Kezdőlap Címkék Fico

Címke: Fico

Több tízezres kormányellenes tüntetés Szlovákiában

0

Megteltek délután a szlovákiai városok terei, a tüntetők Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának kivizsgálását és egy új kormányt követeltek. Becslések szerint csak Pozsonyban 30–40 ezren vettek részt a tüntetésen, más városokban is többezres tömegekről érkeztek hírek.

Az Új Szó beszámolója szerint világszerte zajlottak tüntetések, még az ausztráliai Sydney-ben is. Szlovákia több tucat városában – köztük magyarlakta településeken is – délután öttől gyülekeztek a tüntetők a köztereken. Pozsonyban már negyedórával a meghirdetett kezdés előtt nagy tömeg gyűlt össze. Elsőként Štefan Hríb, a .týždeň hetilap főszerkesztője tartott beszédet. Hríb arról beszélt, az antiszemitizmus már nem Kotlebáék privilégiuma, a sorosozással közjogi méltóságok is csatlakoztak ehhez.

„Szlovákia ma nem igazságos állam, de örülök, hogy egyre többen jelentkeznek, akik igazságosabbá akarják tenni”

– utalt az Új Szó szerint Hríb Vasiľ Špirko speciális ügyészre. A tüntetők hősként ünnepelték Špirkót.

Hríb után Vladimír Crmoman, a 2016-os tanársztrájkok egyik szervezője lépett a pódiumra. „Most az a legjobb miniszter, aki a legjobban tudja elhárítani a kérdéseket, aki a legkönnyebben söpri a szőnyeg alá a dolgokat” – utalt Crmoman Kaliňák belügyminiszter nyilatkozataira. Az Új Szó szerint Robert Bezák egykori nagyszombati érsek is a pozsonyi felszólalók között volt, Bugár Bélát, Lucia Žitňanskát, Peter Kresákot és František Šebejt üdvözölte, mondván, beléjük helyezte bizalmát a választásokon.

Több helyszínen is felolvasták a meggyilkolt Ján Kuciak öccse, Jozef levelét, aki arról írt, Ján és Martina megmutatta, hogy szerény körülmények közül indulva is meg lehet váltani a világot, munkával és alázattal.

A tüntetők az „Elég volt Ficóból!”, „Lemondani!”, „Szégyen!” rigmusokat skandálták, és a kulcsaikat csörgették a tereken.

A legnagyobb, pozsonyi tüntetés délután hat óra után pár perccel ért véget, és végig békésen zajlott. Később néhány százan a kormányhivatal elé vonultak, ahol kormányellenes jelszavakat kiabáltak.

 

A zombi kormány

„Egy maffiózó volt szeretőjének és üzlettársának, akiről tucatnyi félmeztelen fotó készült, sosem lett volna szabad a miniszterelnök közelébe kerülnie. Arról nem is szólva, hogy itt szinte ordít a gyanú, hogy Fico szeretőjeként tartja Troškovát, állami pénzen.”

Ján Kuciak halála megváltoztatta ezt az országot. Érdekes elgondolkozni azon, mi történt volna, ha az újságíró nem hal meg, s a cikke rendesen megjelenik. A válasz fájdalmas: valószínűleg semmi. Az ellenzék tartott volna néhány sajtótájékoztatót, esetleg századszor is megpróbálta volna leváltani Robert Kaliňákot. Aztán pedig ment volna minden a régi kerékvágásban – írja Czajlik Katalin a pozsonyi Új Szóban.

„Mert Robert Fico, a harmadik Fico-kormány fejének a sorsa meg van pecsételve.

S vele együtt a kormányé. S mindegy, hogy a kabinet idő előtt befejezi-e a működését (feltételezhetően igen), vagy valahogy mégis kihúzza a ciklus végéig. Ez a kormány a jelen pillanatban már egy zombi, élő halott, s nincs számára visszaút az élők világába.” (…)

Az Új Szó publicistája cikkében megállapítja, hogy „a kettős gyilkosság, az olasz maffia színre lépése, az más. Mindaz, amit eddig csak krimikből ismertünk, hajmeresztően valóságossá válik.

’Ndanghreta, egymilliós jutalom az asztalon, megszólal Saviano, rólunk ír a Die Welt meg a New York Times.”

