Emmanuel Macron francia elnök kedden „paródiának” minősítette az oroszok által támogatott népszavazásokat Ukrajna szeparatista régióiban.
Az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésszakán tartott beszéde előtt New Yorkban újságíróknak nyilatkozva Macron kijelentette, hogy az elkövetkező napokban az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai négy régióban tartandó népszavazások nem lesznek törvényesek. következményei a helyi média szerint.
„Azt hiszem, amit Oroszország bejelentett, az paródia” – mondta Macron, hozzátéve: „Még az a gondolat is, hogy népszavazást szervezzenek a háborús elismert és bombázott területeken, a cinizmus ékes bizonyítéka.”
Ukrajna Luhanszk, Donyeck, Herson és Zaporizzsja régiójában szeptember 23-27-én tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról az oroszok által támogatott regionális meghatalmazottak szerint.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „az imperializmus és a gyarmatok korába” repítette vissza a világot – hangzott el Macron az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésén mondott beszédében.
„Amit február 24-e óta látunk, az az imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés. Franciaország ezt elutasítja, és elszántan a békéért fog dolgozni”
„Azok, akik ma hallgatnak, bizonyos módon bűnrészesek egy új imperializmus ügyében” – mondta, bírálva azokat az országokat, amelyek semlegesek maradtak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
„Egyszerű választást kell hoznunk: a háborút vagy a békét választjuk.”
Macron arra figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései megnyitották az utat „más háborúk előtt ma Európában és talán holnap Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában”.
A francia elnök kijelentette, hogy a háború kezdete óta folytat párbeszédet Oroszországgal, és ezt folytatni kívánja, mert
Arről beszélt Antonio Guterres főtitkár, hogy mind az ukránokkal, mind az oroszokkal intenzív tárgyalásokat folytatnak az ukrán gabona világpiacra való juttatásáról. Az ENSZ ezzel egy időben kiadott egy jelentést, mely szerint “az orosz agresszió Ukrajna ellen globális megélhetési válságot okozott, melyet már régen nem tapasztalt a világ.”
Ha a döntéshozók nem cselekszenek gyorsan, akkor világméretű gazdasági – társadalmi válság alakulhat ki – hangsúlyozza a világszervezet jelentése. Ehhez a Washington Post hozzáfűzi, hogy az orosz és a török külügyminiszter lényeges tárgyalásokat folytatott arról, hogy korridor jöjjön létre, ahol a gabonát szállító hajók el juthatnának a Fekete tengerre.
Az orosz-török tárgyalásoknak eredménye egyelőre nincsen miközben a globális élelmiszer válság fokozódik. Csádban és néhány más afrikai országban élelmiszer szükségállapotot rendeltek el, mert nem érkeztek meg az ukrán illetve orosz gabona szállítmányok. A Fehér Ház bejelentette: Biden elnök ebben a hónapban Európába látogat, hogy részt vegyen a
G7 és a NATO csúcsértekezleten. Mindkét tanácskozás fő témája az, hogy miképp lehet segíteni Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban- írja a Washington Post.
Megoldaná-e a korridor az ukrán gabona export problémáját? 20 millió tonna gabona vár szállításra Ukrajnából – hivatkozik a FAO adataira a német közszolgálati Deutsche Welle. A fekete-tengeri orosz flotta jelenleg minden exportot megakadályoz. Putyin a szankciók feloldását követelte cserébe azért, hogy kiengedjék az ukrán szállító hajókat. Ezenkívül gondot okoznak az ukrán aknák, melyek közül sok elszabadult. A román és a török haditengerészet már sok ilyen ukrán aknát hatástalanított.
Közben az afrikai és közel-keleti országok nagyon várják az ukrán gabonát, Kijevben meg nagyon hiányzik a bevétel. Vonaton próbálják meg exportálni a gabonát, de ez lassú és nem hatékony. Ukrajna vasúti sávszélessége más, ezenkívül hiány van tehervagonokból hiszen a front elsőbbséget élvez.
ENSZ megoldás
A világszervezet Isztambulban állítana fel irodát, amely ellenőrizné a korridor működését. Ebben az ENSZ képviselőin kívül Oroszország, Ukrajna és Törökország diplomatái vennének részt. A török haditengerészet egy-két hét alatt meg tudná tisztítani az aknáktól a Fekete tengert – mondta a Deutsche Wellenek Yoruk Isik, az isztambuli közel-keleti intézet szakértője.
Kijevnek fenntartásai vannak, mert attól, hogyha az aknák nem védik Odessza kikötőjét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálhatja elfoglalni azt. Törökország szerepe ezért lehet fontos: a török haditengerészet biztosítaná a korridort vagyis távol tarthatná az orosz flottát.
Az oroszok a maguk részéről ellenőrizni akarják a korridoron érkező hajókat: nincs-e rajtuk fegyver? Ezt Kijev nem fogadja el. A másik vita kérdés: ki kapja az ukrán gabonáért járó pénzt? A gabona egy része olyan ukrán területekről jön, melyek jelenleg orosz megszállás alatt állnak. Ezért az oroszok maguknak követelik az ottani gabona szállítmányokért járó pénzt. Az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy lopják a gabonájukat. Kijev szerint az oroszok 400 ezer tonna ukrán gabonát adtak el így jórészt Szíriában, de részben Törökországban is.
A török külügyminiszter a Lavrovval folytatott legutóbbi tárgyalások után azt is megemlítette, hogy “ az orosz gabona exportra vonatkozó szankciók visszavonása jogosnak látszik.”
A FAO szerint 10 hét áll még rendelkezésre a döntéshez. Akkor érkezik ugyanis az idei termés a raktárakba, ahol még a tavalyi várakozik elszállításra Ukrajnában.
12:30 – Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője azt mondta, hogy Oroszország „egy egyértelmű megfogalmazású dokumentumtervezetet adott át Ukrajnának, és a labda Kijev oldalán van”.
11:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke felszólította a világ vezetőit, hogy erősítsék meg Ukrajna támogatását, kielégítve az Ukrajna „kritikus fegyverszükségletét”.
11:05 – Norvégia Mistral légvédelmi rakétarendszereket adott át Ukrajnának.
10:40 – A Pentagon szerint jelentős létszámú katonai állománnyal erősítette meg a kelet-ukrajnai jelenlétét az orosz haderő, várhatóan Donyeck és Izjum térségében kerül sor átfogó támadásra.
09:50 – Az orosz megszállók Mariupolban lelövéssel fenyegetik a civil embereket, mert nem hajlandók fehér szalagot kötni.
09:45 – Olaszország megtagadja a Kreml által a gáz rubelben történő fizetésére vonatkozó feltételek teljesítését, ha az EU arra a következtetésre jut, hogy megsérti az orosz ukrajnai invázióval kapcsolatos szankciókat.
09:30 – Április 19-én éjjel az orosz csapatok Harkovot és Avdiivkát ágyúzták, valamint harcoltak a fegyveres erőkkel Harkov, Luhansk és Herson régiókban.
09:20 – Megállapodás született, április 20-án délután megnyílik egy humanitárius folyosó Mariupolból Mangushen és Berdyanskon keresztül Zaporizzsjáig gyermekes nők és idősek számára – jelentette Irina Verescsuk reintegrációs miniszter .
08:45 – Az ukrán haditengerészet 36. különálló tengerészgyalogos dandárjának parancsnoka, Szerhij Volinszkij (Volyn) felszólította a külföldi államokat, hogy sürgősen hajtsanak végre „kitermelést” Mariupolból – több száz katona és civilt vigyenek azovsztálból biztonságos helyre, hogy megmentsék őket az oroszoktól.
Szerhij Volinszkij
08:15 – Az Apple eltávolította a TikTokot az App Store-ból az orosz felhasználók számára.
07:40 – Az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, Lengyelország, Románia, valamint az EU és a NATO vezetői egy 90 perces online megbeszélésen tárgyaltak egyebek mellett Ukrajna biztonsági garanciáiról az Oroszországgal vívott háború után.
06:20 – Az oroszok több mint 500 000 ukránt, köztük 121 000 gyereket telepítettek át erőszakkal Oroszországba, és az ukránok számára olyan dokumentumokat állítanak ki, amelyek két évre megtiltják számukra az orosz régiók elhagyását – mondta Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
04:15 – Ukrajna már kapott segítséget más országoktól, ami növeli a fegyveres erők szolgálatában álló katonai repülőgépek számát – idézte a Pentagon szóvivőjét, John Kirbyt idézte a CNN.
03:00 – Mihailo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója twitter üzenetében a következőket írta. „A háború 55. napja. Oroszország továbbra is nehéz páncéltörő bombákat dob az Azovstalra. A világ továbbra is élőben és csendben nézi a gyerekek meggyilkolását. A vallási és a világ vezetői megállíthatják ezt, ha megállapodnak egy zöld folyosóban. Ellenkező esetben a vér a kezükre kerül.” Az üzem területe továbbra is Mariupol utolsó kerülete, amely nem adja meg magát az orosz megszállók támadásainak. Ivóvíz- és élelmiszerkészleteik gyakorlatilag elfogytak.
01:45 – A luhanszki regionális katonai adminisztráció vezetője elmondta, hogy a folyamatos ágyúzás miatt a kreminnai civilek evakuálása továbbra is lehetetlen. A luhanszki régióban még 70 ezer ember tartózkodik.
00:50 – Az orosz lövöldözések és a Donbász irányítási vonalát ért csapások folyamatosan növekszenek, de az ukránok eddig visszaverték az orosz csapatok számos próbálkozását.
00:05 – Az Egyesült Államok több tüzérséget küld Ukrajnába – mondta Joe Biden amerikai elnök kedden újságíróknak, miután megbeszélést folytatott a szövetséges vezetőkkel -közölte a CNN.
Vlagyimir Frolov vezérőrnagyot Szentpéterváron temették el miután Ukrajnában meghalt Putyin február 24-én megkezdett háborújában. A nyolcadik gárda hadsereg parancsnokának helyettese volt. Andrej Mordvicsev tábornokot, aki a nyolcadik gárda hadsereg parancsnoka volt, a múlt hónapban temették el miután meghalt az elfoglalt Herszonban.
Szentpéterváron a kormányzó temette Frolov tábornokot, aki „hősi halált halt az ukrán nacionalisták elleni harcban.”
Nemcsak tábornokból, de ezredesekből is nagyok a veszteségeik az orosz csapatoknak. Már 34 ezredest veszítettek „a különleges hadművelet” során. A legutolsó Mirasz Bashakov volt, aki egy tank zászlóaljnak parancsolt. Ukrajna 20 ezerre becsüli az oroszok személyi veszteségeit, a brit hírszerzés szerint a valós szám ennél kisebb: 10-15 ezer lehet.
Az oroszok nem közölnek veszteség listát, beérik az ukrán adatok cáfolatával. A nyolc „hősi halált” halt tábornok közül Frolov vezérőrnagy a második, akinek a temetését megemlítette a szigorúan ellenőrzött állami média Oroszországban.
Magomed Tusajev csecsen tábornok volt az első magasrangú orosz halott Ukrajnában. Két nappal a háború kitörése után csapdába csalták és megölték az ukrán különleges alakulatok. A csecsen dandártól tartanak Ukrajnában, mert brutalitásuk közismert. Kadirev, Csecsenföld főnöke többször is megfenyegette az ukránokat, hogy nagyon ráfizetnek, ha nem adják meg magukat azonnal Putyin hadseregének.
2500-3000 ukrán katona halt meg
Legalábbis ezt közölte Volodimir Zelenszkij elnök, aki megemlítette, hogy a sebesültek száma 10 ezer körül lehet. Az ENSZ emberi jogi szervezete szerint 2 ezer körül lehet a meggyilkolt civilek száma Ukrajnában a háború kezdete óta. Az ukrán belügyminisztérium szerint a 2700-at is meghaladja a polgári áldozatok száma. Senki sem tudja, hogy hányan veszítették az életüket Mariupolban, amelyet az orosz hadsereg szinte teljesen lerombolt. Dvornyikov tábornok, az orosz csapatok parancsnoka felszólította Mariupol megmaradt ukrán védőit, hogy adják meg magukat. Ellenkező esetben porig rombolják a várost, és ott mindenki meghal. A 400 ezer lakosú kikötővárosból a polgári lakosság többsége elmenekült, de sokan Mariupolban rekedtek, mert az oroszok nem engedték őket elmenekülni.
Dvornyikov tábornok hasonló módszert alkalmazott Aleppo városában Szíriában, ahol az orosz tüzérség és a légierő szétbombázta a milliós nagyvárost. Majd rövid időt adtak a polgári lakosságnak a menekülésre. Utána pedig megrohamozták a megmaradt ellenséges állásokat és mindenkit legyilkoltak.
Putyin Dvornyikov tábornokot bízta meg az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok irányításával miután korábban nem volt főparancsnok a helyszínen. Sok szakértő ezzel is magyarázta, hogy az orosz csapatok nem érték el stratégiai céljaikat Ukrajnában.
Biden szerint Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Oroszország előkészíti a terepet egy ilyen eszkalációhoz – írja a Wall Street Journal terjedelmes cikkében.
Biden elnök kijelentette, hogy Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna, miközben a nyugati tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Moszkva vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodik, miután az ukrajnai háborúban előrelépést tudhat magáénak.
„Nem a hírszerzésről fogok beszélni, de Oroszország súlyos árat fizetne, ha vegyi fegyvert használna”
– mondta Biden pénteken a Fehér Házban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki késői beszédében arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megteremti a terepet egy ilyen eszkalációhoz azzal, hogy alaptalanul állítja, az Egyesült Államok finanszírozza az ukrajnai bioháborús erőfeszítéseket.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Washington támogatja azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a betegségek terjedését az Oroszország és Ukrajna között vándorló vadon élő madarak révén, hozzátéve, hogy „Ukrajnában felállított és finanszírozott biolaboratóriumok kísérleteztek denevér koronavírus-mintákkal”.
A Fehér Ház visszautasította a vádakat, mondván, hogy a biológiai vagy vegyi fegyverek használatával kapcsolatos vádak az oroszok azon erőfeszítéseit jelzik, amelyek az ilyen fegyverek használatának megalapozását célozzák.
„Ez nagyon aggaszt, mert többször meg voltunk győződve arról, hogy ha Oroszország terveit akarja megtudni, akkor nézze meg, mivel vádol másokat Oroszország”
– mondta Zelenszkij.
Oroszország már korábban is alkalmazott vegyi fegyvereket, beleértve Putyin belpolitikai ellenfelei megmérgezésére vegyi anyagokat, valamint Bassár el-Aszad elnök kormánya által Szíriában történő alkalmazásának bátorítására.
Moszkva dezinformációt vet be megágyazva a nem hagyományos fegyverek esetleges Ukrajnában történő bevetésére.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondta, hogy Ukrajnának nincs biológiai fegyverprogramja. „Nem csak az orosz határ közelében nincsen, de sehol máshol sem.”
Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő csütörtökön azt mondta újságíróknak, hogy Kijevben öt biológiai kutatólaboratórium működik, amelyek az olyan kórokozók elleni védekezésre összpontosítanak, mint az lépfene, a botulizmus és a tuberkulózis. Az Egyesült Államok 2005 óta mintegy 200 millió dollárt költött az ukrán laboratóriumok támogatására, ami abból indult ki, hogy segítsen megszabadítani Ukrajnát a szovjet biológiai fegyverek programjának maradványaitól – mondta a tisztviselő – majdhozzátette: az öt laboratóriumban nincs amerikai személyzet.
Oroszország pénteken az ENSZ elé terjesztette az ukrajnai vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos állításait, és a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.
A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az ENSZ-ben és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben, egy holland székhelyű megfigyelő testületben terjesztett egy dokumentumot, amely szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló „radikális ukrán csoportok” „több lehetséges forgatókönyvet készítettek a mérgező vegyi anyagok használatáról”. különböző típusú provokációk végrehajtása érdekében.”
Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanácsban megismételte az orosz védelmi minisztérium azon vádjait, amelyek szerint az Egyesült Államok lépfenével, kolerával és más kórokozókkal végzett kísérleteket, valamint vándormadarakat használt a betegségek Oroszországban történő terjesztésére.
Az USA nagykövete, Thomas-Greenfield viszont tagadta a vádakat, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva megalapozhatja az ilyen fegyverek merényletekhez való felhasználását az Ukrajnát vádolt „hamis zászló” hadműveletek részeként vagy a harctéren végrehajtott taktikai hadműveletek során.
„Oroszország megpróbálja felhasználni a Biztonsági Tanácsot a dezinformáció legitimálására és az emberek megtévesztésére, hogy igazolja Putyin elnök választási háborúját az ukrán nép ellen, és Kína is dezinformációt terjeszt Oroszország felháborító állításainak támogatására” – mondta Thomas-Greenfield asszony.
A közelgő választásokra nézve kockázatot jelentenek azok a beavatkozások, amelyeket a hatalom hajtott végre a média világában az elmúlt évtized során – foglalta össze magyarországi látogatásának tapasztalatait Irene Khan asszony, aki az ENSZ képviseletében vizsgálta meg a sajtószabadság ügyének alakulását.
Nem sok jót tapasztalt: az állami hatóságok olyan hatást gyakorolnak a médiára, amely azt egyoldalúvá teheti – állapította meg. A hatalom átalakította az egész média szektort, jelentős összegekkel támogatva a kormánypárti intézményeket miközben kirekesztik a kritikus médiát és újságírókat.
Az ENSZ szakértője felszólítja a magyar kormányt, hogy a közelgő választásokon biztosítson minden résztvevőnek egyforma esélyt arra, hogy a nézeteit közzétegye és képviselhesse a médiában.
A magyar állam tartsa be az Európai Bíróság határozatait
Mind a civil szervezetekkel kapcsolatos mind pedig a Stop Soros kampánnyal összefüggő rendelkezéseket elítélte az Európai Bíróság. Ezért az ENSZ szakértő arra szólítja fel a magyar parlamentet, hogy miután visszavonta az első törvényt hasonlóképp ennek cselekedjen a Stop Soros törvénnyel kapcsolatban is.
Irene Khan asszony nem kertelt:
Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, melyet a politikai vezetők szándékosan idéztek elő, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak!
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé jövő júniusban kerül Irene Khan asszony jelentése.
Érdekli ez Orbánt?
Az ENSZ évtizedek óta gyártja a hasonló jelentéseket, és általában nem történik utána semmi. Emiatt tehát a magyar miniszterelnöknek sem kell különösebben aggódnia.
Hacsak…
Az ENSZ jelentéseit az Egyesült Államok olykor felhasználja, ha erkölcsi alapot akar teremteni egy neki nem tetsző szövetséges vezető eltávolítására. Washington igen pragmatikus ezen a téren.
Trump elnök ezt brutális nyíltsággal fogalmazta meg Szaúd Arábia esetében: „szükségünk van erre az országra, a világ legnagyobb kőolaj exportőrére. Ezért nem firtatjuk, hogy miképp halt meg a szaúdi újságíró, aki a Washington Postban publikált.” Kashoggit a szaúdi trónörökös parancsára csapdába csalták és meggyilkolták hazája főkonzulátusán Isztanbulban.
Biden elnök ugyanilyen pragmatizmusról tesz tanúbizonyságot amikor nem hívja meg Orbán Viktort a demokrácia csúcsra. Pedig ott lesz Narendra Modi indiai miniszterelnök, akit évekig nem fogadtak Washingtonban, mert muzulmán ellenes pogromok szervezésében vett részt. Most viszont szükség van rá a nagy Kína ellenes szövetségben, ezért sok mindent elnéznek neki. Washingtonban fogadják a lengyel vezetőket pedig Varsó ellen is kötelezettségszegési eljárást inditott Brüsszel a jogállam leépítése miatt. Lengyelország viszont fontos állam a NATO-ban az orosz fenyegetéssel szemben, ezenkívül több mint 10 millió lengyel él az Egyesült Államokban.
Bulgária és Románia semmivel sem kevésbé korrupt mint Orbán Viktor rendszere, őket is fogadják Washingtonban, mert végtelenül lojálisak mind Brüsszel mind pedig az USA irányában.
Orbán viszont nyíltan háborúzik Brüsszellel és elszántan támogatta Trumpot Bidennel szemben.
Így a célkeresztbe került.
A CIA remekül szervezi a hatalom váltást, de mi lesz utána?
Már a 89-90-es rendszerváltás után is nagyon gyorsan kiderült: nincs recept a folytatásra! Valószínűleg Orbán Viktor is emiatt váltott irányt amikor rájött, hogy semmilyen Marshall segély nem várható. Az arab tavasz is azt mutatta, hogy a diktátorok megbuktatása sokkal könnyebb mint működőképes demokrácia létrehozása. Ez sem Egyiptomban sem Líbiában nem sikerült – ahogy korábban Irakban sem. A kudarc egyértelmű Afganisztánban. Tunézia demokrácia lett, de minthogy az életszínvonal nem nőtt, a lakosság frusztrációja ma épp oly nagy mint a diktátor, Ben Ali idejében. A szomszédos Ukrajnában 2014 óta hasonló a helyzet: az oroszbarát autokrata, Janukovics megbukott, de az utána következő vezetők képtelenek voltak működőképes demokráciát és piacgazdaságot teremteni. A lakosság a lábával szavaz: millió számra emigrál …
Erre hivatkozik Orbán Viktor is, aki pragmatikus politikusként pontosan tudja: ebben a régióban a szavazók döntő többségét százszor jobban érdekli a rezsi mint a szólásszabadság.
A Világbank főnöke az ENSZ élelmezési csúcstalálkozóján 690 millió ember éhezéséről beszél. A virtuális csúcson megoldásokat kerestek arra, hogy miképp lehet áttérni a környezetkímélő mezőgazdaságra úgy, hogy ne csökkenjen a világ élelmiszertermelése.
Csaknem 60 millióval növekedett az éhezők száma öt év alatt a világon – hangsúlyozta David Malpass. A Világbank főnöke ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. Mindeközben a világ kormányai több mint 600 milliárd dollárral támogatják a mezőgazdaságot. A baj csak az, hogy ennek a támogatásnak jelentős része épp az ellenkező hatást váltja ki, mert szennyezi a környezetet vagy az egészséges táplálkozás ellen hat.
A Világbank egyik fő törekvése épp az, hogy biztonságos élelmiszer ellátást nyújtson a világon mindenütt méghozzá úgy, hogy ezt fenntartható formában tegye meg. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Elsősorban azt, hogy a Világbank befolyásolja az államokat: ne a rizs termesztését támogassák hanem ehelyett a zöldség és gyümölcs szektorra koncentráljanak.
A második cél a mezőgazdaság megújítása, ehhez fokozni kell a kutatást és a fejlesztést az élelmiszeriparban. Ily módon ugyanis a farmerek például olyan vetőmaghoz juthatnak, amely jobban ellenáll a szárazságnak.
A környezetkímélő mezőgazdaság is cél például az öntözés korszerűsítésével. Ha sikerül a fagyasztási technológián javítani, az is nagymértékben javítaná a környezetvédelmet.
A Világbank 6 milliárd dollárt költött ezekre a célokra. A környezetkímélő mezőgazdaságra ma nyolcszor annyit költ a Világbank mint 6 évvel ezelőtt.
Pakisztán, a Fülöp szigetek, Ruanda és Üzbegisztán kiemelt támogatást kapott, és ennek következtében ezekben az országokban magasabb értékű export jött létre, új állások keletkeztek, a kertészet súlya megnőtt az agrár szektorban, és a jövedelmezőség is jóval kedvezőbben alakult – hangsúlyozta David Malpass, a Világbank vezetője az ENSZ élelmezési csúcskonferenciáján.
Davos a partner
Most először nem az államok kezdeményezték ezt az élelmezési világtalálkozót hanem az agrobiznisz – együttműködve a davosi fórummal. Ezt sok nemkormányzati szervezet bírálja. Különösen mivel Agnes Kalibata az ENSZ élelmezési csúcstalálkozó fő szervezője. Ő korábban Ruanda mezőgazdasági minisztere volt, jelenleg viszont a Bill és Melinda Gates alapítvány illetve a Rockefeller alapítvány nevében ténykedik – írja a francia közszolgálati RFI. Agnes Kalibata természetesen cáfolja, hogy a nagy agrárvállalkozások képviselője lenne, de sok nemkormányzati szervezet szerint háttérbe szorítja a kis parasztgazdaságokat pedig a világ legtöbb országában ezek jelentik a többséget.
Az ENSZ élelmezési világkonferenciáján több mint 85 állam vezetői szólaltak fel virtuálisan, hogy elmondják: hogyan lehet csökkenteni az éhezők számát úgy, hogy közben a környezetkímélő mezőgazdaság profitábilis maradjon.
Az ENSZ élelmiszerügynöksége, a Világélelmezési Program (WFP) pénteken elnyerte a Nobel-békedíjat az éhség leküzdése és a konfliktus sújtotta területeken a béke feltételeinek javítása érdekében tett erőfeszítések miatt.
A római székhelyű szervezet szerint évente mintegy 88 millió embernek segít mintegy 88 országban, mert világszerte még mindig minden kilencedik embernek nincs elegendő étele.
„A nemzetközi szolidaritás és a többoldalú együttműködés szükségessége szembetűnőbb, mint valaha” – mondta Berit Reiss-Andersen, a Norvég Nobel Bizottság elnöke sajtótájékoztatón.
A nyeremény értéke 10 millió svéd korona, azaz körülbelül 1,1 millió USD, és december 10-én Oslóban adják át.
Óriási GDP növekedés jöhetne, ha a női egyenjogúságot csakugyan respektálnák, de a bikák legtöbb államában nem ez a helyzet. A szebbik nemet különösen hátrányosan érinti a pandémia – állapítja meg az ENSZ.
A szegénységi mutató 9,1%-al növekedhet a nők körében a Covid-19 világjárvány miatt. A londoni Guardian ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legtöbb államában semmit sem tesznek a nők védelmében a világjárvány idején. A McKinsey szerint ennek komoly gazdasági következménye is van.
1,8-szor jobban veszélyezteti a nők munkahelyeit a Covid-19 járvány mint a férfiakét – írta a McKinsey jelentése. Amely sietett ehhez hozzátenni: ha viszont gyors akció indulna a világon annak érdekében, hogy nők bérhátránya megszűnjön a gazdaságban, akkor ez 13000 milliárd dollárral növelné meg a világ GDP-jét a most következő évtizedben!
Csak 61 állam foglalkozik a nők helyzetével a járvány idején
A világ 206 országát vizsgálta meg az ENSZ, és ezek közül mindössze 61-ben hoztak intézkedéseket, hogy enyhítsék a nőket sújtó terheket a járvány idején. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a női munkahelyek sebezhetőbbek hanem arról is, hogy az elzárás fokozott terhet ró a nőkre. Általában ugyanis az ő feladatuk a gyereknevelés és a háztartás vezetése. Az elzárás idején amikor a gyerekek sok időt töltenek otthon ez szinte megoldhatatlan problémát jelenthet a kis lakásokban. Az idős szülők ápolása is szinte mindenütt a nők kötelessége, ez is rendkívüli mértékben megnehezül hiszen ez a nemzedék az, amelyet leginkább veszélyeztet a Covid-19 vírus.
A járvány esélyt kínál a változásra
Erre hívta fel a figyelmet Achim Steiner ENSZ tisztviselő, aki a UN Women nevében nyilvánossá tette a a világszervezet ezzel kapcsolatos adatbázisát. Ebből az alkalomból azt hangsúlyozta, hogy a kormányok a válságban lépéseket tehetnek egy olyan új modell felé, melynek két fő prioritása a társadalmi igazságosság és a nemek egyenlősége. „Ez az új kereső rendszer megmutatja azt a kormányoknak, hogy hol vannak a leginkább kirívó hiányosságok és bemutatják a legjobb megoldásokat a világon” – mondta az ENSZ tisztviselője.
Mirjana Spoljaric Egger, az ENSZ fejlesztési ügynökségének igazgatója a sajtóértekezleten kijelentette, hogy „a kormányok válságkezelő intézkedéseiből hosszútávú gazdaságpolitika is lehet. Meg kell változtatnunk a fejlődés irányát, és erre a válságkezelő programok esélyt kínálnak.”
Csütörtökön az ENSZ közgyűlés keretében a UN Women nagyszabású tanácskozást tart, hogy áttekintsék: a nemek közötti egyenlőség hogyan is érvényesül ma. 25 éve hozott erről határozatot az ENSZ, de még bőven van tennivaló: a UN Women szerint a nők fizetése még mindig átlagosan 16%-al kisebb mint a férfiaké a megvizsgált 170 országban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
