Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Netanjahu, Erdogan és Orbán, a három jómadár együtt szomorkodik az ágon

ki
-
0
Netanjahu, Erdogan és Orbán, a három jómadár együtt szomorkodik az ágon

Bajban vannak az illiberális államról álmodó egyaránt korrupt, és mára a felelősségre vonás elől menekülő miniszterelnökök.

Izraelben nagy tüntetést rendeztek a gázai terrortámadás féléves évfordulóján: azok a polgárok mozdultak meg, akik Netanjahu távozását követelik.  Netanjahu bűne sokszoros. Egyrészt azért, mert hagyta felnőni a Hamászt, melynek terrortámadását elnézte, másrészt pedig azért, mert hat hónap alatt sem ért el eredményt. Nem tudta kiszabadítani a túszokat, nem volt képes megsemmisíteni a Hamászt. A terrorszervezet viszont elérte célját: Izrael újra magára maradt a Közel Keleten, és mindinkább a világban is.

Biden elnök ultimátumban követelte a gázai hadműveletek leállítását a túlságosan sok polgári áldozat miatt. Netanjahu retirált, a csapatok nagy részét kivonták a gázai övezetből. Hogyan tovább? Netanjahu zsákutcába manőverezte Izraelt, és előre menekül. Nem állhat félre, és nem mondhat le, mert akkor megindul újra a korrupciós vizsgálat, amely akár börtönbe is küldheti a 75 éves kormányfőt, aki minden elődjénél hosszabb időt töltött a miniszterelnöki székben.

Erdogan és Orbán sem állhat félre, mert akkor megindulhat a korrupciós vizsgálat

Az öreg és beteg Erdogan közölte a nagy nehezen megnyert országos választás után, hogy ez a ciklus az utolsó. Most elveszítette az önkormányzati választásokat pedig ő maga is Isztambulban kezdte meg politikai pályafutását. Csakhogy rendszere sokáig sikeres volt, az emelkedő életszínvonalat meghálálta a vallásos vidék, melynek fiatalabb nemzedékei megtöltötték a nagyvárosokat. Erdogan, akinek fejébe szállt a dicsőség hiszen hívei szultánnak  nevezték, önálló diplomáciába kezdett: szembefordult Izraellel és az USA-val, sőt még Kínával is az ujgur lázadók támogatása miatt. A következmény: a sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. Egy ponton Peking egymilliárd dollárt ajánlott a kétségbeejtő helyzetbe került Erdogannak: ha nyilvánosan szakít az ujgur iszlamista mozgalommal, akkor megtámogatják megingott rendszerét. Erdogan el is ment Urumcsiba, hogy felhívja az ujgurok figyelmét: Hszi Csin-ping atyai gondoskodásának vessék alá magukat!

Washington először puccsal akarta elűzni Erdogant, de a török elnök ezt kivédte ám a gazdasági válságot már nem tudta. Az óriási infláció felemészti társadalmi bázisát, de nem állhat félre hiszen rendszere velejéig korrupt. Annak idején fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon.

Orbán sem állhat félre

Amikor az USA meg akarta buktatni Abdul Razak miniszterelnököt Malajziában, akkor korrupciós pert indított ellene New Yorkban. Nem volt ez oly nehéz hiszen Malajzia fejlesztési alapjából több mint százmillió dollárt költöttek a Wall Street farkasa című filmre, Leonardo di Caprioval a főszerepben. Polt Péter malajziai kollégája rezzenéstelen arccal közölte: nincs itt semmi látnivaló. A korrupciós per végösszege 4,5 millárd dollárra rúgott, ebből csaknem egymilliárd Abdul Razak miniszterelnök magánszámláján landolt. Eljött a választási időszak, és a korrupt miniszterelnök megbukott. Az új főügyész első dolga az volt, hogy korrupciós pert akasztott a bukott kormányfő és még jobban utált neje nyakába. A pár több mint ötven bőrönddel száguldott a repülőtér felé, de megállították őket. Abdul Razak 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.

Ne ily véget adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek rokonai, barátai és üzletfelei számolatlanul nyúltak le eurómilliókat.

Ezért ódzkodik attól Brüsszel, hogy eurómilliárdokat utaljon ki a magyar kormánynak. Az Európai Parlement a korábbi átutalások miatt perli a brüsszeli bizottságot. Az Európai Parlement utolsó ülésszakán két témában is foglalkoznak Magyarországgal. Ezért imádkozik Orbán új Európai Parlamentért és új brüsszeli bizottságért, meg persze új elnökért Washingtonban. A baj az, hogyha imái meghallgatásra találnak, pénze akkor sem lesz elég. Kívülről senki sem akarja finanszírozni rendszerét, mely gyengén muzsikál. A választópolgárok jóindulatát viszont valamiből meg kellene vásárolnia. 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre. Ez okozta a rekord magas inflációt. Ami viszont megrendítette a választói bázist.

Ingyen Orbán trónját sem őrzi senki,

legfeljebb Mészáros Lőrinc, aki attól retteghet, hogy Orbán Viktor zárkatársa lehet egy korrupciós ítélet sorozat után.

Erdogan letér az unortodox útról, hogy megmentse a török gazdaságot

Polonius
-
0
Erdogan letér az unortodox útról, hogy megmentse a török gazdaságot

40%-ra emelte a kamatlábat a nemzeti bank Törökországban. Az 5%-os emelés meglepte a szakértők többségét, de a nemzeti bank és a kormány prioritásnak tekinti az infláció elleni harcot, és ezért nem hátrált meg ettől a radikális lépéstől sem.

61%-os volt az infláció októberben, és ami az Erdogan rendszer döntéshozóit igazán megdöbbentette: jövő májusra 70-75%-ot jósoltak a szakértők vagyis a remélt csökkenés helyett további emelkedést. A választások előtt Erdogan elnök minden eszközzel akadályozta a kamatláb emelést, sőt nem ortodox módon annak csökkentését rendelte el a galoppozó infláció idején, mert attól tartott, hogy a szigorítás leállítja a gazdaságot, és így a közvélemény ellene fordul. A választások megnyerése után radikális fordulat következett be:

Erdogan elnök új pénzügyminisztert és jegybank elnököt nevezett ki.

A két jó nevű gazdasági szakértő pedig teljes fordulatot hajt végre, hogy megfékezze az inflációt, megmentse a török lírát és talpra állítsa a gazdaságot.

A nemzeti bank új elnöke, Hafize Gaye Erkan korábban a Wall Streeten volt bankár, és ezért ragaszkodik az ortodox megoldáshoz. Amikor átvette a kormány kereket, akkor a jegybank kamatlába 8,5% volt, ez emelkedett most 40%-ra.

Ezzel valószínűleg el is ért a csúcsra. A nemzeti bank ugyanis jelezte, hogy “a pénzszűkítés politikája a jövőben lelassul, és rövid időn belül véget is érhet.”

Ez azt is jelenti, hogy tartósan magas marad a kamatláb Törökországban, mert a nemzeti bank közleménye hangsúlyozta:

“mindaddig magasan tartjuk a kamatlábat amíg ki nem alakul az árstabilitás.”

Enyhén erősödött a török líra

“Ez igazán hatásos intézkedés a török nemzeti banktól” – írta Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő feltörekvő államokkal foglalkozó vezető elemzője. Timothy rámutatott arra, hogy a nemzeti bank és a pénzügyminisztérium csakugyan komolyan veszi az infláció elleni harcot még akkor is, hogyha ezért a gazdaságnak jelentős áldozatot kell hoznia. A kamatlábemelés hírére enyhén emelkedett a török líra árfolyama a dollárhoz képest. Mindez nem változtat azon, hogy a török líra értéke egy év alatt 35%-kal csökkent az amerikai dollárhoz képest – emlékeztet a CNBC gazdasági televízió arra utalva, hogy a májusi választások előtt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát folytatott vagyis kamatlábcsökkentéssel akart küzdeni az infláció ellen.

A Bloomberg azt emeli ki, hogy a kamatláb emelés pontosan kétszer akkora lett mint amennyire a szakértők számítottak: 250 helyett 500 pont. A nemzeti bank és a pénzügyminisztérium így akarja elérni, hogy az infláció lemenjen 36%-ra 2024 végére Törökországban.

Pénzmosás a társas oldalakon – a rendőrség lecsap Törökországban

Polonius
-
0
Pénzmosás a társas oldalakon – a rendőrség lecsap Törökországban

Fenoménnek hívják Törökországban az influenszereket, akik olykor milliós követői tábort vonzanak, és ezt azután pénzszerzésre használják sokféleképpen. Közülük néhányan már előzetesben várnak perükre, mert a TikTokon, a Facebookon vagy más hasonló oldalon illegális pénzügyi műveleteket hajtottak végre.

250 millió török lírát vagyis mintegy 8 millió eurót keresnek a leghíresebb lecsukott páron: Dilan és Engin Polat magánrepülőgépen járták a világot, ahol mindenütt luxusszállodákban szálltak meg, és előszeretettel villogtak méregdrága autókkal és ruhakölteményekkel. Miből lettek ilyen gazdagok amikor a nulláról indultak? – tudakolja most a pénzügyi rendőrség Törökországban, ahol rászálltak a celebekre, akiket ott fenoménnek neveznek. A pénzügyi rendőrség szerint a dúsgazdag pár egy bűnszövetkezet reklám párosa. Az internetes bűnszövetkezet illegális fogadásokat szervez, és a Polat páros ennek a nagy lenyúlásnak szerez balek áldozatokat a TikTokon, a Facebookon és más társas oldalakon. A nagy razzia persze nemcsak ezt a párost érinti és nemcsak ilyen ügyekben.

600-an a célkeresztben

A francia közszolgálati RFI tudósítója szerint ilyen sokan szerepelnek a listán, mely olyan neveket tartalmaz, akik fiktív cégeken keresztül gazdagodtak meg villámgyorsan a társas oldalakon Törökországban. A Polat párosnak nem kevesebb mint 27 fiktív cég volt a nevén. Ezek legnagyobbrészt a szépségiparban vannak bejegyezve, mert ez az ágazat nincs igazán szabályozva Törökországban. Ezért elég könnyű hamis számlákat kiállítani, és azután utaztatni a fiktív cégek között.

A bűnöző bandák így tudják legalizálni a feketepiacon megszerzett líra milliókat.

Mennyit keresnek ezzel a fenomének? A török sajtó szerint átlagosan 20% jár nekik a tisztára mosott pénzből. Sokáig hagyták ezt a furcsa bizniszt vígan üzemelni, mert az Erdogan féle nem ortodox gazdaságpolitika farvizén hajóztak a bűnszövetkezetek és a fenomének. Csakhogy a megnyert választások után Erdogan elnök szakított a nem ortodox gazdaságpolitikával, és az új pénzügyminiszter elhatározta, hogy rendet csinál a pénzpiacon. Az ő kívánságára indította meg a pénzügyi rendőrség a nagy razziát a villámgyorsan gazdagodó celebritások és a pénzmosó bandák ellen. Mehmet Simsek, aki májusban vette át a pénzügyminisztérium irányítását tisztában van vele, hogy a külföldi tőke csakis akkor tér vissza Törökországba , ha felhagynak a nem ortodox pénzügyi politikával, és rendet teremtenek a pénzügyi piacon. A török pénzügyminiszter fő célja az, hogy levegye hazáját a hírhedt szürke listáról. Törökország 2021-ben került fel erre a szürke listára a terrorizmus támogatása és a pénzmosás engedélyezése miatt. Törökország szeretne újra megbízható partnernek tűnni a világ számára, és ezért kerül mint több celeb előzetesbe pénzmosás vádjával Erdogan rendőrállamában.

Rögös az út Izrael és Törökország között

FüHü
-
0
Rögös az út Izrael és Törökország között

Yair Lapid ellenzéki vezető elítélte Recep Tayyip Erdogan török ​​elnököt, miután az utóbbi kijelentette, hogy Izrael „terrorista állam”.

„Nem fogunk erkölcsi leckéket venni Erdogan elnöktől, egy olyan embertől, aki szörnyű emberi jogi múlttal rendelkezik” – írja Lapid a korábban Twitter néven ismert X-en.

„Izrael megvédi magát a Hamász-ISIS brutális terroristái ellen, akik közül néhányan Erdogan ernyője alatt tevékenykedhetnek” – mondja Lapid.

Törökország régóta a Hamász magas rangú vezetőinek menedékhelye.

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök fokozza Izraellel szembeni kritikáját, „terrorista államnak” nevezve azt, és azt állítja, hogy szándékában áll Gáza elpusztítása minden lakosával együtt.

Erdogan pártja tagjaihoz intézett tüzes beszédében azt is kijelentette, hogy országa lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy Izrael politikai és katonai vezetőit nemzetközi bíróságok elé állítsák.

„Izrael egy város és lakossága teljes elpusztításának stratégiáját hajtja végre”

– mondja Erdogan. Nyíltan mondom, hogy Izrael terrorista állam.

A török ​​vezető a Hamász terroristáit is „ellenállási harcosoknak” minősíti, akik megpróbálják megvédeni földjüket és népüket.

Erdogan egyre hangosabban bírálja Izrael Hamász elleni háborúját, amely azután indult, hogy a terrorcsoport október 7-én gyilkos merényletet hajtott végre Dél-Izraelben, mintegy 1200 embert ölt meg, többségében civileket.

Izrael régóta Törökország regionális szövetségese volt Erdogan hatalomra kerülése előtt, de a kapcsolatok megszakadtak, miután 2010-ben izraeli kommandós rajtaütést tartott a blokádot leromboló flottilla részét képező, Gázába tartó Mavi Marmara hajó ellen, és 10 török ​​aktivista életét vesztette. 

Netanjahu és Erdogan az elkövetkező években kölcsönösen népirtással  vádolták egymást. 2014 júliusában Erdogan azzal vádolta a zsidó államot, hogy „életben tartja Hitler szellemét” a gázai háború során.

A kapcsolatok később mérsékelten javultak, de mindkét ország visszavonta nagykövetét 2018-ban a gázai erőszak és a Trump-kormányzat nagykövetségének Jeruzsálembe való áthelyezése miatt.

Tavaly augusztusban Izrael és Törökország bejelentette a diplomáciai kapcsolatok teljes megújítását. A hónap elején Ankara közölte, hogy konzultációra hívja vissza izraeli nagykövetét, mivel Izrael nem volt hajlandó beleegyezni a gázai tűzszünetbe.

Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

ki
-
0
Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

A magyar miniszterelnök díszvendége volt augusztus huszadikán Erdogan török elnök, aki ravaszabb politikus Orbán Viktornál, és immár békülni szeretne az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, valóban szuverén külpolitikát folytat, mert ehhez megvannak az eszközei, de ugyanakkor azt is tudja, hogy Törökország infláció sújtotta gazdaságát csakis úgy tudja helyreállítani, ha együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Törökország a G20 ország csoport tagja, hadserege a második legerősebb a NATO-ban, fekvése pedig stratégiai. Ezért Erdogan nyitott kapukat dönget mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Mindkét helyen azt is értékelik, hogy Törökország egyaránt jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Kijevvel vagyis valamiféle közvetítő szerepet is játszhat az ukrajnai háborúban. Törökország 1960 óta pályázik az uniós tagságra, de egyre távolabb került tőle miután Erdogan kijelentette, hogy

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember a céljához ért, akkor leszáll róla”.

Törökország népessége már meghaladja Németországét vagyis az Európai Unió legnépesebb tagállama lenne, ha felvennék. Ennek már csak ezért sincsen realitása, de mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködési egyezménynek igen. Erdogan elnök pontosan ezt akarja, és ehhez egyáltalán semmi szüksége sincsen a Brüsszellel megnyerhetetlen háborúskodásba végképp belebonyolódó Orbán Viktorra. Márpedig épp Törökország uniós csatlakozása volt az egyik fő témája a magyar-török csúcstalálkozónak – nyilatkozta a Türkinfo főszerkesztője a Klubrádiónak. Tarik Demirkan elmondta, hogy a török export több mint 40%-a az Európai Unióba irányul. Ráadásul sokmilliós török kolónia él az Európai Unióban, elsősorban Németországban. A német kormánynak török miniszterei is vannak. Erdogan, ha előrelépést akar az uniós csatlakozás terén, akkor azt végképp nem Orbán Viktorral vitatja meg hanem Olaf Scholz német kancellárral.

Orbán magánya

Lírai költőknek talán jót tesz a magány, de politikusoknak semmiképp sem. Érezte ezt Orbán Viktor is, ezért összecsődítette illiberális kollégáit Erdogantól Vucsicsig, hogy ki ne derüljön: a magyar diplomácia megbukott! Orbán Viktor valamilyen oknál fogva abban hitt, hogy a keleti szél legyőzi a nyugatit, holott észre kellett volna vennie azt, hogy Kína vagy épp Törökország együtt akar működni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, nem pedig háborúskodni velük. Ezeknek az országoknak még sokkal nagyobb érdekük a globalizáció mint az Egyesült Államoknak. Putyin autark világa a paródiája annak, amit a huszonegyedik század globális gazdasága minden országtól megkövetel.

Oroszország szánalmas zsákutcájába Putyin valóságos erőforrásokra számíthat, és emiatt fenntarthatja hatalmát azon az áron, hogy Oroszország elveszíti a jövőjét. Orbán Viktornak ebből csak a zsákutca marad hiszen szuverén álmainak semmiféle reális erőforrása sincsen.

A kiöregedett bokszoló, akiről Orbán Viktor beszélt Tusnádfürdőn, nem más mint ő maga, aki elismeri, hogy nincs értelme már ringbe szállnia hiszen veszített.

Nincs jó szél annak a vitorlás hajónak, amely nem tudja, hogy merre akar menni

– tartja a régi kínai mondás.

Orbán Viktor magánya épp azért drámai, mert látja, hogy olyan egykori “barátai” mint Giorgia Meloni vagy Erdogan török elnök vígan fordítanak a vitorlán, és közelednek Brüsszelhez és Washingtonhoz miközben Orbán nemlétező szuverenista elveihez ragaszkodva üldögél szemétdombján, és olyanokkal parolázhat mint Lukasenka belorusz elnök vagy a Türkménbasi utóda.

Miért nehéz megbuktatni az olyan autokratákat mint Orbán és Erdogan?

ki
-
0
Miért nehéz megbuktatni az olyan autokratákat mint Orbán és Erdogan?

A média és a biznisz megszerzése a legfontosabb ezeknek a populista rendszereknek- állítja Stephen Pogány, aki a Social Európa portálon fejtette  ki a véleményét a nemzeti együttműködés magyar és török rendszeréről.

Törökországban a hatalom a média 90%-át ellenőrzi. Magyarországon is az a helyzet, hogy a kormányzat irányítja a média és az írott sajtó javarészét. Az Európa Tanács emberi jogi és média biztos így jellemezte a magyar helyzetet: ”aki csak a médiát nézi és hallgatja vagy az írott sajtót olvassa, az szinte csak kormánypárti hírekkel találkozik. Alternatív híreket szinte csak az interneten talál a magyar polgár“ – mondta Dunja Mijatovic. Törökországban sok ellenzéki újságírót börtönbe csuktak.

Az Orbán rendszernek figyelembe kell vennie, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, ezért finomabb, de nem kevésbé hatékony módszereket alkalmaz a média illetve az írott sajtó megfélemlítésére: kiéheztetik az ellenzéki rádiókat, televíziókat, lapokat és internetes portálokat, ahol rendszeres az adóhivatal ellenőrzése. A pénzügyileg megfojtott média azután engedelmesen követi a hatalom “iránymutatását”.

Business First – első az üzlet

Mind Orbán mind pedig Erdogan arra építette rendszerét, hogy a pénz körül forog a világ. Ezért a hagyományos üzleti elittel szemben saját biznisz világot épített fel, melynek a gazdasági sikere a hatalom jóindulatától függ. Törökországban, ahol Erdogan 20 éve van hatalmon, a vidékről jövő iszlám támogatást élvező új biznisz elit felváltja a régebbi Európa barát üzleti köröket, melyek az Atatürk rendszer hívei voltak, amely elválasztotta egymástól az iszlámot és az államot.

A Financial Times már 2017-ben arról ír, hogy Magyarország gazdasági életében mindinkább domináns szerep jut az Orbán Viktor körül kialakult új biznisz elitnek, amely lojális oligarchákból áll. Azóta ez a tendencia csak még erősebb lett hiszen Orbán Viktor üzleti alteregói, Mészáros Lőrinc Magyarország egyik leggazdagabb embere lett. Jellemző, hogy legutóbb Tusnádfürdőn Orbán Viktor egyik legrégibb barátja, Pesty László dokumentumfilmes is úgy nyilatkozott, hogy

“nem jó az, ha a kirakatban lopunk, csalunk, zsarolunk és hazudunk!”

Valóságos szimbiózis alakul ki a politikai hatalom és az új gazdasági elit között – hangsúlyozza a Social Europe.

A hatalomgyakorlás könyörtelenül hatékony

Mind Erdogan mind pedig Orbán úgy rendezkedett be mint aki mindörökké hatalmon kíván maradni. Mindkét vezér olyan politikai-gazdasági rendszert épített ki, melynek célja a hatalom megtartása mindörökké. A demokrácia ebben a rendszerben csak az autokrata hatalom álcázása.

Erdogan elnök ezt frappánsan így fogalmazta meg: “a demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember célhoz ér, akkor leszáll róla.”

Vagyis ebben a felfogásban a demokrácia nem más mint népszavazás az autokrata hatalom megerősítésére.

Amíg a hatalom féligazságokkal és nyílt hazugságokkal tölti meg a médiát, melyet a szegény és gyengén informált tömegek fogyasztanak, nehéz fordulatra számítani.

“Ilyen körülmények között ugyanis az autokrata vezetők sokáig népszerűek maradhatnak”- írja Stephen Pogány. A Warwick egyetem professzora valószínűleg túlbecsüli a média hatását hiszen a szocialista országokban szinte 100%-os volt a kontroll, de a hatalom mégiscsak megbukott. Nem ritkán oly drámai körülmények között mint Nicolae Ceausescu, akit neje társaságában falhoz állítottak és kivégeztek, mert olyan rémes életkörülményeket teremtett Romániában, hogy közutálatnak örvendett. Orbán és Erdogan tudja ezt, ezért megvásárolja a választók jóindulatát.

Mindketten hatalmas pénzeket fordítanak arra, hogy a legszegényebb rétegeket maguk mellé állítsák hiszen őket a legolcsóbb megvásárolni.

Erdogan és Orbán a rendszer felfelé ívelő szakaszában joggal állíthatták: Törökországban és Magyarországon még soha ilyen magas nem volt az életszínvonal! Putyin orosz elnök is ezt állította tíz évvel ezelőtt – és neki is igaza lehetett. A kis probléma most az az autokrata vezetőknek: hogy az életszínvonal mind Oroszországban mind Törökországban mind pedig Magyarországon csökken. Putyinnak már csak orbitális csalással sikerült nyerni a választáson. Erdogant nagyon megszorította az ellenzék, második fordulóra kényszerült. Orbán simán nyert 2022-ben, de miért? Mert liberális ellenfele nem ígért mást mint blood, sweat and tears – vért, könnyeket és szenvedést – ahogyan azt Churchill mondta a világháború idején. Bokros Lajos a rezsicsökkentés megszűnését és a tizenharmadik havi nyugdíjak megszüntetését javasolta 2022-ben. Ilyen ellenfelekkel szemben nem nagy dicsőség a győzelem.

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Kenderessy Milán
-
0
Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

Orbán: búcsú az amerikai fegyverektől

Kenderessy Milán
-
0
Orbán: búcsú az amerikai fegyverektől

James E. Risch republikánus szenátor közölte, hogy addig nem járul hozzá a 735 millió dolláros fegyverexporthoz Magyarországnak, amíg az Orbán kormány nem vonja vissza vétóját Svédország NATO tagságával szemben.

Korábban Biden amerikai elnök közölte: Svédországnak már a NATO tagjának kell lennie amikor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozót rendez Litvániában idén júliusban. Svédország NATO tagságát elsősorban Törökország blokkolja, de az Orbán kormány szolidáris Erdogan elnökkel. A republikánus szenátor ezzel a gesztussal azt jelezte, hogy elfogyott a türelem: nemcsak a hatalmon levő demokraták, de az ellenzéki republikánusok sem tolerálják tovább az Orbán kormány renitens magatartását, amelyet semmilyen ésszerű érvvel nem tudnak alátámasztani Budapesten.

Törökországnak vannak ésszerű érvei: a kurd kisebbség szervezetei igen aktívak Svédországban. A magyar diplomácia nyilvánvalóan csakis azért blokkolja Svédország NATO tagságát, hogy kimutassa szolidaritását Erdogan török elnökkel. Törökország már fel is ajánlotta, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg az amerikai fegyvereket köztük 24 HIMARS rakéta sorozatlövőt, akkor a török hadiipar kész annak pótlására. Mind Magyarország mind Törökország gyorsan fejleszti saját hadiiparát, és jelentős együttműködés is kialakult a két állam között ezen a téren.

Republikánus pofon Orbánnak

A magyar miniszterelnök nyíltan szembeszegül a demokrata Biden kormányzattal abban a reményben, hogy azt leváltja majd Donald Trump. Az ex elnök ellen per is indult, mert szigorúan titkos iratokat az otthoni fürdőszobában talált meg az FBI. A többi republikánus nem lelkesedik különösebben Donald Trumpért. Amikor 2019-ben Trump a Fehér Házban fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, akkor James E. Risch szenátor tiltakozott emiatt.

A fegyverszállítás egy NATO szövetségesnek akkor szokott problémát okozni, ha az USA szeretne megszabadulni a szóban forgó állam épp aktuális vezetőjétől. Obama elnök ezért nem adott el rakétavédelmi rendszert Erdogan török elnöknek, aki bosszúból orosz rendszert vásárolt. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ezen az úton követné Erdogan török elnököt, de a republikánus szenátor reakciója jól mutatja, hogy Magyarország a senki földjére került nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is.

A senki földjén pedig könnyen válhat senkivé Orbán Viktor is.

Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Polonius
-
0
Szijjártó máris tárgyalt az új török külügyminiszterrel, aki eddig a titkosszolgálat főnöke volt

Erdogan elnök lecserélte csaknem a teljes kormányt. Hakan Fidan, a török hírszerzés eddigi főnöke lett a külügyminiszter. Szijjártó Péter már az első napon sitetett őt üdvözölni:

“Az új kollégát, Hakan Fidant is ismerem, ő eddig a hírszerzés vezetője volt. Ma töltötte első napját a hivatalában, de este már sort kerítettünk egy telefonos beszélgetésre. Biztosítottuk egymást arról, hogy tovább akarjuk fejleszteni a stratégiai partnerséget és az együttműködést a NATO-ban.”

Törökország és Magyarország együtt blokkolta Finnország és Svédország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Aztán Erdogan úgy döntött, hogy Finnországot nem vétózza meg, így a magyar diplomácia is alkalmazkodott. Finnország tehát már a NATO tagja, de Svédország még mindig nem az.  Biden amerikai elnök sürgette is Erdogant ebben az ügyben hangsúlyozva, hogy csak akkor kaphatnak új amerikai vadász gépeket, ha rábólintanak Svédország NATO tagságára. Erdogannak csak a választások idejére kellett a vétó, hogy megmutassa a török közvéleménynek: milyen keményen szembeszáll az
USA-val. Most már, a választások megnyerése után, nyugodtan engedhet.

Bident nem is ez érdekli igazán hanem Erdogan szoros kapcsolata Putyinnal.

Erről a török államfő azt nyilatkozta: egyre szorosabb ez a kapcsolat, amely összeköt bennünket Putyinnal. Mit jelent ez akkor amikor a NATO Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben?

Ki az új török külügyminiszter?

Hakan Fidan tanult az Egyesült Államokban is, de karrierje egyértelműen Törökországhoz és személyesen Erdoganhoz kötődik. Hivatásos katona volt 18 éves korától kezdve 15 éven át szolgált a török hadseregben, amely akkoriban még egyáltalán nem állt egyértelműen Erdogan mögött. A fiatal tiszt Erdogan biztonságpolitikai tanácsadója lett, és 2010-ben kinevezték a török titkosszolgálat főnökének, és ezt a tisztséget egészen addig betöltötte amíg külügyminiszter nem lett.

Sok érdekes esemény történt ezalatt a 13 év alatt a török külpolitikában mindenekelőtt az, hogy fokozatosan eltávolodtak Washingtontól, és annak legfőbb közel-keleti szövetségesétől, Izraeltől. Ezzel párhuzamosan megjavultak a kapcsolatok Oroszországgal és Iránnal.

A három állam titkosszolgálatai rendszeresen egyeztetnek egymással. Ez kiderült akkor is amikor Törökország együttműködött az Iszlám állammal, mely Erdogan fiának cégén keresztül folytatott külkereskedelmet a világgal. A nagy terror támadást Párizs ellen az Iszlám állam a török és az orosz titkosszolgálat segítségével szervezte meg 2015-ben. Törökország Izrael ellenes magatartása miatt az USA megtagadta rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak mire Erdogan Oroszországtól vásárolt ilyet – fittyet hányva a NATO tilalomra.

A török titkosszolgálat lelkesen támogatta az ujgur iszlamista terrorizmust Kínában. Az Al Kaida soraiban egész ujgur dandár harcol Pakisztánban. Kínában ugyanis Erdogan kénytelen volt feladni az ujgurok támogatását. Amikor Erdogan  kétségbeejtő pénzügyi helyzetbe került, akkor Peking előállt egy kecsegtető ajánlattal: kap egymilliárd dolláros gyors segélyt, ha lemond az ujgur terrorizmus támogatásáról. Szorult helyzetében Erdogan belement az alkuba. Megkapta a kínaiak pénzét, de cserében el kellett zarándokolnia Urumcsiba – a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába- és ott el kellett mondania kissé megdöbbent türk testvéreinek: soha ilyen jól nem éltek mint a kommunista Kínában, ahol Hszi Csin-ping elnök atyaian gondoskodik róluk.

Ezek mind érdekes ügyek, de

a török titkosszolgálat nagy dobása az volt ebben az időszakban, hogy megakadályozták az Erdogan elleni katonai puccsot, melyet az USA szívvel lélekkel támogatott.

Incirlik, Törökország legnagyobb katonai repülőtere volt a puccs szervezés központja, itt az USA is jelentős erőket állomásoztathat a NATO keretében. Máig nem világos, hogy mi történt pontosan, de Erdogan megtarthatta hatalmát, melyet ezt követően folyamatosan növelt – nem utolsó sorban a titkosszolgálat támogatásával. A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, most már csaknem teljhatalmú úr Törökországban, ahol számíthat nemcsak a titkosszolgálat, de az orosz nagykövetség támogatására is. A választási kampány során az ellenzék vezére nyíltan azzal vádolta az orosz titkosszolgálatot, hogy hekker kampányt folytat ellene. Moszkva persze sietett cáfolni, de Erdogan nyilvánvalóan nem véletlenül nyilatkozta azt, hogy különlegesen szoros a kapcsolata Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Orbán és a nyugdíjasok

ki
-
0
Orbán és a nyugdíjasok

A jövőre tervezett 6%-os nyugdíjemelés kicsaphatta a biztosítékot Orbán Viktor legelszántabb  támogatói között is, ezért a több mint 2,5 millió nyugdíjas megnyugtatására a pénzügyi államtitkár nyilatkozott arról a Magyar Nemzetben, hogy tulajdonképp korábban félreértették őt amikor rá hivatkozva azt írták: idén nem kapnak plusz pénzt a nyugdíjasok hiába magas az infláció.

Most viszont ezt mondta Banai Péter Benő államtitkár:

”A hatályos rendelkezések szerint, ha az infláció augusztusban túllépi az éves emelést, akkor novemberben januárig visszamenőleg kiegészítő emelést kell folyósítani. Ugyanakkor a kormány szükség szerint kiegészítő nyugdíj emelést adhat. Erre legutóbb tavaly nyáron került sor.”

Idén a nyugdíj emelésének mértéke 15% volt. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában azt mondta, hogy most 22% az infláció. Vagyis

a statisztikai hivatal megkaphatta  az ukázt: vigye le az inflációt 15% alá augusztusban!

Orbán Viktor fogadkozott: leviszi az inflációt 10% alá. Ez azért lenne lehetséges, mert a felemelt gáz és villany árak tavaly a második félévben gyorsították fel az inflációt vagyis a bázis nagyon magas. Főként, hogy a földgáz ára az európai piacon drasztikusan csökkent. A kormány akár csökkenthetné is a földgáz árat, hogy ezzel mérsékelje az inflációt. Valamilyen oknál fogva ez nem jutott eszébe Orbán Viktornak.

A 6% alááshatja Orbán politikai bázisát

Miért ad ilyen keveset hűséges szavazó táborának a miniszterelnök? Mert nincs egy vasa se! Az európai pénzek nem jönnek, a kínaiak pedig közölték: kormányokat nem támogatnak!

Erdogan választási győzelme megerősítette Orbán Viktort abban, hogy a magas infláció ellenére is megőrizheti szavazótáborát. A miniszterelnök el is mondta pénteki rádiós interjújában, hogy imádkozott Erdogan győzelméért. A török ellenzék vezérét Soros emberének nevezte. Arra a paradoxonra utalt ezzel, hogy a kisemberek számára a török és a magyar nemzeti együttműködési rendszer a kisebbik rossznak tűnhet. Az ellenzék tervezett liberális gazdaságpolitikája, együttműködése a Nemzetközi Valutaalappal, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval a szegényebb rétegek számára veszélyt hozhat megszorító csomagok formájában. Orbán és Erdogan az infláció révén csökkenti az életszínvonalat, mert ilyenkor nem kizárólag a kormányt okolják mint egy megszorító csomag esetében.

A demokrácia a múlt, az autokrácia a jövő

Ezért dicsőítette Erdogan nemzeti együttműködési rendszerét Orbán Viktor a Kossuth rádióban. Mit is mondott Erdogan, aki húsz éve van hatalmon, és most még öt évre kapott felhatalmazást?

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember elérte a célját, akkor leszáll róla!”

Erdogant a hívei szultánnak nevezik. Orbán Viktor még nem tart itt, de Erdogan iránti lelkesedése azt mutatja, hogy errefelé igyekszik. Némi problémát jelez persze a pénzügyi vészhelyzet: nem jönnek az európai pénzek. Nem tudja kifizetni hűséges szavazó táborát, a nyugdíjasokat. Ezért Orbán Viktor, aki Erdogan győzelméért imádkozott eddig, most azért fohászkodhat: a nyomorúságos 6% ellenére is rá szavazzon a több mint 2,5 millió nyugdíjas döntő többsége. Nem sok múlik ezen: épp csak Orbán Viktor hatalma. Amelyet nem engedhet el hiszen

szeme előtt lebeghet Malajzia miniszterelnökének tanulságos példája: amíg hatalmon volt addig ügyet sem vetett korrupciós ügyeire a szigorúan kézben tartott főügyész. Amint a korrupt kormányfő elveszítette a választást Malajziában, megindult a jogi gőzhenger.

A bukott miniszterelnök immár 12 éves börtönbüntetését tölti.

123...131. oldal a 13-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség