Kezdőlap Címkék Egyesült Arab emírségek

Címke: Egyesült Arab emírségek

Külföldi kormányok nem vehetnek sajtót maguknak Nagy Britanniában

Meg akarjuk védeni a szabad sajtót – mondja a brit konzervatív kormány, amely elutasítja az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének kérését a The Daily Telegraph és a Spectator megvásárlására.

“Az új törvény kizárja majd azt, hogy külföldi kormányok napilapokat és magazinokat vegyenek maguknak” – jelentette ki Lord Parkinson. Londonban az alsóház és a Lordok háza épp vitatja a digitális piacokról szóló törvényt, és ehhez illesztenek majd egy kiegészítést, mely megtiltja, hogy brit újságok  külföldi államok birtokába kerüljenek.

Lord Parkinson hangsúlyozta, hogy a tilalom nem vonatkozik a rádiókra és a televíziókra.

Közben az Egyesült Arab Emírségek ügynöksége, az Redbird IMI vígan nyomul előre, hogy megszerezze a Daily és Sunday Telegraphot illetve a The Spectatort. Az ügynökség már kifizette a korábbi tulajdonos adósságait. Az ügynökség 75%-ban Manszur sejk tulajdona. Ő az Egyesült Arab Emírségek alelnöke és miniszterelnök-helyettese, de Nagy Britanniában nem emiatt ismerik hanem, mert ő az, aki a Manchester City futball csapatából élvonalbeli klubot csinált.

A BBC értesülései szerint ami a futballban ment, az a sajtóban nem fog sikerülni, mert az ellenzéki Munkáspárt is ellenzi, hogy külföldi államok kezébe kerüljön a brit sajtó egy része.

Manszur sejk nem áll le

Az ügynökség úgy reagált a tervezett tilalomra, hogy “minden üzleti vállalkozásunk kizárólag kereskedelmi jellegű, ez vonatkozik a The Telegraph és a The Spectator ügyletre is. Most tanulmányozzuk, hogy mi legyen a következő lépésünk, de a döntéseinket kizárólag üzleti szempontok motiválják” – jelentette ki az Egyesült Arab Emírségek ügynökségének szóvivője.

Manszur sejk nem az egyetlen potenciális vevő, mert jelentkezett a két tekintélyes lapra Sir Paul Marshall, a Daily Mail tulajdonosa és Rupert Murdoch brit cége, a News UK is.

Andrew Neil, a The Spectator főszerkesztője, aki korábban élesen bírálta az Egyesült Arab Emírségek felvásárlási kísérletét, elégedetten állapította meg a legfrissebb hírek hallatán, hogy

“szemmel láthatóan befuccsolt az ügylet.”

Lord Moore, aki korábban a The Daily Telegraph egyik szerkesztője volt, kijelentette: ”Már régóta kellett volna tilalomnak léteznie nehogy külföldi államok felvásárolják a brit sajtót.”

Stowell bárónő, a brit alsóház digitális és tájékoztatási bizottságának elnöke az eset kapcsán elmondta a BBC-nek, hogy “a bizalom erőteljesen csökkent az elmúlt időszakban a sajtó, a parlament és az egész politikai osztály iránt. Ha megengednénk, hogy külföldi államok birtokolják a brit sajtó egy részét, akkor azzal előidéznénk, hogy a közbizalom tovább csökkenjen. Ezért ezt nem engedhetjük meg.”

Mi történik a gyakorlatban?

Lord Parkinson szerint a hasonló ügyletek “a Versenyhivatal elé kerülnek, ott pedig kivizsgálják, hogy milyen hatása lehet a sajtópiacra, ha a szóban forgó ügylet arra irányul, hogy egy külföldi állam szerez meg egy brit lapot. Ha egyértelműen megállapítják, hogy a felvásárlás mögött egy külföldi állam áll, akkor az illetékes államtitkár hivatalból meg kell, hogy akadályozza a szóban forgó ügyletet.”

Irán ismét lefoglalt egy olajszállító hajót

Újabb olajtankhajót foglaltak le az iráni a Forradalmi Gárda naszádjai. Körbevették a hajót, és irányváltásra kényszerítették, körülbelül 30 emberrel a fedélzetén.

Irán egy héten belül másodszor foglalt le külföldi olajszállító tartályhajót. Az Iráni Forradalmi Gárda Gárda Haditengerészetének (IRGCN) nagysebességű csónakjaiból álló flotta szerdán elfoglalta a panamai zászló alatt hajózó görög „Niovit” a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai hadsereg. A tartályhajó rakomány nélkül úton volt Dubaiból Fujairahba, az Egyesült Arab Emírségek másik kikötőjébe.

A világ egyik legfontosabb hajózási útvonala a Hormuzi-szoroson halad keresztül. Az olajkereskedelem jelentős részét olyan hajók bonyolítják le, amelyeknek át kell haladniuk a szoroson. A terület újra és újra a politikai összefonódások miatt kerül a címlapokra.

„Egy tucatnyi IRGCN gyorstámadó naszád hemzsegett a szoros közepén” – áll a bahreini székhelyű amerikai ötödik flotta közleményében. A Forradalmi Gárda ezután irányváltoztatásra kényszerítette a tankert, és behatolt az iráni felségvizekre.

Néhány nappal azelőtt az iráni hadsereg haditengerészeti ereje múlt csütörtökön egy másik olajszállító tartályhajót foglalt el az Ománi-öbölben, amit az 5. flotta a nemzetközi jog megsértésének és „a tengeri biztonság és a globális gazdaság fenyegetésének” minősített.

Irán ugyanakkor azt közölte, hogy a török ​​által üzemeltetett, kínai tulajdonú, Advantage Sweet nevű tankhajó, amely Houstonba tartott (Texas állam), amely Kuvaiti kőolajat szállított az amerikai Chevron Corp. energiacégnek, ütközött egy iráni hajóval, melynek következtében több legénység eltűnt és megsérült.

Irán azt is közölte, hogy az Advantage Sweet, amelynek körülbelül kéttucatnyi indiai legénysége volt, áthaladt a Hormuzi-szoroson, és többszöri figyelmeztetés ellenére elmenekült a helyszínről.

A nyugati média azonban arról számolt be, hogy a hajó lefoglalása válasz volt arra, hogy az Egyesült Államok napokkal korábban elkobzott egy olajszállító tartályhajót Teheránnal szembeni egyoldalú szankcióinak érvényre juttatása érdekében.

Helikopter olajszállító tartályhajó felett

A görög parti őrség szóvivője azt mondta az AFP-nek, hogy körülbelül 30 ember tartózkodott a hajón, köztük egy görög kapitány és a legénység tagjai a Fülöp-szigetekről és Srí Lankáról.

Hasonló események 2018 óta történtek a régióban. Csütörtökön az iráni haditengerészeti egységek helikopterekről ereszkedtek le egy Marshall-szigeteki lobogó alatt közlekedő olajszállító tartályhajó fedélzetére. A Tankertrackers.com weboldal szerint a hajót az iráni Bandar Abbász kikötőjébe vitték.

Az Ambrey tengerészeti biztonsági cég azt mondta, hogy a két hajót egy iráni olajat szállító görög tartályhajó amerikai elfogása után foglalták le. A múltban Irán megtorolta az iráni olajkészletek lefoglalását. Az Irán elleni amerikai szankciók elsősorban az ország olajeladásait célozzák.

A visszavont határozattervezet

Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát arról a döntéséről, hogy a továbbiakban nem kér szavazást az izraeli illegális telepek ellen irányuló elítélő határozattervezetről.

Miután Izrael új szélsőjobboldali kormánya a hónap elején bejelentette, hogy felold minden korlátozást az illegális telepek építésére vonatkozó ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi megszállt palesztin területeken, az arab világ és a Nyugat számos nemzete elítélte a lépést.

A PA és az Egyesült Arab Emírségek úgy döntöttek, hogy szavazásra szólítanak fel az ENSZ BT-ben egy olyan állásfoglalásról, amely megerősíti, hogy a nemzetközi jog szerint az izraeli telepek létrehozása az 1967 óta megszállt palesztin területen, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, jogilag kirívó jogsértésnek minősül. Azt követelte volna, hogy Izrael azonnal és teljesen hagyjon fel minden telepítési tevékenységet a megszállt palesztin területen.

Az Egyesült Arab Emírségek és Palesztin Köztársaság azonban az ENSZ BT ülése előtt visszavonta a szavazás kiírásának szándékát. Magas rangú diplomaták és tisztviselők felfedték, hogy az amerikaiak nyomására változtatták meg véleményüket, valamint egy új megállapodáslehetőségét  vázolták fel.

Névtelen izraeli és amerikai tisztviselők szerint, ha Mahmúd Abbász, a PA elnöke megígéri, hogy nem fordul az ENSZ-hez Izrael és annak döntése ellen, Tel-Aviv pedig befagyasztja a bejelentett terveket. Az Egyesült Államok állítólag garantálta, hogy támogatja az ENSZ BT elnöki nyilatkozatát, amelyben elítéli az izraeli telepeket a megszállt területeken, ami ugyan csak szimbolikus lépés, de ez lenne az első alkalom, hogy

Kilenc év után elfogad egy nyilatkozatot  Izrael lépésével szemben.

Miközben Joe Biden elnök amerikai kormányzata hagyományosan meggátolja Izrael elszigetelését bármilyen nyilatkozattal vagy állásponttal, azt mondta: Másfél hónappal Netanjahu új kormányának megalakulása után kilátásba helyezi Izrael elitélését annak agressziójával kapcsolatban.

Az állítólagos megállapodás részeként Izrael beleegyezett abba is, hogy ideiglenesen felfüggeszti az egyoldalú lépéseket Ciszjordániában, például a telepépítéssel kapcsolatos új bejelentéseket néhány hónapra felfüggesztik, ugyanígy a palesztin otthonok lerombolását és a palesztin kilakoltatásokat is, bónuszként pedig csökkentik a palesztin városokban és táborokban végrehajtott izraeli katonai rajtaütések számát.

Izrael több gazdasági lépésbe is beleegyezett a palesztin adóbevételek évi 60 millió dollár feletti növelése érdekében. A Palesztin Hatóság abba egyezett bele, hogy megkezdje az Egyesült Államok által előterjesztett biztonsági  terv  végrehajtását a ciszjordániai Dzsenin és Nablus városok feletti palesztin irányítás visszaállítására, valamint a Tel-Avivval folytatott biztonsági koordináció újraindításáról szóló tárgyalások megkezdésére.

A palesztin tisztviselő szerint „most a kérdés az, hogy Netanjahu valóban megfékezi-e szélsőjobboldali miniszterei tetteit, vagy lemond az amerikaiakkal való egyetértésről?

Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik tisztviselője azonban tagadta az ügylet jelentőségét, és azt állította, hogy nincs egyetértés a Biden kormányzattal.

A gyengébb is jobb mint a semmi

Kína koronavírus vakcinája sok országban nem politikai kérdés, hanem járvány leküzdésének egyetlen lehetősége. A gyengébb is jobb mint a semmi.

Ami a Kínával kötött üzleti megállapodások mozgatórugóit illeti, az nagyon egyszerű: Kína képes kielégíteni a rendkívüli igényeket is. És ugyanerre most már Oroszország képes.

Brüsszelből vagy Washingtonból nézve a kínai oltóanyag bevezetése globális piacra
óhatatlanul nagyhatalmi vetélkedésként értelmezhető. Ez jellemző Kína egyéb globális elkötelezettségére is, amelyek általában a geopolitikára összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a fontos hazai és regionális szempontokat.

Mivel sok nyugati ország küzd lakosságának oltással való ellátásával, a vakcinakészítők Kínában, Oroszországban és Indiában is fokozzák a rendkívüli kereslet kielégítését az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban.

Ennek optikája jól illeszkedik a nyugati hanyatlás narratíváihoz, de a kulisszák mögött még több történik. Brazíliában a Sinovac kínai gyógyszergyártó Jair Bolsonaro elnök  João Doriával folytatott politikai riválizálásaban két tűz közé szorult.
Másutt a regionális dinamika kerül előtérbe – Dél-Ázsiában, ahol Kína és India az oltások adományozásáért verseng. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök régi trükkjéhez folyamodott és Kínát használja mint botot, amellyel meg lehet gyalázni ütni az Európai Uniót.
Brazíliából, Indonéziából, Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből mind azt mondják –
ez nem politikai döntés, ez az egyetlen választás.
Az EU-országok megdöbbenésére Szerbia tartozik azok közé, akik a kontinens oltási versenyében vezetnek. Aleksandar Vucic szerb elnök gátlástalan szinofil, aki egyszer eljutott a kínai zászló megcsókolásáig, de nem ez a fő oka annak, hogy felkarolta a kínai oltást: egyszerűen csak ez volt kapható bármilyen nagy mennyiségben.
Stefan Vladisavljev belgrádi elemző elmondta:

„Ez nem a geopolitikáról szól, hanem – ne halj meg, menj dolgozni, állítsd helyre a gazdaságot.”

Számos tudós kritikusan viszonyult a Sinovachoz és a Sinopharmhoz – a jelenleg piacon lévő két kínai oltásgyártóhoz – kapcsolódó közzétett adatok hiányához. A lényeg azonban az, hogy az országoknak joguk van maguknak dönteni a kínai oltások hasznosságáról és biztonságáról a látott adatok alapján.

 „Ezek az országok tágra nyílt szemmel kötik ezeket az ügyleteket – senkinek nincs fegyvere a fején.”

Sinovac a brazíliai Buntantan Intézettel, míg Délkelet-Ázsiában megállapodást kötött Indonéziában és Malajziában található intézményekkel.

A kínai oltóanyaggyártók azért keresték ezeket a partnerségeket, mert az alacsony fertőzési arány otthon azt jelentette, hogy senki sem próbálta kipróbálni az oltóanyagokat, de a partnerországok számára sokféle előny származik.

Kína szerint le kell állítani a gazdag országok Covid-19 vakcinák készletezését

Az EU szerint:
„Ha a határaidon kívüli ellátási láncra támaszkodsz, akkor most nagyon kiszolgáltatott vagy.”

A gazdasági és diplomáciai ambícióknak szélesebb következményei vannak. Az Egyesült Arab Emírségek például emberek millióit oltotta be a Sinopharm oltóanyagának felhasználásával.

A G42, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnikai vállalat, amely az Egyesült Arab Emírségekben a Sinpharmmal áll partnerségben, azt állítja, hogy „oltási lehetőségeket keresett a világ vezető gyógyszergyártó vállalataival a világ minden tájáról”.

A Sinopharm-ot annak kritériumanak a megfelelése miatt választották, hogy

„hajlandó elvégezni a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokat az Egyesült Arab Emírségekben a biztonsági protokollok mélyebb megértése és a natív képességek kiépítése érdekében.”

A Sinopharm biztosította a nyugati vakcinakészítők által nem kínált lehetőséget, a technológia, a kompetenciák teljes körű átadását és a lehetőséget arra, hogy Covid-19 vakcinát gyártanak az Egyesült Arab Emírségekben regionális terjesztés céljából.

Az Emirátus diverzifikálódik az olajtól és a gáztól, olyan élvonalbeli iparágak felé beleértve a biofarmát és az orvosi turizmust is.

Az Egyesült Arab Emírségek számára a vakcina gyártás központjává válás saját diplomáciai befolyását növeli. Vakcinákat adományozott már a Seychelle-szigeteknek, és valószínűleg felhasználja petrodollárjait és oltóanyaggyártó képességét a tágabb térségben történő befolyás növelésére.

A Nyugat és Kína közötti jelenlegi feszültségek légkörében ha valóban a stratégiai versenyt kell megnyerni, akkor az objektivitás elengedhetetlen. Peking kielégíti a helyi érdekeket és segíti az óriási ellátási rés megszüntetését – ha Brüsszelnek és Washingtonnak fontos a győzelem, akkor sokkal többet kell érte tennie.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!