Kezdőlap Címkék Donald Trump

Címke: Donald Trump

Megmentették Trumpot

Marad tisztében Donald Trump, miután a szenátus republikánus többsége felmentette az impeachment alól. Lesöpörték az asztalról fontos tanúk meghallgatását.

Az amerikai szenátusban szerda este felmentették Donald Trump amerikai elnököt az ellene folytatott alkotmányos felelősségre vonási eljárás keretében felhozott két vádpont alól. Vagyis a hatalommal való visszaélés és a kongresszus akadályozása bűne alól. Ez azt jelenti, hogy az elnök hivatalában marad. Az elnök elmozdításához kétharmados többséget kellett volna kapnia az erről szóló két indítványnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontról tartott szavazáson a Republikánus Párt soraiból egyedül Mitt Romney szenátor szavazott arra, hogy elítéljék Trumpot, akárcsak a demokrata szenátorok egésze. A Republikánus Párt, amelynek többsége van a szenátusban, azonban 52 szavazattal elbuktatta az indítványt. Hasonló sorsra jutott a második vádpont, a kongresszus akadályozása. A szavazásban 53 szavazattal 47 ellenében felmentették az alól a vád alól is Donald Trumpot.

Az elnök ellen

tavaly decemberben a képviselőházban indították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment).

Az volt az egyik vád ellene, hogy visszaélt hatalmával, amikor lehetséges politikai vetélytársa, John Biden volt alelnök, jelenlegi elnökjelölti aspiráns elleni vizsgálatra kérve nyomást gyakorolt egy idegen állam vezetőjére, Ukrajna elnökére a 2020-as elnökválasztások előtt. Vagyis azt követelte Volodimir Zelenszkijtől, hogy az indítson büntetőeljárást Biden fia ellen, aki egy ukrán gázcég vezetésében vett részt. Ennek feltételéül szabta az Ukrajnának már a törvényhozásban megszavazott tetemes összegű katonai segély folyósítását.

Egy másik vádpontot is kezdeményeztek ellene, amely szerint akadályozta a kongresszust a történtek feltárásában. Abban, hogy fehér házi tisztviselők tanúként valljanak. Donald Trump végig azt állította, hogy semmi rosszat nem tett.

A képviselőház tehát megállapította Trump felelősségét a „főben járó bűn” alkotmányos előírása alapján. A szenátusnak kellett volna ráütnie a pecsétet erre. Ehhez azonban szükség lett volna olyan tanúvallomásra is, mint John Boltoné. Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint tanúja volt annak, hogy

az elnök megzsarolta Zelenszkijt az ominózus telefonbeszélgetésben.

Az ezt is tartalmazó könyvének e része a múlt héten megjelent a sajtóban.

Miután a republikánusok elutasították az újabb bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, bizonyossá vált, hogy nincs esély Trump elítélésének megerősítésére. Vagyis arra, hogy felmentsék tisztéből az elnököt.

Törvényhozók-Trump: 1-0

A vártnak megfelelően a képviselőház demokrata többsége igennel szavazott a Trump elleni elmozdítási eljárásra. Ezután a szenátus jön, ahol viszont republikánus többség van.

Az amerikai képviselőház csütörtökre virradóra megszavazta, hogy Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott mindkét vádpontban.

Hatalommal visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása a vád.

A szavazással döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról.

Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóan külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban fogadták el, hogy az elnök felelősségre vonható a hatalommal visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a második vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is.

A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, az első információk szerint csupán egyetlen demokrata párti képviselő, a hawaii Tulsi Gabbard nem szavazott pártjával együtt, az adatok pontosításakor azonban árnyaltabb kép bontakozott ki. Kiderült, hogy két demokrata párti képviselő – Jeff Van Drew New Jerseyből és a minnesotai Collin Peterson – mindkét vádpontban a republikánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata párti törvényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodikat viszont nem. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyezték: Van Drew, Peterson és Golden

olyan körzetek képviselői, ahol Trump a 2016-os választáson nagy arányú győzelmet aratott.

A voksolást megelőző vita több mint nyolc órán keresztül tartott, történelmi ihletésű magyarázatok és rendkívül heves szócsaták tarkították. A képviselők pártjaik álláspontját ismételve érveltek, és rendszerint nagy tapsvihar tört ki, amikor a republikánusok azt bizonygatták, hogy

az elnök ellen felhozott vádpontok alaptalanok és nem bizonyítottak.

Ezért az egész eljárással a demokraták szerintük a jövő évi választásokat akarják befolyásolni.

A demokraták szerint viszont Trump korrupt módon visszaélt hatalmával, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt akarta elérni, hogy Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje, Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben, ettől téve függővé egy nagy összegű katonai segély folyósítását.

A demokrata törvényhozók állítása szerint az elnök ezzel

idegen hatalmat buzdított arra, hogy beavatkozzék az amerikai választásba,

és egyben veszélybe sodorta az amerikai nemzet biztonságát is.

A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, úgy vélekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről beszélt, részletekbe nem bocsátkozva.

A hatalomról van szó: Donald Trumpnak van hatalma, a demokraták pedig akarják a hatalmat – hangsúlyozta Matt Gaetz floridai republikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó – Dick Cheney volt alelnök lánya – pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megszavazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának.

Az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási

eljárás megosztja az amerikai közvéleményt,

ahogyan erről szerdán írtunk. A Gallup közvélemény-kutatása szerint amióta októberben a demokraták formálisan is megindították az impeachment előtti vizsgálatokat, Trump népszerűsége 39 százalékról 45 százalékosra emelkedett, az impeachment támogatottsága pedig 52 százalékról 46 százalékra csökkent.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök a voksolás után tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok számára „nagyon szomorúnak”, de az alkotmányosság szempontjából „nagyszerűnek” nevezte az impeachment megszavazását. A házelnök két képviselőházi bizottság vezetőjével, Adam Schiff-fel és Jerrold Nadlerrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen Schiff úgy fogalmazott: „most az a kérdés, hogy (Mitch) McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójának vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban”.

A képviselőházi szavazás után ugyanis

az impeachment a szenátusban folytatódik januárban,

ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek vezetője az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz. A szenátorok egyszerre látják el az esküdtek és a bírák feladatát. A felsőházban kétharmad kell az eljárás megszavazására, amihez

legalább 20 republikánus képviselőnek kellene átállnia. Erre semmi esély se mutatkozik.

Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja a törvényes rendet, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a szavazást az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizódjának minősítette. Szerinte a demokraták egyetlen republikánus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül keresztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cikkelyeit.

Trump szerdán este – a szavazás idején – egy michigani kisvárosban tartott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős választásokon „küldjék a pokolba” Nancy Pelosit. Hangsúlyozta, az ország „jobban áll”, mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett.

Elkezdték a vitát Trump sorsáról

Európai idő szerint este elkezdték a vitát Donald Trump esetleges elmozdításáról a képviselőházban. Ez csak az első lépés, utána a szenátus következhet. Az impeachment támogatása pengeélen táncol a közvélemény-kutatások szerint.

Szerdán itteni idő szerint este elkezdték az impeachmentről (alkotmányos felelősségre vonásról) szóló vitát az amerikai képviselőházban. Mivel ez demokrata többségű, valószínű, hogy meglesz a többség. Ha az éjjel várható szavazás eszerint alakul, az ügy a következő év elején a szenátus elé kerül, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.

A vád Donald Trumppal szemben az, hogy visszaélt személyes hatalmával, amikor a nyáron megkísérelte rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az nyomoztasson Trump lehetséges első számú elnökjelölti kihívója, Joe Biden fia ukrajnai üzletelése miatt, korrupciót kutatva. Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt. Emellett a kongresszus eljárásának akadályozását vetik az elnök szemére (megkísérelte megakadályozni tisztségviselők vallomástételét az előzetes meghallgatásokon).

Az elnök elmozdítása rendkívül megosztja az amerikai politikát és a társadalmat is. Valóságos törzsi szemlélet jellemzi a két tábort. A demokraták által kezdeményezett eljárást támogatóik 85 százaléka támogatja, a republikánusoknak csak 5 százaléka – derül ki a Gallup ma nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ebből kiderül az is, hogy Trump elnöki tevékenységét 51 százalék nem támogatja, 45 százalék igen; a két görbe éppen most, decemberben közelített egymáshoz.

A Gallup adatai szerint jelenleg kisebbségben van az impeachment támogatottsága, de a jelenlegi 46-51-es arány az elmúlt két hónapban fordított is volt, és a különbség szinte hibahatáros.

Forrás: gallup.com

Más mérések pedig fordított véleményt mutatnak. Több kutatásból egy hete jelentetett meg összegzést a statista.com. Itt éppenséggel – szintén rendkívül szűk többséggel Trump elmozdításának támogatását hozták ki.

Az alsóház elnöke, Nancy Pelosi a vitát „ünnepélyesen és szomorúan” nyitotta meg. Az elnököt az Egyesült Államokra nézve fenyegetésnek nevezte. Szerinte az államalapítók köztársasági elképzeléseit most a Fehér Ház fenyegeti, s bizonyított ténynek nevezi, hogy Trump megsértette az alkotmányt. Trump „meggondolatlan cselekedetei szükségessé teszik a vádiratot” – mondta.

A republikánusok természetesen „alávalónak” nevezték az eljárást, és hogy „a demokraták tudják, hogy zéró bizonyíték van az elnök hatalommal történt visszaélésére”. Mike Pence alelnök azt mondta egy rendezvényen, hogy „amikor ez az elnök kiáll a semmittevő demokraták, végtelen vizsgálódásaik és pártosan elfogult impeachmentjük ellen, akkor mi Donald Trump elnök mellett állunk”.

Maga Trump Twitter-bejegyzései egyikében „a radikális baloldal által elkövetett szörnyű hazugságokról” írt. Szerinte az eljárás támadás Amerika, és a Republikánus Párt ellen.

A Trump-vádak hivatalosak

Hivatalosak a Donald Trumppal szembeni törvényhozási vádpontok a bizottsági szavazás után. A szenátusban azonban szinte bizonyosan elbukik az impeachment.

Donald Trump visszaélt hatalmával és akadályozta munkájában a kongresszust: ez az a két vádpont, amelyet az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága 23:17 arányban megszavazott pénteken. Ezek lesznek az elnök alkotmányos felelősségre vonását (impeachment) hivatalosan is elindító eljárás alapja.

A demokrata többségű képviselőház testületében a bizottság párthovatartozás szerint voksolt:

a demokrata párti törvényhozók valamennyien megszavazták a szöveget, a republikánusok pedig egyöntetűen elutasították.

A bizottság alig tíz perc alatt megszavazta a két vádpontot azok után, hogy csütörtökön egész nap vitázott róla, és az éjszakába nyúlóan sem sikerült megállapodásra jutnia és elnapolta a döntést.

A két vádpontról szóló szöveget

a képviselőház egésze elé terjesztik szavazásra,

amit várhatóan jövő szerdán tartják. Szinte bizonyosra vehető, hogy a kongresszus demokrata többségű alsóháza megszavazza az impeachment-eljárás megindítását a republikánus elnök ellen.

Ezután az ügy a szenátus elé kerül,

ahol az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts vezetésével lefolytatják a pert az elnök ellen.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője csütörtök este egy televíziós interjújában azt hangoztatta,

„zéró esélye” van annak, hogy elmozdítsák hivatalából Donald Trumpot.

Az elnök alkotmányos felelősségre vonási eljárását a demokrata párti törvényhozók a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés miatt kezdeményezték. Ezen Trump felvetette, hogy korrupciós vizsgálatot kellene indítani Kijevben a demokraták elnökjelölt-aspiránsa, Joe Biden volt alelnök és a fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. Ezt kötötte feltételként ahhoz, hogy teljesítse a már megszavazott nagy összegű katonai segélyt. Az eljáráshoz vezető képviselőházi meghallgatásokat összegző bizottsági jelentés arra a következtetésre jutott, hogy Donald Trump fehér házi megbeszéléseket, a katonai segélycsomagot és más hivatalos csatornákat is felhasznált, hogy újraválasztásához külföldi segítséget vegyen igénybe.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

Alakul a vádirat Trump ellen

A kongresszus elnöke a Trump elleni jogi eljárás vádiratának összeállítását kezdeményezte. Az elnök elmozdításához vezethető procedúrában a tét: kimondják-e, hogy Trump visszaélt hatalmával. A szálak Budapestre is elkanyarodtak.

Az amerikai törvényhozás alsóházának elnöke, Nancy Pelosi bejelentette csütörtökön: arra kérte a képviselőház igazságügyi bizottságának elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amelynek alapján megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök ellen. Úgy fogalmazott: az elnök személyes politikai céljai érdekében, a nemzetbiztonság rovására visszaélt hatalmával, tetteivel súlyosan megsértette az alkotmányt.

A törvényhozóknak nincs más lehetőségük, mint a cselekvés,

„demokráciánk a tét”

– tette hozzá. Mint fogalmazott: „szomorúan, de bizalommal és alázattal, az alapító atyák iránti tisztelettel és Amerika iránti mély szeretettel telve ma arra kérem bizottsági elnökünket, hogy indítsa meg az impeachment-eljárást”.

A kongresszusban tartott sajtókonferencián a demokrata párti politikus leszögezte: szerinte a tények vitathatatlanok. Vagyis

Trump saját politikai céljai érdekében és a nemzet biztonságát, valamint a 2020-as választások tisztaságát kockáztatva visszaélt hatalmával,

amikor visszatartotta az Ukrajnának ígért amerikai katonai segélyt cserébe azért, hogy politikai vetélytársa ellen Ukrajnában vizsgálatot indítsanak.

A demokraták vizsgálatainak középpontjában a képviselőházi meghallgatások nyomán megfogalmazott vád áll, hogy Trump a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel júliusban folytatott telefonbeszélgetésekor arra kérte partnerét: indítson korrupciós vizsgálatot Joe Biden demokrata elnökjelölt-aspiráns és volt alelnök, valamint fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben.

Nancy Pelosi arra nem tért ki, hogy mikor kezdődhet meg az impeachment-eljárás.

A házelnök bejelentése után a Fehér Ház szóvivője, Stephanie Grisham kijelentette: a demokraták szégyellhetik magukat, s várják a tisztességes eljárást a szenátusban. Nem sokkal Pelosi bejelentése előtt Donald Trump amerikai elnök a Twitteren azt írta: „ha meg akarják indítani az impeachment-eljárást ellenem, akkor tegyék meg gyorsan, így tisztességes perünk lehet a szenátusban, és az ország minél előbb visszatérhet a normális kerékvágásba”. Szerinte a demokratáknak nem számít semmi, „megbolondultak”. „Győzni fogunk” – írta később -, a jó hír az, hogy a republikánusok soha nem voltak ilyen egységesek.

Az Ukrajnával kapcsolatos hírek sorában a The Washington Post című amerikai lap Kijevből keltezett tudósításában jelentette: Rudy Giuliani, Donald Trump személyes ügyvédje Ukrajnában a Hunter Biden elleni korrupciós vizsgálat egyik kulcsszereplőjével, Andrij Derkacs ukrán  parlamenti képviselővel találkozott Kijevben. Az ukrán politikus az újság szerint azt ígérte: korrupcióellenes bizottság felállítását kezdeményezi az ukrán parlamentben.

A The New York Times terjedelmes cikket szentelt Giuliani európai megbeszéléseinek, s ebben meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a többi között azt írta:

Trump ügyvédje kedden Budapesten is járt,

ahol Jurij Lucenko volt ukrán államügyésszel találkozott. Lucenko még szeptemberben egy interjúban jelezte, hogy kész megjelenni az amerikai képviselőházi bizottságok meghallgatásán. Akkor azt is elmondta: korábban többször is találkozott Giulianival. Összeállításában a The New York Times kitért arra is, hogy Giuliani kedden este az Egyesült Államok magyarországi nagykövetével, David Cornsteinnel vacsorázott. A lap idézte a nagykövetség közleményét, mely szerint a vacsora „magánjellegű” volt, amelyen a nagyköveten és  Giulianin kívül senki más nem vett részt.

Orbán Putyinnal közösen bábozta Trumpot?

Két vezető amerikai lap szerint Orbán és Putyin hatására fordult Ukrajna ellen Trump a nyáron. A Fehér Házban sokáig blokkolták Orbán fogadását.

Az impeachment (alkotmányos felelősségre vonási eljárás) elkezdődésében – jelenleg előkészítési fázisban van – is szerepe lehet Orbán Viktornak és Vlagyimir Putyinnak – olvasható ki a két vezető amerikai napilap, a The New York Times (NYT) és a Washington Post (WP) írásából, amelyek megállapításait a 444.hu foglalta össze. Eszerint Putyiné mellett Orbán keze is benne van abban, hogy Donald Trump véleménye Ukrajnáról alaposan megromlott.

Egyes tisztviselők szerint az amerikai elnök egyenesen arra is gyanakszik, hogy Ukrajnából akarták aláásni az ő 2016-os elnökválasztási kampányát. Az amerikai cikkek szerint se Orbán, se Putyin nem beszélték rá arra Trumpot, hogy Ukrajnából próbáljon terhelő adatokat kérni Joe Biden ellen, vagy hogy az országnak része lett volna a kampánya megfúrásában. Ugyanakkor becsmérlő leírásuk megerősítette Trump kedvezőtlen nézeteit Ukrajnáról, ami után a Fehér Ház szakértői már nem tudták meggyőzni az elnököt, hogy támogassa Kijevet.

A WP arról ír, hogy Orbán és Putyin meghatározó szerepéről egy zárt ajtós meghallgatáson George Kent, a külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a múlt héten. Szerinte

Trump a magyar és az orosz vezető hatására döntött úgy, hogy lefolytassa azt a júliusi telefonbeszélgetést

az ukrán elnökkel, amiről aztán kiszivárgott, hogy terhelő adatokat kért a demokrata riválisa ellen.

Ebből óriási politikai botrány támadt Washingtonban, miután egy ismeretlen amerikai hírszerző feljelentést tett. Az derült ki, hogy Trump lényegében megzsarolta Volodimir Zelenszkijt, amikor július 25-ei telefonbeszélgetésükben terhelő bizonyítékokat kért Ukrajnától Joe Biden volt amerikai alelnök, a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa ellen. (Biden egyik fia, Hunter egy ukrán gázvállalat igazgatótanácsának tagja volt évekig, miközben apja meghatározó szereplője volt az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának, és jelentős összegeket keresett Ukrajnában.) Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt Ukrajnától.

A demokraták

ezután jelentették be az impeachment előkészítését.

Szerintük az elnök hivatali visszaélést követett el, mert Bidenék lejáratásának céljából saját javára használta fel az elnöki hatalmat.

A külügyes Kent a vallomásban beszélt arról is, hogy az amerikai tisztviselők először bizakodtak, hogy Trump azért akar beszélni az áprilisban megválasztott Zelenszkijjel, mert az az Egyesült Államok partnere lehet abban, hogy elhárítsa az orosz agressziót és fellép a korrupció ellen.

Trump azonban Zelenszkij megválasztása előtt beszélt telefonon Putyinnal, majd fogadta Orbánt a Fehér Házban, ezek után pedig hirtelen sokkal rosszabb véleménnyel lett Zelenszkijről. Ennek tudható be, hogy eltávolította az addigi amerikai nagykövetet, nem engedte, hogy Mike Pence alelnök elmenjen Zelenszkij beiktatására, majd a 391 millió dolláros katonai segélyt is felfüggesztette.

A WP azt állítja, hogy

a Fehér Házban sokan ellenezték Trump és Orbán májusi találkozóját,

mert a magyar miniszterelnök leépíti a demokratikus intézményeket és konfliktusos viszonyban van az Egyesült Államok európai szövetségeseivel. Ezért már Trump elnökségének kezdete óta

próbálták blokkolni a találkozót,

mert az legitimálta volna az „Európában gyakran kiközösített” magyar vezetőt, másrészt tartottak attól, hogy Orbán rossz hatással lesz Trumpra.

Az ellenállás az év elején kezdett csökkenni, amikor új arcok jelentek meg az elnök hivatalában. Közülük külön kiemelték Mick Mulvaneyt, Trump kabinetfőnökét, akinek tetszettek Orbán jobboldali nézetei és szkeptikus hozzáállása az Európai Unióhoz.

Az amerikai lap szerint Orbán egy régi határvita és a magyar kisebbség helyzete miatt nincs jó véleménnyel Ukrajnáról. Ugyanakkor Zelenszkijjel szemben ideológiai kifogásai is vannak, mivel az új ukrán elnök a Nyugat szövetségesének tekinti magát.

Rekordszinten Trump tweetjei

Ontja magából a Twitter-üzeneteket Donald Trump, de szeptemberben eddigi csúcsát produkálta, csaknem 800 üzenetet. Várható, hogy októberben ezt is megdönti.

A reality show szintjére süllyesztett elnökség egyik jelképe az órákon át tartó tévézés (Fox News), a másik a szakadatlan twitterezés. Trump szeptemberben eddigi csúcsát állította be, de várható, hogy október felülmúlja ezt.

Erős hónapok vannak az elnök számára. Ekkoriban pattant ki a legbotrányosabb ügy, az ukrán elnök megzsarolása támogatások befagyasztásával annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij adjon információt Joe Biden, egyik lehetséges demokrata kihívójának fiáról. Az ezt követően a demokraták részéről bejelentett

impeachment eljárás azóta is folyamatosan vezető témája Trump tweetjeinek.

Ahogyan az elmúlt napok szíriai eseményei. Amelyben először Trump odadobta a kurdokat a törököknek, majd észbe kapva büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Recep Tayyip Erdogant.

A statista.com grafikája azt mutatja, hogy  az elnök tweetjeinek száma az év eleje óta folyamatosan növekszik. Az elmúlt hónapokban egyre növekvő számú vita merült fel, például leplezte kifogásolt állításait, miszerint a Dorian hurrikán megütné Alabamát, és a tálibokkal tárgyalásokat kezdeményezett Camp David-be a szeptember 11-i évfordulón.

A Twitter-archívum azt mutatja, hogy szeptemberben az elnök 797-szer tweetelt, ami jelentősen felülmúlta a három évvel ezelőtti rekordot. Naponta átlagosan 26-szor írt véleményt a múlt hónapban.

Októberben eddig 580 üzenetet küldött szét, ez már 32 minden nap.

Trump utóbbi időszakbeli üzeneteinek legtöbbször használt kulcsszava az Oroszország és az összejátszás szavak voltak. Ezt követi kedvenc kifejezése, a fake news.

A világ vezető hatalmát vezető ember vajon hogyan látja el elnöki teendőit mindezek mellett?

Elmentek otthonról: fokozódik a kereskedelmi világháború

Dollár százmilliárdokra rúgó pótvámok dönthetik romba a világgazdaságot: pénteken csaknem 5100 amerikai termékre vetettek ki újabb terhet a kínaiak. Trump nem nagyon talál fogást Kínán, a háború hozzájárulhat a világgazdaság lassulásához. Mi se ússzuk meg.

A kínai árucikkekre kivetett legutóbbi amerikai büntetővámok miatti ellenlépésként Kína mintegy 75 milliárd dollár értékű amerikai importcikkekre vet ki pótvámot – közölte a kínai kormány vám- és adóügyekért felelős bizottsága pénteken. Az újabb, 5 és 10 százalék közötti pótvámok összesen 5078 féle amerikai árucikkre, egyebek mellett mezőgazdasági termékekre, nyersolajra és kisrepülőgépekre vonatkoznak. Egy részük szeptember 1-jén, a fennmaradók december 15-én lépnek hatályba.

Eddig Trump nyomta a gázt

A 2018 eleje ót tartó vámháborút Donald Trump robbantotta ki, a kínaiak végig némi késéssel vették fel az eléjük dobott kesztyűt. Augusztus elejéig az USA 250 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalék, 300 milliárdra 10 százalék pótvámot vetett ki. A kínaiak visszafogottak voltak, 110 milliárdnyi terméket terheltek meg 25 százalékkal – derül ki a statista.com összeállításából.

A kereskedelmi háború eszkalálódását mutatja az ábra augusztus eleji információk alapján.

A mostani kínai intézkedés válaszlépés arra, hogy az Egyesült Államok augusztus eleji bejelentés szerint újabb kínai árucikkekre vet ki 10 százalékos pótvámokat szeptember 1-jén, illetve december 15-én, miután Donald Trump amerikai elnök elégedetlen volt a két gazdasági nagyhatalom közötti kereskedelmi tárgyalások ütemével.

A mérleg jottányit se változott

Az adatok azonban azt mutatják, hogy érdemben nem változtak meg a két ország kereskedelmi forgalmának arányai, a masszív amerikai deficit nem látszik mérséklődni, sőt. Márpedig – a szellemi termékek ellopása mellett – ez volt Trump szerint a casus belli indoklása. A kétoldalú kereskedelem adatait, mérlegét mutatja a howmuch.net grafikonja.

Forrás: howmuch.net

Az év első felében a kínai kereskedelmi többlet 5 százalékkal, 140,48 milliárd dollárra nőtt egy év alatt 133,76 milliárd dollárról. Kína behozatala az USA-ból júniusban 31,4 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a májusi közel 27 százalék után. Az Egyesült Államokba irányuló kivitele júniusban 7,8 százalékkal csökkent a májusi 4,2-t követően.

 

A korábbi pótvámok hatása óriási károkat okozott az amerikai gazdaságnak is. Például a szójára kivetett kínai beviteli pótvám Trump választói bázisát rombolja. Ezért a kormány eddig dollártízmilliárdos támogatásokkal kompenzálta a farmereket. Mindhiába, augusztus első hetében Kína a teljes agrárimportot leállította Amerikából.

Némi visszavonulás

Az augusztus 1-jén bejelentett újabb, 300 milliárd dollár értékű kínai termékre kirótt pótvámokon az amerikai kormány a múlt héten enyhített. Egyes termékek esetében elengedte a pótvám bevezetését, más árukra december 15-re halasztotta azt. A sorban  ruházati termékek, egészségügyi cikkek, laptopok, mobiltelefonok, videójáték-konzolok, játékok, számítógép-monitorok is megtalálhatók.

Utóbbiak azok a technológiai áruk, amelyek esetében Trump az USA elsőségét félti Kínától, ám amerikai cégek egész sora gyárt az ázsiai országban. Ezek termékei pedig a pótvámokkal jelentősen drágulnak odahaza.

Mindenki megissza a levét

Egyelőre becslések vannak arra, hogy mekkora hatással lesz a világgazdaságra a két ország közti fenekedés. A Bloomberg május végi cikke szerint 2021-ben akár 600 milliárd dollárnyi (nagyjából négy évnyi magyar GDP) lehet a világgazdaság vesztesége. A magyar gazdaság kitettsége a kínaiak amerikai exportjában a GDP 0,1 százaléka, a fordított irányú 0,04 százalék. Ez nem tűnik soknak, de a háború eszkalálódása az EU, ezen belül Németország gazdaságán keresztül még nagyobb veszteséget okozhat. Például ha Trump élesíti a német autók pótvámolásának tervét.

Mueller megjelenik két képviselőházi bizottság nyilvános meghallgatásán

Robert Mueller, a róla elnevezett és a 2016-os Trump-kampány munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Mueller-bizottság volt vezetője hajlandó megjelenni két képviselőházi bizottság nyilvános meghallgatásán – közölték kedden este Jerrold Nadler és Adam Schiff demokrata párti képviselők.

Mueller döntését a demokrata párti képviselők megelégedettséggel fogadták. Kedd esti nyilatkozataikban pedig azt hangoztatták, hogy ez az ő győzelmük, hiszen régóta szorgalmazták Mueller nyilvános meghallgatását. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának demokrata párti elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság szintén demokrata párti vezetője közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Mueller beleegyezett a meghallgatásba, miután büntetés terhe melletti felszólítást kapott. Az igazságügyi, majd a hírszerzési bizottságban tartandó meghallgatásra július 17-én kerül sor.

Nadler és Schiff hetek óta fenyegetődzött a büntetés terhe melletti beidézéssel, de keddig halogatták a döntést.

A Mueller-bizottság már régen lezárta a munkát, jelentését pedig áprilisban nyilvánosságra is hozta. A jelentés egyértelműen leszögezte, hogy sem Donald Trump, sem kampánycsapatának munkatársai nem játszottak össze oroszokkal a választási győzelem érdekében.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy vajon az elnök akadályozta-e az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat, illetve az igazságszolgáltatást, a jelentés úgy fogalmazott: erre nem találtak elégséges bizonyítékot.

A demokrata párti törvényhozók azzal érvelnek a meghallgatás mellett, hogy az alkalmat nyújt majd az amerikaiaknak annak megismerésére, hogy az oroszok milyen módokon avatkoztak be a 2016-os amerikai választási folyamatba. Elemzők szerint ugyanakkor a demokraták arra kívánják felhasználni a meghallgatásokat, hogy felépítsék a közvélemény támogatását az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás megindításához.

„Az amerikaiak azt kérték, közvetlenül a különleges vizsgálóbírót hallgassuk meg, hogy megérthessék, amit ő és munkatársai vizsgáltak, feltártak és megállapítottak Oroszország demokráciánk elleni támadásáról, arról, hogy a Trump-kampány hogyan fogadta el és használta fel ezt a segítséget, és hogy Trump elnök és munkatársai hogyan akadályozták e támadást feltáró nyomozást” – fogalmazott közleményében Nadler és Schiff.

A Mueller-bizottság munkáját felügyelő igazságügyi minisztérium szóvivőnője nem kívánta kommentálni a hírt. William Barr igazságügyi miniszter már korábban jelezte, hogy nem ellenzi Mueller meghallgatását, és nem is gördít akadályt elé.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK