Az Európai Bizottság magyar nyelvű Facebook-oldalán közzé tett videó hangsúlyozza: „Az Európai Bizottság egyetért: a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az EU.”
Egyben határozottan cáfolják a kormány kampányának állításait. Nem igaz, hogy be akarnák vezetni a betelepítési kvótát, migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást és csökkenteni akarják a bevándorlást ellenző országok támogatását.
„Tények az uniós migrációs politikáról” címmel írt választ az Európai Bizottság magyarországi képviselete az Orbán-kormány gyűlöletkampányára.
„Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik” – írják a bevezetőben, hozzátéve, hogy „az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítanunk az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá”.
Ezután pontról pontra írnak a múlt héten, a magyar kormány által indított tájékoztatási kampányában szereplő állításokról.
Így a humanitárius vízumról azt írják, hogy az Európai Bizottság nem szándékozik javaslatot tenni az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami erre kérte.
A határvédelmi jogok kérdésében azt a tavaly szeptemberi bizottsági javaslatot idézik, ami az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítéséről szólt, „mivel Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében”. Hangsúlyozzák, hogy a 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat, melynek létrehozását javasolták, minden akciója során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál, azaz nem venne el jogköröket a tagállamoktól, csak támogatná őket.
A bevándorlóknak adott bankkártyákról leírják, hogy a program egyedül Görögországban létezik, a regisztrált menedékkérők számára legfeljebb fél éven át adnak támogatást előre meghatározott összeggel feltöltött, készpénzkártyák formájában, melyeket csak görög földön lehet használni. Hozzáteszik, hogy a kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik, és bármilyen visszaélés esetén letiltják a kártyát.
A kötelező kvótákról azt írják, hogy az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak ilyen követelményt az EU-ba érkező menekültek elosztására. Hozzáteszik, a Bizottság úgy gondolja, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel, de ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Mint írják, már a Bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét. Kiemelték, hogy a végső jogszabályról döntő Tanácsban már több tagállam jelezte, hogy számára elfogadhatatlan lenne egy kötelező áthelyezési rendszer.
A tájékoztató kitér a Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, a büntető jellegű uniós költségvetés és az EU-n kívülről való kötelező áttelepítések kérdésére is. (Euronews)
A tájékoztató itt olvasható >>>
A Médianéző Központ kiderítette, hogy nagy az ellenzéki sajtó túlsúlya, sőt újabban nőtt is a befolyásuk. Az interneten már csaknem háromnegyedes a túlsúlyuk. Kovács Zoltán leleplezi: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából. A Magyar Hírlap megtudta, hogy a svéd néppártiak is Soros-ügynökök.
Múlt év vége óta nőtt a kormánykritikus orgánumok dominanciája a magyar médiapiacon, s az online portálok esetében az elérések aránya megközelíti a háromnegyedes túlsúlyt – olvasható a Médianéző Központ tanulmányában.
A különböző típusú médiumok közül egyedül a rádiók terén kerültek többségbe kormánybarát adók: múlt év végén még a kabinetet bíráló állomások – amelyek közül a legnagyobb a Klubrádió – bírták az elérések 53 százalékát, januárra a politikailag releváns konzervatív rádiók – amelyekből a Karc FM, a Gong Rádióra és a Part FM tagjai a holdingnak – tudják eljuttatni műsoraikat az emberekhez ebben az arányban.
A televíziók terén még úgy is nőtt a kormánykritikus médiumok – elsősorban az RTL Klub és az ATV – dominanciája, hogy a KESMA-csatornák – Echo TV, Hír TV – híradói mellett a holdinghoz nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsorainak eléréseit is vizsgálta a tanulmány: a decemberi 54-46 százalékos arány 55-45-re módosult az év elejére. (Magyar Nemzet: Továbbra is túlsúlyban a kormánykritikus média)
Az Európai Bizottság migráció kezelésével kapcsolatos tervei ellentétesek azzal, amit Magyarország kormánya és a magyar emberek vallanak, Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni, ezzel viszont Magyarország nem ért egyet – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn újságíróknak.
A politikus felidézte: az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációval kapcsolatban.
Hangsúlyozta: az elképzeléssorozat egyik eleme a migránskártyák rendszere, vagyis az a támogatási rendszer, amelyet gyakorlatilag a legfontosabb döntéshozatali fórumok megkerülésével, azok véleményének kikérése nélkül, az ENSZ különböző alszervezeteivel együttműködve hoztak létre. Csak a nyilvánosságra került adatok alapján több mint 60 ezer ember részesült januárban is ilyen típusú támogatásban és erre a programra 110 millió eurónál is többet, nagyjából 40 milliárd forintot költöttek eddig – tette hozzá az államtitkár.
Az államtitkár hozzátette: a rendszer további eleme a migránsvízum, valamint a kötelező betelepítési kvóta, amelyet az Európai Parlament továbbra sem vett le napirendjéről. (MTI: Kovács Zoltán: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából)
Liberális Soros-lobbistákként jellemezték a Magyar Hírlapnak svéd bevándorlásellenes politikusok a Fidesz kizárását követelő néppártiakat. Az érintettek valóban a milliárdos szövetségeseinek számítanak.
A múlt héten az Európai Néppártban (EPP) a svédek mentek a legmesszebb a Fidesz és Orbán Viktor kormányfő bírálatában. A jobbközép pártcsalád több vezetője elítélte a magyar kormány tájékoztató kampányát – igaz, a Bundestag bajor alelnöke védelmébe vette –, de csak a svédek javasolták a Fidesz kizárását. Ulf Kristersson, a Mérsékeltek (Moderaterna) elnöke, és Peter Kullgren kereszténydemokrata (KD) párttitkár egyaránt azt nyilatkozta a TT svéd hírügynökségnek, hogy a magyar kormánypárt „alapvető kérdésekben” megy szembe az EPP alapelveivel. A két politikus a George Soros alapítványa által is támogatott Freedom House jogvédő szervezet jelentésére is hivatkozott.
Nem meglepő, hogy a magyar kormány és több szakértő által is élesen bírált jelentést készpénznek veszik a svéd néppártiak, hiszen négy EP-képviselőjük közül hárman is rajta vannak azon a néhány éve kiszivárgott listán, amely Soros szövetségeseit gyűjtötte össze. A negyedik képviselő csak azért maradt le, mert ő a tavaly őszi parlamenti választások után váltotta le a stockholmi törvényhozásba bekerült elődjét, aki rajta volt a Soros-listán.
A néppártiaktól jobbra álló, bevándorlásellenes erők nem értenek egyet a Magyarországgal szembeni támadásokkal. Björn Söder, a Svéd Demokraták (SD) parlamenti képviselője a lapnak úgy fogalmazott: a jelenlegi kritikák inkább a liberális baloldal politikai kampányának a részei, amit sajnos a svéd néppártiak is, úgy tűnik, fenntartások nélkül támogatnak. Gustav Kasselstrand, az Alternatíva Svédországnak (AfS) elnöke úgy fogalmazott: a Néppárt konzervatív pártjait már régen meggyengítette és „pacifikálta az új liberális burzsoázia”. (Magyar Hírlap: Soros-lobbi a svéd támadások mögött)
Az MTI-ből és persze az összes kormányközeli lapból megtudhatjuk, Szijjártó Péter szerint két világnézet létezik a migrációval kapcsolatban. Deutsch Tamás meg elmagyarázza, hogy Jean-Claude Juncker „kudarcot vallott, mert elnöksége alatt milliószámra bejöttek az illegális migránsok és kimentek a britek”. A PestiSrácokban arról olvashatunk, hogy egyes zsidók “a kommunista pestist a magyarságra szabadították”.
Világossá vált, hogy két teljesen különböző világnézet, felfogás létezik a migrációval kapcsolatban – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter Isztambulban az MTI-nek, a Budapest Folyamat 6. miniszteri ülését követően. Mint mondta: az Európai Bizottság (EB) a konferencián mindent megtett azért, hogy minden arról szóljon, mennyire jó a migráció Európának, és újabb migrációs folyamatokra van szükség. A miniszter azonban leszögezte: A migráció újabb és rendkívüli veszélyeket jelent és tartogat Európa számára.
Az elmúlt hetek nyugat-balkáni eseményei egészen riasztóak. Mind Bosznia-Hercegovinában, mind Észak-Macedóniában olyan terroristákat fogtak el, akik korábban az Iszlám Állam dzsihadista szervezet színeiben harcoltak a Közel-Keleten – mondta Szijjártó. (MTI: Szijjártó: két világnézet létezik a migrációval kapcsolatban)
Facebook-üzenetében Deutsch Tamás azt írta: Jean-Claude Juncker „kudarcot vallott, mert elnöksége alatt milliószámra bejöttek az illegális migránsok és kimentek a britek”. Emellett – tette hozzá – az Európai Bizottság elnöke „szolidaritásból is megbukott, mert folyamatosan azon dolgozik, hogy kizárassa a Néppártból a Fideszt azért, mert kezdettől ellenezte az illegális bevándorlást”.
„Juncker továbbra is kitart hibás politikája mellett. A Fidesz továbbra is kitart a Néppárt eredeti elvei, és az európai értékek mellett” – szögezte le az EP-képviselő. (MTI: Deutsch: Juncker kudarcot vallott)
Zsidó gyökereit vállaló, és magyarságára büszke emberként szomorúan szemléli, ahogy az ellenzéki pártok, és maga a zsidóság is visszaél napjainkban a zsidóság kérdésével a politikai küzdelemben – mondta a Paláver keddi adásában Reiner Péter. A publicista hozzátette, elkötelezett emberként hazája, múltja, jelene és jövője iránt, kijelenheti, hogy ez a nemzet jövőre ítéltetett, de egységessé kell válnia, azonban a kommunista idők bűneivel való szembenézés hiányában ez nem valósulhat meg.
Ide tartozó, kibeszéletlen problémának nevezte, hogy a második világháború borzalmait követően egyes zsidó emberek bosszút állva a kollektív sérelmek miatt, “a kommunista pestist a magyarságra szabadították”. (PestiSrácok: Reiner Péter: “Szomorú, hogy a pártok, és a zsidóság egyes képviselői visszaélnek az antiszemita váddal”)
A számtalan „vörös vonal” után minden eddiginél messzebb ment a Fidesz, valójában Orbán Viktor azzal, hogy személyesen Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének ment neki, aki az Európai Néppárt (EPP) egyik vezető politikusa is – mondta a Magyarországi Európa Társaság (MET) elnöke. Hegedűs István szerint a legújabb kormányzati plakátkampány ismét botrányt váltott ki az EPP-ben.
Erre vall egyébként, hogy szintén az eddigi gyakorlattal szemben az EB órákon belül ugyancsak plakáttal válaszolt a szerintük valótlan magyar állításokra. A testület szóvivője „sokkolónak” és nevetséges összeesküvés-elméletnek nevezte a magyar állításokat.
Sőt, Joseph Daul, az EPP elnöke hosszú Twitter-írásban szintén hamisnak és megtévesztőnek minősítette a kormány állításait, és az EB-hez hasonlóan arra emlékezteti a magyar kormányt, hogy a döntéseket közösen hozzák meg a tagországok.
Azzal, hogy most már „anyapártját”, az EPP-t is így bírálja a Fidesz, sokáig nem fenntartható helyzet állott elő, lélektanilag nem lehet ezt sokáig csinálni – fogalmazott Hegedűs István.
Nagyon úgy látszik, hogy
azután, hogy eddig is világos volt, nem tudnak mit kezdeni vele – mondta MET elnöke.
Ebben a helyzetben legkésőbb a május végi európai parlamenti választás után döntésre kell vinni ezt az állapotot, ami már magának az EPP-nek is túl sokat árt a szakértő szerint.
Az EP-választás azért fontos, mert jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok. Az EP elkészítette első mandátumbecslését, ami a két legnagyobb frakció, az EPP és a szocialisták (S&D) jelentős térvesztését vetíti előre a radikális, populista, részben EU-ellenes erőkkel szemben. (Azt hozzá kell tenni, hogy a számítás a britek kilépése utáni, 751 helyett 705-ös létszámot veszi alapul, noha egyelőre bizonytalan, hogy a szigetország valóban távozik március végén. Ha nem, akkor nekik is meg kell tartaniuk az EP-választást.)
Ebben a helyzetben még nagyobb lehet a Fidesz súlya az EPP-n belül. Legalábbis matematikailag. Hegedűs István szerint azonban a helyzet annyira elmérgesedett, hogy ez felülírhatja a „matekot”.
– fogalmazott.
A szakértő azt se zárja ki, hogy még a választásig is emelni fogja ezt a hangot a Fidesz, mert az már most látszik, hogy egyéb mondanivaló híján javarészt a migránstémáról fog szólni a kampány. Ez pedig előre is hozhatja a szakítást az EPP-ben.
Érdemes felidézni, hogy nem oly régen, december utolsó napjaiban Juncker egy német lapinterjúban azt mondta, hogy szerinte az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával. Elmondta azt is, hogy az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását, de az elutasította ezt. Akkor.
Az európai bírósági per előtti utolsó felszólítást kapta a magyar kormány a Stop, Soros!-törvény ügyében, ahogyan több kérdésben is. Pert indítanak a külföldi élelmiszerek kiskereskedelmében lévő hátrányos megkülönböztetés miatt.
Úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bíróság a magyar kormánynak több ügyben. Ezek közül a legfajsúlyosabb a Stop, Soros! törvénycsomag. Nem megfelelő válasz esetén az Európai Bíróság elé viszi az ügyet. Korábban a Velencei Bizottság visszavonásra szólította fel a kormányt.
A bizottság a korábban kapott magyar válasz után is
A menedékjog iránti kérelmek támogatásának (vagyis a civil szervezetek felvilágosító tevékenységének) büntetendővé tételével a magyar szabályozás korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikáljanak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és igénybe vegyék az általuk nyújtott segítséget.
Uniós jogot sért a távoltartás intézménye is.
az, hogy a büntetőeljárás alá kerülő személyek nem közelíthetik meg a Magyarország határain lévő tranzitzónákat, a szabályozás indokolatlanul korlátozza az érintett uniós polgárokat és családtagjaikat szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek.
A bizottság szerint a magyar szabályozás
azzal, hogy a kérelmeket olyan indokokkal is elutasítják, amelyek nincsenek benne a közösségi jogban. (A menedékjog csak azokra vonatkozik, akik közvetlenül olyan országból érkeznek, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben van.)
A magyar hatóságoknak most két hónapjuk van arra, hogy választ adjanak a bizottság aggályaira.
Fontos eljárás az is, amely kifogásolja a magyarországi élelmiszertermékek kiskereskedelmi forgalmában azt a megkötést, amely hátrányosan érint az importáruk forgalmazását. Ebben az ügyben már megvolt az utolsó figyelmeztetés, most már a bírósági kereset következik.
A bizottság azt utasítja el, hogy a magyar szabályozás szerint a
függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, mert hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.
Magyarország az azonos haszonkulcs előírásával megakadályozza, hogy egyes, importált termékeket kínáló importőrök és kiskereskedők vonzóbb bolti árakat kínálhassanak a fogyasztóknak.
Első figyelmeztetés,
Magyarország nem teljesítette az előírást, a kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt van.
Ugyanezt az intézkedést hozta a bizottság amiatt, hogy a magyar kormány határidőre nem nyújtotta be a fogyatékkal élő és csökkent mozgásképességű személyek vasúti hozzáférését bemutató végrehajtási tervét.
Mindkét ügyben két hónapja van a kormánynak, azután következhet az indoklással ellátott vélemény elküldése.
Az Európai Parlamentben elszenvedett kétharmados vereség után bukkant fel egy új elem a kormány kommunikációjában: Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mondta azt, hogy „magyar fiaink” helyett „Brüsszel zsoldosokat küldene” a határra, hogy „beengedjék a migránsokat”. Még Angela Merkel egyik beszédét is idézte, amelyben a kancellár arról beszélt, hogy
– vagyis egyébként ugyanarról, amiről a magyar kormány is –, és szerinte ez úgy érhető el, ha az országok átadják kompetenciájuk egy részét a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek.
Erre válaszolt közleményben az Európai Bizottság. Azt írják: a Bizottság valóban javaslatot tett a héten az uniós határőrizet erősítésére, ám az előzetes hírekkel vagy Merkel kancellár kívánságával ellentétben a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök évértékelőjében ismertetett tervekben nem szerepel a nemzeti hatáskör elvétele.
Mint írják, a Bizottság többek között az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolja. Külön kiemelik, hogy
Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata a tagállamok támogatása maradna. A Bizottság javaslata szerint a Frontex személyzete azon tagállam irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben szolgál.
A kormányt azonban, úgy tűnik, ez kevéssé érdekli. Hiába cáfolta ugyanis egyértelműen a víziót az Európai Bizottság, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reggel az állami tévében ismét arról beszélt: a határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot.
Vagyis, hiába nem tervez ilyet az Európai Bizottság, a kormány a következő napokban várhatóan ugyanúgy sulykolja majd ezt a hamis üzenetet.
Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen
„Örüljünk neki, hogy békés kontinensen élhetünk, olyan Európában, amely az uniónak köszönhetően békés” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni, mondta. Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett.
az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma – közölte szerdai évértékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia
Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, eljött az ideje annak, hogy a kontinens saját kezébe vegye a sorsát. Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe.
A nemzeti szuverenitás megosztása erősebbé teszi az unió országait mondta. „Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának”.
Afrikának nem adományokra, hanem partnerségre van szüksége
A volt luxemburgi kormányfő végezetül javaslatot tett az Európa és Afrika közötti beruházási és munkahelyteremtési partnerség létrehozására, amelynek nyomán várakozásai szerint már öt éven belül akár 10 millió munkahely jöhetne létre Afrikában. „Afrikának nem adományokra, hanem valódi és tisztességes partnerségre van szüksége” – mondta Juncker, s ez az EU-nak is hasznára válna, mivel 2050-re Afrika lakossága eléri a 2,5 milliárdot.
„Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket”
Meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét, hogy a közös valuta az új európai szuverenitás aktív eszközévé váljon. Juncker abszurdnak nevezte, hogy Európa az energiaimportjának 80 százalékát amerikai dollárban fizeti, miközben a behozatal mindössze 2 százaléka érkezik az Egyesült Államokból. „Abszurd, hogy európai cégek dollárban vásárolnak európai repülőgépeket” – fogalmazott.
Az elnök emellett arra is felszólított, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozza meg döntéseit a tagországok kormányait tömörítő tanács, vagyis szűnjön meg a tagállamok vétójoga.
A migráció ügyében kompromisszumos megoldásra van szükség
A Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni – mondta Juncker. Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak.
– emelte ki, és ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.
Ahol a jogállamiság veszélybe került
A helyzet egyes uniós tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot, meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került – mondta Jean-Claude Juncke, aki teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek „tárcájához” a jogállamiság kérdése tartozik.
Arról is beszélt, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis „nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti”.
Az Európai Bizottság elnökének beszédét itt nézheti meg élőben.
Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.
Szerinte azt a módszert kell megtalálni,
amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.
Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.
Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.
A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.
Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte
mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.
Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.
Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.
Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte
olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.
Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.
Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.
Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.
Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.
Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:
„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.
A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.
160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament szerdán a Stop Soros törvénycsomagot. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az onnan kilépett független Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépő Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő, vagyis az LMP- és a DK-frakció nem vett részt a szavazásban.
Ezt az LMP-sek azzal indokolták, hogy a javaslatok nem tesznek hozzá semmit az ország biztonságának erősödéséhez, sőt, jogbizonytalanságot eredményeznek. Azt is kifogásolták, hogy a kormány nem várta meg a Velencei Bizottság véleményét. A párt szerint fontos kérdés a migrációs válság kezelése, de „alkalmatlan és méltatlan” erre, amit a Fidesz tesz.
A szavazástól való távolmaradást a DK azzal indokolta, hogy a párt „soha nem vesz részt az Orbán-rendszer egypárti, illegitim alaptörvényének módosítgatásában”, ráadásul a törvény szembe megy az alapvető emberi jogok tiszteletével.
Azt, hogy a Jobbik miért szavazta meg a törvényt, ide kattintva olvashatja el.
A csomag elfogadása után az Európai Bizottság máris jelezte: most is
és figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság várható véleményét is. Azóta a Velencei Bizottság is nyilvánosságra hozta véleményét, miszerint vissza kell vonni a törvényt.
A bírálatokra a kormány a szokásos sorosozással válaszolt. A Fidesz közleménye szerint „Soros Magyarország elleni lobbi tevékenysége ismét beindult, rögtön védelmükbe veszik Soros bevándorláspárti hálózatát. Sorosnak mindenhol megvannak az emberei.”. A Miniszterelnökség pedig azt írta: „sajnálattal tapasztalják, hogy a Velencei Bizottság ebben az ügyben nem jogi tanácsadó testületként viselkedik, hanem a Brüsszeltől és a bevándorlást szervező Soros-hálózattól már jól ismert politikai vádakat ismételgeti, és politikai nyomást kíván gyakorolni Magyarországra.”
Érdekesség, hogy ugyanaznap egy másik ügyben a kormány kifejezetten támogatta a Velencei Bizottság véleményét. Szijjártó Péter ugyanis arról beszélt, örül annak, hogy Ukrajna tiszteletben tartja és végrehajtja a Velencei Bizottság állásfoglalását az oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Valójában azonban a Velencei Bizottságnak pont az a feladata, hogy adott esetben kritizáljon. A testület, hivatalos nevén a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete.
Itt fontos megjegyezni: sokan, sokszor keverik, de az Európa Tanácsnak nincs köze az Európai Unióhoz. Az EU-nak is van egy hasonló nevű szerve, az Európai Tanács, ez szokott többeket összezavarni. Az Európai Tanács az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek találkozója.
A Velence Bizottságot 1990-ben alapították, kezdetben a demokratikus átalakulást véghez vivő országokat segítette, most már viszont széles körben elismert, független tanácsadó testületként működik.
A bizottság véleménykéréseket a tagállamoktól, az Európa Tanács szerveitől és nemzetközi szervezetektől is befogad – így például az Európai Bizottságtól is. Ezután kijelölnek egy csapatot, amely az adott kérdéssel foglalkozik, ennek tagjai megbeszéléseket folytatnak az érintett országban, majd megfogalmazzák javaslatukat.
Fontos, hogy javaslatról,
Szintén fontos, hogy a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság is rendszeresen átveszi, hiszen egy független szakértői testület elemzéséről van szó. Az Európai Bizottság ugyanis az Európai Unióban a szerződések őreként is működik, vagyis ellenőrzi, hogy a szerződések és jogszabályok megfelelően érvényesülnek-e a tagállamokban.
Az Európai Bizottság a tagállamok kormányaitól független intézmény, amely az EU egészének érdekeit képviseli. Elnökét a Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslata alapján, most az Európai Néppárt által Jean-Claude Juncker tölti be a posztot. A Bizottságba minden tagállam egy biztost jelölhet, akiket kinevezésük előtt az Európai Parlament hallgat meg.
Vagyis
ha úgy látja, hogy az uniós értékek veszélyben vannak. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Erről néhány hónapja Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője is beszélt a Független Hírügynökségnek adott interjúban. Mint mondta, „az eljárások egy konzultációval indulnak, amikor a Bizottság észrevételeket tesz: megpróbálják elkerülni, hogy az eljárás további szakaszba lépjen. 75 százalékban megegyezésre jut a Bizottság a tagországokkal. Magyarország esetében is nagyon sok olyan eset van, amikor ez megtörtént.”
Ha viszont nincs megegyezés, akkor a Bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Neki kell ugyanis biztosítani, hogy az uniós jogszabályokat minden tagország azonos módon értelmezze.
Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, a tagállam köteles azt azonnal megszüntetni. Ha pedig az adott állam nem teszi meg a megfelelő lépéseket, vagyis nem teljesíti az ítéletet, akkor a Bizottság újabb eljárást indíthat a Bíróságon, amely pénzbírságot is kiszabhat.
Az elmúlt hónapokban a Bizottság több, Magyarországot is érintő ügyben fordult már az Európai Bírósághoz. Ilyen volt a kvótaügy, a lex CEU és a civiltörvény is. Ez utóbbi ügyében például az Európai Bizottság a Velencei Bizottság véleményét megvárva döntött úgy, hogy lépnie kell, mert a magyar törvény tartalmaz olyan rendelkezést, amely az uniós jogot sérti.
Most, a Stop Sorossal kapcsolatban a Velencei Bizottság véleménye az, hogy a törvénynek vannak olyan pontjai, amelyek sértik az Emberi Jogok Európai Egyezményét, vagy épp a szólásszabadságot. Ahogy cikkünk elején írtuk, az Európai Bizottság jelezte, hogy figyelembe fogja venni a Velencei Bizottság szakvéleményét. Ennek alapján pedig
Akkor pedig újabb kötelezettségszegési eljárást indíthat – amely viszont évekig is tarthat.
Emellett az Európai Uniónak van még egy fegyvere az uniós normákat be nem tartó tagállamokkal szemben, ez pedig az úgynevezett hetes cikkely szerinti eljárás, amely akár a szavazati jog felfüggesztésével is járhat. Ennek elindítását az Európai Parlament több bizottsága is javasolta már Magyarországgal szemben, a folyamat azonban szintén nagyon hosszú, és több lépcsőből áll.
Először az Európai Parlamentnek kell megszavaznia ez eljárás elindítását. Ehhez a képviselők abszolút többségére, a leadott szavazatoknak pedig a kétharmadára van szükség. Ezután tagállamok minisztereinek tanácsa szavaz arról, valóban megsérti-e az adott ország az uniós normákat, itt négyötödös többségre van szükség, majd az Európai Tanács is szavaz róla. Ezután döntenek az esetleges szankciókról. Vagyis, itt is egy rendkívül hosszú folyamatról van szó.
