Kezdőlap Címkék Egyenlőtlenség

Címke: egyenlőtlenség

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Ha a világ szegényebb fele elveszíti a versenyt mindannyian fizetünk érte

A növekvő egyenlőtlenség mind a gazdaságokon belül, mind a világ leggazdagabb és legszegényebb nemzetei között a 2008-as globális pénzügyi összeomlás óta egyre nagyobb aggodalmat váltott ki. Tehát nem meglepő felfedezni, hogy a globális járvány – és az oltásvédelem iránti rohanás – tovább fokozza az egyenlőtlenséget.

  • A kutatások azt mutatják, hogy az oltások mindenki számára történő biztosításának költségei jóval alacsonyabbak, mint az az ár, amelyet a vírus visszatartásának elmulasztásáért kellene fizetnünk
  • A beszerzéseket követő jelentések azonban azt mutatják, hogy a gazdag nemzetek sokkal többet vásárolnak, mint amire szükségük van, míg a szegények küzdenek azért, hogy elegük vakcinájuk legyen

A „vakcinaegyenlőtlenség” és az oltás nacionalizmus egyértelműen igazságtalan, ugyanakkor nevetségesen kontraproduktív is.

A Duke Egyetem Globális Egészségügyi Innovációs Központjának kutatásai azt mutatják, hogy a mindössze 38 millió lakosú Kanada megerősítette, hogy 338 millió oltóanyag-adagot vásároltak. Feltételezve, hogy az országban mindenkinek két adagra lesz szüksége, ez azt jelenti, hogy majdnem ötször több oltóanyag van a kelleténél.

Mi indokolja a jelen helyzetben egy ilyen mennyiségű vakcina lefoglalását?

Az Egyesült Királyság 457 millió megvásárolt vakcina-dózisával 3,4-szer több, mint amire a lakosságának szüksége lesz. Az EU és az Egyesült Államok együttesen elrendelt 3 milliárd adaggal elegendőek ahhoz, hogy kétszer is beoltassák lakosságukat.

Ahogy Jonathan Wheatley egy hónappal ezelőtt a Financial Times-ban megjegyezte:

„Míg az Egyesült Királyság célja, hogy szeptemberig koronavírus elleni oltásokat kínáljon Nagy-Britanniában minden felnőtt számára,

a világ számos részén akár három évig is eltarthat a lakosság beoltása, amely során amikor a vírus tovább fog terjedni. ”

Világszerte összesen 8,2 milliárd oltóanyag-dózist vásárolva a Duke University adatai azt mutatják, hogy a világ magas jövedelmű országai – amelyek a világ népességének 16 százalékát teszik ki – 4,6 milliárdot, azaz 56 százalékot fogtak el.

Ezzel szemben az Afrikai Unió 55 tagja kezébe került 670 millió oltóanyag-adag – ez elegendő ahhoz, hogy beoltja az összes lakosság alig több mint egynegyedét.

Az oltási vagyonra és a nem létezőekre osztott világ nyilvánvaló igazságtalansága mellett miért pazarolják el a világ gazdag nemzetei ennyi milliárdot? Mint a Financial Times szerkesztősége nemrégiben elmondta:

„Alapvető fontosságú, hogy elkerüljük a kétszintű világot, ahol az oltott gazdagok tetszés szerint barangolhatnak, a szegényebb országokból érkezők azonban el vannak zárva.”

A Rand Corporation nemrégiben készült tanulmánya arról számolt, hogy a Covid-19 leállításainak egy éve 3,45 billió dollárba kerül a világgazdaságnak. Ha az oltóanyagot előállító nemzetek és a gazdag nyugat gyorsan biztosítja magának az oltásvédelmet, a fejlődő világ lakosságának beoltásának elmulasztása továbbra is globális gazdasági veszteségeket okoz számunkra, évente 60 és 340 milliárd USD között.

Nem csoda, hogy Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője óriási erkölcsi tesztként beszél az oltóanyag-forgalmazás kihívásáról:

„A világ katasztrofális erkölcsi kudarccal néz szembe a pandémia elleni küzdelem eszközeivel való egyenlő hozzáférés terén… és egy potenciálisan katasztrofális gazdasági kudarccal.”

Bill és Melinda Gates is, akiknek alapítványa 1,75 milliárd dollárral járult hozzá a Covid-19 kutatásához figyelmeztettek egy olyan jövőre, ahol csak a leggazdagabbak férhetnek hozzá oltáshoz.

„A világnak milliárdokat kell költenie, hogy billiókat spórolhasson meg, és több millió ember halálát megakadályozza.”

Mivel már közel 2,5 millióan halottak, ez nem jelentéktelen figyelmeztetés.

Izrael egyszerű, világos szemléltetést adott e drámai számtanra. 9 millió lakosának csaknem felét már beoltotta, átlagosan csillagászati csillagonként 23,50 dollárt fizetett a Pfizer és a Moderna vakcinák korai szállításáért (az EU 14,70 dollárt fizet a Pfizer oltásért és 18 dollárt a Moderna oltásért), de mégis kiszámítja, hogy a vakcinázás teljes költsége csak két nap veszteséget okoz a járvány lezárása miatt.

A WHO korai szakaszában együttműködött másokkal a Covax szövetség létrehozásában annak biztosítása érdekében, hogy a világgazdaság legszegényebb részein élő népesség is hozzáférhessen a szükséges mennyiségű oltásokhoz.

A cél 2 milliárd adag biztosítása és a legszegényebbek 20%-ának beoltása 2021 végéig.

Ez aligha fogja eredményezni az elvárt nyájimmunitás biztosítását, de legalább kijavítja az oltóanyag-nacionalizmus szabadpiaci tülekedéséből fakadó egyenlőtlenségek egy részét.

Egy másik nemzetközi tanulmány, amelyben megvizsgálták az oltás nacionalizmusnak a gazdag nyugaton jelentkező károkozását, úgy becsüli, hogy a fejlődő világban mindenki beoltása 27 milliárd dollárba kerülne Covaxnak, de az oltás elmulasztása összehasonlíthatatlanul többe fog kerülni.

Minden érintett számára különösen demoralizáló kell legyen ez az együttműködés iránti nemzetközi vonakodás.

Sürgős szükség van a globális együttműködésre.

Mit jelentene egy ilyen kudarc, amikor a vezetők arra készülnek, hogy az év végén Glasgow-ban az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) gyűljenek össze, hogy együttműködésre szólítsák fel a globális felmelegedést?

Itt is felmerül a felkérés, hogy működjenek együtt milliárdok elköltésében billió megtakarítás céljából.

Milyen esélye van azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés fellendítésének, amikor még a 2 millió Covid-19 haláleset zord valóságával, valamint a világgazdaság hirtelen és sokkoló összeomlásával a világválság óta bekövetkezett legsúlyosabb recesszióba sem vagyunk képesek az együttműködést élénkíteni?

Büszkék lehetünk tudósok világszerte folytatott együttműködésére az oltóanyagok kifejlesztésében a világjárvány leküzdésére. Nem félelmetes, hogy jelenleg több mint 100 oltás van fejlesztés alatt, és hogy az olyan gyógyszerészeti óriások, mint az AstraZeneca és a Johnson&Johnson megígérték, hogy haszon nélkül juttatják el vakcinájukat mindenhova. Az oltások elosztásának politikai kudarca azonban éles ellentétben áll a tudósok példamutató együttműködésével.

Politikai vezetőinknek szégyenkezniük kell.

Trump magát és a milliárdosokat segíti

A hozzá hasonló milliárdosokat jutalmazza Donald Trump adócsomagja. A közel negyven éve tartó elképesztő vagyoni egyenlőtlenség tovább fog nőni az Egyesült Államokban. A vesztesek azok lesznek, aki Trumpra szavaztak nagy számban.

Noha mindenki tud(hat)ta, mi várható, mégis nagy számban szavaztak tavaly Donald Trumpra azok az alsó középosztálybeli amerikaiak, akik már eddig is vesztesei voltak a 80-as évek eleje óta növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségnek. Trump első elnöki sikere, a nagy arányú adócsomag most rátesz egy lapáttal erre. A vállalati és a személyi jövedelem adójának megvágása ismét a felső jövedelmi ezreléknek kedvez.

Trump megígérte és megcsinálta.(Az adócsomag egyéb részei komoly vitákat gerjesztenek Európával is.) A becslések szerint másfélezer milliárd dollár költségvetési bevételkiesést eredményező adócsökkentés jövedelmekre vonatkozó részének főbb tételei:

a cégek nyeresége után 35 helyett 21 százalékot kell fizetni, az ottani szja legfelső kulcsa pedig 39,6-ról 37 százalékra csökken.

Előbbitől azt várják, hogy sok amerikai cég külföldön, alacsony adójú országokban tartott nyeresége hazavándorol. Ezt a sok elemző kétli, de idővel kiderül, kiknek lesz igazuk.

Az szja-kulcs változása pedig együtt jár a jövedelmi határ emelésével: a maximális ráta az eddigi 418 ezer helyett 500 ezer dollárnál lép be.

Számítások szerint a szűk legfelső jövedelmi réteg akár 200 ezer dollárt is nyerhet évente, az alsó 50 százalék ennek csak negyedét. Vagyis a megmaradó jövedelem eloszlása ismét a milliárdosok felé tereli a nagyobb tételt. Emellett az örökösödési adó mentességi küszöbét is megemelte a törvény duplájára. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb a súlya az öröklésnek a vagyonok növekedésében, nem mindegy tehát, hogy 11 vagy 22 millió dollárig adómentes.

Az egyenlőtlenség eddig is az USA-ban volt a legnagyobb. A Ronald Reagan elnökké választása után elkezdődött folyamat oda vezetett, hogy 1980 és 2010 között

a nemzeti jövedelem 15 százaléka az alsó 90 százaléktól a felső tizedhez vándorolt,

a növekedés háromnegyede került a felső tízhez, ezen belül az egy ezrelékhez 60 százaléka – olvasható a világhírű közgazdász, Thomas Piketty A tőke a 21. században című bestsellerré vált könyvében. Az adatsorokat vizsgálva a francia tudós azt is kimutatta, hogy ebben a harminc évben az alsó 90 százalék jövedelme évente alig fél százalékkal, három évtized alatt kumuláltan mindössze 20 százalékkal nőtt.

Ennek következtében a felső 1 százalék és az alsó 50 százalék részesedése a jövedelmekből elképesztő mértékben távolodott el egymástól az Egyesült Államokban.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

Ugyanez Nyugat-Európában nagyon másképpen alakult.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

A látványos különbség magyarázata az lehet, hogy – Piketty következtetése szerint – a valódi középosztály létrejötte Nyugat-Európában a jövedelmi top 10 (és ezen belül a top 1) százalék vagyonának „újraosztásával” történt meg a második világháború után, ahol sok helyütt megmaradtak a viszonylag magas adókulcsok, ezzel szemben az USA-ban a korábban szintén nagy (80 százalék körüli!) elvonás a csúcsjövedelmekre és öröklésre fokozatosan esett. Vagyis ott a közép- és alsó réteg jövedelmét áramoltatták felfelé. (Ha valakinek ez nálunk ismerős mostanában, az nem téved.)

A komoly lecsúszást elszenvedő közép- és alsó középosztály elégedetlensége az elnökválasztás idején abban csúcsosodott ki, hogy a „hagyományos” elitet kiszavazva Trumpba helyezték bizalmukat. Aki eddig is a nagy nyertesek közé tartozott, és ez a jövőben is így lesz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK