Donald Trump Archives » Oldal 4 a 24-ből » Független Hírügynökség

Zuhan a tőzsde az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó kudarca miatt

FüHü

-

2019-02-28

Zuhan a tőzsde az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó kudarca miatt

Egyelőre csak a dél-koreai zuhant nagyot, de szakértők szerint ez várható világszerte. Már az amerikai S&P 500 határidős tőzsdeindex is esett 0,4 százalékot.

Donald Trump és Kim Dzsong Un csúcstalálkozójának látványos kudarca miatt zuhantak a dél-koreai részvények, már most annyit vesztettek az értékükből, mint tavaly október óta soha. A legfontosabb dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi 1,8 százalékkal, a dél-koreai pénz, a won pedig 0,5 százalékkal gyengült.

A Bloomberg által idézett szakértők szerint mindez annak ellenére történt így, hogy senki sem várt nagy sikereket a Hanoiban tartott csúcstalálkozótól. Arra is utaltak, hogy két kiszámíthatatlan vezető magatartását nehéz megjósolni. „Az emberek a legsúlyosabb következményekre számítanak.”

Kudarc a Trump-Kim csúcstalálkozón. Elmaradt a munkaebéd és a közös nyilatkozat

FüHü

-

2019-02-28

0

Kudarc a Trump-Kim csúcstalálkozón. Elmaradt a munkaebéd és a közös nyilatkozat

Úgy tűnik, nézeteltérések támadtak az amerikai elnök és az észak-koreai vezető vietnámi találkozóján: váratlanul lefújták a magyar idő szerint reggelre tervezett munkaebédet, és elmarad az aláírási ceremónia, illetve a tervezett közös sajtónyilatkozat is.

Az amerikai elnök sajtótitkára az első tárgyalások után közölte az eseményen várakozó újságírókkal, hogy nem tartják meg a tervezett munkaebédet, Trump hamarosan visszatér a szállodába. Az amerikai elnök később egyedül tartott sajtótájékoztatót.

A találkozó előtt Trump a Twitteren ígéretet tett rá: Kimmel együtt keményen fognak dolgozni azon, hogy eredményt mutathassanak fel az atommentesítés ügyében.

Szakértők szerint a hanoi csúcs másik központi témája az 1950-53-as koreai háború lezárása lehetett, amely békeegyezmény helyett fegyverszünettel ért véget. Ha ez megtörténne, az a Dél-Koreában állomásozó amerikai katonák létszámának csökkentéséhez vagy az amerikai szankciók részleges feloldásához vezethet. Utóbbi esetben Észak-Korea elindíthatná a Dél-Koreával tervezett gazdasági projekteket. A kételkedők azonban felhívták a figyelmet, hogy az ilyen típusú megállapodások gyengítenék Washington tárgyalási pozícióját, az észak-koreai atommentesítés pedig elmaradna.

Megfigyelők szerint a tavalyi szingapúri csúcson Kim valamelyest megvezette Trumpot az atommentesítésről szóló ígéretével, valójában az amerikai szankciók feloldását akarta kiédesgetni tőle. Több magas rangú amerikai tisztviselő is arra az álláspontra jutott az utóbbi időben, hogy Phenjannak esze ágában sincs megválni az atomfegyverektől, mert az az egyetlen aduja a nemzetközi közösséggel, így az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásain. A szingapúri találkozón nem esett szó az atomfegyver-mentesítés részleteiről, az ellenőrzés módjáról és a menetrendjéről sem.

Kim korábban azt válaszolta újságíróknak Hanoiban, hogy ha nem akarna nukleáris leszerelést, nem lenne ma itt. Már az is meglepetés volt, hogy hajlandó volt válaszolni a külföldi újságírók kérdéseire, mivel eddig még soha, a történelmi jelentőségű szingapúri találkozón sem tette meg ezt. (Euronews)

A Fehér Ház szerint „jó és konstruktív tárgyalások voltak”, de nem sikerült megállapodniuk a második csúcson. Trump és Kim azonban kész esetleges további találkozóra a jövőben.

Trump: néha el kell menni

Az amerikai elnök szerint „igazán hasznos időt” töltött az észak-koreai vezetővel folytatott tárgyalásokon, de ma „nem volt semmi, amit alá kellett volna írni”.

Trump azt mondta Kimről, hogy „igazi karakter”. „Voltak bizonyos lehetőségek, de most úgy döntöttünk, hogy ezek közül egyiket sem hajtjuk végre. Néha el kell menni. Ez most egy ilyen időpont volt.”

Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy nem kötelezte el magát egy harmadik csúcstalálkozóra Kimmel. „Majd meglátjuk, ha megtörténik, megtörténik.”

A sajtótájékoztatón Trump hangsúlyozta, hogy a szerda esti vacsorán Kim Dzsong Un ismét elkötelezte magát a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése mellett. „Megbízok benne … remélem, ez igaz.”

Pompeo: Kim nem készült fel az amerikai követelésekre

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint Kim Dzsong Un nem készült fel az amerikai követelésekre. „Nem értünk el semmit, aminek értelme lett volna az Amerikai Egyesült Államok számára. Azt gondolom Kim abban bízott, hogy elérnénk. Mi azt kértük, tegyen többet érte. Nem volt felkészülve arra, hogy ezt tegye. Mégis, még optimista vagyok” – mondta Pompeo.

A külügyminiszter szerint az egyeztetések időt követelnek. „Úgy gondolom a következő napokban és hetekben folytathatjuk a munkát és haladást érhetünk el – elérhetjük, amit a világ akar, vagyis Észak-Korea atommentesítését és ezzel az Amerika és a világ lakosságát fenyegető veszély csökkentését.”

Egy volt amerikai diplomata szerint ami Hanoiban történt azt bizonyítja, hogy a csúcstalálkozó nem volt rendesen előkészítve. (CNN)

Divat lett a Trump és a Kim Dzsong Un frizura

FüHü

-

2019-02-24

0

Divat lett a Trump és a Kim Dzsong Un frizura

Legalábbis Vietnámban, ahol rövidesen megtartják a második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót. Kim Dzsong Un tegnap már el is indult páncélvonatán a találkozóra, amit így már biztosan megtartanak majd szerdán, addig az észak-koreai diktátor vonatozik.

Mindez persze hatással van Vietnámra is, ahol a két náluk vendégeskedő vezető frizurája valamiért népszerű lett. Egy sikeres fodrász még azt is elvállalta, hogy ingyen készít ilyen feltűnő frizurákat. Persze lehet, hogy ez megéri neki, hiszen az alábbi felvétel az ő ingyenes reklámjaként terjed a neten.

Az ilyen megoldások miért nem jutottak még a magyar NERlovagok eszébe? Hol az a fodrász, ahol az Orbán-hívők Viktor-frizurát rendelhetnek?

Ja, Kim Dzsong Un így indult:

Donald Trump, a Star Wars rajongó

FüHü

-

2019-02-20

0

Az amerikai elnök bizonyára nem réges-régen, egy messzi-messzi galaxisból érkezett, most mégis a csillagok háborújára, pontosabban az űrhadviselésre akarja költeni az adófizetők pénzét.

Szerencsére a halálcsillagot még ők sem tudják megépíteni, nincs annyi pénz és főleg annyi acél és energia a Földön, amennyi egy működőképes halálcsillaghoz kell. 2013-ban a harcias amerikai állampolgárok közül vagy 25 ezren már petícióban követelték a halálcsillag megépítését, ám a Fehér Ház ezt elutasította – persze, hiszen akkor még Obama volt az elnök.

Donald Trump viszont most utasította a Pentagont, hogy dolgozza ki az űrhaderő felállításához szükséges törvényjavaslat részleteit. Az erről szóló rendeletet az Ovális Irodában, újságírók előtt írta alá. Az elnöki rendelet aláírásának ceremóniája közben azt mondta: „Készen kell állnunk … az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés … az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem”.

Szerinte az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – „inkább országunk védelméről beszéljünk”. (MTI)

A terv nem teljesen új, Trump már tavaly nyáron bejelentette, hogy fel akarja állítani az űrhaderőt, ami az amerikai fegyveres erők többi haderőnemétől elkülönül és azokkal egyenrangú. Utoljára a légierő vált önálló haderőnemé még a II. Világháború után, 1947-ben.

Ahhoz, hogy Trump terve megvalósuljon, a demokrata párti többségű kongresszusnak is meg kell szavaznia. A törvényhozás jóváhagyásáig az űrhaderő nem önálló fegyvernemként, hanem a légierő részeként, egy azon belül felállított külön parancsnokság vezetésével működik majd.

Az MTI híre szerint az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai eszközöket a világűrben. Megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben.

Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet.

Felrúgják az eddigi megállapodásokat

Az űrkutatás eredményeit, a különböző műholdakat Amerika és Oroszország eddig is felhasználta katonai célokra, főleg megfigyelésre és kémkedésre, a Pentagon pedig eddig is foglalkozott az űreszközök katonai felhasználásának kidolgozásával. Donald Trump azonban most a részben lepapírozott, részben hallgatólagos megállapodásokon nyugvó nemzetközi egyezmények felrúgásával szintet lépett. Eddig ugyanis az űrhatalmak kerülték az űrhaderő felállítását és a támadó célú űreszközök fejlesztését, pláne a bevetését.

Kérdés, mit válaszol majd erre Putyin Oroszországa és Kína. Újabb horribilis összegeket fognak a nagyhatalmak elkölteni káros és veszélyes dolgokra, ahelyett, hogy a valódi problémák megoldásán fáradoznának. Darth Vader most boldog lehet.

Azt, hogy milyen eszközök fejlesztéséről lehet szó, jól bemutatja az amerikai légierőnél 1982 óta működő Air Force Space Command (AFSPC) nevű űrparancsnokság tavaly közzétett videója:

Amerikai nagyköveti gázlobbizás

FüHü

-

2019-02-07

0

Az USA változatlanul azt akarja, hogy az EU mondjon le az orosz gáz újabb vezetékéről. Az EU megosztott, a németek nem, a lengyelek viszont támogatják Washingtont. Az USA leginkább cseppfolyós gázt akar eladni.

Három amerikai nagykövet közös levélben fejtette ki álláspontját a Deutsche Welle közszolgálati portálon. Az USA németországi, dániai és európai uniós nagykövete arra akarja rávenni az európai országokat – mindenekelőtt Németországot -, hogy fújják le a Balti tenger alatt épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét.

Az amerikai álláspont az, hogy

az Európai Unió már így is túlságosan nagy mértékben függ az orosz gáztól,

az új vezeték ezt csak tovább növelné, ami pedig fokozza Oroszország zsarolási potenciálját. Ezenkívül Putyin pénzhez jut: több milliárd euróhoz. Ebből fejlesztheti a hadseregét, mely az Európai Uniót fenyegeti. Ezért Donald Trump nagykövetei szerint Németországnak, Dániának és az egész Európai Uniónak le kellene mondania a földgázvezeték megépítéséről.

Trump nyomásának ez az egyik legfőbb célja. Csakhogy az alternatívaként szóba jöhető cseppfolyósított földgáz (LNG) drága. Nemcsak azért, mert az ára 20 százalékkal magasabb, mint az orosz földgázé, hanem azért is, mert különleges kikötőket igényel, amelyeken a hajókról kikerülhet a cseppfolyósított földgáz a partra. Trump elnök nyíltan lobbizik az orosz földgáz ellen és az amerikai export mellett.

Németország nem kívánja felrúgni az oroszokkal megkötött szerződést

az Egyesült Államok kedvéért. Lengyelország viszont maximálisan eleget tesz az amerikai elvárásoknak és igyekszik magát függetleníteni az orosz földgáztól. Cseppfolyósított amerikai földgázt vásárol (már évek óta), és azt kéri Trumptól: küldjön még több amerikai katonát Lengyelországba. Trump Európa megosztottságára is épít, amikor ezerrel fúrja az Északi Áramlat 2-t, melyen át az orosz földgáz érkezik Németországba a Balti tenger alatt.

Nem ez az első, hogy amerikai nagykövetek fúrják az orosz gázvezetéket. Tavaly szeptemberben az akkor új budapesti képviseletvezető, David B. Cronstein beszélt arról, hogy úgy tudja, a magyar kormány is szeretné szétteríteni a gázbeszerzést. A nagykövet szavaiból azonban kiderült, hogy akkor is az amerikai LNG dél-európai fogadását reklámozta elsősorban. A horvát Krk-szigeti lefejtőről van szó, amelynek terve évek óta húzódik a nem elégséges lekötött megrendelői kapacitás miatt. (A horvát kormány most ennek ellenére pénzt akar adni a kiépítésre.)

A helyzet ugyanis az, hogy bár valóban túlsúlyos az orosz gáz aránya a kontinens fogyasztásában, a sokfelé összekötött hálózatok nyomán

az ellátás belső diverzifikációja megoldható.

Vagyis a zsarolási potenciál legfeljebb az EU egészével szemben értékelhető, nem pedig országonként, amivel (vissza-)élni Oroszországnak se érdeke, mert a gázt el kell adnia.

Szijjártó Péter is a diverzifikációról tárgyalt Washingtonban szerdán az amerikai energiaügyi miniszterrel, de ezen nem esett szó a horvát LNG-terminálban való esetleges magyar részvételről. Az MTI szerint a külügyminiszter azt kérte Rick Perrytől, hogy az amerikai kormány járjon el annak érdekében, hogy az Exxon-Mobil kezdje el az osztrák OMV-vel birtokolt romániai fekete-tengeri gázmező kitermelését. Magyarország szeretne gázt vásárolni innen.

Kína gazdasági válságban van – állítja Peking vezető közgazdásza

ki

-

2019-01-22

0

Kína gazdasági válságban van – állítja Peking vezető közgazdásza

6,6%-al növekedett Kína gazdasága tavaly vagyis Ausztrália egyéves GDP-jének értékével lett magasabb, és mégis nagy a nyugtalanság Pekingben és külföldön is.

Pekingben az ország egyik vezető közgazdásza állítja nem 6,6% a növekedés üteme hanem csak 1,67%. Több mint egymillióan töltötték le Hsziang Szonkuo professzor komor jóslatait Kínában. Csak lassul a gazdaság vagy válságban van?

A lassulás természetes

A China Daily című portálon Daryl Guppy, az Axicorp szakértője hosszú tanulmányban elemzi a számokat, melyekben őszerinte nincs semmi tragikus. A megelőző évben 6,8% volt az éves növekedés, tavaly csak 6,6%. Sok ország örülne ennek.

Nem rontotta a számokat a kereskedelmi háború Amerikával?

De igen, az Egyesült Államokban, ahol sok nagy cég Kínában állítja elő export termékeinek jórészét. Ezzel magyarázható például az Apple gyengélkedése is – állítja a szakértő a China Dailyben. Londonban a BBC portál legolvasottabb cikke Kína gazdaságával foglalkozott. A nyilatkozó szakértők szerint sincs semmi tragédia bár ilyen gyenge növekedési mutatót Kína 1990 óta nem produkált. Ellenszélben hajóznak a kínaiak az elmúlt hónapokban – utalt az amerikai kereskedelmi háborúra Julian Evans-Pritchard. A Capital Economics Kína szakértője szerint idén az első félévben is gyengélkedik majd a gazdaság Kínában, de azután erősödés következhet. A szakértő nyilvánvalóan egy amerikai-kínai megegyezésre számít.

Davosban nem lesz egyeztetés

Pekingben abban bíztak, hogy a világgazdasági fórumon szót ért egymással Donald Trump és Vang Csisen kínai alelnök. Nem így történik, Trump nemcsak lemondta a találkozót, de küldöttséget sem meneszt Davosba. Pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter javasolta: a kínaiak jóindulatának megnyerése érdekében szüntessenek meg egy-két büntető szankciót. A tőzsdék kedvezően reagáltak a javaslatra, de Trump nem! Még Mnuchin pénzügyminiszter sem megy Davosba …

Nem a külső hanem a belső gondok miatt van válságban Kína

Ezt állítja Hsziang Szonkuo (Xiang Sonkuo) professzor, aki jelenleg a tekintélyes Népi Egyetem tanára. Korábban pedig Kína egyik legnagyobb bankjának, az Agrárbanknak volt a vezető közgazdásza. Ő a tapasztalatai alapján egyáltalán nem fogadja el a hivatalos statisztikai adatokat hanem saját számításokat végez. Így jött ki neki a kínosan alacsony 1,67%-os növekedési ütem. Ez ha valóban igaz, akkor válságot jelent. A kínai professzor, aki a párizsi Le Monde-nak nyilatkozott, felidézi az 1929-es nagy gazdasági válságot, mely a tőzsde összeomlásával kezdődött New Yorkban. Tíz év alatt a tőzsdei részvények összértéke elveszítette értékének a kétharmadát. Mi a helyzet Kínában?

Az elmúlt tíz évben a kínaiak papírjai elveszítették értékük 70%-át!

Ez valóban drámai párhuzam. De a professzor sorolja a kényelmetlen tényeket: évtizedek óta először csökkent az új autók eladása a Mennyei Birodalomban. A nagy év végi vásárok sem hoztak olyan eredményeket mint amilyeneket az eladók vártak. A vásárlók óvatosabbak lettek.

Hitelválság kezd kialakulni

A tavalyi évet a pekingi vezetés a pénzügyi rendszer stabilizációjára akarta fordítani. Liu Ho miniszterelnök-helyettest, aki a Harvard egyetemen doktorált, ezzel a feladattal bízta meg az ország első embere, Hsz Csinping elnök. Csakhogy közbejött a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. Liu Ho miniszterelnök-helyettes lett Peking főtárgyalója. Hamarosan újra Washingtonba utazik, hogy kilendítse a holtpontról a tárgyalásokat. Amikor egy alacsony rangú amerikai küldöttség Pekingben tárgyalt, akkor Liu Ho miniszterelnök-helyettes is megjelent közöttük holott a protokollra oly érzékeny kínaiak mindig sokat adnak a rangra. A South China Morning Post a címlapján közölte a fotót. Trump a kezét dörzsöli: a kínaiak rosszul állnak, ezért kezesebbek lesznek a tárgyalásokon. Ezért váltotta le a főtárgyaló posztjáról a mérsékelt Steve Mnuchin pénzügyminisztert, és nevezte ki helyére a kínaiak mumusát, Robert Lightizert. A világ második legnagyobb gazdaságának gyengélkedése és kereskedelmi háborúja az USA-val rossz hír az egész világgazdaságnak. Ezért is rontotta az idei év kilátásait az IMF. A kínaiak a Disznóban bíznak, mely szerencsés állatnak számít a Mennyei Birodalomban. Hamarosan a Disznó éve következik, ezért remélik Kínában sokan, hogy nem jön be a kritikus professzor válság forgatókönyve hanem ehelyett a világ második számú gazdasága csak lassulni fog, de még így is a világgazdaság motorja lesz…

Frissítve! – Szorul a hurok Trump körül

FüHü

-

2019-01-18

0

„Most feltárva az igazságot, Cohen a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.”

Rohamosan közeledik február 7-e, ami akár gyökeres változást is hozhat az amerikai elnök életében. Ezen a napon jelenik meg ugyanis a Kongresszus Házfelügyeleti és Reform Bizottsága előtt Michael Cohen, Trump korábbi ügyvédje és bizalmasa, s válaszolni fog a honatyák kérdéseire. Hogy állításainak milyen hatása lehet az eseményekre, abból ízelítőt kaphattunk az elmúlt napokban, amikor is fontos – az elnökre terhelő – információk láttak napvilágot.

Mindezt akár fordulatnak is tekinthetjük, ugyanis a Robert Mueller különleges ügyész által folytatott nyomozásról az elmúlt egy évben semmi sem szivárgott ki. Mueller nagyon vigyázott arra, hogy se az elnök, se pedig a szélesebb politikai szféra – beleértve a demokratát és a republikánust is – ne befolyásolhassa a nyomozást, és tudatában volt annak, hogy ezt csak úgy érheti el, ha a teljes feltárás során végéig minden titokban marad.

A háttérben Michael Cohen

Cohen, az elnökhöz képest persze egy mellékszál, ám most mégis ő került e kétes értékű rivalda fényébe, ugyanis olyan megalapozott vádakat szegezett neki az FBI – illegális kampány-finanszírozás 2016-ban –, melyek alapján akár évtizedekre is rács mögé kerülhetett volna. Ezzel szembesülve vádalkut kötött a hatóságokkal, s két olyan nyomozó előtt, akik az orosz szálakat vizsgálják Mueller ügyész csapatában, eskü alatt vallotta, hogy:

Trump utasította: hazudja azt a kongresszusi bizottság előtt, hogy a Moszkvában megépítendő Trump-toronyház megmaradt a tervezőasztalom, annak megvalósítását 2016 januárjában elvetették.

Illetve hallgassa el a bizottság előtt, hogy a kampány időszakában, 2016 júniusában Trump Moszkvába akart utazni, s ott találkozni Vlagyimir Putyinnal, illetve egyéb tárgyalásokat folytatni a projektről.

Ezt Cohen a korábbi, kongresszusi meghallgatásokkor megtette, ám most feltárva az igazságot, a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.

De nyilvánvalóan mindez csak a jéghegy csúcsa. Kiderült az is, hogy a projektek egyáltalán nem álltak le, csak azok menedzselését átvette Trump két gyermeke, Ivanka és Donald Trump Jr., akik minden részletet megbeszéltek apjukkal, aki – Cohen szerint – teljes mértékben kezében tartotta továbbra is az irányítást. Szűk körben Trump nem is csinált titkot belőle: azért hajt mindenkit a toronyház megépítése érdekében, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy nyerni fog az elnökválasztáson, s akkor visszavonulhat az üzleti világba, legalább 300 millió dollárt keresve a moszkvai üzleten.

A vallomásból az is egyértelműen kiderült, hogy az egész Trump-família lázasan kutatta a kapcsolatokat az orosz vezetőkkel. Ivanka és Cohen között feszültséget is okozott, amiért egy „orosz atlétának” a felajánlkozását, hogy közvetít a Kremlhez, Cohen elutasította. Más kérdés, hogy Cohen és egy másik ügyvéd-kollégája, Felix Sater, több tárgyalást folytatott Oroszországban bankárokkal, ingatlan-befektetőkkel, sőt a Kremlhez köthető személyekkel is a Trump tervezte beruházásokról. E tárgyalások valódi – így Trumpra nézve legveszélyesebb – céljai, s az esetlegesen kötött megállapodások minden bizonnyal ott vannak már a Mueller által összeállított dossziékban.

Az, hogy a demokraták a feltárást követően azonnal sürgetni kezdték az impeachmentet, az természetes. Hogy mennyire taktikus, hogy ők álljanak a Trumppal szembeni fellépés élére, az persze vitatható. De tény: Trump elmozdításának kontúrjai egyre élesebbek, s talán már ennyi is bőven elég lesz ahhoz, hogy 2020-as újraindítását a republikánus párt kétszer is meggondolja.

Ara-Kovács Attila

Frissítés: a Mueller-bizottság vitatja azt a sajtóhírt Trump utasításáról

Robert Mueller vitatja azt a sajtóhírt, miszerint Donald Trump amerikai elnök arra utasította volna volt személyi ügyvédjét, Michael Cohent, hogy hazudjon egy 2017-ben tartott kongresszusi meghallgatásán – közölte a Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság szóvivője, Peter Carr péntek este.

A BuzzFeed News riportja „pontatlan” – fogalmazott a szóvivő. Carr leszögezte azt is, hogy a portál pontatlanul és eltúlozva adta vissza mindazt, amit a különleges vizsgálóbizottság megtudott Trump vállalatának munkatársaitól, elektronikus levelekből és más dokumentumokból.

A BuzzFeed főszerkesztője, Ben Smith közleményben állt ki a riport mellett, egyben sürgette a Mueller-bizottságot, hogy járjon utána az igazságnak.

MTI

Kína és Németország egymásra találhat az USA-val szemben

ki

-

2019-01-18

0

Kína és Németország egymásra találhat az USA-val szemben

Pénzügyi egyezményt írt alá a kínai gazdaság fő mandarinja Olaf Scholz német pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes hamarosan az Egyesült Államokba látogat – emlékeztet rá a Deutsche Welle.

A német közszolgálati portál nem titkolja: az 1,4 milliárdos kínai piacon nagyobb lehetőségeket remélnek. Peking ugyan megígérte amikor belépett a Világkereskedelmi szervezetbe (WTO), hogy szabaddá teszi a belső piacát a külföldi pénzügyi vállalkozások előtt, de a gyakorlatban eddig meglehetősen kevés lehetőség nyílt mások előtt. Liu Ho miniszterelnök helyettes, aki a Harvard egyetemen doktorált, azt a megbízást kapta Kína első emberétől, hogy tegye rendbe a hatalmas gazdaság pénzügyi rendszerét mielőtt a nyitás bekövetkezik ezen a téren is. Liu Ho hozzá is kezdett a feladathoz, de közbejött a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. Most ez a prioritás Peking számára. Ezért is utazik hamarosan Washingtonba Liu Ho miniszterelnök-helyettes. Erre emlékeztette a világot Donald Trump Twitteren.

Zűrzavar Washingtonban a kínai kereskedelmi háború miatt

Csökkentsük a büntető vámok egy részét – javasolta Steven Mnuchin pénzügyminiszter a Wall Street Journal beszámolója szerint. Ilyen módon lendületet adhatunk a kereskedelmi tárgyalásoknak – érvelt az amerikai pénzügyminiszter. Csakhogy már nem ő Liu Ho miniszterelnök-helyettes tárgyaló partnere, hanem a kínaiak mumusa, Robert Lightizer. Így döntött Donald Trump, aki ebben az ügyben is hol hideget hol pedig meleget fúj.

Trump nagykövete alaposan feldühítette a németeket

Richard Grenell nagykövet megzsarolta az Északi Áramlat 2 orosz gázvezetéket építő német cégeket mondván: szankciókat kaptok Amerikában, ha nem álltok le. A Handelsblatt gazdasági lap teljes egészében közölte a nagykövet levelét. Berlinben pedig nyomatékosan közölték: a német és általában az európai energiapolitikát nem Washingtonban határozzák meg!

Ilyen körülmények között melegedett fel Németország és Kína kapcsolata, mely korábban sok érdek összeütközést mutatott Európa keleti és déli részén. Berlinben óva intették mind a kínaiakat a túlságosan agresszív nyomulástól ebben a térségben, mind pedig a kis és szegény kelet- és délkelet-európai államokat attól, hogy kiszolgáltassák országukat a világ második gazdasági nagyhatalmának, Kínának. A globális játszmában persze ez a térség nem épp meghatározó. Berlin számára a fő kérdés az: milyen álláspontot foglal el az amerikai-kínai kereskedelmi vitában? A németek nagyon óvatosak – hangsúlyozza a Deutsche Welle, mert nagyon sokféle érdek keresztezi egymást. Például Trump azt várja tőlük: zárják ki a Huaweit az 5G pályázatból. Korábban Berlinben úgy nyilatkoztak, hogy szó sem lehet erről. A BBC tudósítója mégiscsak arról értesült, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárhatják Németországban a pályázatról a Huaweit, melyet az Egyesült Államokban kémkedéssel gyanúsítanak.

Közben a morózus világgazdaság az amerikai-kínai megegyezésre vár

A tőzsdék kedvezően reagáltak Steven Mnuchin javaslatára. Trump kevésbé. Ezért aztán a pénzügyminisztérium vissza is vonta a javaslatát Washingtonban. Korábban úgy volt, hogy Trump Davosban találkozik Vang Csisan alelnökkel, Kína tűzoltójával, akit mindig a legnehezebb helyekre küldenek. Trump lemondta a davosi utat az amerikai állam leállására hivatkozva. Sőt, most azt is közölte: nem lesz amerikai küldöttség Davosban! Sem Mnuchin pénzügyminiszter sem Pompeo külügyminiszter nem utazik! Vagyis nem lesz amerikai-kínai tárgyalás a világgazdasági fórumon. Liu Ho miniszterelnök-helyettest várjuk Washingtonba – jelezte Donald Trump. Vagyis marad a rókafogta csuka helyzet, egy aprócska különbséggel, melyre a kínaiak hívták fel Trump figyelmét: összefoghatnak az oroszokkal, sőt a németekkel is Washingtonnal szemben…

Menekülőút?

FüHü

-

2019-01-02

0

Az jár a fejemben, hogy miért választotta a közismerten családszerető Orbán Viktor a családi szilveszterezés helyett az utazást a távoli Brazíliába, a részvételt az új brazil államfő, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro beiktatási ünnepségén.

Elgondolkodtató, hogy a 193 ENSZ tagállamból hazánkkal együtt is csupán 12 ország vezetője jelezte a részvételét. A nagyarányú távolmaradás jól mutatja a volt katonatiszt iránti ellenszenvet, akiről köztudott, hogy számára a hatalomgyakorlás legrokonszenvesebb módja a diktatúra.

Latin Amerikában e szó hallatára mindenkinek milliók meggyilkolása jut eszébe. Az sem titok, hogy Bolsonaro szegényellenes, nőgyűlölő és homofób.

Meggyőződésem, hogy egy magát demokratikus politikusnak tekintő kormányfő nem megy el ilyen ünnepségre. Ezt bizonyítja 180 állam-és kormányfő tüntető távolmaradása is. Donald Trump érthető okokból gyakran hangsúlyozza Brazília fontosságát. De ő is csak a külügyminiszterét küldte el maga helyett. Hallottam olyan érvelést is, hogy Orbán Viktor diktátorok között érzi jól magát. Ha csak ez lenne a részvételének az oka, akkor nem kellett volna ilyen hosszú, fárasztó utazást vállalnia, hiszen néhány diktátort közelebb is talált volna, ráadásul mindegyikkel jó viszonyban van.

Véleményem szerint Orbán Viktor a részvételével üzenni akart. Jelezni akarta, hogy ő egyetért a Bolsonaro által vallott értékrenddel.

Sokan vagyunk akik azzal szoktuk vigasztalni magunkat, hogy a nemzetközi közvélemény nem azonosítja Magyarországot Orbán Viktorral. A magyarországi valóságot jól ismerő politikusok, külpolitikai szakértők és újságírók valóban nem. Hangsúlyozzák is, hogy a magyarok többsége nem osztja Orbán Viktor nézeteit.
Az viszont aggasztó, hogy a kevésbé tájékozottakat, az „átlagembereket” megtévesztheti a három legutóbbi magyarországi választás eredménye. Az, hogy Orbán pártja és rendszere már
három alkalommal kapta meg a parlamenti képviselői helyek kétharmadát. Ezt nem lehetetlen, de nehéz megmagyarázni. Ezért tartom károsnak, sőt nemzeti érdekeinkre veszélyesnek
Orbán Viktor kihívó részvételét Bolsonaro beiktatásán.

Kovács László

Trump a porcelánboltban

Bak Mihály

-

2018-12-26

0

Bedöntötte a börzéket Trump a jegybank elleni újabb támadással. Az első reakciók az 1929-es válságot látszottak felidézni.

A nagy gazdasági összeomlás rémképét vetítette a falakra Donald Trump elnök karácsonyi Twitter-üzenete, amelyben „megtalálta” az amerikai gazdaság egyetlen baját, a szerinte túlságosan magas alapkamatot. A központi bank, a FED csaknem egy hete idén már negyedszer, 0,25 százalékponttal emelte meg a kamatot a 2,25-2,5 százalékos irányadó sávba. Ez egybevágott az elemzői várakozásokkal és a FED korábbi közleményeivel.

A kamatemelés elsődleges oka a gazdasági növekedés és az ennek nyomán várható inflációs nyomás enyhítése, az úgynevezett túlhevülés megakadályozása.

Ennek nyomán bezuhant az amerikai tőzsde, majd az ázsiai piacok is lejtmenetbe kapcsoltak.

Trump már sokadjára kifogásolja a FED kamatpolitikáját, szerinte ugyanis az alacsony kamat a gazdaság növekedésének fő hajtóereje. Az elnök szemmel láthatóan nem vesz tudomást arról, hogy növekedés idején kell az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni: adót és kamatot emelni, hogy aztán a következő krízis idején legyen mód az enyhítésre, pénz pumpálására a gazdaságba.

Az ijedtséget csak fokozta a pénzügyminiszter telefonos kérdése a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőihez, hogy újra a 2008-as válság idejét érjük-e. A bankárok megnyugtatták Steve Mnuchint, hogy van elég pénz a bankrendszerben.

A FED előző vezetése, Janet Yelennel az élen kezdett bele két éve a monetáris szigorításba, vagyis abba, hogy a válság idején nullára csökkentett alapkamatot elkezdi lépésenként emelni azzal párhuzamosan, ahogyan magára talál a gazdaság: növekszik a foglalkoztatás és a belső fogyasztás. Az Egyesült Államokban a gazdaság bővülésének háromnegyedét a belső fogyasztás adja, ami azonban azonnal megjelenik az áremelkedésben. Ennek elleneszköze az alapkamat emelése, a pénzkínálat mérséklése.

Az ellentétet fokozza Trump hiúsága, az, hogy a gazdaság minden eredményét magának tulajdonítja. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyre inkább a Fed válik a fő ellenséggé. A piac azonban attól tart, hogy Trump megpróbálja elfoglalni a jegybankot.

Címke: Donald Trump

Trump: néha el kell menni

Pompeo: Kim nem készült fel az amerikai követelésekre

Felrúgják az eddigi megállapodásokat

Az USA változatlanul azt akarja, hogy az EU mondjon le az orosz gáz újabb vezetékéről. Az EU megosztott, a németek nem, a lengyelek viszont támogatják Washingtont. Az USA leginkább cseppfolyós gázt akar eladni.

az Európai Unió már így is túlságosan nagy mértékben függ az orosz gáztól,

Németország nem kívánja felrúgni az oroszokkal megkötött szerződést

az ellátás belső diverzifikációja megoldható.

6,6%-al növekedett Kína gazdasága tavaly vagyis Ausztrália egyéves GDP-jének értékével lett magasabb, és mégis nagy a nyugtalanság Pekingben és külföldön is.

A lassulás természetes

Nem rontotta a számokat a kereskedelmi háború Amerikával?

Davosban nem lesz egyeztetés

Nem a külső hanem a belső gondok miatt van válságban Kína

Az elmúlt tíz évben a kínaiak papírjai elveszítették értékük 70%-át!

Hitelválság kezd kialakulni

A háttérben Michael Cohen

Frissítés: a Mueller-bizottság vitatja azt a sajtóhírt Trump utasításáról

Zűrzavar Washingtonban a kínai kereskedelmi háború miatt

Trump nagykövete alaposan feldühítette a németeket

Közben a morózus világgazdaság az amerikai-kínai megegyezésre vár

Az jár a fejemben, hogy miért választotta a közismerten családszerető Orbán Viktor a családi szilveszterezés helyett az utazást a távoli Brazíliába, a részvételt az új brazil államfő, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro beiktatási ünnepségén.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA