2000 milliárd forintos költségvetési „kiigazítással” számolt az a terv, melyet az Orbán kormány már az Ukrajna elleni háború előtt elkészített – írja a Portfolió. Orbán Viktor miniszterelnök ehhez képest azt mondta, hogy majd a választások után foglalkozunk azzal, hogy tartható-e a rezsicsökkentés.
Az Orbán kormány rábízta az ellenzékre a politikai öngyilkosságot: Bokros Lajos azt írta, hogy sem a rezsicsökkentés sem pedig a tizenharmadik havi nyugdíj nem tartható! Ez a fenyegetés nyilvánvalóan sok kispénzű szavazót állított a Fidesz mellé.
Miből?
Az Orbán kormány válságkezelő programja 2010 után mintegy 500 milliárd forintról szólt. Bokros Lajossal ellentétben nem kizárólag az életszínvonal csökkentéséből finanszírozták hanem a bankok és a multik megadóztatásából is. Ezzel a megszorító csomag, melyről természetesen egy kukkot sem szólt az Orbán kormány, sokkal elfogadhatóbbá vált a lakosság számára. Az uniós pénzek is jelentős tételt tettek ki a válságkezelésben, és most is nagyon számít erre Orbán Viktor kormánya. 500-700 milliárd forintot tervezett uniós forrásból két évre a miniszterelnök, aki ezért is írt levelet Ursula von der Leyennek.
Hideg zuhany
A brüsszeli bizottság elnöke kedvezően reagált Orbán levelének arra a részére, amely az ukrajnai menekültekre vonatkozott. Ezen az alapon – más érintett uniós tagállamokhoz hasonlóan – Magyarország is pénzhez juthat. Csak nem eléghez. A nagy pénzek tekintetében az Európai Unió úgy döntött, hogy megindítja a jogállami eljárást. Elsősorban a korrupció miatt. Ezzel arra utal Brüsszel, hogy Orbánnal személy szerint van problémája. Boriszov bolgár ex miniszterelnököt nem sokkal bukása után vizsgálni kezdte az európai ügyészség. Laura Codruta Kövesi maga is járt ebben az ügyben Bulgáriában. Orbán nem bukott meg a választáson, sőt. Magyarországon nem illetékes az európai ügyészség, de Brüsszel ezt feltételként szabhatja, ha az Orbán kormány meg akarja kapni a nagy uniós pénzeket és kölcsönöket. Ősz előtt erre nem sok esélye van, ugyanakkor a válság már itt van. Az MVM-nek milliárdokba fáj a rezsi, a MOL-nak a benzin ár stopp. Kínos alkudozás vár Orbán Viktorra, amelyből már kapott ízelítőt. Márciusban a magyar kormány jelezte Brüsszelnek: minden feltételt teljesít, ha megkaphatja az uniós pénzeket. Mire a válasz: új követelési listát tett le az asztalra a brüsszeli bizottság! Ebben az Orbán kormány számára az a legkínosabb követelés, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe!
A londoni Financial Times vezércikkben bíztatta az Európai Uniót: legyen kőkemény Orbánnal szemben! Ez nem sok jót ígér, mert a Financial Times általában az angolszász mainstream álláspontot képviseli. Nem véletlenül reagált negatívan a budapesti tőzsde és a forint kedden Ursula von der Leyen bejelentésére. Orbán decemberben azt mondta, hogy lesz megegyezés Brüsszellel. Talán Macron francia elnökben bízik, aki ebben a félévben az EU soros elnöke. Budapesti tárgyalásain köthettek valamiféle pragmatikus alkut a jövőre nézve. Jelenleg azonban a magyar diplomácia nagyon magányos a nyugati világban pedig most lenne a legnagyobb szükség arra, hogy valamiféle modus vivendit találjon Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Washingtonnal. Uniós pénzek nélkül a gazdasági válság katasztrófális életszínvonal csökkenést okozhat Magyarországon, ahol Orbán Viktor miniszterelnöknek minden politikai ügyességére szüksége lesz, ha meg akarja őrizni választói bizalmát.
Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).
A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.
A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?
Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.
A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.
A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban – a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.
Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.
1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.
A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.
Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.
Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?
Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)
Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.
A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.
Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.
„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.
Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.
Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.
A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.
Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat. A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.
Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.
A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és „folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.
„Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.
Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.
Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).
Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén kezdeményezték Oroszország képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.
A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.
Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.
Putyin Ukrajna elleni háborúja próbára teszi a budapesti és a varsói kormány együttműködését hiszen míg Lengyelország a NATO és az EU legelszántabb tagja Oroszország bírálatában, Orbán Viktor a sor végén kullog. Egyáltalán nem siet elítélni Putyin háborúját Ukrajna ellen.
A lengyel ellenzék egyik vezető lapja vázolta fel a dilemmát, amely szembeállítja egymással Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit noha ők ketten szorgosan együttműködtek Brüsszellel szemben. Csakhogy az Ukrajna elleni orosz támadás nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarországnak vagy Lengyelországnak önmagában csekély a súlya, csakis a NATO illetve az EU számít tárgyaló képes partnernek Putyin számára.
A moszkvai Pravda mindenesetre Magyarországot azok közé a baráti országok közé sorolta, melyek ugyan csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, de nem szállítanak fegyvert Ukrajnának. Lengyelország viszont az élenjár Ukrajna támogatásában: a legtöbb fegyver a lengyeleken keresztül érkezik az élet-halál harcát vivó országba.
Morawiecki miniszterelnök púderezi Orbán politikai hulláját
Ezt állitja a Rzeczpospolita című lap helyettes főszerkesztője, aki vezércikkben bírálja a magyar miniszterelnököt, mert Orbán nem hajlandó elítélni Putyin hadjáratát Ukrajna ellen. Nem nyújt támogatást Zelenszkij kormányzatának, és a magyarországi kormány média helyet ad Putyin propagandájának.
Orbán Viktor elfogadta ugyan az Oroszország elleni szankciókat, de arról beszél, hogy az uniós államok is megfizetik ennek az árát. Nem ennek a nyilvánvaló ténynek a fölemlítése zavarja igazán a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettesét hanem az, amit a Mandinernek mondott a magyar miniszterelnök.
„A lengyelek a nyugati világ határát fel akarják tolni az orosz határig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, ha ez létrejön, és a NATO – beleértve természetesen Lengyelországot is, megfelelő erőt tud felvonultatni ezen a határon. Ezért támogatják a lengyelek vehemensen Ukrajna NATO tagságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ezután arról nyilatkozott, hogy nagy geopolitikai játékosok kereszttüzében találta magát. Aki kereszttüzben van, az egyik oldalhoz sem tartozik – vonja le a következtetést a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettese, aki szerint Orbán Viktor nem érzi magát a Nyugat részének. Szuldrzynski szerint
Magyarország az orosz befolyás kirendeltségévé vált – teszi hozzá a főszerkesztő-helyettes, aki szerint Orbán Viktor a putyinizmus magyar változatát építi ki.
Brüsszelben gyűlnek össze a nyugati országok külügyminiszterei. Megvitatják mit kellene és mit lehet tenni a továbbiakban az ukrajnai háborúra adott válaszként. A Brexit óta először vesz részt Nagy Britannia külügyminisztere is a megbeszéléseken.
A miniszterek várhatóan megtárgyalják mit tehetnek még Ukrajna támogatására, meddig mehetnek el, mi az a vörös vonal amin nem tudnak és nem is akarnak átlépni, hogy megelőzhessék a háború tovább terjedését Európában.
A NATO, a G7 és az Európai Unió külügyminiszterei egymás után találkoznak, és megbeszélik mivel lehet további nyomást gyakorolni Oroszországra. mit kellene még tenni.
A NATO fontolóra veszi a katonai szövetség keleti szárnyának további megerősítését.
Megbeszélések lesznek a NATO-n kívüli országok, például Grúzia és Moldova támogatásáról.
Az EU miniszterei meghallgatják az ukrán külügyminisztert Dmytro Kulebát. Kuleba helyzetértékelését figyelembe véve értékelni fogják, aki várhatóan elsősorban nagyobb légvédelmi képesség biztosítását várja segítségként.
Liz Truss brit külügyminiszter lesz az első brit miniszter a Brexit óta, aki részt vesz az EU külügyi tanácsán.
A brit külügyminiszter kijelentette mindent megtesznek Ukrajna további hathatós támogatása érdekében, miközben szigorítják az általa „Putyin hadigépezetének” nevezett satuját.
A cél a nyugati egység újbóli megerősítése és megszilárdítása.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet”-nek nevezte azt az Ukrajna ellen elkövetett agressziót, mely ellen a civilizált világ néhány nap alatt soha nem látott egységbe forrva segíti az ukránokat függetlenségük szabadságuk megvédelmezésében.
(Folyamatosan frissítjük)
22:05 – Irakli Kobakhidze grúz kormánypártelnök szerint a kormány sürgősen előkészíti az EU-tagjelölti státusz iránti kérelmet, amelyet holnap nyújtanak be Brüsszelbe.
21:40 – Két amerikai tisztviselő szerint Oroszország Ukrajnán belül tankjainak, repülőgépeinek, tüzérségeinek és egyéb katonai eszközeinek nagyjából 3-5%-át veszítette el – ehhez képest Ukrajna kapacitásának nagyjából 10%-át veszítette el.
19:40 – A kijeviek metrókban rejtőznek, miközben az orosz erők bombázzák a fővárost.
18:30 – A Chelsea labdarúgó klub tulajdonosa, az orosz Roman Abramovics megerősítette, hogy eladja a londoni egyesületet. A Chelsea eladásából származó, leadózott bevételt egy újonnan létrehozott alapítványának akarja adni. Az alapítvány az ukrajnai háború valamennyi áldozatának segíteni szándékozik.
17:55 – Az orosz fegyveres erők a hadművelet kezdete óta több mint 1500 katonai célpontot semmisítettek meg Ukrajnában, köztük 13 repülőgépet és 47 drónt – mondta szerdán újságíróknak Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője.
17:20 – Az ukránok 200 millió dollárt adományoztak a hadsereg támogatására. A Nemzeti Bank az összeget a február 24-én létrehozott speciális számlájára kapta az ukrán fegyveres erők támogatására a folyamatban lévő orosz invázió közepette.
16:45 – Az orosz erők elfoglalták a stratégiailag fontos Herszon központját – közölték ukrán tisztviselők. Ez az első olyan nagyváros, amelyet Putyin elnök erői az invázió múlt csütörtöki kezdete óta legyőztek.
16:00 Oroszország több mint 2000 civil ukránt ölt meg.Mióta Vlagyimir Putyin orosz diktátor hadat üzent Ukrajna ellen, Oroszország több száz közlekedési infrastruktúra létesítményt, otthont, kórházat és óvodát semmisített meg, több mint 2000 ember halálát okozva állítja az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat szerint.
15:50 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az orosz kormány „de facto barátságtalannak” tekint minden olyan országot, amely szankciókat vezet be Oroszországgal szemben – írja a CNN.
14:35 – Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai tettei háborús bűnnek minősülnek.
13:10 – Teljes a káosz az ukrán és orosz fél tárgyalásainak mai folytatása körül. Míg a Al Jazzeera hírügynökség Lavrov külügyminiszterre hivatkozva azt írta, hogy az ukrán fél kérésére elnapolják a tárgyalások második fordulójának megtartását, más hírügynökségek semmiféle halasztásról nem értesültek.
13:00 – Az orosz erők bombázzák Ukrajna vasúthálózatának egyes részeit, megnehezítve a konfliktus elől menekülni próbáló emberek százezreinek evakuálását.
12:45 – Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke úgy vélekedett, hogy Oroszország államosíthatja az Egyesült Államokban, az EU-ban és más barátságtalan joghatóságokban bejegyzett személyek tulajdonát az új oroszellenes szankciókra válaszolva.
11:30 – Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (UNHCR) szerint mostanra csaknem 836 ezren menekültek el Ukrajnából, mióta Oroszország elindította invázióját.
11:15 – Elnapolták az orosz-ukrán tárgyalások szerdára kitűzött második fordulóját. „Készen állunk a tárgyalások második fordulójára, de az ukrán fél késlelteti [a folyamatot] az amerikaiak parancsára” – mondta Lavrov az Al Jazeera szerint.
10:45 – A világ két legnagyobb konténerszállító-hajótársasága, a Maersk és az MSC ideiglenesen felfüggesztette az Oroszországba tartó és az onnan induló hajóforgalmat az oroszok elleni gazdasági szankciók részeként– írja a Reuters.
10:35 – A Gazprom a szokásos módon, az európai fogyasztók kérésének megfelelően szállít Európába tranzit orosz gázt Ukrajna területén keresztül – március 2-án 109,4 millió köbmétert” – mondta Szergej Kuprijanov szóvivő.
09:45 – Ukrajna képviselőivel folytatandó szerdai tárgyalásra késő délután kerül sor – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal.
08:55 – Híradások szerint találat érte a harkovi Karazin Nemzeti Egyetemet. Lángokban áll a majdnek kétszáz éves épület.
08:10 – A hajnalban leszállt orosz légi egységek Harkivban azonnal és heves harcokba keveredtek az ukrán erőkkel. Az ukránok állítások szerint az orosz katonák megtámadták egy katonai központ kórházát is.
08:00 – Az orosz csapatok az fokozzák támadásaikat Ukrajna második legnagyobb városa ellen. Harkovban kedden több tucat civilt öltek meg bombamerényletekben.
07:00 – Az ukrán elnöki adminisztráció egyik alkalmazottja azt szerint Ukrajna bízik abban, hogy meg tudja tartani a nagyobb városokat, és az idő Ukrajna javára dolgozik.
06:25 – Orosz információk szerint a dél-ukrajnai Herson városát orosz csapatok foglalták el.
06:00 – Az Európai Unió nem áll háborúban Oroszországgal, de támogatja Ukrajnát a jelenlegi helyzetben – mondta Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.
04:00 – Az amerikai közlekedési minisztérium közleménye szerint szerdán életbe lép az orosz repülési tilalom az Egyesült Államok légterében. A tilalom minden olyan repülőgépre vonatkozik, amelyet Oroszország állampolgárságú személy birtokol, igazolt, üzemeltet, bejegyzett, bérelt, lízingel vagy ellenőrzik egy orosz állampolgár számára.
2022. március 02.
23:55 – Oroszországnak „fel kell hagynia az ukrán városok bombázásával”, hogy értelmes tárgyalásokat lehessen folytatni – mondta Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában.
23:50 – Az ukrán erők még szombaton megölték Magomed Tusajev csecsen tábornokot a Kijevtől északnyugatra fekvő Antonov nemzetközi repülőtéren (GML). Tushajev felelős az LMBTQ+ személyek kínzásáért és meggyilkolásáért az oroszországi csecsenföldi nagyrészt muszlim régióban.
22:25 – Oroszország csapást mért a Babyn Yar holokauszt emlékhelyére Ukrajnában.
21:05 – Jelenleg a kelet-ukrajnai Mariupol és a második legnagyobb város, Harkiv környékén zajló csatákról számolnak be. Ukrán tisztviselők szerint több tucat civil vesztette életét az orosz tüzérségi csapások következtében.
20:45 – Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök az ország Biztonsági Tanácsának keddi ülésén közölte, hogy felkérte az orosz vezetést, hogy szállítsanak további S-400-as légvédelmi rakétarendszereket országába, szerinte Minszk védelme miatt van szükség további fegyverekre.
20:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint jelenleg több mint félmillió ember menekült el Ukrajnából. Hivatalos lengyel források szerint csak az elmúlt 24 órában 100 ezren lépték át a határt Lengyelországba. Nagyobb menekültmozgozgást érzékelnek Magyarországra, a Moldovai Köztársaságba, Romániába és Szlovákiába is.
19:30 – Putyin háborújának gazdasági következményei is vannak: egyre több nyugati olajtársaság szünteti meg üzleti kapcsolatait Oroszországgal. Eközben a Kreml megpróbálja megfékezni a tőke menekülését.
18:50 – Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint azért nem engedélyezi a magyar kormány fegyverek átszállítását Magyarországon keresztül, mert a fegyverszállítmányt hazánk területén megsemmisíthetik az oroszok. Ez sem életszerűbb magyarázat, mint Orbán Viktor hétfői indoklása.
17:20 – A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyelőre megtiltja az orosz delegációk részvételét májusban rendezendő fesztiválon – jelentette be ma a fesztivál vezetősége.
16:55 – Vlagyimir Putyin orosz elnök megismételte feltételét az ukrajnai „katonai hadművelet” befejezéséhez – közölte a Kreml. A kijevi kormánynak el kell ismernie a luhanszki és donyecki „népköztársaságot”, valamint Oroszország szuverenitását a Fekete-tengeri Krím-félsziget felett – jelentette be ma este a Kreml. Emellett Ukrajnát „demilitarizálni” kell, és „semleges státuszt” kell adni – derül ki Putyin és Nicolas Maduro venezuelai elnök telefonbeszélgetéséből.
16:20 – Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy az EU kész új szankciócsomagokat elfogadni Oroszország ellen. Ezt Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón mondta kedden.
15:50 – Az Európai Unió végül nem bocsát Ukrajna rendelkezésére nem küld vadászrepülőgépeket.
14:45 – Ha megvédjük Kijevet, megvédjük az államot is. Ez országunk szíve, és ennek tovább kell dobognia” – mondta Zelenszkij.
14:05 -Több mint 500 ezer menekült menekült el Ukrajnából az orosz invázió alatt – közölte hétfőn az ENSZ.
13:30 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonai parancsnokot nevezett ki kedden Kijev védelmének vezetésére, miközben az oroszok vezette páncélososzlopok előrenyomultak a főváros felé. „Fővárosunk védelme most a legfontosabb prioritásunk” – mondta Zelenszkij a Telegram csatornáján közzétett videobeszédében .
13:00 – Az Ukrajnával való szolidaritásból a Norvég Síszövetség megtagadta Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak részvételét a héten Norvégiában zajló világkupa-versenyeken.
12:15 – Tiltott termobárikus fegyvert használt az ukrajnai elleni háborúban hétfőn Moszkva. Mindezt Ukrajna amerikai nagykövete mondta el egy kongresszusi eligazítást követő sajtótájékoztatón.
11:35 – Oroszország elfogadhatatlannak tartja az amerikai nukleáris fegyverek jelenlétét számos európai államban – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a genfi leszerelési konferencián tartott videobeszédében.
11:30 – Nem sokkal azután, hogy a fehérorosz elnök Lukasenko bejelentette, hogy nem vesz részt az Ukrajna elleni háborúban helyijelentések szerint egy 33 egységből álló fehérorosz hadoszlop lépett be a Kijevtől északra található régióba, ahol a mobilkommunikáció is megszakadt.
11:12 – Médiainformációk szerint Gerhard Schröder (SPD) volt német kancellár elveszíti régi irodavezetőjét és beszédíróját, Albrecht Funkot. Több mint 20 év után Funk hátat fordít főnökének. Funk állítólag azt javasolta főnökének, hogy gyorsan és egyértelműen távolodjon el Vlagyimir Putyin Kreml főnökétől, és mondjon le minden orosz vállalatok felügyelőbizottsági mandátumáról. – jelentette ma a „The Pioneer” hírportál.
11:10 – Lukasenko kijelentette, hogy Fehéroroszország nem csatlakozik az ukrajna elleni háborúhoz -állítja a Tassz hírügynökség.
10:40 – Szijjártó bejelentését, miszerint Magyarország nem engedi át a fegyvereket Magyarországon, megdöbbenéssel fogadták a biztonsági szakértők. „A háborúnak a NATO-országokat támadó Oroszország szintjére történő eszkalációja esetén Magyarország köteles csatlakozni a NATO-erőkhöz, és mindenképpen kitenni magát az orosz támadásoknak” – mondta egy volt magyar tisztségviselő. „Ha hagyjuk, hogy Putyin elérje a célját, akkor Magyarország és Európa biztonságát messzemenően kockáztatjuk azon a szinten, amelyet az agresszió leküzdéséhez való minimális hozzájárulással teszünk.” – nyilatkozta a tisztségviselő a Politiconak.
10:25 – Ukrán pilóták érkeztek Lengyelországba, hogy átvegyék az európai országoktól kapott vadászgépeket – mondta a POLITICO-nak egy ukrán kormánytisztviselő.
09:55 – Az amerikai kormány szerint az Ukrajna elleni orosz támadás a NATO-n és más nyugati szövetségeseken belüli sorok összezárásához vezetett. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnököt „a NATO modern történelem egyik legnagyobb egyesítőjének” nevezte.
09:35 – Számos nemzetközi sportági szövetség felfüggeszti az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi versenyzési jogát. Legutóbb az Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) hozott ilyen tartalmú határozatot.
09:15 – Irán vallási vezetője szerint ukrajna áldozatul esik az USA által „kitalált” válságnak.
09:05 – A harkovi régió vezetője, Oleg Szinegubov kedden azt mondta, hogy Oroszország GRAD- és cirkálórakétákat lőtt Harkovra. Az orosz rakétatámadás érte a város központját, beleértve a lakónegyedeket és a városi közigazgatás épületét is.
09:00 – Kanada meg kívánja szüntetni az orosz kőolajexportot.
08:50 – Az Európai Unió Ukrajnát segítő lépései nem maradnak kemény válasz nélkül, megfenyegették azokat az országokat melyek halált okozó fegyverekkel segítik Ukrajnát – közölte az orosz külügyminisztérium.
08:45 – Japán részben betiltja az általános célú termékek Oroszországba irányuló exportját. Különösen vonatkozik ez a félvezetők szállítására.
09:02 – Légicsapás érte Harkov kormányzati épületét. A támadásról a Twitteren tettek közzé felvételt.
BREAKING: Russian airstrike hits Kharkiv government headquarters in eastern Ukraine pic.twitter.com/cB8aKvkGL9
08:25 – Legalább 70 ukrán katona életét vesztette egy orosz tüzérségi csapásban Okhtyrka északkeleti városára.
08:20 – A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze azt mondta, hogy lehetséges háborús bűnök miatt akar nyomozni Oroszország ellen.
08:00 – Bulgária, Lengyelország és Szlovákia 70 harci repülőgépet ad át Ukrajnának, amelyek a lengyelországi repülőtereken állomásozhatnak – közölte az ukrán haditengerészet sajtószolgálata hivatalos Facebook-oldalán – állítja a Tassz, orosz hírügynökség.
06:00 – Ausztrália 50 millió dollárt értékű fegyvert biztosít Ukrajna számára –jelentette be Scott Morrison miniszterelnök kedden. „Rakétákról, lőszerekről beszélünk, arról beszélünk, hogy támogatjuk őket saját hazájuk védelmében” – mondta.
05:40 – Civilek tucatjai haltak meg hétfőn az Ukrajna második városát, Harkovot ért orosz rakétacsapásokban – közölte au ukrán belügyminisztérium.
05:10 – Az ukrán vezérkar figyelmeztetett az Ukrajna felé tartó fehérorosz csapatokra .”A fehérorosz fegyveres erők legharcképesebb alakulatainak egyes egységei megkezdték az ukrajnai államhatár felé haladást Volhínia irányába” – írta az ukrán vezérkar a Facebookon. Ezt az információt nem lehetett függetlenül ellenőrizni.
05:05 – Az éjszaka folyamán Kijevben hangos robbanásokat lehetett hallani. Sokan újabb orosz támadásra készültek, és ideiglenes barikádokat emeltek az utcákon.
05:00 – Az új műholdfelvételek azt a félelmet keltik, hogy a közeljövőben jelentős orosz invázió várható Kijevben. Hatalmas orosz katonai konvoj tankokból és egyéb járművekből gurul Kijev felé. A műholdképek tanusága szerint a konvoj 64 km hosszú.
2022. március 01.
23:00 – Alekszej Navalnij a Kreml-kritikus bebörtönzött ellenzéki vezető és hívei tiltakozásra szólították fel az orosz lakosságot. Ukrajnát nem minden orosz támadta meg – bár Putyin szeretné, ha ezt elhiggye a világ.
22:10 – A Royal Dutch Shell hétfőn bejelentette, hogy az ukrajnai fejlemények miatt kilép minden Oroszországgal közös projektből.
21:55 – Az európaiak és szövetségeseik készek további szankciókra Oroszország ellen Ukrajna inváziója miatt. Ezt a párizsi Elysée-palota jelentette be hétfő este Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Románia, az USA, Kanada és Japán állam- és kormányfőinek, valamint az EU képviselőinek videokonferenciája után.
21:20: A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij támogatói polgári engedetlenségi kampányra szólítottak fel, hogy tiltakozzanak az ukrajnai orosz invázió ellen.
20:45 – Az ukrajnai háború hátterében Törökország megtiltotta a hadihajók áthaladását a Boszporusz és a Dardanellák-szoroson. Törökország, amely Oroszországhoz és Ukrajnához hasonlóan határos a Fekete-tengerrel, a múlt héten élesen elítélte Oroszország ukrajnai agressziós háborúját.
20:30 – Újra légiriadó-szirénák hallatszanak Ukrajna fővárosában, Kijevben, és a hírek szerint orosz csapást mért a város szélére.
20:25 – Az ukrán belügyminisztérium szerint civilek tucatjai haltak meg ma az Ukrajna második városát, Harkovot ért orosz rakétacsapásokban.
20:20 – A norvég olaj- és gázipari cég, az Equinor (korábban Statoil) úgy döntött, hogy kilép az oroszországi vegyesvállalatokból, és leállítja az új befektetéseket az országban – áll a társaság hétfői közleményében.
20:10 – Az orosz védelmi minisztérium felháborodással reagált a német kormány irányváltására az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban.
19:15– Az Európai Labdarúgó Szövetség befejezte együttműködését az orosz szponzorral, a Gazprommal. „A döntés azonnal hatályba lép” – közölte hétfőn az UEFA. A szerződés eredetileg 2024-ig szólt volna, és állítólag körülbelül 40 millió eurót hozott évente.
18:08 – Három tárgyalási forduló tartottak, de nem volt áttörés: eredmény nélkül zárultak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország képviselői között az ukrán-fehérorosz határon. Abban sikerült megállapodni, hogy a napokban folytatják a tárgyalásokat.
17:00 – Macron elnök telefonon ismét beszélt Vlagyimir Putyinnal. „Putyin hangsúlyozta, hogy egy ilyen megállapodás csak akkor lehetséges, ha Oroszország jogos biztonsági érdekeit feltétel nélkül figyelembe veszik.” Ide tartozik például a Fekete-tengeri Krím-félsziget szuverenitásának elismerése. és Ukrajna demilitarizálása.
16:15 – A Béketárgyaláson a tárgyalófelek szünetet tartottak, majd négy órkor folytatódtak a megbeszélések az ukrán és orosz tárgyalók között. Erről több orosz és fehérorosz sajtó egybehangzóan számolt be, valamint Mikhailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is megerősítette a Twitteren.
16:10 – A NOB akarata szerint az orosz és fehérorosz sportolók és hivatalos személyek többé nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetője ezt az ajánlást tette hétfőn minden világszövetségnek és sportesemény-szervezőnek. Az igényhez a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) is csatlakozott.
15:24 – „Minden olyan orosz személyt azonosítottunk, akinek van tulajdona Franciaországban, és akiket kormányközeliségük miatt az EU-szankciók alá vonhatnak” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hétfőn Párizsban. Franciaország ingatlanokat, jachtokat és luxusautókat akar elkobozni a kormányhoz közel álló oroszoktól. „Jogi eszközökkel elkobozzuk ezeket az árukat” – mondta.
14:55 – Az ukrajnai háború miatt több ország légterén már nem haladhatnak át orosz repülőgépek. Most a Kreml reagált – és blokkolja az orosz légteret a Németországból és más országokból érkező repülőgépek számára.
12:30 – A információk szerint aukrá és orosz fél közötti tárgyaláson az ukránok közölték követelésüket: miszerint azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását kérik.
12:25 – Ukrajna esetében a Google Térkép már nem mutatja meg, hol akadnak el a járművek, vagy hol gyülekeznek sokan. Az intézkedést a helyi hatóságokkal egyeztették.
11:57 – Ukrajna népirtás miatt indított pert Oroszország ellen az ENSZ legfelsőbb bíróságán. Ukrajna azonnali fellépést követel Oroszországgal szemben – jelentette be a Nemzetközi Bíróság vasárnap este Hágában.
11:45 – A Mariupoltól délnyugatra, az Azovi-tenger partja mentén fekvő Berdjanszki körzetet hétfőn délelőtt foglalták el orosz csapatok az Ukrinform állami hírügynökség szerint.
11:40 – Kijevben hosszú sorok állnak az élelmiszerüzleteknél, mindenki igyekszik felhalmozni az élelmiszert a várható ostromra tekintettel.
11:30 – A másodosztályú FC Schalke 04 labdarúgó-klub Ukrajna orosz inváziója miatt idő előtt felmondja együttműködését az orosz szponzor Gazprommal . Ezt a klub bejelentette.
11.05 – Az orosz agressziós való tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ragaszkodik országa EU-csatlakozásához. „Az EU-hoz fordulunk Ukrajna azonnali felvétele érdekében egy új különleges eljárást kér” – mondta Zelenszkij. – Biztos vagyok benne, hogy ez jogos kérés és meggyőződésem, hogy megérdemeljük.”
10:05 – Hétfőn tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között Fehéroroszországban, miközben az oroszok Ukrajna elleni inváziójának ötödik napján is folytatódtak a harcok.
08:45 – „Nem hiszek túlságosan az eredményben”, de „meg kell próbálni” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
8:09 – Az ukrán hadsereg az orosz előrenyomulás lelassulásáról számolt be Ukrajnában . „Az orosz megszállók csökkentették az offenzíva ütemét, de egyes területeken továbbra is igyekeznek sikereket elérni” – közölte hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
08:10 –A kelet-ukrajnai szeparatisták egyik „Népköztársasága” felfüggeszti a mozgósítást, a másik viszont továbbra is érvénybe marad.
7:50 – Hackerek támadták meg több ukrajnai közéleti személyiség Facebook – fiókját. Ezt a Facebook tulajdonosa , Meta jelentette be hétfőn. A Meta egyúttal bejelentette, hogy az elmúlt 48 órában eltávolított egy mintegy 40 hamis fiókból álló hálózatot a Facebookról, valamint az Instagram kép- és videóhírekkel foglalkozó leányvállalatától, amely hamis információkat terjesztett Oroszországból és Ukrajnából.
07:25 – A rendőrök őrizetbe vették a Pussy Riot csoport egyik tagját, Maria Aljohinát moszkvai otthona közelében.
05:30 – A vizes sportágakat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elvette Oroszországtól az augusztusi kazanyi junior úszó-világbajnokság rendezési jogát az Ukrajna ellen folyó hadművelet miatt.
22:20 – Hétfőn délelőtt megkezdődnek a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között – közölték hivatalos orosz források
20:15 – Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte: „Az orosz fegyveres erők a különleges katonai művelet kezdete óta 1067 katonai létesítményt csaptak le Ukrajnában.”
18:50 – Csehország felszólítja az összes többi EU-tagországot, hogy hagyják abba a schengeni vízumok kiadását az oroszoknak az ukrajnai hadművelet megtorlásaként.
18:10 – Putyin fokozott készültségbe helyezi az orosz nukleáris erőket.
17:00 – A nemzetközileg koordinált harmadik szankciócsomag három részből áll: jelentős számú orosz bank kizárása a SWIFT nemzetközi banki fizetési hálózatból, az orosz jegybank nemzetközi tartalékainak zárolása, valamint az oligarchák, családjaik és partnereik elleni további lépések.
15:40 – A béke felé vezető első lépésnek nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat.
13:20 – Oleg Sinegubov szerint a második legnagyobb ukrán város: Harkov ismét teljesen az ukránok ellenőrzése alatt van.
13:00 – Gyakorlatilag kitiltották egész Európa területéről az orosz légiforgalmat.
12:45 – Orosz és Fehérorosz források szerint Lukasenko telefonon tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán küldöttség már el is indult a tárgyalásokra Gomelbe.
12:00 – „Aki háborúzik, az megfeledkezik az emberiségről, nem az emberekre gondol, hanem a hatalom érdekeit helyezi előtérbe, a fegyverek logikájára támaszkodik, a legtávolabb álló Isten akaratától” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott hagyományos vasárnapi prédikációjában utalva az ukrán háborúra. Az ukrán néppel való szolidaritásra szólította fel, valamint a háború befejezésére.
11:00 – Everton – Manchester City 0:1 Mindkét csapat játékosai között található ukrán származású labdarúgó. nem csak nekik, de egész Ukrajna előtt tisztelegtek ezzel az aktussal.
https://twitter.com/i/status/1497853244697194497
10:20 – Oroszország garantálta az ukrán delegáció biztonságát a gomeli tárgyalásokon.
twitter.com
10:00 – A Kreml szóvívóje szerint Gomel városát az ukrán fél javasolta tárgyalási helyszínnek. Oroszország nem függeszti fel az ukrajnai hadműveletet az ukrán féllel folytatott tárgyalások során – tájékoztatott Peszkov. „Részünkről figyelmeztették az ukrán felet, hogy ezúttal nem függesztik fel a hadművelet menetében előirányzott tevékenységeket – ahogyan azt tegnap tették” – mondta a Kreml szóvivője.
09:40 – Lengyelországba 156 ezer, Magyarországra 62 ezer, Romániába 46 ezer menekült érkezett a háború kitörése óta.
09:10 – Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városának utcáin harcok törtek ki, miután orosz erők behatoltak a városba és már belváros utcáin folyik a lövöldözés – közölte Oleh Szinehubov, a harkovi regionális államigazgatás vezetője.
08:40 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az oroszok minszki tárgyalási ajánlatát, de nyitva hagyja a lehetőséget a tárgyalások előtt más helyszíneken.
08:14 – Orosz delegáció érkezik Fehéroroszországba, hogy az ukránokkal tárgyaljon – jelenti a TASSZ hírügynökség.
06:30 – Az orosz egységek blokkolták Herszon és Berdjanszk városát, átvették az irányítást Genicsek felett, a Herszon melletti Csernobajevka repülőteret – mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy vasárnapi tájékoztatón.
06:15 – Az ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy NATO-partnerein keresztül fegyvereket kíván szállítani Ukrajnának.
06:00 – Az intenzív utcai harcok folytatódtak vasárnap szerte a fővárosban. A legfrissebb nyugati hírszerzési jelentések szerint – ha csak pillanatnyilag is – az orosz előrenyomulás lelassult.
05:20 – Egy ENSZ-tisztviselő szerint több mint 150 000 ukrán menekült menekült el.
05:11 – Az orosz erők legalább 198 embert, köztük három gyereket megöltek, és 1115 embert, köztük 33 gyereket megsebesítettek az ukrán nemzeti gárda szerint.
4:38 – Vaszilkov városában egy orosz támadás után tűz ütött ki egy olajraktárban – a város mintegy 40 kilométerre délre fekszik Kijevtől. A folyamatos harcok miatt a tűzoltók nem tudtak előrehaladni a tüzet eloltani. Vasylkiv polgármestere, Natalia Balasinovics egy videóban beszélt a robbanásról, és azt mondta: „Az ellenség mindent el akar pusztítani körülöttük.”
03:39 – Sajtóértesülések szerint egy radioaktív hulladékot tároló raktárt találtak el Ukrajna fővárosában, Kijevben. A Radon Union cég hulladéklerakóját több orosz gránáttalálat érte – közölte többek között a 24-es csatorna. Az első mérések szerint a lakosságot a védelmi övezeten kívül nem fenyegeti veszély. Az információkat független módon nem lehetett ellenőrizni.
01:10 – Annak ellenére, hogy az iráni rezsim betiltotta a Putyin elleni tüntetéseket, az irániak csoportja „Halál Putyinra” kiáltotta ki, ami talán példátlan lépés a Putyin-ellenes irániak részéről.
00:50 – Egyelőre egyetlen nagyobb város sem került a megszálló erők kezébe, mivel a Javelin páncélelhárító rakétákkal felfegyverzett ukrán csapatoknak sikerült átmenetileg tompítaniuk az oroszok lépését Harkov keleti felé, és több kitörést is sikerült elérniük Kijev felé. A heves ellenállás és a gyorscsapású gerillataktika elrontotta a reményeket, amelyeket Moszkva egy gyors, viszonylag vértelen küzdelemhez táplált.
00:10 – A nyugati országok hatóságai fontolgatják további korlátozó intézkedések meghozatalának lehetőségét az Orosz Föderáció Központi Bankjával szemben, ezek a hétvégén véglegesítésre kerülnek. Ezt szombaton jelentette be újságíróknak a washingtoni kormányzat egyik magas rangú képviselője az Oroszország elleni szankciókról tartott külön tájékoztatón.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Euronews tévécsatornának adott vasárnap esti interjújában támogatásáról biztosította Ukrajna idővel az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozását.
„Ukrajna részt vesz az európai folyamatban, például az ukrán piac integrációjában az EU egységes piacába. Nagyon szorosan együttműködünk például az energia és más területeken” – mondta von der Leyen. „Idővel Ukrajnának kellene csatlakozzon az EU-hoz, ez az ország közénk tartozik, és látni akarjuk az európai családban” – nyilatkozta az EB elnöke.
Egils Levits lett elnök vasárnap kijelentette, hogy az EU-nak azonnal meg kell adnia Ukrajnának tagjelölt státuszt. Hasonló javaslatot tett Andrzej Duda lengyel elnök és Gitanas Nauseda litván elnök is.
A Verhovna Rada 2014. szeptember 16-án jóváhagyta az EU-Ukrajna társulási megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. 2014. november 1-jén Ukrajna megkezdte a megállapodás főbb rendelkezéseinek végrehajtását, 2016 elejétől pedig a szabadkereskedelmi övezetre vonatkozó rendelkezések is hatályba léptek. A megállapodás teljes egészében 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2019 februárjában a Verhovna Rada jóváhagyta Ukrajna alkotmányának módosításait, amelyek
rögzítik az ország EU-hoz és NATO-csatlakozására irányuló stratégiai irányvonalát.
Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy új „szigorú pénzügyi szankciókat” vezetnek be Oroszországgal szemben, beleértve egyes bankok leválasztását a SWIFT bankközi rendszerről információ továbbítására és fizetésre – közölte az Európai Bizottság vezetője.
„Így minden orosz bank, amelyet a nemzetközi közösség már szankcionált, és szükség esetén más orosz bankok is lekapcsolódnak a SWIFT-ről” – mondta. Emellett a nyugati partnerek „úgy döntöttek, hogy tovább korlátozzák az Orosz Központi Bank azon képességét, hogy nemzetközi pénzügyi tranzakciókkal támogassa a rubel árfolyamát”.
„A megállapodás szerinti szankciók az ukrajnai háborút támogató oroszországi és más országokbeli egyéneket és szervezeteket is megcélozzák. Ez mindenekelőtt véget vet annak a lehetőségnek, hogy a gazdag oroszok megszerezzék maguknak és hozzátartozóiknak az úgynevezett aranyútlevelet és az európai állampolgárságot”
„Emellett munkacsoportot hoznak létre az USA és az EU képviselőinek részvételével a szankciók gyors végrehajtásának biztosítása, valamint a szankciók hatálya alá tartozó személyek, családjaik és cégek vagyonának befagyasztása érdekében.” A nyugati országok „hangsúlyozták, hogy készek további új intézkedésekhez folyamodni, ha Oroszország nem hagyja abba az Ukrajna és így az európai világrend elleni támadást”.
Az Európai Unió fokozott gazdasági nyomással reagál az ukrajnai orosz invázióra: az állam- és kormányfők most szankciócsomagot hagytak jóvá.
Az energiaszektort, a pénzügyi szektort és a közlekedési ágazatot érinti: az ukrajnai orosz invázióra válaszul az EU-tagországok állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozón jóváhagyták az Oroszország elleni átfogó szankciócsomagot. Tartalmazza továbbá bizonyos termékek exportellenőrzését és a vízumpolitikákra vonatkozó korlátozásokat.
Az EU Bizottsága készítette elő a csomagot. Formálisan az EU-tagállamok Minisztertanácsának még el kell fogadnia. Ennek pénteken kell megtörténnie. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke „masszív és célzott szankciók” csomagját jelentette be.
A tájékoztatás szerint a pénzügyi szektor elleni szankciók fő célja a bankok elzárása az uniós pénzpiacoktól. A jövőben nem vehetnek fel vagy kölcsönözhetnek pénzt az EU-ban. Emellett meg kell akadályozni az orosz állami vállalatok EU-ban történő refinanszírozását. Részvényeikkel már nem kereskednek az EU-ban. Hasonlót terveznek az energiaszektorban is. Valami hasonlót terveznek az energiaszektorban is.
A közlekedési szektor elleni szankciók fő célja az orosz légiközlekedési ágazat alkatrész- és egyéb technológiai ellátásának megszakítása. Ezzel viszonylag kis ráfordítással óriási hatást lehet elérni, és akár teljes flottákat is le lehet állítani – hangzott el Brüsszelben. A csúcstechnológiás termékek és szoftverek exportellenőrzésének célja, hogy megnehezítse más kulcsfontosságú orosz iparágak további fejlődését.
A vízumpolitika korlátozása állítólag az oroszokat célozza, akik korábban kiváltságos beutazási lehetőségekkel rendelkeztek az EU-ba. Ide tartoznak a diplomaták mellett például az üzletemberek is.
Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.
„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.
„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”
– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.
„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.
Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.
Nem szavaztak a szankciókról
Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.
Afrika csúcs
Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.
A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.
Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.
Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
