Nagyívű külpolitikai fejtegetéseket is tett tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor. Beszélt többek között az Európai Bizottságról, a jövő évi európai parlamenti választásról. Többen úgy értelmezték szavait, hogy most már európai vezetői ambíciói vannak.
Ön mit gondol erről? Szavazzon!
A magyar miniszterelnök beszédének elején új korszakról beszélt, amelyet az idei választási győzelem tesz lehetővé. Szerinte a korszakot kulturális áramlat, társadalmi szokás, kollektív meggyőződés adja. Éppen ezért a legizgalmasabb viták a kulturális politika területén robbantak ki. Bejelentette, hogy új szellemi és kulturális megközelítés kell.
Szeptembertől nagy változás jön! Részleteket nem árult el.
Jöttek az újjáépítésekre vonatkozó tételek.
A legfontosabb az a terv, hogy újjáépítsék az egész Kárpát medencét.
„Véget ért a 100 év magyar magány korszaka.”
Orbán Viktor ezt többek között a városok gyorsvasúttal való összekötésével érné el. Közép-Európát is építené, méghozzá bizonyos elvek alapján: Minden országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, multikultit joga van elutasítani.
Joga van védeni a hagyományos családmodellt, minden gyereknek joga van egy anyához és apához.
Minden országnak joga van megvédeni a kulcsfontosságú gazdasági ágazatot és piacot.
Joga van határvédelemhez, bevándorlás elutasításához.
Legfontosabb kérdésben ragaszkodhasson az egy nemzet, egy szavazat elvhez. Van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út.
Szabad nemzetek szövetségének útja a Közép-európai út.
A nagypolitikáról a magyar miniszterelnök elmondta: Donald Trump beváltotta az ígéretét. Kétoldalú megállapodásokon nyugvó világgazdasági rendet épít.
Az EU oroszpolitikáját primitívnek nevezte.
Orbán Viktor szerint Európa valaha nagy civilizáció, világformáló erőközpont volt. Mert cselekedni, gondolkodni. A civilizáció négy dologból épül: vallás, alkotás, kutatás, üzleti vállalkozás szelleméből épül fel.
A magyar miniszterelnök úgy véli, hogy az EU a keresztény alapokat megtagadta, cenzúra van, politikai korrektséget kényszerítenek ránk. Az USA elénk lépett – kutatás szelleme tekintetében. Üzleti vállalkozás szelleme helyett a bürokrácia szelleme uralja Brüsszelt.
Orbán ezt követően kifejtette: a liberális demokrácia átfejlődött liberális nem demokráciává.
„Liberalizmus van, demokrácia nincs nyugaton.”
„Nyugat-Európában általános a cenzúra. A kellemetlen híreket közösen ellenőrzik, törlik a migránsokról, bevándorlókról szóló hírek hozzáférését korlátozzák a közösségi oldalakon is.”
Végül a magyar miniszterelnök rátért a jövő májusi EU parlamenti választásokra és szerinte az emberek nem érzik át, hogy döntő jelentősége volna a választásnak. Van egy összeurópai komoly kérdés, ez pedig a migráció. Ideje, hogy erről szóljon a vita. Erre a nagy és döntő jelentőségű választásra kell összpontosítani a következő egy évben.
Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az ellenfelek közel járnak a sikerhez.
Ha beáll a helyzet, hogy 1-1 országban lesz 10 százaléknyi muszlim népesség, ami soha nem szavaz keresztény pártra, és a keresztény értékeket elhagyott őslakosokat hozzáadjuk, keresztény alapon nem lehet majd választást nyerni, nélküle döntenek Európa jövőjéről. Ez a cél és terv, és közel van, hogy megvalósuljon. Ezért döntő a választás. A liberális demokrácia alternatívája a kereszténydemokrácia, le lehet váltani a liberális elitet – mondta a magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn tartott beszédében.
Egy közleményében azt állítja, Jean-Claude Juncker Washingtonban tűzszünetet és leszerelési ígéreteket ért el Trump amerikai elnöknél a kereskedelmi háborúban.
Trump amerikai elnök korábban szó szerint „ellenségnek” kijáró hadüzenetet küldött az európai ipar számára, védővámok bevezetésével fenyegetődzött. A Junckerrel való tárgyalások nyomán ettől elállt, s belegyezett, hogy az EU és az USA, amelyek együttesen a világ GDP-jének több, mint felét állítják elő, közösen végiggondolják a világkereskedelmi szervezet (WTO) halaszthatatlannak látszó reformját. A megbeszélések további eredménye, hogy a felek haladéktalanul tárgyalásokat kezdenek az eddig bevezetett vámügyi intézkedések és ellenintézkedések felfüggesztéséről, illetve tartózkodnak minden további kereskedelemtorzító lépéstől. Ennek fejében az EU sem támaszt semmilyen akadályt az eddig is kvóta- és vámmentesen zajló amerikai szójaimport elé, illetve kész az USA-ból jövő folyékony földgáz (LNG) fogadására, amennyiben az USA kiépíti az ehhez szükséges európai kikötői infrastruktúrát.
Akkor talán a bevezetőben említett filléres holmikról is lekerülnek a „büntetővámok”?
Nagy esélyt látok erre.
Gondolja, hogy a meglehetősen szeszélyes amerikai elnök egyik pillanatról a másikra nem fordít hátat a Junckerrel kötött megállapodásának?
Lehetséges, hogy akár 24 órán belül száznyolcvan fokot fordul a véleményével. Trumpot nem szokta sokkolni, hogy már egyszer valakivel megállapodott valamiben. Most azonban másról van szó,
amióta bejelentette, hogy szembe száll a világon minden gazdasági hatalommal, voltak, akik az orrára koppintottak.
Kína nem vette át az amerikai szóját, emiatt már hatalmas készletek halmozódnak fel az amerikai termelőknél. Ez máris 10 milliárd dollárjába került a kormánynak, ennyivel kell kártalanítani a belső, nagy mezőgazdasági területeken működő farmereket. Mellesleg ők jelentik az egyik legfontosabb szavazói bázisát. Ha minden ostoba lépése után dollár milliárdokkal kell csitítania a belpolitikai vihar hullámait, akkor előbb-utóbb belátja, hogy ez nem tartható.
Európa nem támaszt akadályokat a szója behozatala elé, jelentették be. Ez volt az Unió aduja?
Úgy kódolom a tárgyalásokról kiadott közleményt, hogy megígérhette az Unió elnöke a tárgyalások során, Európa nem tervez olyan drasztikus válaszlépéseket, mint Kína.
A másik engedmény: az amerikai cseppfolyós gáz fogadása.
Igen. Ez az ígéret „kétfenekű”, ugyanis
Feltéve persze, ha saját költségén kiépíti azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyekre Európának szüksége van a szállítmányok fogadásához. Olajat, gázt, oda lehet eladni, ahol fogadni tudják azt, a folyékony gáz esetében is erről van szó.
Folyékony gázt a közel-keleti országok is szívesen exportáltak volna, az ő esetükben is a fogadó országok hiányzó infrastruktúrája volt az akadály. Ha ezt kiépítik az amerikaiak…
Majd megvívják egymással a maguk árháborúját. Ilyen a piac. A beszerzési források bővülése mindig lefelé nyomja az árakat, amin mi, európaiak, talán majd nyerhetünk is.
Bizonyos kommentárok úgy vélik, a Brexit bátorította fel Trumpot az Európának küldött hadüzenetre. Ön Brüsszelből hogyan látja ezt?
Ez visszavezet az elején feltett kérdésre: mennyire várható el az amerikai elnöktől, hogy egyik napról a másikra meggondolja a döntéseit? Európa és Amerikai között bizonyos geopolitikai ütközések miatt zavar keletkezett a gazdasági partnerségi megállapodásban. Angol nevén TTIP-nek rövidített transzatlanti szabad-kereskedelmi egyezmények végrehajtása akadozni kezdett. A kegyelemdöfést Trump adta meg az egyezménynek, de nem indult helyette új tárgyalás egy másik megállapodásról. Ezt az űrt használta ki az angol kormány, amely lecsapott a helyzetre, és úgy gondolta, kiválva az Unióból majd külön megállapodik az Egyesült Államokkal. Ehhez tudni kell, hogy
a kereskedelempolitika azon kevés témakörök közé tartozik, amelyben a tagországoknak legfeljebb konzultációs jogai vannak, külön nem tárgyalhatnak és nem is vétózhatják meg az Európai Bizottság pozícióit.
Az angolok úgy gondolták, ha ez alól a kötelezettség alól megszabadulnak, majd önálló tárgyaló partnerként léphetnek fel. Ebbe tenyerelt bele két hete az amerikai elnök, amikor londoni látogatása során azt mondta:
A Juncker-Trump tárgyalás azt igazolta, hogy az Unió és Amerika – ha nem is azonnal – képes egymással megállapodásra jutni. Ebből fognak úgy kilépni a britek, hogy kevés esélyük lesz a bent maradóknál kedvezőbb megállapodást kötni.
Milyen visszhangja van Brüsszelben annak, hogy a kilépési tárgyalások vezetését May saját hatáskörébe vonta?
Nagy bajban lehetnek, mert ugyan
nem csak az a britek legnagyobb problémája, hogy két miniszter kilépett a kormányból, az igazi belső válságnak az a jele, hogy már hat úgynevezett kabinet-miniszter is távozott a kormányból. Ott más a „mezei” miniszterek és a kabinetminiszterek súlya, az előbbiek csak végrehajtók, az utóbbiak mind a végrehajtásban, mind a politikai döntések előkészítésében részt vehetnek.
Az MSZP alelnökeként a Göteborgban tavaly ősszel lefektetett Szociális Jogok Európai Pillérének csorbítatlansága mellett is szót emelt. Úgy látja, a kereskedelmi háború esetleg ezt is veszélyezteti?
Ragaszkodunk ahhoz, hogy a TTIP – a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható megannyi konfliktus ellenére is – garantálja az európai munkavállalókat védő szociális normák betartását. Minden nemzetközi egyezménynek vannak bizonyos záradékai, a szerződéshez csatolt függelékei, további rendelkezései, amelyek például környezetvédelmi elvárásokat, vagy a gyerekmunka kizárását rögzítik. Az egyik ilyen a szociális jogok ügye, az európai szocialistákkal mi azért emeltünk szót, hogy a TTIP garantálja továbbra is a munkavállalók jogait, a termelés olcsóbbá tétele érdekében ne lehessen hozzányúlni mondjuk a nyolc órás munkaidőhöz, vagy ne lehessen megszüntetni a dolgozók kötelező társadalombiztosítását.
Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa a Politicónak beszélt arról, hogy sok szó esik Oroszország balkáni nyomulásáról, de ez kevésbé veszélyes, mint a kínaiak térnyerése.
nem tud olyan modellt felmutatni, mint Kína, és nincsen pénze sem, hogy a diplomáciai elképzeléseket anyagilag támogassa. Kínának viszont van pénze az Új Selyemút program támogatására.
Hahn szerint jó példa erre Montenegro: az alig félmilliós állam nagy pénzt kapott autópályák építésére Kínától. A sztrádának sok értelme ugyan nincs, de látványos beruházás, amely a helyi elit meggazdagodását is elősegítheti, az államot pedig
Montenegro és Szerbia 2025-ben szeretne az Európai Unió tagja lenni. Ez Johannes Hahn szerint kissé túl ambiciózus terv, de mindenképp jó, ha a balkáni államok az EU fele keresik a megoldást.
Csakhogy ebből is problémák adódhatnak: egyes balkáni államok, ha a kínaiak receptjét alkalmazzák, akkor Peking trójai falovának a szerepét játszhatják majd az Európai Unióban. Ezt meg kell akadályozni, de az osztrák biztos szerint nem úgy, ahogy Emmanuel Macron francia elnök teszi.
Macron szerint ugyanis sokkal inkább az eurozóna integrációja a kulcskérdés nem pedig a bővítés. Johannes Hahn szerint viszont folytatni kell a bővítési folyamatot. Abban bízik, hogy Montenegro és Szerbia mellett jövőre újra megkezdődhetnek a tárgyalások Albániával és Macedóniával, és még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót sem tartja reménytelen esetnek, bár ott még sok mindent meg kellene változtatni ahhoz, hogy az uniós tagság komolyan felmerüljön.
Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.
Szerinte azt a módszert kell megtalálni,
amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.
Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.
Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.
A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.
Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte
mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.
Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.
Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.
Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte
olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.
Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.
Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.
Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.
Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.
Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:
„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.
A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.
Szerdán tárgyal Washingtonban Jean-Claude Juncker, hogy elhárítsa a kereskedelmi háború veszélyét. Donald Trump a maga szokásos stílusában „brutális gyilkosnak” nevezte az Európai Unió elnökét. A maga keresetlen módján arra utalt, hogy a vámok ügyében az USA-nak Brüsszellel kell tárgyalnia, nem pedig a tagállamokkal.
Brüsszel pedig egy 500 milliós gazdasági közösséget képvisel szemben a 325 milliós Amerikával.
Trump szívesebben tárgyalna az unió tagállamaival egyenként,
mert akkor az erőviszonyok mindenképp Washingtonnak kedveznének.
Az Egyesült Államok elnöke most arra készül, hogy külön vámokkal terhelje meg az európai autók exportját. A Le Monde tudósítója szerint már eldöntötték Washingtonban, hogy bevezetik a vámokat az európai autók ellen. A döntésnek nem sok köze van a világkereskedelemhez, de annál több az amerikai belpolitikához. Novemberben választások lesznek az Egyesült Államokban és Trumpot az a veszély fenyegeti, hogy pártja elveszítheti a többségét a kongresszusban. Ezért meg akarja mutatni, hogy keményen fellép a külföldi konkurencia ellen.
Kína például vámmal sújtja az amerikai mezőgazdasági termékeket. A kínaiak szójaimportjának jórésze az Egyesült Államokból származott. Eddig. Peking most máshonnan vásárol szóját – például Brazíliából. Az amerikai farmerek pedig a pokolba kívánják emiatt Trumpot, aki most nagy sietve 12 milliárd dolláros csomagot javasol a kereskedelmi háborúban áldozatul esett farmereknek.
Kérdés, hogy miből. Az USA költségvetésének deficitje már így is hatalmas. Trump azonban szakított republikánus elődeinek józan és mérsékelt költségvetési politikájával.
Joschka Fischer, Németország egykori külügyminisztere úgy véli, hogy Trump Kína kezére játszik. Szerinte az USA önző politikája Kelet felé fordítja Európát. A hatalmas. 1,4 milliárd lakosú Kína már ma is igen vonzó piac, de a jövőben még inkább az lehet.
Az MTI uniós források alapján azt írja, hogy az Európai Bizottság úgynevezett hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, és ezzel megindul az eljárás a júniusban elfogadott jogszabály és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás ügyében, amelyet
a testület szakértői.
A magyar hatóságoknak várhatóan egy vagy két hónap áll majd rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a levélre nem érkezik válasz, vagy nem tekinthető kielégítőnek, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jogsértési eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld. Ezt követően szükség esetén az Európai Bíróság elé vihetik az ügyet – ahogy ez már több magyar ügyben meg is történt.
A Bizottság egyik szóvivője korábban azt mondta, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság értékelését is. Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a törvénycsomag bizonyos rendelkezéseinek visszavonására szólította fel a magyar kormányt, mivel azok
A Velencei Bizottság többek között azt írta, hogy egy 2002-es uniós irányelv pontosan meghatározza, hogyan lehet büntetőjogi eszközökkel megelőzni vagy kezelni az engedély nélküli határátlépést. A magyar szabályozás azonban túlmegy ezeken a kereteken, és igazságtalanul büntet olyan tevékenységeket, amelyek közvetlenül nem tehetők felelőssé az illegális migrációért. Például az, hogy bűncselekménnyé minősítik a tájékoztató kampányokat, súlyosan korlátozza a szólásszabadságot.
Halász János frakciószóvivő azt mondta: az Európai Unió „már megint Sorost védi, és nem először próbál nyomást gyakorolni Magyarországra a Soros-hálózat érdekében”. Szerinte „a brüsszeli testület erősen a Soros-hálózat befolyása alatt áll és annak migránspárti politikáját védi”.
Arról is beszélt, hogy a Stop Soros és az alaptörvény-módosítás eltörlése „csak azoknak áll érdekében, akik az illegális migrációt szervezik és finanszírozzák és be akarják telepíteni a migránsokat, vagyis a Soros-hálózatnak és a vele szövetséges brüsszeli politikusoknak”.
A jogállami elvek és az uniós értékek sorozatos megsértése miatt az Európai Unió különböző szervezetei rendszeresen bírálják Magyarországot. Ilyenkor legtöbbször egyértelműen ki is jelentik, hogy, bármit is állít a magyar kormány,
A menedékkérőkkel kapcsolatos szolidaritás ugyanis külön téma. A Népszava egyébként úgy tudja, hogy az Európai Bizottság bírósági szakaszba lépteti a magyarországi menekültügyi szabályozás miatt még 2015-ben indított kötelezettségszegési eljárást.
Mogherini válaszában arra figyelmeztette az izraeli minisztert, hogy az általa említett szervezetek nagy részét az Egyesült Államokból és Ausztráliából is támogatják, de ezt Izrael nem kifogásolja. Szerinte ezek a szervezetek nem veszélyeztetik Izrael nemzetbiztonságát azzal, hogy kiállnak a kisebbségek vagy a bevándorlók emberi jogaiért.
Izrael – éppúgy mint a magyar kormány – nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti egyes civil szervezetek működését. A két kormány között eleve sok a hasonlóság, Orbán Viktor pedig Benjamin Netanjahu meghívására éppen most látogat Izraelbe. A Háárec ebből az alkalomból hosszú cikket közöl arról, hogy
„Orbán Viktor hogy építi le a demokráciát Magyarországon”.
Benjamin Netanjahu éppúgy ellenfelének tekinti Soros Györgyöt, mint Orbán Viktor, és a kormánykommunikáció Izraelben is igyekszik őt egyfajta nemezisnek beállítani. A kormányfő fia még antiszemita ízű posztban is támadta Sorost.
Az izraeli nemzetbiztonsági miniszter ugyanúgy nyilatkozik a számára ellenszenves civil szervezetekről, mint a magyar kormány, vagyis tiltani vagy korlátozni kívánja tevékenységüket a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ráadásul az is kiderült, hogy a magyarországi választási kampány idején egy olyan izraeli hírszerző ügynökség segítette a Fidesz Soros-ellenes kampányát, amelyet egykori Moszad-ügynökök alakítottak meg.
„A futball VB megrendezéséről, energetikai beruházásokról és a gazdasági együttműködésről tárgyalt egymással Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin” – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök amúgy meglehetősen szűkszavú sajtótitkára. Tájékoztatása szerint Orbán gratulált Putyinnak a VB megrendezéséhez, és biztosította Putyint, hogy Magyarország nagyra tartja az orosz kultúrát”.
A látogatásról kiadott hivatalos orosz fotókon a magyar oldalon Orbán Viktor mellett Csányi Sándor és a követség munkatársa látható, míg a másik oldalon Sergei Lavrov külügyminiszter, az elnöki tanácsadó Jury Ushakov és az Orosz-Magyar Gazdasági Együttműködési Bizottság társelnöke, Veronika Skvortsova, egészségügyi miniszter is részt vett.
Ha találkozónak nem csupán egy „tisztelgő” látogatás lett volna a célja, akkor a magyar oldalon is „megfelelő szinten”, legalább helyettes államtitkárral kellett volna képviselni minket – kommentálta az elnök hivatalos, kremlin.ru oldalán megjelent fotót és a beszélgetésről kiadott jegyzőkönyvet neve elhallgatását kérő külügyi szakértőnk. – Csányi Sándor feltehetően nem csak az utazást biztosító magángép tulajdonosaként ülhetett be a találkozóra, inkább, mint a legnagyobb, Oroszországban is aktív magyar bank elnök-vezérigazgatója, valamint az orosz piacra is termelő mezőgazdasági nagyvállalkozások tulajdonosa léphetett be a helyiségbe. Ő abban volt érdekelt, hogy kezet foghasson az orosz vezetővel, tette hozzá.
A találkozóról megjelent kétoldalú közleményekben is fel lehet fedezni némi eltérést. Havasi sajtótitkár az MTI-t még arról is tájékoztatta, hogy a megbeszélésen szóba került a Török Áramlat gázvezeték, amely Orbán szerint Magyarországnak is kiemelten fontos. Emellett beszéltek a paksi atomerőmű építéséről, amiről kijelentették, hogy „minden a korábban kialakított mederben halad. Végül abban is megállapodtak, hogy szeptember 18-án újra találkoznak Moszkvában.”
Ezzel szemben a Kreml hivatalos oldalán a beszélgetés egyes részleteit is szó szerint idézik. Miután Putyin üdvözölte vendégét, így folytatta:
„Örülök, hogy megtartotta az ígéretét, és eljött a világbajnokság döntőjére. Nincs semmi meglepő ebben, hiszen mindannyian jól ismerjük, mint egy jó labdarúgót, aki szereti a labdarúgást. Remélem, élvezni fogja a mai mérkőzést. Természetesen örülök, hogy lehetőséget kaptam arra, hogy beszéljek Önnel néhány aktuális kérdésről. Együttműködésünk sikeresen fejlődött. Tavaly a kölcsönös kereskedelem 25 százalékkal nőtt az adataink szerint, és az idei első három hónapban is ugyanazt a növekedést mutatta. Ennek eredményeképpen az orosz piacon dolgozó magyar partnereink bevételei is növekszenek. Az energiával és az atomenergiával foglalkozó főbb projektjeink a tervek szerint zajlanak. Észrevettem, hogy eredményes együttműködésünk van például a gyógyszeriparban, az egyik magyar vállalkozás az orosz piac 4 százalékát látja el termékeivel. Ez egy nagyon jó mutató. Sokat kell beszélnünk. Nagyon örülök, hogy látlak.” – fejezte be az orosz elnök.
Orbán Viktortól a következő mondatokat idézi az orosz hivatalos forrás:
„Elnök úr, szeretnék köszönetet mondani a lehetőségért, hogy találkozhattunk. Gratulálok a csodálatos világbajnoksághoz és az esemény szakmai megszervezéséhez. Azok, akik nem tudtak részt venni, sajnálhatják, a magam részéről nagyon örülök, hogy itt lehetek. Életemben ez volt az első alkalom, hogy módom adódott két napot tölteni Szentpéterváron, és három napot Moszkvában. Csodálatos lehetőséget kaptam. Ez a két város az európai civilizáció gyémántja. Nem értem eléggé azokat, akik kíváncsian utaznak Budapestről Bécsbe, hogy meglátogassák a Bécsi Állami Operaházat, de nem akarják meglátogatni a Bolsojt, amely az európai kultúra gyöngyszeme. Természetesen mindkét város mély benyomást tett rám.
Volt egy politikai vonatkozása is a látogatásomnak: a NATO csúcstalálkozójára egyenesen Szentpétervárról utaztam el. Ami a kétoldalú kapcsolatainkat illeti, mi is úgy gondoljuk, hogy jól haladnak. Köszönöm, hogy elnök úr, ezt is megemlítette.
Feltűnt, hogy Havasi sajtótitkár nem tett említést sem arról, hogy a találkozón a magyar miniszterelnök valamilyen formában szóba hozta volna a NATO csúcson tett látogatását, illetve hangsúlyozta volna a szankciókkal kapcsolatos, az uniós állásponttal „közel sem egyező” magyar véleményt. Az orosz fél pedig említést sem tett a Török Áramlat témájáról – jegyezte meg külügyi szakértőnk.
Ami a találkozó tényleges politikai súlyát jelzi: a Kreml honlapján egymás után tesznek említést Putyin elnök további találkozóiról. Ugyanabban a teremben, mintegy „futószalagon” tárgyal az orosz elnök a következő VB-t képviselő katari emírrel, Tamim bin Hamad Al Thanival és Kolinda Grabar-Kitarovicrel, Horvátország elnökével is.
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.
Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:
Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.
Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.
Az Angela Merkellel való tárgyalásnak fontos eleme volt, hogy német támogatással
amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.
Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.
Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy
és a két ország viszonya nem egydimenziós.
Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.
De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.
