Kezdőlap Címkék Foci

Címke: foci

Az Atlético legyőzte a Juventust, a City fordított

0

Az Atlético Madrid 2-0-ra győzte le otthon a Juventust, míg a Manchester City 3-2-re nyert a Schalke 04 vendégeként a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében, a párharc első mérkőzésén.

Madridban, az idei döntő színhelyén, a Wanda Metropolitano Stadionban a gól nélküli első félidőt követően a hazaiaknál előbb Diego Costa rontott ziccert, majd a világbajnok Antoine Griezmann tökéletesnek tűnő emelésébe kapott bele Wojciech Szczesny, a Juventus kapusa úgy, hogy a labda a felső lécen csattant.

A 70. percben a korábbi Juventus-csatár, a csereként pályára lépő Álvaro Morata a vendégek kapujába fejelte a labdát, de a játékvezető a videobíró segítségét igénybe véve lökés miatt nem ítélt gólt.

Nem sokkal később egy beívelés után kavarodás alakult ki a Juventus kapuja előtt, José María Giménez pedig megszerezte a vezetést az Atléticónak.

Bő négy perccel később a másik belső védő, Diego Godín is betalált egy pontrúgás után, eldöntve ezzel az összecsapást.

A játéknap másik találkozóján a Manchester City egy óriási védelmi hiba után Sergio Agüero góljával korán vezetést szerzett, a Schalke azonban még a szünet előtt fordított, miután Nabil Bentaleb a 38. és 45. percben is értékesített egy büntetőt. Érdekesség, hogy a BL történetében mindössze a második alkalommal fordult elő, hogy egy csapat az első 45 percben két gólt szerez 11-esből, 2012-ben Lionel Messi duplázott ilyen formában a Barcelonában egy Arsenal elleni összecsapáson.

A fordulást követően nagy esélyt kapott a Schalke azzal, hogy Nicolás Otamendi kiállítása miatt a 68. percben emberhátrányba került a Manchester City. Az angol bajnok azonban mégis kiegyenlített, a 85. percben ráadásul a korábbi Schalke-játékos, Leroy Sané talált be. Végül a meccset is megnyerte Josep Guardiola együttese, az összecsapást Raheem Sterling gólja döntötte el.

A visszavágókat március 12-én rendezik

Bajnokok Ligája, nyolcaddöntő, 1. mérkőzések:
Atlético Madrid (spanyol)–Juventus (olasz) 2-0 (0-0)
gól: Giménez (78.), Godín (83.)

Schalke 04 (német)–Manchester City (angol) 2-3 (2-1)
gól: Bentaleb (38., 45., mindkettőt 11-esből), illetve Agüero (19.), Sané (85.), Sterling (90.)
kiállítva: Otamendi (68., Manchester City)

(MTI)

Két gól nélküli döntetlen a Bajnokok Ligájában

0

Nem született gól a labdarúgó Bajnokok Ligája tegnapi játéknapján. A főszereplők a kapusok voltak, meg inkább a hibák.

A Lyon-Barcelona találkozón az előzetesen esélytelenebbnek tartott francia csapat jól tartotta magát az első félidőben. A másodikban aztán a Barcelona egyre jobban növelte a nyomást, a meccs végére beszorította ellenfelét saját kapuja elé. Gólt azonban nem sikerült szereznie, így maradt a 0-0.

A Barca huszonötször lőtt kapura, de csak ötször találta el. Suarez és Messi egy ideje erősen formán kívül van, Dembelén meg látszik, hogy kihagyott majdnem három hetet. A Lyon csak ötször próbálkozott, Ter Stegennek összesen kétszer kellett védenie.

A másik mérkőzésén a Liverpool a Bayern Münchent fogadta. A hazai csapat állt közelebb a győzelemhez, de a helyzetei neki is kimaradtak, így 0-0-ról várják a három hét múlva esedékes visszavágót. A két csapat összesen csak háromszor tudott összehozni kapura tartó lövést.

Miért beteg a magyar sport?

A történet, ami ma elmesélek csak félig-meddig sporthír: de nagyon, nagyon jellemző a magyar sportélet mai állapotára. Meg az országéra is. Tulajdonképpen csak annyiról van szó, hogy ömlik a pénz, de nem oda, ahova mondják, oda sem, ahova kéne: és ez sok félreértést szül, míg a korrupció valódi haszonélvezői vígan sunnyognak.

Hát igen, a sporttámogatások…

Mint nem is olyan régen még sportújságíró, azt mondhatom, hogy Magyarországon a sportfinanszírozás működik a legkülönösebben. Hihetetlen vagyonok zúdulnak például a fociba, csak épp semmi hasznuk nincs, de más sportágak támogatása is ablakon kidobott pénz, ugyanis valahogy az eredmények mintha függetlenek volnának – mindentől.

A parasport támogatása kimerül egy-két szervezet fenntartásában

Ezekről annyit, hogy az egyikükkel három éve, még a riói játékok előtt tárgyaltam, pusztán annyit kértem tőlük, hogy amennyiben fontos sporteseményre kerülne sor, amin komoly eredmény várható, értesítsenek egy-egy e-mailben, hogy időben tudjak tudósítani róla, nekik is jó, nekem is, mindenki jól jár. Természetesen, mindenről időben értesíteni fognak!

Azóta sem írtak egy vak hangot sem… a parasportolók honorálása nyomorúságos, mit kap manapság az a parasportoló, aki nem lép olimpián a dobogóra, bár részt vesz rajta, kvalifikálja magát, világszintűek az eredményei? Néhány tízezer forintos ösztöndíjat kap, ami megélni sem elég, nem, hogy formában tartani a versenyzőt. Mindegyikük dolgozik, hajt, küzd, pénzt keres – hogy edzhessen, hajthasson küzdhessen…

Gazdag ország vagyunk, amint látom, mert kicsit sem vigyázunk az értékeinkre

Azok, akik azt hiszik: mostanában minden sport kivétel nélkül óriási támogatásban részesül, és sokallják azt, nézzenek utána: nincs így. Sőt. A magyar parasportot szinte kizárólag a művelőinek elkötelezettsége, szent őrülete, megszállottsága, sportszeretete tartja egyáltalán életben, nem azok a méltatlan összegek, amiket időnként kapnak a versenyzők.

Gondoljuk át azt is, hogy egy parasportoló élete nem, hogy olcsóbb lenne az átlagemberénél, hanem ellenkezőleg, drágább: hiszen egy csomó olyan tevékenységhez, amit a többség önállóan végez, neki fizetett segítséget kell igénybe vennie. A parasportolónak – ha eredményes – utaznia kell, az sem megy egyedül, ahhoz, hogy eredményes legyen, edzenie kell, az sincs ingyen. És ezek az emberek hatalmas hátránnyal indulnak az életben, kevesüknek adatik meg a jól fizető állás, vagy a komoly anyagi háttér.

Támogatás, támogatás kéne a parasportnak, akár források átcsoportosításával is, hiszen a sportban vannak olyan kiadások, melyekről tudjuk, hogy „mi hasznuk sincs, pusztán nevük”, ahogy Hamlet mondaná, ésszerűsíteni kéne a rendszert, hölgyek, urak, míg lehet, míg még vannak eredményes parasportolóink.

De – mondanák sokan – hát nem dől a pénz a sportba?

Ó, dehogynem. Csak nem a parasportba, pedig nyolcasával, tízesével hozzák a fiúk-lányok az érmeket. És a saját költségükre edzenek, utaznak.

Hanem a foci nem panaszkodhat

Épp a minap kelt híre, hogy az NB II.-es Balmazújváros játékosait kilakoltatták. Nocsak, mondanánk, megszorult a csapat? Nem, a csapat nem szorult meg, csak éppen a játékosok lakásai hivatalosan szociális bérlakások voltak. Azért voltak azok, mert annak nyilvánították őket. Most valamit elszerveztek – Balmazújvárosban, anélkül hogy részletezném, mert elég bonyolult az ügy, de a városi- és a sportvezetés egyik korrupciós botrányból a másikba evickél – és egy uniós felújítási program miatt el kellett hagyják a lakásokat, míg rendbe nem teszik azokat. Utána viszont helyi, pályakezdő fiataloknak kellene kiadni a már felújított szociális bérlakásokat – nincs kétségem, hogy a csapat játékosai így vagy úgy pályakezdőnek minősülnek majd, ha másképp nem, azért, mert minden mérkőzést a pályán kezdenek.

Fiatalnak meg mindenképpen mondhatjuk őket, hiszen nem öregek.

Addig is a Pötyi szállóban helyezték el őket, én a magam részéről elég kényelmesnek nevezném a körülményeket, laktam már magam is ilyen helyen és meg voltam elégedve.

Hát akkor hol a baj? Mindenkinek van hol laknia, senki sem fázik.

Csak ott, hogy a szociális bérlakásoknak köze se lehetne a focicsapat támogatásához. Az a Balmazújváros Sport Kft. dolga lenne. Ami azonban össze van fonódva a korábban fideszes városvezetéssel, városi tulajdonú is – a balmazújvárosi profi futballcsapatot működtető cég legutolsó nyilvános, 2017-es üzleti beszámolója szerint a 39 főt foglalkoztató sportvállalkozásnál az átlagos havi nettó jövedelem meghaladta a félmillió forintot. Egyszóval úgy lettek rászorulók a játékosok, hogy az egyszerűség kedvéért annak minősítették őket.

Mondom én, hogy gazdag ország vagyunk, félmilliót keres nálunk a koldus, a hajléktalan is

Mondhatnám tovább, napestig: de ez a botrány is csak azt mutatja, milyen rossz a rendszer. A Balmazújváros már messze nem tartozik az agyontámogatott csapatok közé, tavaly esett ki az NB I.-ből is, de nem azért mutyiztak náluk a lakásokkal, mert szegények volnának, sőt. Azért mutyiztak – és nem a játékosok, hanem a vezetőség – mert ez egy ilyen rendszer. Ez akkor is csal, ha kérdez.

Ez szükséglakást utal ki a félmilliós fizetésű játékosnak és betiltja, bünteti a hajléktalanságot, ez mosolyogva tapsol az olimpiára induló paralimpikonoknak és utána éhbérrel, minimális ösztöndíjjal szórja ki a szemüket, itt az érem a nemzeté, de az edzésmunka a sportolóé, a költségét is ő viseli…

Sokan esnek át a ló túloldalára, és mondják, hogy ne kapjon a sport egy vasat sem az államtól, lám, a stadionok se jók semmire. Hát, azok speciel tényleg nem, ugyanis a legtöbbjük megépült drága pénzért, de a méreteik nagyon sok esetben nem felelnek meg a FIFA szabványainak, nem lehetne bennük nemzetközi mérkőzéseket játszani. Illetve, lehetne szükség esetén, amennyiben az eddigi kivitelezők jó pénzért átépítenék őket: láthatjuk, már a tervezés során belekódolták a beruházásba a kettős költséget.

Lehet gondolni, hogy ne kapjon a sport állami támogatást, de nem ez a megoldás

A megoldás – és láthatjuk, alig van hét sportfinanszírozási botrány nélkül – az lenne, ha a kapott pénzeket, különös tekintettek a TAO-ból befolyó összegekre, arra költenék, amire kapták.

Ez viszont ellentétben állna a rendszerrel. Akkor nem kétszer kéne megépülnie a stadionnak, hanem elég volna csak egyszer (sok helyen egyszer sem, olyan településeken is látunk sportpályákat, ahol a lakosság lélekszáma alacsonyabb a létesítmény ülőhelyeinek számánál). Akkor a célzott támogatást a sportoló kapná, az edző kapná, a vezetőségnek el kéne számolnia a rá bízott összeggel, és nem lehetne „lepapírozni”, „megoldani okosban” a könyvelést.

Egyáltalán: nem a támogatás teszi tönkre a magyar sportot.

Hanem annak aránytalan eloszlása és elsikkasztása.

Balmazújváros esete csak egy példa.

Lesz még száz ilyen, ha jobban utána néznénk, lenne ezer.

Ezért beteg a magyar futball, de a teljes magyar sportélet is.

Ez nekünk a bajunk.

Be kéne vezetni átmenetileg a Tízparancsolatot.

Abban emlékszek valami olyan kitételre, miszerint „ne lopj!”

Na, azt kéne betartani.

Egy ismeretlen balösszekötő levele Orbán Viktorhoz

Kedves Viktor! Nehogy már kicselezz mindenkit. A fejjátékoddal amúgy is gond van, ne akarj olyan magasra ugrani ilyen alacsonyan.

Állóképességed sem a régi, ötven után már leszállt a strúmád neked is. Olyan vagy, mint a néhai Stadler az akasztói stadionnal. A kerti pottyantósotokból te is rálátsz már a milliárdokba kerülő nemzeti focipályára.

Ja, és nem kéne lerúgnod mindenkit, aki baloldalon kergeti a bőrt. Vannak ám ott olyanok is, akik nálad is jobbak. Lesre sem kéne annyit szaladnod, kiéhezve a sikertől, mert azt hiszed, hogy jobban teljesítesz már megint.

Fújd ki magad, rád fér több, mint húszévnyi futkosás után.

Ne hallgass Mészáros Lőrincre, aki elmondja neked, hogy lehetsz milliárdos bundázva, izzadtság nélkül. Ne fogadj szót Habony hablatyolásának, tudod, a haza nem lehet ellenzékben, tartsd csak tovább a labdát saját térfeleteken. A körülötted lévő gajdicsolókra se hallgass, tudd, hogy csak maguk miatt szurkolnak neked, nem pedig érted.

Nézz a tükörbe! Emlékezz! Hajdan szakállal és hosszú lobonccal fejeden szépreményű játékosnak tűntél. Akkoriban sokan szurkoltak neked, tán még hittek is abban, amit egykor mutattál. Mára csak a potyaleső élősködők, és a megvezetett ifjú karrieristák tartanak ki melletted!

Lassan kiégsz te is. Szerintem 2019 tavaszára tekintve vesztedet érzed. Már nem úgy mozogsz a pályán, mint húsz-huszonöt évvel ezelőtt. Törődj bele, reflexeid tompultak, erőnléted sem a régi. Eljárt az idő feletted is. Ne akarj úgy futkározni, mint huszonévesen.

Van, amiben viszont nem változtál, elismerem, ugyanúgy játszod most is az eszed, mint hajdanán. Azt hiszed neked mindent szabad, repkedsz a világban a nép pénzén és haverjaid között ott vannak külföldi híres szabálytalankodók is, legyen az akár arab, vagy macedón, török, vagy azeri!

Sárga lapjaidat őrizd meg, később kiadhatod majd okulásul az ifjú marsallbotosoknak. Ne reménykedj abban, hogy a cseréd elmarad. Ideje már. Több mint húsz év ezen a pályán nem múlik el nyomtalanul.

Eddigi csapatkapitányságodból is bőven elég volt. Időd lejárt, törődj bele. Amennyi sérülést te okoztál, sportszerűtlen, akarnok rúgásaiddal, betartásaiddal és gánccsal egybekötött visszahúzásaiddal, azokat is – hidd el – megelégelték már a szurkolók.

Elhíresültél nemzetközi pályákon is. Nyugodj bele hát, hogy ennyi volt és lassan nincs tovább. Szedd össze szerelésed és készülj pakolni. Jövő májusban már nem neked nyílnak az orgonák! Sem odakint, sem idebent! Meglásd, igazam lesz!

Boldog Karácsonyt neked!

Egy labdakergető a sok közül

Felcsút kísértete

Minden elismerésem a felcsútiaké. Van egy felcsúti (alcsúti) ember, aki gondolt egy nagyot és teleszórta az országot stadionokkal. Előbb persze kipróbálta, hogyan működik a háza tövében a prototípus, benne fűtött pályával, amiből időnként kihal a gyep (de ez nem az ő, hanem a pályagondnok hibája), tágas szotyolaköpködővel, egyszóval minden széppel és jóval felszerelve, ami a szurkoláshoz kell. Aztán jött a többi stadion, mert úgy gondolta, az erős és büszke Magyarország nem engedheti meg magának, hogy holmi libalegelőről nézzék az emberek, hogyan birkózik egymással két falu futballnépe.

Mindez rendben is volna, csak hát az ördög mindig a részletekben bújik meg. Szóval ott van az a temérdek pálya, valamennyinek több ezres nézőtere, ahová annyi drukker férne be, amennyi az egész megyében sincsen. Már pedig milyen ciki látvány egy üresen kongó lelátó, ahol néhány tíz szurkoló szidja oda-vissza hol a másik, hol a bíró jó édesanyját?

És ezen a ponton megint le kell borulnom felcsúti (alcsúti) emberek találékonysága előtt. Lassan legendássá válnak, mint azok a székelyek, akik mindenre tudnak valami okos megoldást. Tudják, olyanokat, hogy amikor valaki elkövet valami csúnya dolgot a szobában, a kutyára fogják. Ha az nincs is bent, sebaj, majd bejön. Szóval ezek a leleményes drukkerek megelégelték, hogy minden jöttment, akinek nem tetszik az a teméntelen sok stadion az országban, nem átallja az ő földijüket okolni az üres lelátók miatt, megtalálták a megoldást.

Ha jól olvastam, akkor a minap a Mezőkövesd-Felcsút rangadóra a vendégcsapattól csak néhányan érkeztek, de a lelátón mégis sokan ültek a nekik fenntartott helyeken. Készítettek ugyanis jó pár papírmasé felcsútit, akiket (?) felöltöztettek a falubelijük által gyártott sportmezbe. És így már tekintélyes tábort képviseltek a vendégek szektorában. Igaz, a „kétdimenziós” atyafiak meglehetősen kókadtan nézték a pályán történteket, de legalább egyiket sem vádolhatták sem rasszista, sem trágár bekiabálásokkal.

Az egyik kereskedelmi rádió riporterének is szemet szúrt ez a leleményesség, és arról faggatta a csapat vezérszurkolóját, hogy mit várnak ettől a mezőkövesdi akciótól? Hát mit is? – gondolkodott el a felcsúti ember –, ezentúl egyetlen meccsen se legyenek üres lelátók. Arra gondolhatott, hogy Kisvárdától Kozármislenyig minden csapat annyi szurkolót készíthet majd magának, amennyit csak akar, beöltöztetheti őket az ő Lőrincük által gyártott sportszerelésbe. És akkor bátrán bejelentkezhet majd a közszolgálati tévé bármelyik tizedosztályú megyei bajnokság meccsére, sehol nem kell majd szégyenkezniük a házigazdáknak az üres lelátók miatt.

Aztán az sem utolsó szempont, hogy a foci ilyen népszerűségének láttán a többi település vezetői is reménykedhetnek majd, ha náluk még nincs, egyszer a stadionépítési láz elérheti akár őket is.

Ha Marx és Engels ezt megélhette volna! Alighanem a Kiáltványt így kezdték volna: Kísértet járja be Magyarországot, a stadionépítés felcsúti kísértete.

Ez történt a héten – Zimány Lindánál is szebb lányokkal csábítják Dzsudzsákot Siklósra

Amikor ezeket a sorokat írom, még nem lehet tudni, hogy Dzsudzsák Balázs a MOL Vidihez szerződik-e vagy sem. Ami már szinte biztosnak látszik, hogy amennyiben nem jön közbe semmi, akkor vagy igen, vagy nem, de ennél konkrétabbat jelenleg nem lehet mondani.

A MOL Vidi, amely a magyar kupacsapatok közül egyedüliként bejutott az egyik – nem a rangosabb – európai futballkupa csoportkörébe, valamiért úgy gondolja, hogy Dzsudzsák Balázs szerződtetése erősítést jelente a csapatnak az előttük álló megmérettetésekre. Márpedig erősítésre szükség van, hiszen nagynevű és erős ellenfelekkel kell megküzdenie Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc csapatának.

Dzsudzsák Balázs amúgy kilencvenhatszoros válogatott labdarúgó, bár válogatottságainak száma jelen állás szerint egy ideig biztosan nem növekszik. A válogatott új szakvezetője, Marco Rossi ugyanis kikötötte, hogy csak azokat veszi számításba, akiknek van csapatuk és játszanak is abban a csapatban.

Dzsudzsáknak jelenleg nincs csapata és nem játszik sehol. Legutóbb az arab al-Vahdától távozott és jelenleg szabadon igazolható. Tavasszal szerződést bontottak vele, azóta több irányba tájékozódott, ám megállapodás sehol sem köttetett  Legutóbb egy német másodosztályú klubnál vetődött fel a neve, ám a németek sem olyan hülyék, mint amilyennek látni szeretnénk őket, és amikor meghallották Dzsudzsák fizetési igényét – havonta 48 millió forintnak megfelelő euró – akkor letettek a szélső megszerzéséről.

Korábban már szóba került, hogy Dzsudzsák hazajön és a Vidihez szerződik, ám akkor – nyilván a játékos fizetési igénye miatt – elálltak a szerződtetéstől. Most azonban megint azt csiripelik a jól értesült verebek, hogy Dzsudzsák a Vidivel tárgyal, ám ennél többet nem lehet tudni arról, hogy hol tart az ügy.

Mindenesetre Orbán Viktor szeretné, ha Dzsudzsák hazajönne és itthoni klubban játszana. A miniszterelnök egy évvel ezelőtt összefutott Dzsudzsákkal, akit be is mutatott az akkor éppen Magyarországon tárgyaló Abdel Fatah el-Sziszi egyiptomi elnöknek. Orbán a maga közvetlen stílusában ezt mondta a válogatott játékosnak: „Már hazajöhetne, nem tudom mit keres az araboknál már most már volt ott eleget.”

Dzsudzsák megígérte, hogy amint lehet, hazajön. Csakhogy akkor még nem lehetett, mennie kellett vissza az arabokhoz, akik ugyan idegenek és talán még muszlimok is vannak közöttük, viszont megvan az a vonzó tulajdonságuk, hogy havonta mintegy 100 millió forintnyi fizetést adtak Dzsudzsáknak.

Ennek persze egy ideje vége, Dzsudzsák már talán haza is jönne, ha lenne olyan csapat, amely szerződtetné és teljesíteni tudná az anyagi igényeit. Nem mellesleg, ha Dzsudzsi tényleg a Vidiben folytatja és megkapja az általa kért, vagy ahhoz közeli összeget, az meglehetős bérfeszültséget okozna a csapatban. Abban a Vidiben, ahol a magyar átlagnál is sokkal jobban megfizetett játékosok futballoznak, és akik még így is csak a töredékét keresik annak, amit Dzsudzsék Balázs kér és (szerződtetése esetén) feltehetőleg megkap. Ráadásul, Dzsudzsák jó ideje nem játszott tétmeccset, nem lehet igazán kirobbanó formában, ebből kifolyólag az erőnlétével is gondok vannak, állítólag jelenleg csak egy félidőt tudna a pályán tölteni, kérdés, azt is milyen hatékonysággal.

Ha nem jön össze a Vidi, akkor sincs veszve minden. Dzsudzsáknak a héten szerződést és játéklehetőséget ajánlott a megyei elsőosztályban szereplő Siklós csapata. Fizetést ugyan nem ígértek, ám rendszeres játéklehetőséget, valamint ingyenes strandbelépőt igen. Mint a Facebookon közzétett üzenetükben írták, „örökös belépőt kapna a siklósi termálfürdőbe, hotelban lakhatna, és szépek a lányok is, egyik-másik szebb, mint Zimány Linda.”

Van min hezitálni.

A nap kérdése: Merre terjeszkedik Mészáros Lőrinc mezgyártó cége, a 2Rule?

0

Három magyar NB1-es focicsapat is lecserélte eddigi beszállítóját, és a Mészáros Lőrinc-féle „nemzeti” 2Rule-tól (ejtsd: turul) rendelte meg az újat. Ez a három csapat a Felcsút, a Diósgyőr és a Haladás. Ön szerint melyik csapatok követik a példájukat?

This poll is no longer accepting votes

Mely csapatok öltöznek a közeljövőben 2Rule-mezbe?

Bréking nyúz, július 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Orbán Viktor igazán elemében van: tárgyalt Putyinnal, majd jelen lehetett a foci VB döntőjén, Moszkvában. Nyilatkozott is a Nemzeti Sportnak a horvát és a magyar fociról, no meg a Puskás Akadémiáról. Az alternatív valóság médiájában mára is jut sorosozás, migránsozás, odavágás – ezúttal a többi között a Figyelő ment neki egy igazán tekintélyes brit lapnak. Némi változatosságként Erdélybe kalauzol minket a Pesti Srácok, amelynek ez alkalmat kínált egy jó kis románozásra. Jó olvasást!

Origo/Nemzeti Sport – Orbán Viktor: azt várjuk horvátoktól, fordítsák meg a futballtörténelmet

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is a helyszínen, a moszkvai Luzsnyiki Stadionban nézi meg a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. A Nemzeti Sportnak adott interjúban a kormányfő elárulja, hogy a döntőben is a horvátoknak szorít, és amondó, hogy a torna egyik legkisebb országának sikere nekünk, magyaroknak is reményt adhat.

„Igen, rokonszenvezek velük, egyrészt szomszédként összeköt bennünket a közös történelem, a közös futballmúlt. Tíz magyarból kilenc nekik szurkol, sokan utaznak most Horvátországba, hogy ott éljék át a döntőt” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a hét eleji brüsszeli NATO-csúcson azt tapasztalta, hogy a régió többi vezető politikusa is a horvátokkal van, nekik szurkol.

A horvátok sikerének egyik legfontosabb üzenete, hogy, ha nekik, a régió egy négy és fél milliós nemzetének sikerült eljutnia a vb-döntőig, akkor ez másnak sem lehetetlen.

“Mert a futballsiker mégiscsak a tehetségre épül.”

Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot.

Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre.”

Figyelő – Külföldi sajtóban ismételték régi hazugságaikat Soros emberei

Nem tetszik a The Independentnek Magyarország bevándorláspolitikája, ezért megszólaltatták az Amnesty International és a Helsinki Bizottság munkatársait, hogy elmondhassák szokásos sirámaikat.

A menetrendszerű unalom elkerülése végett – amit a Soros-hálózat operatív tisztjeinek megszokott panelei jelentenek – idézték Abdult is, egy Magyarországra tévedt “menekültet”.

A stílusosan, és semmiképp nem félrevezetően, csak a “független” nevet viselő sajtóorgánum egyvalamitől biztos nem függ: a helyes fogalomhasználattól. Az Independent Magyarországról szóló cikkének szövegében ugyanis tíz alkalommal szerepel a menekült szó, márpedig akik eljutnak Magyarország déli határaihoz, miután átvonultak egy rakás biztonságos országon, bajosan lehetnek menekültek. És akkor azt még jótékonyan elhallgattuk, hogy az Európát sújtó invázió nem politikai menekülteknek, hanem gazdasági bevándorlóknak “köszönhető”.

A cikk csúcspontján megszólal Abdul, egy afgán “menekült”, aki elmondja, hogy borzalmas megpróbáltatáson ment keresztül, mióta népvándorol, de Magyarország a legrosszabb, olyan elfogadhatatlanul bánnak itt velük. Ja, itt még komolyan veszik, hogy egy országnak határai vannak, amiken nem lehet csak úgy ki-be járkálni.

Az olyan történetekkel meg, amikor egy Abdul elmeséli, hogy megverték, bezárták stb., mindig jusson eszünkbe az a bevándorló, aki a sínek közé rántott egy anyát és gyermekét, miközben magát ütlegelte.

Pesti Srácok – Lábbal tiporja a nagyváradiak múlthoz való kötődését a román polgármester

A nagyváradi utcanevek magyarosításának megoldatlan kérdése mögött mély és szerteágazó, politikai és történelmi problémák húzódnak meg. Ilie Bolojan, a nagyváradi román polgármester nem csak figyelmen kívül hagyja, hanem meg nem történtként kezeli a Bihar megyei város nagyívű magyar múltját, pedig Nagyvárad történelmi és turisztikai jelentősége is magyar értékekben gyökeredzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) eddig is voltak helyi önkormányzati képviselői, de ma ellenzékben vannak a Bihar megyei városban.

Azért, hogy a polgármester látványosan megalázza az RMDSZ-t, úgy döntött, a választásokon 5 százalékot sem kapó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét, Zatykó Gyulát tanácsadói pozícióba emelve alkalmazza a magyarságot érintő ügyek kézben tartására.

Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.

Szabó József, az RMDSZ politikusa és Borsi Balázs, a helyi “Reggeli Újság” című lap volt főszerkesztője segít az eligazodásban.

A mi kutyánk kölyke

A horvát foci a mi kutyánk kölyke, mondta Orbán Viktor a NATO csúcson a közmédiának. „A horvátok sikere persze a horvátoké, de egy picit úgy érezzük, hogy abban mi is benne vagyunk, hiszen ez a régió dicsősége is, még hogyha most a horvát zászlót is kell most a magasba emelni.”

Legközelebb majd a magyar zászlót emelik magasba. Még nem tudni, hogy mikor, hol és milyen alkalomból, de majd erre is sort kerítünk.

Merthogy, a horvátok nélkülünk sehol se lennének. Ezért építettünk annyi stadiont, toltunk bele közpénzt a futballunkba. Hogy nekik sikerüljön. Mi segítettük őket a góllövésben, nekünk köszönhetik, hogy gyorsak voltak és a döntő pillanatokban helyén volt a szívük.

De mi szerények vagyunk, nem a saját sikereinket toljuk előtérbe, a győzelmet és az ezzel járó dicsőséget meghagyjuk másoknak.

Néhány évtizeddel korábban, az egypártrendszer embert próbáló éveiben, volt egy vicces mondás: „A konyak a dolgozó osztályok itala, amelyet választott képviselői által fogyaszt.”

Nekünk ma a tudat is elég, hogy mindenkinél jobbak vagyunk.

Foci vébé: Kiesett a vb ezüstérmese és az Európa-bajnok is

0

Már nem csak a címvédő német csapat esett ki az oroszországi foci vébén: az előző világbajnokság ezüstérmese, Argentína és az Európa-bajnok Portugália is búcsúra kényszerült. Az előbbi a legjobb nyolc közé jutásért vívott küzdelemben Franciaországgal szemben maradt alul; az utóbbit pedig Uruguay verte meg. Pénteken Nyizsnyij Novgorodban lesz a Fanciaország-Uruguay összecsapás.

A francia-argentin mérkőzés első gólja a 13. percben tizenegyesből született: Antoine Griezmann szerezte meg a vezetést csapatának. A gól után is a franciák támadtak, de a félidő második felében az argentinok birtokolták jóval többet a labdát, s a 41. percben Di María egyenlített, úgy, hogy ballábas lövése előtt helyzete sem volt csapatának. A második félidő elején Argentina szerzett vezetést Ever Banega szerencsés góljával, de a franciák tíz percen belül Benjamin Pavard bombagóljával egyenlítettek, majd Kylian Mbappé duplázásával vezetést szereztek. Habár a kitámadó dél-amerikai védelemmel szemben több veszélyes kontrát is vezetett Deschamps együttese, de gólt az argentinok értek el, igaz, ez már csak szépségtapasz volt, így állt be a 4:3-as végeredmény. Mint az MTI összefoglalója rámutat: Messi pályafutása során továbbra sem szerzett gólt a világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, és az argentinokat – csakúgy, mint az 1986-os vb-címük óta mindig – ezúttal is európai gárda búcsúztatta.

A Szocsiban rendezett Uruguay-Portugália mérkőzésen az első gólt már a 7. Percben megszerezték az uruguayiak: Edinson Cavani talált a kapuba. A második félidőig kellett várni a második gólra: ezt Pepe fejelte be (az MTI érdekességként jegyzi meg, hogy a dél-amerikai együttes legutóbb tavaly novemberben kapott gólt.) Nem sokkal később ismét Cavani vette be  kaput, s ezzel be is állította a végeredményt.

Holnap folytatódnak a nyolcaddöntők: délután Spanyolország játszik Oroszországgal, este pedig  Horvátország Dániával. Hétfőn Brazília-Mexikó, és Belgium-Japán, kedden pedig Svédország-Svájc és Kolumbia-Anglia összecsapás lesz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK