Kezdőlap Címkék Energiaár

Címke: energiaár

Kanári a bányában, avagy az energia áremelés válság sorozatot indíthat el

A bányákban azért tartottak kanárit, hogy jelezze a sújtólég robbanás veszélyét. Most hasonló a helyzet hiszen kiderült: az energia árak inflációja  a stabil autokráciát is megingathatja.

Kazahsztánban duplájára emelkedett a cseppfolyósított földgáz ára, és ennek nyomán tüntetések rázták meg a szigorúan ellenőrzött rendőr államot. A kormány lemondott. A valódi hatalom birtokosa, az elnök elrendelte az energia árak befagyasztását, és utasította az átmeneti kormányt, hogy dolgozzon ki tervet a legszegényebb néprétegek támogatására. Őket sújtja ugyanis a leginkább az infláció, amely nemcsak az energiára, de az élelmiszerekre is kiterjed Kazahsztánban.

Az egykori szovjet tagköztársaság az elmúlt harminc évben viszonylag stabilan fejlődött. A nyersanyag kincseket nagy külföldi monopóliumok aknázták ki, akik az engedélyek érdekében megvesztegették a helyi elitet. Ennek élén Nurszultan Nazarbajev állt sokáig, aki már a szovjet időkben is vezető volt Kazahsztánban. Ügyesen kombinálta az ellenőrzött piacgazdaságot a szovjet időkből örökölt rendőrállammal, amelynek fenntartása már csak azért is szükséges volt a számára, mert Kazahsztán soknemzetiségű ország, ahol a kazahok sokáig kisebbségben éltek. Nurszultan Nazarbajev nyugdíjba vonult, ideje egy részét a francia Riviérán tölthette, ahol mesés kastélyt vásárolt. Róla nevezték el Kazahsztán fővárosát. Maga jelölte ki az utódát: Tokajev abban különbözik tőle, hogy az oroszon kivül kínaiul is beszél. Kína – Oroszország mellett – Kazahsztán legfőbb partnere.

Kanári a bányában?

Az egy főre jutó GDP szépen emelkedett Kazahsztánban, ellentétben mondjuk Ukrajnával, ahol az ma alacsonyabb mint a szovjet időkben. Csakhogy igen vékony az az elit, amely hozzájuthat a komoly pénzekhez miközben az átlagos életszínvonal nemigen emelkedett. Az energia árak robbanásszerű növekedése ezért vezethetett általános tiltakozáshoz, valóságos népfelkeléshez.

Ennek eredményeként tegnap lemondott Aszkar Mamin kazah kormányfő, amit Kaszim-Zsomart Tokajev elnök elfogadott. Igaz, ezt megelőzte egy többnapos tüntetéssorozat melyek során a tüntetők a kormányépületeket, sőt reptereket foglaltak el. Az összetűzések során 96 rendőr megsérült, a hivatalos adatok szerint mintegy kétszáz embert letartóztattak.

Tokajev elnök utasítást adott ki, hogy állítsák vissza a cseppfolyósított gáz árának ellenőrzését, és terjesszék ki azt a benzinre, a gázolajra és más “társadalmilag fontos” fogyasztási cikkekre is és dolgozák ki a közüzemi szolgáltatások árának befagyasztását.

Az intézkedés után átmenetileg a helyzet valamennyit javult a tüntetések sújtotta városokban és településeken miután kijárási tilalmat is magában foglaló szükségállapotot hirdettek ki.  A rendvédelmi erők több tucat „terroristát” megöltek, Tokajev csütörtök reggel kénytelen volt segítségül hívni a több posztszovjet állam által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB).

Az orosz egységek pedig már meg is indultak.

Hogy valójában mi történhetett azt nem igazán tudni, mivel a hatóságok kikapcsolták az internetet, a hivatalos közleményeknek valóságalapja a korábbiak  alapján eléggé kétséges, mivel  ez az az ország ahol az ellenzéki vezetők úgy lettek öngyilkosok, hogy saját magukat szúrták többször hátba…

A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez figyelmeztetés valamennyi európai vezetőnek: az energia árak emelkedése olyan általános elégedetlenségi hullámot indíthat el, amely még az olyan szigorúan ellenőrzött rendőrállamokat is megrázza mint Kazahsztán. Az Európai Unióban 30%-al emelkedett a földgáz ára az elmúlt hónapban. Ha csak ezt ráterhelik a lakosságra, akkor ez óriási elégedetlenségi hullámot válthat ki.

Magyarországon a kormány fizeti a különbözetet lakosság rezsi és a piaci ára között, mert tudja: áremeléssel oda a győzelem reménye a választásokon.

Utána viszont felmerül a kérdés: meddig finanszírozhatja az állam a különbözetet a piaci és a lakossági ár között?

A felemás rezsicsökkentés

Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés.  Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

 

Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.

Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.  

Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási HivatalL

Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.

Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.

Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.

Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.

Forrás: KSH

Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.

 

A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s  pazarlásra ösztönöz.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.

Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.

A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.

Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK