Az Együtt visszalépteti jelöltjét, Huzsvári Erzsébet Máriát a budapesti 12. választókerületben a DK-s Hajdu László javára – adta hírül az Együtt. Hajdu jelenleg a XV. kerület polgármestere.
Az Együtt arra kér minden demokratikus ellenzéki pártot és civil szervezetet, hogy hasonlóképp járjanak el, azaz támogassák Hajdu Lászlót a Fidesz ellen induló egyetlen jelöltként.
Ebben a kerületben a kormánypártok jelöltje a korábbi polgármester, most képviselő László Tamás. Versenyben van a Jobbik, a Momentum, a Munkáspárt, a Rend Párt és a Közös Nevező nevű alakulat, továbbá az MSZP-ből a kerületi „puccskísérletben” játszott szerepe miatt kizárt Móricz Eszterrel induló Lendülettel Magyarországért. Utóbbi párt elnöke, Lévai Katalin éppen ma közleményben tudatta, hogy mivel nem tudtak országos listát állítani, jelöltjeikre bízzák, kívánják-e folytatni egyéni kampányukat.
A kormányváltáshoz egyéni győzelmek kellenek, ezért az Együtt bízik abban, hogy más pártok is felismerik a választók elvárását, és visszaléptetik egyéni jelöltjeiket a győzni képes jelöltek javára. Így például az Együtt olyan bátor, helyben győzni képes jelöltjei javára, mint Berkecz Balázs, Baranyi Krisztina, Vajda Zoltán, Szabó Szabolcs, Lövei Csaba, vagy Kerepesi Tibor – áll a párt közleményében.
A Momentum elnökségi tagja és országgyűlési képviselőjelöltje, Dukán András Ferenc ma délelőtt bejelentette visszalépését Szabó Szabolcs, az Együtt csepeli jelöltjének javára.
Dukán emlékeztetett, hogy az Együtt tegnap visszalépett a belvárosban, és ezzel új helyzet állt elő az első választókerületben. Fekete-Győr András a Momentum elnöke ezért összehívta a megmaradt ellenzéki képviselőjelölteket, és kezdeményezte, hogy közös költségvetésből rendeljenek közvéleménykutatást, és ennek eredménye határozza meg a későbbi visszalépéseket.
“A Momentum már a hét elején, kedden visszaléptette 3 jelöltjét 3 különböző párt jelöltje javára. Ezzel megtettük az első fontos lépést a kormányváltás irányába. A tegnapi nap után az Együtt felé is szeretnénk viszonozni az általuk tett gesztust” – mondta a Momentum elnökségi tagja.
Kiemelte azt is, hogy tőzsgyökeres csepeliként kiemelten fontos neki a választókerület sorsa, ezért egy tapasztalt, beágyazott képviselőjelölt, Szabó Szabolcs javára lép vissza.
A Momentum azért fog kampányolni – áll a párt közleményében -, hogy egyéniben minden csepeli és soroksári Szabó Szabolcsra, listán pedig mindenki a Momentumra szavazzon. Remélik, ez közelebb viszi a két szekértábort, a baloldalt és a Jobbikot, és észreveszik felelősségüket, ők is csatlakoznak visszalépésükkel a Fidesz elleni küzdelemhez.
A 2002. évi választások második fordulójában a választópolgárok 73,51 százaléka járult az urnákhoz Ez a részvétel minden valószínűség szerint elegendő lenne arra, hogy olyan elégedetlen, de passzív választói csoportok is megjelenjenek a választáson, akikkel az ellenzék legyőzheti a Fideszt. A Fidesz–KDNP érdeke, hogy a részvétel ne érje el a 65 százalékot, mert onnantól kezdve egyre több kívülről kontrollálhatatlan faktor kerül a rendszerbe. Szabó Andrea választási szakértőt kérdezte a Független Hírügynökség.
Az utóbbi időben mintha kevesebb szó esne a listás szavaztok jelentőségéről és mindenki az egyéni választókerületekről beszél.
Valóban, a választások végeredménye alapvetően az egyéni választókerületekben elért eredményektől függ. A 199 mandátumból 106 egyéni választókerületben 93 pedig országos listán kerül kiosztásra. Nagyon érdekes azonban az egyéni választókerületeken elért és az országos listás eredmény kapcsolata. Az országos pártlistás szavazatoknak ugyanis két forrása van. Egyrészt a rájuk leadott szavazat, másrészt az ún. töredékszavazat, ami – és ez teszi igazán izgalmassá – a nyertes egyéni mandátum után is jár (töredékszavazatnak minősül a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem szükséges a mandátum megszerzéséhez).
Gondoljuk el! Ez olyan, mintha zárás előtt bemennénk a pékségbe egy kiló kenyérért. Az utolsó veknit megvesszük, aki pedig utánunk jön – miután neki már nem jut kenyér – zsömléket kapna kárpótlásul. Csakhogy a történet itt még nem fejeződik meg. Nekünk ugyan jutott kenyér, de még mi is kapunk zsömléket pluszba, ajándékul.
Mindezt tetőzi, hogy a korábbi választási eredmények rámutattak, hogy ha nincs az egyéni választókerületben képviselőjelöltje egy pártnak, akkor a pártlistákra is kevesebb szavazatot kap. Ha van jelölt és győz, az sokszorosan hoz a konyhára (kenyeret és zsömlét egyaránt), míg, ha nincs jelölt, akkor nemcsak kenyér nincs, de zsömle se nagyon.
A helyzet azonban még ennél is bonyolultabb. A külhonban élő magyar nemzetiségű állampolgárok ugyanis levélszavazataikat pártlistákra adhatják le. 2014–ben 193 793 külhoni magyar regisztrált, és 66,42 százalékuk szavazott. A 128 712 fő 95 százaléka a Fidesz–KDNP–re adta le a szavazatát. Ebben az évben ezidáig 315 925 fő regisztrált, ami, ha újra 95 százalékban a kormányzópártra érkezik, akár 2 mandátumot is hozhat a Fidesz–KDNP számára.
A pártlista más szempontból is fontos része a választási rendszernek. Mégiscsak 93 mandátumról beszélünk, ráadásul az 5 százalékos küszöb elérése közjogi szempontból különösen fontos. Az országos listán 5 százalékos küszöböt elérő pártok ugyanis automatikusan frakciót alakíthatnak, nagyobb létszámban vehetnek részt a bizottságok munkájában, felszólalhatnak napirend előtt, ráadásul a központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25 százalékát – egyenlő arányban – az országos listán mandátumot szerzett pártok között osztják fel.
Keveset beszélünk a nemzetiségek kedvezményes mandátumszerzési lehetőségéről. Ennek oka, hogy a 2014–2018–as ciklusban egyetlen hazai nemzetiség sem tudott képviselőt küldeni az Országgyűlésbe. Ebben az évben viszont a német nemzetiségnek minden esélye megvan, hogy kedvezményes mandátumszerzési lehetőséggel élve egy jelöltet, azaz Ritter Imre volt Fidesz–KDNP önkormányzati képviselőt az Országgyűlésbe juttassa. A 93 országos listás mandátumból így egy a német nemzetiségnek jut, és adott esetben a külhoni magyarok levélszavazatai pedig fontos szerepet játszhatnak a Fidesz–KDNP kétharmados többségének megszerzésében.
Még mindig a listáknál: van–e annak jelentősége az erőviszonyokra, hogy hány párt jut be a parlamentbe. Mondjuk csak öt (Fidesz–KDNP, Jobbik, MSZP, DK, LMP) vagy esetleg nyolc (az első öt mellett a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt is)?
Több szempontból is van.
A demokrácia működésén csak javíthat, ha többféle hang jelenik meg a parlamentben, olyan emberek is megszólalhatnak, akik új színt visznek a parlamenti működésbe. Azzal azonban számolni kell, hogyha több párt jut be a parlamentbe, akkor a választási szisztéma alapján a győztes erőn kívüli összes többi párt a választáson elért eredményéhez képest alulreprezentálódik a mandátumelosztás során.
Egy–egy pártra tehát kevesebb mandátum jut. Ugyanakkor, ha egy pártnak az országos listáról legalább 3 mandátumot sikerül szereznie, akkor az érvényes Házszabály alapján képviselőcsoportot alakíthat, tehát megszerzi mindazt a többlet jogot, ami a későbbi fennmaradásuk, fejlődésük szempontjából számukra fontos lehet. Nagy, győztes frakció mellett, sok kis apró frakciócska működhet tovább.
Milyen részvételi arányra lenne szükség, hogy a Fidesz esetleg elveszítse a választásokat?
Számításaim szerint igen magas részvétel szükséges ahhoz, hogy a Fidesz–KDNP elveszítse a 2018. évi országgyűlési választásokat. 2002–ben a választások első fordulójában a részvétel 70,53 százalék volt, könnyen elképzelhető, hogy legalább ekkora, de lehet, hogy egy kicsivel még ennél is magasabb részvételre lenne szükség. Emlékeztetőül,
a 2002. évi választások második fordulójában a választópolgárok 73,51 százaléka járult az urnákhoz. Ez a részvétel minden valószínűség szerint elegendő lenne arra, hogy olyan elégedetlen, de passzív választói csoportok is megjelenjenek a választáson, akikkel az ellenzék legyőzheti a Fideszt.
A Fidesz–KDNP érdeke, hogy a részvétel ne érje el a 65 százalékot, mert onnantól kezdve egyre több kívülről kontrollálhatatlan faktor kerül a rendszerbe. A Fidesz szempontjából legideálisabb, legnagyobb biztonsággal kétharmados győzelmet hozó részvételi arány 50–55 százalék körül van.
A centrális erőtér játékszabályai 55 és 65 százalék között még inkább a Fidesznek kedveznek, az izgalmasabb szituáció innentől kezdődik.
Mekkora jelentősége lenne egy koordinált ellenzéki jelöltindításnak?
A koordinált ellenzéki jelöltállítás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Egyrészt nincs olyan mérvadó közvélemény-kutatás, amely ne arról szólna, hogy az ellenzéki választók szinte könyörögnek az összefogásért. Ilyen egyöntetű választói akarattal ritkán találkozik a kutató.
Másrészt a koordináció–fétisen túl, a valóságban, árnyalt magatartásra lenne szükség a pártok részéről. A minimális forgatókönyv az MSZP–P–DK–Együtt kiegyezés lehet, amelyhez az LMP–csatlakozása tudna komoly, érdemi, mandátumokban mérhető eredményt hozni különösen a fővárosban, valamint a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken. A Jobbik és a baloldali, valamint centrumpártok együttműködése – és itt nem feltétlenül nyilvános megállapodásokban rögzített visszalépésről beszélünk – különösen a kistelepülési környezetben, illetve az ország egyes régióiban lehet eredményes. A magam részéről nem hiszek abban, hogy annyira nyilvánvaló lenne az emberek számára az „esélyes jelölt” személye. A taktikai szavazás a rendszerváltozás óta eltelt választások során ugyanis inkább kivételnek, mint főszabálynak számított. A magyar társadalom többsége ahhoz szokott hozzá, hogy egyéniben és listán is ugyanarra a pártra/jelöltre szavaz. Most a pártok azt várják el tőlük, hogy térjen el ettől az átalános beidegződéstől, de nem mondják meg nekik, hogy pontosan mit és hogyan csináljanak. A beszédek, a taktikázások és az ügykisajátítások (én vagyok a kompromisszumkész nem a másik) kora lejárt. Nagyon erőteljes és rapid edukációra lenne szükség, amelynek az eredményessége 3 héttel a választások előtt már így is kétséges. Az ország ugyanis nem 106 Angyalföldből áll.
Igaz–e az a feltételezés, hogy vidéken a Jobbik nélkül nem lehet legyőzni a fideszes jelöltet?
Úgy gondolom, hogy ez egy túláltalánosított feltételezés. A Közös Ország Mozgalom kutatásainak talán az az egyik legfontosabb eredménye, hogy vannak vidéki egyéni választókerületek, ahol a baloldal az inkább erősebb, lásd Szeged, Pécs, míg más körzetekben inkább a Jobbik.
Nem lehet egyként kezelni az egész vidéki Magyarországot. Az viszont igaz, hogy a Jobbikkal való valamiféle együttműködés sokat tudna lendíteni az ellenzék győzelmi esélyein. Már persze, ha a Fideszt szeretnék legyőzni és nem egymást.
Az Együtt már március 14-én megtartotta a március 15-i ünnepségét, mert csütörtökön a közös ellenzéki tüntetésre várják a szimpatizánsaikat. Szigetvári Viktor, a párt miniszterelnök-jelöltje minden eshetőségre felkészülve két forgatókönyvet vázolt fel a szavazóiknak.
A 48 percesre belőtt rendezvényt Juhász Péter, a párt elnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy a március 15-i közös, ellenzéki tüntetés előfutárának szánták a szerdai megemlékezést. (A tüntetésen Szabó Szabolcs fogja képviselni a pártot.)
Juhász arról beszélt, hogy az Együtt a legbátrabb ellenzéki párt, amit nem fognak megtörni, de tény, hogy nincsenek elegen.
Ezután Török Gábor politikai elemzőt idézte, aki levezette, hogy miért nem lesz ellenzéki összefogás. Juhász szerint az elemzésből egyértelmű, hogy a többi párt a saját érdekét helyezi előtérbe, miközben az lenne a fontos, hogy legyőzzék az Orbán-rezsimet, mert ez a nemzeti érdek. Ehhez pedig egyetlen ellenzéki jelöltet kell indítani a Fidesz-KDNP jelöltjei ellen az egyéni választókerületekben. Juhász Péter hangsúlyozta, hogy Budapest belvárosában ő volt az egyetlen ellenzéki, aki tényleg hajlandó lenne visszalépni, még ha hasonló esélye is van, mint a többi ellenzéki jelöltnek. Ha nem állapodunk meg, Orbán kottájából játszunk – mondta Juhász.
Most külön ünnepséget tartunk, holnap a szövetségeseinkkel fogunk tüntetni – kezdte Szigetvári Viktor az Együtt miniszterelnök-jelöltje. Arról beszélt, hogy a szavazólapon egyedül az Együtt képviseli majd a liberális értékeket.
Ezután rátért a választási együttműködés kérdésére: sokan dolgoznak azon, hogy a hódmezővásárhelyi reményt szétverjék – mondta. Szerinte, ha nem lesz legalább 60 választókerületben egyetlen ellenzéki jelölt, illetve,
ha lesz olyan ellenzéki párt a választások napján, amely 55-nél több egyéni jelölttel indul országszerte, az csak Orbánnak jó.
Sok párt nem tesz meg mindent az együttműködésért, bezzeg az Együtt még a héten is visszaléptetett jelölteket – mondta. Szerinte akár kétharmaddal is meg lehetne verni a Fideszt, ha a Jobbiknak megjött volna az esze, de nem jött meg, ezért most nélkülük kell megoldani a koordinációt. 35-40 kerületet a Jobbik nélkül is meg lehet nyerni, ezért Szél Bernadett és Fekete-Győr András félrevezeti a választóit, amikor a Jobbiktól teszi függővé a visszaléptetéseket – véli Szigetvári. Nem a világosi fegyverletételre kell készülni, hanem a dicsőséges tavaszi hadjáratra – fogalmazott a párt miniszterelnök-jelöltje, aki koalíciós kormányváltásról beszélt, és hisz abban, hogy átlépik az 5 százalékos küszöböt.
Szerinte csak
megpróbálják bemagyarázni a szavazóknak, hogy listán elvész az Együttre leadott szavazat.
Az egyéni kerületekben pedig, ha megvalósul az ellenzéki együttműködés, akkor az adott párt jelöltjére kell szavazni – mondta Szigetvári. Ha nem jön össze az együttműködés, azaz az ellenzéki pártok „eladják” a 2018-as választást, akkor viszont az Együtt jelöltjeire kell szavazni egyéniben is, mert a töredékszavazatok is számítanak. Ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor a Parlamentben megbüntetik az áruló ellenzéket is. „De nem ez lesz, lesz szövetség, és abban bízom, hogy megváltoztatjuk Magyarországot április 8-án” – mondta Szigetvári, aki mindenkit arra kért, hogy jöjjön el a budapesti tüntetésre.
Ott leszünk az Parlamentben, és bármilyen módon is, értetek fogunk dolgozni – zárta le a rendezvényt Juhász Péter.
Ezúttal is nehezen tudjuk megúszni március 15-e felhevült politikai hangulatát, amit az idén „súlyosbítanak” az aktuálpolitizálásra késztető, közeli országgyűlési választások, amelyek kapcsán – borítékolhatóan – súlyos üzenetek, éles megfogalmazások és felkorbácsolható érzelmek várhatók. A fővárosban nagy lesz a jövés-menés, egész napra jut politikai program. Összeállításunkban (ábécé-sorrendben) a nagyobb pártok, szervezetek embereket inkább megmozgató központi rendezvényeit vesszük sorba.
Állami ünnepség Budapest, 14:00, Kossuth tér
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából díszünnepség a Kossuth téren. Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
#diákvagyok mozgalom Budapest, 17:00, Operaház, Andrássy út
Megemlékezéssel egybekötött demonstrációt szervez a #diákvagyok mozgalom, „ahová minden, a hazánk jövőjéért, a fiatal generációk jobb oktatásáért aggódó és felelősséget érző magyar polgárt” várnak. A demonstráció meghirdetésekor a szervezők tudatták: „Veletek együtt, a tömeg erejével fogunk újra kiállni azért, hogy normális körülmények között tanulhassunk és dolgozhassunk a hazánkban.Nem várhat tovább az oktatási rendszerváltás! Vegyük a saját kezünkbe a sorsunkat, és mutassuk meg, hogy nem üldözhetik el a fiatalokat Magyarországról!”
Civil Összefogás Fórum Budapest, 11:30, Bem tér
„A március 15-i békemenet nem csak Magyarországról, hanem Európáról is szól. A nemzeti kormány melletti kiállással ugyanis az európai keresztény kultúra védelmében is fellépnek a békemenet résztvevői, ráadásul világos üzenetet küldenek Brüsszelnek:
Bármennyire is próbálkoznak, Magyarország nemet mond a bevándorlásra. A tét tehát rendkívül nagy, hagyományaink és eddigi szokásaink megvédése múlik a nemzeti oldal kiállásának sikerén.” – olvasható a CÖF közösségi oldalán a Figyelő, ma már kormánypárti hetilap vezércikkéből vett, a Békemenetet beharangozó idézet. A CÖF az idén is számít lengyel résztvevőkre, nem véletlenül mond köszöntőt a menet indulása előtti megemlékezésen Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője (magyar tolmácsolással). Ezt követően Bayer Zsolt szól az egybegyűltekhez, akik „A haza mindenek előtt” Kölcsey idézettel ellátott molinó mögött elindulnak a Bem tér – Nyugati tér – Alkotmány utca – Kossuth Lajos útvonalon a Kossuth Tér felé, ahol csatlakoznak az állami ünnepségre és Orbán Viktor beszédére kíváncsi emberekhez.
DK – Együtt – MLP – MSZP – PM – Szolidaritás Budapest, 15:00, Fővám tér
„Talpra Magyar!” a címe annak a végén csak összejött közös megmozdulásnak, amelyet inkább szánnak aktuálpolitikai kormányellenes demonstrációnak, mint az 1848. március 15-re, a szabadságharcra emlékező ünnepségnek. Ezt nem is titkolják a szervezők, akik a többi között úgy hirdetik a megmozdulást, hogy „Ha sokan megyünk el március 15-én tüntetni, akkor újabb ütést viszünk be a Fidesznek! Ha sokan megyünk el április 8-án szavazni, akkor győzni fogunk!”.
Az ünnepségen beszédet mond Karácsony Gergely, az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, listavezetője.
Jobbik Budapest, 15.00, Batthyány-örökmécses
A Jobbik Magyarországért Mozgalom, folytatva eddigi hagyományait, ismét az utcára hívja a híveit március 15-én. A központi megemlékezés Budapesten lesz, a Batthyány-örökmécsesnél. Ezen beszédet mond Vona Gábor miniszterelnök-jelölt, Volner János frakcióvezető, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, valamint Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. A programban szerepel még az is, hogy országgyűlési képviselőjelöltjei ünnepélyesen felesküsznek a Szent Korona hiteles másolata előtt.
LMP
Budapest, 12:00, Hotel Benczur
Az LMP némileg rendhagyó, s így a választások előtti összefogás-nem összefogás mizéria közepette akár azt is mondhatjuk: szimbolikusan ünnepel: nem vesz részt a közösnek szánt demokratikus ellenzéki rendezvényen, de nem is tart olyan központi ünnepséget, amellyel az utcára hívná a híveit (igaz, általában zárt helyen szokott a párt ünnepelni).
„Nemzeti függetlenséget, megújuló Magyarországot!” címmel lesz az ünnepi rendezvényként hirdetett – ingyenes és sajtónyilvános – konferencia, az Ökopolisz Alapítvánnyal közösen, s ezen mond beszédet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje. A konferencián egyébként olyan kérdéseket boncolgatnak mint hogy „mekkora veszélyt jelent nemzeti függetlenségünkre a növekvő orosz befolyás, mennyire teszi kiszolgáltatottá hazánkat a hosszútávú gázszerződések és a paksi beruházás nyomán kialakuló energiafüggőség? Nevezhetjük-e mindezt a hódítás új formájának? Milyen szövetségi rendszerben van esélyünk Magyarország megújítására? Milyen jövőt hozhat országunk számára, ha a kormány továbbra sem hagy fel a nyugati szövetségeseinkkel szemben folytatott ellenséges retorikával, miközben dübörög a keleti nyitás? Egyenrangúság vagy kiszolgáltatottság?”
Magyar Kétfarkú Kutyapárt Budapest, 12:00, Oktogon
Megtréfálta a viccpárt azokat, akiknek a szándékában áll(t) elmenni az alternatív Békemenetre, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt hirdetett meg azzal, hogy „annak örömére, hogy lesz Békemenet, mi is szervezünk aznapra egyet. Magyarország legyen a Két Békemenet országa!”. Eredetileg egy másik helyszínre invitálták az eddigi kutyapárti demonstrációk tapasztalatai alapján borítékolhatóan jókedvű menetre a résztvevőket, ám végül változtattak az eredeti tervn. A gyülekező az Oktogonon lesz, s a menet a következő vonalon megy végig: Oktogon –Blaha Lujza tér – Astoria – Erzsébet tér.
Momentum Budapest, 10:00, 10:00 Városháza park
„Tettre ifjak, Tettre végre” címmel rendez egész napos ünneplést a Momentummal a párt, amely a Városháza Parkban kialakított Remény Központba várja a szimpatizánsait egy közös piknikezésre a város közepén! Az estig tartó piknik programja (e cikk írásakor) még alakulóban volt, annyi bizonyossággal, hogy estére egy nagy közös bulit hirdették meg ugyanott.
A Momentum ugyanakkor külföldön, Londonban (Notting Hill, Kossuth Lajos emléktáblája) is tart megemlékezést, ahova pártpreferenciától függetlenül minden angliai magyart várnak közös megemlékezésre.
Szolgálati közleményféle
Jól gondolja meg, aki szabadtéri programok mellett dönt, mivel nem várható túlságosan jó idő, meleg még annyira sem. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos előrejelzése szerint közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, szórványosan alakul ki zápor. A déli, délkeleti szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű.
Autóval a fővárosban közlekedni nem érdemes – mindenütt lezárások és parkolási tilalmak lesznek – ezekről bővebben a többi között a police.hu-n, illetve a fővárosban a bkk.hu honlapon lehet részleteket találni. Budapesten már március 13-tól, egészen 16-ig lesznek lezárások és parkolási tilalmak a II., V., VI., VIII., IX., XI. és XIII. kerületben.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt mondta: a romák lesznek a menekültek befogadásának legnagyobb vesztesei, mert az ő integrációjukra szánt pénzt fogják odaadni a bevándorlóknak. Az Együtt szerint ebben három hazugság van, és a Fidesz csak félelmet és gyűlöletet kelt.
Balog Zoltán az állami tévének nyilatkozott erről. Szerinte a „migránsok” befogadásának legnagyobb vesztesei a szegények, a rászorulók lesznek, Közép- és Kelet-Európában pedig a romák, mert az ő integrációjukhoz szükséges pénzt fogják elvenni és „odaadni a migránsoknak”.
Erre elsőként az Együtt reagált, Szigetvári Viktor miniszterelnök-jelölt közleményében azt írja:
„Balog Zoltán hazudik és kétségbeesve gyűlöletet kelt”.
Szerinte, mivel a Fidesz a teljesítményével nem tud dicsekedni, „így inkább félelmet és gyűlöletet keltenek”. Ugyanis három szempontból is hazugság, amit Balog Zoltán állít:
az Európai Unió semmi ilyet nem akar,
a menedékkérőket támogatni nem bűn, de nem ebből a forrásból kell,
a magyar cigányságtól semmilyen forrást nem vonnak el.
A kampányban nem először vonnak párhuzamot a bevándorlás és a romák között. Nemrég Miskolcon Orbán Viktor egyenesen a romákat nevezte bevándorlónak, amikor azt mondta: „Volt itt, amikor ebbe a városba a városon kívülről tömegesen bevándoroltak.
Látták mi lett belőle.
A miskolci emberek pontosan tapasztalták már, mi van akkor. Pedig ezek az emberek, akik idejöttek, azok Magyarország területéről jöttek be Miskolcra. Most képzeljék el, amikor az országhatáron kívülről érkeznek kultúrájukban, szokásaikban, életfölfogásukban tőlünk teljesen különböző emberek.”
Orbán kijelentése ellen akkor a legtöbb párt és sok roma jogvédő szervezet is tiltakozott.
A korrupcióról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a magyarországi pártok. Kiderült, hogy nagyrészt egyetértenek abban, mit kellene tenni a mérsékléséért. Az igazán érdekes persze a Fidesz véleménye lett volna – csakhogy hiába hívták meg a szervezők őket is, egyedül tőlük nem jött el senki.
A Civitas Intézet rendezett beszélgetést a magyarországi korrupciós helyzetről, amelyre
a meghívott pártok közül egyetlen egynek a képviselője nem jött el: a Fideszé.
Ott volt viszont Hadházy Ákos (LMP), Bárány Balázs (MSZP), Szilágyi György (Jobbik), Gönczi Gergely (Momentum), Ráczné Földi Judit (DK) és Pataki Márton (Együtt), akik mindannyian el is mondták, hogy a pártjuk milyen lépéseket tenne a korrupció visszaszorítása érdekében.
Fotó: FüHü
Ahogy az a Fidesz távollétében várható volt: nagy vita nem is alakult ki. Bárány Balázs utalt is erre már az elején, amikor azt mondta: 99 százalékban egyet fognak érteni. Így is történt, a hat párt képviselője csak részkérdésekben nem értett egyet.
Földi Judit például arról beszélt, hogy a DK első dolga lenne Polt Péter azonnali felmentése, amelynek a jogi hátterét is már „összerakták”, de nem akar erről beszélni, nehogy a Fidesz ezt megakadályozza. Szerinte minden párt egyetért azzal, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, Azt is mondta:
„azokat az embereket, akik a magyar adófizetők pénzét ellopták, börtönbe kell zárni.”
A momentumos Gönczi Gergely szerint az államnak van erkölcsi felelőssége, neki kell visszaállítani az intézményes garanciákat. Szerinte biztató jel, hogy felmérések szerint a 18-29 évesek 84 százaléka azt gondolja, hogy nem szabad belenyugodni a korrupcióba. Azt is mondta: a korrupciós esetek bejelentőit védeni kellene.
minél hangosabban mondta eddig valaki, hogy elszámoltat, utána annál többet lopott.
Szerinte inkább igazságszolgáltatásról kellene beszélni, és bizonyos értelemben most könnyebb dolguk lenne, mint korábban, mert a korrupciós esetek jóval nyíltabban történnek, ugyanakkor nehezebb is, mert annyi embert kellene igazságszolgáltatás elé vinni. Emiatt szerinte fontos lenne a vádalku ezekben az esetekben: sokszor ugyanis köztisztviselők voltak kénytelenek asszisztálni az ügyekhez, ők ha elmondják, amit tudnak, elkerülhetik a büntetést.
Szilágyi György a korrupcióellenes ügyészséghez annyit tett hozzá, hogy ezt ők már évek óta javasolják, mint ahogy azt is, hogy a korrupcióba keveredett politikusok kapjanak dupla büntetést. Emellett szerintük teljesen
át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert,
és vagyonosodási vizsgálatot is szükségesnek tartanának a képviselőknél a ciklus elején és a végén, amelyet az addigra függetlenné tett NAV végezhetne. Hiszen például most nem lehet tudni, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miből tud helikopterekről rénszarvasokra vadászni.
Az MSZP-s Bárány Balázs erre csatlakozva azt mondta:
„én azt gondolom, hogy Semjén Zsolt nyilvánvalóan családi összefogásból ment vadászni”.
Szerinte a Fidesz-rendszerben nem hiba a korrupció, a hiba a rendszer maga. A párt szerint a jogszerűtlenül magánvagyonosított közvagyont vissza kell venni. A vagyonnyilatkozatokat ők is átalakítanák. Azt is mondta: a teljes politikai elit alapvető érdeke a korrupció visszaszorítása, a Fidesszel együtt, hiszen
„minket jobban utálnak, mint bárkit ebben az országban, csak azért, mert politikusok vagyunk.”
Pataki Márton szerint a fő kérdés, hogy vannak-e következmények: ő maga 15 feljelentést tett az elmúlt években, volt olyan, amelynek az lett a vége, hogy az ügyészség szerint törvénytelen volt ugyan egy kifizetés, de félreértették a jogszabályt. Szerinte az alapvető probléma az ügyészségi hierarchia, az egyes ügyekben eljáró ügyészeknek autonómiát kellene biztosítani, nyugati modell szerint.
Gönczi Gergely a legfőbb ügyészről hozzátette: Polt Péter úgy be van betonozva, hogy nehéz lenne eltávolítani, kétharmad kellene hozzá, ezért szerinte olyan változtatások kellenek, hogy
ne tudjon egymaga ügyeket blokkolni.
Földi Judit szerint emellett olyan, nem kétharmados törvények is kellenek, amelyekkel a helyzetet kezelni lehet. A Fideszről azt mondta: családbarát kormánynak hívják magukat, és valóban azok: „két-három család barátai.”
Hadházy Ákos szerint a kontroll a kulcskérdés, ahol van, ott kevesebb a korrupció. Szilágyi György szerint ez igaz, de fontos az egyéni döntés is – pont Hadházyra hivatkozott, hogy nála is egyéni döntés volt, hogy nem vesz részt Szekszárdon korrupciós ügyekben, inkább leleplezi őket. Bárány Balázs erre azt mondta, számára is meglepő módon egyetért a jobbikos képviselővel, az egyéni döntéshez viszont szerinte nem csak az tartozik hozzá, hogy valaki nem lop, hanem az is, hogy
nem szavaz olyanra, aki lop.
A Jobbik is és az Együtt jutalmazná is a feljelentőket, Pataki Márton ezt sikerdíjként fogalmazta meg. Szerinte a btk-hoz is hozzá kell nyúlni.
Bárány Balázs próbált optimista lenni: a dohányzáshoz hasonlította a korrupciót. Azt mondta, pár évtizede még az asztalnál is mindenki rágyújtott volna, de aztán változott a szabályozás, felvilágosító kampányok készültek, sokak véleménye megváltozott. Bízik benne, hogy
„előbb-utóbb ugyanannyira ciki lesz korruptnak lenni, meg korrupt emberekre szavazni, mint rágyújtani egy terhes nő mellett a buszmegállóban.”
A politikusok közül többen is visszatértek a hódmezővásárhelyi választásra, hogy az megmutatta: igenis zavarja az embereket a korrupció, és tisztában vannak vele, hogy tarthatatlan a helyzet.
Arról, hogy mekkora problémát jelent Magyarországon a korrupció, szakemberek beszéltek. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója különböző méréseket idézett: a World Justice Project alapján a régióban a 24-ből a 23. helyen áll Magyarország, a kormányzat iránti bizalmat mérő Government at a Glance felmérése szerint Magyarország rosszabbul teljesít az OECD átlagánál, a Világbank pedig 2006 és 2016 között folyamatos visszaesést mért.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint
„nem kell sokat gondolkodni, ha korrupciós eseteket akarunk előhúzni.”
a Transparency listáján Magyarország az elmúlt tíz évben kb. 30 helyet zuhant, most a 66. Ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy korábban is voltak gondok, nem csak a Fidesz-kormány alatt: megemlítette 2004/05-ben a PSZÁF elnökének ellehetetlenítését, és azt, hogy 2010-ben már több mint egy éve nem volt elnöke az Állami Számvevőszéknek. A szervezet már 2007/08-ban jelezte a korrupció intézményesített formáit.
Most viszont Magyarországon alig van olyan állami szereplő, amely kontroll alatt tudná tartani a hatalmat, kivéve talán a bíróságokat.
Több példát is felsorolt:
az MNB alapítványait, amelyek 267 milliárd forint közpénzt, a GDP 1 százalékát költötték el;
a letelepedési kötvényeket, amelyeknél a közvetítők profitjából mintegy 59 milliárd forint volt közpénz;
a sportnak adott tao-t, ami csak tavaly 80-90 milliárd forint volt, „leginkább hűbéri kifizetésként”, mivel nem az egyes szervezetek társadalmi beágyazottsága indokolta;
a trafikmutyit, ahol törvénnyel rendezték át a piacot és államosították a szabadpiaci tevékenységet;
valamint a takarékszövetkezeteket, ahol kényszerintegráció, trükkös államosítás és haveri privatizáció követte egymást.
Mint mondta: a szervezet korrupcióérzékelési indexében 180 országot rangsorolnak, 12 nemzetközi intézet kutatása alapján. Eszerint Magyarország az EU-ban csak Bulgáriát előzi meg.
Kovács István, az Együtt mezőhegyesi tagja két pártnak adott ajánlást a Békés megyei, Orosháza központú választókerületben. Ehhez képest a Választási Bizottságtól kikért adatokból kiderült, hogy a két párt ajánlásán kívül további 11 párt ívein szerepel a neve.
Kovács István a NAIH-hoz fordul személyes adataival való visszaélés miatt, a párt feljelentést tesz választási csalás miatt, illetve az adatvédelmi hatósághoz fordul.
Nem ez az egyetlen eset: a 24.hu értesülései szerint csalás, sőt csalássorozat történhetett a Pest megyei 10-es, monori egyéni választókerületben. A helyi jegyző elmondása szerint több kis párt adott le olyan ajánlóívet, amin több már nem élő választópolgár neve és aláírása is szerepelt.
Ilyen és ehhez hasonló visszaélések a korábbi választások során is előfordultak, ám úgy tűnik, hogy 2018-ban a korábbiaknál is nagyobb a késztetés a csalásra. Hogy enne politikai, vagy „csupán” anyagi okai vannak, azt egyelőre nem tudni, tény viszont, hogy a választáson induló pártok száma minden korábbit meghaladja és várhatóan 100 fölött lesz.
Országos listát és közel 50 egyéni választókerületben, köztük a legtöbb budapestiben állított jelöltet az Együtt. A párt azt is bejelentette, hogy elfogadja Karácsony Gergely meghívását a demokratikus ellenzék közös március 15-i ünnepségre.
„Az Együtt bebizonyította, hogy országos hálózattal és szervezettel rendelkező párt – ezzel a megjegyzéssel vezette fel Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje a bejelentést: a párt országos listát állított és közel 50 egyéni választókörzetben indít jelöltet, köztük a legtöbb budapestiben is. Továbbra is kitartanak amellett – tette hozzá –, hogy az egyéni választókerületekben lehet legyőzni a Fideszt. Ennek érdekében a legfelelősségteljesebb viselkedés, ha a demokratikus ellenzék egy jelöltje áll szemben a Fidesz jelöltjével. Hódmezővásárhely példáját mindenkinek értenie kell – szögezte le.
Az Együtt a maga részéről már eddig is több választókerületben visszalépett az LMP, a DK és az MSZP, valamint Mellár Tamás javára, s szeretné, ha ez kölcsönös lenne.
Hajdú Nóra példáját hozta fel, aki a Közös Ország Mozgalom ma nyilvánosságra került felmérése szerint 8 százalékos támogatottságot élvez a választókörzetében. A visszaléptetését firtató kérdésre válaszolva azt mondta: kár, hogy az MSZP nem fogadta el Karácsony Gergely ajánlatát a visszaléptetésekről.
„Mi azonban bízunk abban, hogy lesz ilyen megállapodás, reméljük az MSZP is rugalmas lesz például Csepelen, s akkor Hajdú Nóra is része lehet ennek” – fűzte hozzá.
Juhász Péter, a párt elnöke a tájékoztatón bejelentette: elfogadják Karácsony Gergely meghívóját és részt vesznek a demokratikus ellenzék március 15-i budapesti közös rendezvényén.
Az Együtt kitart amellett, hogy nem köt választási szövetséget a Jobbikkal, de ez nem zár ki bizonyos választási együttműködést – derült a párt vezetőinek mai budapesti tájékoztatóján, amelyen Szigetvári Viktor és Juhász Péter hangoztatta: ma már egyértelműen látszik, hogy a Fidesz hatalma megtörhető, ha egy jelölt indul a másik oldalon. Az Együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy így legyen.
A kérdést az dönti majd, hogy első körben lesz-e annyi konstruktivitás a demokratikus ellenzéki pártok között , hogy utána szélesebb körben is megszülethessen a helyi választási együttműködés. „Rajtunk nem fog múlni, de eddig a Jobbiktól mindig az az üzenet jött, hogy nem akarnak együttműködni más pártokkal, mind a 106 egyéni körzetben indulni kívánnak” – mondta Szigetvári Viktor.
Juhász Péter szerint ha baloldali, a zöld és a liberális pártok feladják az eddigi kompromisszumképtelen politikát, s szélesítik az együttműködést, akkor nyilván felmerül a Jobbikkal való együttműködés is.
Ha ezen múlik a Fidesz elváltása, el fogunk gondolkodni a kérdésen – szögezte le.
A hódmezővásárhelyi választás két tanulságát emelték ki a sajtótájékoztatón: az egyik, hogy ha egy jelölt van a másik oldalon, akkor a Fidesz hatalma megtörhető. A másik pedig, hogy pártideológiától függetlenül a választók nem kérnek a lejárató kampányokból, a megfélemlítésből, fenyegetésekből. Magyarország népének elege van – hangzott el.
A pártoknak is üzentek: „Nem elég konstruktívnk látszani, konstruktívnak is kell lenni” – hangoztatta Szigetvári Viktor.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Állami ünnepség
