem véletlen.

Németországban erős a Zöld párt, amely az Európai parlamentben is fontos szerepet játszik. A CDU elnökasszonya a zöldekkel is együtt szeretne működni, hogy olyan centrumot hozzon létre az Európai parlamentben, mely le tudja küzdeni a szélsőjobboldali populisták várható blokkoló akcióit Brüsszelben.

A biztonságos európai határok mellett szavazott az EP

0

„Miközben Orbán Viktor évértékelő beszédében a tagállamok határvédelmi jogainak megcsonkításáról és a bevándorlók szervezett betelepítéséről képzeleg, az Európai Parlament LIBE szakbizottsága hétfő este szavazta meg a FRONTEX reformjáról szóló jelentést. — Niedermüller Péter, az S&D jelentéstevőjének közleménye.

A miniszerelnök ismét hazudott, hiszen az Európai Parlament célja az, hogy az európai határőrizetet biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye. A magyar kormányt azonban nem érdeklik a tények. Orbán nem a problémák megoldásában, hanem éppen azok fenntartásában érdekelt.

A következő öt évben a FRONTEX rendelkezésre álló állománya 10 ezer főre fog nőni, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabban reagálhasson az EU a válsághelyzetekre. Az uniós határőrök csak és kizárólag akkor kapnának a tagállami hatóságokkal megegyező jogköröket, ha erre az adott kormány felhatalmazza őket, mert már nem tud megbirkózni a külső határait fenyegető kihívásokkal. Ez éppen az a fajta segítség, amit Orbán Viktor is kért 2015-ben.

Az S&D jelentéstevőjeként különösen büszke vagyok arra, hogy a reform után az európai határőrök gyorsabban tudnak majd reagálni, segítséget nyújtani, s így elejét venni a Földközi-tengeren zajló drámáknak. Ráadásul sikerült megakadályoznunk azt a kezdeményezést is, melynek értelmében az európai határőrök az EU-n kívüli országokban segédkezhettek volna a kitoloncolásokban. Éppen ez jelentette volna az EU hatáskörének túllépését.

A magyar kormány feladata az lenne, hogy támogassa a közös európai menekültügyi politikát, mert ez jelenti a legnagyobb biztonságot Magyarország számára. A gyűlöletkeltés, a hazudozás nem vezet sehova.”

Niedermüller képviselő úr a FRONTEX reformjának további részleteiről szívesen ad interjút telefonon, vagy Strasbourgban személyesen.

Bréking nyúz, 2018. 09.23 – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem filozofálja túl és nem is cifrázza a 888.hu Orbán Viktor véleményét arról, hogyan kellene megállítani a migrációt, megmutatja egy rövidke klippben. Mi is megmutatjuk! A Pesti Srácok újabb célpontot talált magának – Török Gábor elemzőt. Kilóg a lóláb – mondhatjuk bátran, amikor egy bulvárlapban, egyetlen cikként egy kőkemény politikai tartalmú rádióinterjút ismertetnek. A Borsonline.hu pont ezt teszi.

888.hu – Így robbantja rá Orbán Viktor a valóságot Európára

A salzburgi találkozón kérdezték a magyar miniszterelnököt arról, mi a megoldás a bevándorlásra. Orbán Viktor nem futott fölösleges köröket a válasszal.

És akárcsak a miniszterelnök, mi sem fogunk szavakat csépelni – írja portál a következő klip kísérőszövegeként:

Orbán "NE ENGEDJÉK BE ŐKET!"

Orbán Viktort kérdezték 😀

Közzétette: Vadhajtások.hu – 2018. szeptember 23., vasárnap

 

Pesti Srácok – Orbán a Vudubábu – Török Gábort elemzem

Hosszabb ideje vagyok kénytelen Török Gábor munkásságát követni, mégpedig azért, mert rejtély számomra. Van ugye ez az ember, akit mindenütt láthatunk, olvashatunk, aminek azt kéne jelenteni, hogy mondandója fontossággal bír. Ugyanakkor viszont én úgy látom, nem mond semmit, illetve egyszerre mond valamit és az ellenkezőjét is. Most azonban, nyilatkozván a Népszava című agitprop kiadványban, mintha némileg szakítana ezzel.

Török – akit a szerző a politikai elemzés Lengyel  Lászlójának nevez – „beleállt a nagy ellenzéki pótcselekvésbe (NEP). Ennek lényege, hogy

miután Orbánbasi idehaza – a sok primitív, korrupt bunkó miatt, akik a magyar nép fideszes szavazóit jelentik – láthatóan nem bukik meg, ezért álmodjuk azt, hogy Európában viszont annál inkább.

Ez új dolog. Több mint nyolc éve, minden áldott nap megjelent valamelyik libsi orgánumban, hogy most aztán biztosan megbukik – mondjuk holnap. A közeli bukás okai roppan változatosak voltak, ugyanis bármi történt, itthon vagy a nagyvilágban, az volt éppen a bukás aktuális oka.

Most azonban új játékot találtak. „Megbukott Európában!” – kiáltják boldogan és édes mosollyal szenderülnek álomra, magukhoz ölelve plüss Bajnai Gordonjukat. Igaz, ez itthoni kínjaikat cseppet sem enyhíti, de mégis…

Ebbe állt bele Török is, aki azért  búcsúzóul jókorát rúg az ellenzékbe. Dőljünk hátra és élvezzük a műsort ami ezentúl arról fog szólni, hogy hányszor bukott meg Orbánbasi. Szigorúan Európában természetesen.

Borsonline.hu/Kossuth Rádió – Dömötör Csaba: Kerítésvágóval a kézben nem lehet őrizni a határt

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nem lehet olyanokra bízni a határvédelmet és a biztonságot, „akik kezében ott a kerítésvágó”. Dömötör Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt is mondta: nem azért ragaszkodik Magyarország a határai védelméhez évszázadok óta, hogy most egy tárgyalóasztalnál átadja olyanoknak, akiknek ez nem is annyira fontos.

A politikus közölte: a salzburgi EU-csúcs megmutatta, hogy a migrációs vita új gócpontja a határvédelem. Úgy vélekedett: a tanácskozáson azt akarták elérni, hogy „a tagállamok lemondjanak a határvédelem jogáról” és bízzák Brüsszelre, a Frontexre, az uniós határ- és partvédelmi ügynökségre.

A kormánynak ez több okból is elfogadhatatlan – jelentette ki, sorolva: egyrészt azért, mert Magyarország képes megvédeni határait és „ebben példát is mutattunk”, másrészt azért, mert

Brüsszelben sokan vannak olyanok, akik nem is akarják megvédeni a határokat, inkább bővítenék, támogatnák a migrációt.

Dömötör Csaba megismételte a kormány álláspontját, amely szerint ha egy tagállam úgy gondolja, nem képes megvédeni a határait, akkor annak az országnak érdemes segítséget nyújtani. De azoktól a tagállamoktól, amelyek saját erejükből is képesek ezt megtenni, nem lehet elvenni a határvédelem jogát – hangsúlyozta.

Cáfolja Orbánt az Európai Bizottság

0

Nem igaz, hogy „zsoldosokat” küldenének a magyar határra, a határőrizet tagállami hatáskör marad.

Az Európai Parlamentben elszenvedett kétharmados vereség után bukkant fel egy új elem a kormány kommunikációjában: Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mondta azt, hogy „magyar fiaink” helyett „Brüsszel zsoldosokat küldene” a határra, hogy „beengedjék a migránsokat”. Még Angela Merkel egyik beszédét is idézte, amelyben a kancellár arról beszélt, hogy

meg kell erősíteni a határvédelmet

– vagyis egyébként ugyanarról, amiről a magyar kormány is –, és szerinte ez úgy érhető el, ha az országok átadják kompetenciájuk egy részét a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek.

Erre válaszolt közleményben az Európai Bizottság. Azt írják: a Bizottság valóban javaslatot tett a héten az uniós határőrizet erősítésére, ám az előzetes hírekkel vagy Merkel kancellár kívánságával ellentétben a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök évértékelőjében ismertetett tervekben nem szerepel a nemzeti hatáskör elvétele.

Mint írják, a Bizottság többek között az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolja. Külön kiemelik, hogy

a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat.

Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata a tagállamok támogatása maradna. A Bizottság javaslata szerint a Frontex személyzete azon tagállam irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben szolgál.

A kormányt azonban, úgy tűnik, ez kevéssé érdekli. Hiába cáfolta ugyanis egyértelműen a víziót az Európai Bizottság, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reggel az állami tévében ismét arról beszélt: a határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot.

Vagyis, hiába nem tervez ilyet az Európai Bizottság, a kormány a következő napokban várhatóan ugyanúgy sulykolja majd ezt a hamis üzenetet.

Bréking nyúz, szeptember 14. – Tudósítás a másik valóságból

0

Eljött az a nap is, amikor Kövér László a demokráciát méltatta, igaz, gyerekek előtt, akik annyira nem tudtak rákérdezni, hogy pontosan mire is gondol a házelnök. A sajtószemlénk további része „szokványos”, már ami a témákat illeti: Sargentini pocskondiázása, az ellenzék lesajnálása, az unió bírálata, mindez persze a kormánypárti médiától jól megszokott hangnemben és stílusban.

Magyar Hírlap/MTI – Kövér László: Elődeink sokat küzdöttek azért, hogy működőképes demokráciában élhessünk

Elődeink Magyarországon és Erdélyben egyaránt sokat küzdöttek azért, hogy 1990 óta – még ha nem is tökéletes, de működő – demokráciában élhessünk – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten. Kövér a 25 éve Erdélyben alapított Szent Ferenc Alapítvány, a 10 éves Jobb Velünk a Világ!, valamint a Nem Adom Fel Alapítvány közösen szervezett jótékonysági koncertjén részt vevő 500 gyermeket köszöntötte a Parlamentben.

Kitért arra is:

a magyar politika annak a tudománya, hogy Magyarország egy olyan anyaország maradjon, amelyre minden magyar ember mindenkor számíthat,

és minden magyar embert mindenkor segít abban, hogy megőrizze anyanyelvét, kultúráját, hagyományait és a szülőföldjén élve tudjon boldogulni.

Kövér László azt mondta, az elődeink Magyarországon és Erdélyben egyaránt sokat küzdöttek azért, hogy 1990 óta – még ha nem is tökéletes, de működő – demokráciában élhessünk.

Ripost – Sargentini pártja a kommunisták utódpártja Hollandiában

Holland kommunisták alapították Judith Sargentini pártját, az utódpárt küldte az Európai Parlamentbe a képviselőt – írja a Ripost, amely szerint  sokan teszik fel a kérdést mostanában, miféle párt politikusa is a vehemensen Magyarországot támadó Sargentini.

Aki utánanéz, különös dolgokra bukkanhat. A Groene Links, a Baloldali Zöldek nevű pártot 3 kisebb párt beolvasztásával a Holland Kommunista Párt központi bizottsága hozta létre, lényegében egyfajta fedőszervezetként, hogy megtévessze a közvéleményt. 1989-ben döntöttek így, abban az évben, amikor Kelet-Európában megkezdődött a kommunizmus összeomlása, a Szovjetunió haláltánca.

A holland kommunisták, látva az eseményeket, régi szokásaikhoz híven illegalitásba vonultak, átnevezték magukat Baloldali Zöld pártnak.

Figyelő/M1/MTI – Tovább rontott  helyzetén az ellenzék

Az ellenzéki pártok teljes mértékben szétestek, nincs véleményük, és ugyanazt a politikát folytatják, mint az április 8-ai parlamenti választás előtt – mondta Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa pénteken az M1 aktuális csatornán. Kiemelte:

a Sargentini-jelentés megszavazásával tovább rontott helyzetén az ellenzék, hiszen az ő választóik többsége sem ért egyet a jelentés tartalmával.

Elmondta, az ellenzék még mindig a saját belső konfliktusaival van elfoglalva, ráadásul szereplői nem támogatják a kormány bevándorláspolitikáját. Közölte, a felmérések szerint a kormánypártok – egy mostani választáson – kétharmad feletti eredményt érnének el, ezzel szemben az ellenzéki pártok mindegyike rosszabbul szerepelne.

Origo/MTI – Őrült tervvel akarja az unió védeni a határokat

George Spöttle az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában azt mondta, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint ki kell venni a nemzetállamok kezéből a határvédelmet, és a külső schengeni határok védelmét tízezer Frontex-dolgozóra bízná. Spöttle hangsúlyozta, el lehetne képzelni közös hatékony határvédelmet a Frontexszel, ha az Európai Unió összes tagállama, valamint Brüsszel úgy döntene, hogy valóban lezárják a határokat a gazdasági bevándorlók előtt, és csak a menekülteket engednék be.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint tízezer ember nem elég az európai határok védelmére, az olasz határokat sem lennének képesek ennyien megvédeni.

A statisztikák szerint átlagosan tízből három bevándorló érkezik tényleg háborús területről.

Hatvan százalékkal kevesebb volt a menekült

0

Tavaly sorrendben a második éve csökkent az Európába érkező menekültek száma, köszönhetően annak, hogy kevesebben jutottak be Olaszországba és Görögországba. Az előzetes adatok alapján összesen 204 300 illegális határátlépés volt 2017-ben, 60 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentése szerint az egyes országokat érintő trendek eltérőek: Spanyolországban több mint megduplázódott a menekültek száma, ami a legmagasabb volt tavaly azóta, hogy a Frontex 2009-ben elkezdte szisztematikusan gyűjteni az adatokat.

A jelentés külön részletezi a Közép-, a Kelet- és a Nyugat-Mediterrán térségben tapasztaltakat, a többi között megállapítva:

az Olaszországba érkező menekültek számának tavaly nyáron bekövetkezett hirtelen bezuhanása az EU külső határainak legjelentősebb fejleménye volt azóta, hogy 2016 márciusában hatályba lépett az EU-török egyezmény.

A Közép-Mediterrán térségbe érkező menekültek mintegy hetede nigériai volt, utánuk a guineaiak, majd az elefántcsontpartiak következtek.

A török határokon át a Kelet-Mediterrán térségbe bejutó menekültek között a legtöbb szíriai és iraki volt, míg a Nyugat-Mediterrán régióba bejutók közel 40 százaléka algériai és marokkói, a többiek Nyugat-Afrikából érkeztek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!