Kezdőlap Címkék Felsőoktatás

Címke: felsőoktatás

Gyurcsány végre megszólította a fiatalokat

1

A DK vezetője egy indulatos Facebook bejegyzésben arra szólította fel a fiatalokat, hogy ne törődjenek bele a felsőoktatás szétverésébe. 

Gyurcsány Ferenc ezt írja posztjában:

„Na akkor vessetek számot önmagatokkal! Bezárás előtt van a CEU. AZ ELTE több szakán lényegében nem tudnak tanítani, akkora a baj. A Közgáz most lesz alapítványi egyetem, egy év múlva csak az tanulhat, akinek sok pénze van. 

Döntsétek el, kik vagytok! 

Besimuló, mindent eltűrő huszonévesek, vagy értelmiségi pályára készülő hazafiak, európaiak. Bárhogyan dönthettek. De a mostani döntésetek sok tekintetben az életetekről szól. Kik lesztek?

Fizetett, akár alázott kiszolgálók, vagy önálló emberek? Kiálltok magatokért, vagy bármit megcsinálhatnak veletek?

Döntsetek!

Írása végén lényegében arra hívja fel a figyelmet, hogy aki nem lázad, az a mai rendszerben belekényszerül a szolga szerepébe:

„Ha csak egyszer is uralkodhatnak felettetek, akkor majd ezerszer meg fogják tenni ezt egész életetekben. És kik lesztek akkor a következő 60 évben? Fizetett senkik?

Kik vagytok?”

CEU: egy hónap még Budapesten?

Egy hónapon belül véglegesen eldől a CEU sorsa, értesült a Független Hírügynökség, csak éppen azt nem tudni hogyan.

Az a strasbourgi európai parlamenti ülésen nyilvánvalóvá vált, hogy Orbán Viktor nem hajlandó engedni a nyomásnak, azaz hiába akarta a Néppárt, hogy a magyar kormányfő adja be a derekát, és legalább két területen engedjen, Orbán erre nem volt hajlandó. Nem volt hajlandó változtatni a civil törvényen, vagyis változatlan érvényben hagyta, sőt már hatályossá is vált a bevándorlást segítő szervezetek különadóval való, lényegében büntetése, és a CEU működési engedélyére sem került rá a kormányzati pecsét. Hiába igyekezett mind a Közép-Európai Egyetem budapesti vezetése eleget tenni a törvénynek, és külön kampuszt indítani az amerikai városban, hiába nyilatkozott korábban úgy az Egyesült Államokban járt magyar kormányzati küldöttség, hogy a CEU teljesített a törvényi előírásokat, a szerződés aláírása mégsem történt meg.

(Tegyük hozzá gyorsan: a magyar fél előszeretettel hivatkozik arra, hogy ő nem követel semmi egyebet, mint amit másoktól is, tehát a törvényeknek megfelelő működést, arról gondosan megfeledkezik, hogy a törvényt utólag hozta a parlament, és visszamenőleg akarja érvényesíteni a CEU-ra vonatkozóan.)

Abban minden informátorunk megegyezik, hogy

a végső döntés kizárólag Orbán Viktor kezében van,

aki most már, belső körökben, de a nyilvánosság előtt is arra hivatkozik, hogy nem hajlandó engedni semmiféle zsarolásnak. És ez szép mondat a miniszterelnöktől, legfeljebb az a baj vele, hogy a Néppárt kérése csak most fogalmazódott meg – és a legcsekélyebb mértékben sem tekinthető zsarolásnak –, miközben a CEU vesszőfutása jóval korábbra datálható. Egyelőre az egyetem vezetői és a kormánytagok is kérdőn tekintenek a miniszterelnökre: miként határoz ebben az ügyben. Információnk szerint Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban optimistán nyilatkozott, mostanra azonban elbizonytalanodott, nyilván azért mert maga sem tudja, mi jár pontosan ebben az ügyben a főnöke fejében.

Az egyetemen belül, forrásaink szerint, megoszlanak a vélemények: akad, aki a távozást és bécsi székhelyet sürgeti, mások viszont maradni szeretnének. Az utóbbira elsősorban az a magyarázat, hogy

egy Bécsben működő egyetem sokkal drágább lenne, mint a budapesti,

vagyis azon hallgatók számára, akik ma távoli országokból érkeznek a magyar fővárosba, megfizethetetlen lenne. Egy bécsi CEU már olyan összegekbe kerülne, amely szinte a legdrágább egyetemek sorába emelné, akkor viszont nem lenne versenyképes azokkal, amelyek ebben a kategóriában Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban vannak. Maga Soros György ugyanakkor, megelégelve az Orbán-kormány játszadozását – ha lehet ezt ennek nevezni – szívesebben helyezné át az általa alapított egyetemet az osztrák fővárosba, ahol lényegesen barátságosabb kormányzati környezet fogadná őt. (A CEU egyébként már alapított egy részleget Bécsben.)

Hogy Orbán mit szeretne? A Független Hírügynökség úgy tudja:

a miniszterelnök azt szeretné, ha a Közép-Európai Egyetem maga döntene a végső távozásról,

ez esetben moshatná kezeit: a dolog nem rajta múlott. Hogy ez a taktika beválik-e meglátjuk, mindenesetre, ha igazak a híreink, harminc napon belül mindenképpen eldől a maradás vagy menés kérdése.

Ezt a levelet küldte a CEU a rektori konferenciának

0

Az egyetem két rektorhelyettese írt véleményt a társadalmi nemek tanulmánya programok elleni támadásokról.

A CEU közleménye szerint az egyetem „elítéli a Társadalmi nemek tanulmánya programok elleni szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó támadásokat”. Mint írják, több mint egy évtizede tanítják ezt a nemzetközileg elismert tudományterületet,

az itt végzett hallgatókra kiváló elhelyezkedési lehetőségek várnak.

A közlemény szerint „a társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot”.

Nyilvánosságra hozták azt a Magyar Rektori Konferenciának küldött levelet is, amelyben az egyetem két rektorhelyettese, Fodor Éva és Enyedi Zsolt véleményezi az Emmi és az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését. Ebben azt írják,

megdöbbenésüket fejezik ki

a rendelettervezet azon pontjával kapcsolatban, amely a társadalmi nemek tanulmánya című mesterszakos képzés megszüntetését szorgalmazza, „mindenféle előzmény vagy ok megnevezése nélkül”.

Itt is hangsúlyozzák, hogy ez egy multidiszciplináris, nemzetközileg jegyzett és új tudást létrehozó tudományterület.

„Az Egyesült Államok és az Európai Unió szinte minden kiváló minősítésű egyetemén létezik „Társadalmi nemek tudománya” témájú program vagy szak.”

Mint írják, a tudományág fontos társadalmi (pl. demográfiai) kérdésekre világít rá, illetve ezeket tanítja a diákoknak. Emellett történelmi, antropológiai, irodalmi, filozófiai, kulturális elemzéseket végez, melyek a civilizációnkról szóló tudásunkat mélyítik.

Az egyetem szerint a szak megszüntetése sértené a magyar felsőoktatás érdekeit és nemzetközi erőforrásoktól fosztaná meg a magyar oktatókat és kutatókat, valamint rosszat tenne Magyarország jóhírének.

Írnak arról is, hogy az egyetemen egy évtizede folyik a nők helyzetének és a társadalmi nemeknek az oktatása. Mint írják,

az előterjesztésben tévesen szerepel, hogy az egyetem évente 1-4 diákot vett fel az adott programra.

„Valójában közel kétszázan iratkoztak már be, ez évente átlagosan 16 hallgatót jelent és jelentős a túljelentkezés. A képzés indítása óta 129-en szereztek magyar diplomát ezen a területen. Végzett diákjainkra nemzetközi és hazai álláshelyek várnak, ahol szakértelmüket hasznosítani tudják. Lemorzsolódás gyakorlatilag nincs” – áll a levélben.

Arról is írnak, hogy az egyetemen folyó tanítás fontos jellemzője, hogy jelentős részben nemzetközi konzorcium (közös képzés) keretében zajlik. Szerintük „amennyiben Magyarországon megszűnne a társadalmi nemek tanulmányának oktatása, ez kihatással lenne mindezen egyetemekre és

véget vetne e nemzetközi kapcsolatoknak, pedig e kapcsolatok közvetlenül és közvetve is szolgálják a magyar tudomány és más magyar kutatók érdekeit.

Amennyiben megszűnne a szak Magyarország jelentős európai kutatási és oktatási támogatást is elveszítene.”

A két rektorhelyettes szerint „az Erasmus Mundus programok ellehetetlenítése érintené az Európai Unió oktatási célkitűzéseit is. Az európai partnerek és az EU illetékes szervei más meglevő megállapodásokat is felülvizsgálhatnak, amennyiben azt tapasztalják, hogy a magyar egyetemek nem megbízható partnerek, illetve, hogy Magyarországon nem garantált az oktatás szabadsága.”

Írnak arról is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság már értékelte az adott szakot tudományos szempontból, valamint megvizsgálta az egyetemen folyó konkrét programok szakmai színvonalát. Amennyiben ezt az értékelést figyelmen kívül hagynák, annak az lenne az üzenete, hogy „Magyarországon az ideológiai-politikai szempontok felülírják a tanszabadság elvét. A felsőoktatásba való durva beavatkozás rendeleti úton, komoly elemzés és konzultáció nélkül megszűntetni egy egyetemi szakot” – írják.

A levélben arról is szó esik, hogy a szakot

a gazdasági szféra is nagyra értékeli, mivel az Európai Unióban fontos szerepe van az esélyegyenlőségek biztosításának,

és a nagy vállalatok is egyre inkább gazdaságosnak és céljaikkal megegyezőnek ítélik a nemi egyenlőség megteremtését.

A levél azzal zárul, hogy „a lehető leghatározottabban hibásnak” tekintik a tervezett lépést, amely nemcsak a tanszabadságot sértené, hanem egy hasznos és nemzetközileg elismert tanítási és kutatási terület magyarországi ellehetetlenítését is jelentené.

A Nap kérdése: Tudja-e a kormány, hogy mi az a „genderszak”?

0

A kormánynak az a szándéka, hogy a jövőben ne indulhasson képzés társadalmi nemek tanulmánya szakon, vagy ahogy a politikai vitákban elhíresült: genderszakon.

Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a kormány tisztában van azzal, hogy mit tanítanak a társadalmi nemek tanulmánya szakon?

A Biblia szolgálna útmutatóul a keresztény menedzsereknek

Az országban egyedülálló módon keresztény vezetést fognak tanítani a Kaposvári Egyetemen. A szakirányú továbbképzést elindítását hétfőn jelentették be, és az indokok között az is elhangzott, hogy veszélyben az európai kultúra. Dr. Kőműves Zsolt egyetemi adjunktus, szakfelelős a Független Hírügynökségnek adott interjújában azt hangsúlyozta, hogy az egyházak részéről felmerülő konkrét igény miatt is döntöttek a képzés elindítása mellett.

A hvg.hu számolt be először a szak elindításáról az egyetem hétfői sajtótájékoztatója alapján. „A két félév során a hallgatók önismeretet és kommunikációt, korszerű vezetési modelleket, módszereket és technikákat sajátítanak el. Emellett lehetőségük nyílik saját vezetői készségeik és képességeik fejlesztésére is” – mondta Kőműves Zsolt a szakirányú továbbképzésen megszerezhető ismeretekről. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a katolikus, a református, az evangélikus és a baptista közösségek egyaránt támogatják a szakirányú továbbképzés elindítását.

Mások mellett Varga László megyéspüspök is részt vett a sajtótájékoztatón, aki arról beszélt, hogy

„veszélyben van a keresztény európai kultúra, ezért szükséges a keresztény értékrendű közösségek szervezése”

azon túl, hogy az egyházaknak szüksége van képzett vezetőkre.

Kőműves Zsolt inkább ez utóbbival magyarázta a Független Hírügynökségnek a szak elindítását, Varga László másik kijelentését viszont nem szerette volna kommentálni. Ezzel kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a szakirányú továbbképzés elindításával kapcsolatban sok téves információ jelent meg a sajtóban, és sokan szeretnének belemagyarázni olyan dolgokat, amely a képzés megalkotóinak meg sem fordult a fejében.

Elmondta, hogy az ötletet az adta, hogy fél évvel ezelőtt a kaposvári katolikus püspökség megkereste az egyetemet, hogy tartsanak egy képzést a leendő vezetőiknek. Ezt nem is hirdették meg, de így is 24 jelentkező volt, akiket fél évig tanítottak. A képzés pedig annyira népszerű volt, hogy már közben is többen jelezték, hogy szeretnék, ha folytatódna az oktatás. „Ekkor döntöttünk úgy, hogy folytatjuk, de szeretnénk kicsit komolyabb keretek között tenni ezt” – magyarázta Kőműves Zsolt. Ezután szétnéztek a felsőoktatási piacon, hogy vannak-e hasonló jellegű képzések, és kiderült, hogy egyáltalán nem léteznek ilyenek. Ezért dolgozták ki a szakirányú továbbképzés programját, amely iránt Kőműves Zsolt beszámolója szerint a hétfői sajtótájékoztató óta még nagyobb lett az érdeklődés.

Arra, hogy miért szükséges keresztény szellemiségben képezni a jövőben menedzseri feladatot ellátni hivatott hallgatókat, a szakvezető azt mondta, hogy

elsősorban az egyházi közösségépítési feladatokon lenne a hangsúly.

Olyanokat várnak, akik emberekkel foglalkoznak majd, és arra, hogy ezt hogyan kell jól csinálni, a menedzseri képzések tananyagán kívül a Bibliában is számos útmutatás található. Ahogy Kőműves Zsolt fogalmazott: konkrétan vezetési alapismeretek is vannak a Bibliában. „Ne felejtsük el, hogy

a Biblia számos ismeretet tartalmaz arra vonatkozólag, hogy hogyan építsünk fel és hogyan irányítsunk egy közösséget”

– mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy ökumenikus képzésről van szó, és bárkit szeretettel várnak, akik érdeklődik a vezetési ismeretek iránt, ha vallásos, ha nem, amennyiben elfogadja, hogy az oktatás a keresztény értékek alapján történik.

Ezzel kapcsolatban felvetődhet, hogy egy ilyen képzésnek miért egy állami egyetem ad otthont, amelynek világnézetileg függetlennek kell lennie. A szakvezető szerint azonban nincs ellentmondás a képzés elindítása és aközött, hogy a Kaposvári Egyetem nem egyházi intézmény. Egyszerűen azért került hozzájuk a képzés, mert van rá igény, az egyházi fenntartású egyetemeken pedig nem lehet ilyesmit, vagy legalábbis ilyen szinten tanulni. Elmondta, hogy korábban beszéltek a katolikus, a református, a baptista és az evangélikus egyházak vezetőivel is, és mindenhol igényként fogalmazódott meg, hogy szükség lenne vezetőképzésre, mert az egyházi intézmények képzési rendjéből ez hiányzik.

A Kaposvári Egyetem képzése pedig azért is különleges lesz Kőműves Zsolt szerint, mert nem elméleti jellegű lesz, mint sok más egyetemi menedzserszak, hanem gyakorlatorientált. A szakvezető elmondta, hogy a bemeneti követelményeket is az egyházi vezetőkkel közösen határozták meg, és külön kérés volt, hogy bármilyen alapdiplomát elfogadjanak, így minél több területről érkezhessenek a hallgatók (mivel szakirányú továbbképzésről van szó, az már feltételezi, hogy a jelentkezőknek legyen diplomája). Kőműves Zsolt hozzátette, hogy egyaránt várják azokat, akiknek már vannak vezetési tapasztalataik, és azokat, akiknek a jövőben lehet szükségük ilyen ismeretekre. Egyébként pedig nem ez lesz az egyetlen, valláshoz köthető szak az egyetemen, hiszen hitoktató alapképzés elindítását is tervezik, amelynek szintén a héten tartják a sajtótájékoztatóját.

Gábor György filozófus és vallástudós, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára a Független Hírügynökségnek nevetségesnek nevezte a szak elindítását, hiszen

egyáltalán nem számít, hogy valakinek milyen a világnézete abból a szempontból, hogy jó vezető e vagy sem.

Szerinte a képzés elindítása példa arra, hogy az állam a különböző főiskolákat és egyetemeket „káderutánpótlás” létrehozására használja felel, ami ideológiai indoktrináció mentén történik.

Arra a felvetésre, hogy Varga László megyéspüspök szerint azért is fontos a szak, mert hiány van vezetőkből a keresztény egyházakban, a filozófus azt válaszolta, hogy ebben az esetben viszont

nem egy állami egyetemen kellene elindítani a szakot.

Ha a keresztény egyházak úgy ítélik meg, hogy a teológiai képzések, illetve a már működő gazdaságtudományi, menedzseri szakok nem megfelelőek arra, hogy olyan vezetőket képezzenek, akikre nekik igényük van, akkor indítsanak ilyeneket a saját egyetemeiken. Gábor György szerint egy állami intézményben abszurd olyan szakot indítani, ami világnézeti különbségek alapján válogatna a hallgatók között, annál is inkább, mert elég nehezen értelmezhető, hogy miben kellene mást tudnia mondjuk egy jó keresztény vezetőnek, mint mondjuk egy jó zsidó vezetőnek.

A hétfői sajtótájékoztatón Pongrácz Máté evangélikus lelkész egyébként arról beszélt, hogy ez a képzés végre világossá teszi majd, hogy mit is jelent és milyennek is kell lennie egy keresztény vezetőnek.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!