Kezdőlap Címkék Felvonulás

Címke: felvonulás

Neonáci tüntetés – magyar résztvevőkkel – Szófiában

0

Horogkeresztes zászlókkal rendeztek fáklyás felvonulást Bulgária fővárosában annak ellenére, hogy Szófia polgármestere betiltotta a neonáci akciót. A bolgár fasisztákon kívül külföldiek is felvonultak – tudósít a Yedioth Ahronot című izraeli lap internetes portálja. Magyarországról és Németországból érkeztek neonáci csoportok, hogy részt vegyenek a “Hriszto Lukov fáklyásmeneten” Szófiában.

A harmincas-negyvenes évek náci felvonulásait utánzó szélsőjobboldali fáklyásmenetet elítélték a politikai pártok Bulgáriában. A Zsidók Világszövetsége tiltakozott. Ki volt Hriszto Lukov tábornok ?

A fasiszták vezére a zsidók jogfosztásáért küzdött

Hriszto Lukov tábornok az első világháborúban hősi hírnevet szerzett. Ezt kamatoztatva megalakította a Nemzeti Légiót, mely Hitler náci pártjához és a román Vasgárdához hasonlóan, faji alapon állt. Ezért Hriszto Lukov szorgalmazta a müncheni törvények bevezetését Bulgáriában. Az országban a török idők óta jelentős számú zsidó közösség élt.

Elias Canetti, a Nobel díjas író például Rusze városában született. Hriszto Lukov tábornok mint pártvezér és hadügyminiszter nagy szerepet játszott abban, hogy Bulgária a náci Németország oldalán vett részt a második világháborúban.

Bár Bulgária Németország szövetségese volt, de megtagadta csapatok küldését az orosz frontra miután a bolgár közvélemény hagyományosan oroszbarát volt. Ugyanígy megtagadta a bolgár kormány a zsidók deportálását is. Ezért a zsidók döntő többsége átvészelte a holocaust korszakot Bulgáriában.

Hriszto Lukov tábornokot 1943-ban kommunista partizánok megölték. A bolgár nácik vezére eltűnt a feledés homályába, de azután a demokrácia idején felélénkültek a neonáci tendenciák az országban, mely a legszegényebb az egész Európai Unióban. Ráadásul nagyszámú nemzeti és vallási kisebbséggel rendelkezik: a szefárd zsidókon túl jelentős  muzulmán közösség is él itt még a török idők óta. A hivatalos Bulgária igyekszik elfojtani a neonáci tendenciákat. A Hriszto Lukov fáklyásmenetet már tavaly is betiltották. Hiába. Megrendezték a neonáci tüntetést éppúgy mint az idén, amikor már külföldi neonáci csoportok is részt vettek a Hriszto Lukov fáklyásmeneten, köztük magyarok is – számolt be az ynetnews Izraelben.

17 év után nem vezetheti Jordán Tamás a szombathelyi karnevált

0

A szombathelyi városvezetés nem engedte ezt a színházigazgatónak. A hagyomány szerint Claudius császárnak öltözve ő haladt a Savaria karnevál felvonulásának élén.

Az ugytudjuk.hu szombathelyi hírportál írt először arról, hogy a helyi fideszes városvezetés eltávolította a Savaria karnevál felvonulásának éléről Jordán Tamást. A hagyomány szerint a felvonulást a színház igazgatója egy úgynevezett bigán, vagyis egy kétkerekű római harci kocsin állva, Claudius császárként vezette – idén viszont a városvezetés élsportolókat állított a bigára. A portál szerint

ez egy nappal a rendezvény előtt derült ki.

A nyugat.hu szerint a helyi szocialisták szerették volna felvenni a csütörtöki rendkívüli közgyűlés napirendi pontjai közé, hogy a közgyűlés fizessen egy másik bigát is, Puskás Tivadar polgármester szerint viszont ez azt jelentette, hogy „a szocialisták ezzel a kérdéssel politikát visznek a karneválba, aminek párton felülinek kell lennie”.

Ezért aztán a baloldali önkormányzati képviselők úgy döntöttek, hogy nem vonulnak együtt a jobboldali társaikkal, pedig

a hagyomány szerint eddig a képviselők, pártállástól függetlenül együtt vonultak fel, római tógába öltözve.

Tóth Kálmán, az Éljen Szombathely frakció tagja azt mondta: a városvezetés vitt politikát a rendezvénybe és szakította meg a sokéves hagyományt azzal, hogy nem a császárnak öltözött Jordán vezeti a felvonulást, és ezt szerinte „elfogadhatatlan emberileg és szakmailag is”

Jordán Tamás az ugytudjuk.hu-nak azt mondta: eddig sem ő állt a menet élén, hanem Claudius császár, aki Savariát alapította. Mint mondta, ez egy játék volt, ő alakította Claudiust, akit a nézők Áve Cézárral köszöntöttek.

Az ellen nincs kifogása, hogy minden évben más vezesse a menetet, de azt furcsának és bántónak tartotta, hogy

a sajtóból kellett megtudnia a hírt,

hogy „nincs rá szükség”. Neki ugyanis senki nem szólt erről.

Jordán Tamásnak egyébként korábban is volt gondja a városvezetéssel: tavaly februárban első körben nem támogatták, hogy továbbra is ő legyen a helyi színház igazgatója, hanem a másik jelentkező, Dér András tűnt befutónak. A nagy felháborodás miatt azonban Dér visszavonta pályázatát, így Jordán maradt az igazgató.

A Liberálisok meghívták az államtitkárt a melegfelvonulásra

0

Nyílt levélben hívta meg a melegfelvonulásra Novák Katalint, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkárát Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt – Liberálisok, országgyűlési képviselője.

 

Bősz Anett azzal kezdi a nyílt levelet, hogy elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar kormány államtitkára megbélyegzi és kirekeszti a család fogalmából az azonos nemű párokat.

A képviselő idézi az államtikár kaposvári nyilatkozatát, hogy „nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni; a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi.” Bősz Anett szerint Novák Katalin több ezer magyar embert sértett meg ezekkel a szavakkal. A Magyar Liberális Párt szerint ugyanis

az azonos nemű párok örökbefogadási joga nem „fenyegeti” és nem is próbálja „megbontani a család szentségét”.

Mint levelében írja, „azzal, hogy a Fidesz-KDNP törvényi és adminisztratív eszközökkel akadályozza a meleg párokat az örökbefogadásban, azzal nem a többséget védi, hanem a kisebbség jogait sérti súlyosan.”

A nyílt levél további részében Bősz Anett feleleveníti, hogy a II. világháború utáni Nyugat-Európa az egyenlő méltóság és az egyenlő bánásmód elvéről szól. „Arról szól, hogy mindannyian megférünk egymás mellett, valamint arról, hogy veleszületett tulajdonságainál fogva egyikünk sem értékesebb vagy értéktelenebb a másiknál.” A többség és kisebbség szembeállításának ideje – legalábbis ezen a kontinensen – lejárt. Ennek köszönheti Európa azt a békét, amit lassan hetvenöt éve töretlenül fenntart. Ez a béke az, amit az Önök kormánya megbontani kíván, hamis információkkal ellátva a magyar társadalom tagjait arról, hogyan élik mindennapjaikat nyugat-európai társadalmak.

Bősz Anett szerint ma Magyarországon sokak méltóságát tiporják lábbal nap mint nap,

majd az Novák Katalont megszólítva ezt írja: „Tisztelettel kérem, ne asszisztáljon ehhez a folyamathoz! Mutassa meg, hogy nem pusztán a kormány által felvázolt és kívánatosnak tartott családmodellek elfogadhatók, de elismerik más emberek családalapítás iránti vágyát és szeretetközösségét is. Bízunk benne, hogy a megszólalását nem azért időzítette a Budapest Pride idejére, hogy indulatokat gerjesszen a július 8-i felvonulás előtt. Arra kérem, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Magyarországon minden embert azonos jogok illessenek, és az LMBTQ+ közösség tagjai egyenjogú tagjaivá válhassanak társadalmunknak. Szeretném felkérni, hogy a Magyar Liberális Párttal együtt Ön is csatlakozzon a 2018-as Pride felvonuláshoz. Kérem, vetkőzze le káros előítéleteit, ismerkedjen meg az LMBTQ+ mindennapjaival és nehézségeivel. A Budapest Pride jó alkalom arra, hogy személyesen győződhessen meg róla, hogy előítéleteinek semmilyen alapja nincsen, és az azonos nemű párok is éppen annyira alkalmasak a családalapításra, mint bárki más.”

Ezért május elseje a munka ünnepe

Évtizedek óta tartják május elsején a munka ünnepét, a szabadnap a rendszerváltás után is megmaradt Magyarországon, bár a szocializmus idején megszokott sörös-virslis-vurstlis felvonulások eltűntek. De vajon tudja, hogy miért pont ezen a napon van a munka ünnepe?

Május elsejei felvonulás 1985-ben.
Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan

Május elseje valójában egy kettős jelentésű ünnep: a munka ünnepe mellett ilyenkor, a húsvéthoz hasonlóan, sokan a természet megújulását is ünneplik: ennek a szimbóluma a májusfa állítása, a zöld ág, amely évszázadokon át az udvarlási szándékot is jelképezte.

Május elseje azonban a legtöbb országban összefonódott a munka ünnepével. Ennek előzményeihez több mint 200 évet kell visszamennünk: az ipari forradalom után, 1817-ben Robert Owen brit gyártulajdonos fogalmazta meg elsőként koherens módon a munkások követeléseit. Ennek része volt a híressé vált

„nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.”

Addig ugyanis nem volt ritka, hogy a munkásokat napi 12-16 órán keresztül dolgoztatták.

A kérdésben évtizedekig nem történt előrelépés. 1847-ben aztán Nagy-Britanniában 10 órában maximálták a nők és a gyerekek munkaidejét. A férfiakéról egyelőre nem volt szó. 1856-ban viszont hatalmas sztrájk kezdődött az ausztráliai Melbourne-ben, és itt a munkások végül sikerrel is jártak: bevezették a 8 órás munkaidőt.

A munkásmozgalom Amerikában is egyre erősebb lett, 1868-ban sikerült elérniük, hogy nyolc órára csökkentsék az állami alkalmazottak munkaidejét. A hetvenes évekbeli válság miatt azonban nőtt a munkanélküliség, ami szintén a munkaidő csökkentését sürgette. A nyolcvanas években egymást követték a sztrájkok, tüntetések. Közben

megjelentek a radikális mozgalmak,

a kommunisták és az anarchisták is, akik közül sokan német bevándorlók voltak.

Megalakult az Amerikai Munkások Szövetsége, amely 1886. május elsejére általános sztrájkot hirdetett. Ebben országosan 350 ezren vettek részt, több helyen összecsapások is kitörtek, Millwaukee-ban a rendőrök a tömegbe lőttek.

A leghíresebb és legtöbb következménnyel járó események azonban Chicagóban történtek. Itt is május elsején kezdődött egy nagy, munkabeszüntetéssel, tüntetéssel járó megmozdulás, amelyben több tízezren vettek részt. A tüntetők többször összecsaptak a rendőrökkel, akik háromszor fegyvert is használtak. Május harmadikán legalább két embert megöltek.

Tüntetés a Haymarket Square-en.
Forrás: Harper’s Weekly

A következő nap a Haymarket Square-en tartottak a sztrájkolók tiltakozó nagygyűlést, amelyet egy idő után a rendőrök fel akartak oszlatni. Eközben viszont a munkások közé vegyült anarchisták

bombát dobtak a rendőrök közé, akik tüzet nyitottak a tüntetőkre.

Legalább 11-en meghaltak (köztük hét rendőr), több tucatnyi volt a sebesült mindkét oldalon.

Ezután több száz embert tartóztattak le, és bár nem volt semmilyen bizonyíték arra, hogy közük volt a bombához, nyolc anarchistát elítéltek, korábbi írásaik és beszédeik alapján.

Ötöt közülük halálra ítéltek – négyüket a következő évben fel is akasztották, az ötödiket csak azért nem, mert előtte öngyilkos lett a börtönben. Kettőt életfogytiglanra, egyet pedig 15 évre ítéltek – ők 1893-ban kormányzói kegyelemmel szabadultak. Az ítéletet ugyanis rengetegen bírálták (például Oscar Wilde és G.B. Shaw), és az új kormányzó igazat adott nekik, mondván: soha nem derült ki, ki dobta a bombát.

Közben a chicagói eseményeknek más következményei is lettek. 1889. július 14-én Párizsban (a forradalom százéves évfordulóján) megalakult a II. Internacionálé, amely úgy döntött, hogy a chicagói tiltakozássorozat kezdetének évfordulóján,

1890. május elsején minden szakszervezet és más munkásszervezet tartson felvonulást a 8 órás munkaidőért,

ahol pedig ezt már bevezették, ott szolidaritásból vonuljanak fel.

Az első nemzetközi május elseje hatalmas siker volt, több tucat városban tartottak felvonulást. Magyarországon is ekkor „ünnepelték” először május elsejét.

A felvonulás aztán hagyománnyá vált – 1953-ban természetesen Sztálin fotójával.
Forrás: Wikimedia Commons

Egy évvel később, a II. Internacionálé második kongresszusa úgy döntött: május elsejét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi ünnepének nyilvánítja. Az 1904-es harmadik kongresszuson született határozat pedig kimondta, hogy minden ország szociáldemokrata pártja és hozzájuk kötődő szervezete

vonuljon fel minden május elsején

a nyolcórás munkaidőért, a munkásosztály „osztályszükségleteiért” és a békéért, és aznap minden munkásszervezet függessze fel a munkát, ahol ezt a testi épségük veszélyeztetése nélkül megteheti.

Május elseje így nemzetközi ünneppé vált, a bolsevik hatalomátvétel után a Szovjetunióban, majd a II. világháború után a keleti blokk országaiban az egyik központi ünneppé vált, bár közben némileg átalakult:

a munkások helyett a munka ünnepévé vált,

és összefonódott a természet megújulását ünneplő majálissal: a felvonulások mellett elengedhetetlen kellékké vált a sör, a virsli és a vurstli.

Forrás: Wikimedia Commons / Fortepan

Május elseje egyébként katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Ezt XII. Pius pápa rendelte el 1955. május 1-jén.

A nap sok országban hivatalos állami szabadnap. Ugyanakkor az Egyesült Államokban, ahonnan tulajdonképp az egész kiindult, nem ilyenkor, hanem szeptember első hétfőjén tartják a munka ünnepét.

Így vonultak a biciklisek Budapesten

Ahogy minden évben, idén is megrendezték az I Bike Budapestet, amikor biciklisek ezrei vonulnak fel a fővárosban.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Nők menete Trump ellen Amerikában

0

Forradalom van – kiáltotta világgá Natalie Portman színésznő Los Angelesben, ahol mintegy félmillióan vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak Donald Trump „szexista” és „rasszista” elnöksége ellen.

 

New Yorkban több mint 200 ezren tüntettek, a „metoo” kampányt is kihasználva arra, hogy mozgósítsák az embereket Trump ellen. Tavaly három millióan vonultak az utcákra az akkortájt beiktatott új elnök miatt. Kalifornia és New York állam volt a leginkább hangos a tiltakozástól: mindkét nagy állam polgárainak a  többsége nem Trumpra szavazott.

Trump elnökségének első évfordulóján felmérték a népszerűségét: soha ilyen alacsony támogatottsága nem volt még amerikai elnöknek. Trump a witteren a gazdaság eredményeit emelte ki: rekordalacsony a munkanélküliség és ezen belül a nők munkanélküliségi mutatói is kiválóak. A gazdaság sikeres, a tőzsde szárnyal.

Ugyanakkor kudarc is van: a hatalmon levő republikánusok és az ellenzéki demokraták nem tudtak megegyezni egy ideiglenes költségvetésről. Az amerikai állam kénytelen volt részlegesen bezárni, mert Trump fellépése megakadályozta a kompromisszumot. A tüntetők százezrei pedig Trump lemondását követelték az Egyesült Államok nagyvárosaiban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK