Kezdőlap Címkék EU csúcs

Címke: EU csúcs

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

Törököt foghat von der Leyennel Orbán

A visegrádi országok Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére. Von der Leyen azonban inkább francia jelölt.

A visegrádi országok miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik napjának délelőttjén találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat az uniós intézmények vezető beosztásairól folyó tárgyalások keddi megkezdése előtt. Diplomáciai források úgy tudják, a visegrádi országok egységesek abban a tekintetben, hogy

a legmegfelelőbb jelölt a német Ursula von der Leyen védelmi miniszter

lenne az uniós bizottság elnöki posztjára.

Macron jelölte von der Leyent

Későbbi hírekből kiderült, hogy von der Leyen inkább Emmanuell Macron „találmánya”, a francia elnök már hétfő éjjel javasolta Angela Merkel német kancellárnak, hogy jelölje bizottsági elnöknek a német védelmi minisztert. Ezzel Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják von der Leyen személyét.

Vagyis a V4-ek rácsatlakoztak a német-francia-javaslatra. Ez alkalmas arra, hogy növeljék politikai súlyukat, legalábbis a közvélemény szemében.

A visegrádiak körében teljes az egyetértés arról, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata politikus nem elfogadható a pozícióra. Olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország sem ellenezné Ursula von den Leyen személyét a bizottság élére, de ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt (EPP) álljon elő. Információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust.

Hárompárti egyezség

Egy uniós diplomata arról számolt be, hogy von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett egyre nagyobb Charles Michel belga liberális miniszterelnök támogatottsága az Európai Tanács vezetésére. A francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója lehet az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, amíg az EU külügyi szolgálata (EEAS) élére jelölhetik Josep Borrell spanyol külügyminisztert, az Európai Parlament vezetésével pedig Szergej Sztanyisev volt bolgár szocialista miniszterelnököt bíznák meg. Utóbbi kettő a szocialista frakció jelöltje.

Ezek alapján a német Mafred Weber bizottsági elnöki, valamint Maros Sefcovic, az EU jelenlegi energiaügyi biztosa korábbi támogatottsága az EEAS vezetésére gyakorlatilag teljesen megszűnt. Miként eltűnt a süllyesztőben Frans Timmermans is.

A von der Leyen jelölésére vonatkozó francia eredetű, német támogatású javaslat, valamint Weber és Timmermans „ejtése” – valamint a fontosabb tisztségekre tett javaslatok – a német-francia-tengely és a három nagy EP-frakció átfogó egyezségére utal.

Ez egyben Angela Merkel vereségeként is felfogható. A német kancellár előzőleg belement abba, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnöki tisztség várományosa.

Ellenben von der Leyennel a mellé felsorakozott V4-ek egyes vezetői talán törököt fognak, erről rövid portrénkban.

Az Európai Egyesült Államok híve, sőt, „migránssimogató”

A hétgyerekes családban 61 éve született orvos Ursula von der Leyen édesapja is tartományi miniszter volt. A szintén hétgyerekes politikus asszony 2003 óta kormányzati politikus, 2009-ben lett szociális és családügyi miniszter Merkel kormányában, 2010-ben a CDU elnökhelyettesévé választották. 2013-ban a nagykoalíciós kormányban védelmi miniszter, ennek idején 2014-18-ra 32 milliárd eurós haderőfejlesztést szavaztak meg.

Von der Leyen a CDU-ban a centrista-liberális szárnyhoz sorolható. Két éve

a Bundestagban megszavazta a melegházasságot

sokak mellett Merkellel ellentétben.

Három éve kirobbant skandalumában azzal vádolták, hogy 1990-es doktorijában plágiumot követett el.

Hét évvel ezelőtt egy lapinterjúban az Európai Egyesült Államok létrejöttét támogatta. A magyar kormány számára elfogadhatatlan elvekkel állt elő.

„Célom az Egyesült Államok – Svájc, Németország vagy USA szövetségi államainak modellje”

– mondta von der Leyen.

Ez rengeteg teret hagyna az „életszerű tervezésnek az országokban és régiókban, de fontos pénzügyi, adó- és gazdaságpolitikai kérdésekben Európa méretgazdaságosságát használjuk” – mondta a CDU alelnöke. A globális verseny fennmaradásához nem elég egy közös valuta. Ehhez politikai unióra van szükség.

Ez nálunk a DK programjának központi célja.

Ennél is kevesebb jót ígér, hogy 2015 őszén, a menekültválság idején von der Leyen a CNN-ben kikelt a magyar kormány eljárása,

a határon használt könnygáz ellen.

Sőt, ugyanezen év végén a Der Spiegel arról számolt be, hogy korábban a politikus egy szír menekültet fogadott be otthonába.

A tagországok állam- és kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az eddigi kudarcos egyeztetések után a harmadik, keddi munkanap a tervezett délelőtt 11 óra helyett jelentős késéssel várhatóan délután kettő után kezdődik.

A megegyezést nehezíti, hogy

„csomagban” kellene egyszerre öt tisztségről megállapodni,

amelyeknek csak egyike a bizottsági elnöké. Továbbá számtalan egyéb szempontot is figyelembe akarnak venni (nők, kisebb és déli tagállamok, pártcsoportok erőviszonyai). A csomag része az Európai Parlament elnöke is, ám a testület mai alakuló ülésén kinyilvánították: holnap akkor is szavaznak róla (és a 14 alelnökről), ha a brüsszeli egyezség nem jön létre addig se.

EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Túl kevés poszt, sok igény és szempont. Még mindig bizonytalan, hogy melyik pártcsoporté lehet az Európai Bizottság elnöke. Holnap folytatják, de az Európai Parlament nem annyira optimista, áttette szerdára az elnök és helyettesei megválasztását.

Nehéz kibogozni, mire mentek egymással az EU állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor vasárnap nekiláttak a legfontosabb tisztségeket a következő hónapoktól betöltők kiválasztásának. Úgy tetszik, eddig nem jutottak dűlőre, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke dél körül holnap délelőttre halasztotta a folytatást. A terítéken lévő állások:

  • az Európai Bizottság elnöke,
  • az Európai Tanács (állam- és kormányfők gyülekezete) elnöke,
  • Európai Parlament elnöke (és ennek nyomán alelnökei, tisztségviselők),
  • Európai Központi Bank elnöke,
  • az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ez összekapcsolódó csomag, vagyis az alkuk bonyolult rendszeréről alighanem egyben kell dönteni. A dolgot bonyolítja, hogy az EP is holnap kezdi három napos alakuló ülését, amelyen a tisztségviselőket is meg kellene választani, de az apparátus látva a tegnapi-mai eseményeket legott egy nappal szerdára eltolta ezt (és egész napra nyitva tartja az időt több fordulós szavazásra).

Csomagról kellene megállapodni

A többi stallum viselőjének pajzsra emelése elvileg ráér szeptember-októberig, de például a most a fókuszban lévő európai bizottsági elnökség sem nagyon tűr halasztást. Az EU-nak ebben

az évben el lehetőleg döntenie kellene a következő költségvetési ciklus összegeiről.

Ráadásul az EB működéséhez az kell, hogy előbb megválasszák elnökét, aki azután kijelöli a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, s őket előbb meghallgassák az EP bizottságai, hogy aztán a plenáris ülésen kineveztessenek.

Weber, Timmermans, vagy kik?

Az elmúlt egy nap alkudozásában – úgy tűnik – végleg leáldozott Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) csúcsjelölti csillaga. Nem kapta meg a többségi támogatást az EB élére. Ehhez a 21 ország, de a népesség 65 százalékát vivő tag támogatása kell.

Vasárnap Donald Tusk (EPP) azt terjesztette elő, hogy mivel Weber támogatottsága nem elégséges, ezért a szocialista Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ez felháborodást váltott ki az EPP-ben. Tíz-tizenegy tagállam ellenzi ezt a javaslatot – közölte Giuseppe Conte olasz kormányfő hétfőn. Mint mondta, az előző, június 20-ai csúcstalálkozón a résztvevők végül lényegében egyetértettek abban, hogy el kell vetni a csúcsjelölti rendszert, aztán a G20-as országcsoport oszakai ülését követően váratlanul

mégis előkerült ez a kompromisszumosnak szánt tervezet.

(A csúcsjelölti rendszer a legtöbb mandátumot szerzett frakció, ez esetben az EPP, jelöltjének automatikus megválasztását szolgálja mindenféle alku nélkül.)

Az elterjedt hírek alapján a kompromisszumos javaslat szerint Timmermans EB-elnöksége mellett a bolgár néppárti Krisztalina Georgijeva (a Világbank vezérigazgatója, az EB korábbi alelnöke) lenne az Európai Tanács elnöke (EPP), két és fél évi rotációval a német néppárti Manfred Weber és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet (eddig is ez a rendszer volt érvényben), a dán liberális Margrethe Vestager lenne a külügyi főmegbízott. Az EKB élére francia kerülhetne. Ehhez nem sikerült többséget szerezni, ami után Tusk elrendelte az elnapolást.

És még egyéb szempontok

Hogy még csavarjunk a történeten, a fenti névsorban teljesül az a kívánalom, hogy legyen két nő a posztok betöltői között. Nem kapnának viszont megfelelő képviseletet a déli államok, például a szocdemek közt egyedüliként jelentős erősödést elkönyvelt spanyolok. Az olaszok eddig két posztot vittek (EP-elnök, EKB-elnök), ezt aligha tudják megőrizni már csak azért se, mert náluk mostanában a harcos „szuverenista” Matteo Salvini viszi a prímet, akinek nem akarnak lapot osztani a fősodor pártjai.

Nem világos továbbá, hogyan kapnak szerepet a közép-európaiak.

A hivatalos megnyilatkozások szerint a V4-ek egységesen lépnek fel valamilyen fontos tisztség érdekében. Ebben a csoportban azonban (a románokkal kiegészülve) nem túl jó a reputációja a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. És egyáltalán nem biztos, hogy a szlovákok – akik eddig is igyekeztek közelebb kerülni az EU „kemény magjához” – kitartanak a nem jó hírű szomszédok mellett.

Átalakuló erőviszonyok a nagyok között

A néppárt alkuképességét nehezíti, hogy – a szocialista csoporttal együtt – a legnagyobb veszteséget szenvedte el a május végi EP-választáson, ellenben a liberálisok – elsősorban Emmanuell Macron En Marche mozgalmával – és a Zöldek nagy mértékben növelték reprezentációjukat (és egyúttal elmaradt a szélsőjobb áttörése). Ez is tükröződik abban, hogy a Tusk-féle javaslatban

csak két néppárti lehetőség rejlik az eddigi többséggel szemben.

Ha végül – bármilyen leosztásban – Weber súlyvesztésével, a szocialista-liberális pártcsoport térnyerésével végződik az osztozkodás, az nem túl jó hír lenne Orbánnak. Timmermans és Guy Verhofstadt a magyar berendezkedés legádázabb ellenfelei az EU-n belül. És komoly támogatói annak a javaslatnak, hogy a következő költség kifizetéseit kössék össze a jogállami normák betartásának követelményével. Amit a ma hatályba lépett finn uniós elnökség is zászlajára tűzött.

Iszapbírkózás Brüsszelben: újra nekifutnak – Friss: mára vége

Várhatóan ma folytatják az állam- és kormányfők az egyezkedést a legfontosabb EU-posztok betöltésére. Az éjszakai kísérlet teljes kudarccal végződött. Új nevek jöhetnek.

Voltaképpen el se kezdődött az Európai Tanács (ET) ülése vasárnap: a több órás késéssel indult tanácskozást késő este fel is függesztette Donald Tusk, hogy kétoldalú megbeszéléseken próbáljanak megoldást találni. Sikertelenül.

Az eddigi többség eltűnt

Az elsődleges feladat az EU néhány fontos tisztségének élére találni kompromisszumos jelöltet. Mindenekelőtt az Európai Bizottságéra. Az már korábban világossá vált, hogy nincs elegendő támogatása az Európai Néppárt (EPP) jelöltjének, Manfred Webernek. Az viszont az EPP-ben verte ki a biztosítékot, hogy

Tusk a második legnagyobb pártcsoport emberét, a holland Frans Timmermanst

terjesztette elő az állam- és kormányfők el.

Az alapszerződés értelmében az ET jelöl, az Európai Parlament (EP) pedig megszavazza a bizottsági elnököt. A jelöléshez a 28-ból 22 tagállam támogatása szükséges, melyek együtt az uniós lakosság legalább 60 százalékát képviselik. Az EPP szerepelt a legjobban az EP-választáson, de nem szerzett többséget, sőt, az eddig a Szocialisták és Demokraták frakcióval alkotott többsége is elveszett. Emiatt a rendkívül megerősödött liberális pártcsaláddal kell kompromisszumra jutni.

Csomagról kellene dönteni

A problémát növeli, hogy öt jelentős posztra kell megegyezéssel vezetőt találni. Az EB mellett az ET és az EP élére is, továbbá az ősszel megüresedő Európai Központi Bank elnöki tisztségére, valamint az EU külügyi főképviselői posztjára. Ezek közül a legszorítóbb a parlamenti elnöki hely sorsa, mert kedden összeül az új EP, amikor elnököt kellene választaniuk (és még egy sor tisztségviselőt, akiknek széke ugyancsak bekerülhet az alku kalapjába). A jelenlegi vezető, Antonio Tajani este azt nyilatkozta, hogy

szerdán mindenképpen megválasztják az EP-elnököt, akár lesz javaslata az ET-nek, akár nem.

Ehhez az EP-nek joga van, csakhogy itt egy ötös „csomagról” megy az alkudozás. Az egyes pártcsaládoknak jutó helyek és a személyek sorsa össze van kötve. Jelenleg úgy néz ki, hogy ha most is sikertelen lesz az egyezkedés, akkor két hét múlva újabb csúcstalálkozót tartanak.

Marad-e a csúcsjelölti rendszer?

Komplikálja a dolgot, hogy az EP-ben talán lenne többsége a csúcsjelölti rendszernek, amelynek alapján a választást nyerő EPP-s Weber lett volna a befutó a bizottsági elnökségre. Ez a 2014-ben többséggel megszavazott szisztéma azonban ellentétes az EU alapszerződésével. A liberális frakció, elsősorban Emmanuell Macron francia elnök elutasítja ezt a megoldást.

Formailag elegendő júliusig megtalálni a bizottsági elnök személyét, de – a csúcsjelölti rendszer elvetésével – ez aligha szakítható ki a teljes csomagból. Ráadásul a bizottság meg se tud alakulni az elnök beiktatása előtt, mert utóbbi joga elosztani a szakterületeket és összepárosítani ezeket a tagállamok jelöltjeivel, hogy aztán az EP-bizottságokbeli meghallgatások után a plenáris ülés szavazzon róluk.

Új nevek?

Egyelőre kiszámíthatatlan a helyzet. Lehet, hogy ismét előkerül a francia Michel Barnier, jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyaló neve is mint néppárton belüli alternatív jelölté. A Timmermans személyét elutasító V4-ek őt valószínűleg elfogadnák. Elterjedt hírek szerint reggel Tusk újabb neveket is bedobott, egyik se teljesen új javaslat. Az egyik a bolgár Krisztalina Georgijeva, a Világbank vezérigazgatója (korábban bizottsági alelnök), a másik Leo Varadkar ír kormányfő és Michel Barnier.

FRISSÍTVE – Kora délután Donald Tusk felfüggesztette a csúcstalálkozót, a megbeszélések kedden 11 órakor folytatódnak – írta Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében hétfőn. A hírek szerint se Weber, se Timmermans nem kapott akkora támogatást, hogy szavazni legyen érdemes róluk.

Orbán: „kezdjünk tárgyalni a pénzről” – ezért vétózott

Ha az EU ad pénzt, tárgyalhatunk a klímatervről – indokolta Brüsszelben Orbán Viktor, miért szavazta le harmadmagával a 2050-ig szóló uniós tervezetet. Weber és Timmermans elbukott, ami jó – mondta.

Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai, 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – „pénzünk is van hozzá” -, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta az EU-csúcs után Brüsszelben Orbán Viktor.

A rezsicsökkentés megvédése

Szerinte úgy tudjuk megvalósítani ezeket a célokat, hogy

„a klíma is javul, és a magyar családoknak sem kell több pénzt fizetni az energiáért”.

Ez utóbbival indokolta, hogy a lengyel, a cseh és az észt miniszterelnökkel együtt elutasította a 2050-ig szóló úgynevezett karbonsemlegességi megállapodást. Ez azt célozná, hogy akkorra annyi lenne a széndioxid-kibocsátás az EU-ban, amennyit képesek ellensúlyozni. Vagyis megvalósulna a karbonsemleges energiatermelés.

Orbán közölte: a céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk – mondta. Ha az unió ehhez nyit forrásokat, és meg tudjuk valósítani a magyar energiarendszer korszerűsítését úgy, hogy a családoknak nem kell ezért többet fizetniük, akkor vállaljuk. „Nyitottak vagyunk, tárgyalni fogunk” – jelentette ki.

„Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről”

– fűzte hozzá.

A miniszterelnök kiemelte: a szabályozás célja az, hogy az embereknek jobb legyen, nem pedig rosszabb, és „ha jobb a klíma, de nem tudják kifizetni az energiaszámláikat, akkor az egyik ügy megoldásával egy még nagyobb bajt idéztünk elő”. Olyan megoldás kell, hogy

klímacélok is legyenek, és meg tudjuk védeni az olcsó rezsit is,

ehhez pénz kell, erről pedig tárgyalni, egyezkedni kell – mondta.

Alacsony rezsi=Paks

Ennek kapcsán beszélt az atomenergiáról is, amelyről vita volt a csúcson is. Szerinte a magyar álláspont világos: ha klímacélokat akarunk elérni, akkor szükségünk van nukleáris energiára. Hozzátette: ezt egy-két ország vitatja, de kisebbségben vannak. Mint mondta, ezt az ellentmondást úgy oldják fel, hogy minden országnak megmarad a joga, hogy eldönthesse: szüksége van-e atomenergiára. Magyarország szeretne ilyet, mert „Paks nélkül nincs alacsony rezsi” – fogalmazta meg jól ismert állítását.

Webert és Timmermanst „nem akarták a magyarok”

Az uniós csúcs fő eseményéről a különféle tisztségek betöltőiről folyt kudarcos tárgyalásról azt mondta, hogy Manfred Weber és Frans Timmermans elbukott, ami jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket.

A kormányfő szerint nagy támogatást kaptak, az 53 százalék „példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs”. Ezért komoly vállalásokat is tett: azt mondta, hogy ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki „ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak”. Ezt eddig sikeresen teljesítette, mert „a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek”.

A V4-eknek van esélyük fontos uniós posztokra, minden uniós pozícióra több, két-három jelöltje is van – mondta. Neveket azonban nem akart mondani. A hét közepén a V4-ek személyesen is találkoznak az utolsó egyeztetésekre, aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit.

Nemet mondanak az EU-nak

0

Egyiptommal az élen öt ország is elutasítja a menekültek úgynevezett fogadótáborait a területükön. Albánia, Marokkó, Tunézia és Algéria sem hajlandók ilyenek létesítésére. Ezeknek a központoknak a felállítása része annak az uniós tervnek, amelynek a célja a menekültek egyenletesebb elosztása a tagállamok között – emlékeztet a DW.

Hiába kérnék, Egyiptom nem létesítene ilyen táborokat, amelyekbe az EU-ból deportált menekülteket helyeznék el – közölte vasárnap Ali Abdel Aal, a kairói parlament képviselőházának az elnöke. A Welt am Sonntag lapnak nyilatkozva a politikus azt is mondta, hogy ha megtennék, akkor azzal az egyiptomi alkotmányt és jogokat sértenék meg.

Mint emlékezetes, a múlt heti uniós állam- és kormányfői csúcson született megállapodás részeként vették tervbe ilyen táborok létesítését a Közel-Kelet és Afrika néhány uniós „partnerországában”. Az érintettek azonban sorra utasítják el az ötletet.

Egyiptomban már most is tízmillió szíriai, iraki, jemeni, palesztin, szudáni, szomáliai és más országokból érkezett menekült tartózkodik, ezzel teljesen le van kötve a kapacitás, hiszen minden menedékkérőnek biztosítani kell – mert joga van hozzá – az ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást. Egyiptom már csak a legálisan az országba érkezetteket hajlandó  befogadni – tette hozzá.

Bréking nyúz, június 29. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szinte hallani a drámai aláfestő zenét, miközben az ember a Ripost írását olvassa a brüsszeli csúcsról, Toroczkai László pedig most a Pesti Srácokban haknizik. Az alternatív valóságban sajátosan magyarázzák Németország kiesését a foci vb-ről, az Origo írásai a Volt Fesztiválról pedig egészen bizarra sikerültek.

Drámai hangvételű beszámoló az uniós csúcsról a Ripostban

„Az egész éj­sza­kát vé­gig­tár­gyal­ták Brüsszel­ben. Ki nyerte a csa­tát az Eu­ró­pai Uniót láz­ban tartó mig­ráns­ügy­ben? Szét­oszt­hat­ják-e a tag­or­szá­gok kö­zött, akár aka­ra­tuk el­le­nére a több mil­lió mig­ránst?

Ki nyerte az éjszakai nagy csatát, kinek az álláspontja kerekedett felül?”

Legnagyobb megkönnyebbülésünkre a választ is megadják:

„Orbán ál­mo­san, de mo­so­lyogva haj­nali 4.41-kor ki­jött a tár­gya­ló­te­rem­ből: Ma­gyar­or­szág to­vábbra sem lesz be­ván­dor­ló­or­szág!”

Az új szélsőjobboldali mozgalmat alapító Toroczkai Lászlónak most a Pesti Srácok ad teret

„Nem olyan könnyű átengedni Vona Gábornak és Simicska Lajosnak azt a politikai közösséget, a Jobbikot, amiért mi nemzeti radikálisok az életünket adtuk, vissza akartuk fordítani a folyamatot, vissza akartuk téríteni az eredeti útjára a Jobbikot, de nem sikerült, ezért alapítottunk új mozgalmat, új pártot – jelentette ki a PestiSrácok Polbeat című élő műsorában Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a Mi Hazánk mozgalom alapítója. Huth Gergely és Szarvas Szilveszter kérdésére elárulta, nem asszisztált a fordulathoz, alelnökként bizonyos dolgokat meg tudott akadályozni és azért maradt a pártban, hogy visszaszerezze azt a nemzeti radikálisoknak. (…)

Hangsúlyozta, a mélybe, a szakadékba ugrottak, mint Dugovics Titusz, de legalább magukkal rántották a Jobbik árulóit is. Szerinte Vona Gábor és Radnai László, a párt kommunikációs stratégája is áruló, előbbi “a szememben nemzetárulást követett el azzal, hogy a Jobbik lehetséges koalíciós partnerének az LMP-t és a külföldről finanszírozott Momentumot nevezte meg a kampányban”. Toroczkai véleménye szerint Vona Gábor vissza fog térni, legkésőbb két év múlva, addig bizalmasa, Sneider Tamás irányít elnökként.”

Az Origo Volt Fesztiválról szóló ajánlóira a szürreális nagyon enyhe kifejezés

„A mai napon arcon csap minket a vérzivataros valóság. Ez itt, kérem szépen, egy kőkemény kőfejtő, ahová ördögvillával érkezni a legkevesebb. Erre a napra talán még az ördögcsákány, de talán az ördögütvefúró is kevés. Színtiszta rock és metál, atomvillanás az ország nyugati határánál. (…)

Mindazok, akik remegő ujjú nővérkeként már hosszú évek óta rajta tartják ujjbegyüket a magyar metál ütőerén, tudhatják, hogy a Moby Dick egy életre belevéste magát a (magyarul csak szemét fémnek fordítható) műfaj legnagyobbjai közé. Ugass kutya! című múlt századbeli szemtelenül őszinte bemutatkozó albumuk egyetlen problémája, hogy magyar nyelven íródott. Bár kétségkívül szerencsés helyzetben vagyunk mindannyian, hogy anyanyelvünkön dúdolhatjuk azokat a sorokat, hogy „Többemeletes a hétvégi házad is, / Kacsalábon forog / Háziorvosod, bejárónőd van, / Kinyalják a s*gged is.”

Viccen kívül komoly kultúrtörténeti lenyomat – értelmetlen lenne nem meghallgatni legalább egy-két dalt.

Azt pontosan nem tudhatjuk, hogy a keresztény rock az vajon magával a kereszténységgel egyidős, vagy egyenesen az égiek lejátszási listáját jelenti-e a műfaj, de kétségkívül a témakör egyik legfényesebben ragyogó csillagáról van szó, amikor kiejtjük remegő ajkainkon a nevet: Skillet. (…)

Ezeket a sorokat nem Lukács Laci írta, mert bár hiába ötvenéves, neki ugyan tökmindegy, hogy ki jön be a szobába, úgy duzzad benne a férfierő, hogy rajta kívül aztán tényleg senki más sem fér már be abba a helyiségbe. (…)

Keresztény riffek, házi cica módjára széjjeltépett gitárhúrok, nógrádi sós ropiként kettétört dobütők.”

A 888 nagyon örül, hogy a németek kiestek a vb-ről, mert migránsok

„Gyerekkoromban nagy kedvencem volt a Klose-féle válogatott, de azóta egyre kisebb a szimpátiám irántuk, négy éve is csak Klose miatt örültem a vébégyőzelmüknek (meg a 7–1 miatt, az a meccs nagyon nagy buli volt), megérdemelte az öreg.

Nem fogok kertelni, hiszen szubjektív érzelmekről van szó, egyszerűen zavart, hogy egyre több bevándorló van a német válogatottban (csak a miheztartás végett: a német nagyszülőkkel rendelkező Miroslav Klose nem bevándorló, ahogy Nikolics sem az a magyar válogatottban), én nekik már nem szurkoltam ezen a vébén, de azért nem is voltak olyan ellenszenvesek, mint a franciák vagy a szerbek.”

A Magyar Idők meg is fejtette a németek kiesésének okát

„Most persze mindenki elemez, és kutatja az okokat. Készülnek a táblázatok, húzogatnak majd vonalakat, hogy akkor miképpen és hol lett elrontva a taktika, miért 4-2-3-1 és miért nem 4-3-3 a felállás, miegyéb.

Holott ezt mind el lehet felejteni. Miképpen az orrában és a saját nadrágjában turkáló Löwöt is felesleges megtenni bűnbaknak. (…)

Ugyanaz történt 2014 óta a német válogatottal, mint ami 2014 óta Németországgal történt.

Vagyis valakik elérkezettnek látták az időt, hogy felszámolják Németország maradék, a második világháború után még megengedett és megtűrt identitását, nemzeti önazonosságát, a maradék megtűrt, kicsike német lelket.

2014 óta mindössze annyi történt, hogy Németország maradék németségét belefojtották a Wilkommenskultur bűzös mocsarába (…)

Ezen a világbajnokságon tizenegy Angela Merkel ment fel a pályára játszani. Tizenegy Angela Merkel-lelkű robottal pedig nem lehet focizni. Főleg úgy, hogy már nincs mögöttük se haza, se nemzet.”

EU: Viták a csúcson avagy csúcson a viták

A két fő téma a bevándorlás szabályozása és az Unió reformja, amelynek része a költségvetés is. Nem valószínű, hogy sikerül átfogó megállapodásokat kötni. Vannak országok, amelyek az egyik témában támogatják egymást, a másikban viszont élesen szemben állnak.

Ma kezdődik az Európai Tanács, vagyis az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek szokásos kétnapos találkozója. Ennek fő témája, ahogyan azt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is írta a résztvevőknek tegnap küldött levelében, a migráció lesz. Tusk szerint

nincs sok idő a migrációs válság megoldására, mivel az elősegítette számos populista politikai erő felemelkedését,

és az Európai Uniónak ezért minél előbb be kell bizonyítania, hogy képes a helyzet rendezésére.

Nem csak a bevándorlás kérdésében várhatók azonban éles viták. Ahogy Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a Független Hírügynökségnek nemrég elmondta, két fontos téma vár döntésre az unióban: a dublini rendszer, vagyis a bevándorlás szabályozásának reformja mellett a költségvetésről és az EU reformjáról is dönteni kell.

De nézzük előbb a bevándorlást, amellyel kapcsolatban

rengeteg különböző érdek csap majd össze.

Donald Tusk levelében azt írta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett menedékkérők biztonságos elhelyezésére és arra, hogy kérelmüket Európán kívül létrehozandó központokban bírálják el.

Ez például egy olyan pont, amelyet többen támogathatnak, hiszen hasonló javaslatot tett Emmanuel Macron francia elnök is. A Deutsche Welle szerint ezt több tagállam is támogatja – a probléma az, hogy pont az érintett országok utasítják el. Edi Rama albán miniszterelnök már be is jelentette: nem akarnak ilyen táborokat az ország területén. Így állítólag többek között Líbiát próbálják az uniós tagállamok rávenni, hogy, persze jelentős összegű támogatásért cserébe, ott hozzanak létre ilyen központokat.

Angela Merkel és Giuseppe Conte központi szereplő lesz.
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és a Nemzetközi Migrációs Szervezetnek a segítségére is számítanak. A két szervezet már most is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól.

Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek, a franciák, spanyolok és olaszok pedig azt is el tudnák képzelni, hogy az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok.

Arra is megoldást kell találni, hogy mi legyen a már az Unió területén lévő menedékkérőkkel.

Németországban például komoly kormányválság van emiatt. Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a bajor testvérpártja, a CSU a koalíció felrúgásával fenyegetőzik, ha nem sikerül gyors megoldást találni a kérdésre.

A németek elsősorban a másodlagos migrációt akarják megakadályozni, vagyis azt, hogy azok, akik már az Unió területén vannak, átmenjenek egy másik országba: jellemzően az ő céljuk Németország vagy valamelyik skandináv tagállam. Emellett azt is akarják, hogy vissza lehessen küldeni a menedékkérőket oda, ahol először átlépték az uniós határt.

Itt kerülnek szembe a németek az olaszokkal.

Az olaszokhoz érkezik ugyanis a legtöbb menedékkérő, ők viszont pont azt akarják, hogy ne maradjanak náluk.

Ezzel kapcsolatban az olasz kormány be is terjesztett egy tervet, amely többek között azt tartalmazza, hogy minden tagállamnak részt kell vállalnia a terhekből, és egy kötelező szétosztási rendszert (ha úgy tetszik, kvótát) javasolnak.

Ez az, amit viszont a visegrádi országok utasítanak el egyértelműen.

Pedig az eddigiekről az olaszok és a németek várhatóan meg tudnának egyezni, hiszen így részben mindkét kormány kívánsága teljesülne, és ezt több más ország, például a franciák is tudnák támogatni. Emmanuel Macron egyébként egyenesen azt javasolta, hogy szankcionálni kellene azokat, akik nem vesznek részt a szolidaritásban.

Ha létrejön ez a megállapodás, az alighanem megmentené Angela Merkelt is – ugyanakkor kétséges, hogy a visegrádi országok ebbe belemennek-e.

A Newsweek szerint egyenesen az a kérdés, hogy

„a szélsőjobboldali magyar miniszterelnök szabotálja-e a Merkel megmentésére irányuló tervet”.

De persze hiba lenne azt mondani, hogy csak a V4-ek tudják megfúrni ezt a megegyezést, hiszen Macron is elismerte: egyelőre csak javaslatokról beszélnek. Angela Merkel pedig kedden be is jelentette: nem készül el a találkozón egy, a bevándorlást uniós szinten szabályozó csomag. Hét pontról tárgyaltak, eddig ötben értenek egyet. A másik kettő viszont pont a két legnehezebb: a menekültügyi eljárások szabályozása és a szolidaritási mechanizmus.

Merkel egyébként azt is javasolja, és ebben például a következő fél évben az Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is támogatja, hogy az ügyben valóban tenni akaró országok

kössenek két-, háromoldalú megállapodásokat,

bevonva akár a menedékkérők származási és tranzitországait is.

Amiben viszont gyakorlatilag mindenki egyetért, az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítése. A tervezett közös közleménynek az Euractiv által megszerzett vázlata szerint azt ki akarják mondani:

„Annak az előfeltétele, hogy az EU migrációs politikája működjön, az, hogy hatékony legyen a határellenőrzés.”

A menedékkérők szétosztásával kapcsolatban pedig a Politico szerint várhatóan Ausztriát kérik majd fel arra, hogy dolgozzon még ennek a tervén.

Mivel Magyarországon már évek óta gyakorlatilag nincsenek menedékkérők, ezért

a találkozó másik fő témája sokkal inkább érintheti az országot.

Ez pedig a költségvetés és az EU reformja. A már a Független Hírügynökség által is ismertetett Merkel-Macron terv azt szeretné, ha az eurózónához tartozó országok szorosabbá tennék az integrációt, többek között közös költségvetést vezetnének be, amelynek része lenne, hogy a gazdagabb régiók segítik a szegényebbeket.

Mark Rutte holland miniszterelnök kulcsfigura lehet.
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Ez viszont sokaknak nem tetszik. Az elégedetlenek egyik vezetője Mark Rutte, a liberális holland miniszterelnök, aki szerint az EU „nem jótékonysági intézmény”, a déli szegény országoknak nem a gazdagabb északiak pénzén kell talpra állni. Elutasítja a közös költségvetést, szerinte jobban és hatékonyabban működő Unióra van szükség, szigorúbb szabályokkal.

Kevesebb pénzt szánna agrártámogatásokra és strukturális alapokra,

sőt, ezek folyósítását jogállami és korrupcióellenes feltételekhez kötné – látható tehát, hogy ez a kérdés miért érinti igen érzékenyen Magyarországot.

Rutte ötleteit is többen támogatják, leginkább az írek, a skandinávok és a balti államok, de Sebastian Kurz is erről beszélt egy interjúban, igaz, ő Macron ötleteit is jónak nevezte.

A két fő téma mellett várhatóan szóba kerül még a Brexit és az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború. Utóbbival kapcsolatban Donald Tusk a cikk elején idézett levelében azt írta: hatalmas nyomás alatt vannak a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök politikája miatt, és nem csak a kereskedelmi kérdésekben nagyok a nézeteltérések. Szerinte „fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvekre”.

Az ellentétek tehát nagyok, több törésvonal is húzódik az uniós tagállamok között, nem véletlen, hogy Tusk az elmúlt néhány nap alap alatt személyesen látogatott meg több mint féltucatnyi európai vezetőt, másokkal meg telefonon tárgyalt. A legfontosabb ügyekben így sem várható átfogó megállapodás a csúcstalálkozón.

Ezt várja az európai sajtó az uniós csúcstól

0

Holnap kezdődik az európai uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Megnéztük, hogy a nagy európai lapok mit várnak tőle.

A Financial Times szerint Angela Merkel kancellár otthoni vitái és migrációval kapcsolatos nézeteltérések határozzák meg a találkozót. Ők úgy értékelik, hogy soha nem volt még ilyen gyenge Merkel pozíciója, a mozgásterét ráadásul populisták is korlátozzák. A brit lap forrásai szerint viszont Merkel kemény tárgyalásra készül.

A lapnak nyilatkozó elemzők szerint, bár sokan érezhetik úgy, hogy közel a kancellár bukása, több szövetségesre is számíthat, és

nem szabad lebecsülni Angela Merkel túlélési képességeit,

hiszen többször is kivágta már magát nehéz helyzetből. Az otthoni viták rendezéséhez elsősorban az olaszokkal kell megállapodnia.

Azokkal az olaszokkal, akik előkészítettek egy tervet a migrációs válság megoldására, erről itt írtunk.

A Guardian szerint

a mélyülő válság határozza meg a csúcstalálkozót.

A lap azt írja, még mindig a 2015-ös menekültválságra adott elkésett válaszról lehet beszélni. Az olaszok azt akarják, hogy más országok is vállaljanak részt a rájuk háruló teherből, Angela Merkelnek pedig szembe kell néznie az otthoni koalíciós válsággal is.

A lap szerint komolyak az ellentétek az olaszok és a visegrádi országok elképzelései között. Ausztria ugyanakkor egy olyan tervvel készül, amely szerint a menedékkérelmek nagy részén az EU határain kívül bírálnák el.

A lap azt írja:

mindenki egyetért abban, hogy szigorítani kell a szabályokat,

és meg kell erősíteni az uniós határvédelmi szervet, a Frontexet. A menekültek elosztásáról viszont komoly vita várható, legfeljebb két- vagy háromoldalú egyezményekre lehet számítani.

Az olasz La Stampa szerint Giuseppe Conte miniszterelnök külön egyeztetett Angela Merkellel és Emmanuel Macronnal, és állítólag alkut ajánlott: több pénzügyi támogatásért cserébe hajlandó rugalmasabb hozzáállásra.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is támogatja az ötletet, hogy az Unió határain kívül létesítsenek befogadóközpontokat a menedékkérőknek. Szerinte a Földközi-tengerből kimentett embereket ilyen észak-afrikai központokba kellene vinni, és ott döntenének arról, jogosultak-e menekültstátuszra.

A németek, az olaszok és a görögök továbbra is

ragaszkodnak ahhoz, hogy minden tagállam vállaljon arányos részt a menekültek befogadásában.

Ezt azonban a visegrádi országok mereven elutasítják.

A Deutsche Welle szerint az is probléma, hogy hiába támogatja több tagállam, hogy az uniós határokon kívül hozzanak létre befogadóközpontokat, ezt az érintett országok eddig mindig elutasították. Most Líbiát akarják rábírni erre, azzal, hogy jelentős összeggel támogatnák cserébe. Az is szóba került, hogy ezek a központok a Földközi-tenger lakatlan szigetein legyenek.

A franciák, spanyolok és olaszok azt is el tudnák képzelni, hogy

az uniós kikötőkben legyenek ilyen befogadóközpontok,

hasonlóan a magyar tranzitzónához.

Erről volt szó valójában az uniós csúcson

Eleve nem a bevándorlásról akartak tárgyalni, hiába próbálta a magyar kormányfő így beállítani a találkozót. A legfontosabb téma a Szkripal-ügy, vagyis a kettős ügynök nagy-britanniai megmérgezése volt. Emellett tárgyaltak a brexitről, a tech-cégek adójáról és az amerikai védővámokról is.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Büszkén állította Orbán Viktor a Facebookon, hogy „elnapolták a kötelező kvóták ügyét” az Európai Unió csúcstalálkozóján, „a döntő ütközet” júniusban lesz. Csakhogy

ezzel a kijelentéssel több probléma is van.

Nem csak az, hogy az Európai Unió nem tervez kötelező kvótákat erőltetni más országokra, hanem az is, hogy a menekültkérdés nem is szerepelt a mostani találkozó kiemelt témái között. Eleve úgy tervezték, hogy a dublini rendszer reformját (ez az, amit a magyar kormánypropaganda kötelező kvótákként emleget) majd a következő, júniusi csúcson vitatják meg.

Az uniós csúcs legfontosabb témája ugyanis a Szkripal-ügy volt.

A kettős ügynök megmérgezésével kapcsolatban az uniós vezetők teljes mértékben a britek mögé álltak. Egy közleményt is kiadtak, amelyben azt írják: nagyon valószínű, hogy Oroszország állt a támadás mögött, és az esetre nincs más hihető magyarázat.

Theresa May mögé álltak a többiek. (MTI/EPA/Julien Warnand)

A Financial Times úgy tudja, tíz másik ország is azt fontolgatja, hogy orosz diplomatákat utasít ki. Az Unió pedig négy hétre visszarendeli a moszkvai nagykövetét. A Spiegel szerint egyébként

két ország nem értett egyet ezzel: Magyarország és Görögország.

A Politicónak ugyanakkor „egy magyar szóvivő” azt mondta: a magyarok egyetértettek a kemény fellépéssel az oroszok ellen, sőt, Orbán javasolta a nagykövet visszahívását, és a görögök mellett az olaszok ellenezték az ellenlépéseket.

A másik fontos témának eredetileg az amerikai védővámokat tervezték, de aztán kiderült, hogy az EU egyelőre mentességet kap alóluk.

Orbán bevándorlásügyi csúcsra készült, hiába.
(MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou)

Az Euractiv beszámolója szerint ezenkívül tárgyaltak a brexitről, amellyel kapcsolatban előrelépések is történtek; a digitális adózásról, vagyis arról, hogy

hogyan lehet megakadályozni, hogy az ezen a területen működő nemzetközi cégek elkerüljék az adófizetést;

és az eurozóna reformja is szóba került.

Az uniós csúcson emellett még bírálták Törökországot, amiért törvénytelen akciókat hajt végre a Földközi-tenger keleti térségében, és mert uniós állampolgárokat tartóztatnak le az országban. Ez amiatt is érdekes, mert hétfőn Várnában EU-török csúcstalálkozót tartanak majd.

FRISS HÍREK

Szolidaritás...

Autódőzsi a ...

Zaklatás Dör...

Isten küldöt...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK