Kezdőlap Címkék Egészségügy

Címke: egészségügy

Külföldön gyógyulna a magyar

0

Már nem csak azok a fiatalok gondolkodnak külföldi lehetőségekben, akik életvitelszerűen tervezik életüket a határokon túl, hanem azok is, akik gondolnak esetleges leendő betegségeikre, s egészségügyi ellátási szükségleteikre. Erre világított rá egy, a napokban nyilvánosságra hozott felmérés.

Ha valamiben van konszenzus a magyarok között, az az, hogy drámai helyzetben van a magyar egészségügy. S habár azok még kevesen vannak, akik tovább is lépnek ennél a felismerésnél, az már biztató, hogy legalább azoknak az aránya számottevő, akik elismerik, hogy ha szükségessé válna egy komolyabb kezelés, akkor inkább külföldön gyógyíttatnák magukat.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

A 30-49 év közötti magyarok közel fele súlyos betegség esetén hajlandó lenne magát külföldön kezeltetni, és ennek a korosztálynak a képviselői a leginkább elégedetlenek a hazai egészségügyi ellátással. Bár a 18-29 év közöttiek valamelyest jobb véleménnyel vannak – ami korfüggő – 55%-uk azonban mégis inkább külföldön gyógyulna, ha komoly betegséget diagnosztizálnának nála – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által a 18 és 59 év közöttiek körében készített kutatásából.

Prózai okok

A 18-29 év közöttiek 15%-a biztosan külföldi gyógykezelést választana, míg az ötvenes korosztály nagyjából ugyanekkora aránya nemet mondana erre a lehetőségre. Az idősebb korosztály több mint 80%-át a túlzott anyagi megterhelés tartaná vissza, míg közel felüket a félelem, hogy nem tudnának kommunikálni sem az orvosokkal, sem a nővérekkel, mivel nem beszélnek idegen nyelveket.

Forrás: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Az elutasítás mögötti elsődleges indok a fiatalabb generációknál is a magas költség. A 18-29 év közöttiek fele emellett túlzottan bonyolultnak tartaná megszervezni a külföldi gyógykezelést, közel harmaduk pedig ódzkodik attól, hogy egyedül legyen egy idegen országban, emellett minden negyedik fiatalt az gátolná, hogy nem beszél idegen nyelveket.

Alacsony a várható élettartam

Bár Európában és Magyarországon egyaránt folyamatosan nő a várható élettartam, hazánk ebben is jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Az Eurostat 2015-ös adatai  szerint a születéskor várható élettartam 75,7 év, míg az EU 28 tagállamában átlagosan 80,6 év. Magyarországon a legtöbb halálesetet szív, ér- és idegrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozzák.

 

Lapszem – 2017. szeptember 18.

0

Ma szeptember 18-a van, a Diánák ünneplik a névnapjukat. Komolyan lhúlt az idő: azt tanácsoljuk, hogy még annál is melegebben öltözzenek fel, mint amire készültek, mert még annál is hűvösebb van, mint gondoltuk volna. A lapszemle viszont friss, meleg.

Népszava:  Vészhelyzetben az egészségügyi büdzsé

Csak extra-támogatással tartható fenn a hazai egészségügy működése: a kormány idén ősszel mintegy 42 milliárddal kényszerül kiegészíteni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) költségvetését azért, hogy ne kelljen félbeszakítani egyetlen beteg terápiáját sem – írja a Népszava.  Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség. Bár az elemzők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a járó és fekvőbeteg ellátóknak jóval több esetet kell ellátniuk, mint amennyire finanszírozást kapnak, a költségvetések tervezésekor nem jut nekik elegendő pénz. Becslések szerint évente általában egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához.

Bár a kormányzat nemigen érti, hogy miközben a legutóbbi években már a GDP négytized százalékával többet költ az egészségügyre, a lakosság mégis elégedetlen az ellátással. A választ erre Orosz Éva, az ELTE professzora adta meg egy augusztus végi szakmai konferencián, ahol arról beszélt, hogy

a gyógyításra fordított összeg reálértékben még mindig 6 százalékkal elmarad a 2006-os mértéktől.

Azt ő is elismerte, hogy ugyan 2016-ban nőtt a forrás, a természetbeni kiadás részesedése a GDP-ből, de még ezzel együtt sem éri el a 2006-os értéket, miközben minden más európai országban nőtt az egészségügy közfinanszírozása. Hozzátette azt is, hogy az egy főre jutó egészségügyi közkiadások Magyarországon hullámvonalat írnak le, lényegében azonban 1992-től csökkennek, miközben Lengyelország utolérte Magyarországot, Szlovákia és Csehország pedig jobb eredményt produkál.

Magyar Idők: Újra akcióznak Soros György civilje

Ma este fél hattól „Rendületlenül – szolidaritási gyűlés Gulyás Márton, Schilling Árpád, Vágó Gábor és a szakszolgálatok védelméért!” címmel hirdettek meg tüntetést a Facebookon az Alkotmányvédelmi Hivatal elé. A felhívás szerint a kormány egyik meghatározó politikusa, Németh Szilárd, a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke titkos­szolgálati információkra alapozva vádolta meg őket azzal, hogy ők lennének az elkövetkezendő hónapok utcai zavargásainak szervezői – ad hírt róla a kormánypárti lap, amely szerint a radikálisok aggódnak az Alkotmányvédelmi Hivatalért, miközben nem hajlandók értelmezni vezéralakjaik fenyegető mondatait. A lap felidéz egy-két, az érintettek által korábban megfogalmazott mondatot, amellyel igazolni véli a három érintetett ért vádat, majd azt írja:

ismert, hogy Soros György a rendszerváltozás óta minden választás előtt milliókat fordított arra, hogy a konzervatív, nemzeti és keresztény pártok bukását okozza.

A közelmúltban pedig – meglehet, hogy az őszi polgári engedetlenségi akciók előkészítésének részeként – Budapestre hívták a világ számos országában zavargásokat generáló, kormányokat megbuktató Szrgya Popovicsot, akinek Útmutató a forradalomhoz című könyvét az anarchia és a felforgatás bibliájaként is emlegetik. A lap szerint tehát a Soros-hálózat mindeközben milliókat költ a kormánybuktatásra, amelynek érdekében az erőszakosabb, törvénysértő utcai akcióktól sem riadnak vissza.

Magyar Hírlap:  Jön a brüsszeli ellenőrzés

Ma érkezik Budapestre az az európai parlamenti bizottság: a háromnapos tényfeltáró látogatás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) küldöttsége „olyan helyszínekre látogat el, amelyeken EU által finanszírozott beruházások valósultak meg, és tervei szerint találkozik majd a civil szféra, az Állami Számvevőszék, a nemzeti parlament tisztviselőivel és más döntéshozókkal”. Mint írják, a CONT az uniós kiadások felhasználásának jogszerűségét és hatékonyságát ellenőrzi, ezt a munkát segítik a tagállami látogatások. A delegáció meglátogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT), a 4-es metrót, a Budapest Szíve program fejlesztéseit, a Zeneakadémiát, a Pesti Vigadót, a felcsúti kisvasutat, a szekszárdi Bodri Pincészetet, valamint bajai turisztikai fejlesztéseket is. Találkozik Polt Péter legfőbb ügyésszel, a „civil társadalom képviselőivel is.  A CONT delegációjának felcsúti látogatását Deutsch Tamás és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is kifogásolta.

Lázár János a múlt heti kormányinfón azt mondta, az ellenőrzési program döntő mértékben Orbán Viktor miniszterelnök személyéről szól, ugyanis a delegáció az ellenzéki sajtó által a kormányfőhöz kötött projekteket – például a felcsúti kisvasutat – akar megszemlélni, aminek nincs akadálya, de lennének fontosabb áttekintendő ügyek is.

Azt is mondta, szerinte nincs esély az elfogulatlan vizsgálatra.

Magyar Nemzet: Csak azért is kisvasút!

A brüsszeli küldöttség magyarországi vizsgálódásai témát szolgáltattak a konzervatív napilapnak is, amely vezércikket szentelt a tágabb témának.  A felcsúti kisvasút létesítésének irracionális voltáról ír a lap, leszögezve: ha egy sikeres vállalkozó a saját pénzén készíttet tizenkét márványoroszlánt a kertjébe, hogy megmutassa, ki az alfahím az utcában, ahhoz senkinek semmi köze. De ha valaki hasonló célzattal részben uniós forrásból építtet kisvasutat a falujába, akkor a legkevesebb, hogy idővel megjelennek nála az EU ellenőrei, és utánanéznek, mire adtak pénzt. Emiatt durcáskodni – hogy finoman fogalmazzak – nem elegáns. Márpedig a magyar kormány épp ezt teszi, amikor akadályokat gördít a héten hazánkba érkező EU-s költségvetési ellenőrző bizottság elé. A küldöttség vezetője persze tagadja, hogy politikai indíttatásból szemelték ki a kisvasutat. Így aztán mindenki annak a félnek hihet, amelyiknek akar. Mindenesetre azon sem csodálkoznék – írja a publicista –, ha az unió képviselőit nem csak a tiszta jobbító szándék vezetné, amikor a Brüsszellel lépten-nyomon összeakaszkodó Orbán Viktornak néznek a körmére.

De akárhogy is legyen, a vizsgálatokat megelőző acsarkodás nem vet jó fényt a kormányra, mint ahogy az sem, hogy nem vesz részt az uniós pénzek elcsalását vizsgáló európai ügyészség megalakításában.

Pedig még politikai hasznot is húzhatnának abból, ha a Felcsútra kiszálló ellenőrök nem találnának semmit. Vagy csak apró, rosszindulatú észrevételeket tennének. Persze furcsa lenne, ha nem találnának hibát abban a beruházásban, amelynek bővítéséről bevallottan azzal az indokkal döntenek, hogy csak azért is!

 

 

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

0

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint azok, akik az MSZP részéről ilyen javaslatot fogalmaznak meg, nem a biztosítási rendszerről szóló vita, hanem a koalíciós együttműködés kereteit feszítik szét. Az előző ciklusban az oktatási reform,

ebben a ciklusban az egészségügyi reform megvalósítása az SZDSZ legfontosabb feladata

– írja Horn Gábor.

Az SZDSZ szerint a kormányzás sokkal felelősségteljesebb feladat annál, hogy tárcákról vagy pozíciókról szóló méltatlan osztozkodássá alakuljon a koalíciós együttműködés. Az SZDSZ három minisztérium vezetését vállalta egy évvel ezelőtt, és kötelességének tartja, hogy a kormányzati ciklus végéig ennek a három minisztériumnak az élén, végig vigye a liberális párt által vállalt programot.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

és a közös kormányzásnak csak akkor van értelme, ha lehetőség van a közösen kitűzött célok elérésére -olvasható a közleményben.

Horn Gábor szerint a tárcacsere felvetése azért is érthetetlen, mert a hétfői miniszterelnöki látogatáson a liberális frakció már egyértelművé tette, hogy csak a reformok közös végig vitelében lesz partner, a pozíciók és tárcák osztozkodásában viszont nem.

Tíz éve történt: Miniszteri rendelettel javítanák a kórházi ellátást és higiéniát

0

2007. szeptember 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette: miniszteri rendeletben kívánják itthon szabályozni, hogy mi mindent kellene megtenniük a kórházaknak az étkeztetés és a higiéniai körülmények javításáért.

A SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy október elejéig szülessen meg a koalíciós megállapodás a társadalombiztosítás átalakításáról, hiszen csak így lehet a következő évben beindítani az új biztosítókat – mondta a tájékoztatón résztvevő Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.

Az egészségügyi miniszter szakértői bizottság létrehozását tervezte, amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mi az a minimális komfort, amely minden betegeknek jár a kórházakban – mondta Horváth Ágnes. Szabályozni akarják például azt, hogy

a bennfekvőknek hányszor kell naponta gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, vagy milyen tisztálkodószerekről kell gondoskodnia az intézménynek.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a héten döntés született arról: a társadalombiztosítás megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztanak szét a kórházak között, és ebből 3 milliárdot kifejezetten a betegek kórházi ellátásának javítására szánnak.

Horváth Ágnes bejelentette:

a hálapénz visszaszorítása mellett a tárca a jövőben kiemelten foglalkozik majd a szülések szabályozásával is.

Például azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak ebben a társadalombiztosításnak, illetve milyen körülményeket kell teremtenie annak az évi több száz kismamának, akik otthon akarnak szülni. Azért is kell világos szabályozás, mert ez az a terület, amely a legjobban érintett a hálapénz szempontjából – tette hozzá.

Horn Gábor azt mondta: az utóbbi 15-20 évben nem fordult elő Magyarországon, hogy folyamatosan csökkentek a gyógyszerárak, az egészségügyi kasszának többlete lett, és igazi lépések történtek a hálapénz visszaszorítására. Most ez a helyzet, de

minden visszasüllyedhet a korábbi állapotba, ha nem sikerül a koalíciós partnereknek megállapodnia a biztosítási rendszer átalakításáról

– utalt az SZDSZ ügyvivője az MSZP-vel fennálló vitára.

Hangsúlyozta: azért nem támogatják a szocialisták 7 egybefüggő régióra osztott biztosítási modelljét, mert szerintük ez az új rendszer lényegét, a versenyt, és ezzel az egészségügyi ellátás minőségének javulását zárná ki. „7 kis állami országos egészségbiztosítási pénztár jönne létre, amelyet semmi sem motiválna arra, hogy versenyezzen a többivel. Ez még a jelenlegi rendszernél is rosszabb lenne” – mondta az ügyvivő. Szerinte ahhoz, hogy biztosítók között valódi verseny legyen, a magánbefektetőknek menedzser jogokat kell adni. Ha kisebbségi tulajdonosok lesznek is, lehetne például vétójoguk, vagy ők nevezhetnék ki a vezérigazgatót.

DK: Balog Zoltánnak le kell mondania

0

A DK arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy az egészségügyben uralkodó állapotok miatt mondjon le posztjáról.

László Imre, a párt politikusa sajtótájékoztatón beszélt erről. Felidézte, hogy

a Merényi Gusztáv kórházban patkányok miatt szakadt be a pszichiátria álmennyezete,

és az egyik egy ápolóra esett. Erről az RTL Klub Híradója számolt be.

A hírműsornak a kórház egyik névtelenséget kérő dolgozója nyilatkozott. A stáb hétfőn rejtett kamerával járt az intézményben, és több dolgozó is megerősítette nekik, hogy tényleg vannak patkányok az épületben. A kórházfenntartónál azt mondták, a mennyezet nem szakadt le, „csak egy” patkányt láttak, és elrendelték az irtást.

László Imre szerint az elmúlt évek egészségügyi történései azt sugallják, hogy Balog Zoltánnak „át kellene értékelni a dolgot. Én úgy gondolom, hogy

a hitélettel sikeresebben tudna foglalkozni, mint az egészségüggyel vagy oktatással”

– mondta, és azt kérte, hogy a miniszter mondjon le.

Komáromi Zoltán: Évek óta dolgozunk a programon

Az Együtt szakpolitikusa azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy nincs konfliktus a pártvezetéssel amiatt, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját, miközben a két párt között nincs választási együttműködés. Azt is mondta: a programon már évek óta dolgoznak.

Szombaton, a szegedi találkozón, ahol Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, programadó beszédet tartott, felszólalt Komáromi Zoltán, az Együtt választmányi elnökének helyettese is, akiről több lap is azt írta korábban, hogy ő készíti Botka László egészségügyi programját.

A fuhu.hu-nak Komáromi Zoltán elmondta:

nem egy új programról van szó, már három éve dolgoznak rajta.

Botka László pedig megkereste őt, hogy „elvinné ezt a programot”.

Kérdésünkre, hogy ez nem okozott-e konfliktust a párt vezetőivel, hiszen nincs együttműködés a két párt között, Juhász Péter pártelnök pedig arról beszélt, hogy közös lista biztosan nem lesz, Komáromi Zoltán azt mondta:

nem volt semmilyen konfliktus, mert már az első megkereséskor tájékoztatta a párt vezetőit.

Mindenki beleegyezett, mint fogalmazott: ez annak az elismerése volt, hogy „jó műhelymunka folyik az Együttben”.

Az együttműködés, hogy lesz-e közös lista, vagy hogy megállapodnak-e az egyéni jelöltekről, az pártelnöki kompetencia, ő pedig szakpolitikával foglalkozik, és ezeket a kérdéseket most kell eldönteni, mert

„január-februárban már késő programot írni”.

De csak akkor áll a program mellé, ha annak a végső változata is vállalható lesz számára.

MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az akkor még háziorvosként dolgozó Komáromi Zoltán először 2008-ban jelent meg a politikában, amikor támogatta a vizitdíj bevezetését, és aláírásokat is gyűjtött mellette. Most a fuhu.hu-nak erről azt mondta:

„Egyszerűen dühös voltam.”

Azt mondta: „hazugságokkal hergelték az embereket”, miközben az egészségügyben komoly forráshiány volt, 6-8 év után pedig „azok is visszasírják a vizitdíjat, akik a legnagyobb melldöngetéssel ellenezték”. Szerinte annak idején két komoly hibát is elkövetett ezzel kapcsolatban a kormány: egyrészt, nem tárgyalták meg annak a feltételeit, hogy a vizitdíj bevezetése ne menjen a gyógyító munka rovására, másrészt nem kommunikáltak róla, így a Fidesz „rá tudott települni a népszavazásával”.

Erről a szerepvállalásról egyébként most azt mondta:

nem tartja politizálásnak,

hiszen nem pártközeliként végezte, „csak ki mertem állni az arcommal”.

Később csatlakozott az Együtthöz, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd 12. kerületi önkormányzati képviselője lett.

Nektek, nekünk

Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton. Nektek túltolt bicikli, nekünk oktatás és tudás. A gyerekeink jelene, Magyarország jövője.

A ti világotok szolgákat akar, a miénk szabad embereket szolgálni. Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk.

Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, és nem menekülnek el előletek.

Nektek Klik, kréta és vécépapír – nekünk iskola, ahol van mit, és van kitől tanulni.
Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete.

Nektek a csalás, nekünk a család. Nektek a saját láb, nekünk a tehetség. Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny. Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni.

Nektek migráncs, és terrorista, nekünk menekült és ember. Ti terrorveszéllyel riogattok, számunkra ti vagytok a terror és a veszély.

Nektek európai szintű az egészségügy, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni.

Nektek a korrupció a kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni.

Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország.  Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás. Ők nem Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás.

Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.

MSZP-Fidesz pengeváltás egészségügyben

0

MSZP: a kormánynak az egészségügy helyett az a fontos, hogy Mészáros Lőrinc zsebét meg tudja tölteni. Fidesz: Hány milliárdot is tettek zsebre az MSZP-sek, miközben az egészségügyet hagyták lepusztulni?

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormányváltás után szervezett, megtervezett, kiszámítható és elérhető egészségügyet hoznak létre, amelyben a vérvételre vagy a röntgenvizsgálatra nem kell heteket várni.

Beszámolt arról, hogy válasz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) írásbeli kérdésére, amelyben azt firtatta, milyen álhírekkel találkozott a tárca a sajtóban az egészségügy kapcsán.

Az ellenzéki politikus azt mondta, Rétvári Bence államtitkár kibújt a kérdések megválaszolása alól, azaz nem tagadta, hogy valósak a sajtóban az egészségügy helyzetéről megjelent hírek.

Szakács László a minisztériumi választ úgy értékelte, elismerték, hogy hat éven keresztül nem törődtek az orvoselvándorlással, hiszen a most indult béremelési programig nem tettek semmit az orvosok bérrendezése érdekében.

Hozzátette: a tárca azon állítása ellenére, hogy az egészségügy jól finanszírozott, minden évben 100-120 milliárd forintnyi hiány termelődik a területen.

Az ellenzéki képviselő elmondta, az államtitkár közlése szerint 2013 óta 12 milliárd forintot fordítottak a várólisták csökkentésére, azaz évente megyénként 150 millió forint jutott erre a célra.

„Mészáros Lőrinc ennek naponta majdnem a dupláját keresi, 274 millió forintot.”

Szakács László Rétvári Bencének is azt javasolta, amit korábban Balog Zoltán miniszternek, hogy menjen el vele egy kórházba egy előre be nem jelentett időpontban, és nézzék meg az ottani körülményeket.

Az elhangzottakra a Fidesz-frakció közleményben reagált:

Hány milliárdot is tettek zsebre az MSZP-sek, miközben az egészségügyet hagyták lepusztulni? Azok a szocialisták beszélnek egészségügyről és zsebtömésről, akik amellett, hogy szétlopták és tönkretették az egészségügyet, jelenleg is több korrupciós botrányban érintettek. A szocialistákkal ellentétben, akik mindig csak elvették a pénzt az egészségügytől és hagyták a kórházakat leamortizálódni, a Fidesz-KDNP kormányzása óta százmilliárdokkal több pénz megy az egészségügybe. Országszerte újulnak meg a kórházak, a rendelők, a mentőállomások,  az orvosi eszközök. Béremelés indult az ápolóknak, orvosoknak, mentőknek és elindul Budapest átfogó kórházfejlesztése is.

Mielőtt az MSZP zsebtöméssel dobálózik, válaszoljanak már végre arra, hogy a Czeglédy Csaba bűnszervezetéből, a szétlopott 4-es metróberuházásból és a Szeviépes Bokta-botrányból hány milliárdot is tettek zsebre a szocialista politikusok?

A magyarokat jobban aggasztja az egészségügy, mint a bevándorlás

0

Az Európai Unió szokásos féléves közvélemény-kutatása szerint nőtt a magyarok bizalma az EU-ban, többen bíznak benne, mint a magyar parlamentben vagy kormányban. A magyarok szerint az egészségügy fontosabb kérdés, mint a bevándorlás.

Az Eurobarometer felmérése szerint, amelyet az Index Eurologus blogja szemlézett, a magyarok 39%-a nem bízik a kormányban, 46%-a az EU-ban, a bizalmatlanok aránya 58 illetve 49 százalék – vagyis azt is ki kell azért jelenti, hogy többen bizalmatlanok az Unióval szemben, mint ahányan bíznak benne.

Más számok jöttek ki viszont a kedveltségnél: 36 százaléknak pozitív a képe az Unióról (ez valamivel alacsonyabb, mint az uniós átlag), és csak 21 százaléknak negatív (a többiek semlegesek).

A felmérésben azt is megkérdezték, hogy a válaszoló mit tart a legnagyobb problémának, amellyel az országának szembe kell nézni.

A magyaroknál az első helyen az egészségügyi és szociális ellátások szerepelnek

(41 százalék), ezt követi a bevándorlás (27), a gazdasági helyzet (22), az áremelkedés (21) és a munkanélküliség (20).

Ugyanakkor a magyarok szerint az Unió legnagyobb problémái a bevándorlás és a terrorizmus – a 28 tagállam adatait összesítve is ezek jöttek ki első helyre, de itt sokkal többen említették ezeket az első két kihívás között.

A felmérésben rákérdeztek a közös uniós migrációs politikára is. A magyarok 45 százaléka elutasítja ennek bevezetését, 47 százalék viszont támogatja. Egyedül Csehországban van több ellenző, mint Magyarországon (56 százalék).

Magánegészségügybe tart Csányi

0

Nyolc napja kötött adás-vételi szerződést a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonitás 2002 Zrt. a Medikomp Kft.-vel, ami alapján a Bonitás megszerzi a tulajdonában álló Budai Egészségközpont Kft. felett a közvetett irányítást.

Az üzlet a törvény szerint összefonódásnak minősül, ezért jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezésére várnak a felek – idézi az mfor.hu a GVH oldalán szereplő információt.

A Budai Egészségközpont Magyarország egyik legnagyobb magán-egészségközpontja, melynek vezetője Varga Péter Pál, akit 2010 augusztusában megválasztottak a Magyar Labdarúgó Szövetség orvosi bizottsága elnökének, miután Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke lett 2010 júliusában.

A Medikompnak tavaly közel 5,5 milliárd forintos árbevétele volt, amiből végül mindössze 155,2 milliós nyereség maradt.

A jövedelmező működés mellett azonban akadnak nem túl kedvező momentumok is a cég adatai között.

A hatályos cégkivonat szerint ugyanis a Medikomp üzletrészére 2016. decemberében jegyzett be zálogjogot az az azóta már Mészáros Lőrinc közelébe került MKB Bank. A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint emellett még 2015. júniusában 672 milliós követelés miatt jegyeztek be zálogjogot több orvosi készülékre (például defibrillátorra, betegőrző monitorokra, MR- és sterilizáló készülékekre), majd 2016 júniusában az MKB-Euroleasing jegyzett be egyet egy gépjárműre.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!