Kezdőlap Címkék életszínvonal

Címke: életszínvonal

Óriási reálbér csökkenés Magyarországon

Az OECD friss jelentése szerint 15,8%-kal érnek kevesebbet a munkabérek az idén mint tavaly! Ez negatív rekord a 38 tagállam között, melyek között a legfejlettebbek éppúgy megtalálhatóak mint a Magyarországhoz hasonló feltörekvő államok.

A globális gazdaság nehéz helyzetét mutatja, hogy majdnem mindenütt csökkent a reálbér vagyis az árak gyorsabban nőttek mint a bérek, de az OECD átlag “csak” 3,8% vagyis a magyarnak körülbelül az egynegyede!

Reálbér növekedést mindössze Izrael, Costa Rica, Belgium és Hollandia produkált az OECD tagállamai közül, ahol azonban vigyáztak arra, hogy a minimálbér megőrizze az értékét hiszen közgazdasági alaptétel: az infláció a szegények adója.

Orbán pácban

A Brüsszelből nem érkező eurómilliárdok miatt a magyar miniszterelnök nem tudja megvédeni az életszínvonalat pedig ez a nemzeti együttműködés rendszerének politikai és gazdasági alapja.

A legszegényebb rétegek szavaznak Orbán Viktorra abban a reményben, hogy megőrzi, sőt talán végtelenül szerény mértékben, de emeli is botrányosan alacsony életszínvonalukat. Most erre Orbán Viktornak nincs egy vasa sem. Sőt, kénytelen eladósítani az országot, hogy pénzhez jusson, mert az Európai Uniótól nem kap pénzt, a kínaiak pedig közölték: kölcsönt csak piaci áron!

Az életszínvonal csökkenés azért nagyon veszélyes a nemzeti együttműködés rendszere számára, mert közben Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei szépen gyarapodnak.

Ez eddig is így volt, de amíg a miniszterelnök garantálni tudta szegény választóinak életszínvonalát, azok beletörődtek abba, hogy “ott fent lopnak”. Magyarországon ez különben is évszázados tapasztalat éppúgy mint a régió többi hasonló országában. Ameddig a választópolgár is kap valamit, addig engedelmesen leszavaz arra a kézre, amely olykor odavet neki valamit.

De hogyha nem kap semmit miközben “ott fenn tovább lopnak”, akkor baj van.

Orbán rendszere alapjaiban remeghet meg. A miniszterelnök állítólag már el is engedte a jövő évi önkormányzati és európai választásokat mondván azok politikailag nem érik meg, hogy pénzt költsön rá a hatalom. Az országos választás pedig messze van.

A miniszterelnök hűséges ellenzéke pompásan betölti azt a szerepet, melyet Orbán Viktor kijelölt neki: piackonform reformmal fenyegetőzik. A rezsicsökkentés megszüntetésével, és a piaci árak igazságának megvalósításával. A magyar jövedelmek mellett ez valóságos katasztrófát jelentene a családok többségének. Ezért Rogán Antal mindenre elszánt propaganda csapata vígan előadhatja a “mi vagyunk a kisebbik rossz” narratívát, mert a hatalom tudja: a Bokros csomag emlegetésétől is végig fut a hideg az emberek hátán.

A magyar elit szellemi impotenciája a gyakorlatban mutatja fel eredményét: az életszínvonal csökkenés ellenére nyugodtan ül a hatalom a süllyedő hajó fedélzetén hiszen az ellenzék többségének elképzelése sincsen arról, hogy mégis mit lehetne tenni az ellen, hogy a szánalmasan alacsony életszínvonal tovább csökkenjen Magyarországon.

Már az EU szegényházában is majdnem a legszegényebbek vagyunk

7%-kal csökkentek a reáljövedelmek Magyarországon – elsősorban az infláció miatt, amely az első helyen áll az Európai Unióban. Az életszínvonal viszont az utolsó előtti helyen: már csak Bulgária van mögöttünk!

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) ez azért is kínos mutatója, mert átlagról van szó vagyis ebben van a hatalomhoz hű elit gazdagodása és a többség szegényedése. Az Eurostat szerint egy átlagos magyar fogyasztása 72%-a az uniós átlagnak vásárlóerő paritáson számolva. Romániában ez már 88%! Az egy főre jutó GDP egyébként mind Magyarországon mind Romániában az Európai Unió átlagának 77%-a volt tavaly. Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió is gyengén muzsikál vagyis az uniós átlag igen lassan emelkedik. Ez is magyarázza Románia felzárkózásának gyorsaságát.

Magyarországon megélhetési válság van – ismerte el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy szokjon hozzá a magasabb inflációhoz és ahhoz, hogy az Európai Unió a pénzek jelentős részét visszatartja. Körülbelül 27 milliárd euróról van szó.

Miért nem tiltakozik a lakosság?

Másutt Európában ilyen nagy életszínvonal csökkenés esetében tüntetések zajlanak az utcákon, a munkások sztrájkolnak. Elég Franciaországra utalni, ahol a nyugdíj korhatár felemelése ellen munkabeszüntetéssel és sztrájkokkal tiltakoztak. Nálunk a tanárok tiltakozásán kívül szinte semmi. Miért? Sokféle válasz van: nincsen erős ellenzék, amely megszervezhetné a tiltakozást, nincsenek erős szakszervezetek, melyek képesek végig vinni egy sztrájkot. A hatalom túlsúlya a médiában óriási. De hát

az emberek az életszínvonal romlásáról általában nem a sajtóból értesülnek hanem a piacról. Melyikről?

Magyarországon óriási a fekete piac szerepe a gazdaságban. Varga Mihály büszkén közölte, hogy 40%-ról 30%-ra sikerült levinni az arányt, de hát a fekete piac épp attól fekete, hogy semmi se legyen biztos vele kapcsolatban. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik be nem vallott titka a fekete piac felértékelése. A hatalom hibrid rendszerében ez ideális hiszen a pénzek nyomon követése szinte lehetetlen. Az adóhivatal Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében nem harap – kivéve, ha erre utasítást kap. A vállalkozók szisztematikus adócsalásait nem vizsgálja senki, ha a tulaj nem ugrik szembe a rendszerrel – ez is Orbán Viktor népszerűségének egyik oka. A fogorvos, aki készpénzért dolgozik, hogy elkerülje az adóhivatalt vígan elvan. Miközben a hivatalos statisztikában szerény jövedelmű átlagpolgárként szerepel, a valóságban milliókat vághat zsebre havonta. A fekete piac sokezer ember számára biztosít megélhetést miközben a statisztikák nem mutatnak ki csak tisztes szegénységet.

Mi vagyunk a kisebbik rossz

Ezt üzeni Orbán Viktor az ő szavazó táborának, melynek jelentős része azért tart ki mellette, mert nem lát reális alternatívát. Az ellenzéki pártok csapdában vannak: racionális gazdaságpolitika komoly megszorításokkal járna vagyis politikailag vállalhatatlan. Orbán Viktor menekülő útja viszont az infláció: így oly módon tudja csökkenteni az életszínvonalat, hogy nem kell megszorító csomagot bejelentenie. A 27%-os áfa az inflációs árakkal együtt szépen feltölti az államkasszát. Rövid távon így eldöcög a szekér, de hosszútávon az uniós eurómilliárdok nélkül nem megy. Orbán abban reménykedhet, hogy elvbarátai, a szélsőjobboldaliak előretörnek a következő választásokon. Csakhogy mihelyt hatalomra kerülnek mint Giorgia Meloni Olaszországban, azonnal kiderül, hogy a szívük ott van, ahol a pénztárcájuk. A fukar uniós tagállamok pedig nem kívánnak finanszírozni nem ortodox gazdaságpolitikát folytató tagállamokat. Nem politikai okból hanem, mert gazdaságilag nem sikeresek. Orbán reménykedhet még Trump visszatérésében a Fehér Házba de hát az még másfél év, és egyáltalán nem biztos, hogyha egyáltalán megválasztják, akkor az amerikai elnök első dolga lesz az emlékezés “magyar barátjára”.

Trump feledékeny politikus, csak a sikeres “barátokra” emlékszik szívesen. Orbán Viktor, aki a pénzügyi csőd szélén táncol, nem tartozik ezek közé.

Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

Magas infláció, leértékelődő líra, csökkenő életszínvonal – ez a húszas évek realitása Törökországban  ahol sem Erdogan elnök sem pedig ellenfele nem rendelkezik csodarecepttel. Külföldön pedig kivárnak.

6%-ot csökkent a török tőzsde és a líra árfolyama is megremegett hétfőn azt követően, hogy kiderült: második forduló lesz a választásokon Törökországban – írja a marketwatch portál. A líra árfolyama is mind jobban megközelíti a 20-as határt pedig 2018-ban még 4 lírát adtak egy dollárért. A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a török nemzeti bank nagy pénzekkel támogatta meg az árfolyamot vasárnap, mert számított a piacok pánik reakciójára.

Több mint 100 milliárd dollárt költött el Törökország nemzeti bankja a válság kezdete óta – 2019 – a líra megmentésére.

“Óriási Törökország finanszírozási igénye, rengeteg dollárra van szüksége. Régebben ez Németországból és Oroszországból érkezett, ma már a Közel Keletről”

– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő regionális szakértője.

Szaúd Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar öntötték a pénzt Törökországba. Kétféle módon jött a pénz az Öböl menti államokból, melyek szépen gazdagodtak az energiaválságból: egyrészt dollármilliárdokat helyeztek el török bankokban, másrészt pedig swap ügyletekkel segítettek a gyengélkedő török lírának. A baj az, hogy ezek rövid távú megoldások, melyek nem oldják meg Törökország strukturális problémáit. Erre mutat rá az ellenzék egyik vezető közgazdásza:

”Törökország túlköltekezik. Az úgynevezett baráti  országoktól rövid távra kap is pénzt, de ezt hosszú távra nem jelenthet megoldást“

– hangsúlyozta Bilge Yilmaz, aki az amerikai CNBC portálnak mondta el a véleményét.

Kemal Kilicdaroglu, Erdogan ellenfele, fogadkozik, hogyha hatalomra kerül, akkor jó kapcsolatokat ápol majd az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, és visszatér az ortodox gazdaságpolitikához. Ez nem lesz könnyű hiszen hivatalos adatok szerint is 50% fölött jár az infláció, amely tavaly meghaladta a 80%-ot is. Az ellenzék szerint a valós szám meghaladta a 100%-ot is Törökországban.

A befektetői bizalom a mélyponton: “idén valószínűleg a török líra lesz az egyik legrosszabbul teljesítő valuta a világpiacon” – mondta Mike Harris, a Cribstone Strategic Macro alapító elnöke. A baj az, hogy Erdogan elnök nem ortodox pénzügyi politikáját a világpiac egyáltalán nem fogadta el:

”évek óta permanens krízisben van a török líra Erdogan elnök dilis pénzügyi politikája miatt”

– nyilatkozta Steve Hanke, a Johns Hopkins egyetem professzora.

Mi volt ez a “dilis pénzügyi politika”?

Erdogan megtiltotta a nemzeti banknak, hogy emelje a kamatlábat amikor elszabadult az infláció, néha még csökkentette is azt. Erdogan mindenáron gazdasági és főként export növekedést akar, ezért nem fordít figyelmet az inflációra, melyet viszont a lakosság nagyon is megérez. Az eredmény: az infláció folyamatosan magas marad miközben a török líra mélyrepülése folytatódik.

2018-ban még négy lírát adtak egy dollárért, ma már csaknem húszat!

“Ha Erdogan nyerne, akkor ez felmehet 23-ra is” – írta a Wells Fargo szakértője, Brendan McKenna, aki hozzáfűzte: ”jelenleg a török líra túlértékelt, ezért a választások eredményeképp nagy kilengés várható.”

Ha az ellenzék győzne, akkor a nemzeti bank visszanyerné a függetlenségét, és ortodox pénzügyi politikát folytathatna. Ez megerősíthetné a török lírát. Ha viszont a nemzeti bank emelné a kamatlábat, akkor nagy valószínűség szerint recessziót idézne elő Törökországban.

A Commerzbank elemzése szerint a politikai szempontok meghatározzák a gazdaság jövőjét, mert az ellenzék sok pártból áll, melyeket csak az egyesít, hogy meg akarják buktatni Erdogan elnököt. Ha viszont szembekerülnek a gazdasági válsággal, akkor egységük széteshet, és visszajöhetne Erdogan.

Okozhat-e járványt a török líra gyengülése a feltörekvő  piacokon?

A szakértők többsége úgy véli, hogy nem. “A török piac eléggé elszakadt a nemzetközitől, nagyon kicsi a pénzmozgás. A törökök nemigen vesznek részt nemzetközi pénzügyekben” – mondja Ghose, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki épp ezért nem hisz abban, “hogy a török líra értékének változása valamiféle járványt indítana el a feltörekvő országok piacain.”

Ugyanez a véleménye Brendan McKennanak is, aki szerint:” ha Erdogan megbukna, akkor is csökkenhetne a líra árfolyama rövid távon, később azonban erős emelkedés következhetne be a piacon, ha az új kormányzat ortodox pénzügyi politikát folytat Törökországban. Akárhogy is alakul a helyzet, annak nem lesz erőteljes hatása a nemzetközi pénzpiacokra.”

Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.

A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.

Orbán Viktor előre menekül

A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?

Miért van mégis Orbán nyeregben?

Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.

De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:

nem gondolkodom, tehát vagyok!

 A földgáz ára csökken a világpiacon, de Magyarországon aligha lesz alacsonyabb a gázszámla

30%-os csökkenést jósol a jövő év első negyedévére az európai földgáz tőzsdén a Goldman Sachs a novemberi árhoz képest. November végén 130 euró volt a földgáz ára Európában, ez jóval kevesebb mint az ukrajnai háború kirobbanása után amikor a pánik következtében felment 430 euróra is.

A piacok megnyugodtak, de jóval magasabb szinten stabilizálódtak mint a pandémia előtt. 2023 első negyedévében 85 euró lehet a földgáz ár Európában. Ez jelentős csökkenés lenne, de a pandémia előtti ár négyszerese – akkor ugyanis alig volt 20 euró fölött a földgáz ára az alacsony kereslet miatt.

Az ár újra megugorhat jövő nyáron amikor megkezdődik az óriás gáztárolók feltöltése Európában. Korábban ez olcsó orosz gázból történt, de erre mind kevésbé van lehetőség. Egyrészt azért, mert az Európai Unió államai szabadulni akarnak az orosz földgáztól, másrészt pedig az sem igazán olcsó. Magyarország sem kap olcsóbb földgázt Oroszországtól bár Putyin ezt személyesen ígérte meg Orbán Viktornak.

Jövő júliusra a földgáz ára elérheti a 250 eurót is – jósolja a Goldman Sachs.

10 milliárd euró

Ennyivel drágább a magyar rezsi idén és jövőre a 2021-es energiaválság előtti évhez képest. Ezt kellene kigazdálkodnia a magyar kormánynak ahhoz, hogy megőrizze a rezsicsökkentést legalábbis azt, ami megmaradt belőle. Orbán Viktor pénteki rádiós interjújában elismerte: még keresik ehhez a pénzt. Ha nem találják meg, akkor újabb áremelkedés következik.

Ebbe pedig sok magyar család és vállalkozás tönkre mehet

– ismerte el a miniszterelnök.

Orbán Viktor egyelőre nem számíthat az uniós euró milliárdokra. A magyar miniszterelnök állandóan azt hangoztatja, hogy támaszkodjunk a saját erőnkre. Ami sajnos nincsen. Marad a külföldi kölcsön. Ami drága hiszen a nemzetközi piacon minden a bizalom. Miután a brüsszeli bizottság megerősítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem kaphatja meg az uniós eurómilliárdokat, Magyarország hitelminősítése is meginoghat. Akkor pedig drágább lesz a hitel.

Végső soron mindezt a lakosság fizeti meg hiszen a nemzeti együttműködési rendszer haszonélvezői továbbra is jól járnak miközben az életszínvonal állandóan csökken.

Ez komoly politikai kockázat Orbán Viktornak. Aki nem engedheti meg a tartós életszínvonal csökkenést a lakosság többsége számára. Csakhogy az infláció megfékezése hiába a Nemzeti Bank fő feladata, ha Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter a recesszió elleni harcot tekinti a fő feladatának. A központi költségvetésben nagy lyuk tátong. Nagy Britanniában 60 milliárd font volt ebben a fekete lyukban, bele is bukott Liz Truss miniszterelnök. Magyarországnak egyelőre költségvetése sincsen, mert Orbán Viktor keresi a pénzt a rezsi védelmére. Mi lesz, ha nem találja meg?

A magyar családok a legszegényebbek közé tartoznak az Európai Unióban

A statisztika a nagyhangú autokrata rendszerek egyik legfőbb ellenfele. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint egy átlagos magyar családnál csak a bolgárok fogyasztanak kevesebbet az Európai Unióban!

Igazán lesújtó adat ez a nemzeti együttműködés rendszerének 12-ik évében, melyet épp nemrég koronázott meg újabb győzelemmel Orbán Viktor. Akinek látnia kellett: a gazdag választási körzetek ellene szavaztak míg a szegények mellette. Minthogy Magyarországon a családok döntő többsége szegény így a diadal borítékolható volt. A szegény családok ugyanis csakis az államtól várhatják sorsuk jobbra fordulását. Ezzel

a nemzeti együttműködés rendszerének egyik titka is lelepleződött: a szegény családok függésben tartása a hatalomtól a siker biztos receptje.

Az uniós átlag 70%

Ez a magyar eredmény, amelyiknél csak a bolgár rosszabb. Az Eurostat vásárló erő paritáson számolt vagyis igyekezett elvonatkoztatni attól, hogy az uniós tagállamok többségében immár euróval fizetnek míg Magyarországon forinttal, amely folyamatosan veszít az értékéből az euróval szemben. A környező országok közül Szlovákia produkált hasonlóan szerény eredményeket. Románia és Szlovénia kicsit jobban áll. Ausztria pedig 115%-os teljesítményével az Európai Unió élvonalát jelenti.

Mindez persze a múlthoz képest komoly előrelépés a kelet-európai uniós tagállamok számára, amelyek felzárkózóban vannak az átlaghoz miközben a dél-európai tagállamoknak ez nem sikerül. Olaszországban 1990 óta nem nőnek a reáljövedelmek, ez is magyarázza az ország rendkívüli politikai instabilitását. Ez különben sok más uniós tagállamra is jellemző lehet a húszas években amikor az elhúzódó gazdasági válság a többség számára nem a fogyasztás fokozatos növekedését jelenti majd hanem a permanens küzdelmet azért, hogy a szerényebb életszínvonalat megőrizze, és ne távolodjon el méginkább az Európai Unió elitjétől: Luxemburgtól, Dániától, Svédországtól, Hollandiától, Ausztriától és Németországtól.

Kelet Európa gazdasági sikersztori?

Dinamikusan növekszik a GDP Európa keleti felén, és ennek eredményeképp mind több itteni állam lép be a fejlett országok klubjába – írja a Financial Times a Morgan Stanley vezető elemzőjére hivatkozva.

Jelenleg az egy főre számított 17 ezer dollár a határ, melyet immár túllépett Csehország, Szlovákia és Szlovénia valamint a három balti köztársaság. Magyarország és Lengyelország is erősen közelíti a szintet több mint 15 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel. A Financial Timesnak is feltűnik, hogy mindeközben a populista tendenciák egyre jobban eluralkodnak a térségben. Vajon miért?

Az embereket az életszínvonal érdekli és nem a GDP

Globalizált rendszerben a GDP egyre kevesebbet mutat a reális gazdasági teljesítményből, és egyre többet abból, hogy az illető állam milyen adórendszert alkalmaz. Az Európai Unió két leggazdagabb állama, Luxemburg és Írország annak köszönheti kiváló helyezését, hogy náluk adózik sok multi cég egész uniós forgalma után.

Ezért tartja a társasági adókulcsot alacsonyan Magyarország – 9% – és ezért akarja azt megemelni a gazdag államok többsége élén Biden amerikai elnökkel és az EU-val.

Kelet Európában a dinamikus GDP növekedést egyáltalán nem kísérte az életszínvonal gyors emelkedése, amelyre pedig számított a lakosság a rendszerváltás után. A Social Europe nemrég megjelent tanulmánya szerint Kelet Európa népei a rendszerváltás után drámai életszínvonal csökkenést éltek meg, melyet egyidejűleg az elit életkörülményeinek a brutális javulása kísért. Épp emiatt nőtt meg a populisták népszerűsége, amely a vesztesek millióinak frusztrációjára épül.

Európa keleti felén a GDP növekedésből csak viszonylag kevesen profitálnak. Ezzel is magyarázható, hogy fiatalok milliói vágtak neki a nagyvilágnak a jobb élet reményében.

Európa keleti felén például ordító orvos hiány mutatkozik, mert ebben a szakmában a hazai fizetések sokszorosát lehet megkeresni Európa nyugati felén.

Az egyenlőtlenség egyre növekszik

Míg a szocializmus idején Kelet-európai társadalmak viszonylag egalitariusok voltak addig a rendszerváltás után rohamosan nőtt az elit és a köznép közötti szakadék. A szélesebb értelemben vett elit a lakosságnak csak a 15-20%-át teszi ki a Financial Times által említett viszonylag fejlett Kelet-európai uniós tagállamokban. Romániában és Bulgáriában ennél is rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak mintegy 10% él jól – ha az európai mércét vesszük figyelembe. Emiatt Bulgária és Románia népessége drámai mértékben csökkent, milliókkal marad el a rendszerváltás előtti szinttől. A demográfiai mutatók szinte mindenütt negatívak Európa keleti felén, ahol a GDP galoppozik, de a lakosság többségének életszínvonala alig növekszik.

Matolcsy a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséről

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint világméretű gazdaságpolitikai fordulat tanúi vagyunk: míg a korábbi időszakban a neoliberális gazdaságpolitika növelte a különbségeket a társadalom különböző csoportjai között addig most ennek csökkentésére törekszik az Egyesült Államokban.

Biden elnök hatalmas összegeket juttat a nehéz helyzetbe jutott társadalmi csoportoknak, hogy ily módon csökkentse a társadalmi feszültséget. Matolcsy György szerint ezt elsősorban az okozza, hogy a feltörekvő Kínával szemben az Egyesült Államoknak egységet kell mutatnia, mert a belső megosztottság jelentős mértékben csökkenti világhatalmi fellépésének erejét.

Ahogy a Szovjetunióval való szembenállás az életszínvonal növelésére hatott Nyugat Európában, most Kína előrenyomulása váltana ki hasonló reflexet az Egyesült Államokban és másutt a nyugati világban.

Jegybank elnökök találkozója

Érdekes módon a Magyar Nemzeti Bank elnöke akkor írta meg cikkét az új globális gazdaságpolitikáról amikor a jegybankárok jelentős csoportja Jackson Hole-ban részt vesz a Federal Reserve Board éves konferenciáján. Az USA meghatározó szerepe a világon vitán felül áll. A kínaiak épp arra törekszenek, hogy valamiféle kettős hatalom alakuljon ki ebben a tekintetben a világgazdaságban.

Matolcsy Györgyöt mint Kína elszánt hívét általában nem hívják meg az Egyesült Államokba, ahol azt is kifogásolják, hogy kínai tanácsadók dolgoznak a Nemzeti Bankban Budapesten.

Az sem kerülte el a budapesti amerikai nagykövetség figyelmét, hogy a sanghaji Fudan egyetem Magyarországra települését Matolcsy György tárgyalta meg a kínai egyetem párttitkár asszonyával, aki első embernek számít a kínai szokások szerint a hierarchiában.

Figyelmeztetés Orbánnak

Matolcsy ebben a cikkében arra figyelmezteti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérét, hogy a társadalmi jövedelem egyenlőtlenségek komoly politikai problémákhoz is vezethetnek. Az USA-ban jól látszott ez az elmúlt években amikor a bérből és fizetésből élők nagy tömegben szavaztak Trump populista politikájára.

Magyarországon is fennáll a probléma, hogy a bérből és fizetésből élők jórészének reáljövedelme nem növekszik, a frusztrációja viszont igen.

Orbánnak, ha meg akarja őrizni a népszerűségét növelnie kell az életszínvonalat nehogy a kontraszt az oligarcha elit és a lakosság többsége között túlságosan szembeötlő legyen. Csakhogy ehhez mindenképp szükség van az uniós euró milliárdokra, melyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere kínai lélegeztető gépre szorulhat, ez pedig nem a legjobb ómen a túlélésre …

Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Putyin nem tréfál: az orosz hatóságok külföldi ügynökké nyilvánították a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornát, amely már csak interneten működik.

A Dozsgy csatorna gyakran bírálta a Putyin rendszer elnyomó intézkedéseit az ellenzékkel szemben. Részletesen beszámolt arról, hogy Alekszej Navalnijt milyen módszerekkel próbálta meg lehetetlenné tenni a rendőrség Oroszországban. Az ellenzéki vezér jelenleg börtönben van mondvacsinált vádak alapján, és Putyin mosolyogva közölte a nyugati sajtóval: nem garantálhatja, hogy Navalnij élve hagyja el a börtönt!

A külföldi ügynök megnevezés azt jelenti az orosz jogban, hogy a szóbanforgó személyt vagy szervezetet valójában államellenes összesküvőnek tekintik. Eszerint a hatóságok szinte bármikor bármiért felléphetnek velük szemben.

Putyin tart a választásoktól

Az orosz elnök népszerűségének alapja az, hogy garantálja a rendet és az életszínvonalat. Az elsővel nincs is gond: Putyin titkosszolgálati képzettsége és múltja a garancia erre. A gazdaság viszont bajban van, mert Oroszország messze lemaradt a negyedik ipari forradalomban, melyet az informatika indított el. Továbbra is csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni.

Az olaj és a földgáz ára pedig hullámzik. Miután a globális gazdaság újraindul, megnőtt az igény az orosz nyersanyagokra is. Putyin tehát feltöltheti az orosz államkasszát.

A problémát most elsősorban a vírusválság jelenti, amely megmutatta: Oroszország egészségügyi hálózata végzetesen elmaradt a világ többi részétől. A koronavírus halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 100 ezret is, és a járvány tovább terjed. Egyre többen bírálják az orosz egészségügyet. Azok az orvosok, akik ezt hangosan megteszik, kiesnek az ablakon. Putyin ügyel arra, hogy eltitkolja a világ elől a gyászos állapotokat, de a probléma megoldására már nem képes. Ezért kell betiltani vagy idegen ügynökké nyilvánítani a kritikus sajtót Oroszországban, ahol e tekintetben egyre inkább visszaköszönnek a szovjet viszonyok.

Csak a bolgárok szegényebbek nálunk

Már csak Bulgáriában élnek rosszabbul az emberek az EU-ban, mint nálunk. Románia nagyot ugorva előzte meg hazánkat, és a környéken mindenütt javuló a tendencia, kivéve Magyarországot. S mindezért egyre többet dolgozunk.

Tavaly alulról a második legszegényebb uniós tagállam Magyarország volt az Eurostat adatsora alapján. Az úgynevezett tényleges egyéni fogyasztás (AIC) a háztartások jólétét méri egy főre vetítve.

Ebben a rangsorban Magyarország lefelé csúszik, a környék országai pedig emelkednek.

20017-ben a legszegényebb EU-tag Bulgária volt az átlag (100 százalék) 54 százalékával, előtte áll Magyarország és Horvátország egyaránt 62-vel. A horvátok 2015-ben 59-cel jóval hazánk (63) mögött voltak, mostanra már beértek minket.

Figyelemre méltó, hogy Románia három év alatt nagyot ugrott: 58-ról 68 százalékra. A szlovákok és lengyelek mutatója ennél is magasabb (76), a csehekéről (82) már nem is beszélve.

Az 28-as mezőnyében 18 ország van az átlag alatt, Itália vezeti ezt a sort (98 százalék), az efelettiek listájának élén hosszú ideje Luxemburg áll (132 százalék), utána a németek (122) és az osztrákok (117) következnek. Érdekesség, hogy a leggazdagabbak klubjában 2015 óta Németország kivételével az összes ország mutatója romlott a 100-as átlaghoz képest.

Az Eurostat képez egy másik mutatót is, az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritással korrigált egy főre jutó GDP-t (bruttó hazai terméket). Ebben valamivel jobban állunk,

öt országot előzünk meg 68 százalékkal.

Bulgária (49) itt is tök utolsó, és mögöttünk van Görögország és Lettország (67), valamint Románia (63) és Horvátország (62).

A szupergazdagok listáját toronymagasan a luxemburgiak vezetik (253 százalék) az írek (181) és a hollandok (128) előtt.

Ezzel a széles körben alkalmazott mutatóval szokás összehasonlítani az országok egymáshoz képesti fejlettségét, ezért a tendencia itt még kifejezőbb. Eszerint a környékbeli országok esetében nagyobb részt javuló számokat látunk 2015-höz képest. Előre lépett Horvátország, Románia, Lettország és Bulgária, egyedül a görögök estek vissza. Magyarország éppen ott van, mint három évvel ezelőtt.

Ezek a számok és a trend is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság növekedése elérte a zenitet, és az egy főre jutó életszínvonalban lecsúszásban vagyunk a többi ország többségéhez képest.

Ha mindezt összevetjük a „rabszolgatörvény” mögöttesével, azt kell megállapítani, hogy a magyar gazdaság növekedési potenciálja romlik, az elmúlt öt év uniós támogatási pénzesőjéből nem sikerült új, fenntartható pályára állítani a gyarapodást. Ahogyan kimerül(t) a szabad munkaerőből álló tartalék, hatékonyabb termelés híján egyedül a munkaidő növelése maradt eszközként.

Az éves túlórakeret 250-ről 400 órára emelése (különösen az ezt kísérő körülményekkel) ezért nem sok jót ígér. Azt, hogy a cégek rá fognak kényszerülni alkalmazására, ha a profitabilitásukat fenn akarják tartani.

Forrás: GKI

Ez azzal a következménnyel fog járni, hogy nem csak a nyugat-európai, hanem a visegrádi négyekkel szemben is a legtöbbet dolgozók országává válik hazánk. Ahogyan az a GKI kimutatásából kitűnik, tőlünk nyugatra hosszú ideje jelentősen csökkent a munkaidő: az EU átlagában a 2008-as 37,8 óráról 2017-re 37,1 órára. Azaz 10 év alatt 42 perccel csökkent a heti átlagos munkaidő.

A magyarországi átlag is csökkent 2008-2017 között, 40,1 óráról 39,8 órára, azaz 18 perccel.

A V4 körében 2017-ben egy átlagos magyar munkavállalónak cseh társánál hetente 24, lengyel társánál 48 perccel kellett kevesebbet teljesítenie. A tendencia azonban egyértelműen eltartó. Ahogyan az ábra mutatja, a többi országban a trendvonal csökkenő (a cseheknél meredeken), hazánkban viszont két éve inkább növekvő. Ha erre „ráeresztik” az éves plusz 150 óra lehetőségét (kollektív szerződés esetén maximum 350 helyett 400-at), néhány év, és Magyarország lesz a legtöbbet dolgozó állam. Lényegében ugyanakkora vagy akár csökkenő életszínvonal mellett.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK