Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

Divat lett a Trump és a Kim Dzsong Un frizura

0

Legalábbis Vietnámban, ahol rövidesen megtartják a második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót. Kim Dzsong Un tegnap már el is indult páncélvonatán a találkozóra, amit így már biztosan megtartanak majd szerdán, addig az észak-koreai diktátor vonatozik.

Mindez persze hatással van Vietnámra is, ahol a két náluk vendégeskedő vezető frizurája valamiért népszerű lett. Egy sikeres fodrász még azt is elvállalta, hogy ingyen készít ilyen feltűnő frizurákat. Persze lehet, hogy ez megéri neki, hiszen az alábbi felvétel az ő ingyenes reklámjaként terjed a neten.

Az ilyen megoldások miért nem jutottak még a magyar NERlovagok eszébe? Hol az a fodrász, ahol az Orbán-hívők Viktor-frizurát rendelhetnek?

Ja, Kim Dzsong Un így indult:

Donald Trump, a Star Wars rajongó

0

Az amerikai elnök bizonyára nem réges-régen, egy messzi-messzi galaxisból érkezett, most mégis a csillagok háborújára, pontosabban az űrhadviselésre akarja költeni az adófizetők pénzét.

Szerencsére a halálcsillagot még ők sem tudják megépíteni, nincs annyi pénz és főleg annyi acél és energia a Földön, amennyi egy működőképes halálcsillaghoz kell. 2013-ban a harcias amerikai állampolgárok közül vagy 25 ezren már petícióban követelték a halálcsillag megépítését, ám a Fehér Ház ezt elutasította – persze, hiszen akkor még Obama volt az elnök.

Donald Trump viszont most utasította a Pentagont, hogy dolgozza ki az űrhaderő felállításához szükséges törvényjavaslat részleteit. Az erről szóló rendeletet az Ovális Irodában, újságírók előtt írta alá. Az elnöki rendelet aláírásának ceremóniája közben azt mondta: „Készen kell állnunk … az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés … az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem”.

Szerinte az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – „inkább országunk védelméről beszéljünk”. (MTI)

A terv nem teljesen új, Trump már tavaly nyáron bejelentette, hogy fel akarja állítani az űrhaderőt, ami az amerikai fegyveres erők többi haderőnemétől elkülönül és azokkal egyenrangú. Utoljára a légierő vált önálló haderőnemé még a II. Világháború után, 1947-ben.

Ahhoz, hogy Trump terve megvalósuljon, a demokrata párti többségű kongresszusnak is meg kell szavaznia. A törvényhozás jóváhagyásáig az űrhaderő nem önálló fegyvernemként, hanem a légierő részeként, egy azon belül felállított külön parancsnokság vezetésével működik majd.

Az MTI híre szerint az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai eszközöket a világűrben. Megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben.

Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet.

Felrúgják az eddigi megállapodásokat

Az űrkutatás eredményeit, a különböző műholdakat Amerika és Oroszország eddig is felhasználta katonai célokra, főleg megfigyelésre és kémkedésre, a Pentagon pedig eddig is foglalkozott az űreszközök katonai felhasználásának kidolgozásával. Donald Trump azonban most a részben lepapírozott, részben hallgatólagos megállapodásokon nyugvó nemzetközi egyezmények felrúgásával szintet lépett. Eddig ugyanis az űrhatalmak kerülték az űrhaderő felállítását és a támadó célú űreszközök fejlesztését, pláne a bevetését.

Kérdés, mit válaszol majd erre Putyin Oroszországa és Kína. Újabb horribilis összegeket fognak a nagyhatalmak elkölteni káros és veszélyes dolgokra, ahelyett, hogy a valódi problémák megoldásán fáradoznának. Darth Vader most boldog lehet.

Azt, hogy milyen eszközök fejlesztéséről lehet szó, jól bemutatja az amerikai légierőnél 1982 óta működő Air Force Space Command (AFSPC) nevű űrparancsnokság tavaly közzétett videója:

Amerikai nagyköveti gázlobbizás

0

Az USA változatlanul azt akarja, hogy az EU mondjon le az orosz gáz újabb vezetékéről. Az EU megosztott, a németek nem, a lengyelek viszont támogatják Washingtont. Az USA leginkább cseppfolyós gázt akar eladni.

Három amerikai nagykövet közös levélben fejtette ki álláspontját a Deutsche Welle közszolgálati portálon. Az USA németországi, dániai és európai uniós nagykövete arra akarja rávenni az európai országokat – mindenekelőtt Németországot -, hogy fújják le a Balti tenger alatt épülő Északi Áramlat 2 gázvezeték tervét.

Az amerikai álláspont az, hogy

az Európai Unió már így is túlságosan nagy mértékben függ az orosz gáztól,

az új vezeték ezt csak tovább növelné, ami pedig fokozza Oroszország zsarolási potenciálját. Ezenkívül Putyin pénzhez jut: több milliárd euróhoz. Ebből fejlesztheti a hadseregét, mely az Európai Uniót fenyegeti. Ezért Donald Trump nagykövetei szerint Németországnak, Dániának és az egész Európai Uniónak le kellene mondania a földgázvezeték megépítéséről.

Trump nyomásának ez az egyik legfőbb célja. Csakhogy az alternatívaként szóba jöhető cseppfolyósított földgáz (LNG) drága. Nemcsak azért, mert az ára 20 százalékkal magasabb, mint az orosz földgázé, hanem azért is, mert különleges kikötőket igényel, amelyeken a hajókról kikerülhet a cseppfolyósított földgáz a partra. Trump elnök nyíltan lobbizik az orosz földgáz ellen és az amerikai export mellett.

Németország nem kívánja felrúgni az oroszokkal megkötött szerződést

az Egyesült Államok kedvéért. Lengyelország viszont maximálisan eleget tesz az amerikai elvárásoknak és igyekszik magát függetleníteni az orosz földgáztól. Cseppfolyósított amerikai földgázt vásárol (már évek óta), és azt kéri Trumptól: küldjön még több amerikai katonát Lengyelországba. Trump Európa megosztottságára is épít, amikor ezerrel fúrja az Északi Áramlat 2-t, melyen át az orosz földgáz érkezik Németországba a Balti tenger alatt.

Nem ez az első, hogy amerikai nagykövetek fúrják az orosz gázvezetéket. Tavaly szeptemberben az akkor új budapesti képviseletvezető, David B. Cronstein beszélt arról, hogy úgy tudja, a magyar kormány is szeretné szétteríteni a gázbeszerzést. A nagykövet szavaiból azonban kiderült, hogy akkor is az amerikai LNG dél-európai fogadását reklámozta elsősorban. A horvát Krk-szigeti lefejtőről van szó, amelynek terve évek óta húzódik a nem elégséges lekötött megrendelői kapacitás miatt. (A horvát kormány most ennek ellenére pénzt akar adni a kiépítésre.)

A helyzet ugyanis az, hogy bár valóban túlsúlyos az orosz gáz aránya a kontinens fogyasztásában, a sokfelé összekötött hálózatok nyomán

az ellátás belső diverzifikációja megoldható.

Vagyis a zsarolási potenciál legfeljebb az EU egészével szemben értékelhető, nem pedig országonként, amivel (vissza-)élni Oroszországnak se érdeke, mert a gázt el kell adnia.

Szijjártó Péter is a diverzifikációról tárgyalt Washingtonban szerdán az amerikai energiaügyi miniszterrel, de ezen nem esett szó a horvát LNG-terminálban való esetleges magyar részvételről. Az MTI szerint a külügyminiszter azt kérte Rick Perrytől, hogy az amerikai kormány járjon el annak érdekében, hogy az Exxon-Mobil kezdje el az osztrák OMV-vel birtokolt romániai fekete-tengeri gázmező kitermelését. Magyarország szeretne gázt vásárolni innen.

Kína gazdasági válságban van – állítja Peking vezető közgazdásza

0

6,6%-al növekedett Kína gazdasága tavaly vagyis Ausztrália egyéves GDP-jének értékével lett magasabb, és mégis nagy a nyugtalanság Pekingben és külföldön is.

Pekingben az ország egyik vezető közgazdásza állítja nem 6,6% a növekedés üteme hanem csak 1,67%. Több mint egymillióan töltötték le Hsziang Szonkuo professzor komor jóslatait Kínában. Csak lassul a gazdaság vagy válságban van?

A lassulás természetes

A China Daily című portálon Daryl Guppy, az Axicorp szakértője hosszú tanulmányban elemzi a számokat, melyekben őszerinte nincs semmi tragikus. A megelőző évben 6,8% volt az éves növekedés, tavaly csak 6,6%. Sok ország örülne ennek.

Nem rontotta a számokat a kereskedelmi háború Amerikával?

De igen, az Egyesült Államokban, ahol sok nagy cég Kínában állítja elő export termékeinek jórészét. Ezzel magyarázható például az Apple gyengélkedése is – állítja a szakértő a China Dailyben. Londonban a BBC portál legolvasottabb cikke Kína gazdaságával foglalkozott. A nyilatkozó szakértők szerint sincs semmi tragédia bár ilyen gyenge növekedési mutatót Kína 1990 óta nem produkált. Ellenszélben hajóznak a kínaiak az elmúlt hónapokban – utalt az amerikai kereskedelmi háborúra Julian Evans-Pritchard. A Capital Economics Kína szakértője szerint idén az első félévben is gyengélkedik majd a gazdaság Kínában, de azután erősödés következhet. A szakértő nyilvánvalóan egy amerikai-kínai megegyezésre számít.

Davosban nem lesz egyeztetés

Pekingben abban bíztak, hogy a világgazdasági fórumon szót ért egymással Donald Trump és Vang Csisen kínai alelnök. Nem így történik, Trump nemcsak lemondta a találkozót, de küldöttséget sem meneszt Davosba. Pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter javasolta: a kínaiak jóindulatának megnyerése érdekében szüntessenek meg egy-két büntető szankciót. A tőzsdék kedvezően reagáltak a javaslatra, de Trump nem! Még Mnuchin pénzügyminiszter sem megy Davosba …

Nem a külső hanem a belső gondok miatt van válságban Kína

Ezt állítja Hsziang Szonkuo (Xiang Sonkuo) professzor, aki jelenleg a tekintélyes Népi Egyetem tanára. Korábban pedig Kína egyik legnagyobb bankjának, az Agrárbanknak volt a vezető közgazdásza. Ő a tapasztalatai alapján egyáltalán nem fogadja el a hivatalos statisztikai adatokat hanem saját számításokat végez. Így jött ki neki a kínosan alacsony 1,67%-os növekedési ütem. Ez ha valóban igaz, akkor válságot jelent. A kínai professzor, aki a párizsi Le Monde-nak nyilatkozott, felidézi az 1929-es nagy gazdasági válságot, mely a tőzsde összeomlásával kezdődött New Yorkban. Tíz év alatt a tőzsdei részvények összértéke elveszítette értékének a kétharmadát. Mi a helyzet Kínában?

Az elmúlt tíz évben a kínaiak papírjai elveszítették értékük 70%-át!

Ez valóban drámai párhuzam. De a professzor sorolja a kényelmetlen tényeket: évtizedek óta először csökkent az új autók eladása a Mennyei Birodalomban. A nagy év végi vásárok sem hoztak olyan eredményeket mint amilyeneket az eladók vártak. A vásárlók óvatosabbak lettek.

Hitelválság kezd kialakulni

A tavalyi évet a pekingi vezetés a pénzügyi rendszer stabilizációjára akarta fordítani. Liu Ho miniszterelnök-helyettest, aki a Harvard egyetemen doktorált, ezzel a feladattal bízta meg az ország első embere, Hsz Csinping elnök. Csakhogy közbejött a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. Liu Ho miniszterelnök-helyettes lett Peking főtárgyalója. Hamarosan újra Washingtonba utazik, hogy kilendítse a holtpontról a tárgyalásokat. Amikor egy alacsony rangú amerikai küldöttség Pekingben tárgyalt, akkor Liu Ho miniszterelnök-helyettes is megjelent közöttük holott a protokollra oly érzékeny kínaiak mindig sokat adnak a rangra. A South China Morning Post a címlapján közölte a fotót. Trump a kezét dörzsöli: a kínaiak rosszul állnak, ezért kezesebbek lesznek a tárgyalásokon. Ezért váltotta le a főtárgyaló posztjáról a mérsékelt Steve Mnuchin pénzügyminisztert, és nevezte ki helyére a kínaiak mumusát, Robert Lightizert. A világ második legnagyobb gazdaságának gyengélkedése és kereskedelmi háborúja az USA-val rossz hír az egész világgazdaságnak. Ezért is rontotta az idei év kilátásait az IMF. A kínaiak a Disznóban bíznak, mely szerencsés állatnak számít a Mennyei Birodalomban. Hamarosan a Disznó éve következik, ezért remélik  Kínában sokan, hogy nem jön be a kritikus professzor válság forgatókönyve hanem ehelyett a világ második számú gazdasága csak lassulni fog, de még így is a világgazdaság motorja lesz…

Frissítve! – Szorul a hurok Trump körül

„Most feltárva az igazságot, Cohen a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.”

Rohamosan közeledik február 7-e, ami akár gyökeres változást is hozhat az amerikai elnök életében. Ezen a napon jelenik meg ugyanis a Kongresszus Házfelügyeleti és Reform Bizottsága előtt Michael Cohen, Trump korábbi ügyvédje és bizalmasa, s válaszolni fog a honatyák kérdéseire. Hogy állításainak milyen hatása lehet az eseményekre, abból ízelítőt kaphattunk az elmúlt napokban, amikor is fontos – az elnökre terhelő – információk láttak napvilágot.

Mindezt akár fordulatnak is tekinthetjük, ugyanis a Robert Mueller különleges ügyész által folytatott nyomozásról az elmúlt egy évben semmi sem szivárgott ki. Mueller nagyon vigyázott arra, hogy se az elnök, se pedig a szélesebb politikai szféra – beleértve a demokratát és a republikánust is – ne befolyásolhassa a nyomozást, és tudatában volt annak, hogy ezt csak úgy érheti el, ha a teljes feltárás során végéig minden titokban marad.

A háttérben Michael Cohen

Cohen, az elnökhöz képest persze egy mellékszál, ám most mégis ő került e kétes értékű rivalda fényébe, ugyanis olyan megalapozott vádakat szegezett neki az FBI – illegális kampány-finanszírozás 2016-ban –, melyek alapján akár évtizedekre is rács mögé kerülhetett volna. Ezzel szembesülve vádalkut kötött a hatóságokkal, s két olyan nyomozó előtt, akik az orosz szálakat vizsgálják Mueller ügyész csapatában, eskü alatt vallotta, hogy:

Trump utasította: hazudja azt a kongresszusi bizottság előtt, hogy a Moszkvában megépítendő Trump-toronyház megmaradt a tervezőasztalom, annak megvalósítását 2016 januárjában elvetették.

Illetve hallgassa el a bizottság előtt, hogy a kampány időszakában, 2016 júniusában Trump Moszkvába akart utazni, s ott találkozni Vlagyimir Putyinnal, illetve egyéb tárgyalásokat folytatni a projektről.

Ezt Cohen a korábbi, kongresszusi meghallgatásokkor megtette, ám most feltárva az igazságot, a vádat teljes egészében ráterhelte az elnökre. Nehéz e pillanatban megmondani, hogy az eskü alatt tett hamis vallomás Amerikában különösen súlyos vádja-e a fenyegetőbb elem a fejleményekben, vagy pedig az, hogy Trump igyekezett a maga oldalán bevonni az oroszokat egy olyan elsőrendű fontosságú belpolitikai ügybe, mint a kampány.

De nyilvánvalóan mindez csak a jéghegy csúcsa. Kiderült az is, hogy a projektek egyáltalán nem álltak le, csak azok menedzselését átvette Trump két gyermeke, Ivanka és Donald Trump Jr., akik minden részletet megbeszéltek apjukkal, aki – Cohen szerint – teljes mértékben kezében tartotta továbbra is az irányítást. Szűk körben Trump nem is csinált titkot belőle: azért hajt mindenkit a toronyház megépítése érdekében, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy nyerni fog az elnökválasztáson, s akkor visszavonulhat az üzleti világba, legalább 300 millió dollárt keresve a moszkvai üzleten.

A vallomásból az is egyértelműen kiderült, hogy az egész Trump-família lázasan kutatta a kapcsolatokat az orosz vezetőkkel. Ivanka és Cohen között feszültséget is okozott, amiért egy „orosz atlétának” a felajánlkozását, hogy közvetít a Kremlhez, Cohen elutasította. Más kérdés, hogy Cohen és egy másik ügyvéd-kollégája, Felix Sater, több tárgyalást folytatott Oroszországban bankárokkal, ingatlan-befektetőkkel, sőt a Kremlhez köthető személyekkel is a Trump tervezte beruházásokról. E tárgyalások valódi – így Trumpra nézve legveszélyesebb – céljai, s az esetlegesen kötött megállapodások minden bizonnyal ott vannak már a Mueller által összeállított dossziékban.

Az, hogy a demokraták a feltárást követően azonnal sürgetni kezdték az impeachmentet, az természetes. Hogy mennyire taktikus, hogy ők álljanak a Trumppal szembeni fellépés élére, az persze vitatható. De tény: Trump elmozdításának kontúrjai egyre élesebbek, s talán már ennyi is bőven elég lesz ahhoz, hogy 2020-as újraindítását a republikánus párt kétszer is meggondolja.

Ara-Kovács Attila

Frissítés: a Mueller-bizottság vitatja azt a sajtóhírt Trump utasításáról

Robert Mueller vitatja azt a sajtóhírt, miszerint Donald Trump amerikai elnök arra utasította volna volt személyi ügyvédjét, Michael Cohent, hogy hazudjon egy 2017-ben tartott kongresszusi meghallgatásán – közölte a Mueller vezette különleges vizsgálóbizottság szóvivője, Peter Carr péntek este.

A BuzzFeed News riportja „pontatlan” – fogalmazott a szóvivő. Carr leszögezte azt is, hogy a portál pontatlanul és eltúlozva adta vissza mindazt, amit a különleges vizsgálóbizottság megtudott Trump vállalatának munkatársaitól, elektronikus levelekből és más dokumentumokból.

A BuzzFeed főszerkesztője, Ben Smith közleményben állt ki a riport mellett, egyben sürgette a Mueller-bizottságot, hogy járjon utána az igazságnak.

MTI

Kína és Németország egymásra találhat az USA-val szemben

0

Pénzügyi egyezményt írt alá a kínai gazdaság fő mandarinja Olaf Scholz német pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes hamarosan az Egyesült Államokba látogat – emlékeztet rá a Deutsche Welle.

A német közszolgálati portál nem titkolja: az 1,4 milliárdos kínai piacon nagyobb lehetőségeket remélnek. Peking ugyan megígérte amikor belépett a Világkereskedelmi szervezetbe (WTO), hogy szabaddá teszi a belső piacát a külföldi pénzügyi vállalkozások előtt, de a gyakorlatban eddig meglehetősen kevés lehetőség nyílt mások előtt. Liu Ho miniszterelnök helyettes, aki a Harvard egyetemen doktorált, azt a megbízást kapta Kína első emberétől, hogy tegye rendbe a hatalmas gazdaság pénzügyi rendszerét mielőtt a nyitás bekövetkezik ezen a téren is. Liu Ho hozzá is kezdett a feladathoz, de közbejött a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. Most ez a prioritás Peking számára. Ezért is utazik hamarosan Washingtonba Liu Ho miniszterelnök-helyettes. Erre emlékeztette a világot Donald Trump Twitteren.

Zűrzavar Washingtonban a kínai kereskedelmi háború miatt

Csökkentsük a büntető vámok egy részét – javasolta Steven Mnuchin pénzügyminiszter a Wall Street Journal beszámolója szerint. Ilyen módon lendületet adhatunk a kereskedelmi tárgyalásoknak – érvelt az amerikai pénzügyminiszter. Csakhogy már nem ő Liu Ho miniszterelnök-helyettes tárgyaló partnere, hanem a kínaiak mumusa, Robert Lightizer. Így döntött Donald Trump, aki ebben az ügyben is hol hideget hol pedig meleget fúj.

Trump nagykövete alaposan feldühítette a németeket

Richard Grenell nagykövet megzsarolta az Északi Áramlat 2 orosz gázvezetéket építő német cégeket mondván: szankciókat kaptok Amerikában, ha nem álltok le. A Handelsblatt gazdasági lap teljes egészében közölte a nagykövet levelét. Berlinben pedig nyomatékosan közölték: a német és általában az európai energiapolitikát nem Washingtonban határozzák meg!

Ilyen körülmények között melegedett fel Németország és Kína kapcsolata, mely korábban sok érdek összeütközést mutatott Európa keleti és déli részén. Berlinben óva intették mind a kínaiakat a túlságosan agresszív nyomulástól ebben a térségben, mind pedig a kis és szegény kelet- és délkelet-európai államokat attól, hogy kiszolgáltassák országukat a világ második gazdasági nagyhatalmának, Kínának. A globális játszmában persze ez a térség nem épp meghatározó. Berlin számára a fő kérdés az: milyen álláspontot foglal el az amerikai-kínai kereskedelmi vitában? A németek nagyon óvatosak – hangsúlyozza a Deutsche Welle, mert nagyon sokféle érdek keresztezi egymást. Például Trump azt várja tőlük: zárják ki a Huaweit az 5G pályázatból. Korábban Berlinben úgy nyilatkoztak, hogy szó sem lehet erről. A BBC tudósítója mégiscsak arról értesült, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárhatják Németországban a pályázatról a Huaweit, melyet az Egyesült Államokban kémkedéssel gyanúsítanak.

Közben a morózus világgazdaság az amerikai-kínai megegyezésre vár

A tőzsdék kedvezően reagáltak Steven Mnuchin javaslatára. Trump kevésbé. Ezért aztán a pénzügyminisztérium vissza is vonta a javaslatát Washingtonban. Korábban úgy volt, hogy Trump Davosban találkozik Vang Csisan alelnökkel, Kína tűzoltójával, akit mindig a legnehezebb helyekre küldenek. Trump lemondta a davosi utat az amerikai állam leállására hivatkozva. Sőt, most azt is közölte: nem lesz amerikai küldöttség Davosban! Sem Mnuchin pénzügyminiszter sem Pompeo külügyminiszter nem utazik! Vagyis nem lesz amerikai-kínai tárgyalás a világgazdasági fórumon. Liu Ho miniszterelnök-helyettest várjuk Washingtonba – jelezte Donald Trump. Vagyis marad a rókafogta csuka helyzet, egy aprócska különbséggel, melyre a kínaiak hívták fel Trump figyelmét: összefoghatnak az oroszokkal, sőt a németekkel is Washingtonnal szemben…

Menekülőút?

0

Az jár a fejemben, hogy miért választotta a közismerten családszerető Orbán Viktor a családi szilveszterezés helyett az utazást a távoli Brazíliába, a részvételt az új brazil államfő, a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro beiktatási ünnepségén.

Elgondolkodtató, hogy a 193 ENSZ tagállamból hazánkkal együtt is csupán 12 ország vezetője jelezte a részvételét. A nagyarányú távolmaradás jól mutatja a volt katonatiszt iránti ellenszenvet, akiről köztudott, hogy számára a hatalomgyakorlás legrokonszenvesebb módja a diktatúra.

Latin Amerikában e szó hallatára mindenkinek milliók meggyilkolása jut eszébe. Az sem titok, hogy Bolsonaro szegényellenes, nőgyűlölő és homofób.

Meggyőződésem, hogy egy magát demokratikus politikusnak tekintő kormányfő nem megy el ilyen ünnepségre. Ezt bizonyítja 180 állam-és kormányfő tüntető távolmaradása is. Donald Trump érthető okokból gyakran hangsúlyozza Brazília fontosságát. De ő is csak a külügyminiszterét küldte el maga helyett. Hallottam olyan érvelést is, hogy Orbán Viktor diktátorok között érzi jól magát. Ha csak ez lenne a részvételének az oka, akkor nem kellett volna ilyen hosszú, fárasztó utazást vállalnia, hiszen néhány diktátort közelebb is talált volna, ráadásul mindegyikkel jó viszonyban van.

Véleményem szerint Orbán Viktor a részvételével üzenni akart. Jelezni akarta, hogy ő egyetért a Bolsonaro által vallott értékrenddel.

Sokan vagyunk akik azzal szoktuk vigasztalni magunkat, hogy a nemzetközi közvélemény nem azonosítja Magyarországot Orbán Viktorral. A magyarországi valóságot jól ismerő politikusok, külpolitikai szakértők és újságírók valóban nem. Hangsúlyozzák is, hogy a magyarok többsége nem osztja Orbán Viktor nézeteit.
Az viszont aggasztó, hogy a kevésbé tájékozottakat, az „átlagembereket” megtévesztheti a három legutóbbi magyarországi választás eredménye. Az, hogy Orbán pártja és rendszere már
három alkalommal kapta meg a parlamenti képviselői helyek kétharmadát. Ezt nem lehetetlen, de nehéz megmagyarázni. Ezért tartom károsnak, sőt nemzeti érdekeinkre veszélyesnek
Orbán Viktor kihívó részvételét Bolsonaro beiktatásán.

Kovács László

Trump a porcelánboltban

Bedöntötte a börzéket Trump a jegybank elleni újabb támadással. Az első reakciók az 1929-es válságot látszottak felidézni.

A nagy gazdasági összeomlás rémképét vetítette a falakra Donald Trump elnök karácsonyi Twitter-üzenete, amelyben „megtalálta” az amerikai gazdaság egyetlen baját, a szerinte túlságosan magas alapkamatot. A központi bank, a FED csaknem egy hete idén már negyedszer, 0,25 százalékponttal emelte meg a kamatot a  2,25-2,5 százalékos irányadó sávba. Ez egybevágott az elemzői várakozásokkal és a FED korábbi közleményeivel.

A kamatemelés elsődleges oka a gazdasági növekedés és az ennek nyomán várható inflációs nyomás enyhítése, az úgynevezett túlhevülés megakadályozása.

Ennek nyomán bezuhant az amerikai tőzsde, majd az ázsiai piacok is lejtmenetbe kapcsoltak.

Trump már sokadjára kifogásolja a  FED kamatpolitikáját, szerinte ugyanis az alacsony kamat a gazdaság növekedésének fő hajtóereje. Az elnök szemmel láthatóan nem vesz tudomást arról, hogy növekedés idején kell az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni: adót és kamatot emelni, hogy aztán a következő krízis idején legyen mód az enyhítésre, pénz pumpálására a gazdaságba.

Az ijedtséget csak fokozta a pénzügyminiszter telefonos kérdése a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőihez, hogy újra a 2008-as válság idejét érjük-e. A bankárok megnyugtatták Steve Mnuchint, hogy van elég pénz a bankrendszerben.

A FED előző vezetése, Janet Yelennel az élen kezdett bele két éve a monetáris szigorításba, vagyis abba, hogy a válság idején nullára csökkentett alapkamatot elkezdi lépésenként emelni azzal párhuzamosan, ahogyan magára talál a gazdaság: növekszik a foglalkoztatás és a belső fogyasztás. Az Egyesült Államokban a gazdaság bővülésének háromnegyedét a belső fogyasztás adja, ami azonban azonnal megjelenik az áremelkedésben. Ennek elleneszköze az alapkamat emelése, a pénzkínálat mérséklése.

Az ellentétet fokozza Trump hiúsága, az, hogy a gazdaság minden eredményét magának tulajdonítja. Ez  is hozzájárul  ahhoz,   hogy  egyre  inkább a Fed válik a fő ellenséggé. A piac azonban attól tart, hogy Trump megpróbálja elfoglalni a jegybankot.

Budapest felett is bemérték a Mikulás szánját, Trump viszont megint bunkó volt

0

Az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) segítségével az egész világon nyomon követhetik a gyerekek az ajándékokkal érkező Mikulást (Magyarországgal és Németországgal ellentétben ugyanis a legtöbb országban ő hozza a karácsonyi meglepetéseket).

A NORAD önkéntesei „bemérték”, ahogy a Mikulás körülbelül három és fél milliárd ajándékot osztott ki idén karácsony éjszakáján. A gyerekek fel is hívhatják a légvédelmet, hogy megkérdezzék, épp merre jár a Mikulás.

Az idén 63 éves ünnepi hagyomány egy sajtóhiba miatt született meg

1955-ben egy Colorado Springs-i áruház tévesen írta fel reklámfüzetére a Mikulás telefonszámát, így mikor egy kisgyerek tárcsázta, hogy beszéljen vele, a légvédelemnél csörgött a telefon.

A szervezet akkori vezetése vette a lapot, és folyamatosan tájékoztatták a telefonáló gyerekeket arról, hogy merre tart éppen a Mikulás szánja.

Trump beszólt egy hétévesnek, aki hisz a Mikulásban

A hétéves Coleman nagyon szerette volna tudni, hogy épp merre jár a Mikulás. Hogy kiderítse ezt, az amerikai kislány felhívta a NORAD-ot. Szolgáltatásukat az amerikai kormányzati leállás sem zavarta meg, hiszen önkéntesek „követik” a Mikulás útját, és válaszolnak a gyerekeknek.

Coleman hívását azonban nagy meglepetésére nem a NORAD-hoz irányították, hanem Donald Trump amerikai elnök vette fel a telefont. A politikus pedig azt kérdezte a kislánytól, hogy „még mindig hiszel a Mikulásban?”, majd kis szünet (vagy a kislány válasza) után hozzátette, „hétévesen azért ez már elég lényegtelen, nem?”

Colemannek ennek ellenére sikerült olyat válaszolnia, amin Trump is nevetett, majd azt mondta neki, hogy érezze jól magát.

A hívás nem véletlenül futott be Trumphoz, az amerikai elnök feleségével minden évben válaszol a Mikulás tartózkodási helyére kíváncsi gyerekek telefonjára. Melania Trump a Twitteren arról írt, hogy ez az egyik kedvenc hagyománya lett.

Tényleg lényegtelen egy hétévesnek?

Idén jelent meg az első nemzetközi „Mikulás-felmérés”, eszerint a gyerekek általában nyolcéves korukig hisznek a Mikulásban. A tanulmányt a phys.org tudományos portál ismertette.

Semjén most lemaradt

Tegyük hozzá: szerencsére Semjén most lemaradt, a NORAD nem közölte vele, hogy szarvasok húznak el Budapest felett, így aztán a Mikulás csapata megúszta lövöldözés nélkül…

(Forrás: Euronews)

Erdogan nagy napjai

Sok minden forrhat most Ankara konyháján, az meg még szebb, hogy lehet Erdogan a szakács, de Trump hozta a lakoma hozzávalóit, ő vásárolt be a bazárban – sokaknak megfekszi még ez a trakta a gyomrát, és hogy mi lesz a végén a feketeleves, egyelőre el sem képzelhető.

Hát akkor lássuk, mi a pillanatnyi helyzet, azért írok pillanatnyit, mert úgy zuhognak a hírek egymás után, mintha géppuskából jönnének és a cső még nem tüzesedett volna át. A legfrissebb mindenképpen az, hogy hivatalosan is bejelentette a török védelmi minisztérium: elkészült a Kelet-Eufrátesz hadművelet terve, napokon belül indulnak a csapatok.

Rojavának és a független Kurdisztán álmának annyi.

Tehetik, könnyen tehetik, hiszen pár napja Trump elnök bejelentette, miszerint az Egyesült Államok kivonja Szíriában állomásozó csapatait. A Reuters szerint a csapatok kivonása 60-100 nap alatt végbe fog menni. Hivatalosan azért, mert az Egyesült Államok Szíriában legyőzte az Iszlám Államot, további jelenléte nem indokolt. Másnap az elnök azonban – erős szenátusi vita után – kijelentette: Irán, Oroszország, Szíria és még sokan mások nem örülnek az amerikaiak távozásának, „mert így egyedül kell harcolniuk az Iszlám Állam ellen”.

Akiket már egyszer az Egyesült Államok legyőzött.

Vagy nem győzött le.

Vagy december 18-án még le voltak győzve, de 19-ére úgy összeszedték magukat, hogy világpolitikai tényezőt jelentenek. Erős dzsinnek szolgálhatják őket, annyit mondok. A legyőzött Iszlám Állam időközben megtámadta a kivonuló amerikai alakulatokat.

Mindenesetre ez a független Kurdisztán eszméjének végét jelenti és új világpolitikai helyzet kialakulását:

nem is lehet csodálkozni, hogy tegnap Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője üdvözölte a csapatkivonást, míg Erdogan török elnök továbbment: egyenesen meghívta Trumpot vendégségbe magához a jövő évre. Nyebenzja nyilatkozatában volt egy érdekes rész, eszerint Donald Trump amerikai elnök „világosan érti, hogy jobb együttműködni”.

És ha nem értené, megértetik vele. Eszébe juttatják.

Az Al-Kaida is mozgolódni kezdett

Ugyancsak közel-keleti hír, hogy a távolról sem legyőzött Iszlám Állam mellett az öreg Al-Kaida is mozgolódni kezdett, legalábbis Ben Wallace, a brit belügyminisztérium belbiztonsági kérdésekért felelős államtitkára szerint. Ő úgy tudja, az al-Kaida és társult szervezetei ma már ismét aktívak Szíriában, Afganisztánban, Jemenben, Líbiában és a térség több más országában, mi több, repülőgépek megsemmisítésére alkalmas technológia kifejlesztésén dolgozik, miniatűr pokolgépeken vagy dróntechnikán.

Igen, sok értelme volt a csapatkivonásoknak.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hétfőn bejelentette: az amerikai csapatkivonás Szíriából kedvezőtlenül érintené a szomszédos Irakot. Ha biztonsági problémák lépnek fel az amerikai csapatkivonás következtében, migrációs hullám fog keletkezni, amelynek egyik első célországa Irak lesz. Elképzelhető, hogy a Szíriában lévő terroristák megpróbálnak majd Irakba jutni, ami súlyos következménnyel jár a közel-keleti államra nézve – figyelmeztetett Mahdi. Iraknak fel kell készülnie erre az eshetőségre, hogy elkerülje a negatív következményeket. Mahdi cáfolta azon értesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok megkérte Bagdadot, hogy Irakban állomásoztathassa a Szíriából kivonuló csapatokat. Hozzátette: arra irányuló kérést sem kaptak, hogy az iraki hadsereg bevonuljon Szíriába.

Közben azonban török földön béke honol, legalábbis a hivatalos vélemény békének hívja ezt: még Max Zirngast politológiahallgatót is szabadlábra helyezték (tárgyalásáig, melyre áprilisban kerül sor). A német diáknak az volt a bűne, hogy tanulmányt írt a svájci Re:volt című baloldali lapnak a török kormányzat és a Törökországban terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti konfliktusról. Nem tárgyalt a PKK-val, nem volt tagja, nem is találkozott velük – csak írt. Ezt a török hatóságok gyanúoknak tekintették arra nézvést, hogy mégis PKK-tag lehet.

Hát, ha belegondolok, mi mindenről írtam én már életemben és ezek szerint mi mindennek néznének engem Ankarában, elborzadok.

Fetullah Gülen kiadatása pedig bizony hamarosan várható

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter egy hete bejelentette: Washington azon dolgozik, hogy kiadja a 2016-os törökországi puccskísérletért Ankara által felelőssé tett, jelenleg az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokot – ezt állítólag Donald Trump amerikai elnök mondta volna Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, a külügyminiszter szavai idézve: „Argentínában Trump azt mondta Erdogannak, hogy dolgoznak Gülen és mások kiadatásán”.

Ha a számadatokat nézzük, az utóbbi két és fél évben a török fegyveres erőknél több mint 8500 embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer személyt – köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat – vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hálózatához. Mintegy 17 ezer személyt már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig előzetes letartóztatásban ülnek. Ha Gülen is Erdogan kezébe kerül, elszabadul a pokol Törökországban.

És mindezt a Trump elnök csapatkivonása idézte elő. Az a csapatkivonás, melynek következtében James Mattis védelmi miniszter le is mondott, főleg, hogy az Afganisztánban állomásozó csapatok felét is hazarendelte a POTUS (President of the United States).

A legszebb ez ügyben az volt, amit az amerikai elnök tegnap tett közzé a Twitteren.

„A szövetséges országok többé nem húzhatnak hasznot az Egyesült Államok által biztosított katonai védelemből!”

Hát, akkor az ellenségesek fognak.

Mindenképpen, pillanatnyilag Erdogan tűnik a Közel-Kelet nagy nyertesének, bár a játszma még messze nem ért véget.

Washington közeledik Ankarához és Moszkvához, valamint távolodik szövetségeseitől.

A világ egyre kisebb, torzabb és forróbb hely kezd lenni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!