Kezdőlap Címkék Főrabbi

Címke: főrabbi

London pro és kontra tüntet

Százezres tüntetés az antiszemitizmus ellen Londonban, ahol 1936 óta nem volt ilyen nagy megmozdulás, mely elítélt mindenfajta diszkriminációt a zsidókkal szemben.

A Hamász terrorakciója óta sok tüntetés volt a palesztinok mellett Nagy Britanniában, és erre adott választ ez a másfél órás nagyszabású demonstráció Londonban, ahol a résztvevők között ott volt családjával Boris Johnson ex miniszterelnök is. Johnson a demonstráció utána így nyilatkozott a sajtónak:

“Már önmagában az is szomorú, hogy meg kellett szervezni ezt a tüntetést. Mi nem teszünk mást minthogy kifejezzük a szolidaritásunkat a zsidó néppel. Akármit is gondoljuk arról, amit Izrael tesz, de néhány gyűlés és menet itt Európában végképp arról győzött meg, hogy ilyen szolidaritási tüntetés a zsidók és Izrael mellett szükséges. Azt láttuk ugyanis sok helyen, hogy elnézően kezelik a Hamász terrorizmusát. Újraéledt az antiszemitizmus itt Londonban is. Az antiszemitizmus olyan vírus, mely a nyugati civilizáció bőre alatt rejtőzködik, és időről időre előretör. Épp ez bizonyítja, hogy Izrael létére abszolút mértékben szükség van!”

– hangsúlyozta Boris Johnson, Nagy Britannia ex miniszterelnöke.

A tüntetők ilyen táblákat vittek Londonban mint:

Le az antiszemitizmussal! Zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben!

Kampány az antiszemitizmus ellen

Ezzel a jelszóval alakult egy szervezet, amely ellensúlyozni próbálja a palesztinbarát megmozdulásokat Nagy Britanniában. Szóvivőjük ezt mondta a londoni Daily Mailnek:

”London centruma no go zóna lett a zsidók számára az elmúlt hetekben. Tanúi lehettünk annak, hogy csoportok bűntényeket követnek el: dicsőítik a terrorizmust, támogatásukról biztosítanak olyan terrorista szervezetet mint a Hamász, vallási és nemzeti gyűlöletet hirdetnek a zsidók ellen.”

A következmény:

”Sok zsidó nem érzi magát biztonságban Londonban.”

A bevándorlási miniszter kijelentette a tüntetés kapcsán: ”Az antiszemitizmus foltot ejt a brit demokrácián. Elég volt az antiszemita megmozdulásokból, ami sok az sok!”

Egy nappal korábban nagyszabású tüntetés zajlott Londonban, ahol azt skandálták: “Palesztina a Jordántól a tengerig!” Ez Izrael megsemmisítését jelentené! 18 tüntetőt a brit rendőrség letartóztatott Londonban.

Sir Ephraim Mirvis főrabbi a vasárnapi tüntetésen elmondta:

”nem félemlítenek meg bennünket az antiszemita tüntetések. Erősítjük a közösség kohézióját, és fenntartjuk a brit tradíciót, a toleranciát. Arra kell tanítani a gyerekeket, hogy a társadalom hősei nem azok, akik erőszakot prédikálnak hanem a béke hívei. Arra kell ösztönözni az embereket, hogy a tényeket nézzék, és ne a társas oldalakról szerezzenek kétes információkat! A történelem azt tanítja, hogy nagyon nagy árat kell fizetni azért, ha a jószándékú emberek hallgatnak. Ezért hálás vagyok mindenkinek, aki eljött az antiszemitizmus elleni tüntetésre bizonyítva ezzel, hogy nem akar kívülálló maradni. Nekünk küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen, ha azt akarjuk, hogy megváltozzon az elmúlt napok tendenciája. Kemény vitákra van kilátás, szembe kell szállnunk a csőcselékkel! Ez nem könnyű, de együtt sikerülni fog!” – hangsúlyozta a londoni főrabbi a százezres antiszemitizmus elleni tüntetésen a brit fővárosban.

“A TASSZ feladata nem a hírek közlése hanem a Kreml álláspontjának ismertetése”

A Prigozsin lázadás miatt rúgták ki az orosz állami hírügynökség főnökét – írta meg most némi késéssel a Moscow Times. A TASSZ vezérigazgatója még a nyáron távozott, nem sokkal azután, hogy kurtán – furcsán véget ért a Prigozsin puccs Oroszországban.

Prigozsin és vezérkara a túlvilágra távozott, mert repülőgépüket titokzatos kezek felrobbantották. A lázadás idején azonban igen sokan nemcsak passzívan szemlélték az eseményeket, de aktívan támogatták azt, mint például Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok egykori parancsnoka, és a TASSZ vezérigazgatója. Szergej Mihajlov július 10-én “saját kérésére” távozott tisztségéből, amelyet rögtön át is vett Putyin elnök egy másik bizalmasa: Andrej Kondrasov, aki a választások idején volt az elnökjelölt szóvivője.

“Azok ott a TASSZ-nál teljesen megbolondultak a Prigozsin lázadás idején: elkezdtek híreket és képeket  közölni méghozzá meglehetősen frissen az eseményekről. Megfeledkeztek arról, hogy nekik egyáltalán nem ez a feladatuk hanem az, hogy a Kreml álláspontját tudassák az orosz közvéleménnyel.

A narratíva a fontos, nem az, ami történik”

– közölte egy magát megnevezni nemkívánó illetékes magasrangú kormány tisztviselő Moszkvában. Még sokan emlékeznek arra, hogy a Wagner hadsereg akadály nélkül masírozott Moszkva felé, és senki sem igyekezett megállítani a menetet. Putyin elnök pedig közben eltűnt a Kremlből, és senki sem tudta, hogy hol lapul. Csak akkor bújt elő amikor leállt a lázadás az amnesztia reményében. Miért vette elő újra a Moscow Times a Prigozsin lázadás lefutott ügyét?

A Wagner hadsereg újra fontos szerepben

Putyin emberei újjászervezték a zsoldos csapatot, amelynek ismét harci feladatot szánnak Ukrajnában. Az ukrán hírszerzés jelezte is, hogy ismét felbukkantak a fronton a Wagner zsoldosok, akik igen jól képzett veteránok leszámítva azokat, akiket a börtönökben verbuváltak, de ők golyófogónak kiválóak. Oroszországnak minden jól képzett katonára szüksége van a fronton, ahol a szaktudás nagyon felértékelődött hiszen az ukránok egyre korszerűbb fegyverekkel harcolnak.

Még inkább felértékelődött a Wagner hadsereg szerepe a Közel Keleten és Afrikában. Szíriában a Wagner hadsereg fontos szerepet játszott abban, hogy Szurovikin tábornok irányításával megvédjék az Asszad rendszert az iszlamista lázadókkal szemben, akiket a Nyugat és Törökország  diszkréten támogatott. A Hamász gázai terrortámadása óta – október 7 – az izraeli légierő rendszeresen támadja Szíria két legnagyobb repülőterét, Damaszkuszt és Aleppot, mert azokon keresztül érkeznek a fegyerszállítmányok Iránból a Hezbollahnak Libanonba. A Hezbollah síita milícia nemcsak onnan kap támogatást hanem Oroszországból is: Putyin a Wagner hadseregen keresztül szállít nekik légvédelmi rendszert. Naszrallah sejk, a Hezbollah vezére úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem érdekük megtámadni Izraelt, de mindenki tudja, hogy ez bármikor megváltozhat.

Afrikában Maliból, Nigerből és a Közép Afrikai Köztársaságból szorította ki a Wagner hadsereg a franciákat, most pedig Gabont célozták meg. Válaszul Macron elnök Putyin egykori hátországában: Kazahsztánban és Üzbegisztánban keres uránt és más ásványi kincseket.

Mi okozta a pogrom kísérletet Mahacskalában?

A moszkvai külügy szóvivője és a TASSZ Ukrajnát vádolta az iszlamista tömeg megszervezésével, de korántsem erről volt szó – írja a Moscow Times. Dagesztánban feldühödött szakállas iszlamista csoportok rendszeresen támadtak rá az elmúlt években európai módon öltözködő és viselkedő lányokra és asszonyokra. A rendőrség nemcsak, hogy nem védte meg a szerencsétlen nőket, de sokszor még segített is az iszlamista fanatikusoknak a szebbik nem megfélemlítésében. Mit tett Moszkva? Hallgatott.

Közben pedig általánossá váltak a gyerek esküvők, ahol a menyasszony életkora a 14 évet sem érte el. Gyakori a becsületbeli gyilkosság amikor az apa azért öli meg lányát, mert nem muzulmán fiúkkal randevúzik. Miért hallgatott Moszkva éveken át erről? Mert alkut kötött a helyi elitekkel az Észak Kaukázusban: ti azt csináltok, amit akartok mindaddig amíg elismeritek Putyin uralmát. Október 29-én Mahacskalában azután az iszlamista csőcselék túllépte a határt, és Moszkva megálljt parancsolt.

A Hamász támadásig nem volt Izrael ellenesség Dagesztánban – írja a Moscow Times hangsúlyozva, hogy az úgynevezett Hegyi Zsidókat mindmáig nem érte semmilyen bántódás. Izrael válaszcsapása aktivizálta az iszlamista erőket Dagesztánban, ahol betiltották a tüntetést a palesztinok mellett. Közben viszont mindenki láthatta az állami televízióban, hogy a Hamász küldöttsége Moszkvában tárgyal. Putyin elnök egyáltalán nem sietett elítélni a Hamász támadását Izrael ellen, a kormánypárti sajtó pedig párhuzamot von Zelenszkij ukrán elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Az iszlamista erők hihették azt Dagesztánban és másutt Oroszországban, hogy Putyin mellettük áll. A Kreml pedig zavarban van, mert a katasztrofális ukrajnai háborús döntés óta az orosz diplomácia összeomlott, és kétségbeesetten improvizál.

A szigorúan ellenőrzött orosz sajtó is közzétette a főrabbi intelmét:

“ne engedjünk teret a gyűlöletnek!”

Egy Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló prominens rabbi felszólított, hogy fejezze be az ország Ukrajna elleni háborúját, és felajánlotta, hogy segít közvetíteni a két fél között.

“Mindenképp tiltani kell a vallási gyűlölet terjesztését Oroszországban”

– hangsúlyozta a főrabbi, akit a többi vallási vezetővel együtt nemrég fogadott Putyin elnök is a Kremlben.

Az utolsó zsidók is elhagyják Oroszországot

Több mint 20 ezren mentek Izraelbe azt követően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Nem minden zsidó ment Izraelbe Oroszországból hanem sokan inkább Európát vagy USA-át választották.

Magyarországon keresztül Pinchas Goldscmidt főrabbi, a zsidó közösség vallási vezetője is emigrált Izraelbe. A főrabbi így akart tiltakozni Putyin agressziója ellen.

“Magamat sodortam volna veszélybe, ha Moszkvában mondtam volna el a véleményemet”

– indokolta távozását a főrabbi.

Oroszországban könnyen börtönbe kerülhet valaki már azért is, ha háborúnak nevezi
“a korlátozott hadműveletet” Ukrajnában.

Pogromtól tartanak

Oroszországban a hatalom előszeretettel szervezett pogromot akkor, ha katonai vereség érte az országot. A cári rendszer utolsó nagy pogrom sorozata akkor következett be amikor 1904-ben csúfos vereséget szenvedtek Japántól.

Ukrajnában még nem nyilvánvaló a kudarc, de eredmények sincsenek. A kormánypárti sajtó – más nem is igen van Oroszországban – gyakran bírálja Soros Györgyöt amiatt, hogy “felvásárolta Ukrajnát”. Ez nyilvánvalóan túlzás bár Soros Györgynek vannak érdekeltségei Ukrajnában, ahol korábban a pénzügyminiszteri tisztséget is felajánlották neki. Ő azonban ezt nem fogadta el.

Az orosz sajtó ezzel kapcsolatos hazugságait a magyar kormányfő is átvette. Éppúgy mint Zelenszkij elnök bírálatát. Zelenszkij elnök zsidó, aki egy ukrajnai zsidó oligarcha támogatásával került hatalomra Kijevben. Az orosz propaganda ezt is kihasználja.

Oroszországban nyíltan nem erősödött fel az antiszemitizmus. Egyrészt, mert Putyin még nem szenvedett vereséget Ukrajnában, másrészt pedig Oroszország zsidó népessége radikálisan csökkent. Míg korábban sok milliós zsidó lakosság élt a Szovjetunióban, elsősorban Oroszországban és Ukrajnában, addig a számuk az idei év elején már mindössze 165 ezer volt.

A tömeges kivándorlás oka nemcsak az antiszemitizmus hanem az, hogy nem látnak jövőt maguk előtt Oroszországban. Ukrajnában is hasonló a helyzet annak ellenére, hogy az ország élére először választottak zsidó államfőt. Ukrajna népessége a Szovjetunió bukása után 52 millió volt, jelenleg 34 millió. Milliók menekülnek el a háború elől. Külön statisztika nincsen a zsidókról, de amikor nemrég felavatták a szépen felújított nagy zsinagógát Ukrajnában, ahol Benjamin Netanjahu ex miniszterelnök családja is imádkozott a cári időkben, akkor az izraeli lapok megírták: nemigen lesz, aki imádkozzon a nagy zsinagógában Ukrajnában.

Moszkva főrabbija Magyarországra menekült

Putyin emberei arra akarták rávenni, hogy támogassa nyilvánosan “a korlátozott hadműveletet” vagyis a háborút Ukrajnában. Minthogy a főrabbi erre nem volt hajlandó, ezért a helyzete tarthatatlanná vált Oroszországban, ahol mindenkinek ki kell nyilvánítani lojalitását a hatalom iránt.

Pinchas Goldschmidt rabbi menekülése nem sokkal az Ukrajna elleni orosz agresszió után történt, de csak most írta meg egy újság a főrabbi menyére hivatkozva.

Aki nem támogatja Putyint, az “talán eltűnik hirtelen.” Egy sor oligarcha, olykor családjával együtt, távozott az élők sorából kissé furcsa körülmények között. Megmagyarázhatatlan öngyilkosságok történtek, melyek mögött nagy valószínűség szerint az orosz titkosszolgálat állhat.

Ez nem újdonság Putyin számára, aki a számára kellemetlen politikai, gazdasági vagy épp vallási vezetőket elteszi láb alól. Nyemcovot, az ellenzék egyik népszerű vezetőjét Moszkvában a Vörös tér közelében lőtték le. Szkripal ezredest, az orosz katonai titkosszolgálat híres árulóját lányával együtt próbálta meg eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat Nagy Britanniában. A mérgezést akció nem sikerült, de Szkripal ezredes azóta is a brit rendőrség védelme alatt áll.

P.s. A főrabbi Budapestről Izraelbe távozott.

Kijevi főrabbi : Putyin egyesítette az ukránokat és a zsidókat

Moshe Reuven Azman főrabbi nemrég drámai videó üzenetben szólította fel Oroszország népét, hogy tiltakozzanak Putyin ukrajnai háborúja ellen. A kijevi főrabbi háborús bűnök elkövetésével vádolta meg az orosz elnököt. A német közszolgálati Deutsche Welle interjúvolta meg a főrabbit.

Putyin egyik indoka a háború megindítására állítólag az volt, hogy nácitlanítani kell Ukrajnát.

Mit gondol erről a kijevi főrabbi?

„Ki ellen folyik ez a kampány? Netán Zelenszkij elnök ellen, aki zsidó? Nincs nácizmus Ukrajnában, nincs náci párt a parlamentben. Moszkvának csak ürügyre van szüksége birodalmi ambícióinak kiéléséhez. Putyinnak sikerült egyesíteni az ukránokat és a zsidókat maga ellen. Sőt az egész világot maga ellen fordította. Ma mindenütt imádkoznak az ukránokért és a zsidókért Ukrajnában. Én Leningrádban születtem (ez ma Szentpétervár), a szovjet időkben bevitt a KGB a vallási tevékenységem miatt. Ma újra ez a helyzet. Akarunk-e ilyen világot ?! A videó felhívásomban emlékeztettem az Oroszországban élő embereket – zsidókat és oroszokat és másokat is -, hogy mindnyájan felelősek azért, ami most Ukrajnában történik. Sokan felhívtak utána Oroszországból zsidók és oroszok egyaránt. Volt, aki azt mondta: én nyitottam ki a szemét. Mások azt mondták, hogy tudják mi történik Ukrajnában, de félnek elmondani amit gondolnak. Ukrajnában nagy érzelmi hatása volt a felhívásnak, egyesítette az országot.”

Hogy él most a zsidó közösség Ukrajnában?

„Van egy call centerünk, igyekszünk segíteni az embereknek, hogy biztonságba jussanak Izraelben vagy Európában. A férfiak bevonulnak a hadseregbe, hogy védelmezzék Ukrajnát. Sok olyan idős holokauszt túlélő van, aki hozzánk fordul a kelet ukrajnai területekről (Luhanszk, Donbasz). Igyekszünk nekik is segíteni, de ez nehéz, mert sokan közülük ágyban fekvő idős betegek. Hosszú életükben most harmadszor vagy negyedszer fordul elő, hogy menekülniük kell a szülőföldjükről. A Holokauszt túlélők meg vannak döbbenve  hogy az orosz hadsereg, amely legyőzte a nácikat a második világháborúban, most békés polgári célpontokat támad. Őket támadja, lerombolva otthonaikat. Közben pedig sok békés civilt gyilkol meg az orosz hadsereg Ukrajnában” – mondta a kijevi főrabbi, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott.

Főrabbi : az antiszemtizmus létében fenyegeti a zsidó közösséget

A legnagyobb európai ortodox rabbi szervezet vezetője utalt a merényletre Halle városában, ahol egy szélsőjobboldali német fiatalember megölt két embert, többet megsebesített Yom Kippur ünnepén.

Halványul a holokauszt emléke és sok muzulmán érkezik Európába, ezért fokozódik ott az antiszemtizmus – hangsúlyozta Pinchas Goldschmidt főrabbi. Ez fenyegeti a zsidó közösséget Európában.

Kikelt az ellen, hogy egyes európai államokban újra akarják szabályozni a körülmetélést és a kóser vágást. A zsidó identitás számára mindkettő fontos. Tudom, hogy elsősorban a muzulmánok miatt akarnak több országban intézkedéseket a körülmetélés és az állatok rituális vágása terén, de ez minket zsidókat is érint – mondta a főrabbi, akinek szavait az ynetnews izraeli portál idézi.

Foszlányaim XVIII.

0

Azt ismered, hogy a pápánál jár a főrabbi?

Látja, hogy van egy piros telefonja. Megkérdi: – mire jó ez?
A pápa közli, hogy azon az Örökkévalóval szokott beszélni.
Nem hiszem – mondja a rebbe.
– Próbáld ki!
– Ok. Felveszi és tényleg… – Utána megkérdi mit fizet.
A pápa 50%-os kedvezményt ad és csak százezer kemény magyar forintot kér. Viszontlátogatáson Jeruzsálemben a pápa is észrevesz egy piros telefont a rebbe asztalán. – – Mire jó? -kérdi.
Magam is beszereztem egyet – szerénykedik a rebbe.
– Nem hiszem mondja a pápa.
– Próbáld ki.
– Ok. – Felveszi és tényleg… Megkérdi – mit fizetek?
A rebbe 1 forintot kér. A pápa nem érti fizetne többet is.
A rebbe megnyugtatja: – Hagyd barátom, hiszen csak helyi beszélgetés volt.

Még kétezer év kell ahhoz, hogy ne utáljanak bennünket – interjú Frölich Róberttel, a Dohány utcai Zsinagóga főrabbijával

  • A Mazsihisz más irányba megy, mint ahogy ő szeretné

  • A hagyomány az egyik legfontosabb eleme a zsidóságnak

  • A Sorsok Háza ügyében nem szabad engedni

  • A Soros ellenes kampány antiszemita felhangú

  • Élnek a zsidó-ellenes toposzok

 

Tulajdonképpen most te ki vagy?

Frölich Róbert, elsősorban férj és apa, másodsorban a Dohány utcai zsinagóga főrabbija.

Miért mondtál le és miről?

Tulajdonképpen az országos főrabbi pozícióról mondtam le.

De le lehet arról mondani?

Mindenről le lehet mondani. Engem megválasztottak, és ameddig úgy éreztem, hogy van erőm ahhoz, hogy azokat a folyamatokat, amelyek a Mazsihisz-ben elindultak kicsit tudjam lassítani, vagy esetleg gátat tudjak nekik szabni, addig csináltam. De nekem országos főrabbiként az volt a feladatom, hogy azt a neológiát, amit egyrészt otthonról, másrészt iskoláimból hoztam magammal, amelyet szolgálok harminc éve, azt továbbra is óvjam és védjem. Amikor ez már nem ment tovább, fölálltam, jöjjön más és csinálja helyettem.

Mi a különbség a zsidó és a zsidó között?

Zsidó és zsidó között nagy különbség nincs, mondhatni semmi. De a vallási irányzatok között viszont már óriási különbség van. Ne menjünk messzire, csak itt Magyarországon létezik az ortodoxia, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség, létezik a neológia képviselőjeként a Mazsihisz. Azon kívül létezik két reform hitközség, a szim salom és a Bét Orim. Létezik a chabad, az EMIH, ez utóbbi önmagát status quo ante hitközségnek deklarálja magát, szerintem messze van tőle. De ez egy másik kérdés. És ezek csak a magyarországi irányzatok. Szerte a világban még számtalan van. Különböző ortodox és nem ortodox csoportosulások.

Ezek szükségszerűen szemben állnak egymással?

Nem. Leszámítva persze tényleg a szélsőségesen vallásos, mondhatni fundamentalista zsidó csoportokat, a többi békésen megfér egymással. Az a fajta szembenállás, ami Magyarországon tapasztalható, ez a világban nem jellemző. Ez valami turáni átok lehet, hogy aki nem én vagyok, azt már rögtön gyanúsan szemlélem, gyanakodva figyelem, nem szeretem. A világban máshol ezek a különböző csoportok legföljebb nem vesznek tudomást egymásról, de békében meg vannak egymással.

Te, mint országos főrabbi képviseltél egyfajta irány, a Mazsihisz, a világi szervezet pedig egy másik irányt képvisel?

Pontosan ezt mondom.

És ez az ellentét annyira feszítő, főrabbiként már nem tudtad ellátni a feladatodat?

Amikor már a lelkiismeretemmel nem tudom összeegyeztetni a mozgást, akkor nem mozgok tovább.

Mi ennek a konfliktusnak a lényege?

Ott csúcsosodik ki, hogy a Mazsihisz világi vezetése meghirdette a sokszínű magyar zsidóság politikáját. Amivel nekem rabbiként nincs is semmi bajom, az én templomomba is különböző emberek járnak, mi is sokszínűek vagyunk. De, amikor a sokszínűség örve alatt a vallási sokszínűséget próbálják beterelni a neológiába, azt már nem tudom elfogadni. Amikor már arról van szó, hogy nőket hívnak fel a tórához, megtörtént eset, az egyik budapesti zsinagógában Eszter könyvéből és egy nő olvasott föl, ez már az én tradicionális neológiámmal maximálisan szemben áll. Amikor azt mondják, hogy hát azért lehet, hogy ennek van létjogosultsága, akkor az én, hangsúlyozom az én neológiám és az én vallási neveltetésem erre azt mondja, hogy ez azért már nem fér bele.

Nem lenne foglalt a szó, akkor azt mondanám, hogy te ehhez képest, az újítókhoz, vagy az új vonalhoz képest egy ortodox rabbi vagy.

Alighanem itt van valóban a választó vonal, mert én a neológiát úgy képzelem el, mint egy modern ortodoxiát, ami a vallásában tradicionális, minden egyéb megnyilvánulásában, műveltségében, tudományában, kultúrájában, minden egyes aspektusában modern, 21. századi.

Te magadat modernnek tartod?

Igen, mitől ne lennék az? Ugyanazokat a kütyüket használom, mint bárki más, ugyan úgy elbóklászom az interneten, mint bárki más. Élek a 21. században, a 21. század vívmányaival, ugyanakkor a vallási törvényeimet úgy tartom meg, ahogy azt megtartottam ezelőtt negyven évvel, amikor még ezek a kütyük nem is léteztek. Azt gondolom, hogy, igen én egy modern ember vagyok.

Csak bizonyos napokon nem használod ezeket, ahogy te nevezed, kütyüket?

Péntek estétől szombat estig gyakorlatilag Frölichéknél beköszönt a kőkorszak.

Míg ez az új vonat átlépi ezeket a határokat?

Az új vonalnak talán inkább az amerikai konzervatív mozgalom lehet a viszonyulási pont, amelyik viszont borzasztó sokrétű. Megfér benne az én irányzatom, de megférnek benne a reformok is. Attól ő még konzervatívnak nevezi magát. Ez a kettő azért mégsem ugyan az. Nem passzítható össze.

Azt gondolnám én naivan, hogy tulajdonképpen egy vallási szervezet, és mint ilyen a fő irányvonalat a főrabbinak kell meghatároznia, vagy ebben tévedek?

Adott esetben kivételesen tévedsz. A Mazsihisz, és itt van az első komoly nézeteltérés köztem és a Mazsihisz világi vezetésének a felfogása között. Majd az idő eldönti, hogy kinek van igaza. Nem akarok pálcát törni fölötte, és nem mondom azt, hogy az enyém az üdvözítő igazság. Én úgy képzelem, hogy a Mazsihisz az egy zsidó felekezet, jogállásilag egy egyház. A világi vezetés ezzel szemben úgy képzeli, egy ernyőszervezet. A kettőt nem csak retorikájában más, funkciójában is eltér. Egy ernyőszervezet magára vállal olyan feladatköröket, amit egy egyháznak szükségszerűen nem részei. Egy egyháznak viszont kellene olyan funkciókat ellátni, amit egy ernyő szervezetnek nem. Ezt a kettőt nem lehet összepasszítani. Vannak egymásnak ellentmondó érdekek. Egy egyházi érdek és egy ernyő szervezeti érdek. Szükségszerűen olykor konfrontálódik egymással.

Vegyünk egy konkrét példát. Oktatás.

Oktatási példa. Az oktatással, ha van egy zsidó iskola és per pillanat van a Mazsihisz fenntartásában egy darab oktatási intézmény, a rabbi képző. Abszolút konkrét a példa: meghirdették a rektori pályázatot, második fordulót lett végül is döntő, ahol két pályázó volt: egy rabbi és egy világi. A pályázati kiírásnak egyik jelölt sem felelt meg 100%-ig, egyik se volt egyetemi tanár. Az egyetemi tanács úgy döntött, hogy a rabbi legyen a rektor. Ha mi egyház vagyunk, akkor azt mondom, hogy az egyházi hagyományok, a zsidóságban különösképpen, Tevje óta tudjuk, hogy a hagyomány egy fontos dolog, ha azok logikus hagyományok, azokat tovább kell vinni, azokat folytatni kell. A rabbi képző 140 évében mindig rabbi volt a rektor. Ergo az egyetemi tanács jól döntött az é meglátásom szerint, amikor azt mondták, hogy igen, legyen rabbi rektor. A Mazsihisz vezetősége elé került a kérdés. A vezetőségben három szavazó képes rabbi volt. Mind a három amellett érvelt, hogy igen, legyen rabbi a rektor. Ráadásul volt ott egy oktatási szakember, ő is amellett érvelt, hogy igen, legyen a rabbi a rektor. Ezzel ellentétben a Mazsihisz vezetősége a világi jelöltet szavazta meg, megváltoztatva az egyetemi tanács döntését és szembe menve a három rabbival. Lehet, hogy jól döntöttek, újra mondom.

Bár ezt nem így gondolod.

Abszolút nem így gondolom. De fölrúgtak egy 140 éves hagyományt. Egy egyháznál ez elő nem fordulhat.

Ezek az ellentétek, amiket látom, hogy ha nagyon toleránsan képviselsz olyan értelemben, hogy azt mondod, lehet, hogy neki van igaza. Miközben tehát hiszel a saját igazadban, elfogadod, hogy nem feltétlenül neked van százszázalékikg igazad. De ezek elegendő okot nyújtanak arra, hogy ne harcoljál?

Nézd, amikor már a mindennapjaimat őrli föl a harc, akkor azért elgondolkodom, hogy csináljam-e tovább?

Ez annyira egy erős belső késztetés?  Hogy már az is ebbe az irányba tol, ha világi rektort választanak?

Nem csak ez. Ez csak egy kiragadott példa. Számtalan ilyen eset volt. Kisebb és nagyobb. Erkölcsi dolgok, etikai dolgok, vallási dolgok. És amikor már otthon is ez a harc őrli föl a napjaimat, a gyerekeimmel sem tudok másról beszélni, hogy mi van bent a Síp utcában, akkor észbe kell kapni és azt kell mondani, hogy megálljunk. Mert ez már egészségtelen. Azt gondoltam én, egyrészt a saját jól felfogott érdekemből, életemben először harminc év után önző vagyok és fölállok. Másrészt pedig, amikor már nem tudok tovább azonosulni, akkor már a lelkiismeretem sem engedi, hogy maradjak. Ha maradok, akkor folytatódnak a harcok és az senki nem jó. Nekem se jó, a világi vezetésnek se jó, a hitközségnek végképp nem.

Ha kilépsz a harcból, onnantól kezdve ezek a dolgok nem zavarnak?

Dehogynem. Azzal, hogy én a Dohány utcai rabbi maradtam, én egy másik színtérre helyeztem a működésemet, oda ahol előtte is voltam. Két közösségről beszélgetünk. Az egyik a Mazsihisz, ez a zsidó felekezet. Igen ám, de ennek van egy nagy tagközössége, a Budapesti Zsidó Hitközség. Ami több mint 200 esztendős. Azért ez egy viszonylag egy komoly életkor. A Budapesti Zsidó Hitközségnek a temploma a Dohány utcai zsinagóga. Én a Budapesti Zsidó Hitközségben vagyok rabbi. Országos főrabbiként a Mazsihisz Országos főrabbija voltam. Most a Budapesti Zsidó Hitközség rabbija vagyok, ami voltam előtte is. Leszámítva azt a rövid két hetet, amikor ki voltam rúgva.

Mert, hogy volt ilyen is.

Volt ilyen is az életemben, vicces volt. Most egy egészen más síkon mozgok. a Budapesti Zsidó Hitközség az egy hitközség, ezen nincs vita: nincs vita azon, hogy ez most egy ernyőszervezet, népfront, bélyeggyűjtő egylet, sportklub, vagy valami más. Nem: ez egy hitközség. És a BZSH úgy is működik, mint egy hitközség. Ezek a fajta csatározások, azt hiszem azok eltűntek. Az hogy a Mazsihisz merre megy, persze, hogy érdekel, de harcoljon más most már.

Innen kezdve az egyéb, a kormánnyal folytatott harcok sem érdekelnek? Például a Sorsok Háza körül kialakult vita?

Azt gondolom, függetlenül attól, hogy kinek milyen a politikai beállítottsága, a mindenkori kormányzattal egy hitközségnek illik jó viszonyt ápolni, vagy legalábbis nem állandó konfrontatív viszonyt fönntartani. A Dohány templomban én elfogyasztottam 26 év alatt legalább négy polgármestert. Ezek között volt baloldali és most van jobboldali, és mindegyikkel ragyogó viszonyt ápoltunk. A hívők mindegyike eljött. Ha baj volt és mentünk, hogy gyerekek kellene egy kis segítség, akkor segítettek. Nyilván mindegyiknek más-más attitűdje volt. Volt olyan polgármester, aki egy évben kétszer összehívta a kerületi lelkészeket: beszéljük meg, hogy mik az egyházak problémái. Akkor tényleg mindenki elmondta a hasfájását és a polgármester megoldotta, amit lehetett. Ezek jó dolgok voltak. Nem az volt az érdekes, hogy ki baloldali és jobboldali. Ha most ezt kicsiben meg lehet csinálni, akkor azt gondolom, hogy nagyban is meg lehet csinálni. Nyilván vannak olyan esetek, lásd a Sorsok Háza, ahol nem lehet elmaszatolni. Én leadtam azt az irományt, amely mintegy öt centi vastag papírhalmaz volt, hogy ez lesz a Sorsok Háza. Erre azt mondta a Mazsihisz, hogy ez semmi. Tényleg semmi nem volt. Semmi nem volt; érthetetlen és értelmezhetetlen volt az egész. Ráadásul nekünk megvan a magunk jól felfogott véleménye arról, hogy mi történt a holocaust idején, miért történt, hogy történt és ez nem csak egy szubjektív vélemény, a történészek ma már, ha nem föltétlen elfogultak, alátámasztják a mi igazságunkat. Ez esetben viszont, én azt gondolom, nem szabad nekünk engedményt tenni. A Sorsok Háza ügyében az, hogy a Mazsihisz következetesen kiállt amellett, hogy nem csúsztatunk, nem hamisítunk, nem bagatellizálunk, azt jól tette, igaza volt.  Valamikor nincs igaza, persze. Nem lehet egy bizonytalan helyzetet állandóan fönntartani.

Ezzel azt mondod, hogy kevésbé konfrontatív politikát kellene a kormányzattal folytatni, mert én nem látom ezt a konfrontációt?

Igazából nagy konfrontáció nincs. Mi volt konfrontáció? Volt 2014-ben a bojkott, az volt az első komoly ügy. A mások nagy port fölvert a Sorsok Háza. Azon kívül csak ilyen „pitiáner” ügyekben. Ezek nem vernek ilyen nagy port. A Hóman szobor, amikor lementünk Székesfehérvárra, fáklyás hanuka tüntetésre. Ezekben a dolgokban igenis föl kell vállalni akár a szembenállást is. De idézem most a Mazsihisz elnökét: értékek mentén kell együttműködni és konfrontálódni, ebben ővele nincs vitám Az elveinket azt védeni kell. Ha az elveink engedik, akkor együttműködni. Nagyon vékony határ az együttműködés és a kollaboráció között.

Szerinted a Soros ellenes kampánynak van antiszemita felhangja?

Föltétlenül,  ez nem is nem kérdéses.

Tehát az helyes, hogy a Mazsihisz ebben az ügyben megszólalt?

Abszolút. Nem tudok jobb szót: amikor  egy vigyorgó zsidót tesznek ki a plakátokra, hogy ő az ellenség, ez nem tud nem antiszemita hangot megütni. Hiába mondják, hogy ez nem az. Hiába mondják, hogy Izraelben is a Soros ellen vannak. Az, hogy Izraelben Soros ellen vannak, az egy egészen más aspektus. Ott ugye azért vannak ellene, mert a palesztinokat támogatja. A palesztinokat támogató Soros ellen vannak. Ez egy összemosás, kibújás a felelősség alól. A Soros kampánynak lehet, hogy nem volt a célja, hogy antiszemita kampányt gerjesszenek, de hogy volt antiszemita felhangja, az biztos. Félreérthetetlen, hát hány olyan képet láttál, hogy büdös zsidó, meg a a Dávid-csillag fölrajzolva a Soros-plakátra.

Egyébként szerinted erősödik az antiszemitizmus?

Hangosabb.

Nem erősödik, csak hangosabb?

Nem tudom. Ugyan azt gondolom és érzem most, amit éreztem nagyjából a rendszerváltás környékén. A rendszerváltás előtt az volt az állítás hogy Magyarországon nincs antiszemitizmus. Emlékszel biztos a nagy dumára, hogy antiszemitizmus nincs, csak antiszemiták vannak. Persze, hogy nem volt, mert le volt fojtva. A rendszerváltással, a szólásszabadsággal kinyílt a szelep és előjöttek a hangok. Nyilván előtte is megvoltak, csak akkor suttogtak egymás között. Most meg már bátran ki lehet mondani.

Pláne az internet világában.

Az óriásit lökött rajta, hiszen anonim, így még csak vállalni sem kell a felelősséget azért, amit leírok. Nyugodtan lehet teleszórni a gyűlölettel, a hazugságokkal, konspirációs teóriákkal? Tele szemetelni a világhálót. Nem ezt érzem most. Inkább azt, hogy az egyes emberek, a rossz gazdasági helyzetük miatt minket találnak meg, mint a bajok fő okozóit.  Meg a migránsokat, meg az összes többit. Mert mi mindig kéznél vagyunk.

Manapság hátrány zsidónak lenni?

Szerintem, nem. Miért lenne hátrány?

Másképp kérdezem. Ma is élnek azok a toposzok, azok a sztereotípiák, amik a zsidókkal kapcsolatos. Harácsolnak, minden értelmiségi pozíciót elfoglalnak, övék az újság…

2018 Magyarországán ez fölöttébb izgalmas, hogy harácsolnak, hogy az újság az övék és minden. Ez szép volt így… A toposz él, persze, valóban a gondolkodásban ez benne van. Tulajdonképpen durván kétezer éve tart a tréning, abban, hogy hogy kell a zsidót utálni. Kell még legalább kétezer év, hogy megtanulják, hogyan kell nem utálni. Az a baj, hogy nekünk nincs annyi időnk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK