Kezdőlap Címkék Földgáz

Címke: földgáz

Se orosz olaj se orosz földgáz nem jön Ukrajnán keresztül – 2029-től…

Január elsejétől az ukránok leállítják a Barátság kőolaj vezetéket – jelentette be Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök majd mindenható kabinetfőnöke.

Az ukrán államfő jelezte: felmondják a Gazprommal kötött egyezményt. Január elsejétől orosz földgáz sem jön Ukrajnán keresztül.

Mihajlo Podoljak közölte, hogy a tilalom csakis az orosz földgázra vonatkozik:

Azerbajdzsánból vagy Kazahsztánból továbbra is jöhet az energia Magyarországra a Testvériség vezetéken keresztül.

Hogy érinti mindez Magyarországot? A hvg.hu megkereste a MOL-t, ahol azt válaszolták: egyelőre semmiféle tájékoztatást nem kaptak Kijevből, az ukránokkal korrekt üzleti kapcsolatuk van. Magyarország az Adria vezetéken is kap kőolajat, de teljes mértékben nem oldaná meg a problémát, ha leállna a Barátság olajvezeték. Lehet persze, hogy ott is csak az orosz kőolajra vonatkozna a tilalom, és más államok kőolajat szállíthatnának Magyarországra a Barátság kőolaj vezetéken: például Azerbajdzsán vagy Kazahsztán. Mind a kőolaj mind a földgáz esetében elég sok trükközésre adna lehetőséget az, ha más államok nyersanyagát az ukránok átengednék hiszen elég nehéz megkülönböztetni az orosz kőolajat és földgázt az azeritől vagy a kazahtól. Az ukránoknak szükségük van a tranzitdíjra, az oroszoknak pedig a bevételre hiszen a háborús költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és földgáz export.

Zelenszkij győzelmi terve

Az ukrán elnök bejelentette, hogy hamarosan az Egyesült Államokba utazik, ahol Biden elnököt tájékoztatja arról: miképp akarja Ukrajna megnyerni a háborút Oroszország ellen. Részleteket az ukrán elnök nem árult el, de katonai szakértők rámutatnak arra, hogy Zelenszkij elsősorban azt akarja elérni:

az USA és az európai szövetségesek ne korlátozzák a fegyverek felhasználásának akciórádiuszát vagyis rendszeresen támadhassák Oroszország távoli településeit és stratégiai célpontjait is.

Az amerikai válasz elsősorban attól függ, hogy ki lesz a befutó az elnökválasztáson novemberben. Bár sem Kamala Harris sem pedig Trump nemigen beszél külpolitikáról a választási kampány során, de szakértőik dolgoznak a témán. Mindkét elnökjelölt csökkenteni szeretné az amerikai szerepvállalást Ukrajnában, mert az amerikai közvélemény nem vevő erre. Nem kíván dollármilliárdokat fordítani egy kétséges kimenetelű háborúra. A demokraták Washingtonban úgy szeretnék megoldani az ukrajnai válságot, hogy annak finanszírozását vegye át Európa.

A NATO távozó főtitkára úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ukrajnai háború akár tíz évig is eltarthat! Kibírja ezt Ukrajna?

Trump gyorsan le akarja zárni a háborút valószínűleg úgy, hogy közvetlenül tárgyalna Putyinnal. Zelenszkij közölte, hogy az USA-ban találkozni akar Kamala Harris-szel és Donald Trumppal is. A baj az, hogy az USA nemcsak a  háborút, de a békét sem akarja finanszírozni Ukrajnában. Legkevesebb ezermilliárd dollárra lenne szükség, de csak nagyon kevesen látnak igazi üzleti lehetőséget Ukrajnában, amely egy fegyverszünet után is háborús övezet maradna. Ukrajna GDP-je lényegesen kisebb mint Magyarországé, és jelenleg is a külföldi támogatás tartja lélegeztető gépen az országot, amely augusztus elsejétől felfüggesztette adósságának törlesztését. A háborúban mindenki rosszul jár, de leginkább az ukrán nép, amely a legnagyobb terhet cipeli, és nem is reménykedhet abban, hogy hamarosan kicsit jobb lesz.

Német elfogatóparancs egy ukrán búvár ellen az Északi Áramlat felrobbantása miatt

2022 szeptemberében felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, melyek célja az volt, hogy földgázt szállítsanak a Balti tenger mélyén Oroszországból Németországba.

A német hatóságok három ukránt gyanúsítanak azzal, hogy felrobbantották a vezetéket – írta a Die Zeit titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Egy ukrán búvároktató ellen adtak ki most nemzetközi elfogatóparancsot. A német hatóságok szerint a férfi Lengyelországban él.

Két ukrán nevén volt bejegyezve a jacht, amely Rostock kikötőjéből  startolt, és amely a robbanóanyagokat és a búvárokat a robbantás helyszínére vitte. Egy amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh korábban azt állította, hogy a CIA szervezte meg az akciót, amelyhez olyan szaktudás kellett, mellyel csak kevés állam rendelkezik, polgári személyek pedig egyáltalán nem. Dánia és Svédország is nyomozást indított az ügyben, de ezt lezárták anélkül, hogy bármilyen eredményt közzétettek volna.

Korábban már a New York Times is célzott arra, hogy az ukrán titkosszolgálat állhat a robbantás mögött, de “lehet, hogy Zelenszkij elnök erről nem tudott.”

Ukránok a CIA zsoldjában

Az Egyesült Államok kezdettől fogva bírálta az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, amely közvetlenül Oroszországból szállított földgázt Németországba. Pontosabban az Északi Áramlat 2 már nem kezdhette meg a szállítást, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója – 2022 február – ezt lehetetlenné tette.

Kijev és Varsó még hangosabb volt a bírálók kórusában: Jaroslaw Kaczynski, az előző jobboldali kormányzat erős embere egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította Putyin és Merkel megállapodását.

Az orosz elnök és a német kancellár kiválóan működött együtt hiszen mindketten beszélték a másik nyelvét, és visszaemlékeztek Bismarcknak, a vaskancellárnak az elképzelésére, mely szerint Németország és Oroszország gazdasága komplementer: a német technika és tudás az orosz nyersanyagokkal kombinálva világhatalmat hozhat létre. Pontosan ezt nem akarta az Egyesült Államok, amely szisztematikusan fegyverezte fel Ukrajnát azt követően, hogy egy 5 milliárd dolláros akcióval menekülésre késztették Kijevből Janukovics elnököt, Putyin emberét.

Az SZBU-t, az ukrán titkosszolgálatot ők képezték ki, méghozzá oly eredményesen, hogy 2022 februárjában meg tudták akadályozni Putyin háromnapos villámháborús tervét. A Zelenszkij elnök elrablására vagy kivégzésére küldött kommandót az SZBU emberei megölték. Budanov tábornok, az SZBU parancsnoka, az amerikaiak kedvence Kijevben. A német hatóságok által keresett ukránok minden bizonnyal az SZBU emberei, akiket kiképeztek erre az életveszélyes vállalkozásra.

Miért nem buktak le azonnal?

Mert 2022 szeptemberében a német kormányzat még távolról sem fogadta el az USA álláspontját az ukrajnai háborút illetően, és csak félszívvel támogatta Zelenszkij elnököt. A német közvéleményt valószínűleg negatívan befolyásolta volna, ha kiderül: az Európai Unióba és a NATO-ba pályázó Ukrajna terrorakciót hajtott végre az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték ellen. Kilógott volna a lóláb. Időközben azonban Németország – Franciaországhoz hasonlóan – beállt a sorba, és elfogadta az USA ukrajnai politikáját, amely a tűzszüneti tárgyalások előfeltételének tekinti az orosz csapatok kivonását Ukrajnából. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin – ha már belevágott ebbe a reménytelen akcióba – nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Biden elnök nem is titkolta, hogy a cél Putyin megbuktatása. Ezt a kijelentést azután visszavonta, de nem kétséges ez a demokrata adminisztráció valódi célja. Donald Trump viszont tárgyalna Putyinnal, aki ezért – éppúgy mint Orbán Viktor – az ex elnök választási győzelméért imádkozik.

Csúcson a gázár a kurszki harcok miatt

40 euróra emelkedett a földgáz ára a holland gáztőzsdén, ez idén a legmagasabb – jelentette a Reuters rámutatva arra, hogy ez minden bizonnyal kapcsolatban áll azzal, hogy az ukrán csapatok elfoglaltak egy orosz gázszivattyúállomást a kurszki kormányzóságban.

A Gazprom szombatra is jelentős mennyiségű földgáz szállítást tervez, pénteken nem tapasztaltak leállást, de valamivel csökkent a mennyiség. Az oroszokat minden bizonnyal igen komolyan érinti a váratlan ukrán hadművelet: Bortnyikov tábornok, az FSZB vezetője bejelentette, hogy a terrorizmusellenes törvény lép hatályba az érintett területen a kurszki kormányzóságban.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fegyveres erők bármit megtehetnek a polgári lakossággal szemben.

Korábban a helyi orosz lakosság egy része Putyinhoz forduit mondván:

“hazudik a vezérkari főnök amikor azt állítja, hogy megállították az ukrán offenzívát.”

Putyin összehívta a Honvédelmi Tanácsot, hogy tisztázza: miért nem jelezte előre az orosz hírszerzés az ukrán támadást a kurszki kormányzóságban?

Az ukrán különleges alakulatok felrobbantottak egy orosz gáztelepet a Fekete tengeren. Korábban egy ukrán csapat vállalta magára a felelősséget az Északi Áramlat 1 és 2 orosz tengeralatti vezeték felrobbantásáért. Oroszország földgáz exportja Európa irányában már régóta csípte az USA és Lengyelország szemét. Kaczynski, a korábbi jobboldali lengyel kormányzat erős embere, egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította a német orosz megállapodást Angela Merkel és Vlagyimir Putyin között.

Ez a legnagyobb fenyegetés Putyin ellen a Prigozsin lázadás óta

“Ez nagyon nagy csapás a hadseregre és személyesen Putyinra nézve. Oroszország területét ugyanis nem érte komoly csapás azóta, hogy a háború megkezdődött 2022 februárjában. Dróntámadások voltak, de az orosz lakosság biztonságérzetét nem változtatták meg. Most viszont a kurszki kormányzóságban más a helyzet. A háború megérkezett orosz földre”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó orosz üzletember a Washington Post tudósítójának.

Megtorlásul az oroszok terrortámadást hajtottak végre Donyeck tartományban, ahol egy szupermarketet ért légicsapás: 14 ember meghalt, 37 megsebesült az ukrán hírügynökség szerint. Donyeck tartományt az oroszok sajátjuknak tekintik, de még mindig nem sikerült teljes mértékben elfoglalniuk.

Putyinnak egyáltalán nem okoz problémát, hogy saját területen alkalmazzon brutális terrort a lakosság ellen: Csecsenföld fővárosát az orosz tüzérség a földdel tette egyenlővé. Minthogy akkor még jó volt a kapcsolat Putyin és a Nyugat között, az orosz elnök a G8 tagjaként kvaterkázott az amerikai elnökkel, a brit miniszterelnökkel és a német kancellárral, ezt úgy könyvelték el Nyugaton mint az iszlamista terrorizmus elleni közös harc sajnálatos melléktermékét.

“Oroszország felelni fog ezért a terrorakcióért!”

– hangsúlyozta Zelenszkij ukrán elnök, aki a tárgyalások előfeltételeként nemcsak az oroszok teljes kivonulást tartja nélkülözhetetlennek, de azt is, hogy állítsák nemzetközi bíróság elé Putyint és társait a terrorakciók miatt.

Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy hamarosan megkezdődhetnének a fegyverszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között bár Kuleba ukrán külügyminiszter nemrég Pekingben járt, ahol a kínaiak a felajánlották a közvetítést.

A NATO akár tíz évig is folytathatja Ukrajna támogatását a háborúban – nyilatkozta a    BBC-nek Jens Stoltenberg. A NATO távozó főtitkára tisztában van azzal, hogy Ukrajna nem arathat katonai győzelmet a nála jóval erősebb Oroszország fölött, de úgy véli: túlságosan is drágává teheti az ukrajnai hadműveletet Putyin számára. Henry Kissinger már a háború kitörése után 2022-ben rámutatott, hogy

“Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából hatalmának sőt az életének kockáztatása nélkül!”

“Európa  alvajáró üzemmódba sétál bele az orosz műtrágya függőségbe”

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát záporoznak a szankciók Oroszországra, amely átállította magát a hadigazdaságra. Korábban az orosz földgáz jelentős függőséget jelentett egész Európának, de ma már csak Magyarország és Ausztria tartozik ebbe a körbe.

Moszkva számára súlyos gond: mihez kezdjen a földgázzal? Putyin megpróbálja eladni azt Kínának, de Pekingben vígan visszaélnek Oroszország szorult helyzetével: azt követelik, hogy az oroszok hazai áron szállítsák a földgázt “kínai barátaiknak.” Ez azt jelentené, hogy Moszkva lemond a profitról pedig a gazdaságot jelentős részben épp a kőolaj és földgáz exportból finanszírozzák Oroszországban.

Putyin emberei megtalálták a megoldást, ez pedig a műtrágya gyártás, melyhez igen sok földgázt kell felhasználni. Az energia válság idején ezért az európai műtrágyagyárak nehéz helyzetbe kerültek: magasabb volt a termelési költség mint az eladási ár! Oroszországban viszont nem ez a helyzet: az olcsó hazai földgáz miatt a műtrágya gyártás előnyös pozíciókat foglalhat el az európai piacokon. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország műtrágya exportja 30%-kal növekedett az Európai Unióban 2023-ban. Idén az első félév során már 1,3 millió tonna orosz műtrágya érkezett az Európai Unióba.

Ez azért különösen érdekes, mert közben a műtrágya felhasználás csökkent az Európai Unióban – így Magyarországon is – vagyis az orosz import jelentősége viszonylagosan megnövekedett. Az orosz ipari miniszter legutóbb már arról beszélt, hogy 2024 rekord év lesz az orosz műtrágya gyártásában és exportjában: 60 millió tonnát állítanak elő és ebből 35 millió tonnát exportálnak. Jelentősen javítja az orosz műtrágya export lehetőségeit, hogy a nagy vetélytárs ezen a téren Ukrajna, melynek a területén háború folyik vagyis az export kapacitás visszaesett.

Összecsuklott az európai műtrágya ipar

A magas földgáz árak majdnem lenullázták az európai műtrágya ipart: 2022-ben a gyárak 70%-a állt az Unióban, mert nem érte meg a termelés. Tavaly ez az arány 40-50%-ra mérséklődött, idén még mindig 30% nem termel.

“Ha a politikusok nem lépnek, akkor Európa gyártó kapacitása megszűnik” – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban Petr Cingr, Németország vezető ammónia gyártója.

A Yara International a világ egyik legnagyobb műtrágya gyártója, vezérigazgatója így foglalta össze a helyzetet:

”Európa alvajáró üzemmódban tart az orosz műtrágya függőség felé!”

A Svájcban működő gázkereskedő vállalat, a MET, melyben állítólag főrészvényes Orbán Viktor miniszterelnök is, szintén árgus szemekkel figyeli a piacot hiszen jócskán gazdagodott az energiaválságon. A MET vezérigazgatója, Lakatos Benjámin kijelentette:” most jönnek az európai műtrágya ipar krízis évei!”

Bige Zoltán, a péti Nitrogénművek stratégiai igazgatója így vázolta fel a borús helyzetet a hvg.hu-nak:

“az ipar ebben a helyzetben nem tud beruházni. Még a karbantartásra sincs pénz. Ezzel szemben Oroszország növeli a kapacitását sőt az USA is. Újabb függőségbe kerülünk.”

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Az EU számára megoldás lehet a Fekete-tengeri földgázkészlet

Románia hamarosan Európa legnagyobb földgázkitermelője és exportőre lehet, épp ezért a Neptun Deep földgázkitermelő terv igen jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen az energiafüggés a külvilágtól.

2027-ben már Románia válhat Európa legnagyobb földgáz kitermelő országává ha a Neptun Depp terv a megfelelő tempóban halad előre. Az Európai Parlement nemrég prezentációt hallgatott meg erről, melyben azt hangsúlyozták, hogy ez nem csupán üzleti terv hanem komoly stratégiai jelentőségű elképzelés az egész Európai Unió számára – írja a brüsszeli Politico, amelynek Christian Busoi, az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke elmondta:

”Románia a Fekete tengeri földgáz kitermelésével hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az energiabiztonság és a versenyképesség.”

Az olcsó orosz földgázra alapozott európai ipar komoly gondokkal küzd a versenyképesség terén hiszen az importált cseppfolyós földgáz az USA-ból vagy Katarból drágább mint az orosz import volt az ukrajnai háború előtt.

“Ha kitermeljük mind a tengeralatti mind pedig a partmenti földgázt, akkor gyorsabban tudjuk helyettesíteni az orosz földgázt. Ráadásul a Fekete-tengeri kitermelésnél betartják a környezetvédelmi szabályokat, melyeket Észak Afrikában vagy a Közel Keleten gyakran figyelmen kívül hagynak” – fűzte hozzá az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke.

Mennyi földgázt tudnak kitermelni a Fekete tengeri Neptun Deep projekttel?

Évi 8 milliárd köbméter a cél mindjárt 2027 re. Mindez persze nincsen ingyen: 4 milliárd eurós beruházásról van szó. A szakértők szerint megéri, mert több mint 100 milliárd köbméter földgázt lehet kitermelni ebben a régióban.

A Neptun Deep program során kitermelt földgázból Magyarországnak és Ausztriának is jut hiszen a tervek szerint földgáz vezeték köti össze majd össze a Fekete-tengeri földgáz kitermelést a nyugatra irányuló csőrendszerrel.

Moszkvában nem örülnek ennek igazán, és ez annál is inkább problémát jelent, mert amióta az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet, Románia közvetlenül határos lett a tengeren Oroszországgal, és Putyin nemrégiben a Balti tengeren mutatta meg, hogy “szuverén módon” értelmezi a nemzetközi tengerjogot.

Mi lesz a hidrogén szerepe Európa energia rendszerében?

“A német kormány most eldöntötte, hogy teljes mértékben a hidrogén irányába megy. Ez azért fontos, mert nem azok a technológiák lesznek a meghatározók a jövőben, melyek a legjobbak, hanem amelyek mögé valamelyik nagy állam beáll és nagy pénzeket tesz bele” – nyilatkozta Lakatos Benjámin, a MET elnök-vezérigazgatója a Portfolionak.

A Svájcban bejegyzett földgáz kereskedő cég, melynek állítólag Orbán Viktor az egyik fő részvényese, sokat keresett az energia válságon, most pedig azt fürkészi, hogy a közeljövőben milyen lesz a gázár Európában hiszen ettől függ a profitja. A hosszútávú jövő mindenképp a villamosáramé, de mi lesz addig amíg Európa teljesen átáll erre? Lakatos Benjámin szerint Európának nincsen igazán jó választása azt követően, hogy leválik az orosz földgáz importról, mert így kívánja gyengíteni Oroszországot, amely 2022 február 24-én agressziót hajtott végre Ukrajnával szemben.

Meg tudja-e tartani Európa a versenyképességét a zöld átállás során?

Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök, aki jelentést készít a brüsszeli bizottságnak, úgy véli, hogy nem. Lakatos Benjámin ugyanígy látja az Európai Unió jövőjét.

“A már megkezdett zöld átállás folyamatos európai pozíció vesztéssel jár” – hangsúlyozza a MET elnök vezérigazgatója, aki arra utal, hogy az USA-ban sokkal olcsóbb az energia, és emiatt az európai cégek inkább ott nyitnak gyárakat, melyeket ráadásul a zöld átállás jegyében az Egyesült Államok kormánya is támogat. Mario Draghi is azt hangsúlyozza, hogy míg az Egyesült Államoknak van iparpolitikája, az Európai Uniónak nincsen.

Európa földgáz szükséglete 90%-át importálja

“A cseppfolyósított földgáz nagy világpiaci szereplői ki tudják használni ezt a helyzetet. Európa ebből a szempontból nagyon sérülékeny” – mutatott rá Lakatos Benjámin. Aki arra utalt, hogy az orosz földgáz zsarolást csak oly módon tudta elkerülni az Európai Unió, hogy nagy mennyiségű cseppfolyósított földgázt vásárolt és vásárol az USA-tól és a Közel Keletről. A cseppfolyósított földgáz drágább mint az orosz vezetés gáz, és éppúgy zsarolási potenciált jelent mint Putyin és a Gazprom esetében. Ettől is próbál szabadulni Németország a hidrogén programmal, de mennyire gazdaságos ez?

“Németország ezzel a törvénnyel letette a voksát a hidrogén mellett, és ez fontos az egész térség számára, de még a német gazdaság sem hidrogén alapon fog működni hanem áramalapú lesz” – jósolja Lakatos Benjámin. Aki szerint:

”a jövőben mindenkinek arra kell törekednie, hogy az energiamixét úgy alakítsa ki: az minél diverzifikáltabb, minél olcsóbb és minél lokálisabb legyen.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Spanyolországban nagyon sok naperőmű épült, ezért amikor kisüt a nap, akkor az áram ára lemegy csaknem nullára, mert senki sem akarja kikapcsolni a saját naperőművét. Nagyon erős a kannibál hatás.

Németországban nem lehet kikapcsolni a szélerőműveket. Ezzel a zöld hidrogént pozícionálják. Ha fúj a szél, és nulla az áramár, akkor vagy energia tárolókat töltenek fel vagy pedig elektrolízissel hidrogént hoznak létre, és azt bejuttatják a hidrogén rendszerbe” – vázolja fel a helyzetet Lakatos Benjámin. Aki elmondta, hogy “a Dunamenti Erőműnél telepítettünk egy naperőmű parkot is, és egy energia tárolót is.”

Az Európai Unió egyik legfőbb előnye az egységes földgáz és árampiac. Emiatt ugyanis jóval kevesebb erőművet kell építeniük a tagállamoknak, amelyek megoszthatják a készleteiket egymással.

A zöld átállás hogy érinti a földgáz piacot?

A teljes zöld átállás valószínűleg csak 2050 tájban érhető el, addig a földgáz fontos szereplő marad az energia piacon. Az amerikai óriások nemigen értik, hogy miért fáznak az európaiak a hosszútávú szerződésektől hiszen az energiaválság idején kiderülti, hogy az energia biztonság szempontjából ennek milyen nagy jelentősége lehet. A MET mindenesetre belevág egy 20 éves szerződésbe  az amerikai Commonwealth vállalattal:

”Az első tíz évben Európába hoznánk a cseppfolyósított földgázt, azután pedig, ha itt már nem lenne rá szükség, akkor Ázsiába vinnénk. Ott ugyanis hosszú távon számolnak a földgázzal, mert azt gondolják, hogy még mindig jobb mint a szén”

– mondta a MET elnök vezérigazgatója, aki hozzátette:

”2026 után túlkínálat lehet a földgáz piacon, mert annyi új vállalkozás indult be.”

A fogyasztókat persze elsősorban az érdekli, hogy mennyi lesz a földgáz ára, de ezt senki sem tudhatja hiszen még az energiaválság óriási ingadozásait sem vizsgálták meg tudományos precizitással.

“Ha a 2022-es energiaválság idején elveszített pénz felét energia beruházásokra költötte volna az Európai Unió, akkor megoldottuk volna Európa energia problémáit”

– hangsúlyozza Lakatos Benjámin, aki szerint az oroszok nem véletlenül támadják az energiatárolókat Ukrajnában: ”ha az ukrán kitermelés mellett nincsenek gáztárolók, akkor télen lehetnek gondok. Kinek nem jut gáz? Ukrajnán belül lehetnek problémák, az Európai Unión belül nem” – mondta a MET földgáz kereskedő cég elnök vezérigazgatója.

Orosz olajból finomított MOL üzemanyaggal mennek az ukrán tankok harcba

Orosz vezetékes olajat Magyarország, Szlovákia és Csehország vásárol Moszkvától. Magyarország és Szlovákia olaj vásárlását akár össze is adhatjuk hiszen mindkét esetben a MOL a vevő és az olajfinomító.

Februárban a MOL Magyarországon 225 millió euróért, Szlovákiában 195 millió euróért vásárolt orosz olajat, Csehország 115 millió euróért. A csehek eredetileg azt tervezték, hogy idén már nem vesznek orosz olajat, de egy évvel elhalasztották a döntést technikai problémákra hivatkozva.

Az ukránok tavaly háromszor is felemelték a szállítási díjakat a Barátság olajvezetéken, de egyáltalán nem akadályozták meg a forgalmat. Miért nem? Mert a Magyarországon és Szlovákiában finomított orosz dízel jelentős része Ukrajnába kerül, ahol a hadsereg a legfőbb vásárló.

A Testvériség földgáza

Putyin és Zelenszkij egyetlenegyszer találkozott személyesen: Párizsban vitatatták meg a Gazprom földgáz szállításának ügyét a Testvériség vezetéken át Ukrajnán keresztül. 2019 legvégén állapodtak meg a tranzitról, amely szép hasznot hoz mind Oroszországnak mind pedig Ukrajnának. 2022 február 24-én indította meg csapatait Putyin Ukrajna ellene, ezután következtek a szankciók, melyek kiterjedtek az energia ágazatra is. Az olajszállítás szankciókat erőteljesen ellenzi Magyarország és Ukrajna, a földgáz esetében még bonyolultabb a helyzet bár egyre több uniós tagállam állt le végképp az orosz földgáz felhasználásával.

A legtöbb orosz földgáz az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéken érkezett volna Németországba, de ezeket a vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Vizsgálat indult ugyan, de eredmény sehol. A Der Spiegel szerint ukrán különleges alakulatok hajtották végre az akciót. Seymour Hersh amerikai titkosszolgálati szakértő szerint a CIA áll a háttérben. A szakértő ezt azzal indokolta, hogy ilyen tengeralatti földgázvezeték felrobbantása nagyon komoly technikai hátteret feltételez, és ezzel az USA-n kívül kevés ország rendelkezik. Oroszország igen, de Putyinnak semmiképp sem állhatott érdekében a földgáz vezeték felrobbantása hiszen ily módon biztosíthatta volna Európa földgáz függését Oroszországtól. Ha az oroszok csinálták volna, akkor azt az időközben lezárult dán és svéd vizsgálat már réges-régen a nyilvánosság elé tárta volna.

Mindezzel együtt tavaly majdnem 15 milliárd orosz földgáz érkezett Oroszországból az Európai Unióba. Ez messze kevesebb mint az a 40 milliárd köbméter, amely a Putyin – Zelenszkij egyezményben szerepel. Ukrajna ennek ellenére legkevesebb 800 millió dollár tranzitdíjat inkasszált tavaly, és ez hatalmas összeg a pénzügyi összeomlás szélén táncoló országban. A Gazpromnak sem jött rosszul az a 6 milliárd dollár, melyet az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz földgázszállításokért kapott. Putyin a Gazpromon keresztül finanszírozza európai barátait, akik szorgosan vásárolják is az orosz földgázt: Magyarország, Ausztria, Szlovákia.

Ha Ukrajna leállítja a tranzitot az nagy csapás lenne Ausztriára és Szlovákiára nézve, de Magyarországra nem mivel délről is tudunk orosz földgázt importálni a Török Áramlat vezetéken keresztül.

Robert Fico szlovák miniszterelnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Ungváron tárgyalt ukrán vezetőkkel annak érdekében, hogy ne állítsák le a tranzitot.

Az ÖMV, amelynek hosszútávú szerződése van a Gazprommal szintén elszántan lobbizik azért, hogy ne álljon le az orosz földgáz szállítása Ukrajnán keresztül.

Hogy válik az orosz földgáz unióssá?

Balog József energetikai szakértő írt arról elsőként a magyar sajtóban, hogy új konstrukciót találtak ki a Gazprom földgázszállítmányaira. Eszerint a földgáz már az orosz – ukrán határon az uniós tagállamok tulajdonába kerülne, és így vígan keresztül mehetne Ukrajnán. Amely így csinos tranzitdíjhoz juthatna, amely nyilvánvalóan magasabb lenne az eddiginél.

Putyin is elégedett lenne az új konstrukcióval:

”ha az európaiak így akarják megvenni az orosz földgázt, akkor vegyék meg így jövőre”

– mondta az orosz elnök, akinek az engedékenysége mögött az áll, hogy Oroszország sokat veszített azzal, hogy sok uniós állam már nem tőle vásárol földgázt. Kína vevő lenne a többletre, de ehhez új vezeték kell, mely legkorábban 2030-ra készül el.

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK