Kezdőlap Címkék EU

Címke: EU

Ez volt ma – 2017. december 20.

0

Megindult az uniós eljárás Lengyelország ellen; Fapadostól vesz Airbusokat a honvédség; Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben; Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét; Nemzeti kincs lett a szadista gróf könyvéből.

Kilőtték az uniós atombombát Lengyelországra

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság szerdán megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben. Ez precedenst teremtett az EU történelmében, hiszen korábban arra még nem volt példa, hogy egy tagállam akár a szavazati jogát is elvesztheti.

„A két esztendeje zajló konstruktív dialógus ellenére megállapítottuk, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Lengyelország súlyosan megsérti az Európai Unió – az uniós szerződés 2. cikkében említett – értékeit”

– olvasható az EB hivatalos nyilatkozatában. Emiatt az uniós intézmény szerdán javaslatot tett a szerződés 7. cikkelyének alkalmazására Varsóval szemben.

MSZP-DK: 60-46 arányban osztoznak

Megállapodott az MSZP és a DK: 60-46 arányban osztják meg jelöltjeiket a választókerületekben – jelentette be Molnár Gyula és Gyurcsány Ferenc. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely, akit viszont a DK nem támogat.

Jóváhagyta a két párt elnöksége, hogy a 106 egyéni választókerületből 60-ban az MSZP, 46-ban a DK állíthat jelöltet – ismertette a döntést Molnár Gyula MSZP-elnök.

Ezzel lezárták ezt a szakaszt a választások előtt, és szeretnék, ha kikerülnének a közbeszédből a különböző konstrukciós viták – mondta.

Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy január 2-ától valamennyi körzetben elkezdik a kampányt, 46-ban sajátjuk, 60-ban az MSZP jelöltje mellett.

Fapadostól vesz Airbusokat a honvédség

Két A319-es Airbust vásárol a Magyar Honvédség – jelentette be Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán. Hetek óta tudható, hogy a csődbe ment Air Berlin gépparkjából vesz a kormány.

Két darab Airbus A-319-est vásárol a honvédség, a miniszter a pontos árat nem árulta el.  Simicskó csak annyit mondott, hogy ez a géptípus újonnan 70-80 millió euróba kerül, de ezeket a 8-9 éves gépeket ennek az árnak kevesebb, mint feléért sikerült megvenni.

Benkő Tibor vezérkari főnök szerint kedvező ár-érték arányban sikerült beszerezni az Airbusokat. A beszerzési összeg nemcsak a gépeket, hanem a pilóták, valamint a technikai személyzet kiképzését, felkészítését és a kecskeméti repülőtér üzemeltetési feltételeinek megteremtését is fedezi.

Mégis taxi az Uber

Az Európai Bíróság a taxisokéval azonos szolgáltatásnak minősítette az Uber tevékenységét, így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint bármely másik taxis vállalkozásra – kommentálta az Európai Bíróság mai ítéletét Szimler Gergő, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda ügyvédje. Kérdés, hogy mi lesz ezután az önvezető autókkal.

Az EB arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Uber a formabontó megoldása és működése ellenére éppúgy személyszállítást végez, mint a hagyományos taxicégek, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá.

A szakértő szerint már május óta kevesen mertek volna fogadni a cég győzelmére. Akkor a bíróság főtanácsnoka előzetes indítványban fejtette ki, hogy az Ubert

személyszállítási szolgáltatónak kell tekinteni.

Nemzeti kincs lett a szadista gróf könyvéből

Donatien Alphonse François de Sade márki a mai napig úgy él a köztudatban, mint egy olyan zavart elme, aki a szexuális szabadosságot és az elfojtott vágyak kiélésének szükségességét hangsúlyozta a műveiben. Az általa leírt módszerek és orgiák annyira hírhedté váltak már a XVIII. század végi Franciaországban, hogy a nevéből levezetve alkották meg a „szadizmus” szót.

Sade Szodoma 120 napja című regényét egy több mint tíz méter hosszú pergamentekercsre jegyezte fel akkor, amikor a börtönbüntetését töltötte a párizsi Bastille-ban. Most ezt a könyvét árverezték volna el, amelyben „tudományos alapossággal” mutatja be, hogy miképp kell „élvezetekre lelni” a kínzásokban. A kézirat az előzetes becslések szerint akár 6 millió eurót (1,9 milliárd forintot) érhet.

A márki kézirata a francia Aristophil-csoport birtokában van, amely iránt már évek óta kiemelt érdeklődést mutatnak az amerikai és az európai műgyűjtők. Az 1990-ben alapított szervezet mintegy 130 ezer darabos gyűjteménnyel rendelkezik, 18 000 befektetője volt, de 2015 óta komoly nehézségeken megy keresztül, mert Gerard Lheritier-t alapítót csalásért letartóztatták és az eljárás még mindig zajlik ellene.

Amikor a francia kulturális minisztérium tudomást szerzett az aukcióról, azonnal lépett:

Párizs a héten nemzeti kincsé nyilvánította Sade márki kéziratát.

Ez volt ma – 2017. december 16.

0

Van remény a hitelesek számára: a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult; az Iszlám Állam által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott; a jobboldali-szélsőjobboldali új osztrák kormány a munkavállalók jogainak csorbításával kezdene; eltemették I. Mihály román királyt.

A bank köteles majd visszafizetni a kezelési költséget!

Az elmúlt évtizedekben feltehetően törvénytelenül fizettettek milliárdokra rugó összegeket a deviza- és forinthitelt felvevőkkel a magyarországi bankok. A kezelési – és folyósítási költséget – időnként milliókat – ugyanis fizették ugyan az ügyfelek, de azért cserébe semmilyen szolgáltatást nem kaptak a pénzintézetektől. A napokban megcsillant a remény, hogy ha valóban jogtalanul fizették az „adminisztrációs” költségeket, akkor azt az érintettek visszakaphatják. Ugyanis a Kúria az Európai Unió Bíróságához fordult, hogy érvényt szerezzen annak az uniós jogelvnek, amely szerint csak azért lehet bármilyen költséget felszámolni, amelyért valamilyen szolgáltatást is nyújt a bank. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hiteles Mozgalom ügyvivője, Szabó József – aki maga is devizakárosult – arra számít, hogy nem csak a deviza, de a forinthitelesek is visszakaphatják pénzüket.

Kiderült, honnan szerezte a fegyvereit az Iszlám Állam

Egy kutatócsoport többéves munkával derítette ki, hogy a terroristák által használt fegyverek többsége Kínából, Oroszországból és Kelet-Európából származott. Sokszor amerikai közvetítéssel kerültek hozzájuk – hiába szánták őket épp az ellenük harcoló csoportoknak.

Azt korábban is lehetett tudni, hogy az Iszlám Állam sok fegyvert szerzett az iraki hadseregtől, főleg, amikor 2014-ben lerohanta Moszult. A Conflict Armament Research (CAR) hároméves kutatómunka alapján készült jelentése azonban azt is feltárta, hogy

több országból érkeztek fegyverek a dzsihádistákhoz,

méghozzá jóval több, mint amit a hadszíntéren zsákmányoltak.

Új osztrák kormány: csökkentik az illegális bevándorlást

Két hónappal a választások után létrejött a kormánykoalíció Bécsben: a Néppárt a Szabadságpárttal alakíthat kormányt. A két pártvezér, Sebastian Kurz és Heinz Christian Strache együtt jelentette be a nevezetes eseményt.

A baloldal tüntetést tervez az új kormány ellen, amely meg akarja reformálni a munka törvénykönyvét: csökkenteni kívánja a munkavállalók jogait! A munkaidő szabályozás például úgy változik, hogy újra lehet 12 órás munkaidőt alkalmazni Ausztriában. A gazdagok számára viszont adócsökkentést tervez a kormány. Radikálisan csökkenteni kívánják az illegális bevándorlást. Ez biztonságunk növelésének alapja – hangsúlyozza a koalíciós közlemény. Ausztriában jelentős muzulmán közösség él, melyhez 85 ezer migráns csatlakozott 2015-ben.

Eltemették I. Mihály román királyt

Az utolsó román király december 5-én, 96 éves korában halt meg svájci otthonában.

Több mint 20 ezer ember ment el leróni kegyeletét a halott uralkodó előtt. Az európai királyi családok tagjai is megjelentek, mint például Károly walesi herceg, a brit trónörökös, Anna-Mária volt görög királyné, I. János Károly volt spanyol király és felesége, Zsófia királyné. I. Mihály volt román uralkodó gyászszertartása az egykori királyi palota elõtt volt Bukarestben.

A volt uralkodót a királyi temetkezési helyül szolgáló Curtea de Arges-i új ortodox székesegyházban helyezték örök nyugalomra.

A brüsszeli bizottság kész a jogi atomfegyver, a hetes paragrafus alkalmazására Lengyelországgal szemben

0

A baljós hírt Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke közölte Lengyelország új miniszterelnökével, aki részt vett az EU csúcson Brüsszelben. A brüsszeli bizottság azért kívánja alkalmazni a hetes paragrafust, mert a jogi reformok Lengyelországban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét márpedig ezt az EU fontos alapelvnek tekinti.

Jean Claude Juncker azt közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, hogy már csak néhány napjuk van a jogi reform visszavonására. A brüsszeli bizottság december 20-án javasolni fogja a hetes paragrafus alkalmazását a tagállamoknak, ha nem változik semmi. Mateusz Morawiecki miniszterelnök sajtóértekezleten közölte: valószínűnek tartja a hetes paragrafust alkalmazását hazája ellen, de ezt igazságtalan lépésnek nevezte. Korábban Merkel német kancellár és Macron francia elnök a támogatásáról biztosította a brüsszeli bizottság kezdeményezését Lengyelországgal szemben.

Bár Németország és Franciaország az EU két vezető hatalma, de az ő támogatásuk kevés ahhoz, hogy a hetes paragrafust alkalmazzák is. Ezt a tagállamok négyötödének meg kellene szavaznia, ez 22 szavazatot jelent. Orbán Viktor többször közölte: Magyarország semmiképp sem szavazza meg a hetes paragrafus alkalmazását Lengyelország ellen. A hetes paragrafus felfüggeszti a tagállam uniós jogait vagyis képviselői nem vehetnek részt a döntések meghozatalában és a tagállam nem kaphat uniós pénzeket sem. Ilyen büntetést eddig az EU egyetlen tagállammal szemben sem alkalmazott. Ha bevetik a jogi atomfegyvert, akkor Lengyelország lehet az első áldozat, ha a brüsszeli bizottság megkapja a megfelelő támogatást a hetes paragrafus alkalmazásához.

Orbán: Kézitusa volt Brüsszelben

0

Ismét videóüzenetet tett közzé a miniszterelnök, amelyben összegezte a brüsszeli évzáró EU-csúcs első napját.

Az Orbán Viktor Facebook-oldalán éjjel megjelent videóban a miniszterelnök úgy értékelte a csütörtöki napot, hogy egyetértettek a migráció úgynevezett külső kérdéseiben, a betelepítésekről azonban továbbra sincs közös nevező.

Orbán úgy fogalmazott, hogy ez a rosszabb hír. „Továbbra is sokan vannak nagyok és erősek, akik nem megállítani akarják a migrációt, hanem be akarják hozni a migránsokat Európába, és utána pedig kötelező erővel szét akarják osztani” – mondta a jó éjszakát, Magyarország címmel közzétett videóban. Orbán szerint a közép-európaiak jól harcoltak, ez ellen, a hadállásokat meg tudták őrizni, de az ellenfeleket nem tudták meggyőzni, ezért a vita továbbra is tart.

Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott az uniós állam-, illetve kormányfők csütörtöki tárgyalásai után, hogy minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója.

Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.

A belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség, hiszen itt az álláspontok nem változtak – mondta Merkel.

A V4-ek jelentős összeget ajánlottak az EU határvédelmére

0

A visegrádi államok 35 millió eurót adnak Olaszországnak a líbiai menekülthullám megállítására, az olaszok viszont ennyi segítség nem elég.

A visegrádi négyek csütörtökön arról döntöttek, hogy jelentős pénzügyi hozzájárulást adnak és közreműködést is vállalnak Olaszország megsegítése érdekében, hogy meg tudja védeni tengeri határait, így Európát és Magyarországot is – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Unió évzáró csúcstalálkozóján. Erről egy videót is közzétett a Facebook-oldalán:

A V4-ek a támogatásról az uniós állam- illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően döntöttek egy olyan tárgyaláson, amelyen Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jelen volt.

Paolo Gentiloni üdvözölte a megállapodást a támogatásról, de hozzátette, hogy ennek ellenére ezeknek az országoknak is be kellene fogadnia menekülteket. Ugyanerre utalhatott Angela Merkel is, amikor úgy fogalmazott, hogy

„Nem csak a külső határokon történő migrációkezelésében kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”.

A visegrádi államok vezetői viszont közölték: nem változtatnak az álláspontjukon, és nem engednek be bevándorlókat országukba. Az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki azt javasolta Brüsszelben, hogy vigyék a pénzt oda, ahonnan a menekültek érkeznek, ne pedig a menekültek ellátására fordítsák Európában. Ezzel az állásponttal Németország és sok más uniós állam nem ért egyet. Orbán Viktor viszont úgy értékelte az eddigi tárgyalásokat, hogy

„az első menet végén jól állunk”.

Budaörs – az állam által kirabolva …!

Már a politikai téboly alig leplezhető jelei is érezhetőek a kormánypárti közszereplők döntésein. Miközben ugyanis a magyar rendőrség szerint sincs Soros terv, a kabinet javaslatára a parlament elfogadta a Soros-terv végrehajtása elleni határozati javaslatot. Hasonló helyzet kezd kialakulni Budaörsön is, ahol a Fidesz helyi szervezetének elnöke azért tiltakozik, mert a település önkormányzata „migránsvédő” szervezethez kíván csatlakozni. Pedig a helyhatóság valójában a rasszizmus, és a diszkrimináció elleni fellépést sürgető nemzetközi szervezethez, az Európai Városok Koalíciója a Rasszizmus Ellen (ECCAR) nevű csoportosulással kívánja felvenni a kapcsolatot. A Független Hírügynökségnek Wittinghoff Tamás, a város polgármestere az értelmezési zűrök politikai okairól is nyilatkozik.

 

Olvasta a kormány lapjában, hogy Budaörs önkormányzata a mai ülésén „migránsvédő” szervezethez akar csatlakozni?

Komikus, amit művelnek, egyenesen kabaré! Ezen valójában csak nevetni lehet, illetve, lassan már csak sírni. A hírben állítottnak ugyanis köze sincs a valósághoz. Mi valóban csatlakozni fogunk az Európai Városok Koalíciója a Rasszizmus Ellen nevű szervezethez, de ennek semmi köze a migrációhoz. A menekültproblémát a Fidesz saját választási győzelme érdekében sulykolja.

Ennek épp ellenkezőjét állítja a Fidesz helyi szervezetének elnöke Nagy Sándor András, aki a kormányzati médiában próbálja fúrni az önök csatlakozását.  Lehet, hogy sikerrel jár?

Kizárt, hiszen az illető a budaörsi közéletben nem tényező, még csak a képviselő testületnek sem tagja. Amit mondott, az pedig nem igaz, úgy is mondhatnám, hogy közönséges hazugság! Az ECCAR szervezetét, amelyhez csatlakozunk, azt az UNESCO hozta létre 2004-ben, akkor menekültválságról még csak szó sem lehetett. Korábban ehhez olyan települések társultak, amelyek a rasszizmus, a xenofóbia és a diszkrimináció ellen akartak fellépni. Budaörs pedig történelme okán is résztvevője lehet egy ilyen szervezetnek, hiszen 1946-ig szinte kizárólag németajkú lakói voltak, tehát egy sváb településről van szó, ahonnan a kollektív bűnösség elve mentén, rasszista alapon üldöztek el állampolgárokat.

De tudjuk azt is, hogy származása alapján a második világháborúban több százezer honfitársunkat pusztították el ugyanilyen alapon. Ezek önmagukban is elegendőek ahhoz, hogy a település tagja legyen a szervezetnek.

Nagy Sándor András egyébként azzal támadta a döntést, mert szerinte a budaörsiek elveivel ellentétes az, amit az említett szervezet képvisel. Ön ezt nem érzékeli?

Ezzel Nagy Sándor András egyenesen azt állítja, hogy a budaörsiek rasszisták, amit a leghatározottabban visszautasítok. Lehet, hogy a Fidesz helyi vezetője rasszista, de a többség egészen biztosan nem az. Nem is értem, hogy veszi magának a bátorságot, hogy harmincezer budaörsi nevében beszéljen; az persze nyilvánvaló, hogy hülyének nézi az embereket, s igyekszik felkorbácsolni az indulatokat, ahogy a Fidesz uszító kampánya is ezt a célt követi. Én pedig úgy érzékelem, hogy a többség jobban szeret békében élni, egy olyan országban, ahol nincsenek előítéletek, nincs gyűlölködés.

Van még egy csúsztatás Nagy Sándor András nyilatkozatában, ugyanis azt mondja, hogy a szervezet, amelyhez csatlakozni akarnak, kidolgozott egy 10 pontos akciótervet a migránsok integrálására.

Ez nem csúsztatás, hanem kategorikus hazugság! Az említett tíz pont mindegyike a ma már bárhol előforduló rasszizmus ellen igyekszik fellépni, szükségesnek tartva egyúttal a diszkrimináció áldozatainak társadalmi támogatását. Igyekszik útmutatást is adni arról, hogy az oktatáson keresztül miként lehet az előítéleteket leküzdeni, vagy integrálni a lemaradó csoportokat. De az alaptétel mind a tíz pont esetében a rasszizmus elleni harc. A pontok egyike sem említi sem a menekült kérdést, sem a migrációt.

Egyébként önkormányzatunk nemrég vehette át az EMMI szociális ügyekért felelős államtitkárától azt az elismerést, amelyet a budaörsi Tanodában futó, Közös többszörös című programért kaptunk. A korábban gyenge tanulmányi eredményeket elérő cigány és nem cigány fiatalok felzárkóztatása; a bukás megakadályozása, a tehetséggondozás a cél. Máris érződik, hogy városunkban az oktatási intézmények nagyon jól együttműködnek a diákok érdekében. Eközben az előítéletesség is lassan eltűnik. Erre kéne koncentrálni az országos politikában is.

Belenéztem az idézett tíz pontba, ahol szó van még tisztességes lakáshoz jutás lehetőségéről, a kulturális sokszínűség előmozdításáról…

Létfontosságú lenne a gyűlölet bűncselekmény elleni harc, illetve a konfliktuskezelés gyakorlása. Mindebből egy tisztességes társadalomban az államnak és a kormánynak is komoly szerepet kellene vállalni. De miután az emberek mindenekelőtt falvakban, városokban élnek, ezért jött létre ez a településszintű szervezet, amelyhez egy diszkriminációmentes élet érdekében kívánunk csatlakozni.

Mondja, a Fidesz helyi szervezete mennyire támogatta önt akkor, amikor beperelte az államot azért, mert az szolidaritási adó formájában meglehetősen nagy összeget, 2.1 milliárdot elvontak Budaörstől?

Semennyire. Hallgattak. Amikor a helyiek érdekében bírósághoz fordultunk, akkor három fideszes önkormányzati képviselő meg sem szavazta a javaslatot. Ugyanúgy, mint amikor az autópálya fizetőssé tételét elhatározta a kormány, nem támogatták a tiltakozást. Legfeljebb négyszemközt mormogtak valami olyasmit, hogy ők sem értenek egyet a budaörsieket sújtó intézkedésekkel, de nem apelláltak ellene. Valószínű féltek. Illetve pártdirektívák alapján működnek.

Ezt a pert megnyerték, első fordulóban 700 milliót visszaszereztek az államtól. A pénzt iskolafejlesztésre tudják fordítani?

Sajnos ezt a pénzt csak az első fokú bíróság döntése alapján kaptuk volna meg, a másodfok ugyanis homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott. Azt elismerte ugyan a bíróság, hogy perelhetjük az államot – az államot képviselő ügyvédek még ezt is vitatták – az általa okozott kár megtérítésért, de úgy értékelte a másodfok, hogy a jogsértést csak az Alkotmánybíróság mondhatja ki. Ezt mi természetesen vitatjuk.

De pontosan kiszámítható, hogy mekkora kárt okozott az állam Budaörsnek azzal, hogy túladóztatta az önkormányzatot?

Az eddig okozott kár 1 milliárd 300 millió, ennyi pénzt törvénytelenül vonnak el tőlünk. Nem kapunk egy fillér állami támogatást sem, de saját bevételeinkből tekintélyes summát elvonnak. Ezt tiltja az önkormányzati törvény, az alaptörvény, és az Önkormányzatok Európai Chartája is.

Akkor gondolom, hogy folytatódik a per. Mikor?

Természetesen, a Kúriához kell fordulnunk a másodfokú ítélet ellen. Ugyanis a másodfokú bíróság olyan abszurd, életszerűtlen döntést hozott, amely patthelyzetet eredményez, ráadásul – jogászaink szerint – jogsértő is. A taláros testületet sürgetni ugyanis aligha lehet, nekünk viszont fizetni kell a város számláit. Vagyis a kártérítési per nem lehet függvénye az AB döntésének, a jogsértés e nélkül is megállapítható lenne

Ezt a bíró nem tudta?

Közéleti szereplőként nem kommentálnám a döntését, bár meggyőződésem, hogy meglepő ítéletét szebb időkben a jogi karokon tanítani fogják. De nem pozitív példaként.

Akkor elbúcsúzhatnak a pénzüktől?

Azért van olyan fórum, amely a javunkra dönthet. Panaszunkkal szeptember közepén fordultak a jogászaink az Európai Tanács regionális hatóságok kongresszusához, amelynek főtitkára Andreas Kiefer arról értesített bennünket, hogy Strasbourgban megvizsgálták a panaszunkat, s februárban döntenek is az ügyben. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Unió intézményei menedéket jelenthetnek a magyar kormány intézkedéseivel szemben.

Az persze kérdés, hogy mennyire kötelező az uniós döntés a magyar kormányra nézve?

Nyilvánvaló, ha egy európai fórum megállapítja, hogy egy magyar kormányzati döntés sérti az Önkormányzatok Európai Chartáját – amelyhez csatlakozott Magyarország is –, akkor abból következően sérül az önkormányzati-, illetve az alaptörvény is, hisz azok az egyezmény szerint védik az önkormányzati vagyont. Kimondják, hogy az önkormányzati vagyon felett kizárólag az önkormányzatok rendelkeznek, ide sorolódik a saját bevétel is. Ha ezt a Kúria döntése előtt be tudjuk csatolni a peranyaghoz, annak komoly súlya lehet.

Egységes információs rendszer az EU-ban a terroristák kiszűrésére

0

Jelenleg a tagállamok információs rendszerei nincsenek beszélő viszonyban egymással – állapítja meg a közlemény, amelyet a migrációs biztos hivatala adott ki.

Maga Dimitrisz Avramopoulosz elmondta, hogy az új rendszer gyors információcserét tesz lehetővé a tagállamok belügyi szervei számára. Ily módon meg lehet akadályozni azt, hogy menedékkérők ezrei egész egyszerűen eltűnjenek a rendszerből.

Ha valaki nem kap menedékjogot Németországban, akkor a legritkább esetben tér haza, inkább valamelyik másik uniós államban próbál szerencsét.

Az új rendszerrel sokkal könnyebb lesz az emberek azonosítása,

mert fontos biometrikus adatokat is közölhetnek egymással a különböző belügyi szervek az uniós tagállamokban.

A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az új információs rendszer.

Itt az EU közös védelmi rendszere

0

Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.

Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:

itt az idő a katonai együttműködésre.

Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.

A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.

Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.

Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.

Az emberkereskedelem elleni fellépést sürgeti az Európai Bizottság

0

A bizottság közleménye konkrét intézkedési javaslatokról is ír.

Azt is meghatározták, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről, hogy ellehetetlenítsék az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét, és jobban érvényre juttassák az áldozatokat megillető jogokat.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos azt mondta:

„A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket.”

Arról is beszélt, hogy az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki az emberkereskedelem ellen, de több erőfeszítésre van szükség, mivel „a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni”.

Arra szólította fel a tagállamokat, hogy erőteljesebb nyomozói és ügyészi munkával lépjenek fel,

védjék jobban az áldozatokat,

és működjenek szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel.

A Bizottság 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.

Schulz a nagykoalícióról, Gabriel az EU reformjáról

0

Nem törvényszerű a nagykoalíció folytatása Németországban, a szociáldemokraták csakis „nyílt végű”, nem feltétlenül a kormányzati szerepvállalásra irányuló tárgyalásokat hajlandóak folytatni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) – mondta Berlinben Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke.

Az elnökség ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormány megalakítása nem sürgős feladat, mert Németországnak „cselekvőképes” ügyvezető kormánya van.

Elmondta, hogy a testület ellenszavazat nélkül elfogadta a csütörtökön kezdődő kongresszusra készített indítványt, miszerint az SPD készen áll megbeszélést folytatni a kormányzati együttműködés lehetőségeiről a CDU/CSU szövetséggel.

A szociáldemokraták a többi között egy – nemzeti szintű – „modern” bevándorlási törvény kidolgozásához, és a menekültek családegyesítési joga körüli viták „humánus” rendezéséhez is ragaszkodnak – mondta az SPD elnöke.

Közben, a szintén szociáldemokrata német külügyminiszter Párizsban az EU megreformálásáért szállt síkra. Sigmar Gabriel francia hivatali kollégájával, Jean-Yves Le Driannal találkozott.  Az elhúzódó német kormányalakításra utalva Gabriel óva intett a német Európa-politika megtorpanásától.  Mint mondta: Németországnak az európai reformmozgalom motorjának szerepét  a kormányalakítás fázisában is be kell töltenie.

Gabriel – aki Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett – kiemelte: bárki is alakít kormányt Berlinben, Franciaország oldalára kell állnia. Egyben nagyszerű felvetésekként méltatta a francia elnök európai uniós reformelképzeléseit. A francia vezető a többi között azt javasolta, hogy az eurózóna országai nevezzenek ki egy közös pénzügyminisztert és alakítsanak ki egy közös költségvetést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK