Kezdőlap Címkék EU költségvetés

Címke: EU költségvetés

„7 év, 7 ezer-milliárd, 7 pont”

Hét pontban foglalta össze Ujhelyi István szocialista EP-képviselő pártja álláspontját a következő hét éves uniós költségvetéssel kapcsolatban.

Az MSZP politikusa szombati online sajtótájékoztatóján elmondta: a 2021-2027 közötti időszakban várhatóan több mint hétezer-milliárd forintnyi uniós támogatás állhat majd Magyarország rendelkezésére, ennek részleteiről még zajlanak a tárgyalások.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban véglegesíti a tagállami kormányokkal a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó terveket, azonban a hatályos rendeletek értelmében nem állami szereplőket is bevonnak a tervezésbe.

„Bár az Orbán-kormány igyekszik minden eszközzel elhallgatni ezt az európai konzultációt, a brüsszeli intézmények ettől függetlenül várják a civilszervezetek, önkormányzatok, gazdasági- és szociális partnerek véleményét a Magyarországnak járó források elköltésére vonatkozóan”

– fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: az MSZP az első olyan szervezet, amely konkrét és részletes választ nyújt be az uniós konzultációval kapcsolatban.

„7 év, 7 ezer-milliárd, 7 pont”

– ezt a címet viseli az MSZP állásfoglalása, amely „tükörképe” annak a javaslatcsomagnak, amelyet a szocialisták országgyűlési frakciója fogadott el a jövő évi költségvetéssel, illetve annak hangsúlyaival kapcsolatban.

Ujhelyi röviden ismertette az MSZP közösségi platformjain teljes terjedelmében elérhető 7 pontos javaslatot, amelynek kiindulópontja, hogy a következő hétéves költségvetés fókuszában – így Magyarországon is – az embernek kell állnia.

„A szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett olyan szociálisan érzékeny, a társadalom valós igényeire összpontosító forrásfelhasználásra van szükség, amely fokozott hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és védelemre, a nők és a férfiak közötti bérszakadék mérséklésére és felszámolására, de törekszik a méltóságteljes életszínvonalat biztosító minimálbér kialakítására is az Európai Unió kapcsolódó törekvésével összhangban.

A Magyarország számára rendelkezésre álló forrásoknak – többek között – az oktatást, a képzést és az egész életen át tanulást, a biztonságos és rugalmas foglalkoztatást, az esélyegyenlőséget, a méltányos munkafeltételek biztosítását, a szociális védelmet és a társadalmi befogadást, méltó lakhatást, a méltányos időskori jövedelmet kell szolgálnia” – fogalmazott az MSZP EP-képviselője.

Ujhelyi a további pontokat ismertetve elmondta: kiemelten fontos, hogy radikálisan megemeljék az egészségügyi programokra fordítható keretek összegét és minőségi minimum-sztenderdeket vezessenek be a közegészségügyi ellátórendszerekben.

Hasonlóképp szerepel az MSZP 7 pontos javaslatai között, hogy érdemben növeljék az ifjúsági munkanélküliséget csökkentő garanciaprogramok összegét és hozzáférhetőségét, de szintén szerepel a szocialisták javaslatcsomagjában az uniós zöldprogram (European Green Deal) támogatása és az ezzel kapcsolatos források prioritásként való kezelése is.

„Csökkentenünk kell a magyar kormánytól való kiszolgáltatottságot és el kell kerülnünk azt, hogy az állami szintre emelt korrupció miatt a magyar emberek helyett kormány-közeli oligarchák zsebében kössenek ki az európai közpénzek.

A következő hétéves uniós költségvetésben tehát garantálni kell, hogy az önkormányzatok közvetlenül tudjanak a számukra fontos fejlesztésekre, például szociális bérlakás-programra, vagy helyi egészségügy-fejlesztésre, regionális közlekedési-, vagy épp oktatási- és környezetvédelmi programjaikra pályázni” – olvasható az MSZP állásfoglalásában.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón kijelentette: a szocialisták határozottan támogatják azt a javaslatot, amely jogállamisági kritériumhoz kötné az uniós források kifizetését.

„Támogatjuk, hogy az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozás feltételéhez kössék.

Ugyanakkor határozott álláspontunk, hogy Magyarország és polgárai semmiben sem szenvedhetnek kárt a jelenlegi kormány EU-ellenes politikája miatt. Ezért csak olyan mechanizmust fogadunk el, amely kiveszi ugyan az uniós támogatás feletti döntés lehetőségét a jogállamiság útjáról letért kormányok kezéből, de azokat közvetlen brüsszeli pályáztatással továbbra is biztosítja a végső kedvezményezettek számára, vagyis a magyar emberek, a magyar vállalkozások, civilszervezetek és önkormányzatok számára”

– ismertette Ujhelyi a szocialisták javaslatát.

Az európai parlamenti képviselő hozzátette: az MSZP várja a szakmai- és civilszervezetek álláspontját is az uniós forrásokkal kapcsolatban és elvárják a kormánytól, hogy sunnyogás helyett indítson valódi és nyilvános társadalmi párbeszédet ezzel kapcsolatban. Az MSZP EP-képviselője kitért a Fidesz-kormány „nemzeti konzultációjára” is, amely szerinte az uniós párbeszéddel ellentétben csak egy „ál-konzultáció”. Ujhelyi úgy vélte: a fideszes konzultáció csak a kormányzati agymosás egyik eszköze, és milliárdos költségét szerinte inkább a válság miatt bajba került munkavállalók megsegítésére kellene költeni.

Visszaüthet, ha az EU megvonja az illiberális tagállamok pénzének egy részét

0

Az Európai Unió következő költségvetése szeretné bizonyos normák betartásához kötni a pénzek kifizetését. Ne támogassuk az illiberális tagállamokat – mennydörög Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője az Európai Parlamentben. Ugyanez a véleménye Emmanuel Macron francia elnöknek. De vajon valóban erkölcsi felháborodásról van szó vagy pedig nagyon is gyakorlatias javaslatokról?

 

A kínos kérdést a baloldali Social Europe portálon veti fel Sławomir Sierakowski, akinek hazája Magyarországgal együtt a fő célpontja az EU tervezett pénzelosztási reformjának. A lengyel szerző rámutat arra, hogy Lengyelországban és Magyarországon az ellenzéki pártok is elvetik Brüsszelnek ezeket a javaslatait, mondván a pénz elvonása nem a vezetőket (Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski) büntetik elsősorban, hanem magát a népet. Ráadásul nem veszik figyelembe, hogy Orbán és Kaczynski demokratikusan megválasztott vezetők.

Mindenekelőtt a koppenhágai kritériumokat vennék figyelembe a pénzelosztásnál: ezek szerint az EU minden tagállamának ragaszkodnia kell a liberális demokráciához, a jogállamisághoz, az emberi jogokhoz illetve a kisebbségek jogainak betartásához. Lengyelország esetében a nevezetes hetes cikkelyt épp a jogállamisággal kapcsolatos problémák miatt akarja alkalmazni a brüsszeli bizottság. A bíróságok alárendelése a politikai hatalomnak valóban kétes értékű kísérlet Lengyelországban, de jogilag bizonyítani a koppenhágai kritériumok megsértését nem könnyű feladat.

Ezenkívül felmerül az a kínos kérdés is:

vajon más tagállamok mennyiben respektálják ezeket a kritériumokat?

Máltán és Szlovákiában meggyilkoltak oknyomozó újságírókat, akik a miniszterelnök kétes ügyei után kutattak. Mindkét esetben az államhatalom furcsa összefonódásai kerültek felszínre.

Sławomir Sierakowski szerint politikai előnyt kívánnak kovácsolni az illiberális tagállamok elítéléséből. Guy Verhofstadtot elsősorban az zavarja, hogy az Európai Parlamentben mindent a néppárti – szociáldemokrata koalíció dönt el, a liberálisok a partvonal mellett ugathatnak, de fontos szerepük nincs Brüsszelben. Ráadásul a Fidesz benne van az Európai Néppártban, ahol sokan szimpatizálnak Orbán Viktor nézeteivel.

A politikai számítás Emmanuel Macron esetében is felfedezhető: saját szélsőjobb ellenzékét figyelmezteti, és egyben igazolja magát saját baloldali választói előtt.

Ezért is merült fel az ellenzéki pártok körében is Magyarországon és Lengyelországban, hogy visszaüthet, ha az EU pénzt von el morális kritériumokra hivatkozva az illiberális tagállamoktól. Ennek következtében ugyanis csak tovább erősödhet a Fidesz és a Pis népszerűsége az európai választások idején. Létrejöhet egy olyan Európai Parlament, amelyben “kultúrharc folyik” ahelyett, hogy az EU számára fontos kérdésekben döntenének.

Amire sok pénzt szán Európa – a 2018-as büdzsé

0

Az Európai intézmények szombaton megállapodtak a 2018-as költségvetésben – mint az erről kiadott közlemény leszögezi: a büdzsé a Juncker-Bizottság politikai prioritásait és szándékait  tükrözi.

 

Az Európai Unió 2018-as költségvetésének nagyobb része a munkahelyteremtésre – ezen belül is főként a fiatalok munkához jutásának támogatására, valamint a növekedés ösztönzésére, továbbá a stratégiai beruházásokra és a konvergenciára megy el. Emellett folytatódik a migrációs kihívások megfelelő kezelése és támogatása, mind az Unió területén, mind pedig azon kívül.

Günther Oettinger, költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős német uniós biztos. (MTI/EPA/Julien Warnand)

Günther H. Oettinger a költségvetésért felelős biztos szerint

„Ez mindenki költségvetése, több munkahelyet teremt, gyorsítja a növekedést, előmozdítja a beruházásokat. Segít a fiataloknak a munkához jutásban, s biztonságosabbá teszi európát. Minden elköltött cent hatékonyan segíti a hozzáadott érték növelését.”

Az uniós költségvetési tervezetben minden finanszírozandó program mellett két összeg szerepel: a kötelezettségvállalási, illetve a kifizetési előirányzat. (Kötelezettségvállalási előirányzat az adott évben szerződésben leköthető források, míg a kifizetési előirányzat a ténylegesen kifizetett összegek.)

A Parlamentnek és a Tanácsnak még formálisan is rá kell majd bólintaniuk a büdzsére.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!