„A nagymácsédi ház padlóján fekvő két holttest nagyon durván magunkhoz térített. Mint egy átmulatott éjszaka után, úgy eszméltünk fel, s kezdtek visszajönni az előző este képei. Kiszivárgott hangfelvételek, amelyeken saját fejjel szerzett milliókról esik szó, következmények nélküli botrányok tízei, talán százai, abszurd rendőrségi felmentések, bírósági ítéletek, s mindenütt a mi embereink, akiknek mindent lehet.”

(…)

Czajlik Katalin szerint a rendszer valóban működött, évekig. A médiák írhattak, amit akartak, a támogatottság nem csökkent, sőt. Érthető, hogy Robert Fico azt hitte, ez örökké tarthat. És elbízta magát. Viliam Jasaň és Maria Trošková alkalmazása a miniszterelnöki kabinetben annak a jele, hogy Robert Fico teljesen elveszítette a józan ítélőképességét. Egy maffiózó volt szeretőjének és üzlettársának, akiről tucatnyi félmeztelen fotó készült, sosem lett volna szabad a miniszterelnök közelébe kerülnie. Arról nem is szólva, hogy itt szinte ordít a gyanú, hogy Fico szeretőjeként „tartja” Troškovát, állami pénzen.

(…)

A kérdés itt már úgy hangzik – Czajlik Katalin szerint – hogy sikerülhet-e kiutasítani az állam csecsén élősködő olasz maffiát, s helyrehozni az emberek bizalmát az államban, az igazságszolgáltatásban, a rendőrségben?

„A Híd számára pedig most van az utolsó pillanat, amikor még kiléphet ebből a játszmából.

Emelt fővel nem, azt már régen elszalasztotta, de legalább úgy, hogy ha sandítva is, de még az emberek szemébe nézhessen. S egyben ez az utolsó pillanat, amikor pártként még megmenekülhet. Minden más lehetőség egyenlő a halálos ítélettel.”

Omladozik Fico birodalma, tegnap több mint húszezren követelték a lemondását

0

Újabb fontos ember távozik a szlovák miniszterelnök környezetéből a Kuciak-gyilkosság miatt, méghozzá egyik legközelebbi munkatársa, Roman Šipoš, Robert Fico irodavezetője. A tegnapi fáklyás felvonulás a meggyilkolt oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és élettársa, Martina Kušnírova emlékére kormányellenes tüntetéssé alakult.

Marek Maďarič kulturális miniszter, Viliam Jasaň, a nemzetbiztonsági tanács titkára és Mária Trošková, a miniszterelnök asszisztense után újabb kulcsember hagyta el Robert Fico stábját. A Denník N információi szerint Roman Šipoš, aki 2015 óta Fico egyik legközelebbi munkatársa volt, benyújtotta felmondását.

Roman Šipoš 2015 óta vezette a miniszterelnöki irodát, korábban a Szlovák Demokratikus Baloldal (SDĽ – ezt a pártot a Smer magába olvasztotta) parlamenti képviselője, majd az építésügyi minisztérium államtitkára volt. Šipoš a Denník N-nek megerősítette, hogy benyújtotta felmondását, április 1-jével távozik a kormányhivatalból.

„Miután a Denník N február 26-án közölte cikkét azokról a súlyos tényekről, amelyek két fiatal ember halálával hozhatóak összefüggésbe, azonnal, amint előre nem tervezett családi kötelezettségeim lehetővé tették, személyesen találkoztam a miniszterelnökkel. Ezen a rövid találkozón felvetettem a munkaviszonyom április 1-jei dátummal történő felbontását” – nyilatkozta a lapnak Šipoš. Állítása szerint döntését arra az információra alapozta, miszerint Ján Kuciak és jegyese halála összefügghet az olasz maffia szlovákiai jelenlétével.

Šipoš ezzel tovább gyarapította azok számát, akik az elmúlt napok eseményei nyomán elhagyták Robert Fico táborát. Elsőként Marek Maďarič kulturális miniszter, a Smer korábbi alelnöke jelentette be lemondását, majd ideiglenes visszavonulásáról tájékoztatott az olasz maffiához köthető vállalkozókkal korábban kapcsolatot ápoló Viliam Jasaň és Mária Trošková, akik a kormányhivatal alkalmazottai voltak. Mindeközben a Híd már Robert Kaliňák belügyminiszter távozását követeli.

(Új Szó/FüHü)

„Elképzelhetetlen, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését”

0

Viszont: „a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét.”

A szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást – közölte Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerdán Pozsonyban a bíróságnak a menedékkérők tagállamok közötti elosztását előíró uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák kereset ügyében hozott elutasító döntésére reagálva.

A szlovák diplomácia vezetője kijelentette:

a kvótaperben hozott döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik,

ugyanakkor elképzelhetetlennek nevezte, hogy Pozsony ne fogadná el a luxemburgi bíróság döntését.

Miroslav Lajčák megismételte a pozsonyi kormány korábban többször hangoztatott álláspontját a kvóták működésképtelenségéről, majd hozzáfűzte: a további lépésekről a kormánynak kell döntést hoznia.

„A kvótákkal kapcsolatos álláspontunk olyan politikai álláspont, amelyben osztozik az egész politikai színtér, és a lakosság is támogatja. Ráadásul az elmúlt két év választ adott arra a kérdésre is, hogy működnek-e a kvóták vagy sem” – idézte a szlovák külügyminiszter szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább

munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet

– jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.

A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése „nem hozott új minőséget” a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.

Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján.

Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét

– szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.

A belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a „határok kemény védelmével”, amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.

Magtalan vita

0

Ficónak akkor még nem állt érdekében ezt megafonba kiabálni, hiszen a magosodás ellentétes a V4-es Brüsszel-szkepticizmussal, így a régiós bajtársakat eláruló „brüsszeli ügynöknek” tűnt volna. A koalíciós válságban viszont kellett az elterelő marketingelem, így gyorsan elővették.

Az Európai Unió magjához tartozzunk vagy sem? Elindult a vita, amellyel csak egy gond van, de az nagyon nagy: a ködöt szurkáljuk. Az uniós mag olyan, mint Columbo felesége írja Mózes Szabolcs a pozsonyi Új Szóban.

Miután kiderült, hogy a jelenlegi kormány se nem gátja a szélsőségesek erősödésének, se nem stabil, új eposzi jelzőt kellett találni. A miniszterelnök szerint azért nem bukhat az instabil kormány, mert egyedül ez a koalíció (Fico korábbi kedvenc szóhasználatával élve: tákolmány) képes bevinni Szlovákiát az Európai Unió magjába. Igazságtalanok lennénk, ha a magtézist a semmiből előrángatott kommunikációs panelként írnánk le. Fico már az év elején arról beszélt, hogy Németországgal kell tartanunk, s a nyár elején is – amikor még nem volt koalíciós válság – pedzegette a mag-ügyet. Akkor még nem állt érdekében ezt megafonba kiabálni, hiszen a magosodás ellentétes a V4-es Brüsszel-szkepticizmussal, így a régiós bajtársakat eláruló „brüsszeli ügynöknek” tűnt volna. A koalíciós válságban viszont kellett az elterelő marketingelem, így gyorsan elővették. (…)

Annyit tudunk, hogy valami készül.

A német kancellár és a francia elnök is utalt rá, hogy amint Németországban is lezárul a parlamenti választás, megkezdődik a közeledés stratégiájának megalkotása.

Ám ennél többet nem tudunk. (…)

És az sem igaz, hogy az EU-motornak tartott német–francia tengely számára nincsenek nemzeti érdekek, mint ahogy az sem, hogy az integráció mélyítését csakis mindenki javára, valamiféle közös európai érdekből forszírozzák.

Az pedig, hogy transzparens vita helyett eddig a kérdésben csak háttéregyeztetések zajlottak Berlinben, Párizsban vagy Brüsszelben, az EU-szkeptikusok malmára hajtja a vizet,

hiszen úgy tűnik, egy suttyomban összerakott tervet akarnak majd gyorsan lenyomni a kisebb tagállamok torkán, kész tények elé állítva őket.

Értelmes kérdések és lényegre törő válaszok helyett így maradnak a bejáratott panelek, az előítéleteken, vágyálmokon és rémképeken alapuló viták és a ködszurkálás.

Kétséges többsebesség

0

Sidó H. Zoltán írja a pozsonyi Új Szóban, hogy elég merész dolog többsebességű Európáról álmodnia a helyben járó Franciaországnak. ”Persze, ez még odább van, lehet, hogy mire a franciák végeznek a házi feladataikkal, vagyis gatyába rázzák a némettől leszakadó gazdaságukat, a mi minimálbérünk és szociális juttatásaink is beérik a fejlett országokét.”

”Emmanuel Macron, a Napóleon óta legfiatalabb francia államfő gyakorlatilag a tavaszi megválasztása óta bombázza az uniós tagokat a szorosabb együttműködés, a gazdasági és pénzügyi harmonizáció, az adóügyi és szociális politikák konvergenciájának koncepciójával, az eurózóna közös költségvetésével, az európai védelmi politika elmélyítésével. Az fjú Macron dinamizálni szeretné az elődje, Francois Hollande idején lomhává vált Franciaországot, s ahogy az már lenni szokott, Párizs az Európai Unió által, az unióban elfoglalt kiemelt helyével akar ismét meghatározó szereplővé válni.”

A pozsonyi lap kommentátora szerint

”nincs új a nap alatt, hiszen Joschka Fischer német külügyminiszter már 2000-ben mag-Európáról beszélt,

vagyis arról, hogy jöjjön létre egy élcsapat az unión belül, amely gyorsabban halad előre az integrációban. Voltaképpen ez már most létezik, hiszen azok az országok, ahol euróval fizetnek, napjainkban is több területen harmonizálják lépéseiket. A schengeni övezetnek sem tagja valamennyi uniós ország. Ami mégis újdonság, hogy mintha valóban lenne akarat és elszántság a kétsebességes Európa megvalósítására, ami egyben azt is jelentené, hogy elválna a tüdő a májtól, azaz kiderülhet, melyik tagállam akar és tud az eddiginél szorosabb együttműködésre, és melyik nem.

Ez látszólag pompás, az unió porba hullott, a brit brexit által megtépázott, csillagokkal tarkított kék zászlaját újra Párizs emelheti a magasba.

Ezzel csak az a bökkenő, hogy Franciaország gazdasági és költségvetési szempontból végképp nem felel meg az általa másoktól elvárt szempontoknak. A gall kakas úgymond röpképtelen lett, az elmúlt bő 10 évben az ország gazdasága legfeljebb évi 1 százalékos ütemben bővült, a munkanélküliek aránya beragadt 10% feletti szinten, az adóterhek agyonnyomják a vállalkozói szférát, az államadósság nőttön nő, a költségvetési hiányt képtelen visszafaragni, az ottani munka törvénykönyve pedig a bürokrácia igazi torzszülöttje – rém bonyolult, 3500 oldalas iromány, amely nagyon erős védelmet nyújt a munkavállalóknak. Macron becsületére legyen mondva, hogy az elsők között ugrott neki a munkajogi reformnak, ami máris heves tiltakozásokat, demonstrációkat váltott ki a fővárosban.” (…)

”Az előjelek szerint Madrid és Róma is az EU magjában szeretne lenni, csakúgy mint

Robert Fico, aki mostanában a többsebességes unió egyik legnagyobb hívének szerepében tetszeleg.

Azt még nem sejthetjük, hogy mi valósul meg a szorosabb együttműködésből, ami remélhetőleg nem kizárólag a dolgokat rendre túlbonyolító franciák karmesteri irányításával valósul meg. Viszont az már most világos, hogy a kevésbé fejlett tagok számára a közös adórendszer és az egységesülő szociális juttatások rendszere túl nagy tehertétel lehet.”

Fico – hasznos idióta az EU magjában

0

Tartozzunk mindenáron az EU magjához! Ennek első gyakorlati eredménye, hogy Fico és kormánya a francia nemzeti érdeket képviseli a szlovák (és V4-es) érdekekkel meg az uniós alapelvekkel szemben. Jól kezdődik… írja kommentárjában a pozsonyi Új Szóban Gál Zsolt.

A szerző szerint a Smer és kormányai elmerülnek a korrupció mocsarában, az alternatíva nélkülinek és a stabilitás zálogának meghirdetett harmadik Fico-kabinetről kiderült, hogy egy belső válságokkal küzdő, csak a konc miatt összezáró tákolmány (hogy Fico egyik kedvenc kifejezésével éljünk). Közben a szélsőségesek elleni gát is lyukas, több helyen ömlik be rajta a víz (Kotleba feljövőben).

Gál Zsolt hozzáteszi: összeül hát a Smer PR-csapata, és – mint mindig – a belső használatra készült felmérések fölött töprengve azon tanakodik, mi legyen a kommunikációs stratégia.

Mert elvek, értékek és ideológiák már rég nincsenek, csak a hatalom

(és ezen keresztül a megdézsmálható közpénzek) megtartására irányuló igyekezet – ezért kell a gyakran változó mediális csomagolás. Feltűnik, hogy az Európai Unió támogatottsága még mindig nagyon magas. Megvan hát az új mantra – Fico folyton ezt szajkózza: Szlovákiának a formálódó uniós maghoz kell tartoznia, mindenáron. Miért? Mert jobb a magban, mint a periférián, az első ligában, mint a másodikban, az A csoportban, mint a B-ben. (…)

Fico a múlt héten elugrott Salzburgba és cseh kollégájával dobva a visegrádi együttműködést, leült tárgyalni az újdonsült francia elnökkel, meg az osztrák kancellárral.

És Macron előtt mindenben kapitulált, feladta a szlovák nemzeti érdeket,

előre támogatásáról biztosítva a francia elnököt a „szociális dömpinggel” szembeni küzdelmében. Az uniós alapelvekkel szemben! – írja a továbbiakban a pozsonyi kommentátor:

„Merthogy gyakorlatilag abba menne bele, hogy az úgynevezett kiküldött munkások Franciaországban (meg máshol Nyugaton) csak az ottani, az adott ágazatban kialkudott bérek és feltételek mellett dolgozhatnának. Tehát nem elég, hogy a nagyon magas helyi minimálbér (például a francia havi 1480 euró) fölött kapjanak, hanem még magasabbat, a kollektív szerződésekben meghatározottat. Ez ugyan jól hangzik, de a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem éri meg a keleti cégeknek munkást küldeni Nyugatra. Macron tehát megvédené tőlük a francia munkaerőpiacot (otthon jó pontokat szerezve),

Fico meg megvédené a hazai munkásokat attól, hogy Nyugatra mehessenek dolgozni!

És mindezt grátisz, cserébe a semmiért, illetve azért, hogy behízelegje magát a magba. Ezért még menekülteket is hajlandó volt befogadni (persze csak dekára annyit, hogy ne induljon Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárás). Szóval látszik, a mag immár fontos prioritás, és az egész nem is kezdődhetett volna rosszabbul.”

Kirúgják a sámlit Orbán lába alól?

0

Interjú Balázs Péter volt külügyminiszterrel

Emmanuel Macron, francia köztársasági elnök Salzburgban nem kívánt, nem akart, vagy egyszerűen csak nem találkozott a V4-ek két tagjával, Lengyelország és Magyarország miniszterelnökével, miközben tárgyalt Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák kormányfővel. Az eseményről még a kormánypárti Magyar Idők is úgy számolt be, hogy Macron meg kívánja osztani a visegrádiakat, azaz nem keres olyan magyarázatokat, amelyek cáfolnák a V4-ek kapcsolatának lazulását. Ez akkor is így van, ha Ficoék kijelentették: felhatalmazásuk van a visegrádiak képviseletére az összejövetelen.  Van-e ilyen képviselet – többek között erre is kíváncsiak voltunk, amikor megkerestük Balázs Péter korábbi külügyminisztert, aki válaszolt a Független Hírügynökség kérdéseire.

  • Kell-e, szabad-e bármilyen következtetést levonni abból, hogy a francia elnök most nem találkozott a magyar és a lengyel miniszterelnökkel?
  • Én azt hiszem, hogy ebből sok mindenre lehet következtetni, és hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ennek voltak már előjelei. A francia elnökjúnius végén Brüsszelbentalálkozott a V4-ek miniszterelnökeivel. Már akkor felfigyeltem az ülésrendre. Egy viszonylag kisebb asztalnál ültek. Macron maga mellé, a két oldalára ültette Ficot és Sobotkát, míg Orbán és Szydlo vele szemben foglalt helyet. Ez egy diplomáciai apróság, de azért sokat mondó: a nagyjából egymáshoz közel álló felek egy oldalon, a vitapartnerek pedig velük szemben. Mondom ez apróság, ahhoz képest, hogy a visegrádi országok maguk manifesztálják ezt a belső hasadást. Amióta ugyanis élénkül a vita az unió jövőjéről és a bizottság által közzétett öt forgatókönyvről, a szlovákok egyértelműen azt hangsúlyozzák: ők az első osztályhoz tartoznak, az úgynevezett mag Európához.
  • Nyilván abból kiindulva, hogy Szlovákia az euró övezethez tartozik…
  • Igen, így van, ők oda, vagyis az A osztályhoz tartoznak. Ezt a szlovákok többször is kijelentették, én magam egy pozsonyi konferencián is hallottam. Szóval miközben minden jót kívánnak a visegrádiaknak, szép lassan búcsút is intenek nekik. Ennek következtében, vagy a saját politikájuk logikáján, de a csehek is egyre gyakrabban hangoztatják: ők bizony fontolóra veszik az euró bevezetését. Ezek alapján nyugodtan levonhatjuk a következtetést: a csehek és a szlovákok is mindent elkövetnek, hogy felzárkózzanak ahhoz a mag-Európához, amelynek vezetője a minden bizonnyal megújuló francia-német együttműködés lesz, addig a magyarok és a lengyelek dacosan félrehúzódnak és a legmerevebb álláspontot képviselik, például a menekült ügyben. Ráadásul, és erre érdemes felfigyelni, Fico egy nagyon ügyes húzással, változtatva eddigi politikáján, száz menekült befogadását vállalja, és ezzel elveszi az élét az ellene indított kötelezettség szegési eljárásnak. Vagyis, miközben valószínűleg nincs is száz olyan menekült, aki Szlovákiába vágyik, Fico egy ügyes húzással kikanyarodik ebből a politikai konfliktusból. Összességében tehát én azt látom, hogy a szlovákok és a csehek konfliktuscsökkentő, a magyarok és a lengyelek konfliktusfokozó politikát folytatnak.
  • Fogalmazhatunk-e úgy, hogy az a kohéziós erő, ami eddig a V4-eket jellemezte, azaz a menekültellenes politika, megtörni látszik, a csehek és a szlovákok számára immár fontosabb a mag-Európához tartozás? Mondhatjuk-e azt is, hogy ezen országok vezetői, látván a magyar miniszterelnök hegemón törekvéseit, kvázi kirúgják a sámlit Orbán lába alól?
    – Sok igazság van ebben. Magyarország ugye e pillanatban a V4-ek elnöke, és látható, hogy Orbán erre a pozícióra külpolitikai lépéseket is épített; így tudta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahut is meghívni Magyarországra, vagyis a V4-eket tálalta fel neki, másként fogalmazva: a saját csökkenő súlyát akarta ezzel ellensúlyozni.  Igaz az az állítás is, hogy Orbán a visegrádiak menekültellenességét akarja kihasználni, de most már egyértelmű, hogy a cseheknek és a szlovákoknak fontosabb, hogy Európával jóban legyenek, mint az olcsó belpolitikai sikerek, a migránsellenes szólamokon keresztül. Ők már felmérték, hogy ennek csak belpolitikai haszna van, a külpolitikai hozadéka egyenlő a nullával, vagy éppen negatív hatású. Orbán és Szydlo viszont a szélsőjobb szavazatokat akar begyűjteni ezzel a hozzáállással.
  • Ebből viszont levezethető, hogy ezeknek a vezetőknek fontosabb a választási siker, mint az, hogy működésükkel az országukat felzárkóztassák az Európai Unióhoz
  • Ez, sajnos így van; a rövid távú belpolitikai haszon áll szemben a hosszabb távú külpolitikai kárral.
  • Miniszter Úr, lát-e ön Orbán Viktortól egyetlen olyan pici lépést is, ami fordítana eddig politikáján, amivel közelebb vinné Magyarországot Európához, az unióhoz?
  • Pillanatnyilag semmi mást nem látok, csak konfliktusnövelő lépéseket, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbánnak áprilisig csak a szavazatmaximálás a fő érdeke, ezért törekszik arra, hogy a számára igazán veszélyt jelentő Jobbiktól hódítson el szavazatokat.
  • A magyar választóknak ennyire mellékes az unióhoz való tartozás, az európai gondolat? Ilyen könnyen manipulálhatók nacionalista szólamokkal, idegengyűlölettel?
  • Orbán a maga szempontjából jól forgatja ezeket a populista eszközöket. Tud hatni a magyarokban gerjesztett félelmekre, a negatív indulatokra, a migránsellenességre, a rejtett antiszemitizmusra, a rejtett cigányellenes érzelmekre; ezekkel ügyesen zsonglőrködik. Sajnos a magyar választók jelentős része nem ismeri fel az ilyen indulati politizálás és ennek a nagyon közeli kára között, tudniillik az EU el fogja zárni a pénzcsapokat, és korlátozni fogja a munkavállalás lehetőségeit is Nyugat-Európában.
  • Mi a véleménye arról, mint a magyar diplomácia korábbi vezetőjének, hogy a magyar nagykövetek utasításokat kapnak Budapestről; eligazítást kapnak, hogy például milyen Soros György ellenes retorikát kell használniuk? Mennyire szokás ez a demokratikus országok külpolitikájában?
  • Ez egy az egyben a Fidesz kommunikációs technikája, azaz szóról szóra előírja, mit kell mondani. Így halljuk ugyanazokat a mondatokat Németh Szilárdtól, Kósa Lajostól, vagy a nagykövetektől. Egy komolyabb, fejlettebb és demokratikus országban nincs szükség arra, hogy a diplomaták szájába rágják, mit is kell mondaniuk. A nagyköveteket egyébként sem propagandistaként használják, hanem politikai tájékozódásra, az államközi kapcsolatok építésére.
  • Ebből viszont következik az a kérdés: létezik-e ma magyar külpolitika?
  • Darabokból kell összerakni, mert a külpolitikának csekély töredékét alkotja az, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium végrehajt, fontosabb részei a miniszterelnök kezében vannak, az EU ügyek a Lázár János kezében és én tartok tőle, hogy azt nem is látjuk, a közvélemény előtt rejtve marad, ki és hogyan foglalkozik a magyar-orosz, vagy a magyar-iráni kapcsolatokkal.

Macron a visegrádi államok megosztására játszik

0

Négyes csúcs Salzburgban: három közép európai állam vezetői az osztrák városban találkoznak a nemrég megválasztott francia elnökkel. A tét az EU együttműködés elmélyítése és a viszony a mag országok és az egykori szocialista államok között.

„Mi Európa szívéhez akarunk tartozni, oda ahol Franciaország és Németország van! Nagyonis érdekeltek vagyunk a visegrádi együttműködésben, de számunkra létkérdés az Európai Unió!”- hangsúlyozta Robert Fico szlovák miniszterelnök.

Szlovákia Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal együtt tagja a visegrádi együttműködésnek. Ezek az államok elutasítják, hogy migránsokat vegyenek át más uniós országoktól, ahogy ezt Brüsszel szeretné. Őket figyelmeztette Macron francia elnök júniusban a brüsszeli EU csúcson :

„az EU nem szupermarket, ahol mindenki a tetszése szerint válogathat!”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erre akkor úgy reagált, hogy „Macron még új fiú az EU-ban”. A franciák viszont arra játszanak, hogy a visegrádi együttműködés államai megosztottak. Robert Fico szlovák miniszterelnök például befogadott száz migránst Görögországból és Itáliából noha korábban semmiképp sem akarta elfogadni ezt. Ezt látva Macron tudatosan mellőzi Magyarországot és Lengyelországot. De mit ér el ezzel?

Macron távlati célja az eurozóna együttműködésének az elmélyítése. Most viszont Közép és Kelet Európában egy olyan francia elképzelést akar elfogadtatni, melyet az egykori szocialista államok egységesen elutasítanak. Ez pedig a szerződéses munkavállalók ügye. Ez azt jelenti, hogy a közép és kelet-európai munkavállaló a saját államának feltételei szerint vállal munkát egy másik uniós országban.

Vagyis magyar munkabért és szociális juttatást kap akkoris, ha mondjuk Franciaországban dolgozik.

Ezt szociális dömpingnek tartják Párizsban jogtalan előny szerzésnek a munkaerő piacon.

A közép és kelet-európai államok viszont arra hivatkoznak: az EU garantálja a szabad munkavállalás jogát bármelyik tagállamban. Az érintett országok épp ebből a hátrányos helyzetből akarnak előnyt kovácsolni, az alacsony bérekkel és szociális juttatásokkal lenyomni a nyugati vetélytársakat. Az EU munkavállalóinak mindössze 1%-a van ilyen helyzetben, de a franciáknak ez is sok. Kezdetben azt szeretnék elérni: maximálják egy évben az ilyen típusú munkavállalás lehetőségét.

Igazában persze ez csak a jéghegy csúcsa. A franciák harmonizálni kívánják az adók, a bérek és a szociális juttatások rendszerét az Európai Unióban. Ezt már Sárközy elnök felvetette, de egységes elutasításba ütközött az unió keleti államaiban. Az igazi szociális dömping ugyanis az, hogy a gyárakat nyugatról keletre telepítik az olcsóbb munkabérek miatt. Macron elnök saját szülővárosában is szembesült ezzel a problémával: az ott működő amerikai cég áthelyezi a termelést Lengyelországba! A francia elnök megígérte: rendezi ezt a problémát.

Mindenesetre azokkal az államokkal keresi az együttműködést az unió keleti részén, melyek nyitottak Brüsszel irányában. Szerdán Salzburgban az osztrák, a cseh és a szlovák vezetőkkel tárgyal. Csütörtökön Bukarestbe, pénteken Szófiába látogat. És Budapest? Most Varsóval együtt kimarad. Elvben van megállapodás Macron budapesti útjáról, de ezt egyelőre még nem erősítették meg…
ki

Fico: Szlovákia teljesíti a feltételeket ahhoz, hogy az EU magjához tartozzon

0

Szlovákia minden feltételnek megfelel a tekintetben, hogy az EU központi magjához tartozzon – jelentette ki Robert Fico, szlovák miniszterelnök és egyúttal rámutatott arra, hogy jelenleg a történelmileg legalacsonyabb szinten áll a munkanélküliségi ráta, emelkedtek a bérek, és a gazdaság is fellendült Szlovákiában.

Fico ezeket az eredményeket fel szeretné felmutatni Salzburgban is, ahol Ausztriával és Franciaországgal készül tárgyalni.

A kormányfő szerint nemzeti érdek, hogy az ország az Európai Unió magjához tartozzon.

„Az országban egyértelműen érezhető a fellendülés. Nehezen megkérdőjelezhetők az eredmények. Két-három feltételnek máris megfelelünk,

amik a maghoz való tartozás feltételei lesznek, teljesítjük, és van mit kínálnunk azoknak az országoknak, akik az EU központi magjához szeretnének csatlakozni”

– mondta el a kormányfő a keddi sajtótájékoztatóján.

Fico az egyik, máris teljesített feltételnek az elszámoltathatóságot tartja. „Tény, hogy az európai politikusok már évek óta elismerésüket fejezik ki a költségvetési rendszerünk miatt. Történelmileg az eddigi legalacsonyabb hiányt jelenthettük be, és dolgozunk az államháztartás további megerősítésén” – részletezte.

Az elmúlt négy évben 3%-os növekedést értek el a reálbérek.

„Az országban már nem a munkanélküliség a legnagyobb gond, történelmileg most a áll a legalacsonyabb szinten”,

mondta Fico, hozzátéve, hogy az új kormány megalakulása óta több mint 80 000 új munkahely jött létre. A kormány ugyanakkor határozottan kitart a minimálbér emelkedése mellett is. Ha az aktuálisan javasolt béremelést elfogadják, vagyis 480 euró lesz, akkor 2012-től összesen 152 euróval emelkedik a minimálbér.

(tasr)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK