Kétséges, hogy a 65 milliós blokk együtt tud-e működni, a belső megosztottság miatt.
A Politicónak nyilatkozott Milan Nic szlovák külpolitikai szakértő, aki korábban a külügyben dolgozott, most pedig a Német Külpolitikai Tanács munkatársa.
A megosztottság jól látszott az európai munkaügyi miniszterek ülésén, ahol a csehek és a szlovákok elfogadták a többség véleményét a kihelyezett munkahelyek ügyében, míg a magyarok és a lengyelek ellenezték. Emmanuel Macron francia elnök győzelemnek nevezte a döntést.
Míg Magyarország és Lengyelország ellenzi Macron reformterveit, Szlovákia helyesli azokat, Andrej Babis, Csehország új miniszterelnöke pedig fütyül a visegrádi együttműködésre. Babis üzletember, Európa egyik leggazdagabb vállalkozója, több mint négymilliárd dolláros vagyonnal. Pontosan tudja:
Csehország számára százszor fontosabb Németország, mint a visegrádi együttműködés.
Szlovákia már tagja az euróövezetnek, ahol Macron meg akarja kezdeni a nagyszabású reformokat. Bár Andrej Babis a választási kampány idején a reformok és az euró ellen beszélt, a gyakorlatban dönthet másként, főként, ha Németország teljes mellszélességgel beáll Macron reformjai mögé.
A visegrádi egység a menekültválság miatt erősödött meg, csakhogy ezekben az országokban egyetlen menekült sem él. A gazdasági problémák viszont megvannak, hiszen az átlagjövedelmek még mindig siralmasan alacsonyak. Csehország és Szlovákia inkább ennek csökkentésén fáradozik, és nem politikai szembenállásra törekszik Brüsszellel, ahonnan a pénz jön.
Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.
A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.
Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.
Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.
„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”
– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.
Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.
A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.
A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.
Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.
Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.
A térségünket leszámítva az unióban szinte nincs növekedés – mondat egy gyáravatón Orbán Viktor. Szerinte a V4-ek növekedése kiemelkedő. A miniszterelnök szavait ezúttal se támasztják alá a számok.
Magyarország nem sikersziget, hanem Közép-Európa része, amelynek országai együtt emelkednek fel – mondta Orbán Viktor kormányfő a gumiabroncsokat gyártó japán Bridgestone 85 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházásának átadásán.
A miniszterelnök hozzátette: kiemelkedő a négy visegrádi ország gazdasági növekedése, s ha országaink teljesítőképességét nem számoljuk, az Európai Unióban szinte nincs kimutatható növekedés. Európa legbiztonságosabb és leggyorsabban fejlődő térsége Közép-Európa – mondta még.
Nos, a kormányfő nem először küzd meg a számokkal nem teljes sikerrel. Az idei első és második negyedévi GDP-növekedési indexek az Eurostat kimutatása szerint valóban a térség országainak (közte a V4-ek) nagy arányú gazdasági emelkedését mutatják: Csehország 4, illetve 3,4 százalék, Szlovákia 3,1 és 3,3, Lengyelország 4,2 és 4,4, Románia 5,7 és 6,1, Horvátország 2,5 és 2,8, Szlovénia 5,1 és 4,4, Észtország 4,6 és 5,7, Lettország 4 és 4, Litvánia 4,1 és 4,1 százalék.
Ebben a sorban éppenséggel Magyarország egyáltalán nem kiemelkedő a 4,2, majd 3,2 százalékos negyedéves növekedési adatokkal.
Az EU-28-ak számai (2,6 és 2 százalék)
aligha nevezhetők „szinte nem növekedésnek”.
De nézzünk néhány régi nyugati tagországot. Az ír gazdaság 5,2 és 5,8 százalékkal nőtt, a spanyol 2,8, illetve 3,2-del, Málta 6,2 és 6,4-del. Hollandia se panaszkodhat (3,2 és 3,3), Ausztria a maga 3,2 és 2,6 százalékával és a finnek 3,9 és 2,3 százaléka se a nullás szint. Az tény, hogy a német gazdaság az első negyedévi 3,2 után 0,8 százalék növekedésre mérséklődött.
Ehhez még annyit: a magyar gazdaság tavaly a két százalékkal ezek szerint a „szinte nincs növekedés” kategóriába zuhant. Annak következtében, hogy lényegében leálltak az uniós támogatások. Pénz idén se nagyon érkezett eddig, több, mint ezermilliárd forintot a költségvetés előlegez meg, a növekedés felpörgése ennek a pénznek tudható be.
Nem volt könnyű kompromisszumra jutni a különféle politikai és nemzeti álláspontok között, de az Európai Parlament szakbizottságának sikerült elfogadnia a menedékjog reformjáról szóló szabálytervezetet – közölte Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke csütörtökön Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozójának bevezetőjében.
Tajani nyitóbeszédében az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszerre vonatkozó dublini szabályozás reformtervezetével kapcsolatban elmondta, a korábbi rendelet miatt alig néhány tagállam vállalja az abból adódó terhet, hogy a menekültügyi kérelmek legnagyobb részét kezelni kénytelen.
Az Európai Parlament az elfogadott szabálytervezet kapcsán azt javasolja, hogy
hozzanak létre egy olyan rendszert, amely a felelősségnek a tagállamok közötti méltányosabb eloszlásán alapul.
Emellett figyelmet kell fordítani arra, hogy elkülönítsék a háborúk és üldöztetések elől menekülőket azoktól, akik más okból, például a gazdasági okokból jönnek Európába – hangsúlyozta az EP elnöke.
Még a csúcs előtt Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője közölte, hogy szerinte és a magyar kormány szerint az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis
meghívót jelent a migránsoknak Európába.
A menekülthelyzetről is szó volt azon a szerda esti vacsorán, amelyen az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a Visegrádi csoport kormányfői vettek részt. A résztvevők nem nyilatkoztak a részletekről, és csak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tolmácsolta Orbán Viktor értékelését szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, miszerint a találkozó sikeres, eredményes és hasznos volt.
Ugyanakkor az EU csúcs résztvevőit arra szólította fel Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakcióvezetője, hogy
gyakoroljanak nyomást A CEU ügyÉben Orbán Viktorra.
Verhofstadt szerint ugyanis a magyar hatóságoknak a határidők meghosszabbítása helyett alá kellene írniuk a Közép-európai Egyetem működését lehetővé tevő, már letárgyalt megállapodást.
Margot Wallström svéd külügyminiszter azt mondta, hogy az asztalszomszédja tapogatta európai vezetők egyik találkozóján, évekkel ezelőtt.
„Megerősíthetem, hogy a szexuális zaklatás a legmagasabb politikai szinten is létezik, és saját magamnak is volt ilyen tapasztalatom”
– mondta Margot Wallström, aki korábban az Európai Bizottság alelnöke és az intézményközi kapcsolatokért és a kommunikációért felelős biztosa volt.
Személyes részletekről nem akart beszélni. Annyit mondott: „Egyszer csak egy kezet éreztem a combomon. Az asztalszomszédom elkezdett tapogatni. Ez teljesen szürreális.”
Akkor még José Manuel Barroso volt az Európai Bizottság elnöke, akit tájékoztattak az esetről. Barroso elfogadhatatlannak nevezte, ami történt, de a svéd külügyminiszter nem tudja, beszélt-e a zaklatóval. Margot Wallström azt mondta:
„Valósággal sokkoltak a történtek.”
Egy másik európai vezető, Vera Jourová, az EU igazságügyért felelős biztosa is ma beszélt arról, hogy korábban szexuális zaklatás áldozata volt.
Egyre több ilyen ügy derül ki, Harvey Weinstein amerikai producer botránya után. Magyarországon is egyre többen írják meg, mi történt velük, erről itt olvashat.
A szexuális zaklatás elleni, a közösségi médiában futó #MeToo kampányhoz való csatlakozásra szólította fel az érintetteket Vera Jourová uniós igazságügyi biztos, aki elmondta, hogy korábban ő maga is szexuális erőszak áldozatává vált.
A nemek közötti esélyegyenlőségért is felelős cseh biztos egy brüsszeli rendezvényen a szexuális zaklatással vagy erőszakkal kapcsolatos esetek azonnali bejelentését sürgette. Azt mondta, azok az esetek, amelyek napvilágra kerülnek, köztük Harvey Weinstein amerikai filmproducer botránya, csak a jéghegy csúcsát jelentik,
az áldozatok többsége ugyanis nem tesz bejelentést az őket érő ilyen típusú bűncselekményekről, mert tévesen ők is bűnösnek érzik magukat.
„Ne tartsák magukban, keressenek segítséget, és ne szégyelljék elmondani, hogy mi történt!” – szólította fel az áldozatokat.
Szerinte a szexuális bűncselekményekre vonatkozó szabályokat hatékonyabban kellene végrehajtani, de a zaklatási kultúrának csak a széleskörű párbeszéd és egy új gondolkodásmód vethet véget. Azt mondta:
„Az európai nőknek mintegy fele tapasztal verbális, fizikai vagy online szexuális zaklatást. Meg kell változtatni azt a közfelfogást, miszerint ez normális.”
Jourová üdvözölte, hogy az Európai Unió és a tagországok fele már aláírta a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezményt, a kimaradókat pedig mielőbbi ratifikációra szólította fel.
Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia államfői szerint fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Szekszárdon, kétnapos tanácskozásuk végén beszéltek erről.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Áder János magyar köztársasági elnök az MTI tudósítása szerint azt mondta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját,
világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.
Áder szerint a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.
Áder János azt mondta: aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása. A másik három államfő egyetértett ezzel.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Milos Zeman cseh köztársasági elnök arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Azt mondta:
az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát.
Úgy fogalmazott: „én is osztom ezt a kérdőjelet”.
Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint határozottan kell beszélni arról, hogy
az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra.
A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – mondta. Szerinte
„nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára”.
Azt is mondta: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.
Áder János arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen. Arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról.
Andrzej Duda (bal hátul), Andrej Kiska (jobb hátul), Áder János (jobb elöl) és Milos Zeman (bal elöl) MTI Fotó: Kovács Tamás
Szerinte a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, de érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyerekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Ahogy fogalmazott: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy
a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára.
A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat.
Andrej Kiska beszélt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető.
Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed
– jegyezte meg, és az Európai Bizottság fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. „Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani” – mondta, hozzátéve, hogy a lehető legrosszabb az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így szerinte egységbe hozni a szabályozást.
Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésről azt mondta: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.
Felmérések szerint a britek közel kétharmada elégedetlen a kormány teljesítményével az EU-ból való kilépésről szóló tárgyalásokon. Egyre jobban nő azok száma is, akik szerint rossz döntés ott hagyni az Uniót.
A legnagyobb közvéleménykutató, a YouGov felmérése szerint 47 százalék gondolja azt, hogy rossz döntés született a tavalyi, a kilépésről szóló népszavazáson, 42 százalék helyesnek tartja a döntést. Ez a különbség a legnagyobb azóta, hogy elkezdték mérni a véleményeket.
Egyre többen ítélik meg borúlátóan az EU-tagság megszűnésének várható következményeit is.
A válaszolók 44 százaléka szerint Nagy-Britannia rosszul jár a kilépéssel, és csak 23 százalék bízik abban, hogy jobb lesz nekik. A múlt hónapban még 41 és 26 százalék volt a két szám.
A felmérés szerint a britek 61 százaléka rossznak tartja a kormány eddigi teljesítményét az Európai Unióval folytatott kilépési tárgyalásokon, és mindössze 21 százalék tartja jónak.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Theresa May brit miniszterelnökkel tárgyalt, azt mondta: a kilépés feltételrendszeréről folyó eddigi tárgyalási szakaszban
nem sikerült elégséges előrelépést elérni
ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a következő tárgyalási szakaszba, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszeréről szól majd.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrég azt mondta: „csodáknak kellene történniük” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.
Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója pedig azt mondta: patthelyzet alakult ki az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségek kérdésében.
Hiába ellenkezett Magyarország, május közepéig meghosszabbították a belső határellenőrzést a schengeni övezet néhány államában.
Az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy novemberben szűnjön meg a belső határokon az ellenőrzés, hiszen csökkent a migrációs nyomás. A magyar kormány erre hivatkozva a belső határok ellenőrzésének megszüntetését sürgette Luxemburgban az uniós belügyminiszterek értekezletén. Ott viszont a májusi időpont mellett döntöttek, mindenekelőtt Németország és Franciaország véleménye alapján.
“Nem lehetünk meg a határok ellenőrzése nélkül”
– mondta Thomas de Maiziere német belügyminiszter. Szerinte „a mozgás szabadsága természetesen továbbra is fontos alapelv, de túlságosan is nagy a terrorizmus veszélye, mert a külső határok védelme nem megfelelő.”
A schengeni övezetben
egy tagállam hat hónapra rendelheti el a határok ellenőrzését a rendkívüli helyzetre hivatkozva.
Csakhogy Franciaország 2015 ősze óta folytatja a határellenőrzést, azóta, hogy az Iszlám Állam terroristái 130 embert öltek meg Párizsban. Ezért Gerard Collomb francia belügyminiszter is csatlakozott német kollégájának véleményéhez, szerintük továbbra is szükség van a belső határok ellenőrzésére.
Ugyanezen az állásponton van Ausztria, Svédország, Dánia és Norvégia. Dimitrisz Avramopulosz uniós biztos szerint az új rendelkezések rugalmasabbá teszik a schengeni rendszert. Ugyanakkor arra is utalt, hogy kompromisszumot kell találni a keleti uniós tagállamokkal, amelyek egy része ellenzi a belső határok ellenőrzését.
Magyarországon kívül még Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia emelte fel a szavát a belső határok ellenőrzése ellen.
Kifejtették, hogy ez ellenkezik az EU alapelveivel, amelyek szabad mozgást tesznek lehetővé a schengeni határokon belül.
Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a tanácskozás után kijelentette: semmiféle szakmai indok nem támasztja alá a határellenőrzés meghosszabbítását. Szerinte egyértelműen politikai és nem szakmai döntés született Luxemburgban.
A szlovák belügyminiszter arra célzott, hogy sok uniós tagállamban a menekültkérdés fontos belpolitikai probléma. Ez nagy szerepet játszott a német választásokon és Ausztriában is, ahol épp a mostani hétvégén választanak. A menekültek befogadását bíráló Néppárt és Szabadságpárt népszerűsége egyre nő, míg a toleranciát hirdető szocialisták és zöldek támogatottsága csökken Ausztriában.
A katalán kormányzó koalícióban vannak radikálisok (azonnali elszakadás) és ingatagok (különválás talán), sőt olyanok is, akik a függetlenségről hallani sem akarnak: ezen kibékíthetetlen álláspontok eredménye volt Puigdemont felemás beszéde. De Madrid is kényszerlépések előtt áll.
A katalán szeparatisták számára a kedd éjszaka a megnyúlt arcok éjszakája volt. Mélységesen csalódottak voltak azok a tízezrek, akik este a diadalív előtt összegyűltek, hogy élőben kövessék Carles Puigdemont parlamenti beszédét – írta az APA osztrák hírügynökség.
Katalónia elszakadáspárti (miniszter)elnöke kihirdette ugyan a függetlenséget, de érvényét azonnal fel is függesztette és tárgyalásokra szólított fel, hogy a következő hetekben párbeszéd jöjjön létre Madriddal.
Mi történt?
Puigdemont hónapok óta arról biztosított mindenkit, hogy 48 órán belül kihirdeti a függetlenséget, amennyiben a népszavazáson a nagy többség a Spanyolországtól való elszakadásra voksol. Az „igenek” tábora (50 százalék alatti részvétel mellett) 90 százalékkal nyert ugyan, de időközben eltelt tíz nap, semmi sem történt, most pedig itt van a felfüggesztett függetlenségi nyilatkozat.
Az ok abban keresendő, hogy Puigdemont hatalmon lévő, több pártból álló szövetsége megosztott. Egyesek azonnali függetlenségi nyilatkozatot akartak. Ám egy jelentős gazdaságbarát rész Puigdemont Európai Katalán Demokrata Pártján (PDeCAT), de a szeparatista Katalán Köztársasági Baloldalon (ERC) belül is nem akarja az egyoldalú függetlenségi nyilatkozatot – világította meg a hátteret Oriol Barotmeus katalán politológus.
Miért ez az ellenállás?
Számos vállalat fordított hátat az elmúlt hetekben Katalóniának. Attól tartanak, hogy az elszakadás hívei politikai álmaik szűklátókörű erőltetésével esetleg az egész országot gazdaságilag, politikailag és társadalmilag a mélybe rántják – mondta Bartomeus az APA-nak.
„Mély szakadék keletkezett a szeparatista szektorban és nem tudtak megegyezni”
– vélekedett Miquel Molina, a legnagyobb katalán napilap, a La Vanguardia főszerkesztő-helyettese. Egészen az utolsó percig belső viták zajlottak, ami miatt Puigdemont a nagy izgalommal várt parlamenti beszédet egy órával későbbre halasztotta.
Nem világos, hogy mi fog történni ezután
Puigdemont bejelentette, hogy néhány héten belül döntést hoznak. Előtte meg akarják nézni, hogy Spanyolország miniszterelnöke leül-e a tárgyalóasztalhoz. Az elszakadáspárti szélsőbaloldali Népi Egység (CUP), amelytől Puigdemont parlamenti többsége függ, egy hónapot adott a miniszterelnöknek, hogy tisztázza a helyzetet és kihirdesse a függetlenséget, különben megvonja a parlamenti támogatást. Puigdemont támaszkodhatna a (spanyol baloldali) Podemos katalán változatára, a CSQP-re, de ennek a politikai formációnak a képviselői többségükben az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat ellen vannak.
Puigdemontnak kicsi a mozgástere. „Az általa kívánt közvetítői tevékenységről, amelyet a nemzetközi közösség vagy az Európai Unió végezne, kénytelen lesz lemondani. Senki sem fog bevatkozni egy EU-tagállamban zajló, ennyire kényes konfliktusba” – vélekedett Miquel Molina.
További problémát jelent a madridi reagálás
A központi kormánynak reagálnia kell arra, hogy Puigdemont kihirdette a függetlenséget, ha azonnal fel is függesztette. „Rajoy (spanyol miniszterelnök) nem hagyhatja függőben az ügyet. Tekintettel a Katalónia függetlenségét ellenző választóira, erőt kell mutatnia. Spanyolországban két év múlva parlamenti választások lesznek. Sokan bírálnák azt is, ha leülne a tárgyalóasztalhoz Puigdemonttal, mert ezzel a gesztussal a katalán politikust a vele egyenlők sorába emelné” – fejtegette Oriol Bartomeus.
Miről tárgyalnának?
Rajoy mindig világossá teszi, hogy lehet egymással beszélni, de nem Spanyolország egységéről. Ám Puigdemont csak a függetlenségről hajlandó beszélni. A kilátások sötétek.
Egyes szakértők azzal is számolnak, hogy Rajoy alkalmazza az alkotmány 155. cikkelyét, menesztheti a katalán kormányt és regionális választásokat kezdeményezhet. Ám a lépés aligha eredményezne megoldást. „A parlamenti helyek megoszlása a mostanihoz hasonló lenne. A katalán társadalom kettészakadt” – állapította meg Miquel Molina.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
