Kezdőlap Címkék Európai Unió

Címke: Európai Unió

“Orbán a saját csapdájába esett bele”

Heim Péter szerint, aki egykor a Századvég tulajdonosa volt, és közelállt a miniszterelnökhöz, Orbán a saját csapdájába esett bele.

Heim a HVG-nek nyilatkozott. Szerinte Orbán osztogatása a választások megnyerése céljából  csapdába ejtette a miniszterelnököt: a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, a forint értéke pedig szabadesést produkálna, ha Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja. Ha kint lennénk az Európai Unióból, akkor a forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 500-600 lenne! Heim Péter szerint további 30%-al le kellene értékelni a forintot, hogy helyreálljon a fizetési mérleg.

Bizonytalan gázellátás

Putyin fegyverként használja a földgázt az Európai Unióval szemben- erre legutóbb Olaf Scholz német kancellár hívta fel a figyelmet annak kapcsán, hogy az oroszok ismét leállították a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken. Heim Péter szerint iráni földgázzal lehetne pótolni az oroszok bizonytalan szállítmányait. Ezzel az a probléma, hogy Iránnal szemben is érvényben vannak szankciók, mert az ország fejleszti nukleáris fegyverzetét azt követően, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut. A földgáz ára mindenképp óriási bizonytalansági tényező a magyar gazdaság számára. Szijjártó Péter külügyminiszter az éves diplomata értekezleten azt mondta, hogy nincs egységes energia világpiac vagyis minden országnak külön kell tárgyalnia. Ezért járt ő Moszkvában – egyedül az uniós külügyminiszterek közül. Kapott is földgázt, de kérdés, hogy mennyiért?

Szakértők szerint az oroszok nem adják olcsóbban a földgázt Putyin magyar barátainak. Akkor ez azt jelenti, hogy a földgáz ára tízszer magasabb mint egy éve. Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács alelnöke azt jósolta, hogy a fűtési szezonban 5000 euró fölé mehet a földgáz ára, mely jelenleg 3000 körül van. Ki tudja ezt megfizetni és miből?

Hogy lehet fenntartani ilyen körülmények között a rezsi csökkentés rendszerét? Heim Péter szerint sehogy. Akkor viszont felmerül a kérdés: mi lesz azokkal a magyar családokkal, melyek nem képesek megfizetni a földgáz piaci árát? Ki kompenzálja őket és miből? Az Európai Unió hamarosan rendkívüli energia tanácskozást tart, hogy megpróbálja kezelni a válságot. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnök asszonya rendkívüli sürgősségi beavatkozást ígér. Kérdés, hogy mi vonatkozik ebből Magyarországra, amely külön úton jár, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel jobban jár mint más uniós tagállamok.

5000 euró fölött a földgáz?

0

Dmitrij Medvegyev, egykori orosz miniszterelnök ezt jósolja, aki jelenleg a majd mindenható Védelmi Tanács alelnöke Moszkvában. A Gazprom nemrég 4000 eurót jósolt a fűtési szezonra.

“Ezer köbméter földgáz ára elérte a 3000 eurót, ez emelkedhet 5000 euróra az év végéig“

– figyelmeztette az Európai Uniót Putyin helyettese.

Korábban az Európai Unió az orosz földgáz bojkottját tervezte, de erről több tagállam – köztük Magyarország és Németország – tiltakozása miatt lemondtak. Az Európai Unió cseh elnöksége azt javasolta, hogy a tagállamok energia miniszterei rendkívüli tanácskozáson vitassák meg a fűtési szezon gondjait. A két fő probléma: lesz-e elég földgáz a fűtési szezonban, ha Putyin elzárja a gázcsapot? Ha lesz földgáz, akkor az mennyibe kerül?

És nálunk?

Gulyás Gergely kancellária miniszter a hétvégén a Momentum elnökével, Gelencsér Ferenccel folytatott vitában elmondta, hogy a magyar állam nem képes sokáig elviselni a rezsicsökkentés terheit még akkor sem, ha a többlet fogyasztást augusztus elseje után piaci áron számítják fel.

“Ma a magyar állam 300 ezer forintot tud adni minden háztartásnak a piaci árhoz képest “

– jelentette ki Gulyás Gergely, aki hozzátette:

“reméljük, hogy lejjebb mennek az árak, mert a végtelenségig nem fogjuk ezt bírni!”

Korábban a magyar kormány azzal érvelt az orosz kapcsolat fenntartása mellett, hogy olcsóbban kapjuk a földgázt Moszkvától mint mások, de aztán kiderült, hogy erről szó sincsen. Putyin magyar barátjának, Orbán Viktornak éppen olyan piaci áron számláz mint másoknak. Igaz viszont, hogy 700 millió köbméter pluszt ígért Magyarországnak. Ennek egy részét az Orbán kormány pénzzé teheti, ha lakosság elég elszántan spórol, és a tél nem lesz nagyon hideg.

A magyar családok baja az, hogy az átlag jövedelem olyan kicsi, hogy a felemelt rezsi elviheti annak nagyrészét. Együnk vagy fűtsünk?

– így vetődhet fel a kérdés a téli hónapokban, ha beigazolódik Medvegyev orosz ex miniszterelnök jóslata és az orosz földgáz ára 5000 euró fölé emelkedik a jelenlegi 3000 eurós szintről.

Nyomorúságosak a magyar munkabérek

A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkettedik évében siralmasak a munkabérek Magyarországon, ha euróban számoljuk azokat. Márpedig ez a reális számítás a forint permanens leértékelődése miatt.

A központi statisztikai hivatal közzétette a legfrissebb adatokat, melyek azt mutatják, hogy a demokrácia harminckettedik évében, a második világháború befejezése óta 77 évvel nemigen lehet kijönni az átlagbérből Magyarországon, ha figyelembe vesszük a gyorsan galoppozó inflációt, amely a nemzeti bank jóslata szerint sem áll le egyhamar.

A nettó átlag kereset 340 ezer forint volt vagyis nem érte el a 900 eurót miközben ezer euró a szegénységi küszöb az Európai Unió nyugati felén. Még kínosabb,

ha a medián értéket nézzük: ez azt mutatja, hogy mennyit keres az átlagos dolgozó, aki pontosan középen áll a kereseti listán. Ez ma Magyarországon 280 ezer forint vagyis nem egészen 700 euró. Hogy lehet ebből megélni, családot eltartani?

Ami még szomorúbb: ezek az “aranykor” számai! Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Gazdasági csodadoktora, Nagy Márton megélhetési válságot jövendöl. Egyáltalán nem alaptalanul hiszen a gyorsan emelkedő rezsiköltségek és az élelmiszer árak elszabadulása a kimutatott reálbér növekedést hamarosan lenullázza. És még nem beszéltünk a nyugdíjasokról, akiknek olyan ütemben csökkenti a nyugdíját az infláció, hogy a kormány kompenzációja meg sem közelíti a szükséges mértéket. Az életszínvonal csökkenés a nyugdíjasok körében már ma is látványos. A jövő pedig egyértelmű: ha valaki nem tudja kiegészíteni a nyugdíját, akkor irány a tisztes szegénység még akkor is, ha eddig a magyar középosztály tagjának tartotta magát.

2000 euró alatt nem kereshet egyetlen pályakezdő pedagógus sem!

Ezt deklarálta Emmanuel Macron elnök Franciaországban, amely távolról sem az Európai Unió leggazdagabb országa, és amely komoly gazdasági gondokkal küszködik. Elég arra rámutatni, hogy az államadóság mutatója a GDP-hez viszonyítva meghaladja a 100%-ot miközben az eurozóna kötelező szintje maximum 60% lehetne. Az eurozóna máris recesszióba süllyedt – állítja a svájci UBS bank.

A “hanyatló Nyugat” sokkal különb életszínvonalat produkál mint a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Az egy főre jutó fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsók között kullog az Európai Unióban  olyan államok között mint Bulgária és Románia. Valamiért ez a három tagállam vezeti a korrupciós listát is az Európai Unióban.

Vajon miért ?

Bokros: Orbán és a huxit

Kiléphet-e Magyarország az Európai Unióból? Erről faggatta a Klubrádió Balázs Pétert és Bokros Lajost, akik korábbi baloldali kormányokban töltötték be a külügy illetve a pénzügyminiszteri tisztséget.

“Képzeljük el Magyarországot, ahol már nincsen jogállami demokrácia, és a maga végtelen bölcsességében az önkényúr, a vezérállam feje úgy dönt, hogy már annyira meg van haragudva az Európai Unióra, hogy na most akkor borsot akar törni az orra alá, és akkor kilép. Ez lehetetlen?” – tette fel a kérdést Bokros Lajos.

“Ez a forgatókönyv is elképzelhető” –  csapta le a magas labdát Balázs Péter egykori külügyminiszter.

Bokros tévedése

“A jogállam a gazdasági siker szükséges, de nem elégséges alapfeltétele” – jelentette ki ugyanebben a beszélgetésben Bokros Lajos, akinek nyilvánvalóan elkerülte a figyelmét Kína, ahol a gazdasági reform 1978 óta óriási sikereket hozott miközben az országot politikailag továbbra is kommunista diktatúra jellemzi. Tegyük hozzá, hogy a példa távolról sem egyedülálló: a chicagói iskola liberális ifjú közgazdászai a Pinochet rendszer idején próbálták ki Milton Friedman elméleteit a gyakorlatban. Az USA támogatásával katonai puccsal hatalomra került rendszer egyáltalán nem teremtett jogállamot viszont gazdaságilag gyors fejlődésnek indította Chilét. Ebből is nyilvánvaló, hogy nincs direkt korreláció a politikai demokrácia és a sikeres piacgazdaság között.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon nem azért került válságba, mert az ország nem jogállam hanem, mert nem mérte fel reálisan a globális trendeket. Amint a brexit is megmutatta egy demokratikus rendszer is hozhat gazdaságilag irracionális döntést, ha a polgárok többsége úgy érzi: számára hátrányos az Európai Unió.Orbán számára nem ez a valós kérdés hanem az, hogy

fenntartható-e a nemzeti együttműködés rendszere az uniós pénzek nélkül?

Bokros is utalt rá, hogy jelenleg borzasztóan hiányoznak az uniós eurómilliárdok a magyar költségvetésből. A piacok is árgus szemekkel figyelik, hogy Magyarország megkapja-e az uniós pénzeket. Ettől függ a forint árfolyama és az államkötvények hozama.

A Magyarországra érkező külföldi befektetők egy uniós államba hozzák a pénzüket. Kína és Oroszország számára is csak addig érdekes Magyarország amíg eljátszhatja a trójai faló szerepet Brüsszelben. Az Európai Unió nélkül Orbán Viktor csak kivénhedt csataló, aki mind nehezebben tájékozódik a gyorsan változó világban. Nem a magyar polgárok állíthatják meg a huxitot hanem a gazdasági érdekek, amelyeket Orbán Viktor sem vehet semmibe vagy különben őt taszítják a semmibe azok az erők, melyek már keresik az utódát.

Polexit a láthatáron?

Bár Varsónak is óriási szüksége lenne rá, de a kormánypárt vezére közölte: vége az engedményeknek! Az ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány az Európai Unió elhagyására készül – írja a brüsszeli Politico.

Lengyelország kisodródhat az Európai Unióból, mert egyelőre senki sem tudja:

Mi lesz Varsó  35 milliárd eurós uniós pénzével?

Véget kell vetni annak, hogy a németek és a franciák kiskirályként vezessék az Európai Uniót! – írja Mateusz Mazowiecki miniszterelnök az Euroactivban. Szerinte meg kell őrizni a vétójogot az uniós döntéshozatalban. A lengyel kormány most azzal fenyegetőzik, hogy vétózással akadályozza az uniós döntéshozatalt mindaddig amíg meg nem kapja az uniós eurómilliárdokat.

“Maximális jóindulatot mutattunk, de az engedményeinkkel nem értünk el semmit. Minthogy az Európai Unió nem teljesíti a kötelezettségeit, ezért semmi okunk sincsen arra, hogy mi teljesítsük a vállalásainkat”

– jelentette ki Jaroslaw Kaczynski. Lengyelország erős embere egy kormánypárti portálnak, a Siecinek nyilatkozott.

A brüsszeli bizottság azt követelte Lengyelországtól, hogy mondjon le a bírák politikai ellenőrzéséről, és garantálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. A lengyel parlament meg is szavazott “néhány engedményt” a múlt hónapban, de nem eleget – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony rámutatott. A brüsszeli bizottság elnöke két tűz között van, mert az Európai Parlament csak nemrég mondott le arról, hogy beperelje az Európai Bíróságon azért, mert nem elég határozott a jogállamiság kritériumait megsértő tagállamokkal: Lengyelországgal és Magyarországgal szemben.

A lengyel kormány napi 1 millió eurós büntetéssel néz szembe, mert nem teljesítette az Európai Bíróságnak a lengyel bíróságokkal kapcsolatos döntését. Miután a jogsértés már 280 napja tart, ezért Lengyelország már 280 millió euróval  tartozik.

Kaczynski előállt régi elméletével, a német-orosz hatalmi összeesküvéssel. Amikor az Északi Áramlat 2 épült, akkor a Hitler-Sztálin paktumra emlékeztetett, amely Lengyelország felosztásához vezetett 1939-ben. Most ezt nyilatkozta:

”a brüsszeli bizottság meg akarja törni Lengyelországot és teljesen alárendelni Németországnak. Nem illünk bele abba a német-orosz tervbe, hogy ők irányítsák Európát. Számukra egy független, gazdaságilag és katonailag erős Lengyelország akadályt jelent.”

Német-orosz közös tervről beszélni az Ukrajnában folyó háború kellős közepén értelmetlennek tűnhet külföldön, de a lengyel közvélemény egy része számára valószínűleg eladható. Jövőre választások lesznek Lengyelországban, és a nacionalista közvéleménynek Kaczynski ezt üzente:

“ha az Európai Unió a falnak nyom bennünket, akkor nincs más választásunk mint elővenni az összes ágyut, és tüzet nyitni Brüsszelre.”

Mit jelent ez a gyakorlatban? Krzysztof Sobolewski, a legnagyobb kormánypárt, a PiS főtitkára elmondta a közszolgálati rádióban.

“Szemet szemért  fogat fogért” – ez az új irányvonal Brüsszellel szemben. A lengyel kormány kész arra, hogy beperelje a brüsszeli bizottságot, ha nem kapja meg az uniós eurómilliárdokat. “Semmilyen akciót sem zárunk ki a jövőben” – hangsúlyozta a legnagyobb kormánypárt főtitkára.

Polexit a láthatáron?

A lengyel ellenzék attól tart, hogy a jobboldali kormány új kemény vonalas politikája ide is elvezethet. A Polgári Platform egyik vezetője, Grzegorz Schetyna szerint Kaczynski fenyegetőzése egyre nevetségesebb.

“Kaczynski minél inkább ijesztgetésre használja az Európai Uniót annál jobban nevetségessé teszi magát hiszen a lengyeleknek szegénységet hoz eurómilliárdok helyett. A törvénytelenség, az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetése Polexithez vezethet.”

Sobolewski, a PiS főtitkára rádiós interjújában azt mondta, hogy “nem akarjuk elhagyni az Európai Uniót hanem át akarjuk azt alakítani, hogy a nemzetek uniója legyen.” Ez a magyar kormány retorikája. Magyarország és Lengyelország egyelőre egyaránt kimarad a helyreállítási alapból. Ezen a címen Brüsszel már több mint 100 milliárd eurót osztott ki a tagállamoknak – emlékeztet a Politico.

Mai kérdés – Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?

Ujhelyi István EP képviselő törvénybe foglalná Magyarország uniós tagságát. Erre kíván kíván választ kapni az országgyűlési képviselőktől. Mi Önöket kérdezzük mi a véleményük az alábbi kérdésről.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?” 

This poll is no longer accepting votes

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?

Orbán és az antiliberális internacionálé

0

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

Uniós gázegyezmény – kiskapukkal

0

A piacok szkeptikusan fogadták az Európai Unió gázkorlátozási tervét: 200 euró fölé ment az ár. Télen pedig tízszer drágábban lehet majd földgázt vásárolni a piacon mint tíz évvel korábban.

Az elfogadás érdekében Brüsszel felvizezte eredeti tervét. Az oroszok meg újra csökkentik a gázszállítást. Ezért csúcson a gázár az uniós spórolási döntés után.

“Szembeszállunk Putyin kísérletével, hogy megossza az uniót. Ezért ennek az egyezménynek  óriási jelentősége van”

– jelentette ki Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter.

Spanyolország ökológiai minisztere, aki pedig harcolt az eredeti gázspórolási javaslat ellen, szintén elégedetten nyilatkozott:

“Jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy létrehozzunk egy közös európai projektet” – jelentette ki Teresa Ribera spanyol miniszter.

Csak Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem szavazta meg a határozatot.

Csakhogy a számok nem stimmelnek – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az eredeti terv szerint 43 millió köbméter földgázt kellene megspórolnia a 27 tagállamnak. Csakhogy annyi kiskapu van a végülielfogadott megállapodásban, hogy maximum 10%-ot spórolhatnak a tagállamok és nem 15%-ot ahogy azt eredetileg tervezték.

Frans Timmemans alelnök mindenesetre kiadta a jelszót: a gáztakarékosságnak már holnap meg kell kezdődnie!

Kiskapuk

Kezdetben Brüsszel azt szerette volna elérni, hogy kötelező erejű legyen az uniós gáz szolidaritás. Ehelyett olyan döntés született, hogy az Uniós vészjelzést csak akkor adhatják ki, ha legkevesebb öt tagállamban már vészhelyzet alakult ki és ezt ki is hirdették illetve ha az Európai Tanács, melyen az állam és kormányfők vesznek részt, erre utasítja a brüsszeli bizottságot.

Ha tehát Németország, az Európai Unió legnépesebb állama egyedül kerül vészhelyzetbe a tél folyamán, akkor ez nem jelent automatikusan uniós vészhelyzetet is – állapítja meg a Deutsche Welle. A német közszolgálati portál arra is rámutat, hogy nagyon különböző a tagállamok függése az orosz gáztól. Míg Németország és sok közép-kelet-európai állam – így Magyarország – számára az meghatározó, az ibériai félszigeten ennek jóval kisebb a jelentősége. Ezért Portugália és Spanyolország számára kiskaput nyit a gáz spórolási egyezmény.

A szigeteken is különleges a helyzet hiszen Ciprus, Málta vagy Írország energiahálózata nem kapcsolódik más uniós államhoz. Ezért ők felmentést kapnak a spórolás alól.

Egyedül Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szavazott az uniós gázkorlátozási egyezmény ellen.

Mi erről a véleménye? – kérdezték a cseh miniszterelnök-helyettest, aki az EU soros elnökségét képviselte. Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes nem kívánta kommentálni “egyetlen tagállam döntését.” Ehelyett azt mondta, hogy “nyíltan  elköteleztük magunkat, nyíltan szolidaritást mutattunk és nyíltan üzentünk a világnak és a Kremlnek.”

Ezek után minden szem Németországra szegeződik – írja a Deutsche Welle hiszen más tagállamok csökkentették a függésüket az orosz gáztól, de Berlin nem. Most ennek fizeti a politikai árát.

Az Európai Unió három legnagyobb gazdasága, a német, a francia és az olasz fogyasztja el az uniós orosz gáz import felét.

Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter is azt üzente Putyinnak Brüsszelből, hogy “nem tudja megtörni az uniós egységet”. Ez kiderülhet  amikor szavazni kell arról, hogy kihirdessék az uniós vészhelyzetet.

Ösztönzést büntetések helyett

Ezt sürgeti Kiriakosz Micotakisz görög kormányfő, aki levelet írt Ursula von der Leyennek. Görögország is sokáig bírálta az uniós spórolási tervet, de végülis elfogadta azt. Mit javasol a görög miniszterelnök? Azt, hogy az Európai Uniónak ösztönöznie kellene a nagy földgáz felhasználó cégeket, hogy térjenek át más energiahordozóra – lehetőség szerint olyanra, amely kevésbé károsítja a környezetet. Jelenleg a rendszer a rövidtávú leállásokat díjazza, de hosszútávú megoldások kellenek. Ehhez uniós pénzeket sürget Görögország miniszterelnöke.

“Ily módon össze lehetne hangolni a nemzeti és az uniós célokat. Az kapna uniós pénzeket, aki a leghatékonyabban csökkenti a gáz függőséget” – írta a görög miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonynak abban a levélben, melyet a Politico megszerzett.

Szijjártó: az orosz gázembargó szóba sem jöhet!

A magyar kormány tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról  az Európai Unióban – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Luxemburgban, ahol az uniós energia ügyekben illetékes miniszterek üléseztek.

Magyarország évente 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, ebből 8,5 milliárdot Oroszországból importál. Ennek kiváltására rövid távon semmilyen lehetőség sincsen – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külügyminiszter elmondta, hogy beszélt ebben az ügyben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki megnyugtatta őt: csakis technikai okból csökkent a gázmennyiség, melyet Oroszország az elmúlt napokban Magyarországra küldött. A szerződés szerinti földgáz 88-89%-a így is megérkezett. Ennek következtében jól áll a gáztárolók feltöltése télre, elérte a 39%-ot. Az Európai Unió azt szeretné, ha a tagállamok gáztárolói októberre elérnék 80%-os telítettséget, majd pedig novemberre a 90%-ot.

Van vészforgatókönyv

A magyar külügyminiszter Luxemburgban egy újságíró kérdésére válaszolva megerősítette: van energia vész forgatókönyv Magyarországon is – éppúgy mint minden más uniós tagállamban – de jelenleg az ország energia helyzete biztonságban van.

Arról Szijjártó Péter nem beszélt, hogy kapott-e garanciát Novak orosz miniszterelnök- helyettestől, hogy amennyiben Putyin elzárja a gázcsapot az Európai Unióba, akkor Magyarország különleges elbánásra számíthat-e vagyis továbbra is megkaphatja a szerződése mennyiséget Oroszországtól.

Szijjártó Péter nemrég megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől. A magyar diplomácia pedig Putyin érdekeinek védelmében lép fel gyakran az Európai Unióban. Nemrég a magyar diplomácia megvétózta Kirill moszkvai pátriárka elítélését és fekete listárahelyezését. A Putyinhoz hűséges főpap támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Négymilliárd dolláros vagyonának jelentős részét Nyugaton tartja, a hírek szerint Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. A magyar vétó következtében Kirill pátriárka lekerült az uniós fekete listáról, így sem személyét sem vagyonát nem fenyegeti veszély az Európai Unióban.

Ujhelyi konzultálni hívja Navracsicsot az uniós forrásokról

Közös nemzeti ügynek nevezte az uniós forrásokhoz való hozzáférést, ezért konzultációt kezdeményezett Navracsics Tibor tárca nélküli miniszterrel a kérdésben, egyúttal a helyreállítási forrásokkal kapcsolatos kormányzati terv teljes átdolgozására tett javaslatot Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szombati online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa szerinet amennyiben létrejön a Navracsics Tiborral történő találkozó, akkor át fogja adni neki azokat az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket az elmúlt három évben az Európai Bizottság készített a magyar társadalmi és gazdasági helyzettel kapcsolatban, benne a kormánnyal szembeni legfontosabb kritikákkal és elvárásokkal. Ezeket ugyanis az elmúlt időszakban a kormány szinte egyáltalán nem vette figyelembe.

Ujhelyi hangsúlyozta: a Fidesz-kormány „bűne”, hogy jelenleg befagytak a helyreállítási- és a hazánknak járó egyéb uniós támogatások, szerinte ugyanis az Európai Bizottság nem tesz mást, mint az eddig is leírt és az európai szabályokon alapuló javaslatokat kéri számon a magyar kormányon, amely Ujhelyi meglátása szerint ezzel szemben csak „arcoskodni és harcoskodni” tudott az elmúlt időszakban.

Navracsics – bár jó diplomata – érdemi eredményeket nem tudott elérni brüsszeli bemutatkozó találkozóin, amelyeken az európai döntéshozók visszaüzentek a miniszterelnöknek: egy udvariassági látogatás nem oldja meg a felmerült jogállamisági problémákat.

Ujhelyi a sajtótájékoztatón közölte, hogy a helyreállítási alapok felhasználása kapcsán több mint egy éve benyújtott és azóta el nem fogadott nemzeti tervet a kormánynak mindenképpen újra kell írnia, mivel annak sem a tartalma, sem pedig a megszületésének módja nem elfogadható az Unió számára.

A szociáldemokrata képviselő rámutatott, hogy a szakszervezetekkel, civil érdekvédőkkel, önkormányzatokkal és ellenzéki pártokkal közösen kellene a tervet újrafogalmazni, az ország teljes lakossága érdekének és a jelenlegi társadalmi és világpolitikai helyzetnek megfelelő célokkal.

„Ez egy nemzeti, közös helyreállítási terv kellene, hogy legyen. A kormány nem nyújtott be még más dokumentumot, sőt a szabályokkal ellentételesen a 6000 milliárdos keretből lehívható 3500 milliárdnyi, olcsó hitelrészre sem adott be még érdemi tervezetet. Erre augusztus vége a határidő, a teljes csomag elfogadásának pedig az év vége. Ha addig nem áll elő új tervvel a kormány és azt nem tudja elfogadtatni Brüsszellel, akkor az összeg 70 százalékát bizonyosan elveszítjük”

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: egy új nemzeti tervben a kormánynak világosan meg kell tudnia jelölnie, hogy milyen garanciákat tud adni a korrupció, vagyis az uniós források oligarchák általi felszippantásának megakadályozására, valamint melyek azok a valóban égető társadalmi kérdések, amelyekre ezeket a forrásokat fel akarja használni.

Az európai parlamenti képviselője azt javasolta, hogy az újonnan összeállított nemzeti tervben nagyobb hangsúlyt kapjanak a magyar emberek mindennapi problémáinak és megélhetési gondjainak valós megoldásai, így például az MSZP által javasolt Esély-kupon élelmiszer támogatás bevezetése, illetve az „örök rezsicsökkentést” biztosító lakossági szintű energiahatékonysági beruházások finanszírozása.

Ujhelyi elmondása szerint az MSZP úgynevezett „Létbiztonság-csomagjában” szereplő javaslatok jelentős része ezekből az uniós forrásokból részfinanszírozhatóak.

„Kedves Tibor, állok rendelkezésre. Ha valóban nemzeti minimum, hogy hazahozzuk végre az uniós forrásokat, akkor csörögj rám, nézzük át van-e annak esélye, hogy Magyarország megkapja a befagyott forrásokat. De egy dolgot tudomásul kell venni: ehhez

jelentős módon hozzá kell nyúlni a kormányzat napi politikai hatalomgyakorlásához, működéséhez, korrupcióhoz való viszonyához és mindenhez, amit mi Orbán-rendszerként ismerünk”

– fogalmazott Ujhelyi.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!